Kohászat Magyarországon
Kohászat Magyarországon
Kohászat Magyarországon
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Magyarország kohászata<br />
• Írta: Holczinger Barnabás<br />
• PTE-TTK<br />
• VI. Geográfus
Tartalom<br />
• Vaskohászat<br />
• Alumíniumkohászat<br />
• Színesfémkohászat
Vaskohászat<br />
• Honfoglalás idején, fejlett vaskohászat,<br />
bucakemencékben de csak gyepvas (nagyon<br />
rossz minőségű)<br />
• IV. sz.-ban Európában megjelenik a vízkerék<br />
hajtású fújtató (hámor)<br />
• Magyarországon csak a 18. sz. körül jelent meg<br />
• Rákóczi szabadságharc után kezdett igazán<br />
elterjedni
• Vaskohászati központok Magyarországon:<br />
Diósgyőr: (1867-ben alapították, 1989-es<br />
rendszerváltozást követően, tönkrement; ma a Keletszlovákiai<br />
Acélmű tulajdona)<br />
Ózd-Salgótarján: (1881 RIMA, ÓKÜ – ’90-es években<br />
tönkremegy, SKÜ Salgótarjáni Acélárugyár<br />
Rt., 1998-ig biztosan állami tulajdonban volt)<br />
Dunaújváros: (1950-ben jött létre Dunai Vasmű<br />
néven, 1989-től napjainkig<br />
Dunaferr néven működik)
Alumíniumkohászat
Magyarországon 4 alumíniumkohó létezett:<br />
• Csepeli Alumíniumkohó: 1934-ben jött létre a<br />
Weiss Manfréd Rt.-n belül, 1944-es<br />
bombázás után végleg megszűnt.<br />
• Tatabányai Alumíniumkohó: 1938-ban alapították,<br />
1940-ben helyezték üzembe az első<br />
kádakat, 1991 Július 31.-én és<br />
Szeptember<br />
30.án állították le végleg.<br />
• Ajkai Alumíniumkohó: 1941-ben indult be a gyár,<br />
1991. augusztusában megszűnt az<br />
Európai és világviszonylatban is<br />
kimagasló<br />
helyen álló kohó.<br />
• Inotai Alumíniumkohó: 1951 Augusztusában<br />
alakult meg a gyár, 1991.-ben Inotai<br />
Alumínium Kft.-vé alakul, 1995. privatizáció (MAL Rt.),<br />
2000. Júliusában újraindult a kohó.
Színesfémkohászat<br />
Körmöcbánya-Selmecbánya, Erdélyi-érchegység<br />
voltak a királyi Magyarország fő színesfémlelő helyei,<br />
(főleg arany és ezüst)<br />
Trianon: 98.3%-os veszteség az ércbányákat<br />
tekintve,<br />
Recsken és Gyöngyösorosziban maradtak jelentősebb<br />
ércbányáink (réz)<br />
Magnézium kohászat: 1937.-1960.-ig kísérleti<br />
jelleggel; Apc
Felhasznált irodalom:<br />
• http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/690.html<br />
• http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/699.html<br />
• Magyarország alumíniumkohászata – Pálovits Pál<br />
2002.<br />
• A honfoglaló magyarság állama, kultúrája és az ősi<br />
vastermelés III. konferencia, Somogyfajsz 1999. –<br />
Stamler Imre, Dr. Ágh József, Sütő Zoltán,<br />
Heckenaszt Gusztáv<br />
• Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat 138. 2005/6<br />
szám, ill. 139. évfolyam, 2006/2 szám
Change language