Termelési logisztika

Termelési logisztika II.
2009.
Termelési logisztika
Termelési (gyártási) logisztika
A termelési (gyártási) logisztika az alapanyag-raktártól - a termelési folyamaton keresztül
– a késztermék-raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi.
Az anyag-, és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleértve
az egyes fázisok közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is. A technológiai folyamat
és a gyártmányok bonyolultságától függően az anyagáramlás különböző bonyolultságú hálózatot
képez.
Főbb feladatai:
a műveletek (munkahelyek) közötti mozgatás, tárolás
munkahelyi tárolás, gépre való felhelyezés, levétel
technológiai folyamatok közötti mozgatás, tárolás
termelésközi készletekkel való gazdálkodás
A gyártástechnika és a gyártásszervezés módszerei (műhelygyártás, csoportos gyártás, termékorientált
szegmentált gyártás, rugalmas gyártórendszerek, stb.) alapvetően befolyásolják a
logisztikai struktúrát és paramétereket. Magas fokon automatizált, számítógép által irányított
gyártási rendszereknél (pl. CIM rendszer) a technológiai és logisztikai folyamat már nehezen
szétválasztható, ezért gyakran integráltan kell kezelni.

Termelési rendszer
Termelési logisztika II.
2009.
A kitűzött termelési cél elérése érdekében létrehozott munkahelyek és termelő berendezések
egymással kapcsolatos csoportjait, és a közöttük létrehozott anyag- és információáramlást, valamint
a rendszer irányítási és vezetési módszerét értjük.
A rendszerelméletből alapmodellje alapján elmondhatjuk, hogy minden rendszer alapvetően
bemenettel és kimenettel rendelkezik. A rendszer belső struktúrája, valamint a külső környezeti
hatások eredményezik a bemenet kimenetté alakulását.
A termelő rendszer is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.
Szabályozás
Termelő rendszer
Inputok
Outputok
Vezérlés
Környezet
Termelő rendszer felépítése
A be- és kimenetek mellett fontos fogalmak a vezérlés és szabályozás, melyekről később ejtünk
szót.

Termelési logisztika II.
2009.
Termelő rendszer bemeneti oldala
Bemeneti oldalon találhatóak a felhasználandó erőforrások. Ezek lehetnek:
- anyag (alap-, segéd-, üzem-, irodaszerek, stb.)
- energia
- tőke (pénz)
- munkaerő
- kapacitás (termelő berendezések, létesítmények, ingatlanok)
- információ
Termelő rendszer kimeneti oldala
A kimeneti oldalon nagyjából ugyanazok jelennek meg, mint a bemeneten, csak a rendszer
működéséből fakadóan más formában, átalakítva:
- termék, szolgáltatás
- anyag (selejt, melléktermék, hulladék)
- energia (hasznosításáról gondoskodni kell)
- munkaerő (képzettebb, megváltozott létszám)
- amortizáció (költségként számolható el)
- információ
Két fontos fogalom a kimenettel kapcsolatban:
eredményesség (hatásosság): a tervezett tevékenység megvalósítása, a tervezett
eredmények elérése.
hatékonyság: adott eredmény mekkora erőforrás felhasználással jön létre
Eredmény / ráfordítás
A termelő rendszerek két fontos csoportja az előállított kimenet szempontjából a terméket, illetve
szolgáltatást előállító rendszerek. Általában elmondható, hogy a terméket előállító rendszerek
szolgáltatást is kapcsolnak a termékhez (pl. szerviz, alkatrész-utánpótlás, ügyfélszolgálat).

Termelési logisztika II.
2009.
A termék és szolgáltatás közötti főbb különbségek
Termék
Megfogható
Raktározható
Ember-gép kapcsolat
Mérhető minőség
Szabványos
Utólagos visszajelzés a vevőtől
Példa: személygépkocsi, televízió,
rádió, …
Szolgáltatás
Megfoghatatlan
Nem raktározható
Ember-ember kapcsolat
Nehezen mérhető minőség
Egyedi
Azonnali visszajelzés a vevőtől
Példa: fodrászat, kórházi kezelés,
kozmetika,…
A termék egy folyamat eredménye, mely lehet (ISO 9000 szerint):
szolgáltatás (pl. szállítás)
szoftver (pl. könyvelő program)
hardver (pl. motoralkatrész)
feldolgozott anyag (pl. kenőanyag)
Termelő rendszer alrendszerei
A termelő rendszer alrendszerekből áll. Ezek bonyolult kapcsolatai alkotják magát a termelő
rendszert. A kapcsolatok egymásutánisága szempontjából több fajtát különböztetünk meg
(ábra Term.menedzsment 33.oldal)
1. soros kapcsolat:
- az elemek térben és időben egymást követik
- közel azonos kapacitás szükséges az egyes elemek között
- megbízhatóság alacsony

