folia4 - NYME Természettudományi Kar

100
80
40%
35%
60
40
60%
65%
ülő életmód
rendszeres testmozgás
20
0
megfelelő
derékkörfogat
kórosan
megnövekedett
derékkörfogat
8. ábra: Testmozgás és derékkerület kapcsolata a férfi kontrollcsoportban (n=67)
Megbeszélés, következtetések
A tanulmány eredményeinek értékelésekor figyelembe kell venni néhány olyan hibaforrást,
mely az adatgyűjtést befolyásolhatta. Ezek a következők:
A stroke-os betegek testsúlyának a változása a kórházi beutalás során - ezt megpróbáltuk
kiküszöbölni azáltal, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgáltuk a betegeket.
Különböző mérlegek használatából eredő mérési hiba - ezt úgy zártuk ki, hogy a vizsgálatok
előtt a tanulmány során használt kórházi mérlegeket hitelesítettük.
A kontrollcsoport kórházba utalt személyekből való összeállítása – ezzel magyarázható, hogy
a kontrollcsoportban több volt az ülő életmódot folytató személy.
Az ágyhozkötött, valamint az afáziás betegek állapota nem engedte meg a párbeszédet és az
anthropometriai vizsgálatokat, így eredményeink nem jellemzik a teljes betegcsoportot.
Azt, hogy kontrollcsoportunk megfelelő módon képviseli az átlagpopulációt, alátámasztja az a
tény, hogy egy, a Maros megyei lakosságot vizsgáló 2002-es tanulmányban az adott korcsoportban az
elhízás gyakorisága megegyezett az általunk találttal (KUN 2000).
Egy 18 786-os esetszámú, a befolyásolható rizikófaktorok kezelése révén a stroke-incidencia
csökkentését célzó tanulmány eredményei bizonyítják, hogy lehetséges az agyérkatasztrófa előfordulási
gyakoriságának és súlyosságának a jelentős csökkentése egészségnevelés, a szívérrendszeri rizikófaktorok
kezelése révén (YUMIHIRO et al. 2000).
Az elhízás gyakori volt mind a stroke-os, mind a kontrollcsoportban, de az alma (abdominalis,
android) típusú gyakoribb az agyérkatasztrófán átesett betegeknél.
A kórosan nagyobb derékkörfogat az ischaemiás agyérkatasztrófa rizikófaktorának bizonyult
férfiaknál.
Az általunk vizsgált betegcsoportban a haskerület mérése érzékenyebb mutatója volt az alma
típusú elhízásnak, mint a derék-csípő hányados.
A testmozgás hiánya, eltérően külföldi tanulmányok adataitól (CHONG et al. 2003, GILLES et
al. 2005, SEUNG-HAN et al. 2003, XIANG-HUA et al. 1999) nem volt jellemző a stroke-os csoportra,
annak ellenére, hogy a betegeknek csak kis része rendelkezett munkahellyel.
A stroke-os csoportban a kórosan nagyobb haskerülettel rendelkezők között gyakoribb volt az
ülő életmódot folytató személyek száma, mint az átlagos vagy kis haskerülketű betegeket tartalmazó
csoportban.
Az elhízással kapcsolatos felvilágosítás és egészségnevelés hozzájárulna a szív-érbetegségek
olcsó és eredményes megelőzéséhez.
50