MEZŐFÖLD Készítette: Magyar Ágnes

MEZŐFÖLD
Készítette: Magyar Ágnes

Mezőföld lehatárolása:
Alföld legnyugatibb részét képezi
ÉNy-on Érdtől
Balatonfűzfőig a
Dunántúli-középhegység
nagytájával határos
Balaton K-i partvidéke
övezi, majd Siófoktól
Szekszárdig a Sió választja
el a Külső-Somogytól és a
Tolnai-dombságtól
K felé pedig 50-60 m
magas meredek peremmel
szakad le a Dunamenti-
síkságra. Területe 4.400
km2.

Tájai:
▫Észak-Mezőföld
▪Dunai-magaspart
▫Duna-Sárvíz köze
◦Közép-Mezőföld
▪Dunai-magaspart
◦Sárrét
◦Sárvíz-völgy
◦Dél-Mezőföld
▫Nyugat-Mezőföld

Települések
Összesen 110 település
található e középtájon.
Főbb települései:
Dunaújváros, Paks,
Székesfehérvár, Ercsi,
Érd, Százhalombatta

Kutatástörténet I.
Vendl Aladár
Zalányi Béla 1916-ban Balatonkenese környékéről írt földtani
tanulmányt
Toborffy Géza Tolna, Vogl Viktor pedig ugyanekkor
Dunaföldvár környékéről közölt földtani adatokat.
Az Állami Földtani Intézet munkálatait Sümeghy József és
Miháltz István segítették.
A balatoni monográfia első kötetét id. Lóczy Lajos, a második
kötetet Cholnoky Jenő írta
Bulla Béla löszmorfológiai tanulmányai
A Mezőföld természeti földrajza c. könyvet 1959-ben adták ki,
Ádám László, Marosi Sándor és Szilárd Jenő munkája.

Kutatástörténet II.
Hajósy Ferenc meteorológus írta a terület éghajlatát
A Mezőföld flórája megismerésének története:
Kitaibel Pál, F. Hildebrand, Boros Ádám, Zólyom
Bálint
A Mezőföld állatvilágának ismeretetése: Loksa Imre
talajföldrajz Korpás Emil, Stefanovics Pál és Szűcs
László
Felszín alatti vizeket Rónai András és Somogyi
Sándor kutatta.
Pécsi Márton

Fejlődéstörténete:
Felépítésében a felsőpannóniai homokos-agyagos beltavi és
felsőpliocén homokos-kavicsos folyóvízi rétegeken kívül főleg
pleisztocén folyóvízi, hullóporos, lejtőlemosásos és
szoliflukciós képződmények, kisebb felületeken pedig holocén
szélfújta és ártéri üledékek vesznek részt.
A fedő negyedkori üledékes takaró alól a harmadkor végi
kőzetek csak kisebb foltokban bukkannak a felszínre.
A sekélyvizű pannóniai tenger a medence térszíne lassú
egyenetlen süllyedésének megfelelően vékonyabb-vastagabb
rétegekben rakta le agyagos, homokos, kavicsos sekélytengeri
üledékeit.

Fejlődéstörténete II.
A felsőpannóniai beltenger nagy része a
pliocén elejére feltöltődött.
Megkezdődött a felszín letarolódása.
A Mezőföld morfológiai képének
kialakításában az eróziós tevékenység mellett
a kéregmozgásoknak is igen nagy szerepük
volt.
A denudált pannon táblát ÉNy-DK-i és ÉK-
DNy-i fő vetődések érték.

Főbb szerkezeti i vonalak
A Mezőföld Ny-i,
középső és D-i területén
az ÉNy-DK-i irányú
vetődések
következtében
egymással
párhuzamosan húzódó
pannon táblarögök
alakultak ki Pentelei,
Paks-seregélyesi,
nyugatmezőföldi
táblarögök.

Fejlődéstörténete III.
A pleisztocén elején és közepén Érdről leszaladó
vizek a szállított homokos-kavicsos folyóvízi
üledékből a Mezőföld Ny-i, K-i és D-i területein nagy
kiterjedésű törmelékkúpokat épített.
Eközben a Mezőföld DK-i térségében, a Paksi- és
Pentelei táblarögök felszínén az eolikus akkumuláció,
a löszképződés volt a legjelentősebb felszínformáló
tényező.
Az utolsó pleisztocén eljegesedés idején az eddig
folyóvízi erózióval és akkumulációval jellemzett
területeken is a löszképződés jutott uralomra.

Fejlődéstörténete IV.
A kiújultak szerkezeti mozgások
A fő vetődések mentén a pannon dombvidék rögökre
bomlott, s vele együtt a lösztakaró is összetöredezett.
A holocén klímaváltozások során a felszín jelenlegi
arculatának kialakításában az utolsó vonásokat a
defláció végezte.
felszín fejlődése napjainkban is tart, hiszen a felszíni
erózió, a defláció, a suvadások és a lösz
karsztosodása újabb és újabb formákat kialakítva
állandóan módosítják a domborzat arculatát.