2. párhuzamos kapcsolat:
- a műveletek azonos időben zajlanak
- csökkenti az átfutási időt
Termelési logisztika II.
2009.
- a műveletek lehetnek azonosak vagy különbözőek is
- ott alkalmazható, ahol nem feltétel az előidejűség
- növeli a rendszer megbízhatóságát
- 3. híd kapcsolat
- két soros ág összekötése
- az egyik ágon elindított folyamat a másik ágon befejezhető egy átrakást követően
(pl. motor-összeszerelő sor)
4. konvergens: több párhuzamosan indult folyamatot egyre kevesebb követ
5. divergens: egyre több ág a folyamatok előrehaladtával (pl. kőolaj-finomító)
6. csomóponti kapcsolat: egy konvergens + egy divergens kapcsolat
A termeléssel kapcsolatban számos kérdés merül fel, amely a vállalat hosszú távú sikerének
záloga. Ezek a következők:
a) termékstratégiák
b) termékek életciklusa
c) gyártási folyamatok
Termékstratégiák
A felhasználói igényekhez való alkalmazkodás alapján négyféle termékstratégiáról beszélhetünk.
Egyedi terméket adott felhasználó számára készítenek el. Ez a termék nem gyártható készletre,
várnia kell a vevőnek, magas minőségű és az előállítása szintén magas költséggel valósítható
meg.
Szabványosított termék: az egyedi termék „ellentéte”. Tömegszerűen gyártott, készletből elérhető,
a vevő igényeit nem biztos, hogy maradéktalanul kielégíti. Ez az ára a gyors kiszolgálásnak
és az alacsony költségnek.

Termelési logisztika II.
2009.
Kevert stratégiával gyártott termék: az egyedi és szabványos termék között helyezkedik el
a kevert stratégia és az egyedi tömegtermék. A fenti két stratégia elemeit ötvözi, egyedi és
szabványos jellemzőket is hordoz magában. (pl.: versenyautó)
Egyedi tömegtermékek előállítása a rugalmas gyártórendszerek alkalmazásával valósulhatott
meg, ahol gyors átállással az egyedi igényeknek megfelelő termékváltozatok gyárthatóak le.
Termékek életciklusa
A termékek a fejlesztéstől a piacról történő kivezetésig hosszú utat tesznek meg. Alapvetően a
termékfejlesztés, a beruházás, a gyártás és a gyártás leállítását határolhatjuk el termelési
szempontból. (ábra: Log. II. 29. oldal)
A költségek nagysága szempontjából az első két időszak a legjelentősebb, majd a gyártás időszakában
csökkenek és a leállítás közeledtével újra nőni kezdenek.
Az eladott mennyiségek szempontjából a bevezetés, a növekedés, az érettség és a hanyatlás
szakaszairól beszélhetünk. Az érettség szakaszáig az eladott mennyiség nő, ott stabilizálódik,
majd a hanyatlás időszakában visszaesnek az értékesítések.
Gyártási folyamatok
A termelési rendszerben folyamatok zajlanak le. A gyártási folyamat csoportosítására több lehetőségünk
is van:
a) a gyártás tömegszerűsége alapján
b) a munkahelyek kialakítása alapján
c) anyagáramok szerint (Term.log.41.oldal)
a) A gyártás tömegszerűsége alapján: Adott idő alatt legyártott termékmennyiség függ a
kereslettől és a rendelkezésre álló erőforrásoktól.

