PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010. I. kötet - I. Béla Gimnázium

I. BÉLA GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI
SZAKKÖZÉPISKOLA, KOLLÉGIUM, ÁLTALÁNOS
ISKOLA ÉS ÓVODA
P E D A G Ó G I A I P R O G R A M
2010.
I. kötet

T A R T A L O M
I. Kötet
B E V E Z E T İ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A Z Ö S S Z E T E T T I S K O L A ( Á L T A L Á N O S I S K O L A É S G I M N Á Z I U M )
N E V E L É S I P R O G R A M J A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
1 . A Z O K T A T Á S - N E V E L É S F E L T É T E L R E N D S Z E R E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
1.1. ISKOLA STÁTUSA......................................................................................................................... 8
1.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ............................................................................................................... 10
1.3. TÁRGYI FELTÉTELEK ................................................................................................................... 12
2 . P E D A G Ó G I A I A L A P E L V E I N K É S É R T É K E I N K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 4
GYERMEKKÖZPONTÚ TEVÉKENYSÉGRENDSZER:................................................................................... 14
EGYÜTTMŐKÖDÉS A PEDAGÓGIAI FOLYAMATBAN RÉSZTVEVİ PARTNEREK KÖZÖTT: ............................... 15
ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS:.......................................................................................................................... 15
3 . N E V E L İ - O K T A T Ó T E V É K E N Y S É G Ü N K A L A P F E L T É T E L E I N É P Ü L İ
J Ö V İ K É P Ü N K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 5
3.1. OKTATÓ-NEVELİ TEVÉKENYSÉGÜNK AZ ALÁBBI FELTÉTELEKEN ALAPUL: ........................................ 16
3.2. A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉT CÉLZÓ KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS PEDAGÓGIAI
GYAKORLATÁNAK FOLYTATÁSA ......................................................................................................... 16
3.3. AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK (IKT) ALKALMAZÁSA ÉS FOLYAMATOS NÖVEKEDÉSE ....... 18
3.4. A JÖVİRE VONATKOZÓ SZOLGÁLTATÁSAINK ................................................................................ 20
4 . N E V E L İ - O K T A T Ó M U N K Á N K T E R Ü L E T E I – C É L - É S F E L A D A T R E N D S Z E R ,
E S Z K Ö Z Ö K É S E L J Á R Á S O K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1
4.1. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS (SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIÁK
FEJLESZTÉSE) .................................................................................................................................. 21
4.2. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI PEDAGÓGIAI MUNKA CÉLJAI ÉS FELADATAI:.............................................. 27
4.3. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK AZ ÁLTALÁNOS
ISKOLÁBAN...................................................................................................................................... 28
4.4. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSA A GIMNÁZIUMBAN ................................................... 32
4.5. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI PROBLÉMÁK KEZELÉSE, AZ ESÉLYEGYENLİSÉG ELİMOZDÍTÁSA .................... 48
4.6. EGÉSZSÉGNEVELÉS.................................................................................................................... 56
4.7. KÖRNYEZETI NEVELÉS................................................................................................................ 56
4.8. HAGYOMÁNYÁPOLÁS .................................................................................................................. 56
4.9. ISKOLAI KÖZÉLET ...................................................................................................................... 61
5 . K A P C S O L A T T A R T Á S – K O M M U N I K Á C I Ó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3
5.1. AZ ISKOLA ÉS A SZÜLİI HÁZ KAPCSOLATA .................................................................................. 63
5.2. AZ ISKOLA TANÁRAINAK ÉS MÁS DOLGOZÓINAK KAPCSOLATA ....................................................... 64
5.3. EGYÜTTMŐKÖDÉS MÁS INTÉZMÉNYEKKEL..................................................................................... 65
6 . S Z O L G Á L T A T Á S A I N K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 8
6.1. A KÖZÉPISKOLA SZOLGÁLTATÁSAI .............................................................................................. 68
6.2. SZOLGÁLTATÁSAINK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN .......................................................................... 70
7 . A P E D A G Ó G I A I P R O G R A M V É G R E H A J T Á S Á H O Z S Z Ü K S É G E S , O K T A T Ó -
N E V E L İ M U N K Á T S E G Í T İ E S Z K Ö Z Ö K É S F E L S Z E R E L É S E K J E G Y Z É K E ,
F E J L E S Z T É S I I R Á N Y O K ; I N F O R M A T I K A I S T R A T É G I A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 3
2

7.1. ESZKÖZÖK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK.............................................................................................. 73
7.2. A GIMNÁZIUM INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA ................................................................................. 79
7.3. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA .................................................................... 91
E G É S Z S É G N E V E L É S I P R O G R A M . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 8
K Ö R N Y E Z E T I N E V E L É S I P R O G R A M . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 2 0
A G I M N Á Z I U M H E L Y I T A N T E R V E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 4 1
1 . T A N T Á R G Y A K R E N D S Z E R E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 4 2
N A P P A L I T A G O Z A T . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 4 2
L E V E L E Z İ T A G O Z A T . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 4 3
2 . A G I M N Á Z I U M K É P Z É S I R E N D J E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 4 4
2.1. A KÜLÖNBÖZİ KÉPZÉSI FORMÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ GIMNÁZIUMI ÓRATERVEK................................147
2.2. KÉPZÉSI SPECIALITÁSOK, IRÁNYOK, A TANULÓK KÖTELEZETTSÉGEI, VÁLASZTÁSI LEHETİSÉGEK A
GIMNÁZIUMI KÉPZÉSBEN .................................................................................................................167
2.3. ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK A GIMNÁZIUMBAN, TANULÓKÖZPONTÚ MÓDSZERTAN
ALKALMAZÁSA ................................................................................................................................171
3 . A Z A L K A L M A Z H A T Ó T A N K Ö N Y V E K , T A N U L M Á N Y I S E G É D L E T E K É S
T A N E S Z K Ö Z Ö K K I V Á L A S Z T Á S Á N A K E L V E I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 9 0
4 . A F E L V É T E L , A H A L A D Á S , A M A G A S A B B É V F O L Y A M B A L É P É S
F E L T É T E L E I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 9 2
4.1. BELÉPÉS AZ ISKOLÁBA ..............................................................................................................192
4.2. A HALADÁS RENDJE ..................................................................................................................192
4.3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELE ..............................................................................193
4.4. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŐNÉSE .......................................................................................194
5 . A Z I S K O L A I S Z Ó B E L I É S Í R Á S B E L I B E S Z Á M O L T A T Á S , A Z I S M E R E T E K
S Z Á M O N K É R É S É N E K K Ö V E T E L M É N Y E I É S F O R M Á I , R E N D J E , K O R L Á T A I , A
T A N U L Ó K T U D Á S Á N A K É R T É K E L É S É B E N B E T Ö L T Ö T T S Z E R E P E , S Ú L Y A . . . . . 1 9 4
5.1. AZ ISKOLA SZÁMONKÉRÉSI FORMÁI ...........................................................................................194
5.2. A GIMNÁZIUMI „ALAPVIZSGA”...................................................................................................196
6 . A Z O T T H O N I F E L K É S Z Ü L É S H E Z E L İ Í R T Í R Á S B E L I É S S Z Ó B E L I
F E L A D A T O K M E G H A T Á R O Z Á S Á N A K E L V E I É S K O R L Á T A I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 9 7
6.1. ÍRÁSBELI ( ÉS MÁS, NEM SZÓBELI TÍPUSÚ) FELADATOK ...............................................................197
6.2. SZÓBELI HÁZI FELADATOK ........................................................................................................198
7 . A M A G A T A R T Á S É S S Z O R G A L O M É R T É K E L É S É N E K É S M I N İ S Í T É S É N E K
F O R M Á I É S K Ö V E T E L M É N Y E I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 0 0
8 . A Z E G Y E S M O D U L O K É R T É K E L É S E , B E S Z Á M Í T Á S . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 0 2
9 . A T A N U L Ó K F I Z I K A I Á L L A P O T Á N A K M É R É S É H E Z H A S Z N Á L T
M Ó D S Z E R E K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 0 2
1 0 . A N E M Z E T I , E T N I K A I K I S E B B S É G K U L T Ú R Á J Á N A K M E G I S M E R É S E . . . . . 2 0 4
1 1 . A K Ö Z É P S Z I N T Ő É R E T T S É G I V I Z S G A T É M A K Ö R E I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 0 5
1 2 . T A N T Á R G Y I H E L Y I T A N T E R V ( C D ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 2 3
Á L T A L Á N O S I S K O L A H E L Y I T A N T E R V E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 2 4
2 . A Z E G Y E S É V F O L Y A M O K O N T A N Í T O T T T A N T Á R G Y A K , K Ö T E L E Z Ö É S
V Á L A S Z T H A T Ó T A N Ó R A I F O G L A L K O Z Á S O K , E Z E K Ó R A S Z Á M A I , A Z E L İ Í R T
T A N A N Y A G É S A K Ö V E T E L M É N Y E K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 2 5
I I . T A N K Ö N Y V E K É S T A N E S Z K Ö Z Ö K K I V Á L A S Z T Á S Á N A K E L V E I A Z
Á L T A L Á N O S I S K O L Á B A N . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 3 6
3

I I I . A M A G A S A B B É V F O L Y A M B A L É P É S F E L T É T E L E I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 3 8
I V . A Z I S K O L Á B A J E L E N T K E Z İ T A N U L Ó K F E L V É T E L É N E K E L V E I . . . . . . . . . . . . 2 3 9
V . A Z I S K O L A I B E S Z Á M O L T A T Á S R E N D J E É S K Ö V E T E L M É N Y E I . . . . . . . . . . . . . 2 4 0
II. kötet
A K O L L É G I U M P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 6 3
1 . B E V E Z E T É S . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 6 4
1.1. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG ALAPADATAI....................................................................................264
1.2. A KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK: ...........................................264
2 . H E L Y Z E T E L E M Z É S . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 6 4
2.1. A TANULÓK JELLEMZİI: .....................................................................................................264
2.2. A MŐKÖDÉS BELSİ FELTÉTELRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA ..................................................265
3 . A K O L L É G I U M I É L E T S Z E R V E Z É S E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 6 8
3.1. A SZERVEZETI MŐKÖDÉS FÓRUMAI .....................................................................................269
3.2. A SZERVEZETI MŐKÖDÉS DOKUMENTUMAI...........................................................................270
4 . A K O L L É G I U M K A P C S O L A T R E N D S Z E R E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 7 1
4.1. A TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNYEN BELÜLI KAPCSOLATRENDSZER ....................................................271
4.2. EGYÜTTMŐKÖDÉS AZ ISKOLÁKKAL ......................................................................................272
4.3. SZAKMAI KAPCSOLAT MÁS KOLLÉGIUMOKKAL ......................................................................272
4.4. KAPCSOLAT EGYÉB SZERVEZETEKKEL..................................................................................273
4.5. KAPCSOLAT A SZÜLİKKEL ..................................................................................................273
5 . E L V E K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 7 4
5.1. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI, KÜLDETÉSE........................................................274
5.2. A TANULÓK ÉLETRENDJE, TANULÁSA, SZABADIDEJE SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI ........275
5.3. A TANULÓK ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSÉT ELİSEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK ELVEI ................................276
5.4. A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, A MŐVELİDÉSI
ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI.......................................................................277
6 . A K O L L É G I U M I T E V É K E N Y S É G R E N D S Z E R E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 7 8
6.1. A KÖTELEZİEN BIZTOSÍTANDÓ FOGLALKOZÁSOK.................................................................278
6.2. A TEMATIKUS CSOPORTFOGLALKOZÁSOK TÉMAKÖREI...........................................................279
6.3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI ....................................................................................280
7 . A T A N U L Ó K F E J L E S Z T É S É N E K T E R Ü L E T E I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 8 3
7.1. TANULÁSIRÁNYÍTÁS, TANULÁSSZERVEZÉS...........................................................................283
7.2. HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK,
TEHETSÉGGONDOZÁSÁNAK, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSÜK TERVE....................................................287
7.3. TEHETSÉGEK KIVÁLASZTÁSA, TEHETSÉGGONDOZÁS, TEHETSÉGVÉDELEM...............................288
7.4. SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ............................................................................290
7.5. A KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS, SZUVERÉN VILÁGKÉP KIALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE ..........293
7.6. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK
SEGÍTÉSE .......................................................................................................................................294
7.7. A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JÁRTASSÁGOK FEJLESZTÉSE – VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIÁK.......298
7.8. ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS KOMPETENCIAFEJLESZTÉS, PÁLYAORIENTÁCIÓ SEGÍTÉSE ..........................299
4

8 . K O L L É G I U M I H A G Y O M Á N Y O K , R E N D E Z V É N Y E K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 0 1
9 . A K O L L É G I U M I F E L V É T E L R E N D J E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 0 2
A T A N U L Ó I J O G V I S Z O N Y M E G S Z Ő N É S E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 0 2
1 0 . G Y E R M E K - É S I F J Ú S Á G V É D E L E M M E L Ö S S Z E F Ü G G İ T E V É K E N Y S É G E K 3 0 3
1 1 . A Z I S K O L Á V A L , A S Z Ü L İ V E L V A L Ó K A P C S O L A T T A R T Á S É S
E G Y Ü T T M Ő K Ö D É S F O R M Á I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 0 3
11.1. KOLLÉGIUM ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA............................................................................303
1 2 . A H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ő T A N U L Ó K A R A N Y J Á N O S K O L L É G I U M I
P R O G R A M J A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1 0
12.1. BEVEZETÉS ...................................................................................................................310
12.2. A KOLLÉGIUM FELADATAI................................................................................................311
12.3. AZ AJKP Fİ FELADATAI AZ ÉVES FELADATTERVEZİ KULCSFOLYAMATAI ALAPJÁN..................313
12.4. A PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON ....322
12.5. A PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON .....324
1 3 . A K O L L É G I U M I N E V E L É S M I N İ S É G E , E R E D M É N Y E S S É G E . . . . . . . . . . . . . . 3 3 0
A P E D A G Ó G I A I P R O G R A M V É G R E H A J T Á S Á H O Z S Z Ü K S É G E S N E V E L İ -
O K T A T Ó M U N K Á T S E G Í T İ E S Z K Ö Z Ö K É S F E L S Z E R E L É S E K J E G Y Z É K E . . . . . . 3 3 1
A Z Ó V O D A N E V E L É S I P R O G R A M J A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 1
B E V E Z E T İ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 2
A P R O G R A M U N K A L A P E L V E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 2
K I I N D U L Á S I P O N T J A I N K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 3
G Y E R M E K K É P Ü N K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 3
1 . Ó V O D Á N K A D A T A I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 3
H E L Y Z E T K É P A Z Ó V O D Á R Ó L . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 4
2 . Ó V O D Á N K C É L J A , F E L A D A T A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 6
2.1. ALAPVETİ CÉLUNK ............................................................................................................346
2.1. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATUNK ....................................................................................347
2.2. AZ ERKÖLCSI-SZOCIÁLIS ÉRZELMEK ALAKÍTÁSÁNAK FELADATAI ............................................347
AZ ESZTÉTIKAI ÉRZELMEK ALAKÍTÁSÁNAK FELADATAI ........................................................................348
AZ INTELLEKTUÁLIS ÉRZELMEK ALAKÍTÁSÁNAK FELADATAI .................................................................348
2 . 3 . N E V E L É S I G Y A K O R L A T U N K R E N D S Z E R Á B R Á J A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 9
3 . A N E V E L É S K E R E T E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 9
3 . 1 . A Z E G É S Z S É G E S É L E T M Ó D A L A K Í T Á S A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 4 9
3 . 2 . A Z É R Z E L M I N E V E L É S É S T Á R S A S K A P C S O L A T O K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 5 3
3 . 3 . A P R O G R A M A J Á N L O T T N A P I R E N D J E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 5 7
4 . A P R O G R A M T E V É K E N Y S É G K E R E T E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 5 8
4 . 1 . H A G Y O M Á N Y İ R Z É S , N É P S Z O K Á S O K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 5 8
4 . 2 . Ó V O D Á N K J E L E S N A P J A I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 5 9
4.1. A HAGYOMÁNYİRZÉS TARTALMAI...............................................................................................360
5 . A P R O G R A M T E V É K E N Y S É G F O R M Á I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 6 3
5 . 1 . J Á T É K , J Á T É K B A I N T E G R Á L T T A N U L Á S . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 6 3
5 . 2 . V E R S , M E S E , D R A M A T I K U S J Á T É K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 7 1
5 . 3 . É N E K , É N E K E S J Á T É K O K , Z E N E H A L L G A T Á S . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 7 5
5

5 . 4 . R A J Z O L Á S , M I N T Á Z Á S , K É Z I M U N K A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 7 9
5 . 5 . A M O Z G Á S , M O Z G Á S O S J Á T É K O K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 8 2
5 . 6 . A K Ö R N Y E Z E T T E V É K E N Y M E G S Z E R E T T E T É S E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 8 7
5 . 7 . M U N K A J E L L E G Ő T E V É K E N Y S É G E K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 9 4
6 . Ó V O D Á N K S A J Á T O S F E L A D A T A I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 9 8
7 . A P R O G R A M E R İ F O R R Á S A I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 0 4
7 . 1 . S Z E M É L Y I F E L T É T E L E K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 0 4
8 . Ó V O D Á N K K A P C S O L A T R E N D S Z E R E . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 0 6
8 . 1 . Ó V O D A - C S A L Á D . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 0 6
8 . 2 . Ó V O D A - I S K O L A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 0 7
9 . A Z I N T É Z M É N Y Ü N K S P E C I Á L I S S Z O L G Á L T A T Á S A I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 1 0
9 . 1 . N E V E L É S I I D İ N T Ú L T É R Í T É S M E N T E S S Z O L G Á L T A T Á S : . . . . . . . . . . . . . . . 4 1 0
A P E D A G Ó G I A I P R O G R A M E L F O G A D Á S A É S J Ó V Á H A G Y Á S A . . . . . . . . . . . . . 4 1 2
6

BEVEZETİ
2008. augusztus 4-tıl intézményünk jelentısen átalakult. Fenntartónk,
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szedres Község
Önkormányzatával Szekszárd-Szedres Közoktatási Intézményfenntartó
Társulását létrehozva a korábbi gimnáziumi és szakközépiskolai
feladatokat óvodai, általános iskolai és kollégiumi feladatokkal bıvítette.
Intézményünk I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola,
Kollégium, Általános Iskola és Óvoda néven közös igazgatású többcélú
intézmény, amelyben gimnázium, szakközépiskola, kollégium, általános
iskola és óvoda mőködik. Az intézményegységek óvoda, összetett iskola
és kollégium – szakmai tekintetben önállóak, a székhelyen középiskolai,
közvetlen szomszédságában kollégiumi feladatellátással. Szedres község
területén az általános iskolai és óvodai tagintézmények mőködnek. A
nevelésfilozófiájukban hasonló intézményegységek a 2008-2009.
tanévben közös pedagógiai programot dolgoztak ki.
A 2009-2010. tanévben a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás,
egyenlı hozzáférés – innovatív intézményekben” c. pályázatunkban
vállalt tevékenységek sikeres megvalósítása és az intézményegységekben
folyó pedagógiai innováció fenntarthatósága 2010-ben ismét
szükségessé teszi a pedagógiai program módosítását. A tanév során a
TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítóiként a székhelyintézményben
folytattuk-, a tagintézményekben pedig megkezdtük a kompetenciaalapú
oktatás elterjesztését. Emellett a program felülvizsgálata a Kollégiumi
Nevelés Országos Alapprogramjának és az Óvodai Nevelés Országos
Alapprogramjának módosulása miatt a kollégiumi és az óvodai
nevelıtestület jogszabályban elıírt kötelezettsége. A kompetencia alapú
oktatás implementációjával, az innovatív oktatás-szervezési eljárások
(tantárgy-tömbösített oktatás-szervezés, a projektmódszer alkalmazása,
mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, moduláris oktatás,
témahét) módszertanának beépítésével a pedagógiai programba
felkészülünk azok további alkalmazására, az egyenlı hozzáférés
javítására az egyes gyermek/tanulócsoportokban. A helyi tanterv
átdolgozása, továbbfejlesztése pedig szükséges a kompetenciafejlesztı
nevelési ill. oktatási programok, módszertani eljárások hosszú távú,
sikeres adaptációjához. A dokumentum felülvizsgálata során
felhasználjuk az implementáció során eddig szerzett tapasztalatainkat,
más intézménytıl átvett jó gyakorlatot.
7

Az egyes feladat-ellátási helyek pedagógiai tevékenységének
összegzése:
rövid
A gimnázium:
„… helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk”
(Illyés Gyula)
Középiskolánk az 1967-es alapítástól a 80-as évek közepéig Tolna
megye egyetlen érettségit adó mőszaki középiskolája volt, mely a helyi
ipar változó igényeinek megfelelve többször is profilt váltott. Az 1990-es
évek elején, a rendszerváltást követı társadalmi és gazdasági átalakulás
hatására vegyes profilú – gimnáziumi és szakközépiskolai képzést
folytató – középiskolává vált. Ekkor vette fel a szekszárdi apátságot
alapító I. Béla király nevét. Megújulásra képes nevelıtestülete néhány év
alatt gimnáziumként is vonzóvá tette az intézményt. A kezdetektıl
differenciált képzést kínáltunk, családias, az egyéniséget elfogadó
légkörben. Informatikai profilunk 1996-tól informatikai szakközépiskolai
és érettségi utáni szakképzési évfolyamok indításával teljesedett ki. Az
Európai Unióhoz való csatlakozás és az egységes, kétszintő érettségi
vizsgarendszer bevezetése 2004-tıl a képzési struktúra átalakulását
eredményezte: a szakközépiskolai profil az érettségi utáni szakképzésre
koncentrálódik, a négyéves szakközépiskolát fokozatosan ötéves
gimnáziumi képzés –intenzív angol nyelvi elıkészítı évfolyammalváltotta
fel.
Mára az I. Béla Gimnázium Szekszárd és térsége egyik legkeresettebb
gimnáziuma. Több, mint 500 nappali tagozatos diákunk több mint fele
helybéli, a tanulók közel 10 %-a a megye távolabbi településeirıl érkezik
hozzánk.
Diákjaink jövıbeli társadalmi és munkaerı-piaci sikerességét
színvonalas és eredményes, differenciált képzéssel igyekszünk
megalapozni. Mindehhez versenyképes informatikai és idegen nyelvi
tudást közvetítünk, az egyéniséget elfogadó légkört és együttmőködésen
alapuló tanulásszervezést kínálunk és valósítunk meg négy- és öt
évfolyamos gimnáziumi osztályainkban.
Az alsóbb évfolyamokon mőködı tanulmányi területeink (matematikafizika-informatika,
természettudomány-matematika-informatika,
magyar-történelem-informatika, informatika és angol nyelvi elıkészítıinformatika,
sport) és ennek keretében az emelt szintő képzéseink jól
megalapozzák a felsıbb évfolyamokon az egyéni tantárgy- és
tanárválasztáson alapuló, emelt szintő érettségire felkészítı képzési
formát.
A hozzánk érkezı gyerekek tanulmányi átlagteljesítménye jó: 4 egész
feletti; és ugyanilyen érettségi átlagteljesítménnyel döntı többségük
felvételt nyer egyetemekre, fıiskolákra. A felsıfokú felvételi
eredményesség tekintetében a 970 középiskola rangsorában néhány év
alatt a felsı 10 %-ba jutott a gimnáziumként még fiatal intézményünk.
Büszkék vagyunk arra, hogy a tılünk „elvárt” szinthez képest a

hozzáadott-érték mutatóval a legeredményesebb húsz középiskola közé
jutottunk.
Gimnáziumunk szemléletében a sokoldalú tanulói támogatás, az
esélyegyenlıség elımozdítása meghatározó. A 2009-2010. tanévtıl
megszervezzük a Hátrányos Helyzető Tanulók Kollégiumi Programjának
elıkészítı középiskolai osztályát. A 2010-11. tanévtıl a megye elsı
középiskolai, közoktatási sportiskolai kerettantervre épülı
sportosztályát indítjuk, gimnáziumi felkészítési lehetıséget biztosítva a
spotban tehetséges fiatalok számára.
Partnereink véleménye szerint az I. Bélában az „egyéniséget elfogadják, a
tehetséget felkarolják”. A sokoldalú tanulói támogatás sajátos
tehetséggondozó program mőködésében, a tanári-tanulói közös
alkotótevékenység ösztönzésében, természettudományos, mővészeti és
idegen nyelvi nemzetközi projekttevékenységben nyilvánul meg. 2008.
szeptemberében az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól pályázati
úton elnyertük a „Tehetséggondozó Középiskola” címet. A címmel együtt
járó feladatokat –köztük a középiskolába készülı tanulók komplex
tehetségfejlesztését és ezzel az egyenlı hozzáférés javítását- évrıl évre
nagy gondossággal valósítjuk meg.
Tanévente 10-12 sikeres pályázati program segíti az innovatív szellemő
pedagógiai munkát.
Mővészeti bemutatóink, az iskolagalériában megnyíló kiállítások, alkotó
diákjaink elıadásai, a nemzetközi találkozók, a megyei
környezetvédelmi- és angolverseny, a nemzetközi hírő Neumann János
Programtermék Verseny, a kompetencia-alapú képzés tapasztalatainak
átadását, az egymástól-tanulást segítı bemutatók segítik azt a
törekvésünket, hogy iskolánkban a tanulás- és személyiségfejlesztés
olyan együttese bontakozhasson ki, amely felkelti és fenntartja a
tanulási kedvet, mozgósítja a személyiség fejlıdéséhez szükséges
energiákat, azaz fejleszti az egész életen át tartó tanulás képességét.
Iskolánk elkötelezte magát az ismeretek és a képességek fejlesztésének
egyensúlyán alapuló, kompetencia alapú oktatás és nevelés mellett. A
gimnáziumi nevelésnek és oktatásnak véleményünk szerint elsısorban
azokat a kompetenciákat kell fejlesztenie, melyek az alkalmazható és
versenyképes tudás megszerzését segítik. Ezzel összhangban az
információs és kommunikációs technikák alkalmazása képességének, a
szociális kompetenciák fejlesztését segítı tanulás- és oktatásszervezési
eljárásoknak is fejlıdniük kell. Mindehhez azonban szükség van a
pedagógiai kultúra folyamatos megújítására.
A 2005-2006-os tanévben bekapcsolódtunk a Humánerıforrásfejlesztési
Operatív Program 3.1.2-es programjába, melynek keretében öt
területen (szövegértés-szövegalkotás; matematika; angol nyelv;
életpálya-építés; informatika) a 9-10. évfolyam egy-egy osztályában
(vagy egy osztály létszámának megfelelı két tanulócsoportban)
teszteltük a kompetencia alapú oktatást, és vállaltuk évfolyamonként
egy osztályban a 11. évfolyamon a kompetencia alapú oktatás
továbbvitelét. A Nemzeti Alaptanterv 2007-es felülvizsgálatával az
2

iskoláknak át kellett tekinteniük pedagógiai programjukat, és a
szükséges változások átvezetésével meg kellett teremteniük az oktatásnevelés
központi és helyi szintő szabályozásának összhangját. A
pedagógiai program 2007-es felülvizsgálata megerısítette a gimnázium
elkötelezıdését a kompetencia alapú képzés tartalmi és
tanulásszervezési eljárásainak alkalmazása terén. Bár a kompetencia
alapú oktatás belsı elterjesztéséért sokat tettünk, a teljes intézményi
lefedettséget a HEFOP 3.1.2. pályázat fenntartási idıszakában
vállalásunknak megfelelıen nem biztosítottuk.
Gimnáziumunkban a pedagógiai kultúra további megújulásának, a
kulcskompetenciák fejlesztését elıtérbe helyezı pedagógiai gyakorlat
megerısödésének, ezzel a gimnáziumi jövıkép megvalósulásának
további keretet adott a TÁMOP 3.1.4 pályázatunk, mellyel újabb
pedagógusok és tanulócsoportok számára alakítjuk ki a
kulcskompetenciák fejlıdését célzó oktatás-nevelés gyakorlatát,
korszerő pedagógiai módszertan alkalmazását.
Érettségi vizsgára épülı szakképzésben rugalmas szakképzési
profilunkat folyamatosan a változó piaci igényekhez és feltételekhez
igyekeztünk alakítani. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Pollack
Mőszaki Karával együttmőködve folytatjuk a mőszaki informatikai
mérnökasszisztens képzést, valamint segítségükkel lokális
oktatóközpontjává váltunk a Cisco Hálózati Akadémiának, amely
nemzetközileg elismert a hálózatfejlesztı szakemberek körében. A
szakképzés regionális megszervezésének megvalósulásával a
szakközépiskolai (érettségi utáni szakképzés) a 2009-2010. tanév
zárásával befejezıdik.
Partnereink igényeinek mind teljesebben szeretnénk megfelelni. Ezért
2001 óta ISO 9001-2000 szabvány szerint kiépített minıségbiztosítási
rendszert mőködtetünk, hogy alkalmazásával a partnerközpontú
mőködést egyenletesebbé, megbízhatóbbá tegyük, minıségcéljaink pedig
elérhetıvé váljanak. A minıség iránti elkötelezettségünket mutatja, hogy
2008-ban már a harmadik sikeres tanúsító audit zajlott le iskolánkban.
Ekkora már az ISO 9001-2008 szabvány elvárásainak is sikerült
megfelelnünk.
A gimnáziumban a kompetencia alapú képzés implementációjával
összhangban egyre inkább teret nyer a digitális kompetencia fejlesztése,
digitális tananyagok és e-learning rendszer alkalmazása. E téren más
intézmények számára is hasznosítható, kidolgozott jó gyakorlatokkal
rendelkezünk, melynek terjesztését a 2009-2010. tanévben a TÁMOP
3.2.2 pályázat Dél-dunántúli Régió nyertesének potenciális referenciaintézményeként
„szolgáltatói” szerepben megkezdtük.
3

Az általános iskola:
„ Képes vagy mindent elérni,
és számtalan lehetıséged van arra,
hogy amit az élettıl
vagy magadtól elvársz,
megvalósítsd.”
( Joleen K. Fox: Hiszek Benned)
Bezerédj István iskolánk alapítója, a reformmozgalom jeles képviselıje.
Szónok, jogász, író, politikus, az elsı önként adózó nemes volt.
1845-ben a szedresi iskola számára alapítólevelet állít ki. Telket
ajándékoz az iskola számára, ennek használata a tanítót illette. Felépült
a szedresi iskola.
Innentıl kezdve a szedresi emberek gyermekei is mővelıdhettek.
1996-ban vette fel iskolánk Bezerédj István nevét, a névadó iránti
tiszteletbıl.
Intézményünk neve 12 éven át Bezerédj István Általános Iskola és
Óvoda volt.
2008.augusztus 4-tıl a szekszárdi I.Béla Gimnázium tagintézménye
vagyunk, új nevünk: I.Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István
Általános Iskolája.
Jelenleg 177 tanuló jár intézményünkbe, 21 pedagógus tartozik az
iskola nevelıtestületébe.
Osztályaink viszonylag kis létszámúak, a hangulat családias.
Van egy jól felszerelt könyvtárunk, informatikai termünk, nyelvi
laborunk. Sok szakkör, sportkör mőködik iskolánkban.
Minden évben, névadónk, Bezerédj István születésnapján színes
programokat szervezünk: vetélkedıket, sportversenyeket, koncerteket,
kézmőves foglalkozásokat.
Szeretnénk hőek maradni Bezerédj István örökségéhez, ezért szívvellélekkel
végezzük oktató-nevelı munkánkat.
Nevelési filozófiánk:
Iskolánk több, mint 150 éves múltra tekint vissza. Még ma is szem elıtt
tartjuk azokat a gondolatokat, melyeket Bezerédj István hagyott ránk
örökségül:
„…egyesüljünk…, hogy végrehajthassuk
a legfelségesebb, legszentebb isteni feladatot,hogy a népet nevelhessük!”
(Bezerédj István)
4

Tanulóinknak olyan alapvetı ismereteket nyújtunk, amellyel a
képességeik, készségeik alkalmassá teszik İket az egész életen át tartó
tanulásra.
Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik és védik a természetet,
megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctőrık, kitartóak és
elfogadják a másságot.
A szülıket a legfontosabb együttmőködı partnerünknek tekintjük.
A fenntartó önkormányzat ránk mindig számíthat, ha a község
mővelıdésérıl, kultúrájáról van szó.
Tisztában vagyunk társadalmi felelısségünkkel, a jövı nemzedékét
neveljük, ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy
törekedjék a fejlıdésre.
A kollégium:
Célunk azonos a Tieddel!
Az általad választott középfokú iskola sikeres elvégzése,
pozitív emberi tulajdonságaid bıvítése, erısítése.
Az I. Béla Gimnázium Kollégiumát Rózsa Ferenc Középiskolai Kollégium
néven 1967-ben alapították.
Az alapítás két szervezethez kötıdik: a Tolna Megyei Tanácshoz és a
SZÖVOSZ- hoz. A megye az ekkor épült új középiskolájának, a Rózsa
Ferenc Szakközépiskolának biztosított kollégiumot, a SZÖVOSZ pedig az
általa mőködtetett Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola
tanulóit kívánta elhelyezni. Emiatt két elkülönített intézmény volt az
épületben. Ez az állapot 1973-ban szőnt meg. Késıbb a városban lévı
diákotthonok megszőnésével ide kerültek a Garay János Gimnázium
tanulói, majd itt kaptak helyet a Illyés Gyula Pedagógiai Fıiskola
hallgatói is.
Kezdetben a szülık valóban átadták a kollégiumi nevelıtanárnak a
gyermekeiket oktatás-nevelés céljára, hiszen a fiatalok negyedévente,
majd havonta, késıbb kéthetente utaztak csak haza. Az elmúlt
évtizedekben több ezer fiatal számára teremtettük meg az iskolai
tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket. Kezdetben 8-10 ágyas
szobákban több mint 400, ma 3-4 ágyas szobákban 200 diákot tudunk
elhelyezni.
Az intézmény fenntartója az évek során többször változott. 1994 óta a
kollégium fenntartója Szekszárd Megye Jogú Város Önkormányzata.
2004/2005.tanévtıl a kollégiumban bevezetésre került a pedagógiai
felügyelıi rendszer, ami azt jelenti, hogy az éjszakai és a hétvégi
ügyeletet pedagógiai felügyelıi munkakörben foglalkoztatott egyetemi
vagy fıiskolai végzettségő pedagógusok látják el, a kollégiumi
nevelıtanárok.
A 2005/2006.tanévben a Bezerédj István Kereskedelmi
Szakközépiskolával együttmőködve elindult a Hátrányos Helyzető
Tanulók Arany János Kollégiumi Programja.
5

A Rózsa Ferenc Kollégium –mint önálló intézmény- a 2008/2009.
tanévtıl az intézményi összevonások után megszőnt, tevékenységét az
intézményi integráció társulási fenntartással létrejött I. Béla
Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola
és Óvoda néven mőködı intézmény kollégiumi tagintézményeként
folytatja, és továbbra is fogadja a vidéki, Szekszárdon tanuló
középiskolás diákokat.
Az intézmény együttmőködı kapcsolatban áll a város középfokú
iskoláival: I.Béla Gimnázium, Garay János Gimnázium, Szent László
Szakképzı Iskola (TISZK) tagintézményei, Kolping Katolikus Szakképzı
Iskola, Esély Szakképzı Iskola, FVM DASZK Csapó Dániel Középiskola,
Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium.
2009/2010.tanévtıl a Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János
Kollégiumi Programjában részt vevı 9. elıkészítı évfolyam tanulói az
I.Béla Gimnáziumban végzik a középiskolára felkészítı évfolyamot.
A kollégiumban bevezetésre került a szociális, életviteli és környezeti és
az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése.
Az óvoda:
Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a
segítségemre.
Óvodánk 1950-ben nyitotta meg kapuját két csoporttal a falu
központjában.
Az óvoda mőködése jelentıs történelmi múltra tekint vissza.
A Szedrest alapító Bezerédj István felesége, Bezerédj Amália már 1836-
tól gyermekkertet hozott létre országosan az elsık között, a faluhoz
tartozó Hidja pusztán. Az ott élı gyerekek nevelésével foglalkozott és
megírta a „Flóri könyvét”.
Óvodánk a múlt hagyatékát tisztelve 1999-ben felvette a Bezerédj
Amália nevét, amikor már három csoporttal mőködött.
A gyereklétszámnak megfelelıen folyamatosan sikerült biztosítani a
nevelımunkához szükséges feltételeket.
1979-ben öt csoportos intézmény lett. Igazgatásilag az iskolához
kapcsolta a helyi önkormányzat. A demográfiai hullám az óvodát is
elérte, fokozatosan csökkent a gyereklétszám.
Ezért 2008. augusztus 4-tıl az I.Béla Gimnáziumhoz társult
tagintézményként négy csoporttal mőködik.
6

AZ ÖSSZETETT ISKOLA
(ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS
GIMNÁZIUM) NEVELÉSI
PROGRAMJA
7

1. Az oktatás-nevelés feltételrendszere
1.1. Iskola státusa
Az intézmény neve: I. Béla Gimnázium, Informatikai
Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda
Az intézmény székhelye: 7100 Szekszárd, Kadarka u. 25-27.
Az intézmény alapító, fenntartó szerve: Szekszárd és Szedres
Közoktatási Intézményfenntartó Társulás
Az intézmény irányító szerve: Szekszárd Megyei Jogú Város
Önkormányzata
Az összetett iskola típusa: gimnázium és szakközépiskola, négy, öt ill.
hat évfolyammal; általános iskola nyolc évfolyammal
Az intézmény jogállása: helyi önkormányzati költségvetési szervként
önálló jogi személy
Az intézmény által ellátott alaptevékenység és ezzel összefüggı
feladatok:
• Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó oktatás:
gimnáziumi képzés (4 évfolyamos, a fenntartói döntéstıl függıen
évfolyamonként 2 vagy 3 párhuzamos osztályban),
gimnáziumi képzés (5 évfolyamos, évfolyamonként 1 nyelvi
elıkészítı osztály, 1 AJKP elıkészítı osztály ),
• Általános iskolai képzés (8 évfolyamos, a fenntartói döntéstıl
függıen évfolyamonként 1 vagy 2 párhuzamos osztályban)
• Általános mőveltséget megalapozó iskolarendszerő
felnıttoktatás:
gimnáziumi levelezı tagozat (4 évfolyamos, évfolyamonként 1
osztály, a 2010-11. tanévben kifut).
• Pedagógiai szakszolgálati tevékenység:
gyógytestnevelés (létszámtól függıen 1 v. 2 tanulócsoport).
• Diáksport:
iskolai sportkör mőködtetése.
• Oktatást kiegészítı tevékenységek
Referencia-intézményi szolgáltatás, versenyszervezés.
Az iskolában a nevelési-oktatási tevékenység a közoktatási törvényt,
a Kormány 243/2003. (XII. 17.) rendeletét (a Nemzeti Alaptanterv
kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról), a Kormány többször
módosított 100/1997. (IV. 13.) rendeletét (az érettségi
vizsgaszabályzatról), valamint az oktatási miniszter többször módosított
17/2004 (V.20.) rendeletét (a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és
alkalmazásáról) és a többször módosított 11/1994. MKM rendeletét (a
közoktatási intézmények mőködésérıl), a Kormány 202/2007. (VII. 31)
sz. rendeletét (a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és
alkalmazásáról szóló eredeti rendelet módosításáról) továbbá a kistérségi
8

és önkormányzati (és társulásai) közoktatási intézményfejlesztési és
intézkedési tervet, az önkormányzati (és társulásai) minıségirányítási
programot, az önkormányzati és társulási szintő esélyegyenlıségi
programot, az intézményi minıségirányítási programot, az intézmény
szervezeti és mőködési szabályzatot, házirendet, informatikai
szabályzatot és egyéb belsı szabályzatait figyelembe véve készített és
jóváhagyott pedagógiai programja (abban helyi tanterve) szerint
folyik.
Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult.
Egyéb információk:
Az iskola honlapjának címe. www.ibela.hu vagy
www.ibela.sulinet.hu
E-mail címe: titk@ibela.sulinet.hu
Az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium,
Általános Iskola és Óvoda OM azonosítója: 036 394
Az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium,
Általános Iskola és Óvoda bankszámlaszáma: 11746005-15416566-
31410003
Az I. Béla Alapítvány bankszámlaszáma: 11746005-20009018
Az I. Béla Alapítvány adószáma: 18854024-1-17
A gimnáziumi képzés szakaszai:
9-10. (5 éves gimnáziumban 9-11.) évfolyamon általános mőveltséget
megszilárdító
11-12. (5 éves gimnáziumban 12-13.) évfolyamon általános
mőveltséget elmélyítı, a továbbtanulást segítı, az önkéntes
választásnak megfelelıen közép- ill. emelt szintő érettségire történı
felkészítés.
Kimenet, szerezhetı végzettség: a 12. (5 éves gimnáziumban a 13.)
évfolyam végén érettségi vizsga. A köztes évfolyamokon elırehozott
érettségi vizsga is szerezhetı, amennyiben a tanuló az érettségi
vizsga-szabályzatban rögzített feltételnek megfelel.
Az általános iskolai képzés szakaszai:
Bevezetı szakasz (1.-2. osztály)
Kezdı szakasz (3.-4. osztály)
Alapozó szakasz (5.-6. osztály)
Fejlesztı szakasz (7.-8. osztály)
A nem szakrendszerő oktatás 2008/2009 es tanévtıl bevezetésre
került felmenı rendszerben 5. évfolyamon a kötelezı órák 20 %-át
lefedve az alábbi elosztással:
magyar 1 óra, matematika 1 óra, német nyelv 1 óra, informatika 0,5
óra, történelem 1 óra.
A nem kötelezı órai keretben heti 2 órában – 1 matematika, 1
magyar – folyik nem szakrendszerő oktatás.
9

