A Nyírség természetföldrajzi jellemzése

A Nyírség
természetföldrajzi
jellemzése
2007.10.04.
Készítette: Rajnai Mátyás

A Nyírség területi
elhelyezkedése
• É-i határa:Bodrogköz,
Rétköz
• Keleten: Beregi-sík,
Szatmári-sík
• DK-en: Érmellék
• D-en: Berettyó-síkja
• Ny-on: Hajdúság és
Hajdúhát

A Nyírség részei
Löszös Nyírség
Északnyugat-
Nyírség
Közép-nyírség
Dél-Nyírség
Délkelet-Nyírség

Kutatástörténet
1908: Nagy Jenő: „A Nyírség domborzati viszonyai”
1910:Cholnoky J.: „Az Alföld felszíne”
1923:I. Högbom-svéd geográfus
1932:Vertse Albert: „A Nyírségi futóhomok problémája”
1944:Sümeghy József: „Tiszántúl”
Kádár László munkássága
30-as évek: széllyukak
1951: „A Nyírség geomorfológiai problémái”
1954:Balla György: „A Nyírség és a Bereg-szatmárisíkság
néhány geomorfológiai problémája

Kutatástörténet 2.
Borsy Zoltán munkássága:
1961: „A Nyírség természeti földrajza”
1980: „A Nyírségben végzett geomorfológiai kutatások újabb
eredményei”
1989: „Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki
fejlődéstörténete”
Lóki József: (1982;85;2003;2007)
Számos hidrológiai kutatás:
1955: Rónai András: „A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy
talajvízviszonyai”
1965:Szeifert Gyula: „A Nyírség komplex vízgazdálkodása”
2005:Horváth G.-Vácz S.: „A Nyírség vízpótlása”

Geológiai képződmények
Rövid földtörténeti múlt
A pleisztocén rétegsor 3 részre osztható:
alsó: 70-80 m vastag
középső:30-40 m
Záró rétegsor:5-15 m vastag folyóvízi homok

Geológiai képződmények
Lösz
Homokos lösz
Löszös homok
Barnaföld
Futóhomok
Gyepvasérc
Agyag
Tőzeg

A Nyírség felszínfejlődése a pliocéntól
napjainkig
Pliocén
Miocén-Pliocén határa (5,4
mill. éve): Pannon-tó
feltöltődött, kiszáradt>>
folyóvízi felszínformálás
Pliocén 2. fele: Az Alföld
ÉK-i része megemelkedett
>> a folyók
munkaképessége megnőtt
>>pannóniai felszín
erodálása

Pleisztocén:
Pleisztocén közepén: megindult a Nyírséget alkotó
hordalékkúp épülése
Építő folyók: Tapoly, Ondava, Laborc, Ung, Latorca, Tisza,
Szamos
A hordalékkúp átlagvastagsága 150-160 m
A würm során a Nyírség fokozatosan elveszti folyóit
Holocén:
Óholocén: megsüllyed a Bodrogköz, Rétköz,
Szatmári- és Beregi-síkság >> Nyírség végleg élővíz
nélkül marad
Holocén: csapadék mennyiségi változásától függő
felszínformálódási folyamatok

A Nyírség felszínformái
Löszös üledékkel fedett szélbarázdák, garmadák,
maradékgerincek: ÉNy-on
Deflációs laposok, akkumulációs homokmezők: a
vízválasztótól É, ÉK-re
15-20m magas garmada és parabolabuckák: ÉK
Közép-Nyírség: szélbarázdák, garmadák,
maradékgerincek
Délen: aszimmetrikus parabolabuckák,
Nyírlaposok

Aszimmetrikus buckák
Szélbarázdás felszín Nyíregyházától Ny-ra
Aszimmetrikus
parabolabuckák

A Nyírség éghajlata
Éves napfénytartam:1975 óra
Évi középhőmérséklet: 9,6-9,7C 0
Átlagos évi csapadék:
583 mm (Nyíregyháza)
Hótakarós napok száma:40
Hótakaró átlag vastagsága: 17-18 cm
Uralkodó szélirány: É-i, ÉK-i,
DNy-i

Nyírség vízrajza
A Nyírségnek egyetlen
természetes állapotban lévő
vízfolyása sincs
Főbb csatornák: Lónyai-fcs.,
Kondoros, I. és II.sz. főfolyások,
Bódvaj
Állóvizek: 49 db, 2641 ha
Talajvíz: taljvíztükör szintje a
középtáj nagy részén 10m-nél
nincs mélyebben
Rétegvizek: az artézi kutak
mélysége 100m körüli,
vízhozamuk 100-200 l/perc, magas
vastartalom

Élővilág: Növényzet
Behatárolás: Alföld flóratartomány, Nyírségi flórajárás
Jellemző társulások:
Erdőtársulások: tölgy-kőris-szil ligeterdők, fűz- és égerlápok, pusztai
tölgyesek, gyöngyvirágos tölgyesek
Nyílt társulások: homokpusztagyepek, rétek, homoki legelők
Lágyszárúak: nádfélék, tőzegeper, magyar kökörcsin, debreceni
csomolya, réti angelica
Haszonnövények: rozs, dohány, burgonya, cukorrépa

magyar kökörcsin
tőzegeper

Élővilág 2.: Állatvilág
Magyarországon elterjedt vadak: őz, vaddisznó,
róka
Rágcsálók: mezei nyúl, ürge, hörcsög,
egérfélék
Kistermetű ragadozók: görény, nyest, hermelin
Vízi életmódhoz kötődő állatok: vízimadarak,
vidra, halak, békák
Bátorligeti fauna: jégkorszaki
maradványelemek: pl. elevenszülő gyík

A Nyírség talajai
Kovárványos barna
erdőtalaj
Futóhomok
Humuszos homoktalajok
Réti talajok (meszes, lápos,
öntés)
Mészlepedékes csernozjom
Kovárványos barna erdőtalaj

A Nyírség táji, természeti értékei,
tájhasználat
Védelem alatt álló területek:
Tiszatelek-Tiszaberceli TT, Baktalórántházi Erdő TT, Vajai-tó
TT, Bátorligeti Ősláp TT, Bátorligeti legelő TT, Fényi-erdő TT,
Hajdúsági TK
Kultúrtörténeti emlékekkel rendelkező városok: Debrecen,
Nyíregyháza
Termálvízkincs
Elhibázott vízrendezés
Baktalórántháza
Nyíregyháza (fürdő)
Kisvárda (várfürdő)
Debrecen (NaCl)
45°C
52°C
53°C
60°C

Köszönöm a figyelmet!