Termelési logisztika II.
2009.
Egyedi gyártás:
- alacsony volumenben termelnek pl. 50 db/év
- gyakran egyedi terméket állítanak elő,
- jól alkalmazkodik a vevői igényekhez,
- jelentős az emberi munkavégzést igényel,
- a gépek általános célúak,
- a termék-előállítás hosszadalmas,
- magasak a költségek,
- projektként is értelmezhető (pl. egy híd
megépítése vagy egy Rolles Royce.
Sorozatgyártás:
- ugyanolyan terméket állítanak elő egyidőben vagy közvetlenül egymás után,
rendszeresen,
- több egységben,
- lehet egészen magas az előállított volumen,
melynek a piaci igény szab határt,
- egy sorozaton belül a minőségi tulajdonságok
azonosak,
- univerzális és célgépeket egyaránt alkalmaznak
- biztosítja a gyors átállást egyik sorozatról egy másik sorozatra,
- operatív irányításigénye kisebb,
- általában szabványos termékstratégiánál alkalmazzák
- fő kérdése az optimális sorozatnagyság meghatározása.
Tömeggyártás
- nagy volumenű azonos termék előállítása
- nagy kapacitású célgépeket alkalmaznak az adott termelési feladat elvégzéséhez.
(CD gyártás)
- beruházás-igényes

- nagy az amortizációja
Termelési logisztika II.
2009.
- nagy szerepe a marketingnek a termék iránti kereslet növelésében
- minimális %-os megtakarítás, jelentős profitnövekedést eredményez
- érzékeny a leállásra (nagy veszteség)
- nagyfokú automatizáltság jellemzi.
b) A termelő rendszer a munkahelyek alapján lehet:
1. Technológiai csoportosítású munkahelyekkel kialakított rendszer
(műhely rendszerű gyártás: azok a munkahelyek vannak egy helyen, melyek azonos
technológiai folyamatokat látnak el. Ha egy munkadarabon ugyan azt a műveletet
többször kell elvégezni, akkor a termék újra és újra visszatér az adott műhelybe.
(ábra:Log.I. 500.old.)
Előnye:
A géppark jól áttekinthető
A terület jól kihasználható
Nem érzékeny a gyártási profil változására
Hátránya:
- Hosszú a termékátfutási idő
- Magas a fajlagos előállítási költség
- Elmosódik a felelősség
- Nagy az anyagmozgatási igénye (hosszú az anyagmozgatási út)
- Nagy a termelésközi készlet
- Alacsony fokú az automatizáltság
2. Termék csoportos: azok a munkahelyek vannak egy helyen, amelyek egy gyártmány
megmunkálásához szükségesek.
Jellemzői: (ábra:Log.I. 502.old.)
Előnye:
- A termelés irányítása egyszerűbb
- Kisebbek a fajlagos gépköltségek
- Magasabb termelékenységi színvonal
- A felelősség egyértelműen meghatározható
- Rövidebbek az anyagmozgatási utak

Termelési logisztika II.
2009.
Hátránya:
- Merev gyártórendszer
- Érzékeny a profilváltásra
- Nem mindig biztosítható a gépek jó kihasználása
- Műveletközi raktárakra lehet szükség, ha nem megfelelők a műveleti idők
3. folyamatos rendszerű termelés:
- A szakosított munkahelyek a technológiai műveletek sorrendjében helyezkednek
el
- A munkadarabok a munkahelyek között egy irányban mozognak.
- Tömegtermelés esetén valósítható meg.
- Az anyagmozgató gépek telepítettek és folyamatos vagy ütemes anyagmozgatást
valósítanak meg.
- Lehet kötött ütemű (szinkronizált) és kötetlen ütemű (nem szinkronizált)
Előnye:
csökken a termelési terület
legrövidebbek az anyagmozgatási távolságok
a folyamat jól áttekinthető
a termelés programozása, irányítása könnyen megoldható
csökken a fajlagos költség
csökken a selejt
csökken a termékátfutási idő
könnyen automatizálható
Hátránya:
átállás más termékre nehézkes
érzékeny a zavarokra
nagy a beruházási igénye
A műveleti időket össze kell hangolni⇒munkamegosztás nő.
Egyetlen termékfajta nagy tömegben való gyártásának egyetlen módja a folyamatos
termelés.