2009/2010 tanévben a kompetencia alapú oktatás bevezetésre
került, matematika, szövegértés-szövegalkotás, idegen nyelv
területen.
Továbbhaladás az általános iskolából a gimnáziumba:
Az általános iskola mindazon nyolcadik osztályos tanulója, akinek
félévi tanulmányi átlaga
a.) nem éri el a 4,3-et a rendes felvételi eljárás szerint
b.) legalább 4,3 de nem éri el a 4,7-et felvételét – a tehetséggondozó
tanulmányi területek kivételével –a központi felvételi írásbeli
dolgozat megírása nélkül
c.) legalább 4,7 felvételét a központi felvételi írásbeli dolgozat
megírása nélkül
kérheti az általa választott tanulmányi területre.
1.2. Személyi feltételek
Az alkalmazotti közösségre jellemzı, hogy a többség nagy odaadással
igyekszik a feladatoknak megfelelni. Ez a tanulási folyamat igényes
irányításában, a túlmunka vállalásában, a versenyekre való
felkészítésben, a rendezvények szervezésében és lebonyolításában,
valamint sok más, az iskolai élettel összefüggı és a munkaidı kereteibe
sokszor nehezen beszorítható tevékenység vállalásában nyilvánul meg.
A belépı új kollégák munkáját gyakornoki program segíti. Az új
területen (pl. osztályfınöki munka) tevékenykedık munkáját
mentorálással oldjuk meg.
A tanár presztízse személyiségétıl, igényességétıl függ elsısorban, de
számít az iskolában uralkodó légkör is. Nálunk a munkáját
szakértelemmel, lelkiismeretesen és következetesen végzı tanárnak
tekintélye, becsülete van. Fontosnak tartjuk, hogy az oktató-nevelı
munkában a nevelés is nagy hangsúllyal jelenjék meg. Ennek
hangsúlyozását az iskolahasználók visszajelzései megerısítik.
Általános iskolánk pedagógusai szakmai felkészültségüket fejlesztik,
meglevı oklevelük mellé egyre többen szereznek újabbakat. Ennek
köszönhetıen a helyi tanterv tantárgyainak, moduljainak tanításához a
szakos ellátottság folyamatosan javul.
Minden tantárgyat a törvényben meghatározott végzettségő pedagógus
tanít.
A gimnáziumi helyi tanterv munkaerı-szükséglete és a jelenlegi tanári kar
közötti különbség:
Tantárgyi modul oktatására a munkakörre elıírt (középiskolai tanári)
végezettség és szakképzettség mellett a tantárgyi modulnak megfelelı
szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség jogosít. A
10

szükséges szakképzettség megszerzését a 2008. szeptemberétıl induló
5 éves továbbképzési ciklusban megterveztük az alábbi területeken:
• Tánc és dráma (modul tantárgy)
• Társadalomismeret (modul tantárgy)
• Etika (modul tantárgy)
• Filozófia
• Az Európai Unióban beszélt nyelvek (az Európai Unióhoz való
csatlakozásunk következményeként az uniós munkavállalási
lehetıségek bıvülésére kell felkészítenünk diákjainkat)
Az elmúlt években pedagógusaink jelentıs része korszerősítette tudását
tanfolyami képzésben, PhD-képzésben, újabb diplomát, illetve
pedagógus szakvizsgát eredményezı oktatásban. A továbbképzésre,
kétszintő érettségi vizsgáztatói felkészítésre fordítható központi keretet
teljes egészében kihasználtuk, az igényeket nem is tudtuk fedezni. Ez a
hozzáállás reményt adott arra, hogy kollégáink tanfolyami, illetve
szakképzettséget nyújtó képzéssel alkalmasak lesznek a helyi tanterv
maradéktalan megvalósítására és a kétszintő érettségi vizsgához
kapcsolódó feladatok ellátására.
A pedagógiai innovációk folyamatos fenntartásának igénye a pályázati
források keresését teszi szükségessé a továbbképzések finanszírozására.
Az általános iskola IPR pályázati támogatásból, a gimnázium a TÁMOP
3.4.3 tehetséggondozó pályázati támogatásból jelentıs összegeket fordít
a jövıben is a pedagógusok képzésére. A referencia-intézményi szerepre
felkészítı források megnyílásával a pedagógusok felnıttképzési
kompetenciái is fejleszthetıek lesznek, mely várhatóan pozitívan hat az
intézmény marketing-tevékenységének továbbfejlesztésére is.
A gimnázium 2005 óta emelt szintő érettségi vizsgáztatói helyként
mőködik. Továbbra is ösztönözni kívánjuk a pedagógusok
feladatellátását az országos közoktatási feladatok ellátásában
(vizsgáztató, vizsgaelnök, tanácsadó, minıségbiztosító, szakértı).
A vezetés a szabályzatoknak megfelelıen biztosítja a munkaközösségvezetık,
a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet érdemi részvételét
a munkaerı-gazdálkodással kapcsolatos döntések elıkészítésében és
meghozatalában.
Nem pedagógus állományban lévı összetett iskolai alkalmazottak
A jelenlegi feladatok ellátását a gimnáziumban ügyviteli (titkársági)
személyzet végzi, az informatikai oktatást és az IKT alkalmazását
rendszergazda, oktatás-technikus segíti. Az infokommunikációs
technikák tanórai és tanórán kívüli alkalmazását az általános
iskolában és a gimnáziumban a 2009-2010. tanévben IKT asszisztens
segíti.
11

A pedagógus munkát mindkét feladatellátási helyen gyermek- és
ifjúságvédık közvetlenül támogatják..
Az általános iskolában az alapvetı feladatok - gazdálkodás,
adminisztrációs feladatok, az iskola állagának megóvása, karbantartása,
főtése, tisztántartása, az étkeztetés lebonyolítása, a tornacsarnok esti,
hétvégi mőködtetése - ellátásához az alkalmazotti létszám biztosított. A
gimnáziumban a szolgáltatást a városi gazdasági szervezettel szerzıdött
szolgáltatók biztosítják.
1.3. Tárgyi feltételek
Gimnázium
A középiskola tárgyi feltételei az épületadottságokat illetıen (két
különálló lapos tetıs épület, kis tornaterem) közepes szintőek. A
kívülrıl 1997-ben megújult két épületünket (A és B egymás mellett)
3000 m 2 gondozott kis park veszi körül. A telek északi felén 3700 m 2 -es
sportudvarunkon 1 bitumenes és egy felújításra szoruló salakos pálya
található.
A gimnázium helyiségei:
Helyiség A épület B épület Összesen
„Normál”
9 3 12
tanterem
Szaktanterem 4 2 5
Számítógépterem - 4 4
(nyelvi teremként
is)
Nagyelıadó - 1 1
Szertár,
4 1 5
szerverterem
Raktár, oktatás- 1 3 4
technikai helyiség
Szabadidıs
1 1 2
helyiség
Tornaterem 1 - 1
Öltözık 2 - 2
Tornaszoba 2 - 2
Zsibongó 1 - 1
Tanári szoba 1 - 2
Iroda 4 - 4
Könyvtár 1 - 1
Olvasóterem 1 - 1
Rádióstúdió 1 - 1
12

Az A épületben büfé mőködik, a B épületben italautomata áll a tanulók
és dolgozók rendelkezésére. A kínálatot az iskola-egészségügyi
szolgálattal rendszeresen felülvizsgáltatjuk.
A pedagógusok és az oktatást ill. a mőködést segítı alkalmazottak
megfelelı körülmények között dolgoznak. A szertárak, a szerverterem
egyben tanári munkahelyek is.
Könyvtári állományunk, könyvtárunk, szaktantermeink,
számítógéptermeink megfelelnek az alapvetı követelményeknek.
Szertáraink felszereltsége megfelelı, a legfontosabb oktatási
segédeszközök, technikai berendezések, demonstrációs eszközök
megvannak, de felújításukat, cseréjüket folyamatosan kell végezni.
Tanulókísérleti eszközeink egy része elavult, cseréjük, gyarapításuk
folyamatban van (bıvebben a 7. pontban).
Az informatika-oktatás igényeivel összhangban az elmúlt három évben
minden számítógéptermünk gépparkját lecseréltük. A 2. emeleti
zsibongóból elıször korszerő kommunikációs tanirodát, majd
csoportmunkára alkalmas termet alakítottunk ki. A korábbi Internetfolyosóból
a CISCO Hálózati Akadémia Lokális központjaként
gyakorlótermet hoztunk létre. A diákok szabadidıs helyiségeiben
számítógépeket helyeztünk el. Géptermeinkben több interaktív tábla és
hálózati felügyelı szoftver segíti az oktatást. (Az informatikai tárgyi
feltételeket az Informatikai stratégia c. pont tartalmazza.)
Egy normál mérető (szabványos, sportrendezvények lebonyolítására
alkalmas) tornateremre nagy szükségünk van. A jelenlegi tornaterembıl
díszterem alakítható ki, mely az erre alkalmatlan B épületi nagyelıadó
kisebb tantermekké alakítását is lehetıvé teszi. A tornaterem alatti
helyiségek a zsúfolt könyvtár gondját is megoldanák.
Elınyös számunkra a Kollégium közvetlen szomszédsága, mert így az
étkezés és vidéki tanulóink kollégiumi elhelyezése helyben megoldott.
Általános iskola
Az általános iskola 8 évfolyamán 9 osztályban és 3 napközis és 1 egész
napos csoportban folyik jelenleg az oktató-nevelı munka. A három
iskolaépület, a tornacsarnok állapota megfelelı. A sportpálya felújításra
szorul. A parkosított iskolaudvaron játszóhelyek kialakítása folyamatos.
Az étkeztetést (óvodások, iskolások, alkalmazottak, Idısek Klubja,
vendégétkezık) jól szolgálja a saját fızıkonyha és a hozzá kapcsolódó
étkezı. Az ismerethordozók egy része elavult, korszerőtlen, nem felel
meg a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek. Az iskolában a fejlesztı
foglalkozásokhoz, játékos tevékenységekhez (fıleg a napköziben), a
szabadidı kulturált eltöltéséhez több játékra lenne szükség, az
oktatáshoz új szemléltetıeszközöket kell vásárolnunk.
Az informatika, számítástechnika hatékony oktatásához több
számítógép áll rendelkezésre és folyamatosan törekszünk
13

korszerősítésükre. A szaktanteremben Internet elérhetıség is van. A
nyelvi labor segíti az eredményesebb nyelvtanulást. Feladatunk, hogy
diákjainkban igényt támasszunk a könyvtár használatára. Iskolai
könyvtárunk a községi könyvtár szerepét is betölti, ide is tervezzük az
Internet bevezetését. A könyvállományt is folyamatosan fejlesztenünk,
korszerősítenünk kell. A feltételek javításához továbbra is ki akarjuk
használni a különbözı pályázatokból adódó lehetıségeket.
2. Pedagógiai alapelveink és értékeink
A tanulókat – igényes, de teljesíthetı követelményeket támasztva – olyan
színvonalú tudáshoz ismeretekhez és készségekhez kívánjuk juttatni,
amelyek alkalmassá teszik ıket a középiskolai, egyetemi, fıiskolai vagy
más felsıfokú továbbtanulásra.
Mindezt családias légkörben, az éppen szükséges korlátok között, a
diákok erıfeszítésére számítva, felesleges stressz nélkül kívánjuk elérni.
A tantárgyi teljesítmény mellett a harmonikusan fejlıdı személyiség
egyaránt fontos érték számunkra.
Számolunk azzal a ténnyel, hogy az iskolák nincsenek egyedül a
személyiséget formáló tényezık között, sıt, szerepük ebben nem is
kizárólagos. A család, a közvetlen környezet, a kortárs csoportok, a
tömegkommunikáció, az iskolán kívüli képzési formák (különórák,
elıkészítık, nyelvtanfolyamok, mővészeti csoportok, internet stb.)
kiegészítıi, esetenként konkurensei az iskolai munkának. Ezeket a
hatásokat a lehetı legjobban fel kell használnunk (ha kell,
ellensúlyoznunk) oktató-nevelı munkánkban.
Pedagógiai szemléletünk és gyakorlatunk a gimnáziumban az 1993-as
profilváltás óta, az általános iskolában az együttnevelés szemléletének
erısödésével fokozatosan érlelıdött, mára markánsan körvonalazódik.
A szülık, a diákok, a tantestület és a fenntartó társulás igényeit és
elvárásait figyelembe véve a következı alapelveket tartjuk elsıdlegesnek,
melyeknek át kell hatniuk az iskolai élet minden területét:
Gyermekközpontú tevékenységrendszer:
személyiségfejlesztés,
közösségek erısítése,
esélyegyenlıség elımozdítása,
tehetséggondozás.
Az oktatás és a nevelés összhangján alapuló pedagógiai folyamat
irányítója a tanár, aki felelısséggel tartozik a rábízott gyermekekért a
szülıknek, iskolájának, mind pedagógiai módszereit, mind pedig az
átadott tudás tartalmát illetıen. A tanári tekintély alapja a bizalom, a
tudás és a pedagógiai elkötelezettség.
14

Együttmőködés a pedagógiai folyamatban résztvevı partnerek
között:
demokratizmus, jogok és kötelességek összhangja,
kölcsönös megbecsülés és tolerancia,
szolidaritás,
az egyén tisztelete, lelkiismereti szabadság,
egymás testi és lelki egészségének védelme,
az iskola egészséges és tiszta környezetének fenntartása,
folyamatos és érdemi kommunikáció,
az iskola jó hírnevének védelme.
Értékközvetítés:
a Nemzeti Alaptanterv szerinti kulcskompetenciák fejlesztésén
alapuló, alkalmazható tudás; korszerő, sokoldalú általános
mőveltség,
a nemzeti és a helyi hagyományok tisztelete,
az európai és az egyetemes kultúra megbecsülése,
a globális és helyi problémák iránti érzékenység,
az egészséges és környezettudatos életvitel igénye.
az innovációra való igény,
a kooperációra épülı közösségi magatartás.
Az alapelveknek megfelelıen iskolánk értékeinek tartjuk
a sokoldalú tanulói támogatást
a kompetencia alapú képzést,
közösségi tehetséggondozást,
az esélyegyenlıség elımozdítását,
az infokommunikációs technikák kiemelkedı alkalmazását
a partnerközpontú mőködést, családiasságot,
a pedagógiai innovációk iránti fogékonyságot
az irántunk megnyilvánuló keresettséget.
Az értékekbıl következı minıségcélokat, a megvalósítással kapcsolatos
tevékenységrendszert, a folyamatok szabályozását és az értékelés
összetett eljárását az intézményi minıségirányítási programban
fogalmaztuk meg.
3. Nevelı-oktató tevékenységünk alapfeltételein épülı jövıképünk
Célunk, hogy értékeink megırzésével az eddig kivívott rangunkat,
pozíciónkat az általános- és középiskolák között megırizzük, és tovább
erısítsük.
15

3.1. Oktató-nevelı tevékenységünk az alábbi feltételeken
alapul:
• Befogadó, és az egyéni fejlıdést biztosító nevelés-oktatás eljárásait
érvényesítı pedagógiai módszereket alkalmazunk.
• Pedagógiai munkánkban hangsúlyos a kompetencia alapú
nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása.
• Munkakultúránkat nyitott nevelési-oktatási környezet jellemzi: a
szülıkkel, a civil szervezetekkel, és a helyi társadalommal
kiépített partnerkapcsolataink erısek. A vezetés és a tantestület
egyaránt elkötelezett a közoktatási intézmények közötti hálózati
tanulás folyamatának erısítésében.
• Folyamatos önfejlesztésre törekszünk, önértékelési rendszert
mőködtetünk, vállaljuk a külsı értékelésben való konstruktív
részvételt.
• Kidolgozott külsı-belsı szakmai kapcsolati formákkal
rendelkezünk.
• Szervezeti kultúránkra, pedagógiai gyakorlatunkra jellemzı a
team-munka és a pedagógusok közötti aktív együttmőködés.
• Az IKT eszközöket és módszereket a pedagógiai programban
foglaltak szerint alkalmazzuk, használjuk az iskolai
adminisztrációs és ügyviteli szoftvert.
• A fenntartó támogatja pedagógiai törekvéseinket, jó gyakorlataink
másokkal való megosztását.
Mindezek minıségi fenntartása az iskola jövıje szempontjából stratégiai
fontosságú, hosszú távú feladatok.
Továbbra is elsısorban a szedresi, a szekszárdi, a szedres-környéki és a
közvetlen városkörnyéki települések, iskolák diákjaira számítunk.
Középfokon a nyelvi elıkészítı gimnáziumi osztály és a közoktatási
típusú sportosztály folyamatos indításával számolunk.
Valljuk, hogy jövıorientált szemlélető, innovatív iskolaként a folyamatos
pedagógiai megújulás, informatikai lehetıségeink optimális
kihasználása és a környezetünk változásaihoz folyamatosan
alkalmazkodó képzési szerkezet jelentheti számunkra a sikeres jövı
útját.
3.2. A kulcskompetenciák fejlesztését célzó kompetencia alapú
oktatás pedagógiai gyakorlatának folytatása
A 21. század iskolája az infrastruktúra fejlesztése mellett új szemlélető
pedagógiai megközelítést igényel. Ez értelmezésünk szerint a
következıket jelenti:
16

Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára
rendkívül fontos a változó munkaerı-piaci igényekhez való
alkalmazkodás. Az iskolai oktatás-nevelés szemléletében nem
követhetı már az a korábbi évtizedeket idézı modell, amikor a
tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével, és a
megszerzett végzettség életre szólóan kijelölte az egyén életpályáját. A
jövıben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak
módosítása, új készségek és kompetenciák elsajátítása. Ezért az
oktatásban a hangsúlynak az alapkészségek és kulcskompetenciák
fejlesztésére kell áthelyezıdnie, hiszen ezek révén válhat bárki
képessé az egész életen át tartó tanulásra. A kompetencia alapú
oktatás a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes
tudást helyezi a középpontba. Az ezt megvalósító oktatási
programcsomagok az ismeretszerzés és képességfejlesztés
egyensúlyán alapuló oktatást, fejlesztést valósítanak meg.
Intézményünkben a programcsomagok tartalmi és módszertani
elemeit valamint a kétszintő érettségi vizsgakövetelményeket
hatékonyan és eredményesen ötvözı pedagógiai tevékenységnek
általános gyakorlattá kell válnia.
A középiskolai és általános iskolai nevelésben és oktatásban kiemelt
fontosságúnak tartjuk, hogy a tudás alapvetı tényezıit és összetevıit
a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem elıtt
tartásával szilárdítsuk és mélyítsük. Intézményünkben elsıdlegesen
fontosnak tartjuk szövegértési és szövegalkotási képességek,
anyanyelvi kommunikáció; a matematikai, logikai képességek;
az idegen nyelvi kompetenciák, a természettudományosmőszaki
kompetenciák, a digitális kompetenciák és az életpályaépítési
kompetenciák (kezdeményezıképesség-vállalkozói
kompetenciák; esztétikai és mővészeti kifejezıképesség)
differenciált tudástartalomra épülı fejlesztését, kompetencia alapú
oktatás keretében. A tudás alkalmazásának képessége, a problémák
megoldásában mutatkozó kreativitás a vizsgakövetelményekben
megfogalmazódó elvárás a kétszintő érettségin. Ezért a munkáját
igényesen és eredményesen végzı iskolában ennek a szemléletnek
kell áthatnia az iskolai hétköznapokat.
Az iskolának a jövıben eredményesebben kell vállalnia a személyes,
értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és
állampolgári kompetenciák fejlesztését. Pedagógiai kutatások
igazolják, hogy az értelmi képességek fejlesztésében a kooperatív és
kompetitív (versenyszerő) módszerek egyaránt eredményesek
lehetnek. A szociális kompetenciák kialakítását azonban a kooperatív
módszerek jobban szolgálják.
A jövıben az új tanulásszervezési eljárásokat, az interaktív és
reflektív tanulás lehetıségeit kell szorgalmazni, és lehetıség szerint
vissza kell szorítani a frontális osztálymunka kizárólagosságára épülı
17

tanári gyakorlatot. A kompetitív tanulás módszerei elsısorban az
egyéni tehetséggondozás során és a 11-12. évfolyamon kaphatnak
szerepet, az együttmőködésen alapuló tanulásszervezési eljárások
mellett alkalmazva.
A módszertani megújulás mellett a hatékony, önálló tanulás, a
tanulási motiváció növelésére törekszünk a hagyományosan iskolai
helyszínen folyó tanulási tevékenységben és annak iskolán kívüli
környezetre való kiterjesztésével, ehhez a modern kommunikáció
valamennyi eszközét mozgósítva.
3.3. Az infokommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása és
folyamatos növekedése
Ahhoz, hogy a ma diákjai a holnap sikeres felnıttjei legyenek, fontos
ıket megtanítani tanulni, megtanítani az eszközök megfelelı
használatára, az információtechnológia szolgálatukba állítására. Az
infokommunikáció meglévı eszközei rugalmas és integrált környezetet
biztosítanak ahhoz, hogy fokozzák az iskolai teljesítményeket. A jövıben
is tanár és diák személyes kapcsolatára fog épülni a nevelési-oktatási
folyamat, de az informatika olyan lehetıségeket kínál, melyeket nem
szabad figyelmen kívül hagynunk. Három nagy területre bontottuk az
informatikai eszközökkel behálózott iskolai világot:
Diák és tanár közös tanulási-tanítási tevékenysége
A személyiség egyik legfontosabb összetevıje, hogy miként viszonyul
környezetéhez. A környezetünkhöz információk útján kapcsolódunk.
Ahhoz, hogy az információkhoz való hozzájutás, ill. azok kezelésének
képessége fejlıdjék, meg kell tanulnunk a lehetı leghatékonyabban
kommunikálni környezetünkkel. A modern kommunikáció egyik
legfontosabb eszköze ma az informatika. Ha versenyképességünket meg
akarjuk ırizni, akkor versenyképes tudás birtokába kell juttatnunk
tanítványainkat. Fejlesztenünk kell tehát az informatikai tudást, a
digitális kompetenciákat. Az oktatásban hangsúlyos szerepet kell
kapniuk azoknak az elemeknek, amelyek ezt a tartalmat közvetítik.
Az informatika szerepének növelése érdekében minden gimnáziumi
osztályban a 2004-2005-ös tanévtıl emelt óraszámban tanítjuk az
informatika tantárgyat. A gimnáziumban jelenleg közel 300 számítógép,
köztük több, mint 30 tanári és közel 90 tanulói notebook szolgálja az
informatikai oktatást. Ez lehetıvé teszi, hogy a tanulás szerves
részeként kezeljük a számítógépet és az Internetet. Ez gyakorlatilag
minden tantárgynál lehetıséget biztosít az egyéni tanulási utak
bejárásához, az egyénhez szabott követelmények megvalósításához is.
Törekszünk arra, hogy a számítógép legyen a pedagógus és a tanulók
közötti kommunikáció egyik eszköze. Ezzel egyúttal irányítani tudjuk az
informatikai tudás megszerzését, valamint a megszerzett tudás
alkalmazását. Az iskolai honlapról kívülrıl is elérhetı e-learning
18

endszert mőködtetünk. A közeljövıben ennek használatát általánossá,
a mindennapi pedagógiai gyakorlat részévé tesszük.
A gimnáziumban a hordozható laptopok és projektorok használata mára
már szinte minden tantárgynál általánossá vált. A tanórákon e nagy
gyakorisággal alkalmazunk digitális anyagokat szemléltetés,
vázlatkészítés, gyakoroltatás céljából, jól kihasználjuk a Sulinet Digitális
Tudásbázis (SDT) nyújtotta lehetıségeket. Mára már a tanórák legalább
30 %-ában IKT eszközöket alkalmazunk. Célunk, hogy a digitális
tananyagok interaktív használata az e-learning rendszer és a tanulói
laptopok, valamint az interaktív táblák és szavazórendszer
alkalmazásával is beépüljön a tanulási tevékenységbe. Az on-line
digitális számonkérés módszerét már rendszeresen alkalmazzuk, ennek
általánossá válása terén azonban még kell fejlıdnünk.
A fejlesztési folyamatot akkor tekintjük eredményesnek, ha tanáraink
legalább havi egy alkalommal IKT-val támogatott mérést-értékelést
alkalmaznak.
Az általános iskolában a tanítás-tanulás folyamatában kiemelt szerepet
kap az IKT eszközök használata. A kompetencia alapú képzésbe bevont
tanulócsoportokban az alkalmazás aránya (a bevont területeken) eléri a
25 %-ot.
Hatékony iskolai digitális kommunikáció és adminisztráció
A számítógép és az egyéb korszerő informatikai eszközök lehetıvé
teszik, hogy a digitális kommunikációs csatornákat is használjunk a
partnereinkkel való kapcsolattartásban.
A gimnáziumi e-learning rendszeren keresztül új kapcsolattartási
formákat alakítunk ki. (Tananyagok, feladatok közvetítése; házi
feladatok kitőzése, otthoni munkák, stb. beküldése) Fontos továbbá,
hogy a pedagógusok és a tanulók rugalmasan tudják használni laptop
számítógépeiket, ezért egyre több épületrészben tesszük elérhetıvé a
WiFi hálózati csatlakozást és szélessávú internet-elérést a hordozható
számítógéppel rendelkezık részére.
Törekszünk arra, hogy minden fontos információ digitálisan jelenjen
meg elıször. Ezért folyamatosan feltöltjük és gondozzuk a TANINFORM
iskolai adminisztrációs rendszert, mely képes adatokat szolgáltatni az
országos hatáskörő KIR rendszerbe, illetve adatokat fogadni belıle. A
napi munkában azonban úgy tőnik, egyelıre nem nélkülözhetjük a
hagyományos, papír alapú adminisztrációt sem. Felkészültünk a
digitális napló bevezetésére, mely a kommunikáció újabb csatornáit
nyitja meg közvetlen partnereink (szülık és tanulók) és a pedagógusok,
iskola között.
Az informatikai tudás „hasznosítása”:
portfólió készítése
egyéni tanulói IKT
19

Intézményünk számos lehetıséget kínál az egyéni tanulási utak
bejárására.
Az informatikai tudás mélyítésére egyénileg választott órák keretében
közép- és emelt szintő érettségire felkészítı csoportokban a felsıbb
évfolyamokon is lehetıség van. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében
megismertük és adaptáltuk a Bibó István Gimnázium jó gyakorlatát,
mely a diákok informatikai tudásának közvetlen hasznosulását IKT
portfólió készítésének támogatásával segíti. Diákjaink az egyénileg
választott informatika- órák rendszerében összeállítják saját
portfóliójukat.
Olyan produktumot hoznak létre, amely a munkába állásukat,
továbbtanulásukat, versenyképes munkaerıvé válásukat szolgálja.
A portfólió elkészítésének támogatásával célunk az oktatást és a
felnıttlétet segítı eszközhasználat gyakorlattá váltása; a diákok egyéni
boldogulásához szükséges digitális informatikai kompetencia fejlesztése;
az e-világban való jártasság megszerzésével megalapozni az
elhelyezkedést a munkaerıpiacon; az e-generáció attitődjének
formálása.
A portfólió elkészítésének folyamata hatékonyan fejleszt különféle
kompetenciákat: elsısorban a digitálist (a munka ugyanis számítógépen
folyik), a szociálist, esztétikait, másodsorban (a tartalmasított témákkal)
az anyanyelvit, idegen nyelvit, társadalomtudományit. De az
eszközrendszer eredményeként erısödik a személyközi és a vállalkozói
kompetencia, a problémamegoldás is. A tanulók megtapasztalják az
iskolai környezetben közvetített IKT-alapú kommunikáció gyakorlati
hasznát, a versenyképes informatikai tudás bemutatásának,
hasznosításának módját.
3.4. A jövıre vonatkozó szolgáltatásaink
Iskolánk a jövıjét egyedi, más intézmények számára is példaértékő,
mőködésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai
gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkezı, és ezt szolgáltatásaiban
publikálni, valamint átadni képes intézményként képzeli el. A
kompetencia alapú oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó,
az infokommunikációs technológiák alkalmazásában példaértékő,
tehetséggondozó programmal dolgozó intézményként, minısített
referenciahelyként mindezt továbbra is az alapító okiratban rögzített
tevékenységi körökben valósítva meg: az alap- és középfokú oktatásban.
20

4. Nevelı-oktató munkánk területei – Cél- és feladatrendszer,
eszközök és eljárások
Nevelı-oktató munkánk általános céljaként a kompetens, intelligens, a
világra és önmagára pozitívan tekinteni tudó, sikeres állampolgárrá
nevelést tőzzük ki. Ehhez konkretizáljuk céljainkat, és
tevékenységünket úgy végezzük, hogy diákjaink tudása és képességei az
iskolánkban töltött évek alatt folyamatosan fejlıdjenek,
személyiségükben pedig kiteljesedjenek.
4.1. Személyiség- és közösségfejlesztés (szociális és
állampolgári kompetenciák fejlesztése)
Célunk, hogy diákjaink a különbözı közösségek normáihoz
igazodó, a közösségeikre büszke, azokhoz ragaszkodó, önálló
véleményalkotásra képes, sikeres felnıttekké váljanak,
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális
és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi
beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység,
felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén
hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az
egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat
is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént
arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról
kialakult
tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen
a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási
szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a
munkaszervezettel, a nemek közti egyenlıséggel, a megkülönböztetésmentességgel,
a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetı
koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak
multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a
nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a
megértése.
A cél elérését szolgáló feladataink a gimnáziumban:
• együttmőködési stratégiák gyakorlása és a versenyszellem ébren
tartása; a konfliktusok kezelésének megtanítása; önkorlátozásra és
toleranciára nevelés; a szolidaritás elmélyítése; a sokféleség, másság
elfogadtatása;
21

• aktív közösségi tevékenység szorgalmazása; a diákok
önszervezıdéseinek támogatása, önkormányzati munkájának
segítése;
• tudatosítani diákjainkban, hogy hazájuk, Európa és a világ polgárai
is egyben; erısíteni kötıdésüket iskolájukhoz.
A cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli
tevékenységnek feladata. Azt a képességet, hogy különféle területeken
hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a
különbözı nézıpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és
empatikusak vagyunk., leküzdjük az esetlegesen meglévı személyes
elıítéleteinket és kompromisszumos problémamegoldásra törekszünk,
együttmőködésen alapuló tanulásszervezési eljárások, kooperatív
technikák alkalmazásával fejlesztjük. A tanórákon kiemelten fejlesztjük
a vitakultúrát is.
A közösségi magatartásra nevelés hatékony eszközei az összetett
iskolában évente lebonyolított projektek. Az általános iskola tanévente
egy, a gimnázium két, legalább három hetet felölelı projektet valósít
meg, melyek közül az egyik a tanulói közösségi tevékenység, a „közügy”
–ekben való aktív szerepvállalást mintaként közvetítı szervezési projekt.
Tanévente egy-egy témahét segíti a közösségi mőködésre nevelést.
A közösségi élet rendezvényeit a diákokkal közösen szervezzük meg
(szöcsketábor, tanévnyitó, diáknap, diákközgyőlés, Béla-napok,
szalagtőzı, ballagás, tanévzáró).
Az osztálykirándulásokat a közösségi kohézió megteremtése fontos
terepének tekintjük. Az iskola közösségéhez tartozást erısíti az énekkar,
az iskolarádió, a diákújság, a diákszínpad, az iskolai sportkör, valamint
az iskolai hagyományok rendszere. Az iskolai életben kialakuló
konfliktusokat közösen oldjuk meg. Rendezvényeinkre külsı elıadókat,
vendégeket hívunk, de saját értékeinket is megmutatjuk. Keressük a
lehetıséget más közösségekkel való kapcsolatfelvételre, gyarapítjuk a
külföldi kapcsolatainkat. Szorgalmazzuk a város középiskolái közötti
együttmőködést.
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha:
• egészséges szellemő, egymással versengı − de nem rivalizáló −
osztályközösségek jönnek létre,
• folyamatosan erısödik az I. Bélás öntudat,
• a DÖK képes önállóan megszervezni programokat a diákok számára,
a résztvevık kölcsönös megelégedésére.
A cél elérését szolgáló feladataink az általános iskolában:
• a tanulók személyiségének tiszteletben tartása, szeretetteljes emberi
kapcsolat kiépítése velük;
• bevonásuk saját iskolai életük megszervezésébe;
• a velük szemben támasztott követelmények megismertetése;
22

• az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak
és helyes formáinak megismertetése és betartatása;
• Felelısségtudatra, a másság elfogadására, a konfliktusok békés
eszközökkel való megoldására, mások megértésére, egymás jogainak,
emberi méltóságának tiszteletben tartására, nyitottságra nevelés.
• az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli
tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása,
valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése;
• a tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk
kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek
heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró –
személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát
értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig;
• a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a
közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé
célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek,
illetve az elvégzett munkát értékelni tudják;
• a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a
közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos
megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett
nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által
szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt
vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és
viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek;
• a tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi,
viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé
válásának kialakítása, ápolása.
• A felnıtté válást, a közösségbe való beilleszkedést jobban elısegítheti
az SNI-s tanulóknak a többi tanulóval együtt történı integrált
oktatása.
Célunk harmonikus testi, lelki, szellemi képességek
kibontakoztatása
• pozitív énkép és helyes önismeret kialakítása,
• az önállóság, a kezdeményezı- és döntési képesség fejlesztése,
• a munka, az erıfeszítés megbecsülése,
• a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erısítése,
• a rendszeres testmozgás, a szabadidı értelmes eltöltése igényének
kialakítása.
A cél elérését szolgáló feladataink a gimnáziumban:
A cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli
tevékenységünknek feladata. Alkalmazzuk a korszerő
személyiségfejlesztı tréningeket, az ön- és társismereti játékokat (tánc
és dráma). Az életkori és egyéni sajátosságokat is figyelembe véve,
23

folyamatosan növekvı terhelést tervezünk és valósítunk meg a
tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon. Segítjük tanulóinkat az
egyéni tanulási utak megtalálásában. Céljaink összhangban állnak a
kompetenciaalapú oktatás célkitőzéseivel, és eszerint tantárgytól
függetlenül kívánjuk fejleszteni tanulóink tanulási, önismereti és
életviteli képességeit. Követelményeink között a tanulást, a fizikai
terhelést és a belsı emberi értékeket együttesen hangsúlyozzuk;
ösztönözzük diákjainkat a munka, az erıfeszítések, a kiemelkedı
teljesítmények megbecsülésére minden területen. Kialakítjuk bennük az
állandó önmővelıdés, a tanórán kívüli ismeretszerzés igényét. Hirdetjük
a „mindenki tehetséges valamiben”, a „Te is meg tudod csinálni” elvét. A
tanórai, valamint a tanórán és iskolán kívüli tevékenységeket (sport,
tánc, ének-zene, színjátszás, mővészeti alkotás stb.) egyaránt
elismerjük, a kiemelkedı teljesítményeket jutalmazzuk. Szorgalmazzuk
a csoportos színház- és hangverseny-látogatásokat, filmek közös
megtekintését. Bekapcsolódunk Szekszárd és Szedres kulturális és
sport életébe.
Munkánkat a gimnáziumban akkor tekintjük eredményesnek, ha:
• a pszichés problémával küszködı tanulóink száma nem nı, és
hosszabb távon is alacsony marad,
• az iskolai stressz mértéke elfogadható, és diákjaink a klímatesztek
során továbbra is családias hangulatúnak tartják iskolájukat,
• az egyéni és közösségi teljesítmények mérhetıen növekednek,
• a tanórán kívüli tevékenységekben, programokban a tanulók aktívan,
nagyobb létszámban vesznek részt.
A cél elérését szolgáló feladataink az általános iskolában:
• oktató-nevelı munkánk során az egyéni képességek, sajátos nevelési
igények figyelembe vétele;
• különös figyelem fordítása a tehetséges, illetve a beilleszkedési- vagy
tanulási problémákkal küzdı és a szociálisan hátrányos helyzető
tanulók segítésére;
• igény ébresztése az egészséges életmód szabályainak megismerésére,
betartására, tudásuk folyamatos bıvítésére;
• az eredményes tanulási módszerek elsajátításának segítése;
• a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismertetése;
• személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartásra
nevelés;
• követendı elıdeink és kortársaink munkájának megismertetése;
• az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és
meggyızıdéssé alakítása;
• az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges
képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való
törekvés igényének kialakítása;
24

• az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas
kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség
kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása;
• az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és
önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı
érzelmek kialakítása;
• az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására
vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a
céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása;
• a tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülıhely és a haza múltjának
és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti
kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása,
megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése;
• az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az
érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.
Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi
közéletben való részvételre;
• az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A
tanulók önellátására és környezetünk rendben tartására irányuló
tevékenységek gyakoroltatása;
• a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény
felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem
fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény
kialakítása.
Nevelési céljaink megvalósulását az általános iskolában akkor tekintjük
nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak
döntı többsége a nyolcadik évfolyam végén:
• Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás helyi
tantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek.
(Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink a minimális
követelmények teljesítésén túl az egyéni képességeik alapján
elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskolánk helyi tantervében
megfogalmazott követelményeknek.)
• Rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel,
képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra,
hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen.
• Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz,
valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és
magatartásformákat.
Célunk a tudatos életpálya-tervezés kialakítása
(kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia ) fejlesztése
A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a
mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és
25

képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a
kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti,
valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és
hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és
képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van
szükség.
Az ehhez szükséges képességek fejlesztése iskolánk kiemelt feladata.
A tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a
kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és -
vállalás, egyéni és csapatmunkában történı munkavégzés készségeinek
fejlesztése a kompetencia alapú, tanulóközpontú pedagógiai eljárások
eszközrendszerével hagyományos és újszerő oktatásszervezési eljárások
bevezetésével iskolai környezetben is eredményesen oldható meg, ezért
az általános iskolában és a gimnáziumban a kompetencia alapú oktatás
eszközrendszerének alkalmazását preferáljuk.
A cél elérését szolgáló feladataink a gimnáziumban:
• a képességek, vágyak, vonzalmak, lehetıségek folyamatos
összehangolása a tanulóknál a sikeres életpálya megvalósítása
érdekében.
• a pályamódosítások lehetıségének, illetve szükségszerőségének
tudatosítása a 21. század társadalmában; a mobilitásra, az
önmenedzselésre, a bizonytalanság kezelésének képességére nevelés,
• szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése,
• a munka világában, ezen belül a hazai, valamint az európai uniós
munkaerıpiacon, valamint a továbbtanulási lehetıségekben való
tájékozódás képességének kialakítása.
A sikeres pályaorientáció − a szaktanárokkal történı folyamatos
konzultációval − elsısorban osztályfınöki feladat, amelyet
pályaválasztási felelısünk és iskolai szervezéső programok is segítenek.
Pályaválasztási tájékoztatókat, fórumokat tartunk tanítványainknak és
szüleiknek, elküldjük diákjainkat az egyetemi-fıiskolai nyílt napokra,
fogadjuk a felsıoktatási intézmények képviselıit. Korábban végzett
diákjainkat élménybeszámolóra hívjuk. Kapcsolatot tartunk a Megyei
Munkaügyi Központtal. A társadalom-ismeret tantárgy/osztályfınöki
órák keretében – meghívott elıadókkal – aktuális jogi, gazdasági (pl.
vállalkozási) ismeretek megszerzését segítjük elı (a szakképzés révén a
gazdasági szférához főzıdı kapcsolatainkat kihasználjuk).
Minden jogosult tanulónkat bevonjuk az Útravaló Ösztöndíjprogramba.
Az Arany János Kollégiumi Program felsıbb-éves, gimnáziumi
tanulóinak, valamint a halmozottan hátrányos helyzető tanulók
elırehaladását, érdeklıdésük kiforrását fokozottan figyelemmel kísérjük,
a vállalkozói kompetenciákat, kezdeményezıképességet fejlesztı
tréningekbe bevonódásukat szorgalmazzuk.
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha:
26

• az egyéni képességek és a továbbtanulási szándékok egymással
harmonizálnak,
• az iskolai továbbtanulási mutatók a minıségcélokkal összhangban
alakulnak,
• tanulóink a felsıfokú intézményekben is megállják helyüket,
• tanulóink rendszeresebb pályakövetését megvalósítjuk.
Célunk az egészség- és környezettudatos magatartásra nevelés
E célok megvalósításával kapcsolatos feladatokat külön
programokban rögzítettük.
4.2. Az általános iskolai pedagógiai munka céljai és feladatai:
diákjaink kulcskompetenciáinak fejlesztése:
anyanyelvi kommunikáció,
idegen nyelvi kommunikáció,
matematikai kompetencia,
természettudományos kompetencia,
digitális kompetencia,
a hatékony, önálló tanulás,
szociális és állampolgári kompetencia,
kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia,
esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség.
A kulcskompetenciák birtoklása alkalmassá teszi tanulóinkat
a változásokhoz való gyors és hatékony alkalmazkodásra, a
változások befolyásolására, saját sorsuk tudatos alakítására.
A kulcskompetenciák hozzájárulnak az egész életen át tartó
tanuláshoz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi
beilleszkedéshez és munkához.
A részképesség-zavarok csökkentése, a sajátos nevelési
igényő tanulók folyamatos egyéni fejlesztése.
A sajátos nevelési igényő tanulók minél kevesebb
problémával, nehézséggel történı integrálása.
Minden tanítványunk számára az esélyegyenlıség
biztosítása a tanítási-tanulási folyamatban.
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı tanulók
támogatása.
27

