SZAKDOLGOZAT - Nonprofit Kutatás
SZAKDOLGOZAT - Nonprofit Kutatás
SZAKDOLGOZAT - Nonprofit Kutatás
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
társadalom intézményrendszerébe ágyazódva lehetővé teszik a társadalom tagjai számára<br />
egyéni és közösségi céljaik elérését.” 34<br />
Ezekből a meghatározásokból is jól látható a két fogalom közti összefüggés. A<br />
társadalmi tőke vizsgálatára csakúgy, mint a bizalom mérésére is többféle módszert<br />
dolgoztak ki. A különböző társadalmak bizalmi szintjét és a társadalmi tőke vizsgálata<br />
kapcsán Pippa Norris 35 a következő eredményre jutott ezt mutatja a 2.2. melléklet.<br />
A táblázat bizalmi mezőjében az ideális érték 1 ez jelentené a teljes, maximális bizalmat<br />
a 0 pedig a teljes bizalmatlanságot. A táblázat utolsó sorában a társadalmi tőke mértéke<br />
egy aggregált mutató, melynek maximális értéke 10. Az adott érték minél közelebb van a<br />
maximális értékhez az adott társadalomban annál magasabb az összetartás mértéke.<br />
A Norvég és Skandináv országokban a társadalmi bizalom és társadalmi tőke mértéke is<br />
kiemelkedően magas, ezek az értékek a világ legfejlettebb gazdaságait jelenítik meg. Ezzel<br />
szemben Törökországban, Görögországban és Macedóniában is a teljes bizalmatlanság a<br />
jellemző és a társadalmi tőke mértéke is alig mérhető. Magyarország az összesített mutatók<br />
alapján az európai országok között a hátsó középmezőnyben helyezkedik el, a társadalmi<br />
tőke mértéke alacsonynak mondható. Természetesen a minta reprezentativitását nem<br />
tudjuk ellenőrizni és a mérések megbízhatóságát is vitatható, de más független vizsgálatok<br />
például Jan Fidrmuc és Klarita Gerxhani vagy az Eurobarométer vizsgálatok is hasonló<br />
eredményeket mutatnak.<br />
Fontos megemlítenünk, hogy a vizsgálat során Norris nem vette figyelembe a különböző<br />
kulturális sajátosságokat. A kapcsolati tőke vizsgálatát a TÁRKI is elvégezte a korábban<br />
említett kutatásában, ahol a kapcsolati tőke szintjének a vizsgálatához három mérőszámot<br />
vizsgáltak kutatók két strukturális és egy instrumentális mutatót. A két előbbi mutató a<br />
családon kívüli hálózatok (barátokkal, szomszédokkal való kapcsolattartás) meglétét és<br />
intenzitását, az utóbbi a segítségnyújtás gyakoriságát mérte. Ezeknek a mutatóknak az<br />
alapján a következő eredményre jutottak, ezt mutatja a 2. ábra.<br />
34 BAKONYI Eszter i.m.345.o.<br />
35 SZAKÁL Gyula i.m.35-36.o.<br />
23