Termelési logisztika II.
2009.
Tipikus gépelrendezések: (Log. I. 504. oldal)
a. egyszerű folyamatos gyártósor
b. Komplex folyamatos gyártósor
c. Váltakozó tárgyú elágazásos gyártósor
d. A folyamatos és a csoportos rendszer
kombinációja

Termelési logisztika II.
2009.
4. Integrált (rugalmas) gyártórendszer a termeléssel kapcsolatos
valamennyi alrendszer (megmunkáló, anyagmozgató, raktározó, minőségellenőrző,
előkészítő folyamatok) a termelésirányító alrendszer felügyelete alatt végzi tevékenységét.
Kialakulásának okai:
nőtt a mozgatási és a várakozási idő aránya az átfutási időn belül
nőttek a készletek
rugalmatlan volt az eddigi gyártás
(ábra Log. I. 505. oldal)
Feltételek:
a gépek NC vagy CNC jellegűek és a szerszámváltások automatikusak
a gépek kiszolgálását robotok végzik
rugalmas anyagmozgató rendszert igényel
c) anyagáramok szerint (Term.log.41.oldal)
A folyamattípusok összefüggnek a termékkel, melyet a folyamat-termék mátrix szemléltet.
- Projekt jellegű folyamat:
- Egyedi/kissorozat:
- Szakaszos/kötegelt (batch) folyamat
- Soros (line) folyamat:
- Folyamatos
Stratégiai kérdések
• A termelő berendezések térbeli elhelyezése:
Űzemi belső elrendezés:
Üzemek, épületek, berendezések, munkahelyek egymáshoz viszonyított térbeli elrendezése.
Ezt nevezik layout-tervezésnek.
Meghatározza:
az anyagmozgatási útvonalak helyét és hosszát
területszükségletet
dolgozói létszámot
a termékátfutási időket
a termék önköltségét

Termelési logisztika II.
2009.
Cél: anyagmozgatási utak minimalizálása
Anyagmozgatási útvonalak hosszát befolyásoló tényezők:
Műveleti sorrendek
Munkahelyek, termelő-berendezések területigénye
Alkalmazott anyagmozgató gép
Anyagáram intenzitás
A mozgatandó anyag jellemzői
Hatósági előírások
A tervezés lépései:
1. A térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása (ábra: Log.I. 511. oldal)
Lehet:
- állandó gépfelállítású (hosszú időn át változatlan termelés esetén)
- változó gépfelállítású (a termelési intervallum rövidebb)
Alaptípusok:
o egyedi: nincs anyagmozgatási kapcsolata más termelő berendezéssel
o vonalas (soros): a munkadarab egy irányban áramolhat csak
o csoportos: min. 3, max. 12 gép vesz részt a mdb. Megmunkálásában. A
gépek két sorban helyezkednek el, a mdb. Két irányba is áramolhat.
o Műhelyszerű: min. 4 berendezés, nem sorban egymás mellett, kétirányú
mdb. áramlás lehetséges
2. Elvi elrendezési terv készítése
3. Végleges terv elkészítése
Ha a gyártási folyamatokat időbeli lefolyásuk szerint csoportosítjuk, akkor szakaszos, illetve
folyamatos gyártásról beszélhetünk.
• Push vagy Pull rendszer?
A termelőfolyamat és a vevők közötti kapcsolat is hosszú távú kérdés. A vevőnél igény jelentkezik,
melyet kielégít a vállalat. A termelőfolyamat esetén, ha az igény a folyamat elején jelentkezik
toló (nyomó) rendszerről, ha a folyamat végén, a felhasználónál jelentkezik, akkor
húzó rendszerről beszélhetünk.

Termelési logisztika II.
2009.
Push rendszernél:
- a gyártó a saját ütemében állítja elő a terméket, függetlenül a felhasználás pillanatnyi
ütemétől.
- Leginkább a műhelyrendszerű gyártásra jellemző
- Egy gyártási lépés befejezése után a teljes mennyiség átkerül a következő
helyre
- Gyártásközi készletek keletkezhetnek
- Azt gyártják, amire szükség lesz⇒ma még ez a gyakoribb
Pull rendszernél:
- A kibocsátás egy „húzó jel” kiadása után következik.
- A gyártás üteme követi a felhasználás ütemét
- Azt gyártják, amit a következő lépés igényként jelez⇒
- A végterméktől származó húzó hatás érvényesül
- Azt gyártják, amire szükség van
- Tipikus megvalósítása a Kanban rendszer