Az egészséges személyiségfejlıdés biztosítása, a
szélsıségesen negatív személyiségjegyek kialakulásának
megelızése.
Iskolaotthonos nevelési –oktatási forma kialakítása az
általános iskola alsó tagozatán valamennyi tagintézményben
annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzető
tanulók egész napos ellátása és felügyelete biztosítható
legyen.
Az angol nyelv, német nyelv kötelezı oktatása az általános
iskola 4. évfolyamától kezdve.
Valamennyi diákunk felkészítése a tanult idegen nyelven
(nyelveken) való általános kommunikációra.
Az IKT eszközök készség szintő használata a mindennapi
tevékenységük során.
A rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása.
Tanrendbe iktatott egészség- és életmódnevelés az
általános valamennyi évfolyamán.
A kultúra, a mővészet iránti igény felkeltése.
Tanulóinkban váljon belsı igénnyé az iskolai, települési és
nemzeti hagyományok ápolása és ırzése.
4.3. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítı
tevékenységek az általános iskolában
4.3.1. Kompetencia alapú nevelés az általános iskolában a
képességek kibontakoztatására
A kompetencia alapú oktatás alapelvei:
Gyermekközpontúság
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
Tudás – és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
Képesség- és személyiségfejlesztés
Új típusú tanári attitőd
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlıség
Fokozatosság és folyamatosság
Valóságos tanulási környezet
Multikulturális tartalmak
Interkulturális nevelés
Tevékenységi formák:
28

Kooperatív tanulás
Differenciált foglalkozás/tanulásszervezés
Projekt módszer alkalmazása
Problémaalapú oktatás
RJL modell szerinti óraszervezés
Egyéb tanulási technikák alkalmazása
Drámapedagógia
Tanulni tanulás
Tanulói differenciálás heterogén csoportban
Szövegértı olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése
Kooperatív módszertanra épülı együttmőködés csoportban
Hatékony tanuló megismerési technikák
Értékelés:
Csoport értékelés beemelése
Kooperatív munka értékelése
Ellenırzés, értékelés módjai:
Otthoni munka
Kísérlet
Iskolai rendezvények szervezése, azokon való részvétel
Önértékelés
Társak értékelése
Kompetencia alapú oktatásban alkalmazott módszertani elemek:
Játék
Projekt módszer
Problémaközpontú tanítás
Cselekvésbıl kiinduló gondolkodás
Felfedeztetıs tanulás
Megértésen alapuló fejlesztés
Alkalmazásképes tudás
A kompetencia alapú iskolai oktatás során az alábbi feladatokat
kell megvalósítanunk:
• Az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tanítási-tanulási
folyamathoz – az aktív részvétel lehetıségének biztosítása,
valamint az egyéni érdeklıdés és haladási ütem figyelembe vétele.
• Az önálló tanulási képesség kialakítása – az információszerzés és
rendszerezés teljes tanulási idıszakot végig kísérı gyakorlása,
valamint a birtokolt ismeretelemek egyre magasabb szinten
történı integrálása.
• Az elvont iskolai tudáselemek következetes összekapcsolása a
diákok napi tapasztalataival és az életkoruknak megfelelı
gyakorlati feladatokkal.
29

• A képességek differenciált fejlesztése, a tehetség
kibontakoztatásának és a tanulásban lemaradtak segítése, a
segítés feltételeinek megteremtése.
• Az anyanyelvi kultúra fejlesztése az iskolai élet minden
területén.
• Az idegen nyelvi tudás gyakorlati alkalmazására minél több
lehetıséget biztosítani.
• Az informatika és a média eszközök használatának fejlesztése,
és eredményeinek alkalmazása minél több tanórán és
foglalkozáson.
• A sportoláshoz, egészségmegırzéshez, környezetvédelemhez
biztosítani a tárgyi feltételeket. Az egészség- és életmódnevelésre
több tantárgy keretén belül is nagy hangsúlyt kell fordítani.
• Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges képességek
fejlesztése. Az alapvetı társadalmi és gazdasági kérdésekkel
több tantárgy keretében is foglalkozni kell.
4.3.2. A tehetség kibontakozását segítı tevékenységrendszer az
általános iskolában
Hisszük, hogy minden gyermek rendelkezik olyan képességgel, ami eltér
az átlagtól, minden gyermek tehetséges valamiben, csak meg kell azt
találni. Annak érdekében, hogy a tudásalapú társadalmat a jövıben is
meg tudjuk valósítani, iskolánknak kiemelt feladata van a
tehetséggondozás területén .
Az iskola feladata minden gyermekben, diákban az értéket, a
tehetséget felfedezni, kibontakoztatni. Fontos feladatunk továbbá az,
hogy önálló ismeretszerzésre, az állandó önmővelés igényének
kompetenciának fejlesztésére neveljük diákjainkat.
Intézményünkben a tehetséggondozás alapvetıen két színtéren
jelenik meg:
tanórán végzett tevékenység
tanórán kívüli (szabadidıben is végezhetı)
tehetséggondozás
A) A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységünk a tanórák
keretében
a közoktatási törvény 52. § (7) bekezdése alapján megállapított – a
nem kötelezı tanórai foglalkozásokra fordítható – órakeret terhére
(az intézmény éves költségvetésének ismeretében) törekszünk
biztosítani a csoportbontásokat idegen nyelvbıl, matematika,
magyar nyelv és irodalomból
30

az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai
foglalkozások , újtanulás szervezési eljárások, módszerek,
kooperatív tanulás, projektmódszer alkalmazása
a differenciált tanórai munka keretében felkészítjük a tehetséges
diákokat és tanulmányi versenyekre
a tanórákon lehetıséget biztosítunk a gyorsabban haladó,
tehetséges diákoknak arra, hogy kiegészítı feladatokat oldjanak
meg, kutatómunkát végezzenek, kisbeszámolót készítsenek, és
azt bemutassák társaiknak
IKT eszközt vonunk be a tanórai munkába, törekszünk a
számítógéppel támogatott oktatás elterjesztésére, sıt
szorgalmazzuk, hogy minél több diák használja ezeket az
eszközöket az önálló tanulásában i
B) A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységünk a tanórán
kívül
A tanórán kívüli-, a szabadidıben végzett tevékenységekkel olyan
diákok képességfejlesztését is segíthetjük, akik a tanórán kevesebb
sikerrel – esetleg gyakori kudarcélménnyel – veszik az akadályokat.
Ezzel párhuzamosan a tanórán kívüli tevékenységek olyan kiemelkedı
képességekre, esetleg kiemelkedı tehetségekre irányíthatják a
figyelmünket, melyeket tanórai keretek között nem biztos, hogy
felfedezünk. A tanórán kívüli tevékenységek során arra is lehetıségünk
nyílik, hogy az így felismert tehetségekkel kiemelten foglalkozzunk.
Ezek a tanórán kívüli tevékenységek kiváló teret nyújtanak arra, hogy
tanulóink is felismerjék kiemelkedı képességüket, s érdeklıdési
körüknek megfelelıen, a saját tempójukban és igényüknek megfelelıen
a legtöbbet hozhatják ki magukból.
a tehetséggondozás tanórán kívüli színterei:
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek
(tornacsarnok) egyéni vagy csoportos használata
iskolai sportkörök, tömegsport
szakkörök
az intézményen belül szervezıdı természetjáró kirándulások
versenyek, vetélkedık
szabadidıs foglalkozások (színház, hangversenyek, túrák)
továbbtanulás segítése, tanácsadással, elıkészítı foglalkozásokkal
visszaküldı, levelezıs szaktantárgyi versenyek megszervezése,
lebonyolítása
kulturális programok, versenyek megszervezése, lebonyolítása
31

mővészeti pályázatokra való felkészítés, részvétel
a tagintézményekben mőködı alapítványok felkarolják és
támogatják a tehetséges gyermekeket és tanulókat is – a kiemelkedı
versenyeredményekkel rendelkezı tanulókat jutalmazzák
C) Pályaválasztási tevékenységünk
Ahhoz, hogy a diák jól válasszon pályát, ismernie kell önmagát, a
képességeit. A helyes önismeret kialakításában az iskolának fontos
szerepe van, de legalább ilyen fontos az is, hogy segítse a tanulóit a
pályaválasztásban.
Mindezek érdekében kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink
pályaorientációjára, a sikeres pályaválasztás elısegítésére. Arra
törekszünk, hogy iskoláinkban végzettek többsége megállja helyét a
választott iskolákban. Célunk, hogy a szülıvel, közösen megtaláljuk azt
az utat, amely megfelel egyéni képességeinek, érdeklıdésének és
tudásának.
A sikeres pályaválasztás érdekében több iskolai „fórumon”, az iskola
pedagógusainak bevonásával rendezünk és kezdeményezünk
beszélgetést a diákokkal és szüleikkel a továbbtanulás általános és az
egyénre szabott kérdéseirıl (osztályfınöki óra, szülıi értekezlet,
diákönkormányzat). Az iskola hirdetı fórumain tájékoztatjuk a
diákokat a továbbtanulás kérdéseirıl (faliújság, honlap,).
Az intézmények színteret nyújt arra, hogy más intézmények (fogadó
iskolák) bemutatkozhassanak diákjaink és szüleik elıtt, és
ismertethessék továbbtanulási kínálataikat. Ezen túl szervezett, vagy
önszervezıdı csoportok formájában lehetıséget biztosítunk a
pályaválasztás elıtt álló tanulóinknak arra, hogy más intézmény nyílt
napjait, szakmai kiállításait felkeresve információkat győjtsenek a
választásukhoz.
4.4. A tehetség, képesség kibontakoztatása a gimnáziumban
Törvényi – és nem csak a tanári elhivatottságból adódó – kötelezettség az
iskolának és a pedagógusnak az a feladata, hogy segítse a tanulók
képességének, tehetségének kibontakozását. Fontosnak tartjuk, hogy
tanulóink rendelkezzenek korszerő mőveltséggel, legyenek képesek az
egyre bıvülı ismeretek önálló és kreatív feldolgozására. Ezáltal
gazdagodjon, fejlıdjön egész személyiségük.
Hitvallásunk szerint a tehetséggondozás nem egyenértékő a tanulmányi
versenyekre való „kondicionálással”, hanem olyan komplex tevékenység,
amely a tanulók képességeihez igazodva számukra optimális fejlıdési
lehetıséget teremt. Tehetséggondozásunk ezért fejlesztésközpontú: nem
32

túl szigorú kiválasztás után a program megvalósulása során mutatott
fejlıdés válik a tehetség mutatójává. Iskolánkban ennek érdekében
tehetséggondozó programot mőködtetünk, amelynek intenzitása
pályázati támogatásoktól is függ.
A tehetséggondozás mint sajátos pedagógiai tevékenység
A tehetség sok területen és gyakran egyáltalán nem a tantárgyi
tanulmányi eredményekben, vagy versenyeredményekben nyilvánul
meg. Iskolánknak nyitottnak kell lennie abban, hogy a bármilyen
területen felbukkanó tehetséget felkarolja és támogassa.
A tehetséges diák általában sajátos személyiségjegyekkel is rendelkezik,
amiket csak egy nyitott és toleráns légkörő iskola – valljuk, hogy a
miénk ilyen – képes ösztönzıleg támogatni. Az egyéniséget elfogadó
iskolai légkör tehát a tehetséggondozás szempontjából is meghatározó.
A tehetség felismerése, fejlesztése nem egyszerő feladat, amit már a felsı
tagozaton el kell kezdeni, sıt esetekben még korábban, az általános
iskola alsó tagozatán tartott szakkörökön is. Ugyanakkor gyakori
probléma, hogy egy sok területen tehetséges tanulót túlterhelnek.
Minden pedagógusnak tiszteletben kell tartania a diák választási jogát
ezen a területen is, a tehetséggondozásba való bekapcsolódásra diák
nem kötelezhetı.
Valljuk, hogy a tehetséggondozás sajátos pedagógiai tevékenység, amely
ebben felkészült és ehhez elhívatott pedagógusokat is kíván. Az iskola a
pedagógusokat erre a szerepvállalásra ösztönzi, senkit nem zár ki eleve
ebbıl a tevékenységbıl.
A tanórák szerepe
Valljuk, hogy a tehetséggondozás legelsı színtere maga a tanóra.
Színvonalas és differenciált tanóra nélkül nincs igazi tehetséggondozás.
A differenciálás célja az egyéni tanulási utak támogatása. Ugyanakkor a
tehetséggondozás sajátságaiból következik, hogy külön munkaformákat
is igényel. Ehhez elengedhetetlen az érzelmileg biztonságos légkör, a
szabadság és elfogadottság érzése.
A tehetséggondozás tanórán kívüli formái:
• Egyéni, kiscsoportos tehetséggondozás, verseny-elıkészítés
• Iskolai és országos pontversenyek, tehetséggondozó mozgalmak
• képességfejlesztı tréningek, felhasználva mindehhez a modern
kommunikáció széles skálájú eszköztárát (pl. média)
• felvételi elıkészítık
• nyelvi elıkészítık
• pályázatok, pályamunkák írása
• mővészeti szakkörök, énekkar
• mővészeti bemutatóink, kiállításaink
• ECDL vizsgára felkészítı foglalkozások
33

Tehetséggondozás a középiskolába készülı általános iskolások
számára:
A tehetséggondozásban kiemelten fontosnak tartjuk az átlagon felüli
intellektuális képességekkel rendelkezı, gimnáziumba készülı diákok
megnyerését iskolánk számára, mégpedig olyan foglalkozások
keretében, melyeken elindíthatjuk a tehetséggondozás számunkra
optimális folyamatát, motiválhatjuk a késıbbi többletteljesítményre
és pótolhatjuk azokat a hiányokat bizonyos gondolkodási képességek
fejlesztésének területén, melyek megtérülése esetleg csak néhány év
múlva várható. Ezért a hozzánk készülı általános iskolások részére
hagyományosan matematikából és magyarból tartott szakköreink
sikerességére építve eredményesen vettünk részt az Oktatási
Minisztériumnak a Tehetséggondozó középiskola cím elnyerésére kiírt
pályázatán. A részletes programot a Komplex Tehetséggondozó
Program tartalmazza.
A tanulmányi versenyek:
A tehetséggondozás területei közül kiemelkedı a versenyekre való
felkészítés. A tradicionális iskolai értékrendben is elıkelı helyet foglal
el ez a terület. A sikerélmény, az átlagosnál nagyobb teljesítmény
elérésének vágya a személyiség formálásának is eszköze. A program
lehetıséget teremt arra, hogy többféle területen, többféle tantárgy
különbözı szintő és szervezéső versenyén többen is sikeresen
szerepelhessenek.
A tanulmányi versenyek közvetlen célja:
• a tehetség gondozása, a képességek fejlesztése
• a tanulók sikerélményhez juttatása
• a tanulók teljesítıképességének mérése, illetve a részvétel által
ezen teljesítıképesség növelése,
• példamutatás, célkijelölés
• a tanulók és iskolák közötti egyezıségek és különbözıségek
feltárása.
Szorgalmazzuk, hogy tanulóink minél többen vegyenek részt
számukra megfelelı szintő tanulmányi versenyeken, pályázatokon.
Kiemelten kezeljük azokat a versenyeket, amelyeket az OM hirdet
meg, vagy az OM anyagilag, szakmailag támogat.
Iskolánk hagyományosan két megyei tanulmányi versenyt is rendez,
amit a továbbiak is meg kívánunk rendezni. (Megyei angol-,
környezetvédelmi verseny.) Az éves munkatervünk versenynaptárt
tartalmaz.
Az informatika szerepnövelése részeként évente megrendezzük Az
Általános- és Középiskolások Neumann János Nemzetközi
Tehetségkutató Programtermék Versenyét.
34

4.4.1. Egyéni tanulói laptopokkal támogatott kompetencia alapú
képzés jó gyakorlatának folytatása
Intézményünk vállalta a tanulói laptop-program alkalmazását a
kompetencia alapú képzésben. Erre jó alapot ad számunkra, hogy
gyakorlatunk van a tanulói laptopok tanórai használatában
A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerét a gimnázium egyik
kilencedik és tizedik osztályában olyan tanulási környezetben
alkalmazzuk, ahol a tanulók rendelkeznek saját laptoppal.
A tanulói laptopokkal támogatott kompetencia alapú képzésben digitális
tananyag használatával a tanórai folyamatok megváltoznak. A
hagyományos módszerekkel közvetített ismeretek helyett a kooperatív
módszerek alkalmazása válik hangsúlyossá. A digitális kompetencia, az
információszerzés- és kezelés képessége folyamatosan fejlıdik, eszközjellegő
kompetenciává érik. Az elızetes ismeretek mozgósításához, az új
ismeretek elsajátításához, a visszacsatolás- ellenırzés-értékelés
alkalmazásához szükséges eszközrendszer kibıvül. A tanulási folyamat
átalakul, a tanulók számára a szokásos ismeretszerzési keretek
kinyílnak, a releváns információk szőrési képessége is fejlıdik.
Jelentısen támaszkodhatunk az önálló tanulásra, a tanulók a tárgyalt
tananyaghoz tartozó, interneten elérhetı információkhoz közvetlenül
hozzájutnak, kérésre elızetesen kereshetnek tananyaghoz illeszkedı
ismeretanyagot, ill. információt. Ennek megosztása is leegyszerősödik,
ha mindenki rendelkezik megfelelı eszközzel és internet-hozzáféréssel.A
tanulói laptopok lehetıvé teszik a papír alapú tankönyvek
helyettesítését a digitális tananyagokkal. Az egyéni laptopokat a digitális
tananyagok által irányított rendszerben a tanulók a tanórai
környezetben és az önálló tanulás során is használják. Másrészt
intézményünkben a MOODLE e-learning rendszer alkalmazásával
közvetíthetıek azok a tartalmak, melyek segítik a tananyag megértését
(tanórai feldolgozások elérhetıségének biztosítása); lehetıvé teszik a
tanulók tudásának mérését az ismeretelsajátítás különbözı fázisaiban
(tesztek alkalmazása az elızetes ismeretek feltárására és az ismeretek
elsajátítása szintjének mérésére, ill. számonkérésre); segíti az önálló
tanulás irányítását és az egyéni tanulási utak bejárását; az otthoni
felkészüléshez szükséges tartalmak közvetítését. A korszerő
tanulásszervezési eljárások alkalmazásában kiemelkedı szerepet
kapnak a tanulói laptopok: a projektek, a témahetek, a moduláris
oktatáshoz szükséges tartalmak közvetítésében, a tanulói önálló
munkák elkészítésében nélkülözhetetlen, praktikus eszközként
alkalmazhatóak.
A tanulói laptopokkal segített kompetencia alapú oktatás alapja
intézményünkben a Sulinova által kifejlesztett oktatási
programcsomagok elektronikus változatának alkalmazása. A papíralapú
munkatankönyvek, munkafüzetek nem mindegyike elérhetı a
35

középiskolák számára, ill. a programcsomagok által közvetített tartalom
fenntartható elérése nem minden tanuló számára biztosított.Teljes
tanórai lefedettséggel az elektronikus tanagyagot matematikából tudjuk
alkalmazni - a laptopok segítségével- az emelt szintő és az emelt
óraszámú matematika csoportjainkban, jelenleg a kilencedik és a tizedik
évfolyamon. Magyar nyelv és irodalom integrált tantárgyunk keretében
az emelt szintő képzésben alkalmazzuk. Az I. Béla Gimnáziumban
minden tanuló emelt óraszámban tanulja az informatikát. A tanulók az
informatika órákon sajátítják el a fájlkezelés alapvetı mőveleteit, az
infokommunikációhoz szükséges ismereteket. A többi tantárgyban erre
építünk: az informatika órákon elsajátított IKT eszköz-tudást
mozgósítjuk más tárgyak keretében. Így a digitális kompetencia fejlıdése
szorosan kötıdik a többi kulcskompetencia fejlıdéséhez. A tanórákon
megfigyelhetı a tanulók egymástól tanulása, a horizontális tanulás
gyakorlata. Matematikából az órák folyamatában a tananyag elérésén
túl ábrák átvételéhez, kiegészítı rajzok készítéséhez használjuk, feleletválasztós
teszteket alkalmazunk ill. WEB2 alkalmazásokkal, SDTtananyagokkal
formáljuk a gondolkodás képességeit. A gyakorláshoz és
az új ismeretek feldolgozásához is elızetes feladatokat tudunk adni,
melyre a tanulók valóság közeli vagy valóságos példákat, modelleket
keresnek. Olyan problémák felvetésére van lehetıség, melyre az internet
segítségével találnak megoldásokat. Magyar nyelv és irodalom tárgyunk
keretében vannak tanulók, akik a számítógépen készítik el az órai
jegyzeteket, kiegészítve a pedagógus által rendelkezésre bocsátott
tananyagot. A MOODLE-rendszerrel elérhetıvé tesszük a tanórai
feldolgozást segítı tartalmakat, a tanári prezentációkat, a korábbi évek
tematikusan rendezett érettségi feladatait, közzétesszük az órai
"alkotásokat", házi feladatokat tőzünk ki és követjük ennek elérését.
Mővészetek tantárgycsoportunk keretében a tanulók a pedagógustól
közösségi portálon kapják a feladatokat és a megfelelı eszközök
alkalmazásával reagálnak arra. A projektmunkák elkészítéséhez
rendelkezésükre áll a szükséges informatikai eszköztár. A tanulói
laptopok jelentısen megkönnyítik számunkra a tanulókkal való
kommunikációt, mivel a ma diákjai sokkal szívesebben fordulnak az
elektronikus tartalmak irányába, mint a papír alapon közvetített
információkhoz. Tanár és diák lehetıségei ezzel kölcsönösen kitágulnak.
Mivel a tanulók számára "személyi használatba" adtuk a laptopokat, az
otthoni tanulás lehetıségei is megváltoztak, sok esetben nemcsak a
diák, hanem az egész család számára. Ezzel a család tanuláshoz való
viszonyulása is pozitívan változik, a kompetenciák fejlıdése követhetıvé
válik, az iskolai folyamatok aktív részese a szülı.
A tanuló laptopokkal támogatott kompetencia alapú oktatás a szociális
háttértıl függetlenül biztosít egyenlı hozzáférést a minıségi oktatásneveléshez.
A hozzánk érkezı gyerekek családjában már általában van
számítógép, de az internet-hozzáférés esetleges, nem egyenlı mértékő. A
36

tanulói laptopok segítik az információkhoz való hozzáférés egyenlı
esélyének elımozdítását. Jelenleg 87 tanulónk számára tudjuk
biztosítani a laptoppal támogatott tanulás lehetıségét, a kompetencia
alapú programcsomagokat alkalmazó csoportjainkban minden 9-10.
évfolyamos diákunk számára. A papír alapú tankönyvek megvásárlása a
bevont tantárgyak vonatkozásában feleslegessé vált, megkönnyítve ezzel
a szülık iskoláztatási terheit. A könyvtári tankönyv-készletünk elosztása
is megváltozott: a tankönyvekhez ingyenesen hozzájutó tanulóink száma
kibıvült, mivel a laptopok "kiváltották" a nyomtatott taneszközöket. A
rendelkezésre bocsátott eszközök nem csak tanulóinkat segítik
közvetlenül, hanem testvéreiket, szüleiket is azoknak a feladatoknak a
megoldásában, amelyhez számítógépre van szükség.
A számítógépek alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban az
információszerzés-és kezelés képességét nagymértékben fejleszti,
egyenlı esélyeket biztosítva a digitális kompetenciák optimális
fejlıdéséhez. Erre tanulóink versenyképessége, felsıoktatási
környezetben, ill. munkaerı-piacon való sikeressége biztosításához ma
nagy szükség van.
A laptopokra épített kompetencia alapú oktatás egyenletesen fejleszti a
tanulók jövıbeli sikerességét megalapozó kulcskompetenciáit. A
személyiség fejlıdésére pozitívan hat, mivel az információkezelés
képességének hatékony és eredményes fejlıdésével a környezet ingereire
a tanulók gyorsabban, céltudatosabban reagálnak. Tanulási
képességeik az önálló ismeretszerzés lehetıségének támogatásával, az
egyéni tanulási utak bejárásával rendszerszinten fejleszthetıek.
Gimnáziumunk a bevezetett tanulói laptop-használattal ötvözni kívánja
az iskolai környezetben és az otthoni környezetben folyó tanulást. A
tanulók rendelkezésére bocsátott (személyi használatba adott) laptopok
ennek kiváló eszközei. Egyenlı hozzáférést biztosít egyéni, iskolai és
otthoni környezetben azokhoz a digitális tartalmakhoz, melyek a
kulcskompetenciák fejlıdését eredményezik. A tanulói laptopokkal
támogatott kompetencia alapú képzésben is szükség van az újszerő
megoldásokra, hiszen egyéni eszközhasználat mellett alkalmazzuk a
kooperatív technikákat a tananyag feldolgozásában.
4.4.2. Az I. Béla Gimnázium a közösségi tehetséggondozás komplex
programjával mőködı gimnázium.
TEHETSÉGGONDOZÓ PRORAM (KIVONAT):
A tehetségfejlesztés, a tehetségsegítés programjainak kialakítása a tehetségígéret, a
tehetség felismerését, azonosítását, tehetségpedagógiai módszerek alkalmazását,
gyakorlati megvalósítását segíti elı. Az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és
felelıssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában. Minden
gyermekben vannak olyan képességek, melyeket az iskola a lehetı legjobban tud
37

fejleszteni. A kiemelkedıen tehetséges diákok egy adott területen sokkal többet
képesek teljesíteni az életkoruknak megfelelı átlagnál, viszonylag kevés segítséggel
gyorsan tudnak elırehaladni, fejlıdni az adott területen. Ahhoz, hogy a
tehetségígéretbıl tehetség fejlıdjön, kell, hogy a szülı, a pedagógus felismerje és
megadja az intenzív fejlıdéshez szükséges többletsegítséget. A tehetséges gyerekek
fejlıdése számára az olyan iskolai környezet a legkedvezıbb, ahová normális
körülmények között járnak. Ugyanakkor a képességek intenzív fejlesztésének
megvannak a maga személyi és tárgyi feltételei, s ha ezek valahol hiányoznak, ott nem
bontakoznak ki a tehetséges gyerek képességei. Ezért is nagy szükség van arra, hogy a
tehetségesnek tőnı gyerekekkel a pedagógusok külön is foglalkozzanak, megfelelı
feltételeket teremtsenek számukra, hogy elısegítsék képességeik és személyiségjegyeik
minél magasabb szintre fejlıdését. A tehetséges gyerekek fejlesztése összetett feladat,
ezért csak komplex fejlesztıprogram tud megfelelni a követelményeknek.
Speciális képességek – pl. zenei, matematikai, mozgásbeli tehetség - már óvodáskorban
megjelenhetnek, egészében véve azonban az óvodáskor „alapozó” korszaknak
tekinthetı: elsısorban a megfelelı érzelmi fejlıdést kell biztosítani a gyerekek számára
azzal, hogy „törıdünk” velük, s engedjük ıket játszani.
A kisiskolás korban is alapozó munka szükséges, csak más értelemben, mint az
óvodáskorban: elsısorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit kell
hatékonyan fejleszteni, mivel a kiemelkedı teljesítmény alapja többnyire a magas
szintő általános intellektuális képességrendszer, nem pedig a speciális képesség. Ha
felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –, egyéni programmal lehet a fejlesztést
megoldani.
A felsı tagozat (illetve az ennek megfelelı gimnáziumi osztályok) már színtere lehet a
hatékony speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások és
tapasztalat szerint (12-13 éves kor körül) már többnyire megjelenik a speciális
tehetség.
Kettıs itt az iskola funkciója: egyrészt a tehetséges gyerekek felderítéséhez kell
folyamatosan mőködı, változatos - nemcsak az intellektuális szférában- programokat
biztosítani, másrészt – ha megtaláltuk a tehetséget – speciális szervezeti formákban
kell azt továbbfejleszteni.
A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle
szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatban: fakultáció, tagozatok, emelt
szintő képzés, egyéni mentor-program, tanulmányi mozgalmak, versenyek stb. Mind
tanórai keretekben, mind pedig tanórán kívüli tevékenység – iskolai és központi
szakkörök, mővészeti csoportok, versenyfelkészítık, tehetséggondozó program -
keretében hatékonyan mőködhetnek.
A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy a tanulók joga a tehetségüknek és
adottságuknak megfelelı oktatás.
Gimnáziumunk tervei és gyakorlata
Iskolánk tehetséggondozása több pilléren nyugszik, melyek egyenkénti jó mőködése, és
a közöttük lévı folyamatos hatékony kapcsolat képezi alapját a jövıbeli kimagasló
eredményeinknek.
Elsıdleges fontosságú a tehetséggondozó tagozataink tervezett, célirányos, hatékony
megszervezése a 9-10. évfolyamosok számára, valamint az emelt szintő képzésünk
indítása a 11-12-13. évfolyamos tanulóink számára a sikeres emelt szintő érettségikre
való felkészülést segítendı.
A másik terület, amely ha jól mőködik, akkor tartósan kivívhatja vele az intézmény, a
partnerek elégedettségét, a versenyeztetés, az elért szép eredmények.
A harmadik terület a kellemesen hasznos diákélet színtere, ami vonzza az általános
iskolások érdeklıdését, a szakkörök, klubok, mőhelyek hálózata.
Gimnáziumunknk elkötelezte magát az alkalmazható és versenyképes tudás
közvetítésében. A HEFOP 3.1.2 program keretében öt területen kezdtük el a
kompetencia alapú oktatást. A program hatására intézményünkben felgyorsult az a
38

folyamat, amely alkalmazásorientált szemléletet eredményez, és valóban a tanulás
aktív részeseivé teszi a diákokat. Óráinkon egyre inkább „holnap” van.
Tehetséggondozó Középiskolaként olyan feltételeknek felelünk meg, mellyel kb. 100
középiskola rendelkezik az országban. Gimnáziumunk keresettségével,
eredményességével, a képzés struktúrájával, integrációs, együttnevelı gyakorlatával, a
hhh-s tanulók kibontakoztatására tervezett tevékenységgel sikeresen valósítja meg
tehetséggondozó programját vonzáskörzetében.
Együttmőködünk kilenc általános iskolával. Közös elıadásaink vannak a Német
Színházzal, kihelyezett rendezvényeink vannak a megyei könyvtárban. Az Utánpótlás
Kézilabda Egyesületre, a Kosárlabda Sport Clubra, az Utánpótlás Futball Egyesületre
épülı sportosztályunk indul. A tehetségazonosító fejlesztésekbe bevonjuk a pedagógiai
szakszolgálat szakembereit, és szakmai szolgáltató szervezetet. A TÁMOP 3.2.2.
hálózat fejlesztésben referencia–intézményként közvetlen munkakapcsolatba kerülünk
a régió középiskoláival, ami serkenti a pedagógiai mőhelymunkát.
Pályázatokkal a tehetséggondozó munkát fejlesztjük, hálózatot építünk a tehetségek
felkutatására. Együtt dolgozunk a tehetségpontokkal.
Céljaink, a sokoldalú támogatás a komplex tehetséggondozó program mőködésében, a
tanári-tanulói közös alkotótevékenység ösztönzésében, természettudományos,
mővészeti projekttevékenységben nyilvánul meg.
A megyei versenyek, a Neumann János Tehetségkutató Programtermék Verseny, az
alkotó mőhelyek, a mőhelyek köré szervezıdı általános iskolai klubok, a kortárs
mővészeti fesztivál, az élsportolók oktatása, a tehetségkutatás-és azonosítás segítik a
tanulási kedvet, mozgósítják a személyiség fejlıdéséhez szükséges energiákat, fejlesztik
az egész életen át tartó tanulás képességét.
Középiskolába készülı tanulók komplex képességfejlesztı programja
Programunk célja, hogy a különbözı szociális, kulturális és gazdasági háttérrel
rendelkezı szülık gyermekeit az általános iskolákkal partneri együttmőködésben
bevonjuk képességfejlesztı foglalkozásainkba. Programunk segíti a hetedik-nyolcadik
osztályos tanulók felkészülését a középiskolába való bejutásra, csökkenti az
iskolafokok közötti átmenet nehézségeit:
- biztosítja azokat a lehetıségeket, melyek elısegítik képességeik hatékonyabb
kibontakoztatását;
- tudatosítja a személyes értékeiket;
- megerısíti a tanulást segítı érzelmi és motivációs tényezıket.
Tartalmi szempontból a program- fejlesztés-központú;
- alkalmazkodik a különbözı adottságokhoz, képességekhez és nehézségekhez;-
az intellektuális és a személyes képességeket integráltan fejleszti;
- segíti a gyakorlati, valóság-közeli problémákban való jobb eligazodást;
- a tevékenységformák (a megismerés konkrét tartalmának és módjának
kiválasztásában) aktív tanulói közremőködést igényelnek;
- színes, pergı, feszes, izgalmas, játékos módszerekkel közvetíti a tudást.
A képességfejlesztı foglalkozásokat heti egy alkalommal, évfolyamonként min. 3 tanóra
idıtartamban szervezzük meg
A program kiemelten alkalmas arra, hogy szolgálja az áttérést a tananyagközpontú
módszertanról a tanulóközpontú/gyermekközpontú pedagógiai eljárások
alkalmazására:
Elısegítjük, hogy a tanulók kompetensnek érezzék magukat saját fejlıdésük
alakulásában. Kooperatív tanulási szituációkkal, feladat-menükkel, digitális
„leckékkel” a tanulás iránti elkötelezettséget növeljük, a problémaszituációkkal
felkeltjük és ébren tartjuk az ismeretszerzés vágyát. A gyakori – társaktól és tanároktól
kapott –visszajelzés, elismerés, a segítségnyújtás technikája, az önértékelés
alkalmazása növeli az én-hatékonyság érzést. Tapasztalásos helyzeteket teremtı
személyes kompetenciákat fejlesztı moduljaink a nyitottság, a kíváncsiság, a
rugalmasság, a tolerancia növelésére, az elıítéletek, a teljesítményszorongás
39

csökkentésére fókuszálnak. Lazító programként havonta legalább egy „táblajátékos
játszó”-t szervezünk a személyes és társas kompetenciák erısítésére.
Tanulási stratégiák:Az „ún.” mélyreható tanulási stratégiák követését szorgalmazzuk. A
tartalom, a feldolgozás módszerei, a tanulásszervezési eljárások indukálják a
megértésre törekvést, az új ismeret, az új nézıpont kapcsolását a meglévı tudáshoz; az
önálló kritikai véleményalkotást, az összefüggések átlátását; a saját út követésének
igényét. Az új tudást a meglévı bázisán építjük, többféle tevékenységen, „csatornán”
közvetítjük. Rövid tanulás-módszertani „tréning” kapcsolódik a programba, melyben a
tanulási szokások, motivációk, technikák feltérképezését, a jó szokások és a hatékony
tanuláshoz szükséges figyelem, emlékezet, megértés fejlesztését végezzük. A fejlesztés
keretei: csoportos fejlesztés, kiscsoportos, ill. differenciált egyéni fejlesztés.
A program kiemelten és célzottan szolgálja valamely kompetenciaterületen,
mőveltségterületen a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes
alkalmazását:
Képességfejlesztı-tehetségfejlesztı programunk fı iránya a matematikai gondolkodás
és alkalmazás, valamint a szóbeli és írásbeli anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ezt
saját gyakorlatunkkal „átgyúrt” kompetencia alapú tananyaggal, olyan tanuló- és
tevékenységközpontú egységekkel közvetítjük, melyekkel erısíteni tudjuk az általános
iskolai tanórai hatásokat. A tehetséggondozás módszereivel dúsítjuk, gazdagítjuk a
tantárgyi ismereteket és a speciális feladatsorokkal felkészítjük a tanulókat a
középiskolai felvételire, ill. a késıbbi gimnáziumi helytállásra. A fejlesztéshez
elsısorban kooperatív, differenciált tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk.
Modulárisan felépített támogató programunk a fentieken túl személyes/szociális,
digitális „írástudást” igénylı matematikai és természettudományos kompetenciákat,
pályaorientációs, tanulás-módszertani fejlesztı egységeket tartalmaz.
A program nagymértékben segíti a tanulók tehetségének kibontakoztatását.Az
ismeretszerzés, a képességfejlesztés és a motivációs-érzelmi tényezık együttes
fejlesztését valósítjuk meg. Az intellektuális kompetencia feltérképezését célzott
fejlesztéssel kezdjük meg, információkat szerzünk a tanulók elızetes tudásáról és
adottságaikról. A megfigyelt tevékenységük és eredményességük alapján képet kapunk
a bennük rejlı „lehetıségekrıl”.
A tehetségsegítés alapvetı módszere a „gazdagítás”. A tematikába rendezett tartalom
fejlesztési fókuszai:
- gondolkodás fejlesztése: problémamegoldás, induktív következtetések, deduktív
gondolkodás, analógiák ismerete, mennyiségi és valószínőségi következtetések, kritikai
gondolkodás
- „megismerési képességek” fejlesztése: információszerzı- és feldolgozó képesség,
kommunikáció, szövegalkotás
- kreativitás fejlesztése: ötletek, divergens gondolkodás, problémaérzékenység,
újrafogalmazás, transzferálás
A természettudományi-mőszaki kompetenciák fejlesztésére, az IKT-kezelési technikák
gyakorlására kiscsoportos, ill. egyéni fejlesztés keretében teremtünk alkalmat. Ehhez
alkalmazzuk a realika.educatio.hu-n elérhetı digitális leckéket.
Pályaorientáció:A tehetség-kibontakoztató foglalkozásokon részt vevı tanulókat
megismertetjük iskolánk sajátosságaival: mőveltség területi bemutatók: szülıknekdiákoknak
(természettudományi kísérletekkel); nyílt napok (szervezett óralátogatások);
tanórán kívüli tevékenység (nyílt napok délutánján); kollégiumi élet
A program kiemelten és célzottan szolgálja a gyermekek, szülık egyenlı hozzáférését a
minıségi neveléshez, oktatáshoz, továbbá a sikeres együttnevelést:
Mivel a tanulók különbözı környezetbıl érkeznek, fontos, hogy a foglalkozások során
kialakuljon a megfelelı, támogató szemlélető légkör, a kiegyensúlyozott kapcsolat a
társakkal és a közremőködı pedagógusokkal. A tanulók egyéni adottságainak és
képességeinek feltérképezése során az „egyéni profilok” kialakulása lehetıséget ad –
digitális leckék segítségével, a feladatsorokkal, feladatmenükkel – a célirányos egyéni
fejlesztésre, mely elsısorban az erıs oldalak további erısítését célozza. A gyengébb
40

