Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
en kísérletezte ki, amihez a képzőművészet területén szerzett anatómiai és emberábrázolási tapasztalata,<br />
továbbá a régészet szolgálatában grafikusként töltött két évtized számtalan csontvázának és koponyájának<br />
lerajzolása közben gyűjtött ismeretanyag szolgáltatta az alapot. Számos arcrekonstrukciója<br />
különféle korok embereiről készült, köztük hazai leletekből származó négy longobárd és három római<br />
koponyáról, egy torzított gót és egy honfoglalás kori magyar koponyáról, III. Béla királyról és feleségéről,<br />
egy Húsvét-szigeti férfiről és egy újkőkori nőről (ÁRPÁS 1977, ÁRPÁS in SZOMBATHY 1983,<br />
SJØVOLD 1981, KUSTÁR–ÁRPÁS 2005). Ezen túlmenően a közelmúltban két igazságügyi személyazonosításhoz<br />
is készített arcrekonstrukciót. Művészi kivitelezésű munkáit tudományos hitelességgel<br />
készítette.<br />
Egy arc karaktere nem a véletlennek köszönhetően alakul olyanná amilyen, hiszen minden arcformának<br />
megvan a maga csontos alapja, bár a csont és a lágyrész formák alakulásának összefüggéseit<br />
egyelőre még csak részleteiben ismerjük. A királyi pár arcrekonstrukciójának dokumentációját olvasva<br />
szinte a szerzővel együtt fedezzük fel a csontos formákat és értjük meg az azokból levezethető lágyrész<br />
formákat és azok kapcsolódásait. Így nyomon követhetjük azt a rendkívül izgalmas folyamatot,<br />
amelyben ÁRPÁS az általános anatómiai törvényszerűségeket az egyéni karakternek megfelelő „formába<br />
gyúrja”. A kívülálló nem is sejtheti mennyi felhalmozott tudást, milyen sok apró körülményre<br />
való odafigyelést igényel egy-egy forma kialakítása – például az egyes izomcsoportok működésének<br />
ismeretét és azok modellezését. De bármennyi ismeret birtokában van is a rekonstruktőr, sokszor okoz<br />
fejtörést, dilemmát egy-egy megfelelő forma keresése, amíg e hallatlanul bonyolult munka végeredményeképpen<br />
összeáll, megjelenik az egyéni arc.<br />
III. Béla király (az 1148-1152 közötti években született és 1196-ban hunyt el) 21-25 évesen lépett<br />
trónra, majd 24 évi uralkodás után 44-48 esztendős korában halt meg. Az elpusztult Fehérvári Bazilika<br />
területén előkerült királyi sír máig az egyetlen hitelesen feltárt és azonosított magyar királyi temetkezés.<br />
A királyi pár maradványait TÖRÖK Aurél orvos-antropológus vizsgálta meg először. Alapos,<br />
mindenre kiterjedő munkájának eredményeit több tudományos cikkben ismertette (TÖRÖK 1893, 1897,<br />
1900). Amint az III. Béla feltárt földi maradványaiból megállapítható, a király csaknem 190 cm magas,<br />
daliás termetű, sasorrú, nagy szemű, tekintélyt sugárzó férfiú volt. Testsúlya a becslések szerint<br />
120 kg lehetett. A negyvenes évei vége táján elhunyt uralkodó fogazata teljesen ép volt. Megjelenése<br />
összhangban áll a kortárs Londoni Richárd jellemzésével, aki így emlékezik meg a kereszteseket<br />
fogadó, akkor 41 esztendős uralkodóról: „A magyarok Béla nevű királya örömmel sietett a császárral<br />
való találkozásra. Ezt a férfiút a természet sokféle adománnyal halmozta el. Termete magas, arca nemes,<br />
és ha más egyebekkel nem is rendelkeznék, pusztán uralkodói tekintetének előkelősége alapján a<br />
legméltóbbnak lehetne tartani a királyságra. Krisztus seregét vendégszeretően fogadta.” (KRISTÓ–<br />
MAKK 1981).<br />
Első felesége Antiochiai (Chatillon) Anna 28-31 esztendős lehetett 1184-ben bekövetkező halálakor.<br />
A mintegy 161 cm magas asszony testsúlya 49 kg lehetett. A törékeny és karcsú Anna királyné 7<br />
gyermeknek adott életet. Fogazata férjéhez hasonlóan ép és teljes volt.<br />
A történeti hűség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy ÁRPÁS Károlynak a magyar királyi pár<br />
arcrekonstrukciójáról szóló kéziratát 1977-ben közlésre elfogadta a Medicina Kiadó szerkesztő bizottsága,<br />
azonban a tervezett több szerzős könyv mégsem jelent meg. A könyv megjelenését sajnálatos<br />
események – három társszerző időközben bekövetkezett halála –, majd az örökösök szerzői jogdíj<br />
körüli vitája hiúsította meg.<br />
Anyag és módszer<br />
1972-ben a Magyar Nemzeti Múzeumtól kaptam megbízást III. Béla magyar király és hitvese<br />
Chatillon Anna arcrekonstrukciójának elkészítésére. Az arc visszaépítése az anatómia törvényszerűségei<br />
alapján történt (KISS–SZENTÁGOTHAI 1967, SZENTÁGOTHAI 1975) ezért a módszert: anatómiai<br />
alapon történő arcrekonstrukciónak nevezem.<br />
A fej lágyrészeit képező izmokat, zsírszövetet, bőrt színes plasztilinból építem fel a koponya külső<br />
felszínén lévő izomtapadási ill. izomeredési nyomokra. Az egyes plasztilinból megformált izmok<br />
ezen felületi nyomok egyéni alakulásának, fejlettségének figyelembevételével nyernek funkciójuknak<br />
6
Change language