Állatökológiai kutatások2 - NYME Természettudományi Kar - Nyugat ...

6. feladat
Állapítsuk meg és hasonlítsuk össze a különböző növénytársulások talajszintjén élő
pókegyüttes relatív denzitását (egyed/csapda/nap), majd ellenőrizzük a denzitás értékek
közötti különbséget t-próbával! (pl. harmatkásás, kaszálórét, illetve kaszálórét, őszibúza)
Kulcsfogalmak: denzitás, környezeti erőforrás, indikáció
A vizsgálat menete: Az adatgyűjtés módszerét ld. a 5. feladatnál.
A t-próba képlete:
_ _
x 1 – x 2
t =
√ s 2 2
1 + s 2
n 1
Ha a számolt t > mint az adott szabadsági fokhoz (n-1) tartozó statisztikai táblázatban megadott t
értéke, akkor a tapasztalt különbség szignifikáns.
Értékelés: Ha a számolt t értékünk nagyobb a táblázati értéknél, megállapíthatjuk, hogy a kapott
eredményünk nem véletlenszerű. Az összehasonlított társulások talajlakó pókjainak eltérő átlagos
denzitását elsősorban a társulások talajszintjére jellemző szerkezeti tulajdonságok okozhatják (pl.
avarréteg vastagsága és szerkezete, a gyep-, illetve mohaszint borítása, talajon lévő ágak stb.) A
tagoltabb, például több búvóhellyel rendelkező élőhelyek általában nagyobb számú állatnak
nyújtanak megtelepedési lehetőséget.
7. feladat
Vizsgáljuk meg a széncinege (Parus major) és a barátposzáta (Sylvia atricapilla) élőhelyválasztásának
szélességét!
Kulcsfogalmak: populáció, környezeti erőforrás, élőhely-választás, indikáció, komplementáció
A vizsgálat menete:
Pontszámlálással a három élőhelyen (cseres-tölgyes, töviskes, mocsár) 3-3 megfigyelési ponton 10-
10 percig megállva feljegyezzük a látott és halott madarak egyedszámát. A pontok 200 m távolságra
legyenek egymástól. Ha több kisebb csoporttal külön-külön végezzük el a felmérést, akkor a
felmérések eredményeit a több adat érdekében összevonjuk. Minden madárfajt jegyezzünk fel, azt is
ami valószínűleg ott költ (pl. egy éneklő barátposzáta az erdőben), de azt is ami valószínűleg csak
ott táplálkozik (pl. egy repülő füsti fecske a tó felett). Az adatokat táblázatban rögzítjük.
Az élőhely-választás szélességének mértékét a Colwell- Futuyama képlet segítségével határozzuk
meg.
Bi = n i 2 /Σn 2 ij
B i = élőhely-választás szélessége
n i = az i-ik faj összegyedszáma a felmért élőhelyen
n ij = az i-ik faj egyedszáma az élőhely j térrészében
Z= a vizsgált élőhely külön-külön felmért térrészeinek a száma
B i = 1 esetén a faj olyan szoros kötődést mutat az élőhely egy térrészéhez, hogy
csak abban fordul elő
Bi= Z esetén a faj egyenletesen oszlik el az élőhely Z számú térrészében
n ij 1= 1. megfigyelési pont
n ij 2= 2. megfigyelési pont
n ij 3= 3. megfigyelési pont