Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
csak erre-arra, sugdolózzanak, nevetgéljenek, akkor szépen ugye imádkozunk” – mondta az egyik<br />
asszony. Az énekek szövege megszabja, hogy mikor illik hevesebben kinyilvánítani az érzelmeket,<br />
valamint jelenlétükkel megpróbálják eloszlatni az esetleges vallási kétségeket is (KUNT 2003b). Ez<br />
utóbbi annál is inkább sikeres, mivel az ilyesfajta temetést tartják szépnek, kívánatosnak a falu lakói.<br />
Tagtársaikat különleges bánásmódban részesítik: gyertyát gyújtanak nekik zsoltározás alatt, koporsójukra<br />
nagy faolvasót tesznek, és társulati zászlót tartanak fölöttük. Csak társulatosnak éneklik az<br />
’Örökös rózsafüzér énekét’ (Oh Mária kegyes Védanyánk) és az ’Öltözzetek gyászruhába szentolvasóbeliek’<br />
kezdetű éneket. Az asszonyok társulati tagságba lépésének motivációi között megtaláljuk<br />
azt az igényt is, hogy majd szépen legyenek eltemetve. 8 A faolvasó és a társulati zászló új elem a<br />
táskai temetéseken: a szomszédos Buzsák rózsafüzéreseitől vették át az ötletet két évvel ezelőtt, és be<br />
is illesztették a temetés szokásrendjébe.<br />
3. kép: Rózsfüzéres asszonyok temetésen<br />
A rózsafüzéresek, köztük az előénekes asszonyokkal (és régebben a helyi kántor is) fontos<br />
szerepet játszanak a hagyományok fenntartásában. A búcsúztatást még a ’90-es években is meg lehetett<br />
rendelni Kovács (’Kurádzsi’) István kántortól, aki a temetői szertartásba illesztette be. Az utóbbi<br />
néhány évben egy fiatal táskai kántor (a régi unokája) énekelte mindenkinek ugyanazt a búcsúztatót a<br />
szükséges szövegváltoztatásokkal. Bár a buzsáki plébános (sosem volt saját papja a falunak) inkább<br />
képzett kántort hozott volna magával a temetésekre, a táskaiak inkább hívták a falu hagyományain<br />
nevelkedett, ismerős, saját kántorukat. 2004-től – a pap és a helyi kántor személyes nézeteltérései<br />
miatt –, már csak az új képzett kántor énekel a táskai temetéseken, az asszonyokétól teljesen idegen<br />
hangnemben.<br />
Halotti tor<br />
Az 1980-as években még szinte minden temetés után volt halotti tor. A temetés alatt a szomszédasszony<br />
szokott a halottas háznál maradni, és ügyelni az étel elkészültére. A távolabbi rokonokat,<br />
barátokat, szomszédokat a temetés után szokták invitálni a halottas házhoz. A közeli rokonokat (testvérek,<br />
komák) már előbb, a temetéssel együtt a torba is meghívták. A férfiak képviselték családjukat,<br />
ők mentek csak el a torba. Míg a férfiak az asztalhoz ültek, a halott családjának közeli nőrokonai ké-<br />
8 Kunt a különféle temetési társulatokról jegyzi meg, hogy céljaik között szerepel tagjaik méltó temetésének<br />
biztosítása. (1987: 163.)<br />
99
Change language