SZAKDOLGOZAT - Nonprofit Kutatás

Epilógus
A bevezetőben megfogalmazott célok teljesítése rendkívül nehéz feladatnak bizonyult,
hiszen korábban ilyen átfogó munka még nem készült. Az elsődleges problémaként
említhetem meg, hogy nem voltak előzetes információim arról, hogy milyen mennyiségű
és milyen minőségű anyag áll majd rendelkezésemre a témával kapcsolatban. A nonprofit
szektorral kapcsolatos kutatások hazánkban sajnos még kevésbé elterjedtek, mint külföldön
így főként Czike Klára és Kuti Éva tanulmányaira tudtam támaszkodni.
A rendelkezésemre álló idő sem volt elegendő ahhoz, hogy globális képet alkossak a
szektorban uralkodó tendenciákról főleg a vállalatoktól és civil szervezetről volt nehéz a
kutatásom szempontjából releváns információkat összegyűjtenem.
Meglepő volt számomra, hogy maguk a civil szervezetek voltak bizalmatlanok a kutatással
kapcsolatosan. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a lehetőségekhez képest egy jó
szerkezeti felépítésű, és adatokban, információkban gazdag tanulmányt sikerült készítenem.
Általánosságban elmondható, hogy a civil szervezeteknek van még mit tanulniuk a
kommunikációról. Mivel bevételeik jelentős része adományozóktól származik előbb utóbb
szükség lesz nagy előrelépést tenniük a kommunikáció terén, mert csak így növelhetik
támogatótáborukat.
Dolgozatom nagy érdeme, hogy olyan információkat sikerült publikálnom, melyek mások
számára csak rajtam keresztül elérhetőek, ezáltal a szakdolgozatom segíthet jobban
megismerni a nonprofit szektort és a gyakorlati tanácsokkal hozzájárulni a szektor
hatékonyabb működéséhez.
Úgy érzem, hogy szakdolgozatom megírásának legfontosabb eredménye az lett, hogy
elkészítése során, a civil szektorral kapcsolatos kérdések iránt még elhivatottabbá váltam.
Megírás közben rengeteget tanultam, ekkor értettem meg olyan összefüggéseket,
melyekről korábban bennem is téves képzetek éltek. A későbbiekben szeretném a
megszerzett tapasztalataimat gyakorlatban is kamatoztatni a napi munkám során.
Köszönetnyilvánítás
Szeretnék ez úton is köszönetet mondani konzulensemnek, Dr. Szeles Péternek, aki
szaktudásával, hasznos tanácsaival és ötleteivel támogatta munkámat, Magyari Beck
Eduárdnak az Országos Szövetség a Daganatos és Leukémiás Gyermekekért elnökének, és
mindazoknak, akik megengedték, hogy betekintsek munkájukba, és segítségemre voltak
ezen dolgozat elkészítésében az elmúlt 15 hétben.
70