területeken ebben az életkorban a gátló tényezıket tudjuk csökkenteni.A tudásbéli
különbségek leküzdéséhez az esetleges hátrányok csökkentésének, a reális énkép
kialakításának lényeges feltétele, hogy a tanulók problémaszituációkon át megismerjék
erısségeiket és gyengeségeiket.
A szociális/személyes kompetenciák fejlesztésében az erre irányuló tervezett tartalmak
önismereti, önszabályozási komponensek fejlesztésére fókuszálnak. A boldogulás
szempontjából a legfontosabb, amiben a hátrányos helyzető tanulók nagy részének
hiánya van: az önbizalom és az önállóság. A tanuláshoz, gondolkodáshoz kapcsolódó
készségek csak ezekkel együtt fejleszthetık eredményesen.
Módszerek: kooperatív tanulás, „beszélgetı kör”, drámajáték, vita, ezzel az alkotókedv,
kreativitás, döntési képesség fejlesztése; különbözı nehézségi fokú feladatmenük
A tehetség-kibontakoztató foglalkozásokon részt vevı tanulók sikeresen haladnak
tovább érettségire felkészítı középiskolába. A foglalkozások során megismerik a
középiskolát, annak tanárait, a tanulási környezetet, ezáltal az intézmény keresettsége
növekszik.
A hetedik osztályosok bevonása elısegíti, hogy a problémamegoldó gondolkodás és a
kreativitás célzott fejlesztésére elegendı idı álljon rendelkezésre. A tanulás iránti
motivációt a tanórán kívüli környezetben jól fenn lehet tartani. A nyolcadik osztályos
tanulók a központi felvételire való felkészülés mellett dinamikus, izgalmas keretek
között készülhetnek fel az országos kompetencia-mérésre
A program kifejlesztése nyolc éve tartó folyamat eredménye. Intézményünk 2002 óta
szervez képesség, illetve tehetségfejlesztı szakköröket általános iskolások számára. A
jó gyakorlat jelenlegi formájában ezeken a tapasztalatokon érlelıdött. Intézményünk
két tanéven át tesztelte és bevezette a kompetencia alapú oktatás programcsomagjait a
középiskola kilencedik és tízedik évfolyamán. Ekkor "fedeztük fel" azokat az általános
iskolai fejlesztéshez szükséges tartalmakat, melyeket az addigi tematikával ötvöztünk.
A tantárgyi kereteket fellazítva tanulás-módszertani tréninget, szociális és digitális
kompetenciákat fejlesztı tartalmakat kapcsoltunk a programba. A hagyományos
szakköri formával is szakítottunk: a gyerekeknek a foglalkozási napon forgószínpadszerően
közvetítjük a különbözı kompetenciák fejlıdését szolgáló tartalmakat.
A program már a hetedik osztálytól kiépít egy pozitív kapcsolatot az általános iskola és
a középiskola között. Az általános iskolás tanulók számára talán még nehezebb
döntés, hogy merre induljanak, mint négy vagy öt évvel késıbb a középiskolásoknak,
illetve sok tekintetben más ekkor még a motiváció. A program legfontosabb eleme az,
hogy mind a diák, mind pedig a szülı számára ezt a döntést segíti, és
eszközrendszerével a felmerülı vágyakat és továbbtanulási lehetıségeket maximálisan
és hathatósan megtámogatja.
Újszerő a foglalkozások tematikája, a forgószínpad jellegő lebonyolítás, a változó
helyszínek, a digitális kompetenciákat fejlesztı gyakorlatok, valamint a
csapatmunkára és a versengésre egyaránt pozitívan ható, kreativitást fejlesztı játékok
beépülése az ismeretszerzés, problémamegoldás folyamatába. A tanulásmódszertan
tréning jellegő, a tanulási képességek fejlıdése mellett a tanulók motiváltságára is
pozitívan hat.
Programunk nyolc éves mőködése alatt az érdeklıdést a tematika változó igényekhez
igazításával, a korszerő módszertan alkalmazásával a környezetünkben jellemzı
csökkenı tanulólétszám ellenére is sikerült fenntartanunk. A programmal 2008-ban
indultunk a "Tehetséggondozó Középiskola" pályázaton. 2008 szeptemberében
gimnáziumunk az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól a címet elnyerte. A pályázat
sikeréhez az intézmény viszonylag magas és stabil keresettségi mutatói is
hozzájárultak, melyet más eredményességi mutatóink, nevelési alapelveink mellett a
hetedik-nyolcadik osztályosok tehetséggondozó, képességfejlesztı foglalkozásai
folyamatos szervezésének, fenntartásának is köszönhetünk.
A foglalkozásokon részt vevı tanulók és szüleik elismerıen nyilatkoznak annak
hasznosságáról, motiváló módszereirıl, a tartalom gazdagságáról, a középiskolai
tanulmányok sikerét megalapozó probléma-központú megközelítésrıl és a tanár-diák
együttmőködésrıl. Sok olyan tanulónk van, akik a saját intézményükben felvételi
elıkészítıre járnak, mégis igénybe veszik foglalkozásainkat, mivel véleményük szerint
41

ez több, mint a "feladattípusok begyakorlása". Ezzel a megközelítéssel jól elı tudjuk
készíteni a kilencedik évfolyamra a kompetencia alapú oktatás gyakorlatát azon
általános iskolás tanulók felkészítésével is, akik saját iskolájukban még a
hagyományos módszerekkel tanulnak.
A program mőködéséhez szükség van évfolyamonként egy matematika és egy magyar
nyelv és irodalom szakos tanárra (összesen 4 pedagógus), hiszen nekik minden héten
van órájuk az általános iskolás tanulókkal. Ezen kívül szükséges egy lehetıleg
informatika-szakos tanár, aki a természettudományokban is kellıen jártas (vagy
valamely természettudomány szakos pedagógus, jó informatikai felkészültséggel) aki
szívesen foglalkozik digitális alapon (realika.hu) a gyermekekkel (a két érintett
évfolyamon lehet ugyanaz a pedagógus) Szükséges egy tanulás-módszertani
kérdésekben tájékozott szakember, aki minkét bevont évfolyamon alkalmas a tréning
jellegő foglalkozások vezetésére, valamint egy, az önismereti tréning megtartására
vállalkozó pedagógus. A táblajátékos játszót pedig a logikai játékok szerelmesére kell
bízni. (A mi intézményünkben az önismereti foglalkozásokat és a táblajátékokat
ugyanaz a pedagógus vezeti, így összesen hét pedagógus foglalkozik a tanulókkal.) A
tanulócsoportok kialakításánál célszerőnek tartjuk, ha 30 tanuló felett csoportot
bontunk, ekkor több pedagógus bevonására is szükség lehet. A forgószínpad-jellegő
szervezéssel egy-egy csoportbontás nem kétszerezi a bevont pedagógusok számát, az
eseti pedagógus-távollétek is áthidalhatók
A tárgyi felszereltség tekintetében a következıkkel rendelkezünk: kooperatív munkára
alkalmas tantermek (délután), melyekben minimálisan tanári számítógép és projektor
áll rendelkezésre. A digitális kompetenciák fejlesztéséhez számítógépes terem
szükséges. A táblajátékos játszóhoz táblajátékokat kell beszerezni (pl.: Quoridor;
Jenga; Abdalone; Tantrix; Tick-Tack-Bumm; Thinkfun; Blokus; IQ Puzzle; logikai
kirakók...).
Humán tehetséggondozás és kommunikációs készségfejlesztés
A tehetséggondozás hagyományos területei általában leképezik a tantárgyi
struktúrát, ezért az abba nem illı mőveltség területeket jobb esetben az alapszintő
mővészetoktatási intézmények (pl. zeneiskola), színvonalas amatır mővészeti
csoportok, esetleg kollégiumi vagy iskolai szakkırök (ami sajnos egyre ritkább) fedik
le. Vannak ugyanakkor olyan – fıként mővészeti – területek (szépírás, filmezés,
fotózás, alternatív elıadó- zene- és képzımővészet stb.), amelyek ily módon
ellátatlanul, s az abban jeleskedı tehetségek fórum nélkül maradnak.
Másik probléma lehet, ha a tehetséggondozás automatizmusként kerül a szaktanári
feladatokba, s így nem biztos, hogy olyan kellıen motivált és felkészült kolléga
kezébe kerül a tehetség, aki képes megadni neki a megfelelı ütemő kibontakozáshoz
szükséges segítséget. Ebben a munkában a tanár jószándéka nélkülözhetetlen, de
nem elégséges feltétel.
Ebbıl következik a feladat; olyan intézményesíthetı innovatív formákat kell
meghonosítani ezeken a tehetséggondozási területeken, amelyek megoldást
jelentenek e gondok és feladatok megoldására.
Miben álljon e formák mássága?
- Oldja fel a merev tanórai és szakköri kereteket, legyen inkább az alkotómunka
mőhelye!
- Nyújtson módot és lehetıséget az elmélyült egyéni konzultációs
foglalkozásokra!
- Szabadon érvényesülhessen a szabad „mester” választás, és ne csak a
formális szaktanár-diák viszony domináljon!
- Biztosítson a tehetségeknek (iskolán belül és kívül) publicitást, adjon
lehetıséget a sikerélménnyel kecsegtetı alkotó és befogadó kapcsolat
próbatételeire!
42

- Adjon lehetıséget a pedagógusoknak is, hogy – akár szakjuktól függetlenül –
egy mőhelymunka részeseként kapcsolódhassanak be a tehetségek
gondozásába!
- Szervesen kapcsolódjon az intézményesült tehetséggondozó formákhoz
(kórus színjátszók és diákújság) a humán területeket összefogó
munkaközösséghez a projektfeladatokat ellátó (iskolai rendezvényeket, az
iskola arculatát alakító) munkacsoportokhoz!
A Tálentum Kör és a Diákírók Lázár Ervin Mőhelye
Tematikailag összetartozó, ám munkaformáit tekintve egymástól elkülönülı forma.
A Tálentum Kör a tágabb, a Diákírók Lázár Ervin Mőhelyét is magába foglaló forma.
Ha elıképeit keressük a magyar közoktatás történetében, gondoljunk a
szemináriumokra vagy az önképzıkörökre. Ma már ezeket is csak megújított
tartalommal és formákban lehet mőködtetni. Jelentısen megváltozott ugyanis, az
intézménystruktúra, mert hol van már a líceumi mőködésforma? A diákok ma már
nem bentlakók, sıt inkább jellemzıen bejárók, ami a szabadidıs szokásaikat is
átalakította. A tanár – diák viszony is átalakult.
A Tálentum Kör jelenleg intézményesült formájában is keretét adja 20-25 tanuló
rendszeres fejlesztı támogatásának. Közülük többen két formában is érdekeltek. A
foglalkozások holdudvarában ott vannak a partnercsoportok (színjátszók, kórus,
zeneiskolai tanulók) ahonnan a tehetségek, leginkább a közös bemutatók
alkalmával, de bekapcsolódnak a munkába.
A Diákírók Lázár Ervin Mőhelye gerincét azok a diákok adják, akik ma
köztudottan írnak, rendszeresen publikálnak és rendszeresen igénylik a segítı
konzultációk lehetıségét. Az írás nagyon individuális foglalatosság, a nyilvánosságot
leginkább az idıszakos bemutatkozásokkor igénylik a diákírók. A konzultációk
kerete és hangneme nagyon személyes és egyáltalán nem publikus. Az önképzıköri
jelleg a bemutatkozások körül, azok lecsengetéseként érvényesíthetı.
Felkészítést igénylı versenyek és bemutatkozási alkalmak:
Országos Kazinczy Szép Magyar Beszéd Verseny Gyır (intézményi, megyei, országos)
Országos Nyelvhasználat Verseny Sátoraljaújhely (intézményi, megyei, országos)
Baka István Kárpát-medencei Versmondó Verseny Szeged (intézményi, regionális, országos)
Az én Pannóniám Versmondó Találkozó Szekszárd (nyílt nevezéses)
Illyés Gyula Szavalóverseny Rácegrespuszta (nyílt nevezéses)
Géza-napi Megyei Szavalóverseny Bátaszék (nyílt nevezéses)
József Attila Megyei Szavalóverseny Tamási (nyílt nevezéses)
Természet- és társadalomtudományos kutatómőhely mőködtetése
Az I. Béla Gimnázium deklarált céljai között –az egyéniség akceptálása mellett– kiemelt
helyen szerepel a tanulók felkarolása, segítése, mely célba beletartoznak úgy a
hátrányos, mint a tehetséges diákok. Iskolánkban számos lehetıséget biztosítunk a
felzárkózásra, korrepetálások, eszközök állnak a rendelkezésre a diákok számára
lemaradásukat megelızendı avagy korrigálandó.
A tehetséges diákokkal némiképp más a helyzet, rájuk általában valamivel kevesebb
figyelem összpontosul, ám feltétlenül szükséges a velük való foglalkozás, törıdés,
feltétlenül szükséges felkarolásuk és irányításuk, mert ennek segítségével nagyobb
eséllyel bontakoztathatják ki tehetségüket, nagyobb eséllyel rendelkeznek ahhoz, hogy
magas szintre jussanak az általuk preferált diszciplínában, s ez által az adott téren
komoly sikereket érjenek el.
A Tudományos Diákköri Konferencia tökéletesen alkalmas tere a tehetségek
kirostálásának, hiszen nagy százalékban épít az egyéni munkára, amely alapján
kiválóan lemérhetıek az adott tanuló kompetenciái. A résztvevı tanulók motiváltsága
általában igen magas, ami megteremti számukra az adott tantárgy illetve témakör
magas szintő elsajátításának lehetıségét. A résztvevı tanulók munkáját a szaktanárok
nagy mértékben tudják segíteni, s ez által az oktatóknak is lehetısége nyílik a
43

különösen tehetséges diákok felfedezésére, amelyre a hagyományos órai keretek –a
feszített tanmenet okán– nem minden esetben nyújtanak megfelelı alkalmat.
A TDK tehát kulcsszerepet játszhat a kiemelkedı képességő diákok kiválasztásában, s
ennek következtében az iskola deklarált alapcéljai egyikének a megvalósításában.
Kapcsolódási pontok más versenyekhez
A Tudományos Diákköri Konferencián résztvevı diákok –amennyiben a fentebb leírt
kiválasztási szempontok szerint indultak a versenyen, s amennyiben megkapták a
megfelelı szaktanári segítséget– a választott tudományterületen társaiknál jóval
nagyobb ismeretekkel fognak rendelkezni. Bár egy adott diszciplína illetve akár egy
részterület behatóbb ismerete már önmagában is komoly eredménynek és jeles
erénynek mondható, célszerő, ha a megszerzett ismereteket más tanulmányi
versenyen is kamatoztatják a tanulók.
A Tudományos Diákköri Konferencia megrendezése pozitív hatással van a diákok
eredményeire nézve eredményességük megállapításához úgy a tudásukat, mint a
kompetenciáikat alapul véve. A kellı számú résztvevıvel és megfelelı színvonalon
lebonyolított megmérettetés emellett alkalmas arra is, hogy a résztvevık –más
elıadókat meghallgatván– saját képességeiket megfelelı módon tudják megítélni, s
ebbıl megfelelı következtetéseket tudjanak levonni a fejlıdésük elımozdítása
érdekében. A TDK alkalmas arra, hogy általa s a segítségével kiválasszuk a különféle
tudományterületek iskolai tehetségeit, s ıket kellıen segítve kifejezetten eredményes,
alapos és felhasználható tudással rendelkezı diákokat neveljünk.
Nyelvi tehetséggondozás (Megyei angol mőfordítási verseny)
1994 óta minden évben megrendeztük megyei mőfordítási versenyünket. A kétfordulós
rendezvényre a megye csaknem minden középiskolájából érkezik pályázat. Évente 100-
150 tanuló vesz részt 13-18 középiskolából.
A középiskolás korosztály számára viszonylag kevés lehetıség van tudásuk
megmérettetésére. Az OKTV-n kívül alig van verseny, az is csak a 11-12. évfolyamos
diákoknak nyújt lehetıséget a versengésre. Ugyanakkor a diákokban él a
megmérettetés vágya ebben a korban is és ennek az igénynek szerettük volna
megfelelni a verseny indításával.
Célunk a versenyzés mellett az angolszász kultúra megismertetése, a tanulók
látókörének szélesítése civilizációs, kulturális, mővészeti, irodalmi témákban. A
komplex versennyel a tanulók nyelvtudásán túl kreativitásukat, elıadókészségüket,
intelligenciájukat is mérjük. Továbbá megpróbáljuk motiválni ıket a modern kor
követelményeinek megfelelıen az infokommunikációs eszközök használatára is.
A verseny népszerő az megye angoltanárai és diákjai körében. A megye csaknem
minden középiskolájából érkeznek versenyzık minden évben. Idınként visszatérı
diákokkal is találkozunk, akik kétszer is bejutnak egymás után és szívesen térnek
vissza.
A pedagógusok szívesen veszik és elismerik a verseny hasznosságát. Sokan elkísérik
diákjaikat és részt vesznek a számukra szervezett szakmai programon, mely a verseny
írásbeli fordulója alatt zajlik és élvezik a tanulói prezentációkat.
Évrıl évre egyre színvonalasabb tanulói munkák készülnek és egyre jobb elıadásokat
hallhatunk.
Az angol nyelv területén kevés lehetıség van diákjainknak a versenyzésre ezért hasonló
formában és keretek közt a jövıben is folytatjuk a hagyományt.
Média mőhely
„A médiapedagógia legfontosabb feladata az, hogy kitöltse az őrt, amely a
tömegkommunikációs rendszerek mőködtetıi és az információk, üzenetek öntudatlan
fogyasztói között tátong.”
(Len Masterman)
44

A diákok körében a digitális írástudás tanulásának, képességének fejlesztése,
valamint egy olyan mőhelyjellegő tanulási folyamat feltételeinek megteremtése, ahol a
diákok a digitális írástudást saját önkifejezésük, és világuk láttatására használhatnak.
Ennek a kompetenciaterületnek a fejlesztését azért is érezzük fontosnak, mert a
világunkat, társadalmunkat egyre inkább, és egyre teljesebb körben a média
eszközeinek segítségével határozzuk meg. A közösségen múlik az, hogy a média
hogyan szól a társadalmi szerepekrıl, az egyén helyérıl a társadalomban, így aki a
média nyelvét ismeri, az potenciálisan képes világát befolyásolni. Az, hogy ez a
közösségre való hatást, befolyást hogyan képes az egyén, a tanuló érvényesíteni, az
függ attól, hogy milyen szinten gondolkodik a médiumok szerepérıl az életében, és a
médiumok mőködését hogyan képes átlátni. Ezt a szerepet vállalja fel a Médiamőhely.
További célok, hogy azok a tanulók, akik középszintő vagy emeltszintő érettségi vizsgát
kívánnak tenni mozgókép és médiaismeret tantárgyból, azok a kötelezıen elıírt
tantervi óraszámon felül alkalmat kapjanak tudásuk kompetens bıvítéséhez. Így a
Média-mőhely foglalkozásain részt vevık nagyobb sikerrel szerepelhessenek mind az
érettségi, esetlegesen mind a szakirányú felsıfokú intézményekbe való továbbjutást
segítve a felvételi vizsgákon.
Alkalmazott pedagógiai módszerek a Média-mőhely vezetésében:
A Média-mőhely, mint nevében is magában hordozza, mőhely-szerően kívánjuk
mőködtetni. Ez azt jelenti, hogy a szokásos kötött tematikát, és pedagógiai
módszereket háttérben hagyva az új módszerekre kívánunk hagyatkozni, mint a
kooperatív csoportos ismeretelsajátításra, valamint a diákok magukkal hozott tudásra
hagyatkozva a kompetenciák elıtérbe hozásával a diákok kreativitását szeretnénk
erısíteni. Ezen módszereket természetesen el sem tudjuk kerülni, mivel a képzés
középpontjában a kreativitás, és önismeret kerül, a mőhelymunka velejárójaként.
Az elsajátítandó tananyagot a diákok önmaguk kutatják fel. A feladatokat projektekben
kapják a tanulók, így a tanárra segítı, támogató szerep hárul. A munka során felvetülı
problémákra a tanulók önállóan keresik meg a megoldásokat, részben tanári
segítségnyújtással. A tanárnak a mőhelymunkában, mint a projekt módszerő tanítás
folyamatában is, problémafelvetı, irányító, szervezı, és segítı szerep hárul.
A mőhely munkában az elsı évben a média, a digitális képalkotás, írástudás alább
vázolt fıbb területeibe kapnak betekintést. Az elkövetkezı évek programját pedig a
mőhely munkájába bekapcsolódott, és aktívan közremőködı diákokkal együtt
kívánjuk megtervezni, fıként a diákok igényeit, motivációját szem elıtt tartva.
Digitális kreativitás fejlesztése, azaz tehetséggondozás informatikai
eszközökkel
A Neumann János Tehetségkutató Programtermék Verseny
Gimnáziumunk 2004 óta szervezi meg a Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató
Programtermék Versenyt.
A versennyel és a hozzá kapcsolódó innovatív munkával gimnáziumunk több
pedagógiai célt is kitőzött maga elé. Egyik cél a tehetségek felkutatása, menedzselése,
másik a versenyen keresztül a versenyzık képességeinek közvetett fejlesztése. A
versenyen való részvételhez nyilvánvalóan szükséges az informatika-kultúra
kialakításához szükséges kulcskompetenciák (IKT) elsajátítása, másrészt a verseny
nevezési kategóriáin keresztül több, egyéb kompetenciaterület beható tanulmányozása.
Az oktatóprogram, számítógépes mővészet, alkalmazói programok kategóriában nevezı
versenyzık bármely mőveltségi területhez tartozó pályamőveket készíthetnek.
(pl.:Matematikai, Fizikai, Kémiai, stb. oktatóprogramok, Számítógéppel komponált
zene, Animáció, Grafikai alkotás, Gazdasági-ügyviteli probléma megoldása, WEB-lap
készítése, stb) Ezen mőveltségi területek beható tanulmányozása során válik csak
képessé arra, hogy az adott területhez tartozó pályamunkát elkészítse, ezáltal
45

akaratlanul is fejleszti az adott mőveltségterület kulcskompetenciáit. A pályamő
készítése során, valamint a döntıben történı elıadása miatt szüksége lesz a
szövegértési-szövegalkotási kompetenciákra, hiszen dokumentációt és prezentációt is
kell készítenie, valamint elıadás formájában be kell mutatnia pályamunkáját. A
fejlesztés során matematikai-logikai kompetenciákra az algoritmikus gondolkodás
elsajátítására, az IKT terület ismeretére, az angol nyelvő dokumentációk
tanulmányozásához az idegen nyelvi, a csoportos team-munka során a partnerség,
társas-kooperatív és kommunikációs készségei fejlıdnek. Számos elınyt lehet
felsorolni, de ezek közül a legfontosabbnak tartjuk, hogy a tanuló kész, kézzel fogható
produktumot hoz létre, a sajátját, ami elégedettséggel, büszkeséggel töltheti el,
növelheti az önbizalmát, erısíti azt a tudatot benne, hogy a jól végzett munka
meghozza a gyümölcsét. Nyilvánvaló pedagógiai cél a szakmai tudás elsajátításán túl a
tudatos és kreatív gondolkodás kialakítása, a problémafelvetés és megoldás
képességének fejlesztése, a tudásszerzı képesség, a közösségben folyó munka
módozatainak elsajátítása.
A verseny lebonyolítására szervezési projektet hozunk létre. A projekt tagjai, mint
ahogy a korábbi években is az iskola pedagógusai és a DÖK által delegált tagok. A
versenyt az elejétıl a végéig a klasszikus projekt-módszerrel menedzseljük,
folyamatosan monitorozzuk. A verseny röviden ismertetett lefolyása: A versenyzık
elküldik nevezéseiket a szervezıknek. A szervezık a pályamunkákat kategorizálják, az
egyes kategóriákhoz felelısöket rendelnek az iskola informatika és mővész-tanárai
közül, az elızsőrizéshez. Az elızsőri tagjai a Tolna megyei általános és középiskolákból
meghívott tanárokból, valamint a zsőri elnökébıl áll. Az elızsőri eredménye után a
versenyzık kiértesítést kapnak az eredményeikrıl. A döntıbe jutott versenyzıket és
kísérıjüket az iskola meghívja a versenyre. A verseny döntıje az iskolában kerül
megrendezésre. Az elsı két napon folyik a zsőrizés, a versenyzık meghallgatása
(kb.:15-20 perc/versenyzı), az eredmények kihirdetésére és a díjak átadására a
harmadik napon délelıtt kerül sor. A kiemelkedıen jó pályamunkákat a versenyen
résztvevı szponzorok menedzselik.
A verseny holdudvarába a következı távlati célok kapcsolhatók. Cél azoknak a
tanulóknak és tanáraiknak az összegyőjtése és közös fejlesztı tevékenységük
kialakítása, akik az informatika területén mutatkozó tehetségüket szeretnék magas
szintő képességgé fejleszteni. A tehetséggondozó folyamatban nem csak az
anyaiskolában jelentkezı tehetséges tanulókat szeretnénk megkeresni, hanem a
kistérség minél több iskolájára (általános - és középiskola) is kiterjesztenénk a
tehetségfelkutató és gondozó programot. Gimnáziumunkban a meglévı hardverre
alapozva, a hiányzó szoftvereket megvásárolva létrehoznánk egy olyan informatikai
hátteret, ahol azok a diákok is fejleszthetıvé válnának, akik a környékbeli
iskolájukban szoftver, vagy hardver hiányában nem tudnak megfelelıen kiteljesedni az
adott informatikai területen. Az informatikai koordinátor állna kapcsolatban az egyes
iskolákban tevékenykedı tehetségfejlesztı csoportokat vezetı kollégákkal, és
alkalmanként találkozókat, tapasztalatcseréket szervezne nekik. Az eredmény
tanulónként egy projektmunka lenne valamilyen digitális produktummal, rögzítve az
elkészítés fázisait, a tanuló fejlıdését. E termékek számára egy verseny szervezhetı. A
projekt fontos eleme egy tervezett tehetségazonosítási folyamat, mely a bevont
iskolákban egy háziverseny keretében kiválasztaná azokat a tanulókat, akiket az adott
helyi informatika szaktanár az év során ebbe a tehetségfejlesztı projektbe
bekapcsolna.
Matematikai tehetséggondozás gimnáziumunkban
Matematika háziverseny és versenyeztetés
A matematika tehetséggondozás szempontjából a diákok két csoportra oszthatóak. Az
egyik csoportba az átlagon felül, sokszor jelentısen felül teljesítı diákjaink tartoznak,
46

velük a matematika versenyek, komoly matematikai problémák megoldása terén
próbálunk meg többet foglalkozni.
A legtehetségesebb diákjaink a tehetséggondozó matematika osztályunkat választják
elsısorban, de akadnak az átlagon felül teljesítık szép számmal más osztályainkban
is. Az emelt szintő képzésen és az országos tanulmányi versenyeken kívül velük
további tehetségfejlesztı utakon is próbálunk foglalkozni. Ez matematikából két
többlet lehetıséget jelent. Egyrészt a komolyan érdeklıdıket rá tudjuk venni arra,
hogy a Kömal matematikai lapok havonként megjelenı számaiban meghirdetett
feladatokkal úgy foglalkozzanak, hogy egy szaktanár heti rendszerességgel tréningezi
ıket azért, hogy eredményesebben boldoguljanak a sokszor a törzsanyagnál jelentısen
többet kívánó versenyfeladatokkal. Évrıl évre vannak versenyzıink, akik közül sokan
szép eredményeket értek el. Másrészt éves gyakorisággal megszervezzük a matematika
háziversenyünket, ami októbertıl májusig 6 feladatsorral minden évfolyamon kihívást
jelent a legjobbak számára. Itt összemérheti tudását évfolyamonként minden tanuló, év
végére kiderül, hogy ki a legjobb feladatmegoldó „bélás” az egyes évfolyamokban. A
feladatok összeállítását évfolyamonként egy-egy szaktanárunk végzi, és minden
matematikát tanító pedagógusunk és az osztályfınökök bíztatják és segítik a
versenyben részt venni kívánó tanulókat. A komplex tehetséggondozó program
függelékében található évfolyamonként néhány háziverseny feladatsor.
A tanév során a matematika munkaközösség a következı versenyeken vesz részt
évente:
- Arany Dániel matematikaverseny
- Országos középiskolai tanulmányi verseny matematikából
- Kenguru matematikaverseny
- Gordiusz matematikaverseny
- Megyei matematikaverseny
Matematikai-logikai képességek fejlesztése IKT alkalmazással, digitális
segédanyaggal a középiskola 9-12 évfolyamain
A másik csoportba tartozó diákjaink az érettségire kívánnak a lehetı legjobban
felkészülni, nekik feladatbankok, prezentációk készítésével és az IKT eszközök mind
teljesebb kihasználásával igyekszünk segíteni. A gimnázium honlapján megjelent,
minden diákunk és tanárunk számára letölthetı formában egy digitális matematikai
segédanyagtár, mely mind otthoni munkára, mind a tanórai keretek között a tényleges
tanmenetbe beépítve tökéletesen hasznosítható.
A középiskola 9-12. évfolyamán a középszintő matematikai tananyag elsajátítását, a
matematikai gondolkodás fejlesztését segíti a tanulók számára izgalmas, digitális
tananyag formában. A saját fejlesztéső digitális tananyag kiemelten támogatja az
együttmőködésen alapuló tanulásszervezési eljárások alkalmazását, a csoportos
tanulás módszereinek kialakítását. Figyelembe veszi a megismerés életkori és egyéni
jellemzıit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését.
A gondolkodás fejlesztését helyezi elıtérbe, a rendszerezés, a tapasztalás és
kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére helyezi a hangsúlyt,
különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és
konkretizálás erısítésére, mindennapokban történı felhasználására. Olyan tudást
alakít ki, melyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elıtérbe kerül az új ötletek
kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan hangsúlyt
helyez a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk
sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra. A tanulásszervezés meghatározó
szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.
47

4.5. Sajátos pedagógiai problémák kezelése, az
esélyegyenlıség elımozdítása
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködık segítése
Magatartási szélsıségekkel iskolánkban is találkozunk. Az elıforduló
ilyen jellegő problémák az adott osztályban tanári összefogással
rendszerint orvosolhatók, ezek különös pedagógiai eljárásokat általában
nem igényelnek. A ritkán elıforduló fegyelmi vétségek kivizsgálására az
igazgatóhelyettes vezetésével fegyelmi bizottság mőködik az adott
jogszabályi kereteknek megfelelıen.
A beilleszkedés gondja minden iskolaváltással együtt jár. A szekszárdi
iskolákból nagy számmal érkezı tanulóknak a volt osztálytársaiktól való
elszakadás okoz átmeneti hangulatváltozást. Pedagógiai figyelmet
igényel a mintegy kétharmadnyi szekszárdi és egyharmadnyi vidéki –
néha a volt iskolájából egyedül hozzánk kerülı – tanulók
elkülönülésének megelızése.
Arra fordítunk különös figyelmet, hogy a több helyrıl érkezett, egymást
korábban nem ismerı tanulók mielıbb megismerjék egymást, és
értékeiket meg tudják mutatni.
A fenti feladat megoldásához jelentıs segítséget nyújt az augusztus
végén szervezett tanévkezdı-, azaz „Szöcsketábor”, melynek intenzív
közösségformáló programjai jótékony hatásúak a „bélás” öntudat
kialakulásához is. A táborból kimaradt tanulók az elsı tanítási napokon
külön osztályfınöki figyelemben részesülnek.
A beilleszkedési nehézségek leküzdésére szolgáló pályázatokban részt
veszünk.
Kiemelt figyelmet fordítunk az Arany János Kollégiumi Programhoz
tartozó Hátrányos Helyzető tanulók beilleszkedésére és
viselkedéskultúrájuk fejlesztésére. A részletes fejlesztés tervét az
elıkészítı 9. év programja (a helyi tantervben) tartalmazza. A
felsıbbéves gimnazisták esetén az ifjúságvédı, a patrónus tanár és az
osztályfınök együttmőködésén alapuló kiemelt figyelem övezi a tanulók
fejlıdési útját.
A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az
általános iskolában az alábbi tevékenységek szolgálják:
Beilleszkedési-, tanulási-, magatartási zavar észlelése esetén a Ktv. 30.§
(8)-ban foglaltakat követjük: a szakértıi és rehabilitációs bizottság
vizsgálatát kérjük. Megelızı és segítı tevékenységünk során fokozott
figyelmet fordítunk a személyre szóló fejlesztésre az alábbi
tevékenységekkel:
• szoros kapcsolat a helyi óvodával, Nevelési Tanácsadóval és a
Gyermekjóléti Szolgálattal, a Tanulási Képességeket Vizsgáló
Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsággal
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
48

• egyéni fejlesztési terv alapján történı foglalkozás
• a nívócsoportos oktatás
• felzárkóztató órák
• napközi otthon
• tanulószoba
• felzárkóztató foglalkozások
• a nevelık és a tanulók személyes kapcsolatai
• családlátogatások
• a szülık és a családok nevelési gondjainak segítése
• logopédiai ellátás
• beszédfejlesztı foglalkozások
• sérülés specifikus fejlesztés
Felzárkóztatás, tanulási nehézségek
A gimnáziumban a felzárkóztatás alapja a felvételi írásbeli dolgozatok
eredménye matematikából és magyar nyelvbıl, valamint a 9. évfolyam
elején végzett szintfelmérések (matematika, magyar, idegen nyelv). Az itt
szerzett információkat feldolgozva, eltérı szintő és haladási ütemő
nívócsoportokat hozunk létre matematikából és az idegen nyelvekbıl. Az
iskolába lépéskor mért eredményeket elemezzük, összevetjük a további
teljesítményekkel és az országos mérési adatokkal. Oktatási
tevékenységünknek, a fejlesztési lehetıségek feltárásának ez a
kiindulási alapja. A magyar nyelvi hiányosságok megszüntetése, illetve
csökkentése differenciált tanórai munkával és egyénre szabott otthoni
feladatokkal történik. A tanulási nehézségek leküzdésére alkalmazható
pedagógiai tevékenységek elsajátítására folyamatosan szervezünk belsı
képzéseket a pedagógusok számára.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése
az általános iskolában:
Az ezzel a problémával küzdı gyerekek száma egyre nı.
Az ıket segítı tevékenységek:
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
• a nívócsoportos oktatás - felzárkóztató órák – napközi otthon
• tanulószoba
• felzárkóztató foglalkozások
• logopédiai foglalkozások
• beszédfejlesztı foglalkozások
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek,
eszközeinek egyéni vagy
• csoportos használata
• kapcsolat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Bizottsággal.
• az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenımentesítése
• a sérülésnek megfelelı egyéni fejlesztı foglalkozások
49

• egyéni fejlesztési terv alapján történı foglalkozás
A szociális hátrányok enyhítése
Szociális problémák esetén az ifjúságvédelmi felelıs és az osztályfınökök
a diákönkormányzat bevonásával együtt járnak el az iskola
vezetıségénél vagy az önkormányzat illetékes szervénél.
Tevékenységeink: segítségnyújtás az állami ellátórendszer
lehetıségeinek hatékony alkalmazásához, tankönyv-támogatási igény
felmérése, tankönyv-támogatási rendszer alkalmazása, diákétkeztetési
díjkedvezmények, pályázatok figyelése, ajánlása, szükség esetén
benyújtása, nyomon követése, adminisztrációja.
Az esélyegyenlıség biztosításához hozzájárul, hogy erısen támogatjuk
diákjaink részvételét az Útravaló Ösztöndíj programban. Az ehhez
kapcsolódó pedagógiai, adminisztrációs tevékenységet elvégezzük.
Tehetséggondozó programunkon a tehetséges halmozottan hátrányosilletve
hátrányos helyzető általános iskolás tanulók térítésmentesen
vehetnek részt.
Programunk alkalmas arra is, hogy elımozdítsa a halmozottan
hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségét:
biztosítja azokat a lehetıségeket, melyek elısegítik képességeik
hatékonyabb kibontakoztatását;
tudatosítja a személyes értékeiket;
megerısíti a tanulást segítı érzelmi és motivációs tényezıket.
A hhh-s tanulók fejlıdésének nyomon követésére tervzzük, hogy a
fejlıdés dokumentumai győjtésére tanulói dossziét (tanulói portfoliót)
hozunk létre. Győjtjük a munkáikat, az értékeléseket, a mérési
eredményeket, mindent, ami tudatosítja személyes értékeiket.
Önismeret:
A boldogulás szempontjából a legfontosabb, amiben a hhh-s tanulók
nagy részének hiánya van: az önbizalom és az önállóság. A tanuláshoz,
gondolkodáshoz kapcsolódó készségek csak ezekkel együtt fejleszthetık
eredményesen. Kiemelt figyelmet szánunk arra, hogy a hátrányos ill.
halmozottan hátrányos helyzető tanulók bekapcsolódjanak a
vállalkozási és kezdeményezıképességet fejlesztı gazdasági tréning
programba (JAM), ill. a Pénzügyi Oktatási Programba (POP), mert a
tréningek önismereti moduljai nagymértékben erısítik az önbizalmat és
az önálló gondolkodást.
A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek az
általános iskolában:
A költségvetés adta lehetıségeket kihasználva alkalmanként a
legrászorultabbaknak segítünk a diákjóléti alapból.
Kirándulások, táborozások iskolai szervezésekor tekintetbe vesszük az
érintett csoport anyagi helyzetét.
50

Megszervezzük a rászoruló gyerekek felszereléssel, ruhával történı
támogatását a szülıi közösség bevonásával.
Szervezett foglalkozások, programok:
• hátrányos helyzető tanulók integrációs és képességkibontakoztató
felkészítése
• az egyéni képességekhez igazodó kiscsoportos foglalkozás
gyógypedagógus
• irányításával
• egyéni fejlesztési terv alapján történı foglalkozás
• napközi otthon
• tanulószoba
• diákétkeztetés
• felzárkóztató foglalkozások
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek,
eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
• a nevelık és a tanulók segítı, személyes kapcsolatai
• a szülık, a családok nevelési gondjai enyhítésének segítése
• családlátogatások
• iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs nevelı tevékenysége
• javaslat a rászoruló gyermekek önkormányzati segélyezésére
Integrációs pedagógiai rendszer
Az általános iskolában a 2005/2006-os tanévtıl kezdve mőködik az
integrációs pedagógiai rendszer, mely a szociális hátrányokkal küszködı
gyermekek érdekeit tartja szem elıtt.
Intézményünk minden tanév elején elkészíti az adott évre szóló
helyzetelemzést,amely tartalmazza:
- kimutatás a létszámokról
- beiskolázási terv
- szervezetfejlesztés
- erıforrás
- iskolába kerülés elıkészítése
- heterogén osztályok kialakítása
- partnerkapcsolatok
- a tanítást-tanulást segítı és értékelı eszközrendszer
elemei
- eszközjellegő kompetenciák – tanórán kívüli programok
- módszertani elemek
- mőhelymunka
- értékelési rendszer
- multikulturális tartalmak
- pályaorientáció
51

A helyzetelemzésbıl kiindulva elkészítjük az integrációs cselekvési
tervet.
1. Integrációs stratégia elkészítése:
– jogosultság megállapítása, arányok figyelemmel kísérése
- kapcsolattartás a települések önkormányzataival
2. Iskolába való bekerülés segítése
3. Kulcskompetenciákat fejlesztı programok mőködtetése
4. Integrációt segítı programok szervezése
5. Átmenetek elısegítése:
- óvoda-iskola
- alsó tagozat-felsı tagozat
6. Együttmőködési partnerkapcsolatok kiépítése
7. Háromhavonkénti szöveges értékelés lebonyolítása
Közelebbi célok:
1. Az intézmény tartósan képes a különbözı háttérrel és különbözı
területeken eltérı fejlettséggel rendelkezı gyerekek fogadására,
együttnevelésére.
2. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.
3. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülıvel.
4. Az intézményben létezik tanári együttmőködésre épülı értékelési
rendszer.
Távolabbi célok:
1. Nı az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzető
tanulók száma
2. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa elıtt az
iskolai rendszerbıl kikerülık száma.
3. Nı az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos
helyzető tanulók száma.
4. Az országos kompetencia mérések eredmények átlagaival az adott
intézmény eredményei szinkronban vannak.
Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok a gimnáziumban
Célunk, hogy olyan támogató iskolai légkört teremtsünk, ahol biztosított
a tanulók testi-lelki fejlıdése. Segítsük a diákokat abban, hogy ne
szenvedjenek hátrányt szociális okok vagy a gondoskodás hiánya miatt,
hogy megtalálják helyüket a közösségükben, és minél harmonikusabb,
teljes életet élı felnıtté válhassanak.
A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink a gimnáziumban:
A veszélyeztetettség felismerése, segítségnyújtás, a káros hatások
ellensúlyozása.
52

• Tanítási órákon, szünetekben, szabadidıs programok alatt
igyekszünk felfigyelni az esetleges krízishelyzet miatti
magatartásváltozásokra.
• A problémákat pedagógiai eszközökkel orvosoljuk, súlyosabb
esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kérjük.
• Segítjük a diákokat abban, hogy maguk is felismerjék társaik
veszélyeztetett helyzetét, hogy tudják, kinek jelezhetik a gondjaikat.
• Továbbképzéseken, szakmai értekezleteken veszünk részt annak
érdekében, hogy idıben felismerjük a veszélyeztetı tényezıket, a
korai tüneteket.
Általános prevenciót szolgáló feladatok:
A veszélyeztetettség megelızésében kiemelt feladatunk a fiatalok
személyiségfejlesztése, az egészséget befolyásoló szokások, pozitív
magatar-tás kialakítása.
• Rendszeres felvilágosító programokat, elıadásokat szervezünk
orvosokat, egészségügyi szakembereket hívunk meg. (ÁNTSZ, kórház,
RÉV)
• Osztályfınöki órákon, tanórákon az egészséges életmóddal
kapcsolatos ismereteket nyújtunk (osztályfınökök, szaktanárok).
• Biztosítjuk a szabadidı tartalmas eltöltésének lehetıségét az
iskolában és iskolán kívül (társas környezet kontrollálása,
kirándulás, színház-látogatás).
Folyamatos információcsere lehetısége
• Együttmőködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi
rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézményekkel és
hatóságokkal.
• Tájékoztatjuk a tanulókat és a szülıket a gyermekjóléti
szervezetekrıl.
• Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a tanulókkal, szülıkkel,
kollégiumi nevelıkkel.
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha:
együttmőködésünk eredményeként enyhíthetjük a hátrányos és
veszélyeztetett tanulóink helyzetét, problémáikat a saját pedagógiai
eszközeinkkel meg tudjuk oldani.
A tanulók részt vesznek a szervezett elıadásokon, versenyeken. Egyre
többen élnek egészségesen, sportolnak, túráznak, megismerik és
megtapasztalják az egészséges életmód örömeit, értékeit.
Tudatosan óvják egészségüket, védik magukat és társaikat a káros
hatásoktól.
A rászorult tanulók segítséget mernek kérni tanáraiktól, a gyermek- és
ifjúságvédıtıl, védınıtıl, segítenek társaiknak a helyes döntések meghozatalában,
mernek felelısen dönteni önmagukról.
53

