folia4 - NYME Természettudományi Kar

Melegen ajánlom a kötetet az antropológusokon túlmenően elsősorban orvosok, egészségfejlesztéssel,
továbbá testkultúrával és sportélettannal foglalkozó szakembereknek, sőt dietetikusok figyelmébe
is!
(Dr. Buda Botond, Ideggyógyászati Magánszakrendelés, Szombathely)
Hídvégi Egon (szerk.) A genom. Széphalom Könyvműhely, Budapest. 2003. 280 oldal.
A könyv egyes fejezetei különböző elismert szakemberek kutatási területe aspektusából tekintik át
a genommal kapcsolatos időszerű tudnivalókat. A kötet elején áttekinthetjük a gén, a genom szerkezetének
felderítését, a géntérkép megfejtését, a gén működését. A további fejezetekben néhány szerzőt
említek meg a teljességre törekvés igénye nélkül.
Hídvégi Egon a könyv elején bemutatja a gént, a genom szerkezetével kapcsolatos kutatásokat.
Gánti Tibor a primitív genom keletkezéséről ír.
Raskó István és Kalmár Tibor az emberi populációkban található polimorfizmosokról ad áttekintést.
Bán Zoltán és Papp Zoltán tanulmánya a prenatális diagnosztika mai lehetőségeit mutatja be.
Füredi Sándor és Egyed Balázs a DNS minták törvényszéki alkalmazásáról szól, hosszabban kifejtve
a maradványokban megmaradó genetikai anyag fennmaradási esélyeit a környezeti hatásokkal szemben.
Szabó Erika, Kalmár Tibor, Horváth Ferenc és Raskó István munkájukban kun sírokban talált embertani
anyag molekuláris biológiai módszerekkel elvégzett vizsgálatát mutatják be. Összegzésükben a
megvizsgált csengelei kun populáció eredési helyét igyekeznek meghatározni Ázsia, Európa térképén,
megállapítva, hogy a hódítók anyai és apai vonala általában jelentős eltérést mutat.
Béres Judit cikkében a magyar népesség genetikai struktúrájának vizsgálatát mutatja be. A vizsgálatok
során 20-30 klasszikus genetikai marker biokémiai, és a mitokondriális DNS és az Y kromoszóma
molekuláris genetikai elemzését végezte el. Bár a mintavételezési módszer kissé sajátos, így is
érdekes következtetéseket olvashatunk meglehetősen keveredett népünk eredetéről.
(T. Rendes Katalin, ÁNTSz, Keszthely)
Smrčka, Václav.: Trace elements in bone tissue. Univerzita Karlova v Praze, Nakladatelství
Karolinum 2005. 213 oldal.
A történeti antropológia és a régészet legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az archeometria.
A múlt emlékeinek természettudományos elemzése számos olyan körülményre, eseményre világít
rá, amely a klasszikus vizsgálati módszerekkel nem lenne felderíthető. Így modern kémiai analitikai
módszerekkel meghatározható a leletek kora, előállításának paraméterei, az elhunytak neme, életkora,
életmódja, betegségei.
A szerző óriási feladatra vállalkozott az angol nyelvű, hatalmas tudományos űrt kitöltő művében.
Összegyűjti, és régészeti szempontból értékeli az egykori népességek táplálkozási szokásait a saját és
egyéb laboratóriumok kémiai nyomelem- és stabilizotóp-analitikai adataira építve. A leíró részt jó minőségű
ábra és képanyag teszi gazdagabbá, szemléltetve az elemzések eredményeit, a régészeti
kultúrák hagyatékát.
A könyv felépítését tekintve ésszerű, jól áttekinthető és világos. A mű tíz érdemi fejezetre tagolódik,
ezt egészíti ki az előszó, a hivatkozott irodalmak listája valamint a régészek és antropológusok
számára rendkívül praktikus, az analitikai módszerek rövid leírásait tartalmazó gyűjtemény. Kezdetben
a szerző ismerteti a csontszövet kémiai felépítését, továbbá a komponensek metabolizmusát és
ezek kapcsolatát az életmóddal, illetve különböző patológiás elváltozásokkal.
A könyv külön érdeme, hogy a szerző kiemeli azokat a kémiai összetevőket, amelyek jelentősek a
táplálkozástudományi kutatásokban. Ezt követően ismerteti – az elmúlt 7000 év jelentősebb régészeti
kultúráit érintve – az Európa területén élt népességek táplálkozási szokásait, és ezek hatásait az egykori
közösségekre. A 9. fejezet a történeti embertan és a régészet számára rendkívül jelentős: mezolithikum,
neolithikum, bronzkor, vaskor, római kor, népvándorlás, középkor népeinek és a jelenlegi
113