Előnyei:
- Egyszerű
Termelési logisztika II.
2009.
- Önszabályozó, nincs szükség ütemadóra
- Tetszőleges tételnagyságok
- Minimális gyártásközi készletek
• Készletre gyártás vagy rendelésre gyártás?
1. készletre gyártás: Tömegtermékeknél, hasonló vevői igények esetén.(pl.: Suzuki,
VW).
2. rendelésre gyártás: Ha a vevői igények egyediek, nehézkes és gazdaságtalan a készletezés,
(pl.: Rolls Royce).
További stratégiai megfontolás tárgya lehet még az összpontosítás/diverzifikáció, valamint a
vertikális integráció (alapanyagoktól egészen a késztermékig mi állítsunk elő mindent, vagy
félkésztermékekből gyártsunk) kérdése is (make or buy).

Termelési logisztika II.
2009.
• Make or buy döntés (termelni vagy vásárolni)
Célja: a vállalat karcsúsítása a gyártási mélység csökkentése (összköltségek csökkentése érdekében)
Előnye:
Az állandó költségek egy része teljesítménytől függő változó költséggé alakul át.
A „make” mellett szóló okok:
folyamatos minőség-ellenőrzés biztosítható
saját know-how
titokban tarthatók az új fejlesztések
a piacon nincs megfelelő beszállító
a gyártási mélység növelésével, nő a vállalt önállósága
nincsenek a beszállítással problémák (kockázat csökken)
javul az eszköz és létszám kapacitás kihasználtság
csökkenthető az adóköteles nyereség (beruházás miatt)
nincs üzemen kívüli szállítási, csomagolási költség
nincs szállítási idő
rugalmas
A „buy” mellett szóló okok:
a specializálódott termelő magas színvonalat tud biztosítani
több beszállító bekapcsolásával csökkenthető a kockázat
kisebb a kockázat egy estleges rossz fejlesztés esetén
van reklamációs lehetőség
megszüntethetők a szűk keresztmetszetek
elkerülhető a speciális eszközök alacsony kapacitáskihasználtsága
nem kell beruházás
a figyelem és a pénz a saját termelésű alkatrészekre fordítódhat
kisebb az önköltség a specializálódott termelőnél
alacsony raktározási költség
igény szerinti lehívás a beszállítótól

Termelési logisztika II.
2009.
A Make or Buy döntés folyamata:
1. Első lépésben azt kell eldönteni, hogy egy adott alkatrészt külső forrásból szerezzünk
be (Buy), vagy magunk készítsük el (Make) (Log.I. 428. oldal)
2. Második lépésben azt, hogy a saját gyártásra kiválasztott alkatrész esetén érdemes-e
valamennyi gyártási folyamatot a vállalaton belül végezni. (Log.I. 429.
oldal)
• Gyártástervezés, Aggregált tervezés
Célja:
Határidők pontos betartása
Nagy és egyenletes kapacitáskihasználás
Rövid átfutási idők biztosítása
Alacsony készletszint
Nagy rugalmasság
Alacsony költségek
Tervezési biztonság növelése
Tervezési időhorizontok:
Rövidtáv Középtáv Hosszútáv
< 2 hónap 2-12 hónap > 12 hónap
Munka ütemezés Létszám Üzemelhelyezés
Tételnagyság tervezés Készletek Üzemelrendezés
Gépterhelés tervezése Alvállalkozók Termékterv
volumen
Munkarendszer
Stratégiai partnerek
Az aggregált tervezés középtávon történik és célja az igények és a termelési
lehetőségek költségkímélő módon történő összehangolása!
Célja:
• Az alul- és túlterhelés minimális értéken tartása

