A magyar földrajztudomány története - NYME Természettudományi ...

A magyar földrajztudomány
története
Dr. Lakotár Katalin

Hunfalvy János
(1820-1888)
Lóczy Lajos
(1849-1920) Czirbusz
Géza
(1853-1920)
Gholnoky Jenő
(1870-1950)
Koch Ferenc
(1901-1974)
Mendöl Tibor
(1905-1966)
Bulla Béla
(1906-1962)
Láng Sándor
(1913-1982)
Székely András
(1925-1997
Sárfalvy Béla
(1925-2000)

Gesta Hungarorum
II. Béla jegyzője,
1150 körül élt Péter
óbudai préposttal azonos
-1801-ben jelent meg először nyomtatásban
Hell Miksa ún. Anonymus-térképe
-Hell (1720-1792, jezsuita páter) a magyar
tudománytörténet kiemelkedő alakja: elsősorban csillagász, de
geodéta, térkép- és földgömbkészítő, nyelvész,
tudományszervező is, figyelem-re méltóak földmágnességi
megfigyelései is
-Anonymus által leírt topográfiai anyagot viszi térképre
” A magyar föld képe” Anonymus térképe
“lajstrom” amely a térkép magyarázója
topográfiai ismeretek:Buda környéke, Sajó-Bodrog-

1536. Oláh Miklós: Hungaria helynevek – 516 -, magyarázatok,
kapcsolatkeresés; kevés hegységnév
Bél Mátyás (1684-1789)
-korának kiemelkedő tudósa
- foglalkozott nyelvészettel, történelemmel, földrajzzal
és mezőgazdasággal
- Leghíresebb munkája az öt kötetben megjelent Notitia Hungariae
novae historico-geographica, vagyis "Az új Magyarország
történeti-földrajzi ismertetése" (Bécs 1735, 1736, 1737, 1742,
1749?).
- tíz vármegye (Pozsony, Turóc, Zólyom, Liptó, Pest-Pilis-Solt,
Nóg-rád, Bars, Nyitra, Hont, Moson) leírása Mikoviny Sámuel
térképeivel Magyarország első feldolgozása
magyar leíró geográfia megalapítója

területet történések helyszíneként mutatja
közigazgatási egység alap az államismékhez
tudománytörténeti jelentőségű munkásság, de még nem geográfus
-természettudományi érzékét mutatja: tanítványait kirándulni viszi
természeti jelenségeket próbál megfigyelni - barlangok

Hunfalvy János
(Nagyszalók, 1820. jún. 9.
– Bp., 1888. dec. 6.)
földrajztudós, egyetemi
tanár, az MTA tagja
Hunfalvy-hágó (sedlo Váha) a Magas-Tátrában, 2340 m

-a magyar tudományos földrajz megalapítója
- enciklopédikus tudását összefoglaló műveiben tette közzé
- természetföldrajzi részkérdések: az éghajlat,
az erdők, a vízszabályo-zások témakörében tevékenysége kimerítette
az alkalmazott földrajz fogalmát
- a földrajztudomány
számára gyakorlati igények szülte célokat jelölt meg
- nagy figyelmet
fordított a természeti folyamatokba való emberi beavatkozások
lehetséges következményeinek a felmérésére - tevékenysége
a hazai földrajztudomány első hivatalos elismerését eredményezte,
ösztönzést adott a további fejlődésének
- megbízható adatai révén művei ma is forrásértékűek
-1861-től a budai politechnikumban a földrajz, statisztika és a történelem
tanára
-1870-ben kinevezték a pesti tudományegyetem új földrajzi
tanszéké-re a földrajz első egyetemi tanára hazánkban

Jelentősebb művei:
“Egyetemes történelem (3 köt., Pest 1850)
Magyarország és Erdély képekben (3 köt., Pest és
Darmstadt 1856)
Magyarország természeti viszonyainak
leírása (3 köt., Pest 1863-65);
Ég és föld (csillagászati földrajz,
Pest, 1873)
A földrajz története (Bp.,
1878) Afrika földrajza (Bp.,
1878) A magyar
birodalom földrajza (Bp., 1886)
Egyetemes földrajz (I–III. Bp., 1884, 1886, 1890)