A Mezőföld morfológiája
A tájegység morfológiáját dombvidéki jelleg
határozza meg.
A legváltozatosabb az Észak-Mezőföld
Az egész Mezőföld legmagasabbra kiemelt
(203-250m a tszf.) és aprólékosan feldarabolt területe.
Felszínének Nagyobb része aszimmetrikusan kiemelt,
vetődésekkel, szubszekvens völgyelésekkel és
medencékkel fölszabdalt, lösztakarta eróziós-deráziós
halomvidék. DK felé lejtősödő felszínét ÉNY-DK-i
irányú eróziós-teraszos völgyek szelik keresztül.

A Mezőföld morfológiája
A Duna-Sárvíz köze, ill. a Közép-Mezőföld
domborzatát már eltérő morfológiai kép
jellemzi, a lösz felhalmozódás- és lepusztulás
formái a döntőek.
Ny-Mezőföld felszínének legnagyobb része
csekély magasságra kiemelt, enyhén hullámos
síkság, amelyet fiatal süllyedékek öveznek, a
süllyedékek közül említésre méltó a Sárrét.

A Mezőföld morfológiája
Dél-Mezőföldnek más a fejlődéstörténete. Az
újpleisztocénig süllyedt, ezért vastag folyóvízi
üledékkel töltődött fel. Az újpleisztocénban és a
holocénban főként az eolikus akkumuláció volt
jellegzetes. E folyamatok eredményeként az
újpleisztocénig kifejlődött az Ős-Sárvíz főként
homokból álló nagy hordalékkúpja.
A nagy felületen rendelkezésre álló folyóvízi homok
megfúvásából jelentős kiterjedésű futóhomokfelszín
alakult ki. Ez utóbbi adja elsősorban Dél-
Mezőföldnek a többi mezőföldi kistájtól elütő
morfológiai jellegét.

A Mezőföld morfológiája
A Mezőföldi löszös területek lepusztulásformái:
löszdolinák, löszvölgyek, löszszakadékok és
löszmélyutak.

A Mezőföld morfológiája
A Mezőföld jelentős kiterjedésű területrészein a
pleisztocén folyamán a folyóvízi tevékenység volt
a legszámottevőbb felszínformáló tényező.
A Mezőföld homokformái:
Deflációs formák:
szélbarázda,széllyuk,maradékgerinc
Akkumulációs formák:
GramadaHosszanti gramadabucka
lepelhomok
parti dűne

Táji jellemzők
Éghajlat
A Mezőföld éghajlata is átmeneti az Alföld, a
Dunántúli-középhegység és a Dunántúli-
dombság között.
területén két nagy éghajlati körzet, a meleg és a
mérsékelten meleg találkozik.
A mezőföld hazánk határozottan száraz
középtájai sorába tartozik.

Évi középhőmérséklet területi eloszlása

Januári középhőmérséklet területi eloszlása

Júliusi középhőmérséklet területi eloszlása

Magyarországon uralkodó szélirányok és
csapadékeloszlás

Táji jellemzők
Vízrajz
A Dunántúli-középhegység előtere, a Duna és a Sió-
völgy közötti terület vízfolyásai konzekvensen
lejtenek ÉNY-DK-i irányban.
a területnek gyér vízfolyása.
A táj határain belüli vízfolyások kivétel nélkül
időszakosak. Az átfolyó vizek a Dunántúli-
középhegységnek a Mezőfölddel ÉNY-ról határos
tagjaiból erednek
Az állóvizek együttes területe kb. 40 km 2 , amiből 26
km 2 -t egyedül a Velencei-tó felszíne foglal el. A
mezőföld állóvizei közül 47 a természetes eredetű és
37 a mesterséges, 1 pedig holt meder.

Mezőföld vízfolyásai
Talajvíztartó rétegek a
Mezőföld területén csak
a széles talpú völgyek
alluviumára, az egyes
süllyedékekre és a Dél-
Mezőföld hordalékkúp
térszíneire
korlátozódnak.

Táji jellemzők
Növényzet
A Mezőföld növényföldrajzilag az Alföld
flóravidékébe, annak Mezőföld és a Solti-síkság
flórajárásába tartozik.
Előforduló erdőtársulásai között a tatárjuharos
löszpusztai tölgyesek,a cseres tölgyesek, a tölgy-
kőris-szil ligeterdők, a fűz-nyár-égerligetek
említhetők.
A csupasz löszfalak uralkodó és jellemző növénye a
félcserjés, eurázsiai-turáni-orientális, félsivatagi
Kochia prostrata, csak nagyon laza gyepet alkot a
kontinentális-eurázsiai taréjos búzafű. Jellemző az
ürömfajok helyi, tömeges fellépése.