Termelési logisztika II.
2009.
• A kapacitás feleljen meg az igényeknek
Probléma:
Az előrejelzett igények nem a gyártási lehetőségeknek megfelelően alakulnak.
Megoldási lehetőségek az aggregált tervezésen kívül:
• Igények megváltoztatása
1. Árképzés változtatása (kihat a keresletre)
2. Reklám
3. Korai teljesítés:
4. Késői teljesítés
5. Új igény biztosítása
• Gyártási kapacitás változtatása
1. Humán erőforrás létszámának változatása
2. Túlóra
3. Részmunkaidős munka
4. Munkaidő csökkentés, szabadságolás
5. Készletépítés
Lényege:
1. az egyes időszakokban előrejelzett igényeket időben összeadjuk, halmozzuk
2. a hasonló termékeket összevonjuk (aggregáljuk)
3. meghatározzuk a szükséges mennyiségeket, készleteket, beszerzést
Az aggregált tervezés vonatkozhat:
• termékre (pl. vonalas füzet)
• termékcsaládra (pl. azonos méretű füzetek)
• terméktípusokra: a hasonló termékcsaládok csoportja
Gördülő időtáv (rollírozó):
Az aggregált tervezésre jellemző. Lényege: hogy a következő időszak tervét nem az adott időszak
végén, hanem korábban készítik.

Az aggregált tervezés feladatai:
Termelési logisztika II.
2009.
Gyártási programtervezés: az értékesítési folyamat határozza meg (előrejelzések alapján) a
termék fajtáját, mennyiségét és időbeliségét.
Mennyiségi tervezés: meg kell határozni a bruttó és a nettó anyagszükségletet
Bruttó anyagszükséglet:
Elsődleges: előre jelzett végtermék mennyiség
• Másodlagos: a végtermékek előállításához szükséges
nyersanyagok, alkatrészek mennyisége.
Anyagnorma az az egységnyi anyag, amely az adott termék előállításához
szükséges.
Az anyagnormáknak három különböző fajtája létezik:
Nettó anyagnorma: az elméleti, tisztán felhasznált anyag menynyisége
(veszteségmentesen).
Bruttó anyagnorma: beletartozik a felhasználási hulladék is (de
a selejt nem)
Beszerzési anyagnorma: nemcsak a felhasználási hulladékot,
hanem a betervezett selejtet és a várható hiányt, a rossz árutárolásból
eredő károkat, üzemek közötti biztonsági készletet is tartalmazza.
• Harmadlagos: a segéd és üzemanyagok mennyiségére
vonatkozik.
Nettó anyagszükséglet: bruttó anyagszükséglet - rendelkezésre álló raktárkészlet
A vállalat által használt anyagszükséglet meghatározása
1. Először termékenként, késztermékenként, vagy gyártmányonként össze kell
állítani az anyagigényt.
2. Meg kell vizsgálni azt, hogy a beruházásoknak és a felújításoknak mekkora az
anyagszükséglete, a karbantartás szükséglete, valamint mekkora a rezsianyagszükséglet.

Termelési logisztika II.
2009.
Rezsianyagnak nevezzük a vállalkozás ügyviteléhez szükséges anyagokat (adminisztrációs
anyagok, tisztálkodószerek, stb.)
Az anyagszükségletek vizsgálatakor számítható egy úgynevezett kronologikus átlagkészlet,
mely az adott időszak átlagos készletállományáról ad információt.
Példa:
A kronologikus átlagkészlet a meghatározott időszak átlagkészlete olyan módon, hogy
a nyitó és a zárókészlet 50-50%-os mértékben van feltüntetve, valamint a nyitó és a
záró közötti időszakok 100%-os mértékben kerülnek számításba.
Zárókészletek
2007. IV. né. 2008. I. né. 2008. II. né. 2008. III. né. 2008. IV. né.
300 db 400 db 480 db 240 db 360 db
Ekkor az adott raktár kronologikus átlagkészlete:
Kr = (300/2 + 400 + 480 + 240 + 360/2)/4 = 362,5 db, ennyi készlet volt átlagosan negyedévenként
2008-ban, ebben a raktárban.
Az anyagszükséglet további vizsgálatához anyagmérleget kell készíteni. Vizsgálni kell, hogy
nincsenek-e magas igények, nagy eltérések.
Az anyagmérleg adott időszakban a következőképpen írható fel:
Nyitókészlet + Beszerzés = Felhasználás + Zárókészlet
Az anyagtervezést mutatószámok is segítik. Ezek közül néhányat az alábbiakban mutatunk
be:
1. A készletek fordulatszámát számítjuk ki. Akkor jó, ha minél nagyobb a forgási sebesség.
2. Hány napra elegendő az adott készlet: minél kisebb, annál jobb.
3. Fajlagos anyagfelhasználás mutatója:
Fh= össz. anyagfelhasználás értéke vagy mennyisége
a termelt termékmennyiség
4. Anyaghányad mutató:
Ah=Az időszak folyamán felhasznált anyagköltség
az időszak termelési értéke

