ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
ÃNKÃNTESSÃG, JÃTÃKONYSÃG, TÃRSADALMI INTEGRÃCIÃ - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
31. tábla<br />
Az adományozók felnôtt népességen belüli aránya iskolázottság és társadalmi<br />
státus szerint, 2004<br />
Pénzt Természetben Összes<br />
Iskolázottság, társadalmi státus adományozók adományozó<br />
aránya a 18 éves és idôsebb népesség %-ában<br />
Iskolai végzettség<br />
8 általánosnál kevesebb 44,9 28,4 51,6<br />
8 általános 56,1 36,1 64,5<br />
Szakmunkásképzô 63,2 45,2 71,3<br />
Középiskola 75,2 56,8 84,4<br />
Fôiskola, egyetem 81,4 64,6 87,8<br />
Foglalkozási csoport (nyugdíjasok, munkanélküliek az utolsó munkahely szerint)<br />
Önálló vállalkozó 78,2 57,9 82,8<br />
Alkalmazott diplomás szellemi 81,6 65,6 88,3<br />
Alkalmazott nem diplomás szellemi 78,1 61,0 87,1<br />
Fizikai foglalkozású alkalmazott 59,8 41,1 68,4<br />
Nincs és nem is volt munkahelye 55,4 37,1 64,3<br />
Jelenlegi gazdasági aktivitás<br />
Aktív keresô 74,7 54,3 82,8<br />
Munkanélküli 47,8 39,3 57,4<br />
Nyugdíjas 62,1 43,5 69,8<br />
GYES-en, GYED-en van 62,5 49,5 70,9<br />
Tanuló 60,5 40,1 69,6<br />
Háztartásbeli 67,1 46,3 75,5<br />
Egyéb eltartott 42,3 40,2 54,2<br />
Együtt 66,1 47,8 74,3<br />
szellemi foglalkozásúak átlagosnál sokkal nagyobb áldozatvállalási hajlandóságát<br />
mutatja.<br />
Valamelyest árnyalja a képet a gazdasági aktivitás és a jótékonyság közötti<br />
kapcsolatok áttekintése. Ami egyértelmû: az önálló jövedelemmel rendelkezô<br />
aktív keresôk az adományozás mindkét fajtájából sokkal nagyobb<br />
arányban vállalnak részt, mint bármely más társadalmi csoport.<br />
Ugyanakkor a pénzt adományozók aránya a háztartásbeliek csoportjában<br />
is eléri az átlagos szintet, ami talán egy olyan réteg újbóli megjelenésére<br />
utal, amelyet a hajdani jótékony nôegyleteket mûködtetôk késôi utódának<br />
tekinthetünk. Ezt az – alighanem elhamarkodottnak tûnô – következtetést<br />
azért merjük megfogalmazni, mert ebben a nyilvánvalóan igen heterogén<br />
csoportban az átlagos körüli arányszám kialakulása szinte csak ily módon<br />
lehetséges. Egészen biztos ugyanis, hogy a háztartásbeliek között sok a kifejezetten<br />
hátrányos helyzetû, a munkanélküli ellátásból rég kihullott, vagy a<br />
105