folia4 - NYME Természettudományi Kar

Folia Anthropologica 4; 69−73. (2006)
VISEGRÁD-LEPENCE KORA RÓMAI KORI
HAMVASZTOTT TEMETŐ EMBERTANI ANYAGÁNAK
VIZSGÁLATA
T. Rendes Katalin 1 , Kováts Ildikó 2 , Boruzs Katalin 3
1 ÁNTSz, Keszthely, 2 Visegrád, Nagy L. u. 8.
3 ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Ókori Régészeti Tanszék, Budapest
Abstract: Palaeodemographic Sketch of the Roman Period Population of Visegrád-Lepence.
Exploration of the Roman Period cremated cementery of Visegrád - Lepence was carried out by
Dániel Gróh and Péter Gróf. The palaeodemographic analysis of the 64 excavated individualswas
completed by the authors. Due to the bad condition of cremated human skeletal remains, the results of
identification of the individuals’ sex and age (of life) are relatively limited.
Key words: Palaeodemography; Visegrád- Lepence; 2-3th century A. D.; Carpathian basin.
Bevezetés
Visegrádtól 1. 5 -2 km-re, a 11-es út mentén 1982-ben, 1986-87-ben (a vízlépcsővel kapcsolatos
munkák során) Gróf Péter és Gróh Dániel egy 111 síros hamvasztásos temetőt tárt fel. A sírokból
előkerült jellegzetes kerámiaanyag (horpasztott oldalú poharak, sárga agyagú festett korsók és szürke
behúzott peremű tálak), valamint az érmek verési ideje alapján a II. sz. közepétől a III. sz. közepéig
temetkeztek ide. A feltártság valamivel 50% felett lehet, mert valószínűleg ismert a temető kiterjedése
három oldalon. Mivel a feltárt terület közvetlenül a 11-es út mentén húzódik, további kutatás nem
lehetséges. A 11-es út túloldalán még nem volt régészeti feltárás, ezért nem tudjuk, hogy ebben az
irányban meddig terjedhet a temető. Az embertani anyag minőségét és fennmaradását befolyásolta a
temetkezési rítus (hamvasztás) valamint a későbbi korok során bekövetkezett bolygatás (középkori
település, újkori mezőgazdasági művelés és egyéb földmozgatással járó munkák).
Anyag és módszer
A temetőben 64 egyén esetében volt vizsgálható maradvány. A hamvak életkorbecslését gyermek
hosszúcsont alapján STLOUKAL–HANÁKOVÁ (1978) táblázatával, fogfejlődés alapján FE-
REMBACH és munkatársai (1979) szerint határoztuk meg 1-1 esetben. FEREMBACH és munkatársai
(1979) valamint SCHINZ és munkatársai (1952) csontosodási tabellája juvenis korú egyének életkor
becslését segítette elő 1 esetben. A felnőtt vázcsontok esetén a kormeghatározást NEMESKÉRI és
munkatársai (1960) módszere, koponya töredékek esetében az esetlegesen látható varratok állapotának
megítélését OLIVIER (1960), MEINDL–LOVEJOY (1985) és BROCA (1861) módszere segítette.
Kalcinált csontok esetében az említett módszereket csak szerencsés esetben és részleteiben lehet
használni, leggyakrabban csak a csontszilánkok méreteiből, a hosszúcsont töredékek ívéből dönthető
el, hogy felnőtt, vagy gyermek töredékeit látjuk. A csonttöredékek mennyiségéből is részleges következtetéseket
lehet levonni (NEMESKÉRI–HARSÁNYI 1968). A megmaradt hamvak mennyisége igen
változó, esetenként faszén is keveredett hozzá. A hamvak kiégetettségi foka változó, megtalálható a
szürkés-krétefehér árnyalattól a szénfekete színig. A csontok további elszíneződését az elhantolást követő
mineralizációs folyamatok okozzák, a talaj ásványianyag tartalmától, szennyeződéseitől függően.
Reproduktív korban elhalt nők esetében számítani kell az esetleges magzat töredékeire is, bár
kalcinált csontok esetében erre nincs túl nagy esély. Ebben a temetőben 3 esetben merült föl adultus és
infans korú csonttöredékek keveredésének lehetősége. Nemi jellegek meghatározására nemigen adó-
69