Hunfalvy akadémiai székfoglalójának címe:
„ A földirat tárgya és feladata” - államismét tartja ekkor
földrajznak -később ettől eltávolodik felszíni viszonyokra,
kéreg szerkezeté-re, klímára gyűjt adatokat
személyes tapasztalatai vannak a Tátráról, Kőszegvidékéről,
az Al-dunáról, erdélyi területekről, Munkács környékéről,
Vereckei-hágóról
még nem kutató geográfus, de első geográfiai író, aki az ország
jelentős részét ismerte
„A Magyar birodalom természeti viszonyainak leírása”
I. A Magyar birodalom területének alakzata vagyis kiterjedése, hegyrajzi,
földtani és vízrajzi viszonyai.
1. Földirati fekvés, kiterjedés,
alak és határ.
2. A Magyar birodalom
függőleges vagyis magassági tagosulata. 3. Magyarország
földtani, bányászati és ásványtani viszonyai. 4. A Magyar

II. A magyar birodalom meteorológiai, növényzeti és állattani
viszonyai
1. Meteorológiai viszonyok
2. A magyar tartományok növényzeti viszonyai
3. A magyar tartományok állattani viszonyai
első geográfiai kézikönyv alig több, mint szavakba formált térképek
hazai természettudományi ismeretek összegyűjtése
1870. Egyetemes és összehasonlító földrajzi tanszék világon
a 4. földrajz tanszék Berlin: Karl Ritter, Göttingen, Párizs
-Ritter követőjének vallja magát, a történelmi és összehasonlító
földrajz mellett áll, az összehasonlítás módszerében kételkedik
-saját műveiben semmilyen módszert különösebben nem képvisel
a felszín jelenségeit leírja, de szerves egységbe nem foglalja
-Humboldt csak
említés szintjén jelenik meg felfogásában, nem alkalmazza a
természeti földrajz összefüggésekben gondolkodását
-valódi bírálója nem volt, ritteri-hunfalvy irány

Lóczy Lajos
(1849. Pozsony -- 1920. Balatonarács)
geológus, geográfus, egyetemi tanár,
földrajztudós, az MTA tagja
-1877. 1880. Kelet-Ázsia expedíció
beutazta Kína nagy részét gyűjtött anyagból írt
monográfiája tette híressé
-leírta a Himalája áttolódásos tektonikáját, 10-15
km-es áttolódásokat sejtett, szelvényeiben kimutatta
-leírta a Transzhimalája vonulatot
-megalapozta B-Ázsia és Ny-Kína geomorfológiai
kutatását
-munkásságának fénypontja a balatoni kutatások
A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (I – III. Bp.,
1897 – 1918) Balaton környékének geológiai képződményei
-Balaton-kutatásra jellemző volt az interdiszciplinaritás: a geológiától
a meteorológiáig, a biológiától az etnográfiáig koordinálta a munkát
-Balaton-monográfia és kapcsolódó földtani térkép ma is alapmű

-kezdeményezte az Erdélyi-medence rendszeres geológiai és geomorfológiai
feltárását jelentős érdemek az erdélyi kősó- és földgáz
felfedezésében felmérése alapján nagysármási fúrások
Jelentősebb művei:
A khinai birodalom természeti viszonyainak
és országainak leírása (Bp., 1886)
Gróf Szécheny Béla kelet-ázsiai
útjának tudo-
mányos eredménye
1877–1880 (gr. Szécheny Bélával, I–
III., Bp., 1890–97)
A mennyei birodalom története (Bp., 1901)
A Balaton környékének geológiája
(Bp., 1910–16)

Hunfalvy után Lóczy vált a magyar geográfia fejlődésének legfőbb
ösztönzőjévé a jelenségek összefüggéseire figyelő, a fejlődéstörténetet
szem előtt tartó, oknyomozó kutatási irányzat vált meghatározóvá
- a földtani ismereteken nyugvó földrajzot alapozta meg
- életművének maradandó vonása, hogy kiváló geográfusiskolát
te-remtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába
emelte -diákjai közé tartozott többek között: Cholnoky Jenõ,
Prinz Gyula, Teleki Pál, Réthly Antal
Lóczy a Richthofentől induló genetikus elvet követi orogenetikus
( földkéregképző, hegységképző mozgás)felszínszemléletének alapja
Richthofen teremti meg a természettudományok között a kapcsolatot
magyar tudományban elsőként teremt kapcsolatot a természettudományok
és a földrajz között

