folia4 - NYME Természettudományi Kar

icularis orisba való fonódá-sa alakítja ki. Ide fut továbbá a m. depressor anguli oris, amely a m.
levator anguli oris antagonistájaként lefelé húzza a szájzugot. A m. orbicularis oris felső és alsó ajkat
képező kiforduló széleit úgy alakítottam ki, hogy harmóniában legyenek nem csupán egymással, de az
egész arc karakterével is. Ebben a stádiumban az ajkak formája még nem végleges, de szerkezeti
felépítésében jó alapot kell nyújtania a végleges alaknak.
A rágóizmok közül a nagy rágóizom (m. masseter) az arc leginkább részletgazdag izma. A koponyamásolaton
a m. masseter eredési helye a járomív (processus zygomaticus maxillae) alsó élén elmosódott,
ezért a méretezésre csak hozzávetőlegesen használható. Hasonlóképpen elsimítottak a
ramus mandibulae külső felszínén a tapadást jelző tuberositasok is. Ezért az izom alakját és erősségét
inkább a sima, gyengén kihajló állkapocs szöglet (angulus mandibulae) méreteiből, a járomíven lévő
eredési hely hosszából és az állkapocs felszálló ágának a járomívhez való viszonyából határoztam
meg. Az állkapocság és a járomív közötti nagy távolságból keletkező „űr” foglalja magába a rágóizom
tömegét. Ezért a m. masseter nem domborodik ki, ami III. Béla király ezen arctájékának laposságát
eredményezi.
IV. Fázis
A negyedik fázisban a szem körizmának külső széle (m. orbicularis oculi pars orbitalis), a szemöldök
lehúzó izom (m. depressor supercilii), homlokráncoló izom (m. procerus) a m. zygomaticus
major, a mosolygó izom (m. risorius), a szájzug süllyesztő izom (m. depressor anguli oris), az ajakbiggyesztő
izom (m. depressor labii inferioris), a nyakbőr izom (m. platysma), végül az arc zsírszövetei
és mirigyei nyernek kialakítást (7., 8. ábra).
A szem külső körizma ún. bőrizom, ezért nagyon vékony rétegben tettem fel. Hasonlóan vékony
rétegben képeztem ki a szemöldöklehúzó izomnak a margo supraorbitalis mediális pereme felé terjedő
végét is. A homlokráncoló izom az orrhátról a glabellán át a homlok bőrébe sugárzó rostjait sem
tehettem vastag rétegben, mivel a kiterjedt felületű glabellán a legyezőszerűen szétterülő izom csak laposan
helyezkedhet el. Az izom csupán a középső szakaszán ér el jelentősebb vastagságot, ahol az
orrgyök bemélyedésének megtörő vonalát lágyítva, hozzájárul az arc profiljának kialakításához.
A m. zygomaticus major eredési helye a járomcsonton jól fejlett izomra vall. Részben ennek felrakása
előtt és közben kellett elhelyezni az arc legnagyobb zsírtestét, a Bichat-féle zsírcsomót (corpus
adiposum buccae), mivel előre nyúló része az izom alá terjedve kapcsolódik a már korábban felrakott
zsírszövetekhez. A m. zygomaticus major bőr alatt futó „pántja” jól kivehető lehetett III. Béla király
arcán. Ezt magyarázza, hogy a m. masseter és az erősen előrenyúló fogsorív között az arc kissé beesett
volt, amelyhez, mint már említettem még hozzájárult az ugyancsak kiugró pofagumó és a fossa canina
mélysége is. Világosan következik ebből, hogy a m. zygomaticus major, mintegy „hídként” ívelte át a
két kiemelkedő rész között beeső arcrészletet.
Az ajakbiggyesztő izom – egyéb funkciója mellett – tömegével alátámasztja az alsó fogsorív
jugum-airól kiforduló száj körizmát, így hozzájárul az alsó ajak formálásához. A jugumok (juga alveolaria)
kiemelik a felet-te húzódó izmok felszínét – különösen a szemfogaknál – ami a középvonalban
bemélyedést eredményez. A mélyedést még fokozza az állcsúcs (protuberantia mentalis) piramis
alakú kiemelkedése a rajta eredő állizommal (m. mentalis).
A platysma felrakása előtt kitöltöttem a fültőmirígy (glandula parotis) helyét képező árkokat
(nidus parotideus) a mandibula mögötti és alatt. A platysmát a bőrizomnak megfelelő vékony rétegben
mintáztam meg. Vékonysága miatt a felszín alakításában nincs sok szerepe (csupán idősebb korban),
mivel a bőralatti zsírszövet és a bőrréteg aránylag vastagon takarja.
A nyakbőr izommal részben összefonódva tapadó szájzug lehúzó izom, a legtöbb embernél a
felszínen is jól látható. Mozgékonyabb része képezi a szájzug körüli dombocskát, mely előbb lefelé,
majd kissé előre az áll-csúcs felé haladva olvad az áll formáiba. III. Béla esetében a dombocska csak
mérsékelten emelkedhetett ki, mi-vel az ajak előreállásából adódóan az arcnak ezen tájéka kisimul.
A száj körizmának pereméhez tapad még egy vékony izmocska, a mosolygó izom. A felszín
alakításában nem vesz részt, csak gyenge mosoly alkalmával ad jelt létezéséről.
Ezzel a fej izmainak felépítése befejeződött, csupán az egyes helyeken bővebben előforduló zsírszövetek
felrakása következett. Ilyen pl. a m. orbicularis oris pars marginalis-a, ahol az ajakemelő
izomcsoport (m. levator labii superioris) alatti és közötti zsírszövetek az orrszárnyak mellett az izmok
10