folia4 - NYME Természettudományi Kar

Folia Anthropologica 4; 111−115. (2006)
KÖNYVISMERTETÉS
Aufderheide, A. C. The Scientific Study of Mummies. Cambridge University Press. 2003. UK.
608 oldal.
Aufderheide professzor, a minnesotai Duluth város egyetemének kórboncnoka és paleopatológusa,
hiánypótló könyvet adott ki a múmiákkal foglalkozó tudomány területéről. Ez a kutatási
ágazat napjainkban fokozottabb fejlődésnek indult, amelyben nem kis szerepet játszanak azok az újfajta
vizsgálatok, molekuláris biológiai elemzések, újabban alkalmazott képalkotó eljárások, amelyek
lehetővé teszik, hogy a régebbi, múmiákon végzett vizsgálatokat felülbírálják, vagy tovább bővítsék.
Természetesen ez magával vonja más archeológiai szakterületek ismeretanyagának gyarapodását is.
A könyv bevezetőjében a szerző megemlíti, hogy a múmiák tudományos tanulmányozása olyan
kiterjedt területet ölel fel, amelyet egy kötetben ismertetni nehezen elképzelhető. Mégis a kutatás fejlődésének
előrehaladása megköveteli, hogy egységes szemléletet alakítsunk ki az egyes eljárások,
módszerek paramétereinek meghatározását illetően. Ez a könyv éppen ezért egy szerény válasz egy
meghatározott igényre, az egyes fejezetek tárgyalása során rámutatva azokra a tudományos alapokra,
amelyek segítséget nyújtanak a továbbfejlesztett kutatásokhoz, a tudományterület „sötét lyukainak”
feltárásához. Jelen könyv egyaránt használható alapműként, amely köré építeni lehet egy tananyagot,
vagy felhasználható kutatások tájékoztató forrásaként is.
Az egyes fejezetek témaköre igen változatos. 1. Fejezet: A múmiatanulmányok története. 2. Fejezet:
Az anthropogeneticus mumifikáció célja. Itt elsősorban az inka birodalom és a régi Egyiptom
szemlélete kerül ismertetésre. 3. Fejezet: A mumifikáció mechanizmusa. Ez tartalmazza a régi idők
módszereit egészen napjaink modern balzsamozásos eljárásáig. 4. Fejezet: A múmiák földrajza. A
földgolyó csaknem valamennyi lelőhelyén megtalált jelentősebb múmialeletek részletes ismertetése,
bő illusztrációval. 5. Fejezet: Lágy szövetek taphonomiája. A tafonomia elnevezést 1940-ben Efremov
vezette be a paleopatológiába. Ez a múmiatanulmányok azon területére vonatkozik, amelyek az emberi
test szöveteinek halál utáni megváltozásával foglalkozik a bomlási folyamatok elindulásától egészen a
mumifikációig. Itt adottak mindazok a különböző eljárások, amelyek alakítják a régi emberi maradványokat,
és olyanokká teszik, mintha most találták volna meg azokat. Ennek során a fosszilis fehérjék
az érdeklődés előterébe kerültek. A szerző hangsúlyozza, hogy az alkalmazott vizsgálatok nagy része
bizonyos kémiai előképzettséget igényel, és az emberi test szerveinek tafonómiája laboratóriumi módszerek
alkalmazásával végezhető csak el. 6. Fejezet: A múmia tanulmányozás módszertana. A legalapvetőbb
módszer a boncolás. A szerző a szöveget egyes szám első személyben adja elő, mivel több,
mint 500 múmia boncolása során olyan tapasztalatokra tett szert, mely különleges értelmezéseket tesz
lehetővé. Jelentősnek tartja a deszikkált szövetek rehidratációját és paleohisztológiai vizsgálatokra alkalmassá
tételét. Kiemelt szerepet kapott a paleoradiológiai vizsgálatok folyamán a CT és a mágneses
magrezonanciás eljárás is. Tárgyalja a legújabb molekuláris biológiai módszerek alkalmazását. 7. Fejezet:
Állatok mumifikálása. Az egyiptomi sírokban talált állati múmiákon kívül foglalkozik egyéb
állati maradványok, lovak, kutyák, mamutok és egyéb állatok múmiáival. 8. Fejezet: A lágy szövetek
paleopatológiája; egyes szervek betegségei. Terjedelmes fejezetben tárgyalja az emberi test szervrendszereiben
jelentkező kóros elváltozásokat, amelyeket a múmiák boncolása alkalmával észlelni
lehet. 9. Fejezet: A múmiák muzeológiája. A múmiák szakszerű elhelyezését, múzeumi bemutatását,
állaguk megőrzésére szolgáló berendezéseket ismerteti. 10. Fejezet: A múmiák felhasználása, és a
velük való visszaélések. A reneszánsz Európájában gyógyszerként alkalmazott múmiaportól, az irodalomban
és a horrorfilmekben szereplő múmiatörténetekről egyaránt olvashatunk ebben a fejezetben.
Végezetül figyelmet érdemel a kötetben szereplő eredeti képanyag nagy mennyisége és kitűnő
minősége, mely szerves egységben kerül bemutatásra az előadott szöveggel. Ugyancsak nagy értéke a
kiadványnak az igen kiterjedt számú forrásműről gondosan összeállított gyűjtemény, valamint cím-
111