-munkamódszere hasonló Richthofenéhez: megfigyelés, mérés,
analizálás
szilárd kérget átalakulásá-
-geológusból geomorfológussá vált
ban szemlélte
-Önálló tudományos egyéniség volt-e Lóczy? Igen
nem állított fel új geográfiai felfogást
nem dolgozott ki új módszereket
egy nemzetnek teremtett földrajzi felfogást
hazájának legelső földrajzi kutatója
iskolateremtő: tudományos, geográfiai
gondolkodásra nevel
20 éven át tartó Balaton-kutatási programhoz
hasonlót nem szervezett a világ egyetlen
földrajzi társasága sem

-tiszta földrajztudományt csak természettudományi földrajznak fogadja
el felmerül benne is: felszín bonyolult jelenségeit
egyetlen tudomány (pl. geológia) felől nem közelítheti a földrajz
szintézis szükséges
-a dualista földrajz két ágából csak a természettudományit képviselte,
bár Balaton-kutatásaiban történészek, néprajzosok is voltak
Balaton-kutatásban helyszíni tanulmányozás analizálás
valódi szintézis még nem eredményezett, szakági leírások születtek,
bennük már felismerhető, hogy az emberi jelenségek, azok felszíni
együtthatásának ismerete is tárgya a földrajnak

Lóczy szellemi, földrajztudományi környezete
1. Hunfalvy iskola dilettáns követői – „romantikus földrajz, főleg
újságírók, írók, utazók, történészek, …. művelték „Földrajzi
nép-regék”, „Hazánk csodakútjai”, „Eldorádó Magyarországon”
2. Általános természettudományi geográfia – főleg középiskolákban
csillagászati, matematikai, fizikai „műhelyek”
3. Ratzeli emberföldrajzi irányzat – nem hódított teret, Magyarországon
ekkor még nem voltak követői
4. Természettudományi irányzat, amit Lóczy is művelt, amely a kéreg
orogenetikájára, és morfológiájára szorítkozott
Lóczy sokáig szellemi társak nélkül dolgozik, hatása lassan kerül be
a tudományos életbe századforduló tájékán jelennek meg tanítványai
írásai, amelyek az ő hatását mutatják.

Századfordulót követően: geológiával szorosan együttműködő geográfia
művelőinek és oktatóinak száma egyre gyarapodott
-nemzetközi kapcsolatok folyamatosan szélesedtek
- kutatási témái sokasodtak, tartalmilag bővültek
- természetföldrajz mellett fokozatosan önállósult és gyors
fejlődés-nek indult az emberföldrajz
- földrajztudományi eredmények mind nagyobb hányada
épült be a felső- és középfokú oktatásba. mindebben
kulcsszerepe volt Lóczy iskolateremtő tevékenységének új
geográfus-geológus nemzedék az 1900-as évek elején
Cholnoky Jenő, Prinz Gyula, Teleki Pál; a geológusok közül Papp
Károly, Böckh Hugó, Vadász Elemér
20. sz.első felében meghatározó egyéniségei tudományterületüknek

Cholnoky Jenő (1870–1950)
egyetemi tanár, MTA tagja, Földr.Társ. elnöke
- Lóczy munkatársa és szellemi örökségének
továbbvivője
-kutatói tevékenységével nagymértékben
kibővítette a földrajzi ismeretanyagot
a geomorfológia, a hidrológia,
a glaciológia, a klimatológia,
ember- és a történeti földrajz területén is
-Cholnoky révén vonult be a magyar
geográfiába W. M. Davis új
geomorfológiai szemlélete: felszíni
domborzati formák ciklusos
lepusztulási folyamatokkal jönnek létre
-egyszemélyes kínai expedíciója
(1896–1898) gazdagította a geomorfológiát,
a löszkutatást, a hidrológiát,
sivatagkutatást

A Balaton limnológiája, Budapest, 1897
A sárkányok országából, Veszprém, 1900
A futóhomok mozgásának törvényei, Budapest, 1902
A Balaton jege, Budapest, 1907
A Balaton hidrográfiája, Budapest, 1918
Az emberföldrajz alapjai, Budapest, 1922
Általános földrajz I-II., Pécs-Budapest, 1923
A földfelszín formáinak ismerete, Budapest, 1926
Földrajzi és Statisztikai Atlasz, Budapest, 1927
Magyarország földrajza, Budapest, 1929
A Föld és élete, Budapest, 1936-37
Kőrösi Csoma Sándor életregénye, Budapest,1940

