Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
1. táblázat: Csontmetastasisok előfordulási gyakorisága és típusa a különböző primer daganatok<br />
esetében (Rubens 2000 alapján)<br />
Emlőrák Myeloma multiplex Prostatarák Tüdőrák<br />
Csontáttétek<br />
előfordulási gyakorisága<br />
Prognózis<br />
5 éves túlélés<br />
medián túlélés<br />
Csontmetastasis típusa<br />
65-75% 95-100% 65-75% 30-40%<br />
20%<br />
24 hónap<br />
osteolyticus<br />
vagy kevert<br />
10%<br />
25%<br />
2%-5%<br />
20 hónap<br />
40 hónap 6 hónap<br />
osteolyticus osteoplasticus osteolyticus<br />
Paleopatológiai adatok alapján a rosszindulatú csontdaganatok előfordulási aránya a különböző<br />
történeti népességek körében nagyon alacsony volt, aminek több oka is lehetett. Az egyik, hogy a születéskor<br />
várható átlagos élettartam jóval alacsonyabb volt, mint napjainkban. Így az emberek jelentős<br />
része el sem érte azt a kritikus életkort (a tumorok nagy része a 40. életév után jelentkezik), amikor a<br />
malignus csonttumorok megjelenése a legvalószínűbb. A másik lehetséges ok a károsító környezeti<br />
hatások (rákkeltő vegyszerek, sugárzás, stb.) hiánya, amelyek jelenleg nagymértékben növelik a rosszindulatú<br />
daganatok kialakulásának kockázatát (AUFDERHEIDE–RODRÍGUEZ-MARTÍN 1998,<br />
ORTNER 2003, STEINBOCK 1976).<br />
Az újkőkorból és az ókori Egyiptomból származó csontmaradványok tanúskodnak arról, hogy<br />
malignus csonttumorok már több ezer éve is léteztek (DE LA RUA et al. 1995, SPIGELMAN–<br />
BENTLEY 1997). A különböző történeti korokban és földrajzi régiókban való szórványos előfordulásukról<br />
paleopatológiai tanulmányok tudósítanak (pl. ANDERSON et al. 1992, HAIDLE 1995,<br />
ŠEFČÁKOVÁ et al. 2001, OSTENDORF 2002, STROUHAL 2001).<br />
A rosszindulatú csontdaganatok magyarországi paleoepidemiolójára vonatkozó tanulmányok<br />
alapján a primer és a metastaticus csonttumorok nagyon ritkán fordulnak elő a hazai történeti embertani<br />
anyagokban is (BARTUCZ 1966, BERECZKI et al. 2003, ÉRY 1968, FARKAS–MARCSIK<br />
1979, JÓZSA–FÓTI 2002, MARCSIK et al. 2002, NEMESKÉRI–HARSÁNYI 1959, PÁLFI 1989,<br />
PAP 1985), így minden egyes új eset leírása fontos információkkal szolgál.<br />
Jelen tanulmány célja egy avar kori idős női csontvázon megfigyelt súlyos kóros elváltozások<br />
bemutatása és azok lehetséges kóreredetének feltárása.<br />
Anyag és módszer<br />
Pitvaros-Víztározó (Dél-Alföld) avar kori temető embertani anyaga a Szegedi Tudományegyetem<br />
Embertani Tanszékének gyűjteményében került elhelyezésre. Az ásatás vezetője (Bende<br />
Lívia, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze) szerint a régészeti mellékletek alapján a temető használati<br />
ideje a 7. század utolsó harmadától a 9. század második feléig tehető. A feltárás során 225 sírból<br />
összesen 226 csontvázlelet került elő, melyek embertani vizsgálatának eredményeit egy doktori<br />
disszertáció foglalja magában (MOLNÁR 2000). A széria paleopatológiai vizsgálata során a 208. sírhoz<br />
tartozó koponyán és vázcsontokon egyaránt súlyos kóros elváltozásokat figyeltünk meg. Az idős<br />
korú (50-60 éves) gracilis nő termete 148 cm. A koponya viszonylag jó megtartású, a hosszúcsontok<br />
egy része szintén jó megtartású, nagyobb része azonban töredékes a tafonómiai viszonyoknak, illetve a<br />
patológiai kondícióknak köszönhetően.<br />
A csontvázlelet elsődleges vizsgálata makroszkópos morfológiai vizsgálattal történt, melyet<br />
radiológiai (rtg és CT) vizsgálat követett. A léziók peremének pontosabb megfigyeléséhez sztereomikroszkópot<br />
használtunk.<br />
38
Change language