2011/6. SZÁM - MABIE

BÍRÓSÁGI KÖZLÖNY 

2011/6. SZÁM 

TARTALOM 

AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI 

TANÁCS DÖNTÉSEI /3 

SZABÁLYZAT/3 

2011. évi 8. számú szabályzat a behajthatatlan igazságügyi 

követelések kezelésének szabályairól 

HATÁROZATOK /4 

102/2011. (VI. 7.) számú határozat a Bírósági intézmények 

pénzügyi helyzetéről a 2011. április 30-ai tényleges és a 2011. 

december 31-ei várható teljesítési adatok alapján 

103/2011. (VI. 7.) OIT határozat a bírák jogállásáról és 

javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény „Ülnökök 

jogállására és javadalmazására” vonatkozó XI. fejezete módosításának 

kezdeményezéséről 

104/2011. (VI. 7.) OIT határozat az Országos Igazságszolgáltatási 

Tanács 2011. II. félévi üléstervéről 

105/2011. (VI. 7.) OIT határozat a közfeladatot ellátó 

szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása tárgyában 

106/2011. (VI. 7.) OIT határozat a közigazgatási hatósági 

eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi 

CXI. törvény 15. §-ának (7) bekezdése alapján a gondnokoltak 

nyilvántartásából történő adatszolgáltatásról 

Kinevezések 

Felmentések 

SZEMÉLYI RÉSZ /8 

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK SZEMÉLYI 

HATÁROZATAI /8 

AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS 

SZEMÉLYI HATÁROZATAI /9 

89/2011. (VI. 7.) OIT határozat a bírák felmentése tárgyában 

készült június havi előterjesztésről 

90/2011. (VI. 7.) OIT határozat a bírák kinevezése tárgyában 


91/2011. (VI. 7.) OIT határozat a közigazgatási perekben 

eljáró bíró kijelöléséről 

92/2011. (VI. 7.) OIT határozat a fiatalkorúak büntetőügyében 

eljáró bírák kijelöléséről 

93/2011. (VI. 7.) OIT határozat bírónak a Mosonmagyaróvári 

Városi Bíróságról a Fővárosi Bíróságra történő áthelyezéséről 

94/2011. (VI. 7.) OIT határozat a büntetőeljárásról szóló 

1998. évi XIX. törvény 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében 

meghatározott ügyekben ítélkező bíró kijelöléséről 

95/2011. (VI. 7.) OIT határozat bíráknak a Legfelsőbb 

Bíróságra beosztásáról 

96/2011. (VI. 7.) OIT határozat bírónak a Pesti Központi 

Kerületi Bíróságról a Fővárosi Bíróságra történő beosztásáról 

97/2011. (VI. 7.) OIT határozat a határozott időre kinevezett 

bírák határozatlan időre történő kinevezése tárgyában 


98/2011. (VI. 7.) OIT határozat a határozott időre kinevezett 

bírák újra határozott időre történő kinevezése tárgyában 


99/2011. (VI. 7.) OIT határozat a Csongrád Megyei Bíróság 

Büntető Kollégiuma kollégiumvezetőjének kinevezéséről 

100/2011. (VI. 7.) OIT határozat a Zala Megyei Bíróságon 

egy helyi bírósági bírói és egy írnoki, a Szabolcs-Szatmár- 

Bereg Megyei Bíróságon egy megyei bírósági bírói és egy 

írnoki, valamint a Pécsi Ítélőtáblán két bírói és egy tisztviselői 

álláshely rendszeresítéséről 

101/2011. (VI. 7.) OIT határozat az OIT elnöke által első 

bírói kinevezésre előterjesztett pályázók beosztása tárgyában 


Beosztások 


HIVATALA VEZETŐJÉNEK 


A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG, A FŐVÁROSI 

ÍTÉLŐTÁBLA, A MEGYEI BÍRÓSÁGOK 

ELNÖKEINEK, VALAMINT A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG 

ÉS A VAS MEGYEI BÍRÓSÁG 

ELNÖKHELYETTESEINEK 


A Legfelsőbb Bíróság elnökének személyi határozatai 

A Fővárosi Ítélőtábla elnökének személyi határozatai 

A Fővárosi Bíróság elnökhelyettesének személyi határozatai 

A Baranya Megyei Bíróság elnökének személyi határozatai 

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnökének személyi határozatai 

A Békés Megyei Bíróság elnökének személyi határozata 

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elnökének 

személyi határozatai 

A Csongrád Megyei Bíróság elnökének személyi határozata 

A Fejér Megyei Bíróság elnökének személyi határozata 

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság elnökének személyi 

határozata 

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnökének személyi határozatai 

A Heves Megyei Bíróság elnökének személyi határozata 

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökének személyi 

határozatai 

A Nógrád Megyei Bíróság elnökének személyi határozata 

A Pest Megyei Bíróság elnökének személyi határozata 

1


A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elnökének 

személyi határozata 

A Tolna Megyei Bíróság elnökének személyi határozata 

A Vas Megyei Bíróság elnökhelyettesének személyi határozatai 

A Veszprém Megyei Bíróság elnökének személyi határozatai 

A Zala Megyei Bíróság elnökének személyi határozata 

SZEMÉLYI HÍREK /15 

Halálozás 

Szolgálati viszony megszűnések 

Igazolványok érvénytelenítése 

Bélyegző érvénytelenítése 


Belső ellenőri állásra kiírt pályázat 

A Fővárosi Bíróság elnökhelyettesének pályázati felhívása 

PROGRAMOK /19 

SZAKIRODALMI ÚJDONSÁGOK /19 

ÚJ JOGSZABÁLYOK, 

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK /19 

PÁLYÁZATOK /16 

Bírói állásra kiírt pályázatok 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének pályázati 

felhívásai 

Bírósági titkári állásra kiírt pályázatok 

A Fővárosi Bíróság elnökhelyettesének pályázati felhívásai 

A Heves Megyei Bíróság elnökének pályázati felhívásai 

Bírósági végrehajtói állásra kiírt pályázat 

A Pest Megyei Bíróság elnökének pályázati felhívása 

JOGEGYSÉGI DÖNTÉS 

KÖZZÉTÉTELE /19 

A BÍRÓI EGYÉNI ADATSZOLGÁLTATÁS 

2010. ÉVI ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ 

TÁBLÁZATAI /24 

2


AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI 

TANÁCS DÖNTÉSEI 

SZABÁLYZAT 

2011. évi 8. számú 

szabályzat 

a behajthatatlan igazságügyi követelések kezelésének 

szabályairól 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: 

OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. 

évi LXVI. törvény 39. § o) pontjában foglalt felhatalmazás 

alapján, a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása 

során a bíróságokra és egyéb szervezetekre háruló feladatokról 

szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendeletben nem szabályozott 

behajthatatlan igazságügyi követelések kezelésének szabályairól 

az alábbi szabályzatot alkotja. 

A szabályzatban használt rövidítések és fogalmak 

1. § 

(1) A szabályzatban használt rövidítések: 

Az intézmények rövidítése: 

1. BGH: a bíróság gazdasági hivatala; 

2. KEKKH: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások 

Központi Hivatala 

A jogszabályok rövidítése: 

1. Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. 

törvény; 

2. Be.: a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; 

3. Bnyr.: a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása 

során a bíróságokra és egyéb szervezetekre háruló feladatokról 

szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet; 

4. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. 

törvény; 

5. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a 

végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény; 

6. Csjt.: a házasságról, a családról, és a gyámságról szóló 

1959. évi IV. törvény; 

7. Pp.: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény; 

8. Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. 

(2) A szabályzatban használt fogalmak: 

a) állam által előlegezett gyermektartásdíj: ha annak előlegezésére 

– a Csjt. 69/E. §-a alapján – 1997. november 1. 

napjáig jogerőre emelkedett határozat alapján került sor, 

b) pénzbírság: ha annak kiszabására a Btk., a Ctv. és a Pp., 

valamint a Vht. alapján került sor, 

c) pénzmellékbüntetés: ha annak kiszabására 2010. május 

1. napjáig történt elkövetés esetében került sor, 

d) rendbírság: ha annak kiszabására a Be., valamint a Vht. 

alapján került sor. 

A szabályzat hatálya 

2. § 

(1) A szabályzat hatálya a megyei (fővárosi) bíróságokra 

terjed ki. 


(2) A szabályzat az alábbi jogcímeken előírt igazságügyi 

követelésekre vonatkozik: 

a) állam által előlegezett gyermektartásdíj, 

b) állam által előlegezett költség, 

c) bűnügyi költség, 

d) elkobzás alá eső érték, 

e) elővezetési/előállítási költség, 

f) perköltség, 

g) pénzbírság, 

h) rendbírság (ha a Be. 161. § (5) bekezdése alapján átváltoztatásnak 

nincs helye), 

i) szakértői díj, 

j) vagyoni előny. 

(3) A Bnyr. szabályozására figyelemmel a szabályzat az 

alábbi jogcímeken előírt igazságügyi követelésekre nem 

vonatkozik: 

a) pénzbüntetés, 

b) pénzmellékbüntetés, 

c) rendbírság (ha a Be. 161. § (5) bekezdése alapján átváltoztatásnak 

van helye), 

d) vagyonelkobzás. 

(4) A szabályzat hatálya valamennyi, nyilvántartott igazságügyi 

követelésre kiterjed. 

A behajthatatlan követelés fogalma 

3. § 

Behajthatatlan követelés az a követelés: 

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs 

fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak 

részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében; 

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor 

a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett 

eszköz nem nyújt fedezetet; 

c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott 

kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen 

nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos 

eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek 

nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével 

(a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget 

eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél 

az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, 

és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel; 

d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet; 

e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. 

A behajthatatlan követelések kezelésének szabályai 

4. § 

(1) Az igazságügyi követeléseknél, ha az önkéntes teljesítésre 

történő felhívás nem vezetett eredményre, a követelést 

behajtás végett, értékhatártól függetlenül át kell adni a megyei 

bírósági végrehajtónak. 

(2) A követelés behajthatatlanságának tényét és mértékét 

bizonyítani kell. 

(3) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben 

kimutatni nem lehet, a behajthatatlanság megállapítását 

követően azt hitelezési veszteségként le kell írni, a követelés 

értékét a számviteli nyilvántartásból ki kell vezetni. 

(4) A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 

108. § (2) bekezdés szerinti követelés elengedésének. 

3


(5) A számviteli nyilvántartásból kivezetett követeléseket 

az adósok analitikus nyilvántartásában változatlanul kezelni 

kell. 

A követelés behajthatatlanná minősítésének esetei 

5. § 

(1) A 3. § a) pontja esetében értékhatártól függetlenül behajthatatlan 

a követelés, ha a végrehajtási eljárás nem vezetett 

eredményre, és a behajthatatlanság tényét igazoló jegyzőkönyvet 

a végrehajtó a bevételi csoportnak megküldte. 

(2) A 3. § b) pontja esetében értékhatártól függetlenül behajthatatlan 

a követelés, ha az egyszerűsített felszámolási 

eljárás jogerős befejezésekor a bíróság által jóváhagyott 

vagyonfelosztási javaslat szerint bírság megfizetésére nincs 

fedezet, illetve a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben 

átvett eszköz a rendbírságra nem, vagy csak részben nyújt 

fedezetet, vagy a cégnyilvántartás adatai alapján a cég felszámolási 

eljárás keretében megszüntetésre került. 

(3) A 3. § c) pontja esetében: 

1. Behajthatatlan a kisösszegű követelés, ha az adós nincs 

büntetés-végrehajtási intézetben, és az önkéntes teljesítésre 

szóló felhívás nem vezetett eredményre, továbbá a kézbesítés 

sikertelen mert: 

- az adós ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, 

- az adós ismert, de a KEKKH 30 napnál nem régebbi 

nyilvántartása szerint bejelentett lakcímmel/tartózkodási 

címmel nem rendelkezik, 

- az adós hajléktalan és a KEKKH 30 napnál nem régebbi 

nyilvántartása szerint nem rendelkezik bejelentett lakcímmel/tartózkodási 

címmel, az adós külföldi és a KEKKH 30 

napnál nem régebbi nyilvántartása szerint nem rendelkezik 

magyarországi bejelentett lakcímmel/tartózkodási címmel, a 

közjegyző vagy helyi önkormányzat igazolása arról, hogy az 

elhunyt hagyaték hátrahagyása nélkül halt meg, illetve a 

BGH letéti csoportja igazolja, hogy a követelés fedezetére 

letét elhelyezésre nem került. 

2. Behajthatatlan a kisösszegű követelés, ha az adós büntetés-végrehajtási 

intézetben van, és a jövedelmét érintő letiltás 

nem vezetett eredményre, továbbá a BGH letéti csoportja 

igazolja, hogy a követelés fedezetére letét elhelyezésre 

nem került. 


(4) A 3. § d) pontja esetében értékhatártól függetlenül behajthatatlan 

az a követelés, amelynél az adós hagyaték hátrahagyása 

nélkül meghalt, vagy jogutódja nincs, vagy a jogutód 

megállapítását követően a követelés azon része, amelyre a 

hagyaték nem nyújt fedezetet. 

(A jogutódra terhelhető a bűnügyi költség, a szakértői díj, 

az állam által előlegezett költség, az állam által megelőlegezett 

gyermektartásdíj, a vagyonelkobzás.) 

(5) A 3. § e) pontja esetében értékhatártól függetlenül az 

igazságügyi követelések elévülési ideje az utolsó eredménytelen 

végrehajtási cselekménytől számított 5 év. 

Hatályba léptető rendelkezés 

6. § 

E szabályzat 2011. július 1. napján lép hatályba. 

Dr. Baka András s.k. 

az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 

elnöke 

HATÁROZATOK 

102/2011. (VI. 7.) OIT 

határozat 

a Bírósági intézmények pénzügyi helyzetéről a 2011. 

április 30-ai tényleges és a 2011. december 31-ei várható 

teljesítési adatok alapján 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 

- felszabadítja a melléklet 11. és 12. oszlopában lévő intézményeknél 

zárolt 241,3 millió forint személyi juttatási és 

65,2 millió forint munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát, 

- felkéri az érintett intézmények vezetőit, hogy a felszabadított 

előirányzatok szükség szerinti dologi kiadások átcsoportosítására 

intézkedjenek, 

- felkéri az intézmények vezetőit, hogy vizsgálják felül a 

készenlétek elrendelésének indokoltságát, 

- felkéri a Hivatala vezetőjét, hogy intézkedjen a melléklet 

szerinti előirányzatok felszabadítására. 

4



Kimutatás 

a 2011. évi kiemelt előirányzatok várható megtakarításáról, hiányáról és a tartozásállományról 

Melléklet a 102/2011. (VI. 7.) OIT határozathoz 

Sorszám 

Bíróságok 

Várható 2011. 

évi szem. jut. 

megtakarítás 

(+)/túllépés 

(-) 

2011. évi 

szem. jut 

megtakarításból 

zárolt 

előirányzat 

Várható 


munkaad. j. 



(-) 


munkaad. j. 

megtakarításból 

zárolt 

előirányzat 

Várható 2011. 

évi dologi k. 



(-) 

Várható 


bevételi 



(-) 

2011. 05. 13-i 

tartozásállomány 


keretelőrehozás 

2011. május 13-i 

tartozásállomány 

aránya a 

módosított 

dologi 

előirányzat 

%-ban 

Javasolt 

OIT 

hatáskörébe 

tartozó 

szem. jut. 

felszab. 

Javasolt OIT 

hatáskörébe 

tartozó 

munkaad. 

terh. j. 

felszab. 

