You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Gyász<br />
A halál folyamata (KÜRTI 2001) nem ér véget a temetéssel és a torral. A gyászoló családnak<br />
van még feladata az elhunyt emlékének őrzésében, lelki békéjének biztosításában, a tágabb közösségnek<br />
pedig a krízishelyzetbe kerültek segítésében. A szomszédság a ’80-as évek vége óta nem ül már<br />
össze temetés utáni három este a gyászoló családnál imádkozni a halottért. Az évfordulós gyászmiséken,<br />
vagy a társulatos halottas misén azonban igyekeznek részt venni a társulatos asszonyok és a<br />
rokonok.<br />
A friss sírt a temetés utáni hetekben gyakran látogatják a hozzátartozók. Elrendezik a koszorúkat,<br />
eldobják az elszáradt virágokat, közben elolvassák és megjegyzik a koszorúkon, csokrokon lévő<br />
feliratokat. A koszorúk száma és minősége – amióta nem házilag, kerti virágokból fonják –, éppúgy a<br />
közösség erkölcsi, etikai ítéletét jelzi az elhunyt életéről, mint a temetésen és a virrasztóban résztvevők<br />
száma, vagy hogy a későbbiekben mennyi ideig gyászolják a családtagok (KUNT 1987).<br />
Az emlékezet, az emlékezet ápolása a magyar parasztságnál is – mint sok más kultúrában – inkább<br />
az asszonyok dolga, mint a férfiaké (KUNT 2003c). Ennek megfelelően Táskán is a nők járnak<br />
feketében, ők tartózkodnak a szórakozástól gyász idején. Bár elmondások szerint mindenki addig gyászol<br />
„ameddig a szíve diktálja”, pontos elvárások vannak, hogy kinek meddig illik feketét hordani és<br />
visszavonulni a vígasságoktól. Az idősebb asszonyok általában egész hátralévő életükben gyászolják<br />
férjüket. Szülőt, testvért általában egy évig gyászolnak. Apóst, anyóst, sógort, sógornőt fél vagy egy<br />
évig. Távolabbi rokont, szomszédot egy hónapig, egy hétig, de legalább a temetésig – attól függően,<br />
hogy milyen volt a személyes kapcsolat az elhunyttal. Bár a fiataloktól nem várnak el hosszas gyászt,<br />
még a 30-40 éves korosztályból is szoktak ragaszkodni a megkülönböztetett öltözethez és viselkedéshez.<br />
Lakodalommal illik megvárni a gyászév leteltét. A gyász annyira női dolognak számít a faluban,<br />
hogy senki sem csodálkozik azon, ha például a saját szülőjét pár hónapja elvesztett férfi valamilyen<br />
közösségi rendezvényen táncol, nótázik, míg felesége visszahúzódva, csendben üldögél, fekete<br />
ruhában.<br />
A rózsafüzéres tagság – a temetői gyertyagyújtáson kívül, - azzal a „joggal” is jár, hogy egy hónappal<br />
a társulatos asszony halála után a bokoranya misét szolgáltat érte. A halottas misére, úgy, mint<br />
a temetői gyertyára, a bokorbeli társak adják össze a pénzt. A halál egyéves évfordulójára is halottas<br />
mise jár – ezt már a család finanszírozza, illetve szoktak még nagyobb évfordulóra (pl. 25 évesre) is<br />
misét rendelni. A rokonságból ezeken a miséken is csak a nők (idősebbek, fiatalabbak egyaránt) vesznek<br />
részt.<br />
Halállal kapcsolatos hiedelmek<br />
A nagybeteg viselkedéséből lehet következtetni közelgő halálára. Ha nem eszik, akkor biztosan<br />
nem sok van már hátra neki. Úgy gondolják, halálos beteget ha megmozgatnak (pl. kórházba viszik),<br />
gyorsan meghal. A hosszas haldoklás senkinek sem kívánatos dolog. Ha a nagybeteg már régóta szenved,<br />
majd röviddel egy haláleset után ő is meghal, azt mondják, eljött érte az előző halott és megszabadította.<br />
A bagoly Táskán is halálmadárnak számít. Utólag szinte minden halálesethez hozzá tudják kapcsolni<br />
a hangját. Félelmet kelt az asszonyok között. Egyiküket például annyira zavarta a hajnali kuvikolás,<br />
hogy másnap légpuskával lövöldözött a fenyőfán tanyázó madárra. A karácsonyi asztalnál borral<br />
eloltott gyertya füstje halált jósol: akire száll, az fog meghalni a következő évben. Ezt mondogatják<br />
néha az adatközlők, de már nem hisznek benne. A család halottjaival álmodni viszont ma is rossz előjelnek<br />
számít. Bajra figyelmeztet, általában közelgő halálesetre.<br />
Általános vélekedés a faluban, hogy temetőről nem szabad semmit (pl. virágot, tuját) hazahozni.<br />
Van, aki ezt azzal magyarázza, hogy bajt hoz a házra. Mások viszont nem tudnak magyarázatot adni<br />
viszolygásukra, egyszerűen csak nem tartják illendőnek. Az elhunyt hozzátartozó halálakor érintett<br />
dolgaitól igyekeznek minél előbb megszabadulni. Elégetik, vagy a cigányoknak adják ágyneműjét,<br />
esetleg ágyát is. Személyes dolgait, ruhatárát, esetenként egész szobáját egy ideig nem bolygatják.<br />
Egyesek így tartják tiszteletben a halott emlékét, de van, aki beismeri, hogy a halottól és a haláltól való<br />
101