A célok megvalósulásához szükséges legfontosabb feltételek
Személyi feltételek:
Az iskola minden pedagógusa, osztályfınökök, gyermek- és ifjúságvédı,
védını, orvos, elıadók.
Tárgyi feltételek:
Kazetták, CD-k, filmek, kölcsönözhetı könyvek, osztályterem
(rendelkezésre állnak).
Együttmőködési kapcsolatok:
Gyermekjóléti Szolgálat, Szekszárd
Nevelési Tanácsadó
ÁNTSZ
Rendırkapitányság
Vöröskereszt
Mentıállomás
Kollégium
Tolna Megyei Munkaügyi Központ
RÉV
Problémakezelés:
Jogi lépések kezdeményezésére ifjúságvédelmi ügyekben az igazgató
vagy az igazgatóhelyettesek jogosultak.
Tanulók külsı szerv által történı meghallgatásán a szülı
akadályoztatása estén, a szülı kérésére, az osztályfınök és a gyermekés
ifjúságvédı vesz részt.
Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az általános iskolában
a) A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a
családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel
összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus
közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a
tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében,
feltárásában, megszüntetésében.
b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére
gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és
ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok
gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen be1ü1 feladatai közé
tartozik különösen:
• a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl,
személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik
megoldása érdekében fordulhatnak,
54

• családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása
érdekében
• a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti
szolgálatot,
• segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
• a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi
támogatás megállapítását kezdeményezi,
• tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs
programokról.
c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a
gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, feltárására,
megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja,
hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat
segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel
súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és
ifjúságvédelem területén:
• fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
• meg kell keresni a problémák okait,
• segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
• jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat
szakembereinek.
d) A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszüntetésének érdekében
iskolánk együttmőködik a területileg illetékes:
• nevelési tanácsadóval,
• gyermekjóléti szolgálattal,
• családsegítı szolgálattal, `
• polgármesteri hivatallal,
• gyermekorvossal,
• továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi
szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi
tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
• a felzárkóztató foglalkozások,
• a tehetséggondozó foglalkozások,
• a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
• a pályaválasztás segítése,
• a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek),
• egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése,
• a családi életre nevelés,
• a napközis és a tanulószobai foglalkozások,
• az iskolai étkezési lehetıségek,
• az egészségügyi szőrıvizsgálatok,
• a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások,
szabadidıs tevékenységek, szünidei programok),
55

• a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni
támogatás), a szülıkkel való együttmőködés,
• tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról,
szolgáltatásokról.
4.6. Egészségnevelés
Az egészségnevelés területét az EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
tárgyalja.
4.7. Környezeti nevelés
A környezeti nevelés területét a KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
tárgyalja.
4.8. Hagyományápolás
Értékelési hagyományaink a gimnáziumban
Iskolánk vegyes profilú középiskolából mára gimnáziummá vált. A ’90-es
évek közepétıl jelentısen megnıtt az iskolánk iránti érdeklıdés, egyre
jobb eredményő tanulók jelentkeztek hozzánk. A hetedik év végi és a
nyolcadik félévi teljesítményeket öt tantárgyból követjük. Ehhez
hozzászámítjuk a felvételi eljárást megelızı központi írásbeli vizsga
eredményeit. A hozott ill. szerzett eredmények alapján számítjuk ki az
un. „beiskolázási tanulmányi átlagot”. Évente októberben visszajelzünk
az általános iskoláknak volt tanulóik tanulmányi eredményességérıl
(KIR-rendszeren keresztül)
Rendszeresen értékeljük diákjaink tanulmányi eredményességét, az
érettségi eredményeket és e kettı összhangját. Fontos mutatónak
tekintjük a nyelvvizsgák (emelt szintő nyelvi érettségi) számát, tipusát, a
végzıs évfolyamokon a nyelvtudás szintjét, a nyelvvizsgák arányát.
A felsıoktatási felvételi eredményesség a középiskolák munkájának
lényeges mutatója, érzékenyen követjük az érettségizett és a
továbbtanuló diákok arányát. (intézményünkben nappali tagozaton évek
óta 80 % feletti a mutató).
Rendszeresen vizsgáljuk, elemezzük és értékeljük a 10. évfolyam
országos kompetencia-mérésének eredményeit matematikából és
szövegértés-szövegalkotásból. A tanulóknak és szüleiknek az évfolyam
szintjéhez mért képességpontok alakulásáról egyénileg visszajelzést
adunk.
56

A gimnáziumban az osztályozás a hagyományos ötfokozatú skálán
történik. A nyelvi elıkészítı évfolyamon a tanulásmódszertan és
önismeret kivételével minden tantárgyat osztályozunk (az ún. készségés
a modultantárgyakat is).A kiemelkedı teljesítményeket év végén
írásban (záradékkal) ismerjük el.
Gimnáziumi tanulmányaik befejeztével végzıs diákjaink érettségi
vizsgára jelentkeznek. Nagyon ritka – nem is fordul elı minden tanévben
–, hogy egy-egy diákunknak nem sikerül a tavaszi vizsga-idıszakban
eredményes érettségi vizsgát tennie.
Tanévenként ismétlıdı rendezvényeink a gimnáziumban
• Tanévnyitó, diáknap, szalagtőzı, ballagás, tanévzáró, projekt,
témahét
Tanévnyitó ünnepélyünkön emléklapot adunk át iskolánk
újdonsült diákjainak.
A diáknapot a DÖK szervezi meg.
A ballagás elıtti napokban a végzısök megkoszorúzzák
névadónk Béla téri szobrát.
Ballagási ünnepségünknek 1995 óta része az I. Béla
Emlékplakett átadása.
A plakett felirata: DIÁKOKÉRT, ISKOLÁNKÉRT, EGYMÁSÉRT
Kaphatják: az iskola tanára, dolgozója, diákja, valamint olyan
személy, aki az intézmény munkáját kiemelkedıen segíti,
illetve az iskola minden öregdiákja , aki a társadalmi élet
bármely területén közmegbecsülésnek örvend és az iskolához
szorosan kötıdik.
Tanévzáró ünnepélyünkön jutalmazzuk meg a tanulásban, a
közösségi tevékenységben, sportban, kulturális területen élen
járó diákjainkat.
Tanévente a tanulókkal közösen egy (három hetet meghaladó)
pedagógiai projektet és egy témahetet szervezünk
• Béla Napok
Minden év decemberének elsı hetében rendezvénysorozattal
emlékezünk meg névadónkról, I. Béla Árpád-házi királyról.
Állandó programok:
mővészeti bemutató,
megyei angol verseny,
mővészeti, tudományos elıadások, projektek bemutatása
I.Béla Kosárlabda Torna
• Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék
Verseny (szervezési projekt)
57

Az informatikai versenyképesség megırzésének, a
tehetséggondozásnak, iskolánk közéleti szerepvállalásának szép
példája a verseny évenkénti megrendezése, melyrıl a
tehetséggondozó programban a 4.4. pontban részletesen
beszámoltunk és a helyi tantervben -mint szervezési projektünk
megvalósítása – még szólunk.
• Megemlékezések
Október 6. Az aradi vértanúk emléknapja
Október 23. Az 1956-os forradalom
Január 22. A Magyar Kultúra Napja
Február 25. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja
Március 15. Az 1848-49-ees forradalom és szabadságharc
Április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja
A megemlékezések formáját az éves munkaterv határozza meg.
• Beiskolázási napok
Október-november hónapokban összehangolt rendezvénysorozattal
mutatkozunk be az irántunk érdeklıdı tanulóknak
és szüleiknek. Ennek keretében részt veszünk a megyei
pályaválasztási bemutatón; tájékoztatót tartunk iskolánkban
pedagógiai programunkról és aktuális kínálatunkról; nyílt
napokon lehetıséget nyújtunk a nyolcadikos tanulóknak
tanítási órák látogatására; meghívás esetén az általános
iskolák által szervezett szülıi fórumokon is részt veszünk.
• A kilencedik osztályosok programjai
Augusztus végén „szöcsketábor”
İsszel „szöcskesimogató”
(Tavasszal ismerkedés történelmi egyházaink templomaival)
• Osztálykirándulások
A tanulmányi kirándulásoknak két pedagógiai funkciója is
van: egyrészt a közösségi összekovácsolás színtere kell, hogy
legyen, másfelıl az ország kulturális, természeti értékeinek a
megismerése a cél.
A kirándulást tanítási idıben két naposra tervezzük, és a 9-
10-11. évfolyamon (az 5 éves gimnáziumban a 12. is)
engedélyezzük. A két napból egy nap a tanulmányi kirándulás
napja, tehát tanítási napnak minısül. A második nap tanítás
nélküli munkanap, osztálykirándulás. A tanulmányi
kirándulás napján az osztályfınöknek minimum három órát
úgy kell megszerveznie, hogy az egy vagy több tantárgy
58

tananyagához szorosabban kapcsolódjék. Ez az iskolai
helyszínen feldolgozott tananyagot mélyíti, gazdagítja,
életszerővé teszi. Olyan tartalmat közvetít, melyhez
követelmények nem kapcsolódnak, de hosszú távon ezek is a
személyiség építıköveivé válnak. Mivel az iskolai tananyag
feldolgozásához kapcsolódó intézményen kívüli tevékenységet
az oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet
megszervezni, a tanulmányi kiránduláson való részvételre
tanulóinkat nem kötelezzük, ezen a téren kollektív tanulói,
szülıi döntés nem hozható.
A szülıi szervezetnek és az iskolai diákönkormányzatnak
biztosítjuk azt a jogot, hogy meghatározza azt a legmagasabb
összeget, amelyet az intézményünk által szervezett nem
ingyenes szolgáltatások körébe tartozó osztálykirándulás
megvalósításánál nem lehet túllépni. Aki nem vesz részt az
osztálykiránduláson – így ennek tanulmányi programrészén
sem – az a kirándulás ideje alatt iskolai helyszínen az internet
segítségével olyan elızetesen, az osztályfınök által kiadott
feladatot old meg, mellyel megismeri azokat a nemzeti,
kulturális értékeket, melyeket személyesen nem látogat meg.
Errıl a kirándulást követı héten dolgozatot ad be.
A kirándulások szervezése kialakult hagyományaink szerint
történik. A tanév helyi rendjét úgy határozzuk meg, hogy a
teljes egészében önköltséges kirándulások szervezésére mód
nyíljon.
• Sport- és természetvédelmi programok
A sport-, ill. természetvédelmi programokat rendszerint délután
és hétvégén szervezzük, pályázati forrásból vagy térítéses
szolgáltatásként.
Hagyományörzı tevékenységek az általános iskolában
• Tanévnyitó ünnepélyünkön emléklapot adunk át iskolánk újdonsült
diákjainak.
• Intézményünk a községalapító Bezerédj István nevét viseli. Fontos
feladat névadónk emlékének ápolása.
• Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés okt.28-án a névadó
születésnapjáról, a különféle iskolai szintő rendezvények
megszervezése.
• Minden tanév folyamán ünnepséget, megemlékezést tartunk a
következı alkalmakkor:
• Bezerédj István születése
• október 6-án az Aradi vértanúk
• 1956. okt.23.
• 1848. márc.15. évfordulóján
59

• idısek napján
• karácsonykor, anyák napján, a 8.osztályosok
• ballagásakor.
• Az iskolagaléria ad bemutatkozási lehetıséget mővészek
kiállításainak.
• Tanév végén kulturális bemutatót tartunk.
• Tanulóink munkáiból rajzkiállítást rendezünk évente.
• Minden évben megrendezzük az iskolai vers-, prózamondó és
helyesírási versenyeket, ezzel is ápolni kívánjuk a magyar nyelv
tiszteletét, szeretetét.
• Az iskolai élet eseményeirıl évkönyvet vezetünk.
• Az aktuális tudósításokat, fotókat, riportokat a megyei napilapban is
közzétesszük.
Nemzetközi kapcsolataink
Cserelátogatások:
A külföldi kapcsolatok egyrészt a SOCRATES Comenius
programokba történı bekapcsolódás révén valósultak meg.
Ennek során EU-s és EU-n kívüli cserelátogatásokra került az
elmúlt években sor. E programok társalgási nyelve az angol
volt.
Másrészt központi pályázatok nélkül is létrejöttek
cserelátogatások középiskolákkal. A külföldi kapcsolatok
ápolásában jelentıs anyagi támogatást nyújt számunkra az I.
Béla Alapítvány.
Bekapcsolódás nemzetközi internetes projektekbe
Évrıl évre igyekszünk lehetıséget biztosítani diákjainknak
arra, hogy célnyelvi országban gyakorolják megszerzett
nyelvtudásukat. Az elmúlt években sor került angliai,
olaszországi tanulmányi kirándulásokra, valamint tanulóink
nemzetközi táborokban is képviselték iskolánkat, például
Bécsben.
Az utazásokra, programokra a modern infokommunikációs
technika minden lehetıségét felhasználva készültek fel és
számoltak be tapasztalataikról. Ezáltal nemcsak nyelvi, hanem
informatikai és kulturális ismereteik is bıvültek.
A nemzetközi oktatási projektformákban való részvétel
pedagógiai elınyeit – összhangban alapelveinkkel – a
következıkben látjuk:
• A tanulók Internet-felhasználása célirányossá, tudatossá,
motiváltabbá tehetı általa.
• A személyes kapcsolatteremtés élménye nagyban hozzájárul
diákjaink világképének és tárgyi tudásának
60

gazdagodásához, a másság megismeréséhez és
elfogadásához, vagyis a tolerancia természetessé válásához.
• A projektmunkában való részvétel minden esetben kreatív,
alkotó jellegő munkát jelent, ami a különbözı tanórákon
megszerzett elméleti tudásanyag gyakorlati felhasználását
és egyfajta szintézisét követeli meg.
• A komplex jellegő projektmunkák elkészítése során a
diákok megtapasztalják a munkamegosztás, az
együttmőködés és az egyéni felelısség jelentıségét a közös
alkotó folyamatban.
• A munka során fejlıdik idegen nyelvi szóbeli és írásbeli
önkifejezési készségük, gazdagodik szókincsük.
Iskolai egyenruha
Ünnepi alkalmakkor sötét szövetnadrág vagy sötét szoknya,
fiúknak fehér ing - a gimnáziumban iskolai emblémával -,
lányoknak az általános iskolában fehér blúz, a
gimnáziumban matrózblúz és embléma viselése kötelezı.
4.9. Iskolai közélet
A diákok szerepvállalása az iskolai közéletben, az önkormányzatiság
érvényesülése pedagógiai szemléletmódunk alapja.
A tanulói részvétel mértéke, az együttmőködés módja, az iskolánkra
jellemzı közvetlen tanár-diák viszony az oktatás-nevelés folyamatában
meghatározó, mert ettıl függ, hogy tanár és diák a tanítás-tanulás
kulcsfontosságú tevékenységeit mennyire végzi szívesen és tudatosan.
A jó iskolai közérzet a tanároknak és diákoknak közös érdeke. Ennek
egyik feltétele a szervezett, jól mőködı iskolai közélet.
Az iskolai közélet formálásában a vezetı szerep a pedagógusé. A
pedagógus mintaadó, értékközvetítı, vezetı szerepét ugyanakkor
toleránsan érvényesíti.
Célunk segíteni tanulóinkat abban, hogy a közösségért tenni akaró és
tenni tudó aktív felnıttekké váljanak.
A cél elérését szolgáló feladataink:
Be kell vonnunk tanulóinkat az iskolai döntések elıkészítésébe, a
tervezés és értékelés folyamatába. Kölcsönös információcserével
törekednünk kell arra, hogy megismerjék közösségünk legfontosabb
gondjait és törekvéseit, hogy mindezzel azonosságot tudjanak vállalni.
Tevékenységek, kapcsolatrendszer:
• Az iskola tanulóinak szervezett képviseletét a diákönkormányzatok
(DÖK) látják el. A diákönkormányzatok tevékenysége a tanulókat
61

érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzatok élén
választott iskolai diák-bizottság (DÖK-vezetıség, Csúcs DÖK) áll. A
diákönkormányzatok mőködését segítı tanárok támogatják. A
diákképviselet és az intézményvezetés kapcsolattartásának módját az
iskolai Szervezeti és Mőködési Szabályzat rögzíti. A kapcsolattartás
kulcskérdése a rendszeresség.
• Az iskolák a DÖK mőködéséhez évente fenntartói támogatás esetén
tudnak pénzügyi keretet biztosítani, melynek felhasználásáról a DÖK
önállóan dönt. Egyébként a rendezvények szervezését térítési díjjal
lehet megoldani.
• A mőködés tárgyi feltételeit az iskolák biztosítják (DÖK-terem,
infrastruktúra).
• Az iskola igazgatója minden, a diákságot érintı ügyben tájékoztatja
(az érintett) DÖK vezetıségét. A fontos döntéseket hozó tantestületi
értekezleteken lehetıvé teszi a diák-önkormányzati vezetık
részvételét.
• Az iskola igazgatója felelıs azért, hogy a diákönkormányzatok
javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogát gyakorolhassa (tanév
helyi rendje; iskolai dokumentumok, szabályzatok módosítása;
tantárgyválasztással, tankönyvek kiválasztásával összefüggı
kérdések; tankönyvtámogatás elvei és eljárásai; szociális és fegyelmi
ügyek; I. Béla emlékplakett odaítélése).
• Az iskola évente lehetıvé teszi a szorgalmi idıben szervezett diákönkormányzati
vezetıképzésen való részvételt 2-3 diák számára.
• A diákközgyőlésen (évente kétszer) a nevelıtestület tagjai részt
vesznek. A diákközgyőlés a diákközösség legmagasabb fóruma.
• A diákönkormányzat rendezvényeit a nevelıtestület támogatja,
azokon részt vesz, felügyeletet vállal. A diáknap lebonyolításában a
tanári kar a diákigazgató irányításával közremőködik.
• A tanulói tájékoztatás eszközei az iskolaújság és az iskolarádió.
• Az iskolák diákönkormányzatainak delegáltjai részt vesznek a Csúcs-
DÖK munkájában.
Munkánkat eredményesnek tekintjük, ha
• az iskola költségvetésében megjelenik a diákönkormányzat számára
elkülönített keret;
• a DÖK-terem kihasználtsága növekszik;
• a diákönkormányzat önállóan mőködik, a DÖK-segítı felnıtt
kezdeményezı szerepe csökken;
• a webes iskolaújság minimum kéthavonta frissül. Az iskolarádió
rendszeresen mősort sugároz és információt közvetít.
62

5. Kapcsolattartás – kommunikáció
5.1. Az iskola és a szülıi ház kapcsolata
A szülık a legfontosabb partnereink, akik az iskolaválasztással
kifejezték nevelési alapelveink és céljaink elfogadását.
Az az alapelvünk, hogy az oktatás és nevelés összhangján alapuló
pedagógiai folyamat irányítója a tanár, a szülıkkel az egyenrangú
kapcsolatra törekvés mellett érvényesül. A nevelés a pedagógus és a
szülı közös feladata, az együttmőködés a tanuló alapvetı érdeke, a
pedagógusnak és a szülınek pedig az oktatási törvényben is elıírt
kötelezettsége.
Feladataink, az együttmőködés tartalmi elemei:
A szülıkkel folyamatosan konzultálunk gyermekeik fejlıdésérıl,
munkájáról, a közösségben elfoglalt helyérıl, kapcsolatainak
jellemzıirıl. A tanulásirányítás, a tehetséggondozás, a segítı
tevékenységek (szociális hátrányok, tanulási kudarcok, beilleszkedési
nehézségek), a továbbtanulás, pályaorientáció, a magatartás és
szorgalom formálása az együttmőködés legfontosabb területei.
Célunk, hogy a szülıkkel a családdal együttmőködve segítsünk a
Pedagógiai programban megfogalmazott célok sikeres megvalósítását.
Az együttmőködés fórumai, a kapcsolattartás formái:
• a szülıi önkormányzatiság a szülıi szervezet mőködésével
érvényesül: iskolánkban ez a szülıi munkaközösség választmánya
(SZMK), osztályszülıi keretben választott küldöttekkel (gimnáziumi
osztályonként általában 2 fı, általános iskolai osztályonként 2 fı).
Ennek elnökét a küldöttek maguk választják. Az SZMK meghatározza
programját, de az iskolavezetés és a DÖK is kezdeményezheti
összehívását.
• az osztályok küldöttei a szülıi értekezleteken összegyőjtik a
problémákat, és ugyanezen alkalmon jelzik az ügyek elintézését vagy
a velük kapcsolatos eljárásokat.
• Az iskolavezetés és az SZMK között szervezett kapcsolattartást
tanévente az iskola munkaterve rögzíti és ütemezi. Évente legalább
két alkalommal az igazgató ad tájékoztatást az iskola munkájáról.
• Minden tanévben a nyílt napon részletesen tájékoztatjuk a szülıket
iskolánk nevelésfilozófiájáról, céljairól, a képzési szerkezetrıl, az
oktatás-nevelés eredményességérıl.
• Szülıi értekezletet félévente egyszer (tanévente kétszer), a
középiskolai végzıs évfolyamon tanévente háromszor szervezünk.
63

• Fogadóórát a szülıi értekezletek között, tanévente két alkalommal
tartunk.
• A szülıket írásban, az ellenırzı könyv útján tájékoztatjuk. Az
osztályfınökök a félévek zárása elıtt minimum egy hónappal levélben
tájékoztatják a vártnál gyengébben teljesítı diákok szüleit, szükség
esetén kezdeményezve a találkozást az osztályfınökkel, szaktanárral.
• A szülıket a középiskolában elızetes egyeztetés alapján-, az általános
iskolában folyamatosan fogadjuk.
• A kapcsolattartás telefonon (ha a szülı igényli, e-mailben is)
megvalósul.
• A rendezvényekre az SZMK vezetıjét ill. képviselıjét minden
alkalommal meghívjuk.
• A Szervezeti és Mőködési Szabályzat meghatározza a szülıi közösség
döntési egyetértési, javaslattételi, véleményezési jogkörét. Az igazgató
a felelıs azért, hogy a szülık jogosultságaikat gyakorolhassák.
• A gimnáziumi tanulók nagyobb csoportját (évfolyamok, gimnáziumi
tanulók, szakközépiskolai tanulók) érintı döntéseket hozó
nevelıtestületi értekezleteken az SZMK vezetıinek részvételét
(tanácskozási joggal) lehetıvé tesszük.
Az együttmőködést akkor tartjuk eredményesnek, ha
• a kapcsolattartás rendszeres;
• a tájékoztatás korrekt és kölcsönös, a tanuló jogait tiszteletben tartó;
• tanárok és szülık egyaránt elégedettek az információk mennyiségével
és mélységével, és mindezt a tanulói elégedettség is alátámasztja.
5.2. Az iskola tanárainak és más dolgozóinak kapcsolata
A pedagógiai döntések fóruma a tantestületi értekezlet. A tantárgypedagógiai
munka közvetlen koordinálása szakmai
munkaközösségekben történik. A nevelıtestület és a szakmai
munkaközösségek feladat- és hatáskörét a Szervezeti és Mőködési
Szabályzata írja le.
Az éves munkatervben meghatározzuk a tanévi feladatokat, ebben a
munkaközösségek szerepvállalását. A tanév végén értékeljük
tevékenységünket, és elindítjuk a következı tanév tervezési folyamatát.
Az iskolák dolgozóinak (alkalmazotti közösségének) jogszabályban elıírt
érdekérvényesítı szervezete a Közalkalmazotti Tanács és a pedagógus
szakszervezet.
Az iskola tanárai kapcsolatrendszerének mőködését önértékelési
rendszerünkben kétévente teszteljük, a mőködés eredményességét az
elızı mérésekhez viszonyítjuk.
64

5.3. Együttmőködés más intézményekkel
Az iskolánkról formált vélemény kialakulásában nagy jelentıségő, hogy
milyen minıségő a kapcsolatrendszerünk. Ezt fontosnak tartjuk
nevelési szempontból is: a nyitott iskolában a világban eligazodni képes
fiatalok nevelıdnek.
Célunk a kapcsolatok ápolása, építése.
Az együttmőködés színterei, formái:
• A kollégiummal:
Iskolánk tanulóinak kb. 10%-a kollégista. A kollégium közvetlen
szomszédságából adódóan kollégista tanulóink nevelési-oktatási
gondjainak megoldásában folyamatos együttmőködés lehetséges és
szükséges az osztályfınökök, a szaktanárok és a kollégiumi
nevelıtanárok között.
• Sportegyesületekkel, kulturális csoportokkal, mővészeti
alapiskolával, civil szervezetekkel:
Tanulóink harmonikus személyiséggé nevelésében fontosnak tartjuk
iskolán kívüli tevékenységüket. Ezért azt támogatjuk és elismerjük.
Törekszünk arra, hogy a tanulásban kiemelten segítsük ıket. A
tanulóinkat foglalkoztató szervezeteket az iskolai rendezvényeinkbe
bevonjuk. A sportosztály mőködéséhez a sportegyesületekkel
együttmőködési megállapodást kötünk.
• Az I. Béla Alapítvánnyal:
Pedagógiai programunk megvalósításában nagy segítségünkre van az
iskola mellett mőködı alapítvány, mely céljaink megvalósításának,
hagyományaink megırzésének egyik legfontosabb anyagi biztosítéka.
A Kuratórium elnökét valamennyi rendezvényünkre meghívjuk, az
immár hagyományossá vált I. Béla Alapítványi bálon pedig a
nevelıtestület nagy része részt vesz, diákjaink a lebonyolításban is
közremőködnek.
• Az Illyés Gyula Megyei Könyvtárral:
Író-olvasó találkozókkal, rendezvényeiken részvétellel, tanórán kívüli
rendszeres tevékenységben való aktív szerepvállalással, pályázati
projektekben való közös tevékenységgel
• A Mővészetek Házával, a Babits Mihály Mővelıdési Házzal:
Hangversenyek és színházi programok szervezésével, kiállítások
látogatásával, ill. nagyszabású rendezvényeink (I. Béla Napi Mővészeti
bemutató) színhelyeként. A Mővelıdési Ház nyári informatikai
táborának igény esetén helyszínt biztosítunk.
• A Tolna Megyei Levéltárral és a Wosinsky Mór Megyei
Múzeummal:
Rendezvények, kiállítások, levéltári és múzeumi órák, központi
„szakkörök” látogatásával.
65

• A helyi médiával (újságok, szekszárdi tv):
Marketing tevékenységünk egyik legfontosabb eleme iskolánk
munkájának folyamatos bemutatása.
• A gazdálkodó szervezetekkel:
A szakmai gyakorlati képzés, a szakközépiskolai szakmai alapozó képzés
tárgyi feltételeinek megteremtésében több szervezettel építettünk ki
kapcsolatot, melyet a Neumann Verseny szervezésével is ápolunk. Az
együttmőködı gazdálkodó szervezetek képviselıit szakmai elıadóként,
zsőritagként meghívjuk. Támogatóink nevét a honlapon nyilvánosságra
hozzuk.
• Az egészségnevelésben, környezeti nevelésben együttmőködı
partnereinket és a kapcsolat tartalmát egészségnevelési- ill. környezeti
nevelési programunk tartalmazza.
• A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal és a pedagógiai
szakszolgálattal:
A szakmai szolgáltatást nevelıtestületi belsı képzéshez,
továbbképzéshez vesszük igénybe. Bekapcsolódunk a megyei feladatokat
ellátó pedagógiai szakmai szolgáltató szervezet által szervezett szakmai
programokba, Iskolánk három tanára lát el szaktanácsadói feladatokat
a pedagógiai intézet megbízásából. A pedagógiai szakszolgálat segítségét
(szakvizsgálatát) szükség esetén igénybe vesszük.
Szoros együttmőködést építettünk ki a TÁMOP 3.2.2. pályázat Déldunántúli
nyertesével, a Garay Általános Iskola és AMI-val, az általa
mőködtetett szakmai szolgáltatóval (Kontaktus). Rendszeresen
szervezünk közös pedagógiai mőhelymunkát.
• A Megyei Munkaügyi Központtal:
Az osztályfınökök közösségformáló munkáját a központ pszichológusa
segíti. „Pályaválasztás” címő rendezvényüknek hagyományosan
résztvevıi vagyunk.
• Az általános iskolákkal:
Intenzív kapcsolatot tartunk a beiskolázási tevékenységünk kapcsán.
Részt veszünk a nyolcadik osztályosok szüleinek az általános iskolában
szervezett pályaválasztási szülıi értekezleten. A nyolcadikosok
osztályfınökeit és az általános iskolák vezetıit minden évben – egymás
munkájának megismerésére – találkozóra hívjuk iskolánkba.
Tehetséggondozó programunk részeként 2002 óta szervezünk általános
iskolások számára ún. gimnáziumi elıkészítıt. Tehetséggondozó
Középiskolaként 9 általános iskolával kötöttünk megállapodást a
tehetséges hátrányos helyzető tanulók felkutatásának támogatására és
programunkba való bevonásukra. Együttmőködünk az általános
iskolákkal minıségbiztosítási rendszereik mőködése terén is. Kérésre a
KIR rendszeren túl is tájékoztatjuk ıket a hozzánk felvett tanulóink
helytállásáról.
• A város és a megye középiskoláival:
A vizsgáztatás, a tehetséggondozás terén az együttmőködésben már
vannak kialakult hagyományaink. Törekszünk a tapasztalatcserére,
pedagógiai gyakorlatunk kölcsönös megismerésére. Nyitottak és készek
66

vagyunk minden további tartalmi együttmőködésre. Pedagógusok közös
foglalkoztatásában és a közös képzésekben rejlı lehetıségeket tervezzük
kölcsönösen elınyös együttmőködéssel megvalósítani.
• A HEFOP volt konzorciumi partnereinkkel:
A kompetencia alapú képzés bevezetésére a Dél-dunántúli régióban
konzorciumi együttmőködésben veszünk részt. A konzorciumot egy
óvoda, négy általános iskola és négy középiskola hozta létre. A
kompetencia alapú képzésben szerzett tapasztalatokat a tagok
rendszeresen megosztják egymással.
• Pécsi Tudományegyetemmel:
A Pollack Mihály Mőszaki Karral, a CISCO helyi akadémia és a
mőszaki informatikus mérnökasszisztens képzés kapcsán
intézményeink között együttmőködési megállapodás jött létre. Ez alapot
ad arra, hogy a jövıben egyéb szakképzéssel vagy felnıttképzéssel
kapcsolatos témákban is megtaláljuk a kölcsönösen elınyös
együttmőködés lehetıségeit. Ez a kapcsolat lehetıvé tette a felsıfokú
szakképzés egyetem által kontrollált, magas szakmai szinten tartását.
• Nemzetközi oktatási kapcsolataink:
Az Európai Unió polgáraiként elengedhetetlenül szükséges, hogy
tanulóink személyesen is szerezzenek tapasztalatokat más kultúrákról,
gondolkodásmódról, életstílusról. A személyes kapcsolattartás élménye
gazdagítja tanulóink világképét és bıvíti ismereteiket.
A kapcsolattartás során az idegen nyelv élıvé válik, a kommunikációs
képesség gyorsan fejlıdik.
A hatékony kommunikáció feltétele a nyelvtudás, a nyelvtanulás tehát
értelmet nyer. Az elektronikus kommunikáció igénybevételével pedig az
Internet-felhasználás tudatossá válik.
Iskolánkban tanulóink számára tanórai keretekben biztosítjuk az élı
idegen nyelvek és az elektronikus kommunikációhoz szükséges
készségek elsajátítását. A nemzetközi kapcsolatokban való részvételre az
elmúlt években pályázatok révén nyílt lehetıségünk. Kétéves Comenius
pályázat keretében két pályázattal kilenc-kilenc külföldi középiskolával
építettünk ki kapcsolatot, szerveztünk tanévente több cserelátogatást. A
projektnek ez a része lezárul, diákjaink ma szaktanári irányítással
elektronikus úton tartják a kapcsolatot és zárják le pályázati programot
projektmunka keretében.
Folyamatosan nyújtjuk be pályázatainkat újabb nemzetközi kapcsolatok
építésére. Ezen túlmenıen is folyamatosan keressük az alkalmat
nemzetközi diákcserékhez, külföldi utakhoz.
A nemzetközi kapcsolatok megırzésében, újak felkutatásában, a
lehetıségek feltérképezésében a nyelvi munkaközösség vállal vezetı
szerepet.
A jövıben a diákcserék mellett továbbra is tágítani szeretnénk a
nemzetközi együttmőködés virtuális formáit különbözı oktatási
projektekbe való bekapcsolódással.
67

6. Szolgáltatásaink
6.1. A középiskola szolgáltatásai
6.1.1. Térítésmentes szolgáltatások
Könyvtár
A könyvtár – a maga sajátos eszközeivel, lehetıségeivel – hatékonyan
segíti a pedagógiai programban rögzített célok, feladatok
megvalósulását: szakszerően, folyamatosan gyarapított és sok
szempontúan feltárt állományára épülı szolgáltatásaival korszerő
információs bázisa az iskolában végzett tevékenységeknek, teret adva a
sokoldalú, színes iskolai életnek.
Könyvtári állomány:
könyvek száma: 19223 db
ebbıl az „Esze Tamás győjtemény” (letét): 2622 db
angol szakkönyvtár (letét): 1005 db
egyéb információhordozók (CD-lemez, videokazetta): 620 db
Tevékenységi formák:
kölcsönzés,
könyvtári órák,
szakirodalom ajánlása,
tanácsadás, tájékoztatás,
helyben olvasás, kutatás (pl. kiselıadások elkészítéséhez, különbözı
tanulmányi versenyekhez, egyéni tanuláshoz – tanításhoz, iskolai
mősorokhoz stb.)
elıjegyzés,
a tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése.
Informatikai szolgáltatások
• Az iskolánk honlapján keresztül virtuális tanszobát üzemeltetünk. Ez
tantárgyankénti-csoportonkénti kurzusok tananyagokat és
feladatokat, információs anyagokat tartalmaznak a diákok számára,
melyek adattartalmáról az érintett szaktanárok gondoskodnak.
• Tanítási idıben, az óraközi szünetekben és lyukasórákban a tanulók
számára rendelkezésre állnak a B ép. 17. sz. teremben
(Internetterem, Calypso) a számítógépek korlátozás nélküli
használatra.
68

• Tanítási idın túl az Internet elérésére, illetve számítógép
használatára egy számítógépes termet tartunk nyitva, melyet a
tanulók használhatnak.
• Tanulóink számára lehetıvé tesszük, hogy az iskola webszerverén
saját osztály-honlapot üzemeltessenek, ezáltal egy újabb lehetıséget
teremtettünk arra, hogy az osztályközösség továbbfejlıdjön.
Sport
Célunk, hogy – lehetıségeinkhez mérten – több alkalmat nyújtsunk a
sportolásra és a mozgásra a testnevelés órákon kívül is, és minél több
tanuló találja meg és használja ki ezeket a lehetıségeket. A
mindennapos testedzés programját az egészségnevelési program
tartalmazza. Az alábbi tevékenységekre van lehetıség:
Iskolai sportkör
Az iskolai sportkör sportcsoportonként heti két órában biztosít
rendszeres mozgáslehetıséget tanulóinknak a következı sportágakban:
kosárlabda, röplabda, floorball (a csoportok indítása tanévenként
változó, idıkereteit az óratervek tartalmazzák).
Tömegsport
A játék- és versenyigény kielégítését szolgálják ezek a délutáni
foglalkozások.
Tömegsport órákon zajlanak az iskolai házibajnokságok versenyei is
(labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz, stb.). A tanulók szinte
folyamatosan használhatják a kondi termet és az asztalitenisz helyiséget
délután.
Gyógytestnevelés
Iskolánkban 2000 óta biztosítunk gyógytestnevelési foglalkozásokat a
rászoruló tanulók számára.
6.1.2. Térítéses szolgáltatásaink
A helyi tantervben az óratervekben meghatározott órakereteken felül a
tanórán kívüli tevékenység térítési díjas illetve teljes egészében
önköltséges (tandíjas).
Azt, hogy melyik tanórán kívüli tevékenység tartozik a térítési díjas,
illetve tandíjas szolgáltatások közé, azt a tanév elején megfogalmazódó
igények alapján az iskolavezetés az éves költségvetési keretek
függvényében határozza meg. A döntést befolyásolja az igénybevevı
tanulói kör nagysága is.
69

Teljes egészében önköltséges szolgáltatások:
• a nyelvvizsgára felkészítı tanfolyamok;
• a „harmadik” idegen nyelvként zajló nyelvi képzés (az iskolánkban
orosz, holland, és olasz nyelv szakos pedagógusok vezetésével);
• tanár-diák közös kezdeményezésére szervezıdı nem órarendi
órák, olyan tantárgyakból, melyekbıl az iskola a helyi tantervében
nem vállalta a középszintő vagy nem vállalta az emelt szintő
érettségire való felkészítést;
• a nem tanulmányi kirándulásként szervezıdı iskolán kívüli
programok, osztálykirándulások, pihenınapon és munkaszüneti
napon szervezett tevékenységek, még akkor is, ha azon iskolánk
tanára(i) is részt vesz(nek);
• tanítási szünetben szervezett táborok.
Amennyiben költségvetési, pályázati, alapítványi vagy más források
lehetıvé teszik, a teljes egészében önköltséges szolgáltatásaink részben
önköltségessé, a részben önköltségesek adott estben ingyenessé
válhatnak.
Egyéb térítéses szolgáltatásaink
• iskolai étkeztetés
Tanulóink a Kollégium menzáján ebédelhetnek. Menzai igényüket
az iskola pénztárába jelenthetik be.
• büfé
• tanügyigazgatási nyomtatványok fénymásolása, vizsgadolgozatok
másolása
(Szakkönyvek oldalai és folyóiratok térítés díj ellenében sem
másol-hatók!)
Külsı igénybevevınek nyújtott szolgáltatások
Szakmai, oktatási, kulturális, szabadidıs és sportrendezvényekhez
szabad tantermeink, helyiségeink bérbeadása.
Jó gyakorlatok átadása közoktatási intézményeknek
6.2. Szolgáltatásaink az általános iskolában
a.) Napközi otthon, tanulószoba.
A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen - ha a szülık
igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban
az 1-8. évfolyamon napközi otthon, vagy tanulószoba mőködik.
b.) Diákétkeztetés
A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben
(tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó
70

tanulók számára - igény esetén – ebédet, tízórait biztosít az
intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési
térítési díjakat az iskolában kell befizetni.
c.) Iskolai sportkör
Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai
sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók
mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a
különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli
sportversenyekre.
d.) Szabadidıs foglalkozások
A szabadidı hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a
nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı
igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle
szabadidıs programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások,
táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos
rendezvények stb.). A szabadidıs rendezvényeken való részvétel
önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.
e.) Iskolai könyvtár
A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon
látogatható iskolai könyvtár segíti.
f.) Községi könyvtár
A községi könyvtár tevékenysége alapján közmővelıdési
könyvtárként mőködik, s mint nyilvános könyvtár a község
minden lakosának elérhetı. Feladata, hogy közremőködjön az
általános mővelıdési igények állandó fejlesztésében és
kielégítésében, a tájékozódásban, a szabadidı hasznos
eltöltésének megszervezésében.
g.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos
használata. A tanulók igényei alapján elızetes megbeszélés után
lehetıség nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve
eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók -
tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan
használhassák.
h.) Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az
iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül - hit- és
vallásoktatást szervezhetnek.
71

i.) Logopédiai ellátás: a beszédhibás tanulók, a megkésett
beszédfejlettségő gyermekek kiszőréséhez és fejlesztéséhez nyújt
segítséget, a részképesség zavarok feltárása az óvoda
nagycsoportjában már elkezdıdik.
j.) A pedagógusok az iskolai munkát segítı védını és az iskolaorvos
javaslatára a szakorvosok elıírásainak megfelelıen szakképzett
testnevelı tanár foglalkozik a gyógytestnevelésre utalt
tanulókkal.
k.) A tornacsarnok tanórán kívül szolgáltató sportlétesítmény:
nyitvatartási idıben az ifjúság, a lakosság rendelkezésére áll
meghatározott rend és díjtételek szerint.
l.) Tanulóinknak meghatározott évfolyamon úszásoktatást
szervezünk. Az ehhez
szükséges pénz megteremtéséhez pályázati lehetıségeket is
kihasználunk.
72

7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, oktatónevelı
munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke, fejlesztési
irányok; Informatikai Stratégia
7.1. Eszközök, fejlesztési irányok
7.1.1. Gimnázium
Az oktatás-nevelés feltételrendszere c. fejezetben a tárgyi feltételek
elemzése során tértünk ki iskolánk eszközellátottságára.
A könyvtári állományról a 6. pontban szólunk.
A Pedagógiai Program (helyi tanterv) megvalósításához szükséges
eszközök jegyzéke a gimnáziumban:
Nappali tagozat 4 évfolyamos és
5 évfolyamos gimnázium közös
tantárgyai
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Idegen nyelv
(angol)
2. idegen nyelv
(német//
olasz/francia)
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, térképek, adat- ill. multimédiás
CD-k és DVD-k, elektronikus interaktív
tartalmak, elektronikus anyagok
alkalmazására szolgáló eszközök tanárok és
tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, térképek, adat- ill. multimédiás
CD-k és DVD-k, elektronikus interaktív
tartalmak, elektronikus anyagok
alkalmazására szolgáló eszközök tanárok és
tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, térképek, adat- ill. multimédiás
CD-k és DVD-k, elektronikus interaktív
tartalmak, elektronikus anyagok
alkalmazására szolgáló eszközök tanárok és
tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, térképek, adat- ill. multimédiás
CD-k és DVD-k, elektronikus interaktív
tartalmak, elektronikus anyagok
alkalmazására szolgáló eszközök tanárok és
tanulók számára.
73