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 

1 . Legfelsőbb Bíróság 115 442 115 442 22 831 31 169 -65 323 -7 394 0 0,0% 

2 . Fővárosi Ítélőtábla 27 821 40 245 0 10 866 -27 821 0 1 270 0,3% 

3 . Debreceni Ítélőtábla 21 843 17 952 3 333 4 847 -25 106 -70 126 0,2% 

4 . Győri Ítélőtábla 25 294 11 618 3 137 3 137 -18 615 0 0 0,0% 

5 . Pécsi Ítélőtábla 8 641 5 819 -1 335 1 571 -9 156 50 3 085 7,7% 

6 . Szegedi Ítélőtábla 6 232 7 830 -2 427 2 114 -18 369 3 687 1,6% 

7 . Fővárosi Bíróság 917 745 456 293 84 599 123 199 -1 055 044 -20 000 132 736 5,3% 

8 . Baranya Megyei Bíróság 79 121 58 744 2 736 15 861 -127 290 26 330 27 558 9,5% 

9 . Bács-Kiskun Megyei Bíróság 57 128 71 430 -8 527 19 286 -157 724 0 10 209 25 000 3,3% 

10 . Békés Megyei Bíróság 47 148 48 773 -6 264 13 169 -132 247 -5 173 8 902 4,0% 

11 . Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 96 879 109 649 2 481 29 605 -210 692 57 080 7 780 1,7% 

12 . Csongrád Megyei Bíróság 39 036 48 618 -5 953 13 127 -141 096 -9 220 945 0,3% 

13 . Fejér Megyei Bíróság 45 763 63 188 -5 924 17 061 -158 311 -10 000 64 025 25,2% 31 594 8 530 

14 . Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság -9 333 54 701 -10 821 14 769 -143 506 11 430 23 097 9,2% 

15 . Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 168 122 89 492 25 483 24 163 -169 034 3 000 39 396 11,7% 44 746 12 081 

16 . Heves Megyei Bíróság 37 347 23 023 -5 859 6 216 -108 258 300 10 000 5,2% 

17 . Jász-Nagykun-Szolnok 14 293 29 829 -23 061 8 054 -95 443 35 300 34 218 30 000 12,8% 14 914 4 027 

18 . Komárom-Esztergom -29 591 45 180 -247 12 199 -61 501 0 30 385 20 753 11,7% 22 590 6 100 

19 . Nógrád Megyei Bíróság 21 196 20 815 2 027 5 620 -85 314 9 787 9 656 7,4% 

20 . Pest Megyei Bíróság 82 368 97 462 -15 400 26 315 -565 987 475 191 958 89 148 17,6% 48 731 13 158 

21 . Somogy Megyei Bíróság -26 311 19 727 -15 872 5 326 -151 648 9 982 54 660 18,5% 9 864 2 663 

22 . Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság -12 958 33 104 -25 512 8 938 -177 749 -4 339 64 775 18,2% 16 552 4 469 

23 . Tolna Megyei Bíróság 28 435 53 633 -2 243 14 481 -94 270 7 120 29 592 13,4% 26 816 7 241 

24 . Vas Megyei Bíróság 39 229 23 486 3 941 6 341 -86 764 -10 935 18 310 13000 10,7% 11 743 3 170 

25 . Veszprém Megyei Bíróság 90 300 48 793 -16 134 13 174 -81 310 20 656 8 082 3,6% 

26 . Zala Megyei Bíróság 10 101 27 546 -13 802 7 437 -89 422 16 868 33 861 10 000 17,2% 13 773 3 719 

27 . OIT Hivatala 61 280 61 280 16 546 16 546 0 -5 200 24 323 1,6% 

Tárgyalótermek nyilvánossá tétele 

Összesen 

200 000 126 050 

1 962 571 1 683 672 7 733 454 591 -3 857 000 252 100 829 636 187 901 241 323 65 158 



elnöke 

5



határozat 

a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi 

LXVII. törvény „Ülnökök jogállására és 

javadalmazására” vonatkozó XI. fejezete 

módosításának kezdeményezéséről 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságok szervezetéről 

és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 39. 

§-ának n) pontja alapján kezdeményezi a Közigazgatási és 

Igazságügyi Minisztériumnál a bírák jogállásáról és javadalmazásáról 

szóló 1997. évi LXVII. törvény „Ülnökök jogállására 

és javadalmazására” vonatkozó XI. fejezetének módosítását 

akként, hogy az ülnököt – hozzájárulásával – igazságszolgáltatási 

érdekből a megyei bíróság elnöke a területén 


működő másik bírósághoz is kirendelheti. Az ülnök kirendelése 

esetén a 111. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 



elnöke 


határozat 

az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2011. II. félévi 

üléstervéről 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 2011. II. félévi 

üléstervét a melléklet szerint elfogadja. 

Melléklet a 104/2011. (VI. 7.) OIT határozathoz 

OIT ülés időpontja és tárgya 

Konzultatív tanácskozás 

Időpontja és témája később kerül meghatározásra. 

július 5. 

1. 

Előterjesztés a bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak 2011. évben adományozott Juhász Andor díjjal és címadományozással 

összefüggő kiadások fedezetének biztosításáról 

2. Előterjesztés a Győri Ítélőtáblán egy bírói álláshely végleges rendszeresítéséről 

3. 

4. 

Előterjesztés a Fővárosi Ítélőtáblán egy bírói, egy tisztviselői és egy bírósági ügyintézői álláshely végleges rendszeresítéséről 

Előterjesztés a 197/2008. (IX. 25.) OIT határozattal a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság részére ideiglenesen 

engedélyezett álláshelyek helyzetének értékeléséről 

5. Előterjesztés a Bíróságok fejezet 2012. évi költségvetési javaslatáról 

6. Tájékoztató a fejezeti tartalék 2011. I. félévi felhasználásáról 

7. Tájékoztató a személyzeti nyilvántartó rendszer bevezetésének tapasztalatairól 

8. Tájékoztató a 2011. évi ülnökválasztás tapasztalatairól 

9. 

Tájékoztató a „Tudásalapú Igazságszolgáltatás fejlesztése” projekt végrehajtásából és a fenntartásából eredő feladatokról 

szeptember 13. 

1. 

Előterjesztés a Pest Megyei Bíróságon 2011. évben végrehajtott, az intézmény költségvetési gazdálkodására vonatkozó 

fejezeti szintű rendszerellenőrzésről 

2. Előterjesztés a bírósági intézmények 2011. I. félévi pénzügyi helyzetéről 

3. Tájékoztató a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról, és annak Állami Számvevőszék általi ellenőrzéséről 

4. 

Tájékoztató augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe alkalmából bírák és igazságügyi alkalmazottak részére 

adományozott kitüntetésekről 

6



szeptember 13. 

5. 

6. 

Tájékoztató a balkáni térség országai igazságszolgáltatási irányító testületeinek 2011. június 2-3. napjai között, 

Bulgáriában megrendezett VI. nemzetközi konferenciájáról 

Tájékoztató a „Cégbírósági és céginformációs rendszer továbbfejlesztése és korszerűsítése” című EKOP-1.1.1.- 

07-2009-0001. azonosító jelű kiemelt projekt végrehajtásáról 

október 4. 

1. Előterjesztés a bírósági könyvtári rendszer szabályozási kérdéseiről 

2. Előterjesztés a bíróságok központi oktatási tervéről, 2011. január 1-jétől 2012. december 31-ig 

3. Tájékoztató a bírósági ügyforgalom 2011. I. félévi főbb adatairól 

4. Tájékoztató a Bíróságok fejezet 2012. évi költségvetési javaslatáról 

november 8. 

1. 

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 2011. évben végrehajtott, az intézmény költségvetési gazdálkodására 

vonatkozó fejezeti szintű rendszerellenőrzésről 

2. Előterjesztés a bírósági épületek rendjéről szóló szabályozásról 

3. 

4. 

Előterjesztés a bírósági intézmények pénzügyi helyzetéről a 2011. szeptember 30-i tényleges és a december 31-i 

várható teljesítési adatok alapján 

Tájékoztató „Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban” című EKOP-1.A.1-08/B-2009- 

0002. azonosító jelű pályázat végrehajtásáról 

5. Tájékoztató a bírói egyéni adatszolgáltatás 2011. I. félévi értékeléséről 

december 6. 

1. Előterjesztés a Bíróságok fejezet 2012. évi fejezeti szintű ellenőrzési tervéről 

2. 

3. 

Előterjesztés a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló 2003. évi 8. számú szabályzat módosításáról 

Előterjesztés az igazságszolgáltatási érdeket szolgáló tevékenységet ellátó érdekképviseleti szervek és egyesületek 

központi pénzügyi támogatásáról 

4. Javaslat a(z Országos Igazságszolgáltatási Tanács) 2012. I. félévi üléstervre 

5. Előterjesztés a Bíróságok fejezetbe tartozó intézmények 2012. évi kiemelt költségvetési előirányzatairól 

6. 

Előterjesztés a Bíróságok fejezet 2010. évi költségvetése végrehajtásának pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzéséről 

készült Állami Számvevőszék jelentése javaslatainak végrehajtásáról 

7. Tájékoztató a fejezeti tartalék 2011. évi felhasználásáról 

8. Tájékoztató 2011. szeptember 19. - 2011. október 7. napjai között megrendezett magyar-francia bírósági hétről 

9. 

10. 

Tájékoztató a „Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások 

modernizációja” című EKOP-1.1.5.-2008-0001. azonosító jelű kiemelt projekt végrehajtásáról 

Tájékoztató az ítélőtáblákon, továbbá a megyei (fővárosi) bíróságokon 2011. évben bekövetkezett rendkívüli és 

egyéb események tapasztalatairól 

7



Az üléstervben jelzett témákon kívül minden hónap napirendjén 

szerepelnek: 

1. az ún. személyzeti kérdések (bírák kinevezése, felmentése, 

áthelyezése, kijelölése, összeférhetetlenségi ok megszüntetése 

alóli felmentés, stb.), 

2. tájékoztató a bíróságokon, az OIT Hivatalában engedélyezett 

és tényleges létszámról, illetményről, 

3. tájékoztató a bíróságok és az OIT Hivatalának rendezvényeiről, 

4. tájékoztató a 136/2005. (IX. 13.) OIT határozat 5. 

pontja alapján az egy engedélyezett és tényleges bírói létszámra 

jutó érkezett, befejezett és folyamatban maradt 

ügyek számáról, 

5. tájékoztató az OIT üléstervében meghatározott feladatok 

végrehajtásának helyzetéről. 



elnöke 


határozat 

a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános 

követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. 

rendelet módosítása tárgyában 


1. egyetért azzal, hogy a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének 

általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) 

Korm. rendelet módosítása szükséges; 

2. felkéri az OIT Hivatala hivatalvezetőjét, hogy a módosítás 

érdekében szükséges intézkedéseket a Közigazgatási és 

Igazságügyi Minisztérium felé haladéktalanul tegye meg; 

3. felkéri a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az 

OIT Hivatala bevonásával a közfeladatot ellátó szervek 

iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. 

(XII. 29.) Korm. rendelet módosítására irányuló előterjesztés 

tervezetét készítse el. 



elnöke 


határozat 

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás 

általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény 

15. §-ának (7) bekezdése alapján a gondnokoltak 

nyilvántartásából történő adatszolgáltatásról 


1. felkéri a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot a 

közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 

szóló 2004. évi CLX. törvény (Ket.) felülvizsgálata 

során a 15. § (7) bekezdése előírásának áttekintésére (újragondolására), 

2. – amennyiben a jogalkotó álláspontja szerint valamennyi 

hatósági eljárásban elengedhetetlen az OIT Hivatalánál 

kezelt gondnokoltak nyilvántartásából történő adatkérés – a 

bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi 

LXVI. törvény 39. § n) pontja alapján, az ehhez szükséges 

költségvetési fedezet biztosítása mellett, kezdeményezi a 

gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 

4. §-ának soron kívüli módosítását annak érdekében, 

hogy a Ket. alapján eljáró hatóságok az ügyfelek eljárási 

képessége meglétének vizsgálatához közvetlen hozzáféréssel 

jussanak a szükséges adatokhoz, 

3. felkéri a Hivatalát, hogy az OIT 2011. októberi ülésére 

készítsen tájékoztatót (előterjesztést) a nyilvántartásból 

történő adatszolgáltatások-adattovábbítások aktuális helyzetéről. 



elnöke 

SZEMÉLYI RÉSZ 

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK SZEMÉLYI HATÁROZATAI 

A Magyar Köztársaság elnöke 

Ságiné dr. Márkus Anettet, a Fővárosi Bíróság bíráját, 

dr. Szabó Kornélia Rékát, a Budai Központi Kerületi Bíróság 

bíráját, 

dr. Bokros-Hóbor Tímeát, a Tatabányai Munkaügyi Bíróság 

titkárát, 

dr. Dócs Attilát, a Győri Városi Bíróság titkárát, 

dr. Gottlieb Lászlót, a Győri Városi Bíróság titkárát, 

dr. Halász Krisztiánt, a Kaposvári Munkaügyi Bíróság titkárát, 

dr. Snellenperger Judit Ildikót, a Heves Megyei Bíróság titkárát, 

dr. Tuzáné dr. Papp Szilviát, a Miskolci Városi Bíróság titkárát 

és 

dr. Vas Juditot, a Budai Központi Kerületi Bíróság titkárát a 

2011. július 1. napjától 2014. június 30. napjáig terjedő időtartamra, 

dr. Bencze Andreát, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bíráját, 

dr. Daróczi Éva Máriát, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 

bíráját, 

dr. Hajdu Csabát, a Budakörnyéki Bíróság bíráját, 

Hegedűsné dr. Turóczi Valériát, a Nagykátai Városi Bíróság 

bíráját, 

Oláhné dr. Tóth Orsolyát, a Budaörsi Városi Bíróság bíráját, 

dr. Sarudi Mártát, a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság bíráját, 

dr. Sörös Lászlót, a Vásárosnaményi Városi Bíróság bíráját, 

dr. Szabó Andreát, a Nyíregyházi Városi Bíróság bíráját, 

dr. Szegő Mariannát, a Budaörsi Városi Bíróság bíráját, 

dr. Szirmai Rékát, a Budai Központi Kerületi Bíróság bíráját 

és 

dr. Turu Olgát, a Monori Városi Bíróság bíráját 2011. július 

1. napjától határozatlan időtartamra bíróvá 

k i n e v e z t e, 

dr. Kőhalmi Attilát, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 

bíráját, 

dr. Sándor Rolandot, a Váci Városi Bíróság bíráját és 

dr. Szabó Alízt, a Fejér Megyei Bíróság bíráját 2011. június 

30-ai hatállyal, 

8


dr. Orosz Jánost, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság bíráját 

2011. augusztus 31-ei hatállyal – lemondására tekintettel 

–, 

Schneiderné dr. Makk Juditot, a Fejér Megyei Bíróság csoportvezető 

bíráját és 

dr. Szabó Juliannát, a Legfelsőbb Bíróság bíráját 2011. november 

30-ai hatállyal, 

dr. Csonkáné dr. Varga Margitot, a Nógrád Megyei Bíróság 

tanácselnökét 2011. december 15-ei hatállyal, 

dr. Bihary Béla Barnát, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság bíráját 

2011. december 30-ai hatállyal, 

Bánhidi Istvánné dr.-t, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettesét, 

címzetes megyei bírósági bírót, 

dr. Molnár Margitot, a Szentesi Városi Bíróság bíráját, címzetes 

megyei bírósági bírót, 

dr. Szeremi Ferencet, a Gyöngyösi Városi Bíróság elnökhelyettesét, 

dr. Szereminé dr. Sike Gabriellát, a Gyöngyösi Városi Bíróság 

bíráját, címzetes megyei bírósági bírót és 

dr. Till Hildát, a Tolna Megyei Bíróság bíráját 2011. december 

31-ei hatállyal – nyugállományba helyezés iránti 

kérelmükre tekintettel – bírói tisztségükből 

f e l m e n t e t t e. 