Táji jellemzők
Növényzet
A lejtős löszterületeken a barázdált csenkesz
az uralkodó fű, meredekebb oldalakon a
fenyérfű, a kunkorgó árvalányhaj, a tarajos
búzafű, a tarackbúza uralkodnak.
a kenesei magas partfalon még fennmaradt
tátorján, Bölcske határában is találtak.
törpemandulás-cserjés
Velencei-tó partvidékén a szikes talajokon
alföldi jellegű sziki növényzet alakult ki.

Táji jellemzők
Növényzet
nedvesebb szintben gyakran sziksós pocsolyák szélén
él a mézpázsit
A löszdombok egyik legnevezetesebb növénye a
pamacslaboda, egyedül Nagyhörcsöknél (Sárbogárd
része) található.
A szabadon álló löszfalak csaknem meddők.
Ugyanakkor a mélyutak párhuzamosan emelkedő
löszfalain sokkal nagyobb borításban jelennek meg a
pionír mohák.
A mezőföld nagy része jellegzetes löszhátak
termékeny talajai, mint az Alföld más részein is, ma
is szinte teljes egészükben mezőgazdasági művelés
alatt állnak.

Táji jellemzők
Állatvilág
Mind a szárazföldi, mind a vízi állatvilág az
Alföld többi részének állatvilágához hasonló,
de szegényebb.
A szárazföldi puhatestű-(csiga) faunája elég
szerény.
Bogarak, nünükefélék
Gazdag pókfauna: szongáriai cselőpók,
állaspók, ugrópók, darázspók

Táji jellemzők
Állatvilág
Vizei közül a legnagyobb a Velencei-tónak
viszonylag gazdag halállománya van: vörösszárnyú
koncér, pirosszemű kele, kurta baing, szélhajtó küsz,
ezüstös balin, kárász, tőponty, csuka, harcsa, vágó
csík, réti csík, naphal, csapó sügér
réti szöcskerák
ikerszelvényesek
A százlábúak osztálya osztálya aránylag szerény
fajmennyiséggel képviselt ezen a területen.

Táji jellemzők
Állatvilág
Madárvilágát a mocsarak környékén és folyókat
kedvelő galériaerdőkben fészkelő fajok jellemzik:
szürke gém, bakcsó és üstökösgém, kanalasgém, a
Velencei-tavon szürkegém, vörösgém és kanalasgém
telepek vannak.
A szárazföldi, vagyis a vizekhez nem kötött, ezektől
távolabb élő fészkelő fajok száma aránylag kevés.
méhészmadár vagy gyurgyalag, kékcsóka vagy
szalakóta, búbos banka, ugartyúk, vetési varjú,
szarka.
Egyes helyeken, mint pl. a Székesfehérvár melletti
Szárazréten a túzok is előfordul.

Táji jellemzők
Állatvilág
Szikes tavak madárfajai, Sárszentágota és
Sárkeresztúr környéki kisebb szikes tavak ritka
madárfajok fészkelőhelyei.
A szikes tórendszer legjellegzetesebb
átvonuló madárfajai között a csüllő, a
gólyatöcs, a kontyos réce, a nagypóling, a
szerecsensirály is előfordul.
Jelen vannak itt a ragadózó madarak is, mint
pl. a parlagi sas, a kékvércse és a kígyászölyv

kékvércse

Táji jellemzők
Talajok
A Mezőföld talajtakarója főleg csernozjom és
csernozjom jellegű talajokból áll.
réti csernozjom
a csernozjom barna erőtalajok, csernozjom jellegű
homokok és barnaföldek homokos altípusa, a
rozsdabarna erdőtalaj
lápos réti talajok
csernozjom talajokon szántóföldi művelés, a kedvező
éghajlati és talajviszonyok következtében igen széles
skálájú növénytermesztés folyik.

Táji adottságok
A Mezőföld területén három tájvédemi körzet
is van:
Sárréti TK, Délmezőföld TK,Sárvíz-völgye,
TK.
A középtáj területén számos
Természetvédelmi terület van: Bölcskei
Tátorjános TT, Kistápéi Láprét TT, Rácalmási
szigetek TT, Rétszilasi tavak TT. stb

Táji adottságok
Mezőföld kastélyai

Felhasznált irodalom:
Ádám László, Marosi Sándor, Szilárd Jenő,
1959, A Mezőföld természeti földrajza
Pannon Enciklopédia – Magyarország földje
Marosi Sándor, Somogyi Sándor, 1990,
Magyarország kistájainak katasztere I.
Különböző internetes oldalak

Köszönöm a figyelmet!