Kémia
Földünk és környezetünk
EU-s ismeretek
Ének-zene
Rajz és vizuális kultúra
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Demonstrációs- és tevékenytetı eszközök a
tudománytörténet, tájékozódás a részecskék
világában, a kémiai reakciók a részecskék
ismeretében, szénhidrogénkincsünk mint
energiahordozó, legfontosabb mőanyagaink,
szerves vegyületek a kamrától a
laboratóriumig, a biológia határán, környezeti
szerves kémia témakörökben tanulók és
tanárok számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, térképek, adat- ill. multimédiás
CD-k és DVD-k, elektronikus interaktív
tartalmak, elektronikus anyagok
alkalmazására szolgáló eszközök tanárok és
tanulók számára.
Demonstrációs- és tevékenytetı eszközök a
térképészeti ismeretek, kozmikus
környezetünk, a geoszférák földrajza, a
természetföldrajzi övezetesség, a
természetföldrajzi övezetesség hatása a
társadalmi-gazdasági életre, a világ változó
társadalmi-gazdasági képe, a
világgazdaságban különbözı szerepet betöltı
régiók, országok és országcsoportok, a globális
környezeti problémák földrajzi vonatkozásai
témakörökben tanulók és tanárok számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, térképek, adat- ill. multimédiás
CD-k és DVD-k, elektronikus interaktív
tartalmak, elektronikus anyagok
alkalmazására szolgáló eszközök tanárok és
tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
75

Testnevelés és sport
Sport
Osztályfınöki
Társadalom-ismeret
Tánc és dráma
Mozgókép és médiaismeret
Mővészetek
Nappali tagozat 5 évfolyamos
gimnázium – a 4 évfolyamos
gimnáziumtól eltérı tantárgyai
Magyar nyelv
Kommunikáció és retorika
Eszközök az atlétika, torna, szertorna,
testnevelési- és sportjátékok, labdajátékok,
természetben őzhetı sportok, önvédelmi- és
küzdısportok témaköreiben elıírt
gyakorlatok, feladatok végrehajtásához.
Eszközök az atlétika, korcsolya, tájékozódási
futás és túra, úszás témaköreiben elıírt
gyakorlatok, feladatok végrehajtásához.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, térképek, adat- ill. multimédiás
CD-k és DVD-k, elektronikus interaktív
tartalmak, elektronikus anyagok
alkalmazására szolgáló eszközök tanárok és
tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
76

Tanulásmódszertan és
önismeret
Biológia
Történelem és
társadalomismeret
Mővészettörténet
Filozófia
Informatika
Idegen nyelv (német)
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Vizsgálati eszközök, anyagok/preparátumok,
mikrometszetek/modellek/applikációk
tanulók és tanárok számára az élılények
testfelépítésének és életmőködéseinek
változatossága, a sejtek felépítése és
anyagcseréje, az ember önfenntartó
életmőködései és ezek szabályozása, az ember
szaporodása és egyedfejlıdése, általános
egészségtan, öröklıdés, a populációk és az
életközösségek, az élıvilág evolúciója és a
jelenkori bioszféra témakörökhöz.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, térképek, adat- ill. multimédiás
CD-k és DVD-k, elektronikus interaktív
tartalmak, elektronikus anyagok
alkalmazására szolgáló eszközök tanárok és
tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
Elektronikus és nyomtatott könyvek,
elektronikus és nyomtatott munkafüzetek,
falitablók, adat- ill. multimédiás CD-k és
DVD-k, elektronikus interaktív tartalmak,
elektronikus anyagok alkalmazására szolgáló
eszközök tanárok és tanulók számára.
77

A pedagógiai program színvonalas megvalósításához szükséges még:
• tornacsarnok építése a székhelyen
forrása: fenntartóval közös pályázatok
• évek óta a legminimálisabb pénz áll rendelkezésre a
költségvetésben javításra, karbantartásra.
• Az egyik legsúlyosabb problémánk iskolai sportudvarunk
állapota.
(A sportudvar kötelezı eszközjegyzékben is szerepel.) A salakos
pálya nem felel meg a mőszaki elıírásoknak. A fı gond az, hogy
alatta szennyvízcsatorna húzódik, ennek körbebetonozott
fedlapja a pálya közepén éktelenkedik rendkívül
balesetveszélyesen. A salak nagymértékben kopott, betontömbök
meredeznek ki a lejtıssé vált pálya több részérıl. A kerítés rossz
állapotú. A pálya rendbetétele, a szennyvízcsatorna kiváltása
milliós nagyságrendő beruházást igényel. Ezzel kapcsolatban a
Mőszaki Irodával évente legalább egyszer egyeztetünk,
folyamatosan kezdeményezzük a probléma megoldását. A
költségek tervezése megtörtént, a források megteremtésére
lehetıségeinkhez mérten törekszünk.
7.1.2. Általános iskola
Az oktatást segítı eszközök listája (2008/2009. tanév)
eszközök rendelkezésre áll a program
megvalósításához
szükséges még
- számítógép* 33 20
- nyomtató 6 4
- videokamera 1
- videomagnó 5
- írásvetítı 3 3
- magnó 5
- színes TV 7
- fax 1
- írógép 1
- CD-lemezjátszó 1 1
- diavetítı 2
- projektor 1 1
- fénymásoló 2 2
- DVD 3 2
*ebbıl 2 Notebook
78

Az informatika, számítástechnika hatékony oktatásához több
számítógép áll rendelkezésre és folyamatosan törekszünk
korszerősítésükre. A szaktanteremben Internet elérhetıség is van. A
nyelvi labor segíti az eredményesebb nyelvtanulást. Feladatunk, hogy
diákjainkban igényt támasszunk a könyvtár használatára. Iskolai
könyvtárunk a községi könyvtár szerepét is betölti, ide is tervezzük az
Internet bevezetését. A könyvállományt is folyamatosan fejlesztenünk,
korszerősítenünk kell. A feltételek javításához továbbra is ki akarjuk
használni a különbözı pályázatokból adódó lehetıségeket.
7.2. A gimnázium Informatikai Stratégiája
Bevezetı
Az Informatikai stratégia célja a kompetencia alapú oktatás
bevezetésével, elterjesztésével kapcsolatos IKT kompetenciák
fejlesztésének, fejlesztési céljának meghatározása, mind tárgyi, mind
humán oldalon.
A stratégia kidolgozásának szükségessége azért is indokolt, mert
szakszerő iránymutatást ad az intézmény számára kitőzött céljai
elérésében, a célhoz vezetı út meghatározásában, a lépésenként
végrehajtandó fejlesztések tervezésében.
Mint minden stratégia, az Informatikai Stratégia is, az idı múlásával
áttekintendı, a változások hatásait (amennyiben a célok nem változtak)
át kell vezetni, módosítani, formálni kell. Javasolt legalább évente
felülvizsgálni, és szükség esetén szakember bevonásával aktualizálni.
Az Informatikai stratégia készítésének lépései a következık:
• Átfogó helyzetelemzés (meglévı adatok és személyes találkozó
alapján)
• Problémák meghatározása, elemzése
• Célok meghatározása, elemzése
• Végrehajtási terv meghatározása
Az intézmény hardver és szoftver feltételei
1. táblázat: Hardver feltételek
Eszköz neve
Típus/kategória
Darab
Számítógép
konfiguráció:
Elavult 18
Kifutófélben lévı 42
Korszerő 88
Hordozható számítógép: Elavult 1
79

Kifutófélben lévı 19
Korszerő 109
Digitális zsúrkocsi,
2
bırönd
Szkenner 5
Digitális videokamera 2
Digitális fényképezıgép 2
Nyomtató
Tintasugaras
nyomtató
Fekete-fehér
lézernyomtató
1
12
Színes lézernyomtató 2
Egyéb: mátrix 0
Aktív tábla 3
Web kamera 2
Projektor 23
Egyéb, itt fel nem sorolt
eszköz
Multifunkciós printer 2
Fénymásoló 4
A számítógépek eloszlása:
• 4 gépterem, géptermenként 18 tanulói és egy tanári
számítógéppel, notebook csatlakozási lehetıséggel a tanári
asztalnál. A géptermekben található gépek a vezetékes hálózatra
kötöttek.
• 2 szaktanteremben (Cisco Labor, Elektro Labor/B5) összesen 24
gép található.
• A B17-es közösségi helységben 8 db multimédiás számítógép van.
• A szerverteremben (B/9) 3 db szervergép, és egy lokálisan
bekötött munkaállomás található.
• Az A-épület tanáriban 4, a titkárságon 1 db számítógép található,
hálózatba kötve.
• Szaktantermekben 11 db, ( B/50-es és Stúdióban, stb.)
• Tanár kollégáknál 30 notebook található
• Titkárságon 1 notebook van
• A tanulóknak a HEFOP pályázaton nyert 87 db netbook került
kiadásra. (3 tartalék)
• Zsúrkocsi+bırönd 2 db notebook.
• Használaton kívül : 6 db notebook, 18 db asztali gép van.
80

Összesen: 277 db számítógép, ebbıl148 asztali, 129 notebook
2. táblázat: A számítástechnikai eszközökkel felszerelt helyiségek
helyiség helyiségek száma gépek száma
Számítástechnika
szaktanterem
4 77
Egyéb szaktanterem 6 24
Csak
tanári
bemutatóra alkalmas
multimédiás terem
12 1
Szertárak 4 1
Tanári szoba 1 4
Könyvtár 1
Adminisztrációs cél:1
Kutatási/tanulási cél:0
Irodák 5 1
egyéb 3 11
A számítástechnikai eszközökkel felszerelt tantermek száma 22 , ez
megfelelı.
3. táblázat: Szoftverek
Szoftver típusa
Operációs rendszer
Fajtái
XP, Vista, R2 Server 2003, Novell,
Suse Linux
Szövegszerkesztı Office 2003, Office 2007
Táblázatkezelı Office 2003, Office 2007
Adatbázis-kezelı Office 2003, Office 2007
Prezentációs program Office 2003, Office 2007
Programozási nyelv
Speciális
szoftver
Tantárgyi
oktatóprogramok
szakmai
Pascal, C++Builder
Taninform
Edison, Newton
egyéb Front Page 2003,
SharepointDesigner
A rendelkezésre álló szoftverek (Windows XP, Vista, Office 2003,
Office 2007, SharePointDesigner, Pascal, C++Builder) a közismereti
informatika és a szakmai tárgyak tanítását, az informatika érettségire
81

(közép és emelt szinten) való felkészítést lehetıvé teszik és alkalmasak
az IKT más órákon való alkalmazására is.
Informatikai hálózat
A jelenlegi informatikai hálózat az iskola számítógépeinek számához
viszonyítva kritikus terhelésen mőködik. A SuliNet 4 Mbit / sec internet
hozzáférési sebesség együttes használat esetén lassú, ami a wireless
hálózat bıvítése esetén nem lesz elég gyors a gépek elfogadható
sebességgel történı internet hozzáférés biztosításához.
Az iskola optimális sávszélesség igénye ~16 Mbit/sec letöltési és 3
Mbit/sec feltöltési sebesség körül lenne kívánatos.
Az iskola informatikai hálózatának három szegmens kiszolgálását kell a
jövıben is megvalósítania:
1. Az adminisztratív feladatok elvégzéséhez, az iskola belsı LAN
hálózatát kell fejleszteni. Erre a tanárok, az iskolavezetés és az
adminisztratív munkát végzık külön azonosítóval jelentkezhetnek
fel. Az itt jelentkezı igények kiszolgálását egy adminisztrációs
szerver végzi. Ennek átgondolt telepítésére, a tárolt tartalom
strukturált tervezésére van szükség.
2. Az oktatás során, a tanórákon, a tanórákra történı
felkészüléshez, a külsı információ eléréséhez, szolgáltatásához
szükséges az internet-hozzáférés. Ezt egyrészt az adminisztráció,
az iskolavezetés, valamint a tanár kollégák számára, másrészt a
tanulók számára kell biztosítani. Utóbbiak külsı internet
hozzáférését szabályozható módon kell megvalósítani. Itt a
hozzáférés ki/be kapcsolhatóságáról és a tartalmi szőrés
megvalósításáról kell gondoskodni.
3. Az iskola és a fenntartó, valamint a szülık felé irányuló
kommunikációt, amit az iskolai korszerő web-portálján keresztül
lehet hatékonyan megvalósítani. Itt kell megoldani az elektronikus
levelezés és egyéb korszerő szolgáltatások biztosítását. (pl.:SMSküldés,
stb.) Ezt a feladatot egy megbízható web-szerver látja el.
Itt kap helyet az oktatás-szervezés megújítását segítı e-learning
rendszer a Moodle, valamint a jövıben bevezetésre kerülı
elektronikus napló rendszer is.
A kialakításra került iskolai hálózat vegyes, döntı részben csillag
topológiájú vezetékes, valamint nagy lefedettségő wireless hálózat. Az
utóbbi években törekedtünk a hálózat biztonságos üzemeltetésére, ezért
Cisco switch-ek és Access Pointok (LinkSys) kerültek beszerzésre.
Lehetıség szerint a jövıben növelni szándékozzuk wireless hálózatunk
jelenlegi 80%-os lefedettségét 100%-os lefedettségre.
A szolgáltatásokat egy IBM (adminisztráció, levelezés), valamint kép HP
szerver (WEB, tanulószoba) biztosítja.
Vezetékes hálózatunk két szegmensbıl áll:
1. szegmens: A géptermeket, a Cisco Labort, valamint a B17-es
közösségi szobát magában foglaló szegmens. Ami a B-épületben
82

került kialakításra kábelcsatornában futó UTP Cat 5-ös kábeles
megoldással, döntı többségében D-Link switch-ek
alkalmazásával.
2. szegmens: Az A-épületben az adminisztráció, valamint a tanárok
számára a kistanáriban, valamint a kollégiumi tanáriban kiépített,
és a tantermek egy részében elérhetı vezetékes hálózat. Itt is
fizikailag a kábelcsatornában futó UTP Cat 5-ös kábeles megoldás,
és a többségében D-Link switch-ek alkalmazása jellemzı.
Vezeték nélküli hálózatunk szintén két szegmenső:
1. Az A-épületben mőködı wireless-hálózat. Ennek lefedettsége kb.
70%. Az alkalmazott D-Link routerek lecserélése a beszerzett
Cisco Access Pointokra a jövıben megtörténik.
2. A B-épület wireless hálózata. Ennek lefedettsége sem 100%, fizikai
kialakítása hasonló az A-épületéhez.
A két épületet fizikailag üvegszál köti össze, két duplex átvitelre
alkalmas média-konverter közbeiktatásával. A hálózat mőködés
szempontjából üzembiztosnak mondható.
Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége
A gimnáziumban informatika szakos tanár 4 fı, az informatika órákat ık
tartják.
Három kollégának van valamilyen számítástechnikai OKJ-s, több, mint tíz
fınek Start modulos ECDL bizonyítványa. A TÁMOP 3.1.4 pályázat
keretében kilencen vettek részt 30-60 órás informatikai témájú pedagógus
továbbképzésen, a továbbképzési keretbıl heten interaktív tábla továbbképzésen.
Az 40 fıs tantestület mintegy fele használja biztonsággal a számítógépet,
ez átlagos arány. Elvétve van olyan pedagógus, aki nem rendelkezik
semmilyen informatikai ismerettel.
Az informatika alkalmazása tanítási órákon
4.táblázat: A tanterv szerinti informatika óraszámok
évfolyam csoport óraszám Megjegyzés
9 5 4
1 3
10 6 2
11 2 2 Emelt szintő
12 2 2 Emelt szintő
1 1
13 1 1
Az iskola pedagógiai programja szerint az iskola felkészíti tanulóit a
középszintő, igény esetén az emelt szintő informatika érettségire.
83

A Pedagógiai Program szerint a jellemzı informatika óraszám heti 4
óra 9. , 2 óra a 10. évfolyamon. 11-12. évfolyamon további 2 óra
választható emelt szintő érettségire felkészítı képzésre történı
jelentkezés esetén. Az informatika tanításához a hardver és szoftver
feltételek adottak.
Informatika más tanítási órákon:
A pedagógusok 30 %-a használ IKT eszközöket idegen nyelv, fizika,
kémia, mővészetek órákon és a szakmai tárgyak óráin, ezt az arányt
feltétlenül növelni kell. A humán tárgyak esetében (magyar, történelem,
stb.) a lehetıségekhez képest kevesebbet használják az IKT eszközöket.
Az informatika alkalmazása egyéb területeken
A tanár kollégák gyakran használják órára készülésre, levelezésre,
böngészésre a számítógépeket. A tanórai munkára, illetve a hivatalos
ügyek intézésére kevésbé. Mindezeket a tevékenységeket döntı részben
a tanáriban és saját gépeiken végzik.
Az iskolának van saját web-portálja, amit a rendszergazda, az igazgató
helyettes, a gyakorlatioktatás-vezetı szerkeszt. A weblap sokszínő,
bemutatja az iskolát, az iskolai életet, a programokat és itt történik az
iskolai dokumentumok nyilvánosságra hozatala is.
A tanulók játékra, böngészésre, levelezésre, saját munkára, kutatásra
rendszeresen használhatják a B17-es korszerően berendezett
multimédiás termet, tanári felügyelettel. Ez hozzájárul az
esélyegyenlıség javulásához, hiszen olyan tanulók is számítógéphez
jutnak, akiknek nincs otthon, vagy nincs otthon Internet hozzáférésük.
A nem pedagógiai célokra 5 különbözı irodában 1 db asztali számítógép
és 5 db laptop segíti az adminisztratív munkát.
84

SWOT elemzés
ERİSSÉGEK
• Az iskolavezetés pozitív hozzáállása
• A pedagógusok többségének vannak
informatikai ismeretei
• A tanárok 30 %-a már használ IKT
eszközöket órán
• Vannak korszerő informatika
tantermek
• Többségében korszerőek az asztali és
notebook számítógépek
• Vezetékes számítógépes hálózat jó, a
rácsatlakozás 100 %-os
• Rendelkezésre állnak a szükséges
szoftverek
• Az iskolának van saját weblapja
• Az iskolának van mőködı e-learning
tanulószobája
• A tanulók órán kívül is hozzáférnek
számítógépekhez
• Multimédiás tanterem van
• A tanár kollégák mindegyike
rendelkezik notebookkal
LEHETİSÉGEK
• Pályázati lehetıségek
• Az egyetemek elvárják az informatikai
ismereteket
• Az intézmény elnyerte a
„Tehetséggondozó középiskola” címet
• Az iskola esélyes arra, hogy a
kompetencia-alapú oktatás terén
referencia intézménnyé váljon
• Az iskola felnıttoktatással is
foglalkozhat
GYENGESÉGEK
• Sok közismereti órán nem vagy csak
nagyon keveset használnak IKT
eszközöket
• Vannak olyan pedagógusok, akinek
nem elégségesek az informatikai
ismeretei
• A wireless hálózat lefedettsége nem
100%
• Az internet hozzáférés sávszélessége
alacsony
• Aktív táblák használata alacsony fokú
• Az informatikai hálózat nem kellıen
tagolt.
• Nincs e-napló használatban
• Nem egységes a dokumentum-kezelési
technika
• Alacsony szintő a e-tanulószoba
használatának mértéke
VESZÉLYEK
• Alacsony pedagógusi bérek
• Az IKT eszközök gyorsan elavulnak
• A közvetlen szakképzési hozzájárulás
megszőnése
• Fenntartó nehéz gazdasági helyzete
• Gazdasági válság következményei
• A pedagógusok jelentıs hányada
túlterhelt
SWOT analizis összefoglalása
A helyzetelemzés összefoglalásaként összegyőjtöttük a felmerült
problémákat, rangsoroltuk azokat és felállítottunk közöttük egy
hierarchiát, amit a Probléma fa mutat be.
A Probléma fa után felállítottunk egy Cél fát, amelyben
meghatároztuk a stratégiai célt és az ehhez vezetı rész célokat.
85

Probléma fa
A tanárok IKT eszközök használatával kapcsolatos ismereteik hiányosak
A tanárok
nem használnak
kellı
mértékben
IKT
eszközöket
A tanárok IKT
eszközök
használatával
kapcsolatos
ismereteik
hiányosak
A hálózathoz
történı
hozzáférés
alacsony
sávszélességő
A tanárok egy
része nem
alkalmazza az
újfajta oktatási
módszereket
A jövıben
kevés lesz a
fejlesztésre
fordítható
pénz
Az IKT
eszközök
gyorsan
elavulnak
A tanárok
túlterheltek
Nincs pénz a
továbbképzésekre
A fenntartó
gazdasági
helyzete rossz
A szakképzési
hozzájárulást
nem kaphatja
az intézmény
közvetlenül
A tanárok egy
része nem
akar újabb
módszereket
tanulni
86

Cél fa
A tanárok a
szükséges
mértékbe
használnak
IKT eszközöket
tanórán
A tanárok
tudják
használni az
IKT
eszközöket
A hálózathoz
történı
hozzáférés
sebessége
kielégítı
A tanárok
döntı része
alkalmaz
újfajta oktatási
módszereket
Az IKT
eszközökre
elegendı pénz
van
Az IKT
eszközök
gyorsan
elavulnak, de
pótolni tudjuk
azokat
A tanárok nem
túlterheltek
Továbbképzésekre
több
pénz van
A fenntartótól
kevésbé
függünk
gazdaságilag
A szakképzési
hozzájárulást
pótolni tudjuk
más bevételekkel
helyettesítve
azt
A tanárok
nyitottak az új
módszerek
adaptálására
87

Informatikai jövıkép:
• A tanárok ismerik az új tanítási módszereket és azok alkalmazása
során rendszeresen használják az IKT eszközöket.
• A tanárok jól használják az IKT eszközöket, képesek az új és
újabb eszközök használatára.
• A tanárok hétköznapi gyakorlata során használják az e-learning
rendszert, az iskola tanulószobáját.
• Az iskola informatikai eszközparkja korszerő, szükség esetén
fejlesztés vagy lecserélés nem okoz gondot.
• Sok teremben van digitális tábla, minden tanteremben projektor
• Az egész iskolában van vezeték nélküli hálózat és nagy sebességő
Internet hozzáférés.
• Mőködik az e-napló.
• A szülık felé történı kommunikáció többcsatornássá válik.
• Az iskolai adminisztrációt egységesül, korszerő IKT eszközök
segítik.
A fent vázolt jövıkép reális, egy részük a megvalósulás határán
van. Az elkövetkezendı években, arra kell törekednünk, hogy minél
jobban közelítsünk a felvázoltak felé. A közelítés elsı lépéseként a
következı stratégiai célokat határoztunk meg.
A célok eléréséhez szükséges stratégia
Informatikai stratégiánk lényege, hogy a pedagógiai programunkban
megfogalmazott célok, a megfogalmazott jövıképünk elérése érdekében
olyan informatikai eszköztár álljon a rendelkezésünkre, ami a lehetıvé
teszi azok hatékony megvalósítását. Fontos célunk, hogy az elért
eredményeinket megırizzük, és lehetıségeink szerint fejlıdjünk, vagy
minimális célként a jelenlegi szinten maradjunk.
A fenti stratégiai cél elérése érdekében három területen szükséges
stratégia meghatározása:
• Humánerıforrás oldalról, ami érinti a tanárokat, iskolavezetést, és
a nem pedagógus dolgozókat.
• Kommunikációs oldalról, ami az iskola és a külvilág kapcsolatát
teszi többcsatornássá.
• IKT eszköz oldalról, ami a már létezı technológiai szint
megtartását, és továbbfejlesztését jelenti
Humánerıforrás fejlesztésének, hatékonyabbá tételének stratégiája
Feltételezhetjük, hogy a létezı információs társadalmunkban az
információhoz történı hozzáférés a jelenlegi mértékben, vagy azt
meghaladóan fontos marad, továbbra is meghatározó jelentıségő lesz a
hétköznapi életben. Ennek a nyilvánvaló ténynek az elfogadása minden
az intézményben dolgozó számára alapvetı kell legyen. Ennek egyenes
következménye, hogy kötelességünk olyan szinten ismerni ezt a
88

technológiát, ami lehetıvé teszi, hogy tanulóink tudását, a legkorszerőbb
eszközök igénybevételével fejlesszük, ezáltal elérhetjük, hogy
„kompetens, intelligens, a világra és önmagára pozitívan tekinteni tudó,
sikeres állampolgárrá” váljon.
Ennek érdekében a következıket tervezzük megvalósítani:
• Pályázatok segítségével, jó gyakorlataink értékesítésével anyagi
alapot kell teremtenünk, pedagógusaink, technikai dolgozóink
számára, hogy olyan tudásra tegyenek szert, olyan képzéseken
vegyenek részt, amelyek minıségiek, kompetenciát biztosítanak
számukra a maguk szakterületén.
• Olyan belsı képzéseket szervezünk, ahol a szükséges témákban
saját, vagy meghívott elıadó segítségével fejleszthetjük, esetleg
szinten tarthatjuk kollégáink meglévı tudását. Itt konkrétan az e-
learning alapú tanulószoba kezelését és egyéb érdeklıdésre
számottartó képzésre kell gondolni.
• A fenti anyagiak megléte esetén, lehetıséget biztosítunk
kollégáinknak, hogy átvegyék más iskolák jó gyakorlatait, ezeket
meghonosítva intézményünkben.
• A meglévı gyakorlatnak megfelelıen továbbra is anyagilag
ösztönözzük kollégáinkat az innovációra, jó gyakorlatok
készítésére. Ez azért fontos, mert ezzel lehetıség nyílik arra, hogy
jövedelmét nagyrészt az iskolában keresse meg, és ne
kényszerüljön túlórára, más kereseti lehetıségekre.
• A kommunikációs csatornák bıvítésével, elérjük, hogy kollégáink
az eddiginél is hatékonyabb, naprakész tájékoztatást kapjanak az
iskolában folyó munkáról.
• A meglévı struktúrákat átgondolva, olyan munkaszervezési
módszereket vezetünk be, amelyek fokozatosan tehermentesítik
kollégáinkat a napi adminisztratív feladatok egy része alól. Ilyen
lehet például az elektronikus napló bevezetése, vagy a
tanulószobai szolgáltatások.
Kommunikáció hatékonyabbá tételének stratégiája
Az iskolai kommunikáció az intézmény mőködése során két szinten
jelentkezik:
• Belsı kommunikáció, ami az iskola mőködése során az iskola
dolgozóit, és tanulóit érinti.
• Külsı kommunikáció, ami a szülıket, fenntartót, egyéb
szervezeteket érint.
Az iskolai belsı kommunikáció fejlesztésének stratégiája:
• a már meglévı és a web-portálunkon mőködı tanároknak szóló
híroldal megtartása mellett a közösségi kommunikációt újabb
eszközzel bıvítjük. Amint lehetıségeink megengedik, elektronikus
üzenıfal kialakítását kezdeményezzük. Ez egyrészt
hatékonyabban juttatja el az információt az érintettekhez,
másrészt megszünteti a papír alapú kommunikáció egy részét.
89

• a meglévı hálózati dokumentum-kezelı rendszerek
egységesítésével kívánjuk standardizálni az elektronikus
levelezést, a web-klienseket. Ezáltal mindenki ugyan olyan
formában kapja az információt, ami a kooperáció lehetıségét is
kibıvíti.
Külsı kommunikáció fejlesztési stratégiája:
• A már korábban említésre került elektronikus naplót bevezetjük.
Ez az iskola és a szülık közötti hatékonyabb, és naprakész
kommunikációt eredményez, ami nagyban segítheti a szülıi
kontroll megerısödést, ami a tanulók oktatását és nevelését is
pozitív irányba befolyásolhatja.
• A szülı kérésére a fontosabb eseményekrıl tájékoztató e-mailt
küldünk. Ehhez a szülık e-mail címeit tartalmazó adatbázist kell
felépítenünk.
• Amennyiben anyagi lehetıségünk megengedi, a rádiótelefonos
technológiát is bekapcsoljuk a kommunikációba, a szülı igénye
szerint, a fontosabb eseményekrıl közvetlen értesítést kaphat
telefonjára.
IKT eszközök fejlesztésének stratégiája:
Iskolánk jelenleg is IKT eszközökkel jól felszerelt, átlagon felüli
eszközellátottsággal rendelkezik. Minimális célunk itt a meglévı szint
megtartása mellett, annak továbbfejlesztése. A problémát az idı okozza.
Köztudott, hogy ezeknek az eszközöknek az erkölcsi avulása gyors, öt
évente megduplázódik a számítási teljesítmény a számítógépek esetében,
újabbnál újabb technológiák jelennek meg a kiegészítı egységek piacán.
A fenti célok megvalósítása érdekében a következı fejlesztéseket
tervezzük:
• A közeljövıben új adminisztrációs szervert kívánunk munkába
állítani, ami teljesítményében és megbízhatóságában is
meghaladja a jelenlegit. Ez az iskolában folyó adminisztratív
munka támogatását teszi hatékonyabbá. Ezzel egy idıben olyan
logikai tárolási struktúrát alakítunk ki, ami a dokumentumok
hatékonyabb és gyorsabb kezelését teszi lehetıvé.
• Tervezzük informatikai hálózatunk internet hozzáférésének
sávszélesség bıvítését, ami az új feladataink, céljaink
megvalósíthatóságának egyik elıfeltétele. Itt fıleg a kifelé
történı kommunikáció sávszélesség növelésének van prioritása.
• Korszerősíteni kívánjuk hálózatunkat, egyrészt új struktúrában
kívánjuk üzemeltetni a meglévı eszközöket, másrészt a már
megvásárlásra került eszközöket beépítjük. Növelni kívánjuk
wireless hálózatunk lefedettségét, a cél a 100%-os lefedettség.
• Amennyiben anyagi lehetıségünk megengedi, korszerősítjük
kommunikációs hálózatunk gerinchálózatát, ami a megnövekedı
belsı adatforgalom miatt lassan szükségessé válik.
90

• Azokat az osztálytermeket, ahol még nincs projektor, fix
beszereléső eszközökkel kívánjuk ellátni, ezáltal alkalmassá
téve ıket a korszerő bemutatók tartására.
• Meglévı, és lassan elavuló eszközeinket lehetıség szerint
korszerő eszközökre kívánjuk cserélni. Itt egyrészt a tanár
kollégáknál lévı notebookok egy részére kell gondolni, másrészt
a B/3-as és B/7-es géptermekben lévı számítógépekre. Szintén
szükség lesz a drágán üzemeltethetı és lassan
mőködésképtelenné váló projektorok cseréjére.
• Szoftver használat terén törekszünk a „Tisztaszoftver” program
keretében hozzáférhetı szoftverek használatára, de szükséges,
hogy más területeken olyan szoftvereket adaptáljunk, melyek
szabadon hozzáférhetıek és használhatóak az iskolák
számára. Ez egyrészt költségkímélı megoldás, másrészt
tanulóink otthon is szabadon használhatják ezeket. (pl.: Gimp,
GeoGebra, Google ScetchUp, stb.)
Ezen fejlesztések anyagi fedezetének megteremtése érdekében,
folyamatosan szükség van olyan pályázatok benyújtására,
amelyek támogatják az IKT eszközök megújítását.
Ezen informatikai stratégiát évente ajánlatos átvizsgálni és
folyamatosan aktualizálni
7.3. Az általános iskola Informatikai Stratégiája
1. BEVEZETÉS
A stratégia célja a fenti idıszakra az intézmény informatikai állapotfelmérése után azon
fejlesztési célok összefoglalása, melyek segítségével az IKT alapú oktatás fokozatosan
kiterjeszthetı a következı 5 év alatt minden évfolyamon a teljes óraszám 25 százalékára
a közismereti tárgyakból illetve az óraszám 50 százalékára a szakismereti tárgyakból.
A digitális kompetencia területet szeretnénk erısíteni kerettantervi formában. Mindez
szerepel az intézmény pedagógiai programjában is, s ezen célok összhangban vannak az
intézmény küldetésével, s annak értékeit erısítik a megvalósulás során.
A digitális kompetencia eszközszükséglete ráépül az intézmény informatikai
struktúrájára és annak egyben szerves része is.
Tanulóink létszáma 184, 8 évfolyamon 1 párhuzamos osztállyal. Intézményünk
számára az egyik legfontosabb érték a jó minıségő képzés, piacképes tudás
megszerzésének biztosítása számukra.
91

A dokumentum tartalmazza a teljes állapotfelmérést az intézmény informatikai
hálózatáról, a rendelkezésre álló IKT eszközeirıl, tartalomszolgáltatási lehetıségeirıl,
adatbiztonsági intézkedéseirıl s végül a hozzáadott pedagógiai értékeirıl.
A stratégia a fenti idıszak alatt félévente felülvizsgálandó.
A célok megvalósításának feltétele a források rendelkezésre állása.
2.HELYZETFELMÉRÉS
Informatikai hálózat
Az intézmény az alábbi típusú Internet hozzáféréssel rendelkezik:
(Pl.: Sulinet- Közháló program keretében felszerelt Internet kapcsolat, maximális
sávszélesség letöltéskor 2Mb/sec, feltöltéskor 1 Mb/sec.)
Jelenleg 2 tanterem Internet ellátása megoldott, ott az összes munkaállomás
rendelkezik kapcsolattal, valamint egy elıadóteremben a tanári munkaállomás
kapcsolódik a hálózathoz.
Az intézmény közösségi terei (pl. könyvtár pihenı, tanári, stb) 100 százalékban
lefedettek Internet eléréssel. A könyvtár az épület távolabbi részén helyezkedik el,
az itt található 2 munkaállomás és a tanári 1 munkaállomása vezetékes kapcsolatot
használ.
A hálózat jól strukturált, viszont mindenképpen bıvítésre szorul.
A szaktantermekben a tanári munkaállomás mellett a mobil tanulói
munkaállomások internet elérése is nyitott kérdés.
A közösségi terek lefedettsége kielégítı.
IKT eszközök
(Interaktív táblák,
szoftverek)
munkaállomások, munkaállomások üzemeltetéséhez szükséges
Az intézmény az alábbi típusú interaktív táblákkal rendelkezik: 0 (db )- típus) tábla
projektorral a számítástechnika tanteremben, illetve 1(db) MIMIO Interaktív (típus)
tábla az elıadóteremben, ott rögzített a projektor. Whiteboard táblák vannak az
osztálytermek egy részében is.
Jelenleg 1tanteremben használunk interaktív táblát.
A szavazórendszerekkel nem rendelkezünk.
Teremfelügyeleti rendszerrel nem rendelkezünk.
Videokonferencia lehetıség nincs.
Az intézmény rendelkezik még 2 (db) digitális kamerával és 4 (db) digitális
fényképezıgéppel is.
A szaklaborban 0 (db) plotter és 1 (db) lapszkenner is elérhetı.
92

Mobil munkaállomás (laptop) pedagógusaink számára elérhetı, összesen 4 darab.
Tanulóink asztali számítógépeken dolgoznak, ezek megoszlása a következı:
Számítástechnikai labor 28 darab,
szakképzésben használt szaklabor: 0… darab,
könyvtár ( egyéb közösségi tér): 3 darab.
Mindezekbıl 3 évesnél idısebb 80 százalék.
- A szerverek és a munkaállomások illetve a laptopok operációs rendszere jogtiszta, az
oktatott szoftverek (MS Office, multimédia, programozás alkalmazások) szintén
legális példányok.
- Az eszközfelszereltség átlagosnak mondható. A szaktantermekbıl hiányzik az
interaktív tábla a hozzátartozó tanári állomással, viszont az osztálytermek
rugalmasan bıvíthetık, hiszen azokban már whiteboard rendelkezésre áll.
- A jelenlegi géppark részben felújításra, frissítésre szorul.
- Az alkalmazott szoftverek jogtiszták, de a változó kimeneti követelmények és
biztonsági kockázatok miatt is frissítésre szorulnak .
- Egyéb digitális eszközök száma – fényképezıgép, kamera – a tanulói létszámhoz
képest kevés.
IKT tartalom
- Digitális tananyagot fıleg az alábbi mőveltségi területekre szereztünk be:
Matematika, Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv / angol, német/
- Térítésmentesen használható digitális tartalom az alábbi formában ismert és
alkalmazott a pedagógiai programunk szerint: SDT
- A rendelkezésre álló tartalmak jórészt pályázatok útján kerültek az intézménybe, s az
új megoldásokat keresı kollégák alkalmazták elıször ıket.. A tartalmak csak
részben fedik le a tananyagszükségletet.
Belsı tartalomszolgáltatás
- Az intézmény nem rendelkezik saját fileszerverrel.
- Az intézmény saját webszervert és mail relay szervert sem üzemeltet.
- Az intézmény az alábbi információkat osztja meg weboldalán keresztül a fenntartó, a
szülık és a tanulók számára:
o a tanév rendjére vonatkozó információk,
o az intézmény bemutatása,
o tanulmányi versenyek, kirándulások, rendezvények.
93

- A központi adatszolgáltatás biztosítására a rendszert KIR rendszert használjuk.
- Adatbiztonság
- Vírusvédelem
o munkaállomások vírusvédelme:AVG (típus)
o szervereink vírusvédelme: - típus)
- Egyéb intézkedések (antispam, tartalomszőrés, adathalászat)
- Az intézményben az alkalmazott rendszerek és a digitálisan kezelt adatok biztonsági
besorolása még nem történt meg.
- Jelentıs adatvesztés nem történt az elmúlt öt évben. Kisebb vírusfertızésektıl
eltekintve rendszereink megfelelıen mőködnek.
Pedagógiai érték
- Az IKT kompetenciafejlesztés bekerült az intézmény pedagógiai programjába. A
tanmeneteinkben rögzítésre került, miként épülnek be az IKT eszközök a különbözı
tantárgyak tanításába.
- A tanórai mérés- értékelés is új eszközökkel gazdagodik. Mindezek alkalmazására
szintén a pedagógiai program az iránymutató.
- A rendelkezésre álló pedagógiai kompetenciákat felmértük. A tantestület igénybe
veszi a folyamat-tanácsadói szolgáltatást, és IKT-mentorálást is kértünk.
- A programba bevont pedagógusok mindegyike külsı és belsı továbbképzést kap.
- Az kutató-kísérletezı pedagógusok mellé fokozatosan felzárkóznak a többiek is. A
tantestület motivált a program bevezetésében, kész a szemléletváltásra.
3. A CÉLOK KITŐZÉSE ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ ALFELADATOK MEGHATÁROZÁSA
A célok kitőzésekor a fenti területeken figyelembe vettük átfogó célként a vállalt IKT
alapú oktatás bevezetését, kiterjesztését. Minden informatikai átalakítás és fejlesztés
ennek van alárendelve.
Az intézmény pedagógiai programjából a vonatkozó értékek:
- minıségi és piacképes tudás biztosítása a tanulók számára
- „egész életen át tartó tanulás” készségének kialakítása
- digitális írástudás: digitális kompetencia kialakítása
- nyitott, kommunikációra képes egyéniségek formálása
- problémamegoldó, innovatív személyiségfejlesztés
- esélyegyenlıség biztosítása a társadalmilag hátrányos helyzető tanulók számára
- esélyegyenlıség biztosítása a sajátos nevelési igényő tanulók számára.
94

Az alábbi tartalom példaként szolgál.
Informatikai hálózat
Cél: Az informatikai hálózat alkalmas legyen a programhoz tartozó összes tanterem és
érintett közösségi terület megfelelı minıségő kommunikációjának biztosítására. Ebbe
beleértjük az összes szaktantermet és a közösségi tereket is. Az intézmény számára a
sávszélesség megfelelı legyen az oktatási tartalmak eléréséhez és a közösségi funkciók
használatához.
Jelenlegi helyzet: Csak a számítástechnika szaktanterem és a nyelvi labor ellátása
megfelelı. A közösségi területek kielégítıen lefedettek. A sávszélesség bıvítendı.
Forrás: önerı, mely a fenntartó által biztosított keret része, pályázatok.
Feladatok:
A1 A megfelelı új és biztonságos hálózati topológia megtervezése a szükséges új aktív
eszközökkel
A2 A hálózati átalakítás fizikai kivitelezésének elindítása, annak felügyelete
A3 Az új végpontok kiépítése
A Az új végpontokon használható IP címterület kialakítása (DHCP-DNS szerver
konfigurációbıvítés)
A5 A sávszélesség bıvítése esetlegesen új szolgáltató bevonásával
IKT eszközök
Cél: A meglévı eszközpark megfelelı szintre bıvítése, az IKT alapú oktatáshoz
kívánatos tanórai környezet kialakítása a tervezett tantermekben. A tanórán kívüli önálló
munkához az eszközkölcsönzés biztosítása. A tantermekben annyi mobil munkaállomás
biztosítása, amennyi mellett már csoportmunka végezhetı. A tanári munkaállomás és az
interaktív tábla felszerelése. Egyéb eszközök biztosítása kérésre: mikroszkóp,
dokumentumkamera, digitális kamera, SNI eszközök.
Jelenlegi helyzet: Csak a számítástechnikai szaktanterem, nyelvi labor ellátása
megfelelı. A további termek telepítése, az eszközpark kibıvítése pótlandó.
Forrás: nagyrészt pályázat ,kisebb részben önerı
Feladatok:
B11 A szükséges eszközök megtervezése a jelenlegi állapot és a becsült
eszközszükséglet alapján
B12 A tantermek felkészítése ( hálózati végpontok, elektromos leállások, tartókonzolok,
tanári munkaállomás elıkészítése), a terem berendezésének csoportmunkára is alkalmas
átalakítása
B13 Az új eszközök telepítése (interaktív tábla, projektor, tanári munkaállomás, egy-egy
táblához csatlakoztatható dokumentumkamera és mikroszkóp, SNI eszközök)
B14 A berendezések cserealkatrészeinek biztosítása – a megfelelı forrás megtalálása,
illetve technikai támogatás biztosítása, folyamatos karbantartás
95