SZEMÉLYI HATÁROZATAI 


határozat 

a bírák felmentése tárgyában készült június havi 

előterjesztésről 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elfogadja a bírák 

felmentése tárgyában készült június havi előterjesztést. 



elnöke 


határozat 

a bírák kinevezése tárgyában készült június havi 


Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elfogadja a bírák 

kinevezése tárgyában készült június havi előterjesztést. 



elnöke 


határozat 

a közigazgatási perekben eljáró bíró kijelöléséről 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács dr. Pribula 

Lászlót, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság bíráját 2011. július 1. 

napjától a közigazgatási perekben eljáró bíróvá kijelöli. 



elnöke 



határozat 

a fiatalkorúak büntetőügyében eljáró bírák kijelöléséről 


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság illetékességi 

területén 

a Miskolci Városi Bíróságon 

dr. Boschánszkyné dr. Timkó Renáta Orsolya bírót 2011. 

július 1. napjától, 

Fővárosi Bíróság illetékességi területén 

a Budai Központi Kerületi Bíróságon 

dr. Kun Zsuzsanna csoportvezető bírót, címzetes megyei 

bírósági bírót, bírósági tanácsost, 

dr. Bárány Mária bírót, 

dr. Édes Tamás András bírót, 

dr. Fuér Angéla Mária bírót, 

dr. Gebe Zoltán bírót, 

dr. Horváth Katalin bírót, 

dr. Kukla Valéria bírót, 

dr. Nagy Kornélia bírót, 

dr. Rábai Krisztina bírót, 

dr. Szappanos Réka bírót, 

dr. Ujvári Ákos bírót, 

dr. Veress Lilla bírót, 

a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 

dr. Mikó Gergely kerületi bírósági elnököt, címzetes megyei 

bírósági bírót, bírósági tanácsost, 

Bartosné dr. Gráczer Márta bírót, 

dr. Dankó Eszter bírót, 

dr. Gál Péterné bírót, címzetes megyei bírósági bírót, 

dr. Hajba Krisztina Regina bírót, 

dr. Halász Orsolya Rita bírót, 

Kolozsváriné dr. Böőr Zsuzsanna bírót, 

dr. Patassy Bence bírót, 

a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon 

dr. Kercsmarics Marianna kerületi bírósági elnökhelyettest, 

dr. Boros Tibor bírót, 

dr. Fülöp Géza Tibor bírót, 

dr. Pecze Tünde bírót, 

Radnainé dr. Solymosi Viktória bírót, 

dr. Rákosi Tibor bírót, 

dr. Simon Gabriella bírót, 

Visnyárné dr. Barati Mária bírót, 

a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon 

Trappné dr. Kiszely Rita kerületi bírósági elnökhelyettest, 


Baloghné dr. Szomráky Sarolta bírót, 

dr. Burai Judit Andrea bírót, 

dr. Endrédy Zoltán bírót, 

dr. Félix Ágnes bírót, címzetes megyei bírósági bírót, 

dr. Garbóczi Zsuzsanna bírót, 

dr. Gyerkó Tamás bírót, 

dr. Györkös Zoltán bírót, 

dr. Hegedűs Emőke bírót, 

Melisné dr. Domokos Katalin bírót, 

a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon 

dr. Kelemen Gyöngyi kerületi bírósági elnököt, címzetes 


dr. Bruzsa Anna bírót, 

9


dr. Demeter Andrea csoportvezető bírót, címzetes megyei 

bírósági bírót, 

dr. Fehér Éva bírót, 

dr. Ficzere Rita bírót, 

dr. Kellner Péter bírót, 

Szabóné dr. Beke Andrea bírót, 

dr. Szeiler Zsanett bírót, 

dr. Tóth Emőke bírót, 

dr. Vizin Anita bírót, 

Baranya Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Komlói Városi Bíróságon 

dr. Deák Péter bírót, 

dr. Szilágyi Szabolcs bírót, 

a Mohácsi Városi Bíróságon 

dr. Dombai Éva Csilla bírót, 

a Siklósi Városi Bíróságon 

dr. Darvasi Szilvia bírót, 

a Szigetvári Városi Bíróságon 

Ujvárosiné dr. Kozák Ildikó bírót, 

Bács-Kiskun Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Bajai Városi Bíróságon 

dr. Pencz Kornél bírót, 

a Kalocsai Városi Bíróságon 

dr. Schön Ferenc városi bírósági elnököt, címzetes megyei 


dr. Kun Lidia Ottilia bírót, 

dr. Pirisi Levente bírót, 

a Kiskőrösi Városi Bíróságon 

dr. Hegedűs Róbert városi bírósági elnököt, 

dr. Jádi János bírót, 

a Kiskunfélegyházi Városi Bíróságon 

dr. Hegedűs János bírót, 

a Kiskunhalasi Városi Bíróságon 

Nagyné dr. Tajti Ilona Katalin városi bírósági elnököt, 


dr. Sallay Sándor bírót, 

dr. Vízkeleti Györgyi bírót, 

a Kunszentmiklósi Városi Bíróságon 

dr. Mészáros János Zoltán bírót, 

Békés Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Békés Megyei Bíróságon 

dr. Csepregi-Matus Éva Márta megyei bírósági bírót, 

a Battonyai Városi Bíróságon 

dr. Futó Ildikó bírót, 

dr. Mucsi Hajnalka bírót, 

a Békési Városi Bíróságon 

dr. Nagy Lászlóné dr. Csernák Hajnalka bírót, 

a Békéscsabai Városi Bíróságon 

dr. Varga Magdolna városi bírósági elnökhelyettest, 

Borbélyné dr. Ács Ildikó bírót, 

dr. Iszály György bírót, 

Máténé dr. Rapport Gyöngyi Erika bírót, 

dr. Szikszai Emese Csilla bírót, 

Tóthné dr. Hámori Valéria Katalin bírót, 

dr. Tömőné dr. Liszkai Judit bírót, 

dr. Virágné dr. Hajduk Etelka bírót, 

az Orosházi Városi Bíróságon 

Kissné dr. Verasztó Éva városi bírósági elnököt, 

Szőke Tiborné bírót, 

a Szarvasi Városi Bíróságon 

dr. Dani Dóra bírót, 

dr. Kuliga Krisztina bírót, 

a Szeghalmi Városi Bíróságon 

dr. Macsári József bírót, 


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság illetékességi 

területén 

az Encsi Városi Bíróságon 

dr. Boros Csaba Tibor városi bírósági elnököt, 

Tószeginé dr. Czikó Judit bírót, 

a Kazincbarcikai Városi Bíróságon 

dr. Bacsó Mária városi bírósági elnökhelyettest, 

dr. Bálint Gábor bírót, 

dr. Egresi Edina bírót, 

dr. Pál Lajos bírót, 

dr. Varga Balázs bírót, 

a Mezőkövesdi Városi Bíróságon 

dr. Soós László városi bírósági elnököt, 

dr. Gönczy Judit bírót, 

a Miskolci Városi Bíróságon 

dr. Engel Izolda Róza bírót, 

az Ózdi Városi Bíróságon 

Dobrikné dr. Érsek Zsuzsanna bírót, 

dr. Hlavács Imre bírót, 

Mártonné dr. Simon Éva bírót, 

dr. Pallagi István bírót, 

a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróságon 

dr. Eperjesi Teréz Zsuzsanna bírót, 

dr. Virág Sándor bírót, 

a Szerencsi Városi Bíróságon 

Droftiné dr. Szabó Julianna bírót, 

dr. Török Róbert bírót, 

a Szikszói Városi Bíróságon 

dr. Varga Zsolt városi bírósági elnököt, 

a Tiszaújvárosi Városi Bíróságon 

dr. Adámy Tibor bírót, 

Fejér Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Sárbogárdi Városi Bíróságon 

dr. Novák Kovács László városi bírósági elnököt, 

a Dunaújvárosi Városi Bíróságon 

dr. Árva Szabó Ferenc városi bírósági elnökhelyettest, 

Soósné dr. Tóth Orsolya bírót, 

dr. Hámos Edit bírót, 

a Bicskei Városi Bíróságon 

Schubertné dr. Szekeres Mónika városi bírósági elnököt, 

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Mosonmagyaróvári Városi Bíróságon 

dr. Németh Csaba városi bírósági elnököt, 

dr. Németi Sándor bírót, 

a Soproni Városi Bíróságon 

dr. Gajdos Anikó városi bírósági elnökhelyettest, 

dr. Szabó Magdolna Michaela bírót, 

dr. Király Réka Zsuzsa bírót, 

Hajdú-Bihar Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Berettyóújfalui Városi Bíróságon 

dr. Kiss László városi bírósági elnököt, 

dr. Budai Szabolcs bírót, 

10


dr. Gervai Éva bírót, 

dr. Karácsony Mónika Emőke bírót, 

dr. Kovácsné dr. Pajer Zsuzsanna bírót, 

a Hajdúböszörményi Városi Bíróságon 

dr. Lugosi Tímea Beáta bírót, 

dr. Rozsnyai Balázs Sándor bírót, 

a Hajdúszoboszlói Városi Bíróságon 

dr. Tóth Katalin bírót, 

Heves Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Gyöngyösi Városi Bíróságon 

dr. Takács Beatrix bírót, 

dr. Kardos Dóra bírót, 

a Hatvani Városi Bíróságon 

dr. Nádas Katalin bírót, 

dr. Szabó Beáta Ildikó bírót, 

a Hevesi Városi Bíróságon 

dr. Kutas István bírót, címzetes megyei bírósági bírót, 

dr. Kovács Krisztina Erzsébet bírót, 

a Füzesabonyi Városi Bíróságon 

Nagyné dr. Gál Mónika bírót, 

dr. Kántor István Zoltán bírót, 

Komárom-Esztergom Megyei Bíróság illetékességi 

területén 

a Komáromi Városi Bíróságon 

dr. Hevesi Zoltán városi bírósági elnököt, 

dr. Oláh Tibor bírót, 

dr. Barakonyi András bírót, 

az Esztergomi Városi Bíróságon 

dr. Szabó Ferenc városi bírósági elnököt, 

dr. Csermák János bírót, 

dr. Gyuricza Zsolt bírót, 

dr. Kremper Gábor bírót, 

a Tatai Városi Bíróságon 

dr. Király Szonja Mónika bírót, 

Nógrád Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Salgótarjáni Városi Bíróságon 

dr. Krajnák Tibor városi bírósági elnökhelyettest, 

dr. Keményfy Gyula bírót, 

dr. Kobolák István bírót, 

dr. Kökény István bírót, 

a Pásztói Városi Bíróságon 

dr. Hegedűs János városi bírósági elnököt, 

Pest Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Budaörsi Városi Bíróságon 

dr. Liziczay Sándor városi bírósági elnökhelyettest, 

dr. Ábrahám Márta bírót, 

dr. Geiger Cecília bírót, 

dr. Holdampf Gusztáv Gábor bírót, 

dr. Holló Anikó bírót, 

Kovácsné dr. Droblyen Éva bírót, 

dr. Lohr Veronika bírót, 

Skeleczné dr. Horváth Judit bírót, 

dr. Somody Nóra Éva bírót, 

dr. Szente László bírót, 

dr. Varga Eszter Ágnes bírót, 

dr. Vass László bírót, 

a Ceglédi Városi Bíróságon 

dr. Tóth Zoltánné városi bírósági elnökhelyettest, címzetes 



dr. Gulyás Mária Anna bírót, címzetes megyei bírósági bírót, 

dr. Márta Mária bírót, címzetes megyei bírósági bírót, 

dr. Rácz Adrienn bírót, 

a Dabasi Városi Bíróságon 

dr. Erdős András városi bírósági elnököt, 

dr. Bolvári Csaba bírót, 

dr. Horváth István bírót, 

Pelikánné dr. Gyarmati Gabriella bírót, 

a Dunakeszi Városi Bíróságon 

Stáhlné dr. Viszmeg Irén városi bírósági elnökhelyettest, 

dr. Csák Éva bírót, 

dr. Puskás Ágnes bírót, 

a Gödöllői Városi Bíróságon 

dr. Borbély Attila bírót, 

Juhászné dr. Kádár Beáta Borbála bírót, 

dr. Kemény Kornélia bírót, 

dr. Ölvedy Emese bírót, 

dr. Szedmák András bírót, 

a Monori Városi Bíróságon 

Tolnainé dr. Nyulak Éva városi bírósági elnökhelyettest, 

dr. Felföldi Anikó bírót, 

dr. Ignáczné dr. Szőke Bernadett bírót, 

Topolánszkyné dr. Brieber Nóra Beáta bírót, 

dr. Turu Olga bírót, 

dr. Vida Gergő bírót, 

a Nagykátai Városi Bíróságon 

Patakiné dr. Nemoda Beáta városi bírósági elnököt, 

dr. Józsa Csaba bírót, 

dr. Szabó Béla bírót, 

a Nagykőrösi Városi Bíróságon 

Khinné dr. Resli Tímea városi bírósági elnököt, címzetes 


a Ráckevei Városi Bíróságon 

dr. Krizsán Ágnes városi bírósági elnököt, címzetes megyei 


dr. Balogh László bírót, 

dr. Kiss Krisztina bírót, 

dr. Mohácsi János bírót, 

dr. Serfőző Ágnes bírót, 

a Szentendrei Városi Bíróságon 

Bozókiné dr. Ádler Katalin városi bírósági elnököt, 

dr. Opóczky László bírót, 

dr. Zsálek Henriett bírót, 

dr. Zsembery Antal bírót, címzetes megyei bírósági bírót, 

a Váci Városi Bíróságon 

dr. Laki Zita városi bírósági elnökhelyettest, 

Kocsisné dr. Niedermüller Angelika bírót, 

dr. Redlné dr. Mészáros Ildikó bírót, 

Somogy Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Barcsi Városi Bíróságon 

dr. Budavári Róbert városi bírósági elnököt, 

a Nagyatádi Városi Bíróságon 

dr. Bujbáczi Ildikó bírót, 

dr. Czigány József bírót, 

a Marcali Városi Bíróságon 

dr. Kostyák Krisztina bírót, 

dr. Király Péter bírót, 

a Fonyódi Városi Bíróságon 

dr. Molnár Annamária bírót, 

dr. Németh Károly Csaba bírót, 

11


a Siófoki Városi Bíróságon 

dr. Kovacsics István városi bírósági elnököt, 

dr. Péntek Erika bírót, 

dr. Nyéki Ákos bírót, 

dr. Balázs Judit bírót, 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság illetékességi 

területén 

a Nyírbátori Városi Bíróságon 

dr. Margittay Tamás Imre bírót, 

dr. Seres Lívia bírót, címzetes megyei bírósági bírót, 

dr. Hajdúné dr. Pető Andrea bírót, 

a Mátészalkai Városi Bíróságon 

dr. Czuprák Edit városi bírósági elnököt, címzetes megyei 


dr. Kerekes Rita bírót, 

dr. Molnár István Miklós bírót, 

a Fehérgyarmati Városi Bíróságon 

Petőné dr. Varga Ildikó bírót, 

dr. Rozsályi Sándor bírót, 

dr. Csepei József bírót, 

a Vásárosnaményi Városi Bíróságon 

dr. Babinecz Gyöngyvér bírót, 

dr. Sörös László bírót, 

a Kisvárdai Városi Bíróságon 

Horváthné dr. Jaczkó Vilma városi bírósági elnököt, címzetes 


dr. Oláhné dr. Oláh Edit bírót, címzetes megyei bírósági 

bírót, 

Kruppáné dr. Löki Anna bírót, 

Toldiné dr. Kulcsár Mónika bírót, 

Tolna Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Bonyhádi Városi Bíróságon 

dr. Kiss Zoltán bírót, 

a Dombóvári Városi Bíróságon 

dr. Csizmadia Éva bírót, 

a Paksi Városi Bíróságon 

dr. Vincze Zoltán városi bírósági elnököt, 

a Szekszárdi Városi Bíróságon 

Csibané dr. Böcz Andrea bírót, 

a Tamási Városi Bíróságon 

dr. Csernák István városi bírósági elnököt, 

Vas Megyei Bíróság illetékességi területén 

a Sárvári Városi Bíróságon 

dr. Fonyódi Lajos Róbert városi bírósági elnököt, 

dr. Sipos Andrea bírót, 

a Körmendi Városi Bíróságon 

dr. Némethné dr. Ruff Mária városi bírósági elnököt, 

a Kőszegi Városi Bíróságon 

dr. Füzi Erzsébet városi bírósági elnököt 

2011. szeptember 1. napjától a fiatalkorúak büntetőügyében 

eljáró bíróvá kijelöli. 