Cholnoky felfogása a földrajzról: „valóságos filozófikus tudomány,
amely a jelenségek összefüggésének önálló vizsgálatával” foglalkozik,
„éppen olyan tapasztalati tudomány, mint akármelyik természettudomány”
földrajz anyagát természettudományi alapon
tafolja, az emberföldrajzot még nem fogadja el, de a tanszékvezetésért
folytatott küzdelem ebbe az irányba is kényszeríti
emberfajok, életmód, embernek Földre való hatása is beletartozik e
tudományba
-első lépések a dualisztikus földrajztól az egységes geográfia
felé
-első nyoma a Föld és ember közötti kölcsönhatás
felismerésének

Geográfiai tevékenység:
- homokfelszínek tanulmányozása futóhomok
mozgástörvényei
új geomorfológiai fogalmak,
pl.: szélbarázda.
- folyószakaszjelleg-elméletét fejlesztése
- folyóteraszok keletkezésének magyarázata
- karsztmorfológiai tanulmányok dolinák, poljék,
víznyelő barlang kialakulása,; karsztosodás folyamata;
karszthidrográfia
-„európai monszun” jelenség magyarázata Medárd napi hiedelem
tavasz végén a szárazföld belsejében jóval melegebb a levegő,
mint a tenger fölötti légtömegek hűvösebb, csapadékot
szállító légtömegek a kontinens belseje felé áramlanak
- talajvíz tanulmányok
-felszínalaktan Davis ciklustana szemléltetésére tömbszelvényeket
készített, melyek a fél évszázaddal későbbi tankönyvekben
is szerepel még

-50 könyv, 700 különféle tudományos dolgozat, népszerűsítő cikk
-kiváló előadó ismeretterjesztő előadások is Ő vetített
először színes diaképeket Magyarországon, amelyeket maga állított
elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével
-mérnöki pontosságú szakmai rajzokon kívül grafikákat
készített és tájképeket festett

Princz Gyula
(1882-
1973)
-1906-1909 Tien-san hegységet feltáró közép-ázsiai expedíciói
-nemzetközileg is nagyra értékelt kutatásai a fiatal kéregmozgásoknak
a mai domborzat kialakításában játszott szerepére
- a közép-ázsi-ai és az alpi eljegesedés közti különbségekre
hívta fel a világon elsőként a figyelmet

Terepi kutatások
geológiai szempontúak
-Bakony, Közép-Ázsia
„földrajzi laboratóriumi munka” térképszemlélet, térképösszeha-sonlítás
alapján települési alaktípusokat állapít meg,
osztályozza a városokat, irodalmi források alapján végez
társadalomföldrajzi kuta-tásokat bár a terepi munka hiánya
miatt támadják, de széleskö-rűen, új fogalmakkal bővítve műveli azt
Természetföldrajzból indul teljes földrajz felé halad
- szilárd kéreg vizsgálatába új szempontokat hoz: orogenezis érdekli
elsősorban
-részletek, kis formák vizsgálata helyett nagytájak szintjén gondolkodik
-felszínt dinamikusan látja, domborzat nagy formáit keletkezésükben
értelmezi
-természeti tényezők kapcsolatában vitathatatlan oksági kapcsolatokat
mutat ki

- oksági kapcsolatok feltárására törekszik természeti és emberi tényezők
között
-természeti földrajzi vizsgálatoknál az időtényező jelentős szempont
-emberföldrajzi vizsgálatai erősen morfológiai jellegűek, tisztán térbeli
vizsgálatok, az időperspektíva hiányzik
Legismertebb elméleti eredménye a Tisia-elmélet
nevét a Tisza latin nevéről kapta az Alföld helyén az óidő végén
kristályos kőzetből álló hegyvidék magasodott, ez lett volna a Tisia
fokozatosan süllyedt Kárpátok felgyűrődésének időszakában
a folyamat felgyorsult egységes tömb lesüllyedt,
körülötte kaptafaszerűen felgyűrődött a Kárpátok

Főbb művei
Ázsia szívében (Bp., 1911)
Budapest földrajza (Bp., 1914
Magyarország földrajza (Bp., 1914)
Európa természeti földrajza (Bp., 1923)
A magas Tiensan (Bp., 1939)
Hat világrész földrajza (Bp., 1943)
Utazásaim Belső-Ázsiában (Bp., 1943)
A földrajzi és természeti adottságok a városépítésbaen
(Bp., 1954) Városföldrajz (Bp., 1955)
Az országdomborzat földszármazástani
magyarázata (A „Tisia-elmélet” tükrében) (Földr. Közl., 1968)