5. Anyagkihasználás mutató
Termelési logisztika II.
2009.
Ak= A gyártmány nettó anyagfelhasználás normája .
bruttó anyagfelhasználás norma
Határidő és kapacitástervezés: a megrendelések időbeli lefolyását kell megtervezni:
a kezdő és befejezési időpontokat (előre időzítés, visszafelé időzítés)
az időkapacitásokat
gyártási sorrendet: a műveletek időbeli sorrendje
Gyártási
programtervezés
Prognózisok
Program
tervezés
Vevői
megrendelések
G
Y
Á
R
T
Á
S
T
E
R
V
E
Z
É
S
Beszerzés,v
ásárlás
Határidő és kapacitástervezés
Mennyiségitervezés
Anyagszükséglet
tervezés
Átfutási idő és
kapacitásigény
meghatározása
Raktárkészlet
nyilvántartás
Kapacitásidőzítés
és sorrend-tervezés
GYÁR-
TÁS
IRÁNYÍ-
TÁS
Rendelésindítás és
ellenőrzés
Rendelésfeladás
Rendelés ellenőrzés

Kapacitástervezés:
Termelési logisztika II.
2009.
A kapacitástervezéshez ismerni kell a termelési folyamatok időjellemzőit (un. időalapokat).
Log.II.35.oldal
Az időalap fogalma (T): Valamely időszak napokban, műszakszámban, órában, percben kifejezett
időmennyisége, amely adott gép, üzem teljesítőképességének kihasználásra rendelkezésre
áll.
Időalapok:
1. Naptári időalap (T N ): adott időszak naptári napjainak, óráinak teljes mennyisége.
2. Hasznos időalap (T H ): a naptári időalap azon része, mely idő alatt a termelő berendezés,
a gazdaságosan megengedhető maximális időterhelés mellett üzemeltethető. A
T H = T N -T j
3. Munkarend szerinti időalap (T MR ): A naptári időalap azon része, mely idő alatt az
elfogadott munkarendnek megfelelően a berendezésnek üzemelnie kell.
4. Termelési vagy produktív időalap (T P ): a berendezés adott időszakban ténylegesen
munkával töltött ideje
Feladat: Log.II.37. oldal.
Időnorma (t): az a tervezhető emberi munka vagy gépi idő felhasználás, amely valamely
konkrét művelet tartós végrehajtásához, adott feltételek mellett szükséges.
t = idő / termékmennyiség
Teljesítménynorma (n): az a tervezhető termékmennyiség, mely meghatározott feltételek
mellett időegység alatt előállítható.
n = 1 / t
Az idő- és teljesítménynorma segítségével meghatározható:
• Gép- és eszköz szükséglet
• Munkaerő-szükséglet
• Átfutási idő
• Kapacitás kihasználások
• Értékelés, elemzés, bérezés

Átfutási idők (ciklus idő):
Termelési logisztika II.
2009.
Az alapanyag üzembe érkezésétől a késztermék kibocsátásáig eltelt idő.
Fajtái: (Log.II.53. oldal)
1. technológiai átfutási idő: befolyásolják a műveleti idők és a műveletek közötti kapcsolat
(soros vagy párhuzamos)
2. Termelési átfutási idő: a technológiai átfutási idő + anyagmozgatás + ellenőrzés +
tárolás + veszteségidők. Cél hogy megközelítse a technológiai átfutási időt!!
3. naptári átfutási idő: termelési átfutási idő + munkarendből fakadó megszakítások
Átfutási idő számítása hálótervezéssel: (Log.II.61. oldal)
Termelési kapacitás: adott berendezés (csoport) teljesítőképességének adott időpontban ismert
felső határa, mely a berendezés gazdaságosan megengedhető maximális terhelése mellett
érhető el.