elnöke 



határozat 

bírónak a Mosonmagyaróvári Városi Bíróságról a 

Fővárosi Bíróságra történő áthelyezéséről 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács áthelyezi dr. Tóth 

Gabriella Teréziát, a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság 

bíráját 2011. július 1. napjától a Fővárosi Bíróságra bírói 

munkakörbe. 



elnöke 


határozat 

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. §- 

ának (5) és (6) bekezdésében meghatározott ügyekben 

ítélkező bíró kijelöléséről 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács dr. Boschánszkyné 

dr. Timkó Renáta Orsolyát, a Miskolci Városi Bíróság bíráját 

2011. július 1. napjától a büntetőeljárásról szóló 1998. évi 

XIX. törvény 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében meghatározott 

ügyekben ítélkező bíróvá kijelöli. 



elnöke 


határozat 

bíráknak a Legfelsőbb Bíróságra beosztásáról 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Szolnokiné dr. Csernay 

Krisztinát, a Szegedi Munkaügyi Bíróság bíráját és 

dr. Szalayné dr. Kovalecz Tündét, a Pest Megyei Munkaügyi 

Bíróság bíráját a 2011. szeptember 1. napjától 2011. december 

31. napjáig terjedő, határozott időtartamra a Legfelsőbb 

Bíróságra beosztja. 



elnöke 


határozat 

bírónak a Pesti Központi Kerületi Bíróságról a Fővárosi 

Bíróságra történő beosztásáról 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács beosztja 

Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnest, a Pesti Központi Kerületi 

Bíróság bíráját 2011. július 1. napjától a Fővárosi Bíróságra 

bírói munkakörbe. 



elnöke 

12



határozat 

a határozott időre kinevezett bírák határozatlan időre 

történő kinevezése tárgyában készült június havi 


Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elfogadja a határozott 

időre kinevezett bírák határozatlan időre történő 




elnöke 


határozat 

a határozott időre kinevezett bírák újra határozott időre 

történő kinevezése tárgyában készült június havi 


Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elfogadja a határozott 

időre kinevezett bírák újra határozott időre történő 




elnöke 


határozat 

a Csongrád Megyei Bíróság Büntető Kollégiuma 

kollégiumvezetőjének kinevezéséről 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kinevezi dr. Joó 

Attilát a 2011. július 3. napjától 2017. július 2. napjáig terjedő 

időtartamra a Csongrád Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának 

kollégiumvezetőjévé. 



elnöke 


határozat 

a Zala Megyei Bíróságon egy helyi bírósági bírói és egy 

írnoki, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon 

egy megyei bírósági bírói és egy írnoki, valamint a 

Pécsi Ítélőtáblán két bírói és egy tisztviselői álláshely 

rendszeresítéséről 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem rendszeresít 

a Zala Megyei Bíróságon egy helyi bírósági bírói és egy írnoki, 

a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon egy megyei 

bírósági bírói és egy írnoki, valamint a Pécsi Ítélőtáblán két 

bírói és egy tisztviselői álláshelyet. 



elnöke 



határozat 

az OIT elnöke által első bírói kinevezésre előterjesztett 

pályázók beosztása tárgyában készült június havi 


Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elfogadja az OIT 

elnöke által első bírói kinevezésre előterjesztett pályázók 

beosztása tárgyában készült június havi előterjesztést. 

Beosztások 



elnöke 


a 90/2011. (VI. 7.) OIT határozattal 

dr. Bokros-Hóbor Tímeát a Tatabányai Munkaügyi Bíróságra, 

dr. Dócs Attilát a Győri Városi Bíróságra, 

dr. Gottlieb Lászlót a Győri Városi Bíróságra, 

dr. Halász Krisztiánt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra, 

dr. Snellenperger Judit Ildikót az Egri Városi Bíróságra, 

dr. Tuzáné dr. Papp Szilviát a Miskolci Városi Bíróságra és 

dr. Vas Juditot a Budai Központi Kerületi Bíróságra – határozott 

időtartamra – bírói munkakörbe 

b e o s z t o t t a. 


HIVATALA VEZETŐJÉNEK SZEMÉLYI 

HATÁROZATAI 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának 

vezetője 

Ruzsa Tímea Andrea tisztviselőt a 2011. június 1. napjától 

2011. november 30. napjáig terjedő időtartamra a Hivatalvezetői 

Titkárság Európai Uniós Fejlesztéseket Koordináló 

Osztályán osztályvezetői feladatok ellátására 

f e l k é r t e, 

Kiss Editnek, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala 

tisztviselőjének a határozott időre szóló kinevezését 

2011. július 1. napjától határozatlan időre 

m ó d o s í t o t t a, 

Hajnal Lászlónak, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 

Hivatala üzemeltetési vezetőjének a határozott időre szóló 

kinevezését a 2011. július 1. napjától 2011. december 31. 

napjáig terjedő határozott időtartamra 

m e g h o s s z a b b í t o t t a, 

Ternák Rezsőnét, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 

Hivatala tisztviselőjét, tanácsost 2011. augusztus 1-jei hatálylyal 

a Fővárosi Bíróságra és 

13


Homokiné Barna Beátát, az Országos Igazságszolgáltatási 

Tanács Hivatala tisztviselőjét 2011. augusztus 15-i hatállyal a 

Legfelsőbb Bíróságra tisztviselői munkakörbe 

á t h e l y e z t e. 

A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG, A FŐVÁROSI 

ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKÉNEK, A MEGYEI 

BÍRÓSÁGOK ELNÖKEINEK, VALAMINT A 

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG ÉS A VAS MEGYEI BÍRÓSÁG 

ELNÖKHELYETTESEINEK 

SZEMÉLYI HATÁROZATAI 

A Legfelsőbb Bíróság elnöke 

dr. Harter Máriát és 

dr. Mészár Rózát, a Legfelsőbb Bíróság bíráit 2011. május 

1. napjától a Legfelsőbb Bíróság tanácselnökévé 

k i n e v e z t e. 

A Fővárosi Ítélőtábla elnöke 

dr. Cogoi Róbertet és 

dr. Simon Krisztinát a Fővárosi Ítélőtáblára 2011. június 1. 

napjától bírósági fogalmazói munkakörbe 


A Fővárosi Bíróság elnökhelyettese 

dr. Oros Ágnes Katalint, a Budai Központi Kerületi Bíróság 

csoportvezető bíráját, címzetes megyei bírósági bírót a 2011. 

július 1. napjától 2017. június 30. napjáig terjedő időtartamra 

a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírájává, 

dr. Szegedi Máriát a Fővárosi Bíróságra 2011. május 23. 

napjától, 

dr. Balogh Edinát, 

dr. Czompoly Tamást és 

dr. Kertész Gábort a Pesti Központi Kerületi Bíróságra 

2011. június 1. napjától bírósági titkári munkakörbe 


dr. Kun Annamáriát, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírósági 

titkárát 2011. október 1. napjától a Budapesti XVIII. 

és XIX. Kerületi Bíróságra bírósági titkári munkakörbe 

á t h e l y e z t e, 

dr. Éles Anita Kingát, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 

bíráját és 

dr. Vasady Loránt Zsoltot, a Budapesti II. és III. Kerületi 

Bíróság bíráját 2011. szeptember 1. napjától – áthelyezésükkel 

egyidejűleg – a Fővárosi Bíróságra megyei bírósági bírói 

munkakörbe 

b e o s z t o t t a, 

dr. Hegedűs Pétert 2011. május 16. napjától, 

dr. Kovács Nórát, 

dr. Pfeffer Reginát és 

dr. Sipka Juditot 2011. június 1. napjától, 


dr. Hangay Melinda Máriát 2011. június 15. napjától egyesbíró 

hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkárrá 

k i j e l ö l t e. 

A Baranya Megyei Bíróság elnöke 

dr. Kóbor Bélát a Pécsi Városi Bíróságra 2011. július 1. napjától 

bírósági titkári munkakörbe 


dr. Kőszegi Zsuzsannát 2011. június 1. napjától egyesbíró hatáskörében 

eljárásra jogosult bírósági titkárrá 


A Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke 

dr. Szántó Anitát, a Bajai Városi Bíróság bíráját, címzetes 

megyei bírósági bírót a 2011. május 27. napjától 2017. május 

26. napjáig terjedő időtartamra a Bajai Városi Bíróság elnökhelyettesévé, 

dr. Hadnagy Ibolyát, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság bíráját 

2011. október 1. napjától a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 

tanácselnökévé 


A Békés Megyei Bíróság elnöke 

Békésiné dr. Kecskeméti Magdolnát, a Békési Városi Bíróság 

elnökét, címzetes megyei bírósági bírót a 2011. november 1. 

napjától 2017. október 31. napjáig terjedő időtartamra a 

Békési Városi Bíróság elnökévé 


A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elnöke 

dr. Kőváriné dr. Vágási Erikát, a Miskolci Városi Bíróság 

bíráját a 2011. május 15. napjától 2017. május 14. napjáig 

terjedő időtartamra a Miskolci Városi Bíróság csoportvezető 

bírájává 


dr. Horváth Dórát, a Miskolci Városi Bíróság bíráját 2011. 

május 15. napjától a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságra 

megyei bírósági bírói munkakörbe 


A Csongrád Megyei Bíróság elnöke 

dr. Németh Norbertet, a Csongrád Megyei Bíróság csoportvezető 

bíráját – a határozott idejű vezetői kinevezés lejártára 

tekintettel – 2011. június 1. napjától a Csongrád Megyei 

Bíróságra tanácselnöknek 


A Fejér Megyei Bíróság elnöke 

dr. Novák Kovács Lászlót, a Sárbogárdi Városi Bíróság elnökét 

a 2011. június 1. napjától 2017. május 31. napjáig terjedő 

időtartamra a Sárbogárdi Városi Bíróság elnökévé 


14


A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság elnöke 

dr. Havasiné dr. Kulcsár Petrát a Győri Városi Bíróságra 

2011. június 1. napjától bírósági titkári munkakörbe 


és 2011. június 1. napjától egyesbíró hatáskörében eljárásra 

jogosult bírósági titkárrá 


A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnöke 

dr. Kövy Istvánt és 

dr. Rózsavölgyi Bencét 2011. június 1. napjától egyesbíró hatáskörében 

eljárásra jogosult bírósági titkárrá 


A Heves Megyei Bíróság elnöke 

dr. Szalai Tündét, a Heves Megyei Bíróság bíráját 2011. június 

1. napától a Heves Megyei Bíróság tanácselnökévé 


A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnöke 

dr. Fülöp Juditot a Komáromi Városi Bíróságra 2011. április 

1. napjától és 

dr. Ivanov Mártát az Esztergomi Városi Bíróságra 2011. 

május 15. napjától bírósági titkári munkakörbe 


A Nógrád Megyei Bíróság elnöke 

dr. Barsi Ildikót a Pásztói Városi Bíróságra 2011. május 15. 

napjától bírósági titkári munkakörbe 


A Pest Megyei Bíróság elnöke 

dr. Sági Zsuzsannát, a Pest Megyei Bíróság bíráját a 2011. 

június 1. napjától 2017. május 31. napjáig terjedő időtartamra 

a Pest Megyei Bíróság csoportvezető bírájává 


A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elnöke 

dr. Szűcsné dr. Vida Ágnest, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 

Bíróság csoportvezető bíráját a 2011. július 1. napjától 

2017. június 30. napjáig terjedő időtartamra a Szabolcs- 

Szatmár-Bereg Megyei Bíróság csoportvezető bírájává 


A Tolna Megyei Bíróság elnöke 

dr. Keszthelyi Tamást a Paksi Városi Bíróságra 2011. június 

1. napjától bírósági titkári munkakörbe 






A Vas Megyei Bíróság elnökhelyettese 

dr. Holló Veronikát a Sárvári Városi Bíróságra 2011. június 






A Veszprém Megyei Bíróság elnöke 

dr. Jagudits Katalint a Veszprémi Városi Bíróságra 2011. június 






A Zala Megyei Bíróság elnöke 

Némethné dr. Sebestyén Atalát, a Keszthelyi Városi Bíróság 

elnökét, címzetes megyei bírósági bírót a 2011. július 1. 

napjától 2017. június 30. napjáig terjedő időtartamra a 

Keszthelyi Városi Bíróság elnökévé 


SZEMÉLYI HÍREK 

Halálozás 

Dr. Reményi Jenő, a Salgótarjáni Városi Bíróság, majd a 

Nógrád Megyei Bíróság nyugalmazott elnöke 2011. május 

19. napján 87. életévében elhunyt. 

Dr. Molnár Julianna, a Somogy Megyei Bíróság bírája 2011. 

június 12. napján 46. életévében elhunyt. A Somogy Megyei 

Bíróság saját halottjának tekinti. 

Szolgálati viszony megszűnések 

Szolgálati viszonya megszűnt közös megegyezéssel 

dr. Kertész Mariannak, a Karcagi Városi Bíróság bírósági 

titkárának és 

dr. Nagy Ildikónak, a Fejér Megyei Bíróság bírósági titkárának 

2011. május 31. napjával, 

dr. Koritsánszky Gabriella Nórának, a Gödöllői Városi Bíróság 

bírósági titkárának és 

dr. Vercz Évának, a Szegedi Városi Bíróság bírósági titkárának 

2011. június 30. napjával. 

Igazolványok érvénytelenítése 

Dr. Albrecht Krisztiánnak, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 

bírájának az AA 107989 sorszámú bírói, 

dr. Tőkés Gézának, a Fővárosi Bíróság bírósági fogalmazójának 

a BA 167529 sorszámú, és 

Táborosiné Váradi Annának, a Csongrád Megyei Bíróság 

tisztviselőjének a BA 170886 sorszámú igazságügyi alkalmazotti 

igazolványa elveszett. 

Az igazolványok érvénytelenek. 

15


Bélyegző érvénytelenítése 

A „Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapest” köriratú 

101. sorszámú körbélyegző elveszett. 

A körbélyegző érvénytelen. 

PÁLYÁZATOK 

Bíró állásra kiírt pályázatok 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke 

pályázatot hirdet 

1. a Fővárosi Bíróságon 1 közigazgatási ügyszakos 

bírói állás betöltésére. 

Az állásra azok pályázhatnak, akik a pénzügyi, gazdasági 

jogterületet érintő közigazgatási (pl.: adó-, vám-, illeték-, 

jövedékügyek, verseny-, közbeszerzés-, hírközlés-, pénzügyi 

felügyeleti tárgyú) ügyek intézése során szerzett jártassággal 

rendelkeznek. 

A pályázat beérkezésének határideje: 

2011. július 20. napja. 

2. a Fővárosi Bíróságon 1 közigazgatási ügyszakos 


Az állásra azok pályázhatnak, akik a pénzügyi, gazdasági 

jogterületet érintő közigazgatási (pl.: adó-, vám-, illeték-, 

jövedékügyek, verseny-, közbeszerzés-, hírközlés-, pénzügyi 

felügyeleti tárgyú ügyek) és/vagy építésügyek, kisajátítási 

ügyek intézése során szerzett jártassággal rendelkeznek. 


2011. augusztus 20. napja. 

3. a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (P. III. Csoport) 

1 polgári ügyszakos bírói állás betöltésére. 



4. a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 3 polgári 

ügyszakos (vagyonjogi) bírói állás betöltésére. 

A pályázatok beérkezésének határideje: 


5. a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon 

1 büntető ügyszakos bírói állás betöltésére. 



Az 1-5. szám alatti pályázatokat a Fővárosi Bíróság elnökhelyetteséhez 

(1055 Budapest, Markó u. 27.) kell benyújtani. 

6. a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 1 megyei elsőfokú 

civilisztikai ügyszakos bírói állás betöltésére. 

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent a legalább 5 éves, 

civilisztikai ügyszakban eltöltött bírói gyakorlat. 