IKT tartalom
Cél: A programban vállalt mőveltségi területekhez változatos, jó minıségő, interaktív
IKT tartalom biztosítása. Ez történhet külsı beszerzéssel, de építünk a belsı innovációra
is: mind tanári mind tanulói oldalról. A munkaközösségek mentori segítséggel
feltérképezik a rendelkezésre álló anyagokat, s ütemezést készítenek a mőveltségi
területük 25%-os lefedésére, majd a tananyagbázis gazdagítására.
Jelenlegi helyzet: A rendelkezésre álló digitális tartalmak hiányosak.
Forrás:önerı a piaci beszerzésre, s javarészt ingyenes tartalom biztosítása
Feladatok:
B21 A használható „Jó gyakorlatok” felkutatása
B22 A pedagógiai programmal összhangban levı tartalmak közös „adatbázisba”
rögzítése, a szükséges beszerzések végrehajtása
B23 A tartalmak használatához szükséges egyéb szoftverek telepítése
B24 A testület által végzett „tartalomfejlesztés” szorgalmazása
B25 A szoftverek karbantartása, frissítése szükség esetén
Belsı tartalomszolgáltatás
Cél: Az intézmény webhelyének fejlesztése, közösségi funkciókkal történı kiegészítése.
A fenntartó és a szülık felé a szükséges online információk biztosítása. A diákok
tanórán kívüli online IKT tartalomszolgáltatása. A tartalomszolgáltatás alakuljon át:
legyen virtuális közösségi tér az esélyegyenlıség biztosításával.
Jelenlegi helyzet: Az intézmény webhelye csak minimális mértékben felel meg az
elvárásoknak.
Forrás: önerı a webhely átalakítására, szükség esetén ingyenesen elérhetı külsı
portálokon az „iskolai tér” létrehozható
Feladatok:
C1 A közösségi portál megtervezése
C2 A portál fokozatos kialakítása, a megfelelı felhasználói profilokkal ( fenntartó,
szülı, diák)
C3 A portál folyamatos karbantartása, aktualitásának biztosítása, a közösségi funkciók
moderálása
C4 Online IKT tartalomszolgáltatás kiépítése
C5 Online segítség biztosítása az IKT tartalmak mellé
C6 A tartalmak esetleges átalakítása SNI szempontból
Adatbiztonság
Cél: Az intézményhez tartozó digitális rendszerek és adatok biztosítása. A rendszerek
rendelkezésre álljanak a tanítási és a felkészülési idıszakban. Az intézményi adatokról
96

készüljön rendszeres biztonsági mentés. Adatvesztés vagy külsı támadás ne
veszélyeztesse a közösségi és a tartalomszolgáltatási funkciókat.
Jelenlegi helyzet: A rendszerek vírusvédelme biztosított, de az esetleges támadások
esetén a teendık nem rögzítettek. Az adatkezelés és mentés nem szabályozott.
Forrás:önerı
Feladatok:
D1 Az eszközök, rendszerek és adatok biztonsági osztályokba sorolása. Szükség esetén
a védett hálózati szegmensbe helyezése, az intézmény belsı adatainak elkülönítése a
diákok és tanárok felhasználói tárhelyétıl
D2 A látogatható webhelyek közül a káros tartalmúak szőrésének kiterjesztése az új
munkaállomásokon is
D3 Folyamatos továbbképzés az érintett kollégáknak
Pedagógiai érték
Cél: Az IKT eszközök mellé a pedagógiai érték folyamatos fejlesztése. Csak ezekkel
kelhet életre az új tanítási-tanulási módszertan. Állandó innováció ösztönzése:
változatos munkaformák kialakítására, új tartalmak keresésére, készítésére. Maguk a
pedagógusok is kapcsolódjanak be a szakterületüknek megfelelı közösségi terek
munkájába.
Jelenlegi helyzet: A tantestület motivált a bevezetésben, de tapasztalatszerzésre,
támogatásra, s maga is tanulásra szorul.
Forrás: pályázat: TÁMOP 3.1.4 és önerı
Feladatok:
E1 A szükséges tanfolyamok megszervezése
E2 Mintatanmenetek készítése, „óravázlat-fórum” indítása munkaközösségi szinten
E3 Óralátogatások biztosítása a saját intézményen belül. Rendszeres megbeszélések
szervezése a mentor bevonásával, ahol megbeszélhetik az aktuális tapasztalatokat –
szintén a rokon mőveltségi területek összevonásával
E4 Az SNI feladatok feltérképezése. A tanmenetek, óravázlatok kiegészítése
E5 Folyamatos visszajelzés és önértékelés biztosítása a pedagógusok számára
E6 A diákok visszajelzéseinek értékelése
E7 Jelen informatikai stratégia folyamatos felülvizsgálata a megvalósult elemek és
visszajelzések alapján
97

Egészségnevelési program
„Nemcsak az a hasznos, ha pénzt győjtünk, de az is, ha egészséget
szerzünk, mert az egészség – talán inkább, mint a vagyon – örökölhetı.”
(Fodor József)
1. Az egészségnevelési program elkészítésének alapjai
1.1 Törvényi háttere
A közoktatási jogszabályok és hivatkozások, a fenntartó és az iskola
dokumentumai, szabályzatai adják azokat a kereteket, melyeket az
egészségnevelési program elkészítésénél figyelembe vettünk.
1.2 Helyzetelemzés, helyzetkép
1.2.1. A gimnázium
Az iskola
Az iskola helye és épülete egészségnevelési szempontból
Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola alig több, mint 40
éve, Szekszárd északi városrészében épült, a város központjától
gyalogosan körülbelül 20 percre. Tömegközlekedési eszközökkel
könnyen megközelíthetı, tanulóink nagy része azonban a viszonylag
ritkán közlekedı autóbuszjáratok miatt az iskolába gyalog érkezik, vagy
onnan gyalog távozik.
Az iskola két épületét jól gondozott kis park veszi körül. Két épületünk
adottságai a kora nyári idıszakban kedvezıtlenek: a termekben a
sötétítés ellenére szinte elviselhetetlen a hıség. A téli idıszakban a két
épület közötti közlekedés egészségvédelmi szempontból hátrányos.
Tornatermünk kicsi. Sportudvarunkban két sportpálya (egy aszfaltos és
egy salakos) van, felújításukra 1984-ben került sor utoljára. A salakos
pálya mára balesetveszélyessé vált. Kismérető konditeremmel és
asztalitenisz-teremmel rendelkezünk. Épületeink, termeink
felszereltsége jónak mondható, mind a berendezést, mind a technikai
felszereltséget illetıen.
Az iskola adottságai befolyásolják egészségnevelési munkánk tartalmát,
lehetıségeit. Mindig van azonban néhány teendı azért, hogy
kellemesebb legyen a mindennapi iskolai élet: a könyvtárba az iskola
alatt mőködı főtımő anyagi segítségével klíma-berendezést szereltünk;
az iskola bejáratánál, a büfé mellett beüzemeltük az ivóvízkutat; a B
épületben italautomata, az A épületben büfé üzemel. A könyvtári olvasó,
és a számítástechnika termek közül néhány klimatizálása megtörtént.
A szomszédos kollégiumban kulturált környezetben kapjuk az ebédet.
98

Az iskola mőködése egészségnevelési szempontból
Az egészségnevelés az a területe az iskolai életnek, ahol a magatartás
befolyásolásában csak türelmesen, fokozatosan haladhatunk elıre. Az
osztályfınökök, a biológiatanárok és a testnevelık foglalkoznak a legintenzívebben
az egészségnevelés kérdésével. A 2002/2003-as tanévtıl
kezdıdıen a RÉV-vel együttmőködve pályázati úton évente
bekapcsolódunk a Szociális és Munkaügyi Minisztérium drogprevenciós
programjába. A prevenciós munkához intézményi drogstratégiával
rendelkezünk. Az egész tanéven átívelı tevékenységben valamennyi
osztályfınök részt vesz. A munkában a gyermek- és ifjúságvédı jelentıs
részt vállal. Az akció-jellegő tevékenységben a nevelıtestületnek szinte
minden tagja bekapcsolódik.
Az iskola-egészségügyi szolgálat 2002/2003. tanévben végzett vizsgálati
eredményeirıl: iskolánk tanulóinak 30%-a látásélességi, 21%-a
mozgásszervi problémával, 10%-a túlsúllyal küzd.
Az egészségnevelés színterei iskolánkban
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben
Tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelı
egészségnevelési vonatkozásokat. Az óra jellege meghatározza a
problémák megközelítésének és feldolgozásának módját, mélységét. Az
egészségnevelés terén különös felelısségő tantárgyak iskolánkban az
osztályfınöki, a biológia és a testnevelés órák. Tantárgyi programjaink
rögzítik az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat és teendıket.
• tanórai testnevelés: valamennyi osztályunk heti 2 órarendi
testnevelés órán vesz részt. A 2004 szeptemberében induló nyelvi
elıkészítı osztály testnevelés óráinak száma 3. A 9-13. évfolyamon
tanulóink szabadon választott tárgyként felvehetnek többlet
testnevelés és sportórákat. A tanév során két alkalommal –
szeptemberben és májusban – a tanulók fizikai állapotának mérését
meghatározott szempontok szerint végezzük testnevelés órán. A
mérés, egyéni értékelés motiváló tényezı, mivel a tanuló képet kap
saját teljesítményérıl, társai eredményeihez és saját korábbi
eredményeihez viszonyítva is.
A 2010- 11. tanévben induló sportosztályban ettıl eltérı (jóval több)
idıkeretben sportolnak tanulóink.
• gyógytestnevelés: a 2000/2001-es tanévtıl kezdıdıen indítottuk be a
gyógytestnevelés órákat, melyeket gyógytestnevelı tanári diplomával
rendelkezı kollégánk vezet. A foglalkozásokon szakorvos javaslatára,
iskolaorvosi besorolás után vesznek részt az érintett tanulók, heti 3
órában. Célunk az asztmás, a mozgásszervi (mellkasi, gerinc és láb)
deformitásokkal és belgyógyászati (ifjúkori hipertónia, endokrinzavarok
és egyéb) panaszokkal küszködı, a testi képességekben
visszamaradó tanulók panaszainak csökkentése illetve
megszüntetése a testnevelés eszközeivel. Szakorvosi kontroll,
iskolaorvosi és a szülıkkel való kapcsolattartás elengedhetetlen az
99

érdemi munkához. Anyagi lehetıségeinktıl függıen a
gyógytestnevelés keretében uszodai foglalkozásokat is szervezünk.
• osztályfınöki órák: az osztályfınöki órákon évfolyamonként
különbözı tartalommal minimum 10 órában foglalkoznak tanárokdiákok
közösen az egészségnevelés különbözı területeivel a lelki és
testi egészség témaköreihez rendelt fejlesztési célok elérését szolgáló
különbözı tevékenységformákban. Az osztályfınökök a
drogprevenciós programban megfelelı képzéssel sajátították el azokat
az interaktív módszereket és technikákat, mellyel az élményszerő
ismeretszerzésre nyílik mód. A szemléltetés hagyományos,
audiovizuális és informatikai lehetıségeit is kihasználjuk ahhoz,
hogy tanulóink olyan tudásra tegyenek szert, mely segíti ıket az
életvitellel kapcsolatos döntések önálló meghozatalában. A munkához
külsı szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Ugyancsak
osztályfınöki órák keretében foglalkozunk a veszélyhelyzetek
elkerülésének módjaival a helyes közlekedési szokások terén.
• A biológia, kémia, nyelv, mővészetek tárgyak keretében különösen
sok lehetıséget használhatunk ki az egészségneveléshez kapcsolódó
szemléletformálás terén.
Moduláris oktatási program megvalósítása:
Iskolánkban az „Egészséges test, egészséges lélek, egészséges
környezet” címő modult valósítjuk meg. Ez a téma jól illeszthetı a
9. évfolyam Európai Uniós ismeretek tantárgyába. A témához Az
Educatio Kht. Kompetenciafejlesztı oktatási program Életpályaépítési
kompetencia terület „A” Földünk és környezetünk VIII.A.3.1.
moduljait használjuk. 11. évfolyamon a német nyelv órákon
foglalkozunk a témával. A modulok kiválasztásánál döntı szerepet
játszott az adott modul témája, nyelvi szintje, típusa, ill. a
tanulócsoport életkora. Ezek figyelembevételével 3 modult
dolgozunk fel az ,Egészséges test, egészséges lélek, egészséges
környezet’ témában. A modulok a www.sulinovadatbank.hu
honlapon álltak rendelkezésünkre. A modulok témája a Greenpeace
szervezete, a klímaváltozás ill. az emberek higiéniás szokásai,
melyek lehetıséget biztosítanak a fıtéma sokoldalú
megközelítéséhez és feldolgozásához. Megfelelnek a csoport
tudásának (B1-B2). A 12. osztályban angol nyelv órákon
foglalkozunk ezzel a modullal. A legnagyobb hangsúlyt az
egészséges környezet témára helyezzük, mivel ettıl függ az
emberiség jövıje, egészségünk. Az anyagot a PLUS INTERMEDIATE
kompetenciaalapú tankönyvébıl választottuk. A projektet
kooperatív módszerekkel dolgozzuk fel, csoportokat alakítva. A
részletes kidolgozást az egyes tantárgyak helyi tantervei illetve a
tanmenetek tartalmazzák.
Nem hagyományos tanórai oktatásszervezésben
100

• A tanév szerves része a sportnap, a drogprevenciós nap és a
természetvédı nap, melyeket évrıl-évre megszervezünk egy-egy
tanítási napként vagy annak részeként. A Béla-napon és a diáknapon
egészségneveléshez kapcsolódó elıadásokat szervezünk.
• Mindennapos testedzés programja az órarendi testnevelés
órákon túl:
A tanórai testnevelésen kívül valamennyi lehetıség a diákok
önkéntességére épül. A program sikeressége tehát nagymértékben
függ a szemléletmódtól. Az iskolai sportköri foglalkozásokat
tanulóink választása és a tanévenként változó órakerethez mérten
szervezzük. Törekszünk arra, hogy sportcsoportonként minimálisan
heti 2 óra testmozgást biztosítsuk a sportkör munkájában
résztvevıknek. A konditerem és az asztalitenisz-terem igénybevétele
is önkéntességen alapul, a hét minden munkanapján lehetséges.
A városi és területi, regionális bajnokságokon, diákolimpián részt
veszünk. Iskolánk sportolói egyéni és csapatversenyekben évrıl-évre
szép helyezéseket érnek el.
A tanévi sportprogramot az éves munkaterv tartalmazza.
Tanórán kívüli programok:
Tanévkezdés elıtt megszervezzük a 9. évfolyam „szöcsketáborát”. A
tábor
programjának fontos része a sporttevékenység.
Hétvégi gyalog- ill. kerékpártúrákat kezdeményezünk, ill. kíséretet
biztosítunk tanulóink számára a városi szabadidı hasznos eltöltésére
szervezıdı programokon való részvételre. Sajnos az érdeklıdés
nagyon kicsi.
Az évenként ismétlıdı osztálykirándulásoknak részei a közösség- és
szemléletformáló gyalogtúrák, a „hegymászások”.
Diákjaink olyan versenyeken indulnak, ahol az egészségvédelem kiemelt
téma. (Elsısegélynyújtó-verseny, parlagfő-vetélkedı)
• Részt veszünk különbözı életmódformáló akciókban:
- olimpiai ötpróba
- autómentes világnap
- egészséges táplálkozás napja
- dohányzásmentes nap
- más partnereink által meghirdetett tömegsport rendezvények
• Tanulóinkat évrıl-évre mozgósítjuk egy-egy nyári táborra, amely
mintát ad a szabadidı egészséges, hasznos eltöltésére (vízitúra,
gyalogtúra, sporttábor).
• Tanulóink egészségügyi szőrés keretében rendszeres iskolaorvosi és
fogászati szőrésen vesznek részt.
1.2.2. Az általános iskola
Helyzetleírás
101

A diákok értékválasztása elsısorban a családtól függ, ezt az iskola csak
kismértékben tudja befolyásolni. Szép környezető faluban élve
gyermekeinknek lehetıségük van a természetközeli életre, nagy részükre
jellemzı mégis a mozgásszegény életmód, a rendszertelen táplálkozás, a
kialvatlanság. Megnıtt a deviáns hatások és a médiák befolyása is. Az
elmondottak indokolják egészségnevelési program létjogosultságát.
Az egészségnevélés szinterei az általános iskolában
A diákok értékválasztása elsısorban a családtól függ, ezt az iskola csak
kismértékben tudja befolyásolni. Szép környezető faluban élve gyermekeinknek
lehetıségük van a természetközeli életre, nagy részükre jellemzı mégis a
mozgásszegény életmód, a rendszertelen táplálkozás, a kialvatlanság. Megnıtt
a deviáns hatások és a médiák befolyása is. Az elmondottak indokolják
egészségnevelési program létjogosultságát.
Egészségnevelés az 1-4. évfolyamon
Az iskolarendszer kezdı szakaszában nagy szerepe van az
osztálytanítónak. Személyisége és elhivatottsága döntı súllyal alakítja a
gyerekben kialakuló, formálódó világképet. A tanulók számos attitődjének
alakításán túl a szülık hozzáállását is befolyásolhatja igényessége,
értékrendje. Az egész tanítási napot együtt tölti osztályával, szinte
minden tantárgy keretein belül lehetısége nyílik arra, hogy formálja a
gyerekek egészségi szokásait, életmódjuk alakulását. Különösen a
természetismeret tantárgy témaköreiben van lehetıség életmódminták
elemzésére, együttes tevékenységek során közösségépítésre, értékek
átadására. (Táplálkozási szokások, tisztálkodási szokások, anyag- és
energiatakarékosság, életviteli szokásaink, életvezetés a családban.) A
tantárgyakban szereplı konkrét témakörök a környezeti nevelési
programhoz kapcsolódóan szerepelnek.
Egészségnevelés az 5-8. évfolyamon
Magyar nyelv és irodalom:
növeljük az egészséghez való, pozitív érzelmi témájú könyvek
feldolgozását
ismerjék meg az irodalmi mővekben megjelenı természeti és
egészség értékeket, harmonikus kapcsolatokat
Történelem:
értsék és tudják, hogy mikor és milyen emberi tevékenységek révén
alakult át a természet
tudják értelmezni, hogyan hatottak az egészségi változások a
gazdálkodásra, az életmódra
értsék meg az egész világot érintı globális problémákat
Idegen nyelvek:
102

legyenek érzékenyek a hazai egészségnevelési problémákra és
ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit
Matematika:
legyenek képesek egészségnevelési mérések eredményeinek
értelmezésére
Fizika:
ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások
egészségkárosítását
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat
felelıséggel szabad csak felhasználni
Földrajz:
szerezzenek tapasztalatokat az élı és az élettelen környezetrıl
Biológia:
ismerjék meg az egészségi problémákat és azok megelızési
lehetıségeit
ismerjék meg az egészségük alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit
ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat
sajátítsanak el egészséget megırzı életviteli technikákat
Kémia:
értsék meg a különbözı technológiák, vegyszerek hatását a
természeti környezetre
Ének-zene:
tudják, hogy az élı és az élettelen természet hangjai károsító és
esztétikai hatásúak is lehetnek
Rajz:
legyenek képesek egészségnevelési témakörök ábrázolására
ismerjék fel az egészséges életmód szempontjait figyelembevevı
formatervezést
Technika:
ismerjék a szakmák gyakorlásához kapcsolódó egészségi ismereteket
ismerjék a szakmákhoz kapcsolódó higiéniai követelményeket
ismerjék a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre
figyeljék meg az egészségnevelési technológiákat a gyakorlatban
fejlıdjön az egészséges életmód iránti igény, kultúrált lakhely
kialakításának fontossága, környezettudatos fogyasztás
Osztályfınöki órák
Jogszabályi elıírásoknak megfelelıen az iskola helyi tantervébe – az
osztályfınöki nevelı és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni
az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló
tananyagot, melynek idıkerete az 5–8. évfolyamon nem lehet kevesebb
tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.
103

A tartalmi körök meghatározásánál a következı szempontokat
tartottuk szem elıtt:
az egészségfejlesztés, védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati
megfontolásai;
az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlıdés- és
szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei;
a legégetıbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltı népegészségügyi
problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait
az egészségmagatartás befolyásolásának lehetıségeit
1.3 Erıforrások
1.3.1. Gimnázium
Az egészségnevelési munka céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel,
hogy az iskolai élet résztvevıi egymással, valamint külsı szervezetekkel
jó munkakapcsolatot, együttmőködést alakítsanak ki. Ezek egyúttal
munkánk erıforrásai is, melyek számbavételével képet kaphatunk arról,
hogy kire, miben számíthatunk.
Az alábbiakat szem elıtt tartva az iskolának ki kell dolgoznia részletesen
is kapcsolatrendszerét.
Humán erıforrások
Belsı erıforrások
Erıforrások Feladat, szerepkör Erısség
Iskolavezetés Támogatja az egészségnevelési
programokat. Forrásokat
teremt, ösztönöz a részvételre,
aktívan részt vesz a
programokban.
Hasznosítható
kapcsolatrendszer
Szaktanárok
Egészségnevelési
munkacsoport
(természettud.
munkaköz. tagjai,
gyermek- és
ifjúságvédı,
testnevelı)
Osztályfınöki
közösség
Tantárgyaikba építve kiemelik,
erısítik az egészségfejlesztéshez
tartozó ismereteket.
Éves akciótervet készít, segíti és
koordinálja a megvalósítást.
Dokumentációs és értékelı
munkát végez, pályázatokat ír,
kapcsolatokat teremt külsı
támogatókkal
Évfolyamokra bontva foglalkozik
a tartalmak feldolgozásával
Minden tanár feladata
az egészségnevelés
Lehetıség különbözı
szakmacsoportok
programjainak
összehangolására
Aktualitások azonnali
megvitatása
osztályközösségben
104

DÖK-segítı ,
gyermek-és
ifjúságvédı
Tagjai az egészségnevelési
munkacsoportnak
Egyedi problémák
azonnali kezelése,
továbbítása
szakemberhez
Oktatástechnikus Támogatja a tanári munkát Gyakorlati szakértelem
eszközkezelés
Titkársági dolgozók Háttér-feltételek biztosítása Egyéni gondoskodás
egészségvédelemben
Intézkedés sürgıs
beavatkozáshoz
Technikai dolgozók
Diákok
Szülık
Egészséges, tiszta környezet
biztosítása, balesetveszély
elhárítás
Az éves akcióprogramban
aktívan vesznek részt:
hallgatóság, tevékeny
szerepvállalás, önálló
kezdeményezések
Támogatás, részvétel, külsı
erıforrások felkutatása
Elıadások tartása
Versenyfelkészítés
Azonnali beavatkozás,
balesetvédelem
Partnerség
Az egészségnevelés csak
jelentıs szülıi részvétel
mellett lehetséges
Külsı erıforrások, kapcsolatrendszer
Intézmény, szervezet Kapcsolat tartalma Kapcsolattartók
Iskola-egészségügyi
Szolgálat (iskolaorvos,
elıadások, szőrések,
mérések, szakmai
titkárságvezetı
védını
védını)
tanácsadás, egyéni
segítségnyújtás, egészségügyi
elváltozással rendelkezı
tanulók nyomon követése
(gondozás)
ÁNTSZ
elıadások, szakmai
gyerek- és ifjúságvédı
Vöröskereszt Tolna
Megyei Szervezete,
Mentıállomás
tanácsadás
szakmai segítségnyújtás,
versenyekre felkészítés
Sportegyesületek közös szervezéső sport v.
szabadidıs programok
Rendırség
drogprevenciós tevékenység
drogstratégia kialakítása
Szakorvosok
szenvedélybetegségek
megelızéséhez kapcsolódó
tevékenység segítése
felelıs
gyermek- és
ifjúságvédı, igazgatóhelyettes,
különbözı
osztályok vezetıi
testnevelık, edzık
igazgatóhelyettes,
oktatási referens
egészségnevelési
munkacsoport
vezetıje, szakorvosok
105

RÉV
Más közoktatási
intézmény
Fenntartó
drogprevenciós tevékenység
drogstratégia kialakítása
közös akciók,
sportprogramok,
kirándulások
elvárások megfogalmazása
források biztosításához
segítség
igazgatóhelyettes
kuratórium titkára
programtól függıen
osztályfınökök,
testnevelık
iskolavezetés,
Mővelıdési és Sport
Iroda, Mővelıdési B.
Anyagi erıforrások
Saját anyagi erıforrásaink: az iskolai költségvetés. Az egészségneveléssel
összefüggı feladatokra a közoktatási normatívát fenntartónk döntésének
megfelelıen a költségvetésbe építve vagy pályázati úton kaphatjuk meg.
Az egészségnevelésre fordítható keret felhasználásáról az éves
akcióprogram elkészülte után döntünk.
Az éves költségvetésbıl minden évben olyan felújításokat és
karbantartásokat kell végezni, melyek az egészséges, tiszta környezet
fenn-tartását eredményezik.
Külsı anyagi erıforrások: az I. Béla Alapítvány rendszeresen támogatja
tanulóink sporttevékenységét, nyári táborokban való részvételét egyéni
és csoportos támogatás keretében egyaránt.
Pályázatok: Az egészségneveléshez, a szabadidı hasznos, tartalmas
eltöltéséhez kapcsolódó pályázatok figyelése az igazgatóhelyettes
feladata. İ tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetıségekrıl és segít
azok elkészítésében. Az iskolavezetés kiemelt feladata a forrásbıvítı
pályázati tevékenység.
1.3.2. Általános iskola
Tárgyi feltételek
Iskolánk a település központjában fı közlekedési út mellett helyezkedik
el. Ez a helyzet nem ideális a következı szempontok miatt:
zajártalom
levegıszennyezıdés
drogveszély
balesetveszély.
A tantermek mérete, megvilágítása megfelelı, otthonosabbá tételük, a
berendezés folyamatos cseréje segíti egészségnevelési és esztétikai
nevelési céljaink megvalósulását. A bútorzat cseréjénél szem elıtt kell
tartanunk az ergonómiai szempontokat is. Szükségessé vált a tantermek
világításának korszerőbbé, egészségesebbé tétele.
106

A testnevelési óráknak, a testmozgásnak megfelelı színtere a
sportcsarnok, a sportudvar, a fásított, játszósarkot tartalmazó
iskolaudvar. A sportpálya felújításra szorul.
Humán erıforrások
Belsı: az osztályfınökök, szaktanárok, könyvtáros, gyermekvédelmi
felelıs, diákönkormányzati-vezetı, vöröskeresztes szakkörvezetı.
Külsı: a szülıi közösség, iskolaorvos, iskolafogász, védını, a helyi
vöröskeresztes szervezet, sportegyesület, rendırségi körzeti megbízott.
Anyagi erıforrások: az intézmény költségvetése, a községi és iskolai
alapítvány, pályázati lehetıségek.
2. Alapelvek, jövıkép, célok, tartalmak
2.1 Gimnázium
Alapelveink
A egészségnevelés terén az alábbi alapelveket kezeljük kiemelten; ezek
tartalmát kell megvilágítanunk, nevelı munkánk során körbejárnunk:
- az egészség érték
- az egészség a szomatikus, a pszichés és a szociális mőködések
dinamikus egyensúlya
- az egészség optimalizálása a környezet optimalizálásával valósulhat
meg
- az életmód komplex fogalom
- emberi jogok
- biológiai és társadalmi sokféleség
- toleráns viselkedés
Jövıképünk, hosszú távú célunk
Hosszú távú célunk, jövıképünk, hogy tanítványaink egészséges,
kiegyensúlyozott, harmonikus életvitelő felnıtté váljanak.
Ezért diákjainkban ki kell alakítanunk
- az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezetı
technikákat módszereket
- a teherbíró személyiség kialakulásához szükséges képességeket
- a szabadidı értékes eltöltésének igényét
- a pozitív énképet, önmagunk és az emberek különbözıségeinek
elfogadását
- a harmonikus emberi kapcsolatokra való törekvést
- a környezettel harmonikus viszonyra törekvést
- a fizikai megterhelés elfogadását, a mozgás igényét
- a korábbi generációk értékeinek elfogadását
A célok eléréséhez szükséges készségek fejlesztése:
107

- erıfeszítésre való képesség
- testi, szellemi, lelki képesség harmonikus fejlesztése
- sikeres fellépés képessége
- kritikai érzék fejlesztése, értékelés és mérlegelés
- konfliktuskezelés és megoldás
- alternatív, problémamegoldó gondolkodás, a veszélyhelyzetek
elkerülésének képessége
A készségek, képességek fejlıdését segítı tartalmak:
- az életmód komplex fogalma: stressztőrés; stresszkezelés;
kiegyensúlyozott szexualitás; egészséges táplálkozás; több mozgás;
nem dohányzás; kevesebb alkoholfogyasztás; drogtagadás; idıben
orvoshoz fordulás; együttmőködés az egészségüggyel; egyén
környezettisztelete; személyi higiéné; baleset-megelızés
- az életmód szerepe a betegségek megelızésében (szív, érrendszeri,
daganatos, mozgásszervi, alkohol- és drogfüggés betegségei, AIDS
megelızése)
- a dohányzás egészségkárosító hatásainak elfogadtatása
- rendszeres sportolás gyakorlata
- kamaszkori, ifjúkori testi-lelki változások
- a munka és pihenés helyes aránya
- a felnıttek életmódjának kritikai elemzése
- orvosi vizsgálatok, szőrések szerepe az egészségmegırzésben,
prevenció fontossága
- a siker és a család, családtervezés; felelıs szexuális élet
Az egészségnevelés iskolai szemlélete
Hazánkban a társadalmi szokások egy része (magas alkoholfogyasztás,
mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, passzív pihenés…),
valamint a hitre épülı, tudományos alapokat nélkülözı, esetenként
széles körben elterjedt nézetek automatikus elfogadása és terjesztése
megnehezítik az egészségnevelés iránt elkötelezett szakemberek,
pedagógusok munkáját.
Az oktatásnak-nevelésnek, a személyes példamutatásnak és
hitelességnek döntı szerepe, ezért a pedagógusoknak kiemelt felelıssége
van abban, hogy a szokások és nézetek az egészséges életmódra
vonatkozóan pozitív irányba változzanak.
Az egészségnevelés a mi megközelítésünkben a közösség és egyéni
magatartás befolyásolására irányul. Célja az életminıség javítása, az
egészség megırzése és a betegségek megelızése. Segítenünk kell, hogy
tanítványaink nagyobb kontrollal rendelkezzenek saját életük és
egészségük felett. Ehhez megfelelı tudásra és olyan jártasságra van
szükség, ami képessé teszi ıket a kontrollra és a megfelelı
döntéshozatalra.
Tankönyveink tartalmukban hordozzák azokat a tudományos alapokat,
melyeket kiemelve, céltudatosan megerısítve tanulóink azonosulni
tudnak azzal, hogy
108

AZ EGÉSZSÉG NEM A BETEGSÉG HIÁNYA, HANEM A TESTI, LELKI, SZELLEMI,
SZOCIÁLIS JÓLÉT EGYENSÚLYI ÁLLAPOTA.
Konkrét célok
Terveink:
- a nevelıtestület tagjainak megnyerése az egészségnevelı munkához
- érettségi vizsgakövetelmények egészségnevelési vonatkozásainak
tananyagba építése tantárgyanként
- iskolai egészségnap megrendezése
- az iskolai sportkör tevékenységének bıvítése új sportággal
taglétszámának növelése
- házi bajnokság megszervezése a mindennapos testedzés
programjában, szabadon választott testnevelésórák keretében
- tantestületi belsı képzés szervezése az interaktív módszerek, elsajátítására
- sporttevékenység (egyéni és csoportos) kiemelt elismerése
- az iskola parkjának hasznosítása a tanórákon (szabadtéri tanterem
kialakítása)
109

Hagyományok ápolása:
- mindennapos testedzés feltételeinek biztosítása: szabadon
választható többlet testnevelésórák biztosítása; iskolai sportkör
mőködtetése (sportcsoportonként két óra/hét); gyógytestnevelés
megszervezése; sport-versenyeken való iskolai részvétel; konditerem;
asztalitenisz-terem használatának biztosítása tanítási napokon.
- drogprevenció folytatása
- egészséges életmódra vonatkozó akciók szervezése (pl. táplálkozási,
dohányzásmentes napok)
- 3 napos „szöcsketábor” egészséges életmódot formáló programjainak
szervezése
- tanévente min. egy nyári tábor a szabadidı tartalmas eltöltésére
(mintaadás)
- osztálykirándulásokon természetjárás
- osztályfınöki órák egészségnevelés témakörben
- Béla-napokon, diáknapokon egészséges életmóddal foglalkozó
elıadások
2.2 Általános iskola
Feladataink
- mozgástevékenység – mozgási igényre nevelés
- higiénés magatartásra nevelés
- egészséges táplálkozásra nevelés
- a biztonság megırzése: közlekedésbiztonságra nevelés, elsısegélynyújtási
ismeretek közvetítése, veszélyek felismerésének segítése
- családi életre nevelés: növekedés, változás, emberi szexualitás.
• a zaj és légszennyezés érdekében fák, cserjék ültetése az iskola
környzetében
• a növények gondozása, pótlása az iskola udvarán
• parlagfő irtás az iskolához tartozó területeken
• az iskolai játszótér felszereléseinek bıvítése
• szelektív hulladékgyőjtés
• a tantermek dekorációja, élısarok kialakítása, növények gondozása
Tanulásszervezési és tartalmi keretek:
• meghívott vendégek egészségvédelmi elıadásai
• alkohol és drogprevenciós elıadások
Törekszünk a munkavégzéshez ideális légkör megteremtésére.
Megteszünk mindent annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki
személyiség egészére irányuljon.
Oktató-nevelı munkánk során figyelembe vesszük az egyéni
képességeket.
110

Az egészségneveléssel összefüggı feladatok
A) Iskolai étkeztetés
Az étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos, de a rendszertelenül,
egészségtelenül táplálkozó fiatal is. Az iskolai étkeztetés milyensége és
mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell hogy kapjon. A kulturált étkezés
lehetıségének biztosítása segíti nevelı munkánkat.
Tanulóink több mint fele veszi igénybe az étkezési lehetıséget. Az
étkeztetés szervezésével igyekszünk kellı idıt biztosítani az ebéd, a
tízórai és az uzsonna elfogyasztására.
Jelenleg nem tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló gyermekeknek
(diabétesz, liszt- vagy tejérzékenység).
A heti étrend összeállításában az élelmezésvezetın és a szakácson kívül
részt vesz a védını, óvodai és iskolai pedagógus is. Az étrend
kialakításának fı szempontja az egészséges táplálkozásra való törekvés,
valamint a gyerekek ízlése, igénye. Így törekszünk a gyerekek, közvetve a
családok táplálkozási szokásainak alakítására.
A konyha állapotát, az étel minıségét, az ételkezelés módját
rendszeresen ellenırizzük.
B) A személyiség fejlesztése
E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztı
munkát:
- önismeret erısítése, az önelfogadás képességének kialakítása
- kudarctőrı képesség fejlesztése
- kapcsolatteremtési képesség fejlesztése
- akaraterı fokozása
- az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés
erısítése
- az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése
- az öltözködési szokások, az ízlés alakítása.
A tudatos fejlesztı munka színtere a tanóra, és minden szervezett
iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán
lehetıség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös
tevékenységére.
A szülık körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek,
kiadványok) útján, másrészt a saját gyermekük fejlıdésérıl,
problémáiról szóló beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk
elsıbbséget élvezı értékeket közvetíteni.
C) Küzdelem az antihumánus szenvedélyek ellen, drogprevenció
Legfıbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen
megalapozott bensı értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek
segítségével egyértelmően elhárítják a személyiségük integritását
veszélyeztetı szerek használatát; valamint a társadalmi normákhoz
111

igazodó, életkoruknak, érdeklıdésüknek megfelelı szabadidıs
elfoglaltságok nyújtása.
A drogprevenció összetett személyiségfejlesztı munka, ezért abban a
tantestület minden tagjának részt kell vennie, kiemelten fontos az
osztályfınökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a
legális és illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre
kell mőködniük a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények
megelızésében, feltárásában megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a
teendıjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés
problémájával.
A szülı, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett
megelızı munkában, megfelelı elıkészítés és információátadás után
részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait.
D) Mindennapos iskolai testedzés
A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette
a mindennapi egészségfejlesztı testmozgás jogszabályi feltételeit a
közoktatásról szóló törvény 52.§ (9-10.), valamint az 53.§ (9.)
bekezdéséhez foglaltak, továbbá a NAT kiadásáról szóló
243/2003(XI.17.) Korm. rendelet keretei között.
Az egészségfejlesztı iskolai testmozgás-program célja a gyermekek
egészséges testi-lelki fejlıdésének elısegítése a testmozgás eszközeivel,
hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal járó technikai
fejlıdés az embereket olyan életmódra kényszeríti, amely a
mozgásszegény életmód kialakulásához, a fizikai képességek
hanyatlásához vezethet, áttételesen elıidézve ezzel a szellemi
teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között
az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka valamint
a társakkal történı kreatív együttmőködés egyaránt fejleszthetı.
Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztı testmozgás hatékonyan
megvalósuljon iskolánkban, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai
feladatokat valósítjuk meg:
- Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás
programunkban a tornateremben, a kondicionáló teremben, az
iskolai sportudvaron, vagy a falu sportpályáján.
- Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon
megtörténik a keringési- és légzırendszer megfelelı terhelése.
- Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a
biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását
szolgáló gyakorlatanyag és légzıtorna.
- A testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem
szabályainak betartását veszi alapul, külön figyelemmel kísérjük a
fizikai teljesítménymérés testhelyzeteit, valamint a kondicionális
képességfejlesztés során a legújabban elfogadott és javasolt
gyakorlatokat alkalmazzuk.
112

- Minden testnevelési óra és az egyéb testmozgási alkalom jelentsen
örömöt és sikerélményt még az eltérı adottságú tanulók számára
is.
- A testnevelés és a sport személyiségfejlesztı hatása minden
testmozgási programban érvényesül.
- A testmozgás program iskolánkban életmód-sportokat,
életminıség-javító sportokat is tartalmaz, és megtanít olyan
sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni.
- A testmozgás program figyelembe veszi a helyi sajátosságokat,
hagyományokat, tartalmaz néptáncot, úszásoktatást,
labdajátékokat, ütısportokat. Lehetıségeink szerint mindezek
megvalósítása testnevelés órán, gyógytestnevelési órán, az iskolai
sportkör keretein belül, valamint egyedi megvalósításban történik.
- A tanév során minden évfolyamon három kötelezı testnevelés órát
biztosítunk.
- Minden foglalkozás szerves részét képezi a játék.
- A testnevelés és a testmozgás összességében stresszoldó, lazító
hatású, így a gyermekek személyiségfejlıdését pozitívan
befolyásolja.
- Az iskolaorvossal együttmőködve a felmentett tanulók számát
lehetıleg csökkentjük, a gyógytestnevelésre, valamint a könnyített
testnevelésre utalt tanulóink számára megfelelı mozgásformát
alakítunk ki.
- A tantestületben az alsó és a felsı tagozatos nevelık szorosan
kooperálnak a tanulók mindennapi egészségfejlesztı programja
végrehajtásának érdekében.
- A szabadtéri és a tantermi órák aránya, a természeti erık
felhasználása a tanulók edzettségi szintjének emelése érdekében
történik.
- A testnevelési órákon a balesetmentes külsı feltételek biztosítása
érdekében a tanulók testnevelési ruházatot viselnek, melyet a
házirendben szabályozunk.
- A közvetlen környezet átalakítása, értékmegırzése érdekében a
tanórákon és foglalkozásokon környezettudatos magatartást
tanúsít mind a nevelı, mind a tanuló.
- Az egészséges életmódszemlélet kialakítása érdekében létrehozott
egészségnevelési csoportnak tagja a testnevelı tanár is.
- A tanulók fizikai teljesítményének mérését évi 2 alkalommal a
HUNGAROFIT- tesztrendszer alapján az ıszi és tavaszi idıszakban
a testnevelı tanárok koordinálják. A folyamatos mérések rendjét az
aktuális tanmenetben rögzítjük.
Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fı célja az iskolai
testnevelés és sport egészségmegırzı hatásának növelése,
egészségmegırzı szerepének népszerősítése és tudatosítása az
iskoláskorúak körében.
113

