folia4 - NYME Természettudományi Kar

Folia Anthropologica 4; 53−68. (2006)
TOVÁBBI ADATOK SOMOGY MEGYE EMBERTANÁHOZ
Bernert Zsolt, Évinger Sándor, Hajdu Tamás
MTM Embertani Tár, Budapest
Abstract: The data obtained with the examination of the anthropological findings of ten small series
from Somogy county is presented in this paper. All the cemeteries were small, some of the skeletons
or bones had been lost before they were transferred to the Anthropological Department of the Hungarian
Natural History Museum, while the available bones were sometimes extremely fragmentary. In
spite of the „non-ideal” condition of the material we believe that it is important to describe the general
anthropological characteristics of these series and to take them into the inventory, because they can
provide valuable samples to DNA or other chemical examinations in the future.
Bevezetés
Jelen munkánkban újabb Somogy megyei embertani sorozatok jellemzésével kívánunk adatokat
szolgáltatni a Balaton déli előterében élt történeti népességek antropológiájának megismeréséhez. A
csontok többsége 2002-2003-ben került a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságáról a Magyar Természettudományi
Múzeum Embertani Tárába. A már eleve kis sírszámú temetők, temetőrészletek reprezentativitását
tovább csökkenti az, hogy a sírok egy részének embertani anyaga az ásatás óta elkallódott.
A rendelkezésre álló csontanyag általában töredékes, a koponyák is legtöbbször apró darabokra
törtek. A régészetileg hiteles maradványok leltárba vételét és embertani leírását mégis fontosnak tartottuk,
mert a későbbiekben DNS vizsgálatokhoz még értékes mintaként szolgálhatnak.
Anyag és módszer
A morfológiai nem meghatározásánál 21 nemi dimorfizmust mutató anatómiai jelleget vettünk
figyelembe (ÉRY et al. 1963, ÉRY 1992).
A biológiai életkort az infans I. és II. korcsoportúaknál a fogak száma és fejlettségi foka
(SCHOUR–MASSLER 1941, UBELAKER 1989), valamint a végtagcsontok hossza (STLOUKAL–HANÁKO-
VÁ cit. ÉRY 1992) alapján becsültük meg.
Felnőttek esetében az anyag rossz megtartása miatt az általánosan alkalmazott életkorbecslő
módszereknek csak egy részét tudtunk felhasználni. Felhasználtuk a koponyavarratok csontosodásának
mértékét (NEMESKÉRI et al. 1960, MEINDL–LOVEJOY 1985) és a maradó fogak gyökereiben a
szervetlen anyagok demineralizációjának előrehaladottságát (LAMENDIN et al. 1992). Figyelembe
vettük továbbá a maradó fogak kopottságát is az életkor korcsoporti becslésére (PERIZONIUS cit. ÉRY
1992 és HUSZÁR 1976).
A méretek és indexek felvételében MARTIN–SALLER (1957) munkáját követtük. A testmagasság
kiszámításánál SJØVOLD (1990) minden rasszkörre és mindkét nemre kidolgozott módszerét
használtuk. A koponyajelzők osztálykategorizálását ALEKSZEJEV–DEBEC (1964) ajánlásai alapján végeztük
el. A taxonómiai vizsgálatokhoz FARKAS (1972) munkáját használtuk. A patológiai vizsgálatokhoz
makroszkópos megfigyelési módszert alkalmaztunk.
53