7. a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 1 megyei másodfokú 



civilisztikai ügyszakban eltöltött bírói gyakorlat. 



8. a Bajai Városi Bíróságon 1 polgári ügyszakos bírói 

állás betöltésére. 



A 6-8. szám alatti pályázatokat a Bács-Kiskun Megyei 

Bíróság elnökéhez (6000 Kecskemét, Rákóczi u. 7.) kell 

benyújtani. 

9. a Miskolci Városi Bíróságon 1 polgári ügyszakos 




10. a Miskolci Városi Bíróságon 1 polgári ügyszakos 


Az állásra azok pályázhatnak, akik a Szerencsi Városi Bíróságon 

legfeljebb 5 éves kirendelést vállalnak. A pályázat 

benyújtása e bírói álláshely esetében a kirendeléshez való 

hozzájárulásnak tekintendő (1997. évi LXVII. törvény 17. §- 

ának (3) bekezdése). 



A 9-10. szám alatti pályázatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén 

Megyei Bíróság elnökéhez (3542 Miskolc, Dózsa György út 4.) 

kell benyújtani. 

11. a Fejér Megyei Bíróságon 1 megyei elsőfokú büntető 

ügyszakos (büntetés-végrehajtási) bírói állás betöltésére. 

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent a büntető ügyszakban 

szerzett legalább 4 éves bírói gyakorlat. 



A pályázatot a Fejér Megyei Bíróság elnökéhez (8000 Székesfehérvár, 

Dózsa György út 1.) kell benyújtani. 

12. a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon 1 megyei 

elsőfokú civilisztikai ügyszakos bírói állás betöltésére. 

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent a polgári ügyszakban 

eltöltött bírói gyakorlat. 


2011. szeptember 15. napja. 

13. a Mosonmagyaróvári Városi Bíróságon 1 civilisztikai 

ügyszakos bírói állás betöltésére. 



16



A 12-13. szám alatti pályázatokat a Győr-Moson-Sopron 

Megyei Bíróság elnökéhez (9021 Győr, Szent István út 6.) 

kell benyújtani. 

14. a Heves Megyei Bíróságon 1 megyei elsőfokú 



civilisztikai ügyszakos bírói gyakorlat. 



A pályázatot a Heves Megyei Bíróság elnökéhez (3300 

Eger, Barkóczy u. 1.) kell benyújtani. 

15. a Tatabányai Városi Bíróságon 1 polgári ügyszakos 




A pályázatot a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökéhez 

(2801 Tatabánya, Komáromi út 4.) kell benyújtani. 

16. a Nógrád Megyei Bíróságon 1 megyei másodfokú 

polgári ügyszakos bírói állás betöltésére (szükség esetén 

megyei elsőfokú ügyek intézésére is). 




2011. augusztus 31. napja 15.00 óra. 

17. a Balassagyarmati Városi Bíróságon 1 polgári ügyszakos 



2011. augusztus 31. napja 15.00 óra. 

A 16-17. szám alatti pályázatokat a Nógrád Megyei Bíróság 

elnökéhez (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.) kell 

benyújtani. 

18. a Somogy Megyei Bíróságon 1 megyei másodfokú 

civilisztikai ügyszakos bírói állás betöltésére (szükség 

esetén megyei elsőfokú civilisztikai ügyek intézésére 

is). 





A pályázatot a Somogy Megyei Bíróság elnökéhez (7400 

Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 3.) kell benyújtani. 

19. a Tolna Megyei Bíróságon 1 megyei másodfokú 

büntető ügyszakos bírói állás betöltésére (szükség 

esetén megyei elsőfokú büntető ügyek intézésére is). 


büntető ügyszakban eltöltött bírói gyakorlat. 


2011. október 30. napja. 

A pályázatot a Tolna Megyei Bíróság elnökéhez (7100 

Szekszárd, Dózsa György u. 2.) kell benyújtani. 

20. a Pápai Városi Bíróságon 1 büntető ügyszakos bírói 



2011. augusztus 1. napja 15.30. óra. 

A pályázatot a Veszprém Megyei Bíróság elnökéhez (8201 

Veszprém, Vár u. 19.) kell benyújtani. 

Általános pályázati tudnivalók 

A bírói állásokra azok a nem bírói beosztásban lévők is 

pályázhatnak, akik a bírák jogállásáról és javadalmazásáról 

szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) 3. §-ának (1), (2), (6) 

bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelnek. A munkakörhöz 

szükséges speciális szakismeret esetén azonban a 

jogszabályban nem szereplő pályázati feltételt a Bjt. 7. §- 

ának (2) bekezdése alapján a pályázati felhívás tartalmazza. 

A Bjt. 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében bírónak 

az nevezhető ki, aki vállalja, hogy a törvény rendelkezéseinek 

megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz. 

A bírói kinevezésre pályázónak a pályázat benyújtásakor 

igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket. 

A bírósági személyi nyilvántartásban szereplő – a pályázat 

elbírálásához szükséges – adatokat és tényeket igazoló dokumentumokat 

a pályázónak nem kell a pályázathoz csatolnia. 

Ezekre az adatokra és tényekre a pályázó a pályázatában 

hivatkozhat és kérheti a nyilvántartásból való beszerzésüket, 

ha a pályázatban hozzájárulását adja, hogy a jogszabály alapján 

a pályázata elbírálásában résztvevő szervek és személyek 

ezeket kezeljék. A pályázat benyújtásakor csatolni kell a 

bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról 

szóló, módosított 1/1999. (I. 18.) IM-EüM együttes rendeletben 

szabályozott pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésének 

eredményeként kiállított érvényes vizsgálati eredményt. A 

pályázó – ha ilyennel nem rendelkezik – a pályaalkalmassági 

vizsgálat kezdeményezését a kérelem másolatának és a kérelem 

ajánlott, vagy tértivevény külön szolgáltatással való 

feladását tanúsító okiratnak a csatolásával, vagy a kezdeményezést 

tartalmazó okirat érkeztető bélyegzővel ellátott 

példányának mellékelésével igazolja. 

A pályázatokat a Bjt. 8. §-a (2) bekezdésében megjelölt bírói 

tanács a (3) bekezdés szerint rangsorolja. A pályázati 

rangsor kialakítása során adható pontszámokról és a bírói 

álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól a 7/2011. 

(III. 4.) KIM rendelet ad eligazítást. 

A pályázónak a pályázathoz mellékelnie kell: 

- a közjegyző által hitelesített jogi diplomamásolatot, jogi 

szakvizsga bizonyítványt, 

- hatósági bizonyítványt, mellyel igazolnia kell azt a tényt, 

hogy a Bjt. 3. §-a (2) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott 

körülmény vele szemben nem áll fenn, 

- önéletrajzot, 

- 2 db fényképet. 

A hatósági bizonyítvány igénylésekor az „Adattovábbítás 

iránti kérőlap”-on az adattovábbítás címzettjeként azt a 

bíróságot kell megjelölni, ahová a pályázatot a pályázóknak 

be kell nyújtani, figyelemmel arra, hogy ez a szerv jogosult a 

17


Bjt. 62/A. §-ának (3) bekezdésben megjelölt törvényi rendelkezések 

alapján az adatok kezelésére. 

Bérezés: az 1997. évi LXVII. törvény és a 90/2002. (V. 8.) 

OIT határozat szerint. 

A bírói állásokra és a bírósági vezetői állásokra kiírt pályázatok 

tekintetében a pályázati feltételeknek a pályázat benyújtásának 

időpontjára kell teljesülniük. 

A késedelmesen benyújtott pályázatot a Bjt. 7. §-ának (4) 

bekezdésében meghatározott bíróság elnöke elutasítja. 

Bírósági titkári állásra kiírt pályázatok 

A Fővárosi Bíróság elnökhelyettese pályázatot hirdet 

az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 

1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 14. § 

(1) bekezdés alapján a Fővárosi Bíróságon és az igazgatási 

felügyelete alá tartozó bíróságokon 5 bírósági titkári 


Az álláshelyekre azok pályázhatnak, akik már kinevezett 

bírósági titkárok, illetve azok pályázhatnak és kaphatnak 

kinevezést, akik az Iasz. 11. §-ának (2), (4) és (5) bekezdésben, 

valamint a 13. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek 

megfelelnek. 

A bírósági titkári kinevezésre pályázónak hatósági bizonyítvánnyal 

igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat 

és tényeket. (A már kinevezett bírósági titkárok esetében 

nincs szükség hatósági bizonyítvány beszerzésére.) 

A hatósági bizonyítvány tekintetében az „Adattovábbítás 

iránti kérőlap”-on az adattovábbítás címzettjeként a Fővárosi 

Bíróságot kell megjelölni, amely szerv az Iasz. 37/B. §- 

ának (3)-(4) bekezdése alapján jogosult az adatok kezelésére. 

A bírósági titkári kinevezésre pályázónak nyilatkoznia kell 

arról, hogy a bírák és bírósági titkárok pályaalkalmassági 

vizsgálatáról szóló 1/1999. (I. 18.) IM-EüM együttes rendeletben 

szabályozott vizsgálatnak aláveti magát, és annak 

költségét megfizeti. Kinevezése esetén a vizsgálat költségét a 

Fővárosi Bíróság megtéríti. 

A pályázónak a pályázatához – a pályázati határidő utolsó 

napjáig – mellékelnie kell: 

1. önéletrajzot, 

2. közjegyző által hitelesített jogi diploma másolatát, 

3. közjegyző által hitelesített jogi szakvizsga bizonyítvány 

másolatát, 

4. igazolást a hatósági bizonyítvány igényléséről, 

5. 2 db fényképet, 

6. érvényes pályaalkalmassági összefoglaló véleményt (Iasz. 

13. § (1) bekezdés szerint), 

7. nyilatkozatot 

- az Iasz. 13. §-ának (1) bekezdése alapján az 1/1999. (I. 18.) 

IM-EüM együttes rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak 

szerint a pályaalkalmassági vizsgálathoz való hozzájárulásáról, 

illetve a 10. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint a 

vizsgálat költségének megfizetéséről; 

- a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségvállalásról. 

A bírósági titkár illetményére Iasz. rendelkezései az irányadók. 

A pályázati feltételeknek a pályázat beérkezésének időpontjára 

kell teljesülniük, a hiányosan vagy késedelmesen 

benyújtott pályázatot a pályázat kiírója elutasítja. 



A pályázatok elbírálásának határideje: 


Az állások betöltésének várható időpontja: 



A pályázatokat a Fővárosi Bíróság elnökhelyetteséhez 

(1055 Budapest, Markó u. 27.) kell benyújtani. 

A Heves Megyei Bíróság elnöke pályázatot hirdet 


1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 14. § 

(1) bekezdés alapján a Gyöngyösi Városi Bíróságon 1, a 

Hatvani Városi Bíróságon 1, a Hevesi Városi Bíróságon 

1 bírósági titkári állás betöltésére. 

Az álláshelyekre azok pályázhatnak, akik már kinevezett 

bírósági titkárok, illetve azok pályázhatnak és kaphatnak 

kinevezést, akik az Iasz. 11. §-ának (2), (4) és (5) bekezdésben, 

valamint a 13. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek 

megfelelnek. 

A bírósági titkári kinevezésre pályázónak hatósági bizonyítvánnyal 

igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat 

és tényeket. (A már kinevezett bírósági titkárok esetében 

nincs szükség hatósági bizonyítvány beszerzésére.) 


iránti kérőlap”-on az adattovábbítás címzettjeként a Heves 

Megyei Bíróságot kell megjelölni, amely szerv az Iasz. 37/B. 

§-ának (3)-(4) bekezdése alapján jogosult az adatok kezelésére. 

A bírósági titkári kinevezésre pályázónak nyilatkoznia kell 

arról, hogy a bírák és bírósági titkárok pályaalkalmassági 

vizsgálatáról szóló 1/1999. (I. 18.) IM-EüM együttes rendeletben 

szabályozott vizsgálatnak aláveti magát, és annak 

költségét megfizeti. Kinevezése esetén a vizsgálat költségét a 

Heves Megyei Bíróság megtéríti. 

A pályázónak a pályázatához – a pályázati határidő utolsó 

napjáig – mellékelnie kell: 

1. önéletrajzot, 

2. közjegyző által hitelesített jogi diploma másolatát, 

3. közjegyző által hitelesített jogi szakvizsga bizonyítvány másolatát, 

4. igazolást a hatósági bizonyítvány igényléséről, 

5. 2 db fényképet, 

6. nyilatkozatot 

- az Iasz. 13. §-ának (1) bekezdése alapján az 1/1999. (I. 18.) 

IM-EüM együttes rendelet 8. §-ában foglaltak szerint a pályaalkalmassági 

vizsgálathoz való hozzájárulásáról, illetve a 

10. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint a vizsgálat költségének 

megfizetéséről; 

- a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségvállalásról. 

A bírósági titkár illetményére az Iasz. rendelkezései az 

irányadók. 

A pályázati feltételeknek a pályázat beérkezésének időpontjára 

kell teljesülniük, a hiányosan vagy késedelmesen 

benyújtott pályázatot a pályázat kiírója elutasítja. 


2011. július 14. napja 16.00 óra. 

A pályázatok elbírálásának határideje: 


Az állások betöltésének várható időpontja: 


A pályázatokat a Heves Megyei Bíróság elnökéhez (3300 

Eger, Barkóczy u. 1) kell benyújtani. 

18


Bírósági végrehajtói állásra kiírt pályázat 

A Pest Megyei Bíróság elnöke pályázatot hirdet 

a Pest Megyei Bíróság területén 1 megyei bírósági 

végrehajtói állás betöltésére. 

Az állásra azok pályázhatnak, akik a bírósági végrehajtásról 

szóló, többször módosított 1994. évi LIII. tv. (a továbbiakban: 

Vht.) 256. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazott 

233. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelnek, továbbá 

az álláspályázathoz pályamunkát készítenek. Saját 

(CASCO biztosítással rendelkező) gépkocsi, valamint B 

kategóriás jogosítvány előnyt jelent. 

A pályázónak – az igazságügyi alkalmazottak szolgálati 

jogviszonyáról szóló, többször módosított 1997. évi 

LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 11/A. §-ára figyelemmel 

– hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, 

hogy a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység 

folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt 

nem áll, valamint vele szemben a Vht. 233. §-ának (2) bekezdése 

a)-d) pontjaiban meghatározott körülmény nem áll 

fenn. A hatósági bizonyítványt olyan időponttal kell igényelni, 

hogy az a jelölt a pályázati határidőre megérkezzen a 

bírósághoz. 


iránti kérőlap”-on az adattovábbítás címzettjeként a Pest 

Megyei Bíróság Humánpolitikai, Igazgatási és Oktatási Főosztályát 

kell megjelölni, amely szerv az Iasz. 37/B. §-ának 

(3)-(4) bekezdése alapján jogosult az adatok kezelésére. 

A pályázathoz mellékelni kell: 

- a Vht. szerinti kinevezési feltételek fennállását igazoló 

okiratok hiteles másolatát, a bírósági végrehajtás szervezetéről 

szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 

17. §-ában foglaltak kivételével, 

- részletes szakmai önéletrajzot, 

- pályamunkát (8002/2001. IK. 12.) IM tájékoztató, illetve 

a R. 10/A. §-a szerint, 

- igazolást a hatósági bizonyítvány igényléséről, 

- 2 db fényképet, 

- az összeférhetetlenségnek a kinevezés esetére vállalt 

megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatot, 

- a pályázó köztartozás-mentességének igazolására szolgáló 

iratot, 

- csatolni kell továbbá a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, 

hogy a kinevezése esetén az egyes vagyonnyilatkozat-tételi 

kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 1. §- 

ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a saját és a 

vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi 

és vagyoni helyzetéről vagyonnyilatkozatot tesz. 

Az illetmény megállapítása az Iasz. rendelkezései szerint 

történik. 

A hiányosan, illetve késedelmesen benyújtott pályázatot a 

pályázat kiírója elutasítja. 


