You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A továbblépés érdekében különböző technikák összehasonlítása céljából röntgentechnikával kerültek<br />
követésre azok a lényeges mozdulatok-helyzetek, amelyek a fordítás közben lépnek fel. A vizsgálatokat<br />
Barta Miklós Tanár Úr, a Vas Megyei Markusovszky Kórház Radiológiai Osztályának főorvosa<br />
vezette.<br />
Az összehasonlító vizsgálatok során a Gábor-féle oldalra fordítási módszer két kritikus pontja<br />
került összevetésre a Lendvai-féle módszer kritikus pontjával, valamint értékelésre került mindkét<br />
módszer véghelyzete.<br />
Az említett testhelyzeteket két-két röntgenfelvételen rögzítettük: a koponya-alaptól a csípőtaréjig,<br />
a gerincoszlopra centrálva. A felvételek minden esetben a röntgenfelvételi asztallapra merőlegesen,<br />
100 cm fókusz-film távolsággal, standard röntgenfelvételi paraméterek mellett készültek.<br />
Először a Gábor-féle 1. sz. kritikus pont szimulációs képét készítettük el: az alsó végtagok felhúzva,<br />
a túloldali kar test alá helyezve.<br />
A röntgenfelvételen a koponya és a nyaki gerincszakasz kismértékben ferde helyzetben ábrázolódik.<br />
Ezzel szemben az alsó ágyéki csigolyák felé haladva mind jelentősebb mértékben ferde<br />
helyzetet vesznek fel a csigolyák.<br />
Az átgördülést közvetlenül megelőző pillanat a Gábor-féle 2. sz. kritikus pont.<br />
Ebben a helyzetben a koponya mintegy csapódik, és csaknem hátra tekint. A nyak és a csigolyák<br />
erősen csavart helyzetben, az ágyékcsigolyák pedig közel oldalirányú helyzetben vannak.<br />
A Gábor-féle véghelyzet stabil oldalfekvést biztosít. A koponya és a nyaki gerincszakasz ferde<br />
helyzetben helyezkedik el. Az ágyéki gerincszakasz közel oldalirányú pozícióban látható.<br />
A Lendvai-féle módszernek egy kritikus pontja van. A test fordítása a nyak tartott állapotában, a<br />
felkarra, mint forgástengelyre helyezve történik.<br />
Az alul lévő, felemelt karon a nyak és a koponya tartott állapotban, csaknem oldalirányban látható<br />
és ezzel harmonikusan, ferde helyzetben ábrázolódnak az ágyékcsigolyák.<br />
A Lendvai-féle technika véghelyzetében készült rtg. felvételeken a különböző gerincszakaszok<br />
közti csavarodás nélkül, gyakorlatilag oldalhelyzetben láthatjuk a gerincoszlopot.<br />
A radiológiai vélemény szerint a gerinc(velő) esetleges sérülését sem rontja jelentősen az oldalra<br />
fordítás. A koponya, nyaki gerincszakasz tehetetlen vágódását ez a technika megakadályozza. Kíméletessége<br />
folytán a has-mellkas esetleges sérüléseit sem súlyosbítja. A Gábor-féle módszerhez viszonyított<br />
egyetlen hátránya (labilisabb véghelyzet) kiküszöbölhető - szükség esetén - az oldalra kinyújtott<br />
kar törzs alá helyezésével, a mellkas kisfokú túlfordításával.<br />
A két módszer összehasonlított szempontjai<br />
A könnyű kivitelezhetőség mindkét módszerre jellemző, míg a kíméletesség egyértelműen csak a<br />
javasolt módszernél van jelen.<br />
A tanulhatóság mindkét esetben könnyű, logikusan következnek az egyes elemek.<br />
A jelenlegi ismertség egyértelműen a Gábor-módszert erősíti, évtizedes oktatási előnyök léteznek.<br />
A stabilitás vonatkozásában a Gábor-módszer jobb, de ha a javasolt módszernél a kar behúzása és<br />
„a könyökre süllyesztés„ megtörténik, ugyanolyan értékű, ám a hozzá vezető út mindenképpen<br />
kíméletesebb.<br />
Mindkét esetben a fordítás 1 fő által kivitelezhető.<br />
A fej fordítás alatti védelme csak a javasolt módszernél biztosított, ugyanez vonatkozik a törzs és<br />
a medence fordítás alatti védelmére is.<br />
A túlfordítás a Gábor-módszer mellett fordulhat elő gyakoribban, ott nehezebben kontrollálható a<br />
mozdulat.<br />
A téma szakembereinek véleménye az oldalra fordítás szükségességéről, módjáról<br />
II. Máltai Országos Elsősegélynyújtó Konferencia – kerekasztal megbeszélés az eszméletlen<br />
sérültek laikus ellátásáról 1995. Körmend; moderátor Lendvai Rezső.<br />
88
Change language