2011. szeptember 9. napja (péntek). 

A pályázatokat a Pest Megyei Bíróság elnökéhez (1146 

Budapest, Thököly út 97-101.) kell benyújtani. 

Belső ellenőri állásra kiírt pályázat 


A Fővárosi Bíróság elnökhelyettese pályázatot hirdet 


1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 14. §-ának (1) 

bekezdése alapján a Fővárosi Bíróságon belső ellenőri 


Az állásra azok pályázhatnak, akik a költségvetési szervek 

belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 

11. §-ának (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról 

szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/D. §-ában meghatározott 

feltételeknek megfelelnek. 

A pályázónak – az Iasz. 11/A. §-ára figyelemmel – igazolnia 

kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, továbbá 

hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia, hogy büntetlen 

előéletű, és a betöltendő munkakör ellátásához szükséges 

tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya 

alatt nem áll. 


iránti kérőlap”-on az adattovábbítás címzettjeként a Fővárosi 

Bíróságot kell megjelölni, amely szerv az Iasz. 37/B. §-ának 

(3)-(4) bekezdése alapján jogosult az adatok kezelésére. 

A pályázathoz mellékelni kell: 

- a kinevezési feltételek fennállását igazoló okiratok másolatát, 

- részletes szakmai önéletrajzot, 

- igazolást a hatósági bizonyítvány igényléséről. 

Az illetmény megállapítása az Iasz. rendelkezései szerint 

történik. 

A hiányosan, illetve késedelmesen benyújtott pályázatot a 

pályázat kiírója elutasítja. 



A pályázat elbírálásának határideje: 


A pályázatot a Fővárosi Bíróság elnökhelyetteséhez (1055 

Budapest, Markó u. 27.) kell benyújtani. 

PROGRAMOK 

2011. július 4-8. 

Bírói felkészítő program, II. modul: A polgári ügyszakhoz 

kapcsolódó gyakorlati ismeretek 

Helyszín: Magyar Bíróképző Akadémia 

2011. július 5. 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülése 


2011. július 11-12. 

Kétnapos képzés megyei bírósági végrehajtók és végrehajtási 

ügyintézők részére 


2011. július 15. 

Juhász Andor díj-, Bírósági Szolgálatért Oklevél és címadományozási 

ünnepség 

Helyszín: OIT Hivatala 

19


SZAKIRODALMI ÚJDONSÁGOK 

Az on-line szakirodalmi ajánló elérhetősége: 

http://mba.birosag.hu/engine.aspx?page=mba_tdk_2 

ÚJ JOGSZABÁLYOK, 

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 

2011. évi LXI. törvény 

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. 

törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti 

rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról 

2011. évi LXII. törvény 

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 

módosításáról 

JOGEGYSÉGI DÖNTÉS KÖZZÉTÉTELE 

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 

1/2011. (VI. 1.) BJE. határozata 

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Büntető 

Jogegységi Tanácsa Budapesten, a 2011. év április hó 18. és 

május 2. napján tartott nyilvános ülésen – a Magyar Köztársaság 

Legfelsőbb Bírósága elnökének indítványa tárgyában – 

meghozta a következő 

jogegységi határozatot: 

I. A 2010. évi május hó 1. napja előtt jogerősen elrendelt 

kényszergyógykezelés végrehajtása és felülvizsgálata során 

a 2009. évi LXXX. törvény 25. §-ának (1) bekezdésével 

módosított Btk. 74. § (3) bekezdése nem alkalmazható. 

II. A 2010. május hó 1. napja előtt jogerősen elrendelt 

kényszergyógykezelés tartama alatt elkövetett újabb 

büntetendő cselekmény miatt – 2010. május 1. napját 

követően – ismételt kényszergyógykezelés elrendelésének 

nincs helye. 

III. A 2010. május 1. napja után jogerősen elrendelt kényszergyógykezelést 

követően elkövetett büntetendő cselekmény 

miatt, amennyiben annak törvényes feltételei 

fennállnak, a kényszergyógykezelést ismételten el kell 

rendelni. 

IV. Ha ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, akkor 

a kényszergyógykezelés tartamának kezdőnapja az ideiglenes 

kényszergyógykezelés elrendelésének a napja. 

I n d o k o l á s 


A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke a 

büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 439. § 

(1) bekezdés a) pontjának II. fordulatára hivatkozva a 440. § 

(1) bekezdés a) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat 

biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását és 

jogegységi határozat meghozatalát indítványozta. 

Az ebben felhozott elvi kérdést a kényszergyógykezelés 

törvényi szabályozásának 2010. május 1-jétől hatályos módosítása 

alapozta meg. A Btk. 74. §-ának (3) bekezdését 

módosító 2009. évi LXXX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése 

szerint a kényszergyógykezelés legfeljebb az (1) bekezdés 

szerinti cselekményre megállapított büntetési tétel felső 

határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel 

is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz 

évig tart. Ha ezt követően az egészségügyről szóló törvényben 

meghatározott feltételek fennállása miatt szükséges, a 

kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni. 

Az új szabályozás mellett a kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról 

szóló Be. 566. §-a változatlan maradt. 

Az elvi kérdés tehát az, hogy a módosított Btk. 74. § (3) 

bekezdése vonatkozik-e a 2010. május 1. előtt jogerősen 

elrendelt kényszergyógykezelésre vagy sem. 

Ha igen, akkor milyen eljárást kell követni a felülvizsgálat 

során, a kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, vagy 

annak megszűnését kell megállapítani a felső tartam lejártakor. 

Abban az esetben, ha a gyógykezelés továbbra is szükséges, 

ki intézkedik a beteg intézeti elhelyezéséről. 

Az indítványozó a kezdeményezésre okot adó pertörténeti 

előzményekből a következő, ugyanazon tárgyban hozott és 

az elvi kérdésekben alapvetően eltérő álláspontokat tartalmazó 

bírósági határozatokra hivatkozott. 

A) 

A Fővárosi Bíróság a 6.Bk.1109/2010/6. és a 

8.Bk.901/2010/3. számú, első fokon jogerőre emelkedett 

határozataiban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Btk. 

74. § (3) bekezdését kizárólag azokban az eljárásokban kell 

alkalmazni, amelyekben a terhelt kényszergyógykezelését 

2010. május 1. után rendelték el. 

E határozatok indokolásában kifejtették, hogy az 1979. évi 

5. törvényerejű rendelet (Btké.) 4. §-a alapján a Btk. hatályba 

lépése előtt jogerőre emelkedett határozattal kiszabott fő- és 

mellékbüntetést, illetve intézkedést a korábbi jogszabály 

alapján kell végrehajtani. Ebből következően nincs jelentősége 

annak, hogy a kényszergyógykezelést megalapozó bűncselekmény 

büntetési tételének felső határa letelt-e vagy 

sem, ugyanis az intézkedés megszüntetésére kizárólag a Btk. 

74. § (4) bekezdése alapján kerülhet sor. Ezen határozatok 

jogi okfejtése szerint a Btk. 2. §-ának alkalmazása fogalmilag 

kizárt. 

E határozatok ellen az ügyészség részéről perorvoslat nem 

történt, vagyis a Fővárosi Főügyészség is ezt a jogi álláspontot 

képviseli, amelyet egyébként a Fővárosi Bíróság Büntető 

Kollégiumának többsége követ. 

20


B) 


Ettől eltérő álláspontokat tükröznek a Fővárosi Bíróság 

11.Bk.321/2010/11., 11.Bk.937/2010/19. számú határozatai, 

amelyekben kifejtették, hogy a Btk. 74. § (3) bekezdésében 

foglalt új szabályt kell alkalmazni függetlenül attól, hogy 

a kényszergyógykezelést 2010. május 1. előtt vagy után rendelték 

el, mert az ellenkező megoldás indokolatlan diszkriminációt 

eredményezne, és a Btk. 2. §-ának helyes értelméből 

is ez következik. E jogi álláspont szerint a kényszergyógykezelés 

nem tekinthető pusztán végrehajtási kérdésnek, 

mivel speciális szabályok vonatkoznak rá. 

E határozatok ellen az ügyészség valamennyi esetben fellebbezést 

jelentett be, azonban a Fővárosi Ítélőtábla ezen 

határozatokat e tekintetben helybenhagyta, vagyis egyetértett 

az ott kifejtett jogi megoldással. 

Ugyanakkor viszont a jogi indokolást tekintve a Fővárosi 

Ítélőtábla határozatai eltérnek egymástól. 

- Az egyik álláspont szerint a Btk. 2. §-ának alkalmazása 

feltétlenül indokolt, ugyanis a Be. 566. § (1) bekezdés szerinti 

eljárás lefolytatásakor a terheltre nézve kedvezőbb állapotokat 

teremtő jogszabály van hatályban. Abban az esetben, 

ha a büntetési tétel felső határa letelt, a terhelt egészségügyi 

állapota már nem vizsgálható, mivel az intézkedést mérlegelés 

nélkül meg kell szüntetni. 

(1.Bkf.10671/2010/3.) 

- A másik álláspont szerint a Btk. 2. §-a és az Alkotmány 

70/K. §-a alapján a terhelttel szemben a kényszergyógykezelés 

a tartam letelte után nem folytatható, és az 1979. évi 11. 

számú törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 84/B. § (1) bekezdés 

a) pontja szerint a terheltet az intézetből el kell bocsátani. 

(3.Bkf.11084/2010/4.) 

- A harmadik érvelés szerint a Be. 566. § szerinti felülvizsgálatban 

a Btk. 2. §-ának alkalmazása kizárt, ugyanis nem 

elbírálásról, hanem felülvizsgálatról van szó. Azonban abból, 

hogy a 2009. évi CXLIX. törvény – a Btk. 74. § (3) bekezdéséhez 

hasonlóan – 2010. május 1. napjával a Bv. tvr.-be is 

beiktatta a 84/B. §-t, arra lehet következtetni, hogy a módosítás 

előtt elrendelt kényszergyógykezelések esetében a Btk. 

74. § (3) bekezdés szerinti tartam letelte után a terhelt nem 

tartható bent az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító 

Intézetben. 

(5.Bkf.11255/2010/3.) 

A fentiekből megállapítható, hogy a Btk. 74. § (3) bekezdésének 

alkalmazhatóságát, és a beteg pszichiátriai elhelyezését 

illetően ellentmondó döntések születnek a Fővárosi 

Bíróságon és a Fővárosi Ítélőtáblán, s ez a helyzet kizárólag 

elvi kérdésben adott iránymutatással szüntethető meg. 

A legfőbb ügyész a BF.778/2011. számú indítványában 

kifejtette, hogy a 2009. évi LXXX. törvény nem tartalmaz 

olyan átmeneti rendelkezést, amely alapján – különös tekintettel 

a Btké. 4. §-ára – lehetőség lenne a 2010. május 1. előtt 

jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtási szabályainak 

megváltoztatására. 

Ezért indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság Jogegységi 

Tanácsa akként határozzon, hogy az új büntető jogszabály 

hatályba lépése előtt jogerőre emelkedett ítélettel elrendelt 

kényszergyógykezelést a bűncselekmény elbírálásakor hatályban 

volt büntetőtörvény rendelkezései alapján kell végrehajtani. 

Álláspontja szerint a 2010. május 1. után jogerősen 

elrendelt kényszergyógykezelés alkalmazására okot adó 

bűncselekményre megállapított büntetési tétel felső határának 

eltelte esetén a kényszergyógykezelést megszüntetni, 

vagy a megszűnését megállapítani nem kell. 

Az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a 

bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi 

LXVI. törvény (Bszi.) 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 

illetve a Be. 439. §-a (1) bekezdésének a) és 440. §-ának (1) 

bekezdés a) pontja alapján a Legfelsőbb Bíróság elnöke által 

előterjesztett elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala 

szükséges. 

Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság Büntető Jogegységi 

Tanácsa a Be. 442. §-a (3) bekezdése szerint nyilvános 

ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész az írásbeli indítványában 

foglaltakkal egyezően szólalt fel. 

A jogegységi indítvány az alábbiak szerint alapos. 

I. 

A Jogegységi Tanács álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság 

A) pont alatt ismertetett jogi megoldása a helyes, ugyanis a 

módosított Btk. 74. § (3) bekezdése a 2010. május 1. előtt 

jogerősen elrendelt kényszergyógykezelések esetében nem 

alkalmazandó. 

Ez nem ellentétes a nulla poena sine lege általános jogelvével, 

ugyanis maga a kényszergyógykezelés, mint büntetőjogi 

intézkedés a Btk. 74. § (3) bekezdésének módosításával 

nem szűnt meg, mindössze a határozatlan tartam relatíve 

határozottá vált. 

Ez a változás pedig kizárólag az intézkedés végrehajtását 

érintette az intézmény érintetlenül hagyása mellett. Az ítéletet 

pedig az eredeti rendelkezés szerint kell végrehajtani. 

Ez az értelmezés felel meg a Bv. tvr. 5. §-ának, mely szerint 

a büntetést és az intézkedést az ítéletben, illetőleg a 

jogszabályban meghatározott tartamban kell végrehajtani. 

Ebből viszont következik, hogy a 2010. május 1-je előtt 

jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés csak és kizárólag a 

Be. 566. §-a szerinti felülvizsgálat során, mégpedig a szükségesség 

vizsgálata körében hozott bírósági határozat keretében 

szüntethető meg, a megváltozott tartamra tekintettel 

nem. 

Ezt erősíti meg, hogy a törvényhozó a 2009. évi LXXX. 

törvény 25. §-ával kapcsolatosan a törvény hatályba lépésével 

egyidejűleg nem alkotott átmeneti rendelkezést. Erre 

tekintettel nincs törvényes alapja a módosított Btk. 74. § (3) 

bekezdése visszaható hatálya kimondásának, és annak a 

2010. május 1. előtt elrendelt kényszergyógykezelések felülvizsgálata 

során történő alkalmazásának. 

Ugyanakkor a Btk. 2. §-ára történő hivatkozás a büntetőjogi 

felelősség kérdésének jogerős lezárását követően téves. 

A kényszergyógykezelés felülvizsgálata során a Btk. 2. §- 

ában írt időbeli hatály érvényesülése fogalmilag kizárt. 

Az elkövetéskor illetve az elbíráláskor hatályban lévő törvény 

alkalmazása szempontjából kizárólag az elkövetési 

magatartás vizsgálható. Ez viszont a terhelt felmentésével és 

a kényszergyógykezelés elrendelésével a jogerős határozat 

meghozatalával végérvényesen megtörtént. 

A cselekmény jogerős elbírálása után tehát a Btk. 2. §-ában 

írtak vizsgálatára és alkalmazására már nem kerülhet sor, 

vagyis a kényszergyógykezelés felülvizsgálata során nem az 

időbeli hatály dönti el az alkalmazandó jogszabályok körét. 

Az intézkedés – rendeltetésével magyarázható – sajátossága, 

hogy a törvény a Btk.-ban felsorolt büntetések és intézkedések 

közül kizárólag a kényszergyógykezelés végrehajtá- 

21


sára írja elő kötelezően a rendszeres és folyamatos felülvizsgálatot. 

A Be. 566. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a kényszergyógykezelés 

megkezdésétől számított hat hónap letelte 

előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból felülvizsgálja. 

Ennek magyarázata kétség kívül az, hogy senki ne 

legyen szükségtelenül megfosztva személyi szabadságától. 

Ugyanakkor a 2010. május 1. előtt elrendelt kényszergyógykezelések 

felülvizsgálata során továbbra is kizárólag a 

terhelt egészségügyi állapotára figyelemmel lehet dönteni az 

intézkedés megszüntetéséről. 

II. 

A 2010. május 1-jén hatályba lépett módosítást megelőzően 

a kényszergyógykezelés határozatlan tartamú volt, és 

mindaddig tartott, amíg a beteg állapotában nem következett 

be olyan jelentős egészségügyi változás, amelynek következtében 

az intézkedés megszüntetésére, a beteg elbocsátására 

vagy szociális otthoni elhelyezésére kerülhetett sor. Mivel az 

intézkedés végrehajtása egyéb szempontokat nem vett figyelembe, 

a kényszergyógykezelés ismételt elrendelése is szükségtelen 

volt. 

A 2009. évi LXXX. törvény 25. § (1) bekezdésével módosított 

Btk. 74. § (3) bekezdése szerint a kényszergyógykezelés 

relatíve határozott tartamúvá vált, és az elrendelésére 

okot adó bűncselekmény büntetési tételének felső határáig 

tarthat. Ebből következően a 2010. május 1. után elrendelt 

kényszergyógykezelés esetében az új törvény alkalmazása 

kötelező. Ugyanakkor, mivel a 2010. május 1. előtt jogerősen 

elrendelt kényszergyógykezelés az elrendeléskor hatályban 

volt törvény szerint határozatlan tartamú volt, az ezt követően 

elrendelt relatíve határozott tartamú kényszergyógykezelés 

nem hajtható végre, ugyanis a határozatlan tartamú 

intézkedés végrehajtása tovább folytatódik. 

Ebből következik viszont az, hogy a 2010. május 1. előtt 

jogerősen elrendelt, vagyis határozatlan tartamú kényszergyógykezelés 

esetében az intézkedés ismételt elrendelésének 

nincs helye. 

III. 

Ha a büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben 2010. 

május 1-jét követően már jogerősen elrendeltek kényszergyógykezelést, 

és az ezt követően megvalósított újabb cselekménye 

is a Btk. 74. §-ának (1) bekezdése alkalmazását 

indokolja, úgy a kényszergyógykezelést ismét el kell rendelni 

a Btk. 74. §-ának (3) bekezdésében előírt felső határ megállapításával. 

Ebben az esetben a kényszergyógykezelés végrehajtása 

a rövidebb tartamig párhuzamosan, annak befejezése 

után pedig legfeljebb a hosszabb tartam leteltéig tarthat. 

IV. 

Figyelemmel arra, hogy a 2010. május 1. után elrendelt 

kényszergyógykezelés relatíve határozott tartamúvá vált, és a 

lehetséges tartam a módosított Btk. 74. § (3) bekezdése 

szerint az elrendelésre okot adó bűncselekmény büntetési 

tételének felső határa, életfogytig tartó szabadságvesztés 

esetén legfeljebb 20 év, a kényszergyógykezelést elrendelő 

határozatban a tartam felső határát meg kell állapítani. Különösen 

indokolt ez abban az esetben, ha több személy 


elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény 

kerül elbírálásra. 

Abban az esetben, ha az ügyben ideiglenes kényszergyógykezelést 

is elrendeltek, az abban eltöltött idő beszámítására a 

Btk. 99. § alapján nincs törvényes lehetőség. 

Ugyanakkor az ideiglenes kényszergyógykezelés alatt is folyamatos 

a beteg gyógyítása, amelyet figyelembe kell venni. 

Ennek megfelelően a tartam lejáratát az ideiglenes kényszergyógykezelés 

elrendelésének kezdőnapjának figyelembevételével 

kell meghatározni. Ezt az értelmezést alapozza meg a 

Be. 566. § (2) bekezdése is annyiban, hogy a hat hónapos 

felülvizsgálati időt is e naptól kell számítani. 

Ellenben az előzetes letartóztatásban (házi őrizetben) töltött 

idő az említett határidő számításánál nem vehető figyelembe 

és beszámításnak sincs helye. 

A kifejtett jogértelmezésen túl, számos olyan kérdés is felmerült, 

amelynek a felülvizsgálat során gyakorlati jelentősége 

lehet. 

Ilyen eldöntendő kérdés, hogy a felülvizsgálatot végző bíróságnak 

a – 2010. május 1-jét követő elrendelés esetén – 

kényszergyógykezelést meg kell szüntetnie, vagy annak megszűnését 

kell megállapítani a tartam lejárta esetén. 

A Btk. 74. §-ának (3) és (4) bekezdése a következőket rendeli: 

„(3) A kényszergyógykezelés legfeljebb az (1) bekezdés 

szerinti cselekményre megállapított büntetési tétel felső 

határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel 

is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz 

évig tart. Ha ezt követően az egészségügyről szóló törvényben 

meghatározott feltételek fennállása miatt szükséges, a 

kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni. 

(4) A kényszergyógykezelést a (3) bekezdésben meghatározott 

tartam előtt is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha 

szükségessége már nem áll fenn.” 

A Bv. tvr. 2010. május 1. napjától hatályos 84/B. § (1) bekezdés 

a) pontja szerint a beteget azon a napon kell az intézetből 

elbocsátani, amelyen a Btk. 74. § (3) bekezdése szerinti 

tartam eltelt, vagy a b) pont szerint, amikor a kényszergyógykezelés 

megszüntetéséről a bíróság értesítő lapja az 

intézetbe megérkezik. 

A Btk. és a Bv. tvr. rendelkezései a kényszergyógykezelés 

befejezésének két lehetséges esetét különböztetik meg: 

- ha a kényszergyógykezelésnek a büntetendő cselekményre 

megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő idő 

– életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett büntetendő 

cselekmény esetén húsz év – letelt, 

- ha a kényszergyógykezelést az előbbi időtartam előtt 

(azon belül) haladéktalanul meg kell szüntetni, mert szükségessége 

már nem áll fenn. 

A hatályos (új) szabályozás tehát az időmúlásnak és a további 

szükségtelenségnek (az elkövető gyógyulásának vagy 

biológiai állapotában bekövetkezett változásnak) tulajdonít 

az intézkedés befejezését eredményező hatást. Az időmúlás 

(abszolút időtartam letelte) nem igényel bírósági döntést, 

ezért arról formális megszüntető határozatot hozni nem kell, 

mert az intézkedés ez esetben ipso iure szűnik meg. Az 

elkövető intézetből elbocsátása pedig igazgatási – és nem 

bírói – feladat. 

A másik esetkör – a kényszergyógykezelés szükségességének 

megszűnése – ellenben (úgy, miként 2010. május 1-jét 

22


megelőzően is mindig) az intézkedés Be. 566. §-a szerint 

elvégzett, tárgyaláson lefolytatott felülvizsgálatának bírósági 

határozatban megjelenő eredménye, amelyről megszüntető 

határozatot kell hozni. 

További megválaszolandó kérdés, hogy a tartam letelte 

esetén, amennyiben szükséges, ki rendelkezik a beteg pszichiátriai 

intézetben történő elhelyezéséről. A 2010. május 1. 

napjával a Bv. tvr.-be beiktatott 84/B. § (2) bekezdése szerint, 

ha a kényszergyógykezelés megszűnését követően továbbra 

is fennáll a gyógykezelés szükségessége, a főigazgató 

főorvos az elbocsátás esedékességének napjával történő 

elhelyezés érdekében az Eütv.-ben meghatározottak szerint 

kellő időben kezdeményezi a bíróságnál a kötelező gyógykezelés 

elrendelése iránti eljárást. Ha a bíróság elrendeli a beteg 

kötelező gyógykezelését, a főigazgató főorvos – az országos 

mentőszolgálat útján – intézkedik a beteg átszállításáról a 

kijelölt pszichiátriai intézetbe. 

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 

2010. május 1. napjával hatályos 200. § (2) bekezdése szerint, 

a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése 

esetén, amennyiben a beteg további intézeti gyógykezelése 

szükséges – az elbocsátás esedékessége napjának 

megjelölésével – a kényszergyógykezelést végző szerv főigazgató 

főorvosa a bíróság értesítésével kezdeményezi azt, 

és javaslatot tesz a gyógykezelést végző pszichiátriai intézetre. 


Az ezzel egyidejűleg beiktatott (7) bekezdés értelmében, ha 

a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése 

után a beteg további intézeti gyógykezelése indokolt, 

a bíróság a beteg kötelező intézeti gyógykezelését a 

kényszergyógykezelés megszűnésének napjával rendeli el. 

A jogegységi tanács az egységes joggyakorlat biztosítása 

érdekében a jogegységi eljárást lefolytatta, és a felmerült 

vitás, valamint azzal szorosan összefüggő elvi kérdésekben a 

rendelkező részben foglaltak szerinti iránymutatást adta. 

A jogegységi tanács határozata a Be. 443.§-ának (1), (2), (3) 

és (4) bekezdésein alapszik. 

Budapest, 2011. május 2. 

Dr. Varga Zoltán s.k. 

előadó bíró 

Dr. Horváth Ibolya s.k. 

bíró 

Dr. Kónya István s.k. 

a jogegységi tanács elnöke, 

Dr. Akácz József s.k. 

bíró 

Dr. Katona Sándor s.k. 

bíró 

Közzétéve a Magyar Közlöny 2011. évi 58. számában. 

23



A BÍRÓI EGYÉNI ADATSZOLGÁLTATÁS 

2010. ÉVI ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATAI 

(megtárgyalta az OIT 2011. április 5-i ülése) 

Az érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma 

a helyi bíróságokon, büntető ügyszakban 

2010. év 

havonta egy bíróra jutó érkezett peres ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 

az országos átlag 

százalékában 

1 Tolna 27,01 170,05 

2 Győr-Moson-Sopron 20,77 130,75 

3 Vas 19,45 122,46 

4 Csongrád 17,78 111,93 

5 Baranya 17,74 111,68 

6 Fővárosi Bíróság 17,42 109,66 

7 Bács-Kiskun 17,26 108,67 

8 Fejér 17,12 107,79 

9 Veszprém 16,24 102,23 

10 Szabolcs-Szatmár-Bereg 15,99 100,67 

11 Heves 15,93 100,29 

országos átlag 15,88 100,00 

12 Borsod-Abaúj-Zemplén 15,40 96,96 

13 Nógrád 15,28 96,19 

14 Komárom-Esztergom 15,15 95,40 

15 Somogy 14,96 94,16 

16 Jász-Nagykun-Szolnok 14,46 91,05 

17 Hajdú-Bihar 14,04 88,37 

18 Pest 13,24 83,37 

19 Zala 12,87 80,99 

20 Békés 9,85 62,03 

24



A befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma 


2010. év 

havonta egy bíróra jutó befejezett peres ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 



1 Tolna 26,12 169,66 


3 Bács-Kiskun 17,43 113,17 


5 Vas 17,00 110,43 

6 Csongrád 16,88 109,61 

7 Baranya 16,68 108,36 

8 Veszprém 15,82 102,71 

9 Fejér 15,73 102,18 




12 Heves 14,66 95,21 

13 Hajdú-Bihar 14,63 94,98 

14 Nógrád 14,27 92,70 


16 Somogy 13,89 90,22 

17 Pest 13,47 87,51 


19 Zala 12,27 79,69 

20 Békés 9,72 63,10 

25



Az időszak végén folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó átlagos száma 


2010. év 

egy bíróra jutó folyamatban maradt peres 

ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 





3 Csongrád 158,62 124,80 

4 Hajdú-Bihar 156,59 123,20 

5 Bács-Kiskun 149,50 117,62 

6 Pest 142,21 111,89 

7 Fejér 134,69 105,97 



9 Vas 106,94 84,14 


11 Nógrád 100,14 78,79 

12 Baranya 99,72 78,46 

13 Tolna 99,37 78,18 

14 Heves 90,47 71,18 


16 Veszprém 85,46 67,24 


18 Zala 57,44 45,19 

19 Somogy 52,08 40,97 

20 Békés 38,19 30,04 

26



A kitűzött peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma 


2010. év 

Sorrend 

Megye 

havonta egy bíróra 

jutó kitűzött peres 

ügyek 

száma 



1 Tolna 36,66 137,06 


3 Baranya 30,46 113,86 


5 Hajdú-Bihar 30,06 112,39 

6 Vas 29,60 110,66 

7 Fejér 28,53 106,67 

8 Bács-Kiskun 28,42 106,24 



10 Csongrád 25,68 96,02 



13 Pest 25,00 93,46 

14 Heves 24,95 93,26 

15 Veszprém 24,61 92,01 


17 Nógrád 23,49 87,83 

18 Somogy 23,34 87,26 

19 Zala 15,95 59,62 

20 Békés 15,17 56,72 

27



A tárgyalási napok egy bíróra jutó havi átlagos száma 


2010. év 

havonta egy bíróra jutó tárgyalási napok 

Sorrend 

Megye 

száma 



1 Bács-Kiskun 12,98 136,51 

2 Tolna 12,55 131,99 

3 Csongrád 10,60 111,53 

4 Fejér 10,06 105,81 



7 Hajdú-Bihar 9,68 101,89 

8 Pest 9,66 101,68 

9 Nógrád 9,62 101,26 




12 Heves 9,18 96,56 

13 Somogy 9,09 95,61 

14 Veszprém 9,03 95,02 


16 Baranya 8,70 91,50 


18 Vas 8,46 88,99 

19 Zala 7,36 77,46 

20 Békés 7,30 76,80 

28




a helyi bíróságokon, civilisztikai ügyszakban 

2010. év 


Sorrend 

Megye 

száma 



1 Baranya 36,23 135,10 

2 Vas 34,10 127,14 


4 Pest 29,83 111,23 


6 Hajdú-Bihar 29,46 109,84 



8 Csongrád 26,71 99,58 


10 Bács-Kiskun 24,69 92,06 


12 Tolna 24,21 90,29 

13 Fejér 23,99 89,45 


15 Zala 23,22 86,57 

16 Veszprém 23,01 85,79 

17 Nógrád 22,96 85,60 

18 Heves 22,94 85,54 

19 Somogy 21,05 78,47 

20 Békés 21,01 78,33 

29





2010. év 


Sorrend 

Megye 

száma 



1 Baranya 37,01 136,46 

2 Vas 34,26 126,32 



5 Pest 29,00 106,93 

6 Hajdú-Bihar 28,66 105,68 


8 Csongrád 28,22 104,06 



10 Bács-Kiskun 25,93 95,60 

11 Zala 24,61 90,73 

12 Tolna 24,48 90,27 


14 Nógrád 23,78 87,68 

15 Fejér 23,47 86,54 


17 Heves 22,65 83,52 

18 Veszprém 22,65 83,51 

19 Békés 22,10 81,49 

20 Somogy 20,49 75,53 

30





2010. év 


ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 



1 Pest 193,27 140,73 



4 Hajdú-Bihar 152,05 110,72 



7 Baranya 140,72 102,47 


8 Vas 130,31 94,89 

9 Fejér 122,94 89,52 

10 Bács-Kiskun 117,82 85,79 

11 Veszprém 116,00 84,47 

12 Heves 115,41 84,04 

13 Csongrád 108,48 79,00 


15 Zala 102,79 74,85 

16 Nógrád 97,67 71,12 


18 Somogy 85,73 62,42 

19 Tolna 84,17 61,29 

20 Békés 49,76 36,24 

31





2010. év 

havonta egy bíróra jutó kitűzött peres ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 




2 Vas 53,24 117,83 

3 Pest 51,20 113,32 

4 Hajdú-Bihar 50,30 111,32 





8 Bács-Kiskun 45,13 99,88 

9 Csongrád 44,72 98,97 

10 Baranya 43,81 96,95 

11 Veszprém 43,09 95,35 


13 Nógrád 40,35 89,29 

14 Heves 40,06 88,66 

15 Fejér 40,01 88,54 

16 Zala 39,73 87,93 


18 Tolna 38,64 85,52 

19 Somogy 38,12 84,36 

20 Békés 34,89 77,21 

32





2010. év 


Sorrend 

Megye 

száma 




2 Bács-Kiskun 9,22 107,30 

3 Pest 9,14 106,40 



6 Csongrád 8,96 104,30 

7 Hajdú-Bihar 8,91 103,65 


9 Veszprém 8,71 101,35 




12 Fejér 8,42 98,00 

13 Baranya 8,35 97,19 

14 Nógrád 8,32 96,79 

15 Tolna 8,27 96,24 

16 Vas 8,06 93,75 

17 Heves 7,85 91,31 

18 Békés 7,84 91,26 

19 Somogy 7,68 89,40 

20 Zala 7,53 87,58 

33




a megyei bíróságok elsőfokú ügyeiben, büntető ügyszakban 

2010. év 


Sorrend 

Megye 

száma 



1 Somogy 4,30 185,34 

2 Zala 3,66 157,71 

3 Heves 3,61 155,67 


5 Baranya 3,49 150,27 

6 Csongrád 2,98 128,53 



9 Fejér 2,70 116,44 


10 Tolna 2,28 98,07 

11 Békés 2,27 97,63 


13 Veszprém 2,22 95,55 

14 Hajdú-Bihar 2,18 93,85 

15 Vas 2,02 86,89 

16 Bács-Kiskun 1,84 79,03 


18 Nógrád 1,66 71,44 


20 Pest 1,39 60,06 

34





2010. év 


Sorrend 

Megye 

száma 

az országos átlag százalékában 

1 Somogy 4,42 219,42 


3 Baranya 3,36 167,15 

4 Heves 3,15 156,54 


6 Zala 2,48 123,06 


8 Csongrád 2,30 114,23 

9 Veszprém 2,27 112,97 

10 Békés 2,27 112,62 

11 Vas 2,19 108,95 


12 Fejér 1,96 97,52 


14 Hajdú-Bihar 1,65 82,17 


16 Bács-Kiskun 1,52 75,76 

17 Tolna 1,52 75,41 


19 Nógrád 1,18 58,60 

20 Pest 1,12 55,52 

35





2010. év 


ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 




2 Hajdú-Bihar 41,59 154,15 

3 Baranya 35,89 133,03 



6 Fejér 31,56 116,97 

7 Zala 29,73 110,18 

8 Heves 27,80 103,06 

9 Veszprém 27,29 101,15 



11 Csongrád 25,24 93,58 

12 Tolna 23,91 88,62 

13 Vas 21,05 78,04 

14 Bács-Kiskun 20,47 75,88 


16 Nógrád 17,69 65,58 


18 Pest 17,18 63,68 

19 Somogy 14,95 55,41 

20 Békés 12,98 48,12 

36





2010. év 


Sorrend 

Megye 

száma 



1 Baranya 15,83 217,87 


3 Heves 8,99 123,76 



6 Somogy 8,38 115,38 

7 Fejér 7,67 105,55 

8 Tolna 7,40 101,88 



10 Hajdú-Bihar 7,17 98,67 

11 Vas 7,02 96,61 

12 Zala 6,89 94,89 

13 Csongrád 6,80 93,62 

14 Nógrád 6,78 93,37 



17 Veszprém 5,71 78,65 

18 Békés 5,15 70,93 

19 Bács-Kiskun 5,07 69,74 

20 Pest 4,46 61,42 

37





2010. év 


Sorrend 

Megye 

száma 




2 Baranya 10,09 127,36 




6 Veszprém 8,26 104,28 

7 Bács-Kiskun 8,25 104,04 

8 Nógrád 8,18 103,25 

9 Hajdú-Bihar 8,16 103,03 

10 Heves 8,06 101,74 


12 Zala 7,97 100,57 

13 Somogy 7,93 100,03 


14 Csongrád 7,53 95,07 

15 Vas 7,46 94,08 

16 Tolna 7,31 92,18 

17 Fejér 7,19 90,67 


19 Pest 6,12 77,27 

20 Békés 5,51 69,56 

38




a megyei bíróságok elsőfokú ügyeiben, civilisztikai ügyszakban 

2010. év 


Sorrend 

Megye 

száma 



1 Bács-Kiskun 21,75 123,69 


3 Pest 19,24 109,42 


5 Hajdú-Bihar 17,97 102,24 

6 Békés 17,89 101,77 



8 Veszprém 17,24 98,04 

9 Vas 16,40 93,29 

10 Somogy 16,30 92,72 


12 Heves 15,62 88,85 


14 Csongrád 15,06 85,65 

15 Fejér 14,58 82,93 

16 Baranya 14,56 82,81 

17 Zala 14,28 81,24 

18 Nógrád 12,52 71,20 

19 Tolna 11,95 67,94 


39





2010. év 


Sorrend 

Megye 

száma 



1 Bács-Kiskun 22,57 132,59 

2 Pest 19,00 111,57 

3 Békés 18,39 108,03 



6 Hajdú-Bihar 17,70 103,98 

7 Veszprém 17,17 100,85 



9 Vas 16,37 96,15 

10 Zala 15,61 91,69 

11 Csongrád 15,49 90,98 

12 Somogy 15,39 90,40 

13 Heves 15,02 88,24 

14 Baranya 14,92 87,63 

15 Fejér 14,46 84,91 



18 Nógrád 12,43 73,00 


20 Tolna 11,60 68,15 

40





2010. év 


ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 




2 Pest 175,63 128,67 



4 Bács-Kiskun 118,73 86,98 

5 Heves 113,48 83,13 

6 Veszprém 105,50 77,29 

7 Hajdú-Bihar 97,69 71,57 

8 Fejér 97,56 71,47 



11 Somogy 85,28 62,48 


13 Nógrád 81,71 59,86 

14 Csongrád 79,98 58,59 

15 Vas 78,37 57,42 

16 Tolna 74,04 54,24 

17 Baranya 72,62 53,20 


19 Zala 59,97 43,93 

20 Békés 51,17 37,49 

41





2010. év 


Sorrend 

Megye 

száma 



1 Bács-Kiskun 48,54 151,30 

2 Pest 37,63 117,29 

3 Hajdú-Bihar 35,99 112,18 



6 Veszprém 32,39 100,99 


7 Csongrád 30,68 95,65 

8 Fejér 30,16 94,03 

9 Békés 29,29 91,31 

10 Vas 28,77 89,67 

11 Heves 28,72 89,54 



14 Somogy 27,16 84,68 

15 Baranya 25,40 79,18 

16 Nógrád 24,56 76,57 


18 Zala 22,17 69,11 


20 Tolna 18,01 56,14 

42





2010. év 


Sorrend 

Megye 

száma 



1 Bács-Kiskun 10,23 117,17 

2 Nógrád 10,11 115,81 

3 Fejér 9,69 110,98 

4 Békés 9,31 106,63 

5 Hajdú-Bihar 9,10 104,21 

6 Pest 8,93 102,32 






11 Heves 8,64 98,96 

12 Csongrád 8,60 98,54 


14 Zala 7,92 90,74 

15 Veszprém 7,88 90,29 

16 Baranya 7,84 89,83 

17 Somogy 7,78 89,12 

18 Vas 7,75 88,78 


20 Tolna 6,88 78,79 

43



Az érkezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma 

a megyei bíróságok fellebbezett ügyeiben, büntető ügyszakban 

2010. év 

havonta egy tanácsra jutó érkezett peres 

ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 



1 Somogy 44,78 169,60 

2 Zala 38,92 147,40 


4 Nógrád 31,93 120,94 

5 Hajdú-Bihar 31,73 120,16 




9 Heves 29,97 113,49 


10 Fejér 26,00 98,47 


12 Csongrád 24,47 92,66 


14 Pest 23,64 89,52 

15 Veszprém 23,15 87,66 

16 Vas 21,47 81,30 

17 Békés 20,58 77,94 

18 Baranya 18,76 71,07 

19 Bács-Kiskun 17,98 68,08 

20 Tolna 17,60 66,64 

44



A befejezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma 


2010. év 

havonta egy tanácsra jutó befejezett peres 

ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 



1 Somogy 42,17 170,40 

2 Zala 37,40 151,10 




6 Nógrád 28,71 116,01 


8 Fejér 25,90 104,67 

9 Heves 25,25 102,01 

10 Veszprém 24,93 100,74 




13 Hajdú-Bihar 22,81 92,16 

14 Pest 22,66 91,57 

15 Csongrád 20,23 81,76 

16 Vas 19,87 80,27 

17 Bács-Kiskun 18,11 73,16 

18 Baranya 16,88 68,19 

19 Békés 16,33 66,00 

20 Tolna 16,24 65,63 

45



Az időszak végén folyamatban maradt peres ügyek egy tanácsra jutó átlagos száma 


2010. év 

egy tanácsra jutó folyamatban maradt peres 

ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 



1 Hajdú-Bihar 302,39 225,65 

2 Nógrád 221,85 165,55 




6 Pest 149,35 111,45 



8 Bács-Kiskun 122,97 91,76 

9 Somogy 122,61 91,50 

10 Heves 121,19 90,43 


12 Csongrád 114,12 85,16 


14 Békés 92,91 69,33 

15 Veszprém 91,69 68,42 

16 Zala 84,41 62,99 

17 Fejér 82,29 61,40 

18 Vas 72,00 53,73 

19 Baranya 70,34 52,49 

20 Tolna 52,79 39,40 

46



A kitűzött peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma 


2010. év 

havonta egy tanácsra jutó kitűzött peres 

ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 



1 Somogy 38,59 142,05 

2 Zala 36,46 134,22 

3 Fejér 35,52 130,77 

4 Veszprém 35,30 129,95 


6 Nógrád 32,77 120,65 

7 Heves 29,75 109,51 






12 Hajdú-Bihar 26,98 99,33 

13 Csongrád 24,13 88,83 

14 Pest 23,56 86,73 


16 Vas 22,80 83,93 

17 Bács-Kiskun 20,02 73,69 

18 Baranya 19,04 70,09 

19 Békés 16,48 60,68 

20 Tolna 15,91 58,55 

47



A tárgyalási napok egy tanácsra jutó havi átlagos száma 


2010. év 

havonta egy tanácsra jutó tárgyalási napok 

Sorrend 

Megye 

száma 



1 Hajdú-Bihar 8,39 113,63 

2 Veszprém 8,36 113,21 



5 Nógrád 8,26 111,95 

6 Somogy 8,04 108,98 


8 Zala 7,97 108,01 

9 Heves 7,79 105,59 



11 Fejér 7,24 98,06 

12 Pest 7,22 97,84 

13 Bács-Kiskun 7,03 95,30 


15 Békés 6,19 83,92 

16 Tolna 5,84 79,09 


18 Csongrád 5,49 74,35 

19 Vas 5,20 70,45 

20 Baranya 4,56 61,83 

48



Az érkezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma 

a megyei bíróságok fellebbezett ügyeiben, civilisztikai ügyszakban 

2010. év 

havonta egy tanácsra jutó érkezett peres 

ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 



1 Somogy 67,68 178,10 



4 Heves 45,45 119,62 


6 Hajdú-Bihar 43,45 114,35 

7 Pest 39,21 103,18 



9 Nógrád 36,11 95,03 

10 Zala 34,25 90,15 

11 Baranya 29,06 76,48 


13 Fejér 28,34 74,58 

14 Bács-Kiskun 27,61 72,65 

15 Veszprém 26,54 69,84 

16 Békés 26,43 69,56 

17 Vas 24,67 64,91 

18 Csongrád 24,22 63,73 

19 Tolna 20,72 54,53 


49



A befejezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma 


2010. év 

havonta egy tanácsra jutó befejezett peres 

ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 



1 Somogy 68,93 181,93 



4 Hajdú-Bihar 45,40 119,83 

5 Heves 43,64 115,17 




8 Pest 35,63 94,04 

9 Nógrád 34,93 92,20 

10 Zala 33,85 89,33 

11 Fejér 29,41 77,64 

12 Baranya 28,01 73,94 

13 Bács-Kiskun 26,77 70,65 


15 Veszprém 25,73 67,91 

16 Békés 24,21 63,91 

17 Csongrád 23,71 62,59 

18 Tolna 22,08 58,27 

19 Vas 21,58 56,97 


50





2010. év 

egy tanácsra jutó folyamatban maradt peres 

ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 





3 Pest 156,36 110,99 


4 Somogy 127,50 90,51 

5 Nógrád 117,17 83,17 



8 Heves 88,42 62,77 

9 Békés 84,87 60,25 

10 Fejér 79,02 56,10 

11 Vas 77,00 54,66 

12 Baranya 75,45 53,56 

13 Veszprém 74,36 52,78 

14 Bács-Kiskun 72,36 51,36 


16 Zala 71,89 51,03 

17 Hajdú-Bihar 67,97 48,25 

18 Csongrád 46,42 32,95 

19 Tolna 36,13 25,65 


51



A kitűzött peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma 


2010. év 

havonta egy tanácsra jutó kitűzött peres 

ügyek 

Sorrend 

Megye 

száma 



1 Somogy 40,00 154,64 

2 Nógrád 34,01 131,47 



5 Hajdú-Bihar 28,64 110,71 


7 Heves 27,18 105,07 

8 Pest 25,90 100,14 



10 Fejér 25,12 97,12 

11 Bács-Kiskun 24,82 95,94 

12 Veszprém 24,79 95,83 

13 Békés 22,77 88,02 

14 Vas 21,75 84,09 

15 Baranya 21,16 81,81 

16 Csongrád 20,48 79,19 

17 Tolna 20,01 77,37 

18 Zala 19,82 76,61 



52



A tárgyalási napok egy tanácsra jutó havi átlagos száma 


2010. év 

havonta egy tanácsra jutó tárgyalási napok 

Sorrend 

Megye 

száma 




2 Hajdú-Bihar 8,25 111,78 


4 Somogy 8,13 110,13 


6 Bács-Kiskun 7,95 107,72 

7 Zala 7,73 104,80 

8 Nógrád 7,58 102,68 



10 Heves 7,27 98,58 

11 Pest 7,17 97,14 


13 Veszprém 6,60 89,47 

14 Fejér 6,34 85,95 

15 Békés 6,20 83,97 

16 Csongrád 6,19 83,89 

17 Vas 6,00 81,33 

18 Tolna 5,73 77,61 

19 Baranya 5,64 76,49 


53



Az egy tanácsra jutó érkezett peres ügyek havi átlagos száma 

Ítélőtáblák* 

2010. év 

A havonta egy tanácsra jutó érkezett peres ügyek 

Sorrend 

Terület 

száma 



büntető ügyszak** 

1 Fővárosi Ítélőtábla 11,24 113,86 

2 Győri Ítélőtábla 10,07 102,02 


3 Szegedi Ítélőtábla 9,29 94,13 

4 Debreceni Ítélőtábla 8,82 89,38 

5 Pécsi Ítélőtábla 7,73 78,34 

civilisztikai ügyszak 







* Nem tartalmazza a nemperes ügyekben végzett bírói tevékenységet 

** A másod- és a harmadfokú ügyekben végzett bírói tevékenységet együttesen tartalmazza 

54



Az egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek havi átlagos száma 


2010. év 

A havonta egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek 

Sorrend 

Terület 

száma 



















55





2010. év 

Az egy tanácsra jutó folyamatban maradt peres ügyek 

Sorrend 

Terület 

száma 



















56



Az egy tanácsra jutó kitűzött peres ügyek havi átlagos száma 


2010. év 

A havonta egy tanácsra jutó kitűzött peres ügyek 

Sorrend 

Terület 

száma 



büntető ügyszakban** 







civilisztikai ügyszakban 









57



Az egy tanácsra jutó tárgyalási napok havi átlagos száma 


2010. év 

Sorrend 

Terület 

A havonta egy tanácsra jutó tárgyalási napok 

száma 



büntető ügyszakban** 







civilisztikai ügyszakban 









Alapító: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 

A Bírósági Közlönyt a Szerkesztőbizottság közreműködésével az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala szerkeszti és adja ki. 

A Szerkesztőbizottság elnöke és a kiadásért felelős: dr. Matheidesz Ilona, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának hivatalvezetője, 

a szerkesztésért felelősek a Szerkesztőbizottság tagjai: dr. Benedek Judit, dr. Illésné dr. Antal Ildikó. 

A kiadó és a Szerkesztőbizottság címe: Budapest V., Szalay u. 16., telefonszám: 312-3083, fax: 312-4453. 

A Bírósági Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a www.birosag.hu honlapon érhető el. 

ISSN 2062-5030 

58

2011/6. SZÁM - MABIE

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?