Mindennapos testmozgást biztosítása az általános iskolában
A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását a Kt. 52.§ (9) (10)
bekezdése szabályozza. „Az általános iskola elsı-negyedik évfolyamán
biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás
s helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és
a játékos testmozgás keretében valósul meg.”
Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztı testmozgás hatékonyan
megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai
szempontokat vesszük figyelembe:
• minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban
• minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon
megtörténik a keringési- és légzı-rendszer megfelelı terhelése
• minden testnevelési órán van gimnasztika, benne e biomechanikailag
helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és
légzı torna
• a testnevelési anyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak
betartása
• minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömet és
sikerélményt jelent még az eltérı adottságú tanulóknak is
• a testnevelés és sport személyiségfejlesztı hatásai érvényesülnek a
teljes testmozgás programban
• a testmozgás-program életmód sportokat, életminıség-sportokat is
megtanít, amelyeket egész életen át lehet folytatni az életminıség
javítása érdekében
Alsó tagozaton minden nap, minden osztályban biztosítjuk a napi
rendszeres testmozgást. Egyes osztályokban ez napi egy testnevelés órát,
sportfoglalkozást jelent.
Az iskolaotthonos oktatás keretében a napi tanítás folyamatát többször
megszakítjuk 20-30 perces testmozgással. Ezt többségében a gyermekek
igényéhez igazítva, az idıjárástól függıen többségében udvari játék formájában
valósítjuk meg.
Az alsó tagozat évfolyamain – általában a 1.2.3.. osztályban – úszásoktatást
szervezünk a diákoknak.
A felsı tagozaton heti 2-3 testnevelés órát tartunk. Ezt egészítik ki az iskolai
tömegsport foglalkozások és az iskolai sportkörök (atlétika, kézilabda,
futball).
A napköziben a délutáni tanulást játékos testmozgással, állóképesség
fejlesztı foglalkozásokkal egészítjük ki.
A mindennapos testmozgás érdekében, a még nagyobb
mozgásigénnyel rendelkezı gyerekeknek az alábbi lehetıségeket kínáljuk:
• alsó tagozaton, a napköziben évszakonkénti sportversenyek
114

• iskolai gyalogtúrák évszakonként
• osztályszintő kerékpártúrák szervezése
A mindennapos iskolai testedzés óraterve
Alsó évfolyam
Felsı évfolyam
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
idı választhatóság
idı választhatóság
idı választhatóság
idı választhatóság
Testnevelés óra 2 1 kötelezı 2 2 kötelezı 1 2 kötelezı 2 3 kötelezı
Iskolai és népi játék 1 1 kötelezı 1 - kötelezı 1 1 kötelezı - - -
Egészségfejlesztı - 1 kötelezı - 1 kötelezı 1 - kötelezı 1 - kötelezı
testmozgás
Sportjáték 2 kötelezı 2 kötelezı 2 kötelezı 2 kötelezı
ISK 2 tanórán
kívüli
2 tanórán
kívüli
2 tanórán
kívüli
2 tanórán
kívüli
Vízhez szoktatás - - 2 tanórán - - - -
Úszásoktatás
kívüli
- A mindennapos testedzésre fordítandó óraszám a heti három
testnevelés órán kívül
2x30 perc hetente, amikor nincs óratervi testnevelés. Ez
sportjáték formájában valósul
meg.
- Az úszásoktatásra szánt idıkeret 20 óra
- Az iskolai sportkör foglalkozásait minden tanuló szabadon
választhatja.
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
idı választhatóság
idı választhatóság
idı választhatóság
idı választhatóság
Testnevelés óra 2,5 kötelezı 2,5 kötelezı 2,5 kötelezı 2,5 kötelezı
Egészségfejlesztı
Testmozgás
1 választható 1 választható 1 választható
1 választható
Preventív gerinctorna 1 választható 1 választható 1 választható
1 választható
Labdajáték
ISK
2 választható 2 választható 2 választható
2 választható
Kondícionáló
Képességfejlesztés
1 választható 1 választható 2 választható
2 választható
Néptánc 1 választható 1 választható 1 választható
1 választható
Atlétika
ISK
2 választható 2 választható 2 választható
2 választható
115

- A 5-8. évfolyamon a választható foglalkozások közül 2,5 órát kell a
tanulóknak választani.
- Az egészségfejlesztı testmozgás és a preventív gerinctorna
idıtartama 30 perc.
- A foglalkozásokon a pedagógus vezeti a tanuló hiányzásait.
- A választott foglalkozásokon túl a tanulók szabadon részt vehetnek
a sportköri foglalkozásokon is.
A napközit igénybevevı tanulóink délutáni programjuk részeként
naponta tornatermi vagy udvari testnevelési foglalkozáson vehetnek
részt.
Az egészségnevelés lehetséges színterei
Iskolai programok
- Tanórai foglalkozások
• Szaktárgyi órák témafeldolgozása (minden tantárgynak
van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez
és így a drogprevencióhoz)
• Osztályfınöki órák (balesetvédelmi oktatás, konkrét
témakörök feldolgozása, ismeretátadás, interaktív
gyakorlatok és esetelemzések, melyekhez szükség esetén
külsı elıadókat, szakembereket is lehet hívni).
- Tanórán kívüli foglalkozások
• Napközis foglalkozások, melyek kiváló színterei a
személyiségfejlesztı játékoknak, gyakorlatoknak.
• Délutáni szabadidıs foglalkozások
Sportprogramok, számítógépterem használat, vetélkedık,
versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos
filmvetítések.
• Szülıi értekezletek: osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintő,
esetleg külsı elıadó pl. orvos, pszichológus, rendır.
• Értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek: elsısorban a
pedagógusok számára, de a DÖK, illetve a szülık
képviselıit is meghívhatjuk, amikor a program illetve a
téma engedi.
Iskolán kívüli rendezvények
- Egészségügyi intézmények rendezvényeinek látogatása
- Továbbképzések
- Kapcsolódás más szervezetek, intézmények
programjaihoz
- Kirándulások, túrák, sportprogramok, táborok.
Lehetséges programformák, módszerek
- szakkörök
- filmvetítés
- klubok, tematikus elıadások
116

- kiscsoportos beszélgetések
- iskolarádió, iskolaújság, faliújság
- dramatikus játékok
- színjátszó kör
- sportprogramok, túrák, kirándulások
- könyvtári sarok
- Internet
- Disco (alkohol, cigaretta és drog nélkül)
- Diák-önkormányzati programok.
Az egészségneveléssel összefüggı egyéb programok, tevékenységek
- családgondozói, védınıi szolgálat igénybevétele
- egészségügyi szőrıvizsgálatok (fogászat, hallás- és látásvizsgálat,…)
- egészségügyi felvilágosító elıadások
- osztálykirándulások, táborok, túrák
- kreatív, cselekedtetı akciók (faültetés, hulladékgyőjtés, tisztasági
verseny, szemétszedés, plakátkészítés, …)
- sportnap
- Bezerédj nap
3. Módszerek, tanulásszerzés
- Érzelmi minták közvetítése élménygazdag helyzetek megteremtésével
- Viselkedési minták, példamutatás
- Döntési helyzetek biztosítása, problémamegoldás, konfliktuskezelés
- Ismeretek, tapasztalatok átadása
- Egyéni segítségnyújtás (S.O.S. láda, védınıi fogadóórák)
- Az együttmőködı tanulási technikák elıtérbe helyezése
- Irodalmi, képzımővészeti pályázatokon részvétel, kiállítások
megtekin-tése, iskolai munkák kiállítása
- Versenyek, szakkörök
- Értékelés, jutalmazás megfelelı alkalmazása
- új tanulás szervezési eljárások elkalmazása ( projekt, témahét ,
kooperatív stb. )
4. Eszközök
Folyamatosan frissítenünk kell az egészségneveléshez kapcsolódó
szakkönyv- és CD tárat. A programok számára biztosítani kell a
multimédiás eszközöket. A nyári táborokhoz, „szöcsketáborhoz”
biztosítani kell a sporteszközöket is.
Hosszú távú tervünk, hogy a kis tornaterem helyett iskolánk
sportudvarán egy olyan tornacsarnok épüljön, mely az iskola igényein
túl a szomszédos kollégium és az északi városrész igényeinek is meg tud
felelni (ld. Anyagi erıforrások alfejezet).
A versenyekhez biztosítjuk a szükséges felszerelést (pl.
elsısegélynyújtáshoz).
117

5. Kommunikáció
Az egészségnevelés mint a magatartásra ható nevelési folyamat nem
nélkülözheti a kommunikáció legkülönbözıbb módjait. Fontos, hogy az
írott, a hallott és a látott információk közül diákjaink megfelelı kritikai
érzékkel tudjanak válogatni, az értéktelent az értékestıl képesek
legyenek megkülön-böztetni.
A kommunikáció csatornái:
belsı formái:
külsı formái:
- hirdetések - helyi sajtó
- iskolarádió - tudományos folyóiratok
- faliújság - televízió
- iskolaújság - Internet
- honlapunk
6. Továbbképzés
Az iskola továbbképzési programjába beépíti az egészségnevelési
területhez kapcsolódó külsı továbbképzést.
Belsı képzések keretében az egészségnevelési gyakorlatot, az
alkalmazott módszereket tanulmányozzuk.
7. Minıségbiztosítás
7.1. Gimnázium
Az egészségnevelési munkacsoport (vezetıje a természettudományi
munkaközösség-vezetı) évente akcióprogramot készít az egészségnevelés
tanévi feladataihoz. A tanév végén a tevékenységet értékeli. A
munkacsoport tevékenységének hatásvizsgálatát évente kérdıíves
elégedettségméréssel elvégzi.
A tanulók fizikai képességének méréséhez a testnevelık értékelést
készítenek és a tanév végén az összesített eredményekrıl ill. a változás
irányáról beszámolnak a nevelıtestületnek, a szülıknek és a diákoknak.
Az iskola-egészségügyi szolgálat az éves szőrési eredményekrıl a
következı tanév elején a tantestületnek beszámol; a diákoknak és a
szülınek osztályszinten elemzett eredményekrıl tanév elején írásban
tájékoztatást nyújt.
7.2. Általános iskola
Az egészség- és környezetnevelési feladatok megvalósításában
közremőködı munkacsoport alakul. A csoport – az iskolai munkaterv
118

észeként az adott lehetıségeket figyelembe véve – elkészíti az
egészségnevelési és környezeti nevelési programot. A félévi és az év végi
értékelı nevelıtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is
megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.
A csoport összetétele
- az intézményvezetı vagy megbízottja - védını
- biológia szakos tanár - gyermek- és
ifjúságvédelmi felelıs
- testnevelı, gyógytestnevelı tanár - DÖK vezetı
- iskolaorvos - körzeti megbízott
119

Környezeti nevelési program
„…a kemény, de elırelátó demokratikusságra nem annyira az ösztöneink
és logikánk taníthatnak meg jobban (hisz az ellenkezıjére ugyanúgy
taníthatnak), hanem a természet.”
(Mészöly
Miklós)
1. Helyzetkép
1.1. Gimnázium
1.1.1. Belsı környezet: az iskola
Ki-ki dolgozhat a maga hivatásában a „környezet” – a világ és az ember
jövıje érdekében. A legfontosabb azonban a nevelés.” – valljuk mi is
Sólyom László gondolatait. Településünk és iskolánk a környezeti
nevelés érdekében feladatokat és lehetıségeket is bıségesen kínál. A
kisvárosi lehetıségek, a természeti környezet, a védett területek
közelsége, az iskolaudvar pozitív hatású. Ugyanakkor a diákok is hő
visszatükrözıi a környezetkultúra társadalmi szintjének. A XXI. század
globális kihívásai, az európai uniós csatlakozás történelmi lehetısége,
társadalmi és egészségügyi problémáink, a több évtizedes lemaradás
hátrányainak felszámolását igényli. E tevékenysé-günkhöz a fiatal
generáció lehet a legfontosabb katalizáló erı. Sikerességünk e téren nem
a tárgyi feltételek hiányán múlik. Az iskola fizikai megjelenése a tanulás
forrásaként is szolgálhat. A fenntarthatóság elveinek megfelelı
mőködése a személyes, a csoportos és a közösségi felelısségvállalás
terepe is lehet. Szaktermeink tárgyi felszereltsége megfelelı, az iskola
tisztaságára, esztétikus megjelenésére, természetes anyagok
használatára eddig is nagy gondot fordítottunk. Szükség volna azonban
a méltó ünneplésre, egy erre alkalmas teremre. Sok területen tudunk
még attitődváltással eredményeket elérni (iskolarádió, szabadidıs
tevékenység, büfé, energia- és papír-használat). A szülıkkel való jó
kapcsolatunk az e területen való együttmőködés lehetıségeit is kínálja.
Számos területen eddig is nagy hangsúlyt kapott a környezeti nevelés:
szaktárgyak, természettudományos emeltszintő képzés, szakkör,
tehetséggondozás, „blokkosított” oktatás, környezetvédelmi nap, jeles
napok (néhány évig önálló tantárgyként is szerepelt helyi programmal).
1.1.2. Fizikai környezet
Az iskola épülete betonból készült, lapostetıs, energetikai szempontból
nem ideális. A nagy ablakok esztétikailag elınyösek, de az erıs fény
miatt gyakran árnyékolni kell. A tanév végén nagy a hıség, emiatt a
munkavégzés hetekig nagy erıpróbát jelen. A B épület sötét. A
120

szellıztetési lehetıségek adottak, a csendes környezet nagy értékünk.
Udvarunk ideális, bár több lehetıséget rejt, mint amennyit
kihasználunk. A burkolatok esztétikusak, sok helyen fából készültek, de
néhány terem sajnos PVC-vel borított. A folyosón sok a zöld növény,
kertünk rendezett, ápolt. A fényforrásokat jó lenne
energiatakarékosabbra cserélni. Szelektív hulladékgyőjtést még nem
végzünk. Az iskolai büfé és a fogyasztási szokások zöldítése fontos, de
nagy ellenállásba ütközı feladataink. Az étkezést más intézmény
szolgáltatja, így hatásunk csak mérsékelt lehet.
1.1.3. Külsı környezet
A város, a városkörnyék természeti, kulturális értékekben gazdag. Ezek
megismertetésében, megszerettetésében is támaszkodhatunk hagyományainkra.
Az értékek és problémák megismertetése eddig is szerepelt
tevékenységi rendszerünkben. A közlekedésbıl adódó levegıszennyezés,
az erózió és porterhelés, az atomerımővel kapcsolatos ismeretek
beépültek tantárgyainkba. A városi rendezvényeken való részvétellel a
helyi cselekvési lehetıségek igényének alakítása a célunk. A vidéki
tanulók saját településeinek, lakóhelyeinek értékjellegét érdemes
erısítenünk. A régióban való gondolkodás új feladat számunkra.
1.1.4. Erısségeink:
• a természeti környezet közelsége
• településünk emberléptékősége
• jó szociális környezet (szülık, civil szervezetek)
• kipróbált, használt kommunikációs csatornák
• mindennapos munkakapcsolat különbözı intézményekkel
(múzeumok, közmővelıdési, oktatási, nemzeti parki igazgatóság, civil
szervezetek, önkormányzat)
• személyes kapcsolatok
• iskolánk arculata
• hagyományaink, eddigi sikereink
• a már kidolgozott taneszközeink
• a tantestület környezeti nevelés iránti elkötelezett tagjai
• iskolavezetés innovációs irányultsága
• iskolánk tárgyi feltételei
1.1.5 Gyengeségeink:
• a környezeti nevelés idıigényes tevékenység
• a minden tantárgyba beépítés hiánya
• anyagi eszközök szőkössége
• szemléleti tényezık
• társadalmi környezet ellenhatása
• érdekeltség hiánya
121

1.2. Általános iskola
Lsd. az egészségnevelési programban
2. Erıforrások
2.1. Gimnázium
2.1.1. Belsı erıforrások
Humán erıforrások Feladat, szerepkör
Iskolavezetıség Támogatja a környezeti
nevelési programokat. A
minıségi munka részeként
értékeli az ilyen
tevékenységet, részt vesz az
egyes programokban.
Tanárok
Kidolgozzák és a
tantárgyakba beépítve
tanítják az egyes környezeti
tartalmakat.
Környezeti nevelési Elkészíti a pedagógiai
munkacsoport programnak megfelelıen az
(munkaközösség) éves tervet, segíti és
koordinálja annak
megvalósítását.
Osztályfınöki
közösség
Diákönkormányzato
t segítı és
egészségnevelı
tanár
Iskolaorvos
Évfolyamokra lebontva
foglalkozik az
egészségneveléshez kötıdı
környezeti nevelési tartalmak
feldolgozásával.
Tagjai a környezeti nevelési
munkacsoportnak.
Lehetıségük van a környezeti
nevelés egészségnevelési
területeinek erısítésére.
Elıadások tartása az
egészséges életmódról, a
környezeti ártalmakról. Segíti
a tanárok munkáját.
Erısségek
Hiteles személyiségek a
pedagógusok és a
diákság számára.
Hasznosítható
kapcsolatrendszer.
Valamennyi szakos
belátja, hogy minden
tanár feladata a
környezeti nevelés.
Lehetıséget ad a
különbözı
szakmacsoportok
programjainak
összehangolására
(témahét, versenyek,
akciók, kiállítások, jeles
napok eseményei stb.)
Lehetıség van az
aktualitások azonnali
„kibeszélésére”
osztályközösségi szinten
(pl. törvényi
intézkedések,
egészséges táplálkozás,
reklámok hatásai,
életmód kérdései stb.)
Napi kapcsolat a
diákokkal, az egyedi
problémák azonnali
kezelése.
Szakmai kompetencia,
személyes ráhatás.
122

Adminisztratív
dolgozók
Technikai dolgozók
Diákok
Szülık
Támogatják a tanári munkát
az egyes programok
hátterének biztosításával (pl.
hivatalos levelek, pénzügyi
adminisztráció, pályázati
elszámolások)
A programok tárgyi
feltételeinek biztosítása, ,
vizesblokkok, világítási
hálózat karbantartása,
hıszigetelés, stb.
A tervezett éves programban
sokoldalúan vesznek részt
(hallgatóság, tevékeny
szerepvállalás, önálló
kezdeményezések.
Elıadások tartása,
szemléltetıeszközök
gazdagítása, anyagi
támogatás, külsı erıforrások
felkutatása.
Részt vállalnak a
szelektív
hulladékgyőjtésben,
takarékosságban.
Zöldítési program,
szelektív
hulladékgyőjtés (terv)
Valamennyi diák
érintett, nagy a
jelentısége a helyi
értékek felkutatásának.
Partnerség a felnıtt
résztvevıkkel. A fı
hangsúly a
szemléletformáláson
van.
Tevékeny részvétel a
programokban, az ı
szemléletük is
formálódik, a környezeti
nevelés túlmutat az
iskola falain.
2.1.2. Külsı erıforrások
Intézmény,
szervezet
nemzetközi
kapcsolatok
(BISEL-program)
Más közoktatási
intézményekkel
kapcsolat
Önkormányzat
környezetvédelmi
referense
A kapcsolat
formája,
tartalma
csatlakozás,
mérés,
konferencia
részvétel
általános
iskolákkal: nyílt
napok,
kiállításainkon
látogatás
akciók
ig., igh.,
munkaközösségvezetı
ig., igh.,
munkaközösségvezetı
munkaközösségvezetı
A szervezet
képviselıje
Iskolai
képviselı,
kapcsolat-tartó
munkaközösségvezetı
kapcsolattartó
tisztségviselı
123

Egyetemek, fıiskolák
oktatói
elıadások,
rendezvények
ig., igh.,
munkaközösségvezetı
oktatók
Hollós László
Oktatóközpont
programszervezés
hivatalos
képviselı
Múzeumok közös projektek igh. kapcsolattartó
megyei pedagógiai
intézet
szaktanácsadója
szakmai
együttmőködés
szaktanácsadónk szaktanácsadónk
(u.a.)
Duna- Dráva Nemzeti
Park
szakmai
elıadások,
terepgyakorlatok
ig.,
munkaközösségvezetı
MME helyi csoportja terepgyakorlatok,
túrák
biológiatanárok egyesület
vezetıje
Erdészet túra biológiatanárok kapcsolattartó
környezetvédelmi
felügyelıség
munkaközösségvezetı
képviselı
laborlátogatás,
szakmai
anyagok,
pályázatok
országos környezeti
nevelési szervezetek
KOKOSZ csoport tagság szaktanárok képviselı
Körlánc egyesületi tagság szaktanárok képviselı
Körny. Nev. Iskola Hírlevél szaktanárok képviselı
Hálózat
MKNE egyéni tagság szaktanárok képviselı
TKTE egyéni tagság szaktanárok képviselı
Országos Öko-Iskola tagság
munkaközösségvezetı
képviselı
Hálózat
országos
környezetvédı
szervezetek
Magyar
Természetvédık
Szövetsége
tagság,
információs
anyagok
munkaközösségvezetı
képviselı
nemzetközi
környezetvédı
szervezetek
WWF
közmővelıdési
intézmények
szakmai
anyagok, akciók
szaktanárok
ig.
képviselı
124

könyvtárak, könyvtári
olvasó, mővelıdési
központ
Botanikus kert,
Állatkert
ÁNTSZ
segédanyagok,
pályázatok,
versenyek
kiírása
szakmai segítség,
versenyek,
szobrok készítése
kiveszett fajokról
laborlátogatás,
elıadások,
versenyek
igh.
mővésztanárok
gyermek- és
ifj.véd felelıs,
munkaköz.vez.
Képviselı
Vezetı
média tájékoztatás ig., igh. Képviselı
rendırség
engedélyek pl. gazdasági vezetı Képviselı
demonstrációhoz
helyi, regionális
üzemek
Vízmő
helyi szolgáltatók
víz
szennyvíz
hulladéklerakó
hulladékégetı
távhıszolgáltató
közlekedési vállalat
Szakmai
látogatások
valamennyivel
alkalmanként
kapcsolat,
versenyek,
látogatások,
bemutatók
ig.,
munkaközösségvezetı
ig.,
munkaközösségvezetı
ig.
Képviselı
2.2. Általános iskola
A) Nem anyagi erıforrások:
1. Iskolán belüli együttmőködés
Pedagógusok: az iskola minden pedagógusának feladata, hogy
környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékő legyen
a tanulók számára.
Tanulók: feladatuk, hogy vigyázzanak környezetükre,
figyelmeztessék társaikat a kulturált magatartásra (tisztasági
verseny).
Szülık: fontos, hogy a szülık megerısítsék gyermekükben azt a
környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván.
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: példamutató,
ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során
környezetkímélı, az egészségre nem ártalmas takarítószereket
használunk, az iskola mőködtetésében takarékos megoldásokat
alkalmazunk.
2. Iskolán kívüli együttmőködés
125

Fenntartó: célunk, hogy a fenntartó a lehetıségeihez mérten
finanszírozza a környezetnevelési programot (pl. fásítás,
parkosítás).
Civil szervezetek: a helyi Horgászegyesülettel, a Medina-Dalmand
Vadásztársasággal konkrét környezetvédelmi feladatok
megvalósítása (pl. vadetetés, vadak megfigyelése, a horgásztó
környékének rendben tartása).
B) Anyagi erıforrások
1. Saját erıforrás: a) az intézményi költségvetés
Az iskolai költségvetésbıl minden évben olyan felújításokat is el kell
végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet
megteremtését, a környezetkímélı mőködtetést szolgálják.
b) alapítvány
A Szedres Községért Alapítvány céljaival összhangban támogathatja a
táborokban való részvételt (rászorultsági alapon).
2. Külsı erıforrás:
a) bérbeadás
Az iskola különbözı helyiségeinek bérbeadásából, bérleti díjakból
fordíthat bizonyos összegeket környezeti nevelésre.
b) pályázatok
Pályázatok figyelésével, lehetıségeik kihasználásával.
Taneszközök
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvetı oktatási eszközökkel,
szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek.
A természettudományi elıadóban elzárt helyre kerültek a vegyszerek,
ezeket folyamatosan pótolni kell. Megfelelı vegyi elszívó teszi
biztonságosabbá a kísérletek elvégzését.
A helyi tanterv figyelembevételével új eszközöket kell beszereznünk.
Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD
könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és
programok számára megfelelı audiovizuális eszközök álljanak a tanulók
és a pedagógusok rendelkezésére.
3. Alapelvek, jövıkép, célok
3.1. Hosszú távú célok
Iskolánk nevelési tevékenységének célja a harmonikus személyiség
kialakulásának elısegítése, a nevelıi hatások változatosságának és a
tehetség sokféle formájának elismerése; a természetnek, a Földnek
mőködési és szervezeti egésznek, mint pótolhatatlan értéknek tisztelete
és megırzésének igénye és felelıssége. A harmóniára való törekvés
igényének alakításával szeretnénk segíteni az egyéni és közösségi
életminıség javulását. Célunk, hogy diákjaink környezettudatos
126

állampolgárrá, az értékeket tudatosan választó felnıttekké váljanak. A
környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kezeljük az alábbiakat.
(Ezek jelentését, tartalmát, megvalósulási módját több oldalról kell
megvilágítanunk):
• az élet különlegessége, egyedisége és tisztelete
• a környezet tág értelmezése (belsı, külsı, idıbeli)
• környezet és élılények kölcsönhatásainak komplexsége
• a Föld szférái kölcsönhatásban vannak
• az élettelen és élı természet hosszú evolúciós fejlıdés eredménye
• a körfolyamatok jelentısége, szerepe a természetben és a
társadalomban
• a bioszféra komplex rendszere
• a „természet jobban tudja” elv
• az ember része a bioszférának
• a közösség a természet életformája
• az ember különleges faj
• „a fenntartható fejlıdés érdekeinek középpontjában az emberek
állnak”.
• felelısség önmagunk, fajtársaink, jelenlegi, múltbeli, jövıbeli
élılények és a környezet vonatkozásaiban
• természettisztelı magatartás
• fejlıdés, növekedés
• életminıség elv
• szükségletek, fogyasztás, termelés
• kooperáció és tolerancia
• a sokféleség mint érték
• holisztikus elv
• egyéni cselekvési igény, beleszólás, részvétel
• elıvigyázatosság elve
• környezettudatosság
• környezetbiztonság
• gazdaság-társadalom-környezet együttese, kapcsolata
• globális, regionális és helyi összefogás
3.2. A céljaink eléréséhez a következı készségek kialakítása,
fejlesztése szükséges:
• problémaérzékenység
• kreativitás
• problémamegoldó gondolkodás
• alternatív lehetıségek igénye
• kritikus véleményalkotás
• konfliktuskezelési technikák
• együttmőködés
• tolerancia
127

• értékelés, mérlegelés készsége
• állampolgári részvétel és cselekvési igény.
3.3. Konkrét célok
Minden tantárgy óráin teljesítsük az alkalmazott kerettanterv
környezeti nevelési követelményeit. A nem tanórán szervezett
munkanapokon is jelenjen meg a fenntarthatóság elve és gyakorlata. Az
iskola mőködésében minden lehetıséget igyekezzünk felhasználni
nevelési céljaink megvalósítására. Minden tanulónk ismerje meg
településünk értékeit. Évente vegyen részt minden tanuló legalább egy
nem kötelezı programon.
3.4. Környezeti nevelési munkaterv
Évente az éves munkaterv részeként környezeti nevelési munkatervet
készítünk, melyben az alábbiak szerint tervezzük meg az éves tevékenységünket:
Tartalom
Tevékenység
Célcsoport
Idıskála
Módszer
Helyszín Ellenırzés,
értékelés
módja
Várható
eredmények
Feltételek Felelısök
3.5. Helyi értéklista, amellyel minden tanulónknak meg kell
ismerkednie:
• Béla tér
• Garay tér
• Megyeháza
• Templomaink
• Irodalmi emlékeink
• August-ház
• Szobrok a városban
• Múzeumok
• Temetık
• Duna-híd
• Gemenc
• Sárköz
• Szekszárdi dombság
Az általános iskolánk lehetıségei a környezeti nevelés tantervi
tervezésében
• az osztályfınöki órák témái között az ember és környezete kapcsolatára
vonatkozók megtervezése
• a környezetismeret, a hon- és népismeret; a társadalomismeret; a
természetismeret tantervi modul környezeti szemlélető megvalósítása
• a hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérı, környezethez illeszkedı
tanulásszervezési módok kialakítása
128

• olyan cselekedtetı módszerek alkalmazása, amelyek segítik a tanulók
együttmőködı tanulását, a valóságos problémák megoldásában,
kezelésében való közremőködését, amelyek tevékeny és örömteli
megismerést kínálnak
• olyan taneszközök választása, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság
pedagógiájának
4. Tanulásszervezési módok
4.1. Minden tanulót érintı tevékenységek
Tantárgyak – tanórák
Minden tantárgy programjába beépítjük a kerettantervekben
megtalálható globális és regionális gondok mellé a helyi cselekvései
feladatokat, lehetıségeket. Tanmenetünkben, tanítási programunkban
is jelöljük ezeket. A tanulók fejlesztését a helyi természeti és kulturális
értékek megismertetését is szolgáló feladatokkal, példákkal végezzük. A
házi feladatokban, dolgozatokban, tehetséggondozásban is meg kell
nyilvánulnia e szemléletnek.
A hagyományos tantárgyi szemlélettel szakítanak a projektek, melyeket
elsısorban a nemzetközi programokban bonyolítunk nagy sikerrel a
környezet (és egészségvédelem) témák feldolgozásával.
Magyar nyelv és irodalom
A tanulók
• ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az
irodalmi nyelv egymásra hatását;
• ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük
értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat,
népdalokat és verseket);
• ismerjék meg az irodalmi mővekben megjelenı természeti és
környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus
kapcsolatok kialakulását;
• legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre,
vitára, véleményalkotásra, érvelésre;
• erısödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük;
• tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi
környezetszennyezés” elkerülésére;
• sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit.
A tanulókban
• alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó
problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség;
• növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális
közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek
feldolgozásával;
129

• fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok
segítségével.
Történelem
A tanulók
• értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek
révén alakult át a természet;
• tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a
gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;
• ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a
hagyományok tisztelete;
• legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a
természeti népek példáján keresztül;
• értsék meg az egész világot érintı globális problémákat, és érezzék
hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és
feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
Hon- és népismeret
A tanulók
• ismerjék meg a természet közelben élı, a természetet tisztelı, azt
felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit, az ártéri
gazdálkodás idıszerőségét;
• ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek
elıtti böjtök).
Idegen nyelv
A tanulók
• váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott
autentikus, érdeklıdési körüknek megfelelı szövegek feldolgozásának
segítségével;
• legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg
a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;
• tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen
országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;
• teremtsenek kapcsolatot az interneten keresztül célnyelvi fórumokkal
(anyanyelvi beszélıkkel, honlapokkal);
• legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan,
csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni;
• állampolgári felelısségtudatuk fejlıdjön.
A tanulókban
• alakuljon ki és fejlıdjön a nemzetközi felelısség a környezettel
szemben;
• fejlıdjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel
ennek lehetıségeit.
130

Matematika
A tanulók
• váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti
összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;
• legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek
értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;
• tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;
• logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelı képessége
fejlıdjön;
• tudják megfigyelni az ıket körülvevı környezet mennyiségi és térbeli
viszonyait;
• váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására,
győjtésére és feldolgozására;
• ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek
képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket
levonni;
• legyenek képesek reális becslésekre;
• tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni.
A tanulókban
• alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;
• alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges
számolási készségeket.
Fizika
A tanulók
• váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;
• ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások,
zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának
csökkentési lehetıségeit;
• ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei
közötti analógiákat, valamint az élı, és élettelen közötti
kölcsönhatásokat;
• tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerőségeit, és
ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális
környezeti problémákra;
• mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat
felelısséggel szabad csak felhasználni;
• ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó,
elıregondolkodó állampolgárrá;
• ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat.
Kémia
A tanulók
• rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;
• törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;
131

• legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az
eredmények értelmezésére;
• ismerjék a környezetüket legjobban szennyezı anyagokat,
törekedjenek ezek használatának csökkentésére;
• ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre
gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától;
• értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített
környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.
Földrajz
A tanulók
• szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és
élettelen környezetükrıl;
• érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a
természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;
• értsék meg, hogy a népek eltérı természeti és gazdasági körülményei,
hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat,
világszemléletüket;
• értsék meg, hogy a társadalom földrajzi változások, a felgyorsult
fogyasztás a Föld erıforrásainak kimerüléséhez vezet;
• ismerjék meg a globális problémákat és azok megelızési, illetve
mérséklési lehetıségeit;
• ismerjék, szeressék és ırizzék a természeti és az épített környezet
szépségeit.
A tanulókban
• a környezet értékeinek megismerésével erısödjön a környezettudatos
életmód iránti igény;
• alakuljon ki az igény a szülıföld cselekvı felfedezésére;
• fejlıdjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ
problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség.
Biológia
A tanulók
• ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési,
illetve mérséklési lehetıségeit;
• ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;
• ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit,
fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;
• legyenek tájékozottak a földi élıvilág sokféleségét, valamint az
emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetıen;
• ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;
• legyenek képesek az egészségügyi problémák megelızésére és
mérséklésére;
• sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat.
132

A tanulókban
• alakuljon ki ökológiai szemléletmód;
• alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelısség.
Egészségtan
A tanulók
• ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos
változásait;
• sajátítsák el az elsısegély-nyújtási technikákat;
• ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében.
A tanulókat
• ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédı
szokásrendek kialakítására;
• segítse az önmagukkal szembeni felelısségérzet kialakításában;
• segítse az ıket veszélyeztetı környezeti, társadalmi tényezık és azok
elhárítási módjainak felismerésében.
Ének-zene
A tanulók
• ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és
azonosságát;
• ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;
• fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;
• vegyék észre a zene közösségerısítı, közösségteremtı szerepét;
• tudják, hogy az élı és az élettelen természet hangjai a zenében és a
hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;
• fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene
védekezni.
Rajz és vizuális kultúra
A tanulók
• ismerjék meg a természet sokszínőségét, formagazdagságát;
• ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és
azonosságát;
• ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának
lehetıségeit;
• ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik
alappillére;
• Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítımővészet hazai
elıfordulásaira;
• ismerjék a természetes alapanyagok használatát;
• legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetrıl
szólnak;
• legyenek képesek a mőalkotásokat környezeti nevelési
szempontoknak megfelelıen elemezni;
133

• legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési
témaköröknek megfelelıen;
• ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma
összefüggését;
• tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti
formatervezésre;
• kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
Filozófia
A tanulók
• értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az
ember és természet egységének megbomlása;
• lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti
uralomra- jutása;
• érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált
fogyasztása;
• legyenek képesek követni az értékek alakulását a különbözı
történelmi korokban;
• véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit;
• értsék meg, hogy csak akkor ırizhetık meg környezetünk
életfeltételei, ha észszerően használjuk azokat és tisztelettel
közelítünk hozzá.
A tanulókban
• alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi
hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek;
• alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti
kérdésekkel kapcsolatban;
• fejlıdjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság
az egészséges környezetért.
Tánc és dráma
A tanulók
• tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma
eszközeivel;
• legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és
mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdıtőz, stb.);
• természethez való érzelmi kötıdése erısödjön a drámajátékon
keresztül;
• sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési
lehetıségeket.
Informatika
A tanulók
• legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban
információkat keresni, konkrét, a valós életbıl vett példákat
134

értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı
következtetéseket levonni;
• legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhetı tudás
szőrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok
kiválogatására, győjtésére és feldolgozására;
• ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlı
környezetvédelmi lehetıségeket;
• használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre;
• futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevı
szimulációkat és statisztikai teszteket;
• rendezzenek környezeti kérdésekrıl virtuális fórumot máshová járó
diákokkal közösen;
• szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és
posztereket;
• ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések
környezetkárosító hatásait;
• váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti
összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják
(számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi
hivatkozások);
• legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére,
elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása,
kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek
alkalmazása) segítségével;
• a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az
anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit.
Testnevelés
A tanulók
• fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs
mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlıdésüket;
• gyızıdjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különbözı
szervrendszerek mőködését tekintve;
• legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen
az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az
együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében;
• értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül,
hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;
• igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetıség szerint természetes
anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;
• sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylı népi játékokat.
A tanulókban
• tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását;
• alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására;
• segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását.
135

Osztályfınöki tevékenység
A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfınök
teremti meg. İ a különbözı szintő személyes kapcsolatok segítıje,
fejlesztıje is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfınöki feladatok
bıvülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az
osztályfınök személyisége, és elhivatottsága döntı súllyal alakítja a
gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán
válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövı
elképzelései, a különbözı iskolai programkínálatok. A tanulók számos
attitődjének alakításán túl a szülık hozzáállását is befolyásolhatja
igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem
meghatározó az osztályfınök szaktárgyi hovatartozása. Az általános
tájékozottsága, problémafelismerı és -feldolgozó képessége segítheti
abban, hogy ezt a sokszínő témakört a környezethez való viszony
alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja.
A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes
gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák
felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló
lehetıséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a
személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.
Az osztályfınök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos
tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói
társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában.
Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen
túl-csomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A
közös tanulmányi kirándulások, vetélkedık, különbözı akciókban való
közös részvétel is kiegészítheti és összefőzheti az egyes szaktárgyakat.
Az osztályfınöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az
legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínő szocializációs
programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi
pedagógus együtt-gondolkozását kívánja meg.
9. évfolyam - Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli
szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk?
A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi
tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes
folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket.
10. évfolyam - Testi, lelki problémák; a megoldás módjai
Iskolai egészségügyi nap keretében részletesen kapott információk
osztályszintő megbeszélése. A szükségszerően felmerülı
problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt –
sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség,
depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai
hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat.
Szemléltethetı statisztikákon, videofilmeken, személyes
találkozásokon keresztül.
136

11.évfolyam - A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés,
reklám.
A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne
lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti
a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák
erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az
elızıekben összegyőlt tapasztalatok környezetünkrıl és a
médiahírek össze-hasonlítása fontos útmutatás az alapos
odafigyelésre, kritikai értékelésre.
12. évfolyam - Intézmények. Civil szervezetek.
Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink
kiküszöbölésére különbözı törvényeket hozunk, ám olykor áthágják
azokat. Felelıs állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen
gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a
különbözı szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok,
vélemények, lehetı-ségek átgondolását:
- a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási
javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz;
- városunk civil szervezeteinek megismertetése;
- megelızı környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan
ismert szervezetekkel való együttmőködés.
Nem tanórai szervezéső munkanapok
Környezet- és természetvédelmi nap
• Minden évben 8-12 km-es túrát szervezünk a környékre. Célunk egyegy
természeti érték megismertetése és a terület környezetvédelmi
problémáira való érzékenyítés.
• névadóról való megemlékezés, Béla-nap
• diáknap
• jeles napok
• iskolai szintő rendezvényt, kiállítást, vetélkedıt, akciót szervezünk 1-
3 jeles napon, vagy kapcsolódunk a város akciójához
• sport nap
• egészségnap
Rejtett tanterv
Az iskolai megjelenésnek környezetbarát jellege, a természetes anyagok
jelenlétének növelése, a díszítıelemek szellemisége szükséges
követelmény. Ezen kívül különösen figyelemmel kell lenni az alábbiakra:
• tanári példamutatás alapja a környezeti nevelési tevékenységnek is
• takarítás, világítás;
• hulladékok kezelése, szelektív győjtés, komposztálás a környezet
kímélést szolgálja;
• szárazelemgyőjtést propagáljuk;
• víz- és energiafogyasztás, anyag és energiaminimalizálás igénye;
• tanösvény – iskolakert gondozása;
137

• madárbarát kert kialakítása;
Osztálykirándulás
Az iskola nevelési rendszerének megfelelıen a közösségformáláson kívül
a környezeti tartalmakat szolgáló nevelési lehetıségeket kihasználjuk.
4.2. Nem minden tanulót érintı tevékenységek
Komplex természettudományos program:
emelt óraszámú képzésben kínáljuk a 9-10. évfolyamon
Tehetséggondozás – versenyek
Országos versenyek közül a következıkre készítünk fel: Kitaibel Pál,
Bugát Pál, Curie, Lóczy-versenyek.
Megyei egyéni és csapatversenyeken indítjuk tanulóinkat.
Iskolai versenyeket szervezünk.
Akciók, projektek megvalósításában veszünk részt: savas esı, BISEL.
Terveink:
Pályázati támogatásból erdei iskolát szervezünk a természettudományos
csoport részére.
5. Módszerek
A környezeti nevelés módszertani szakirodalma gazdag, ezekbıl a
következı szempontok szerint választunk:
• a tanulói aktivitást igénylı módszerek elıtérbe helyezése:
projektmódszer
• szenzitív pedagógia
• érzelmi minták közvetítése élmény gazdag helyzetek megteremtésével
• viselkedési minták közvetítése, példamutatás
• önismeret fejlesztése
• döntési helyzetek biztosítása
• ismeretek, tapasztalatok közvetítése
• az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelı
alkalmazása
• a nevelıi tevékenység mellett adekvát módon alkalmazandó a tanulói
és együttes tevékenységek kombinálása
• irodalmi, képzımővészeti pályázatok, kiállítások
• terepi formák
6. Taneszközök
• ami már rendelkezésünkre áll: tankönyvek, segédkönyvek,
szemléltetı- és mérıeszközök
• amire szükségünk lenne: környezetvédelmi szakirodalom,
segédkönyvek, munkafüzetek, mérıeszközök, a csoportmunkához
megfelelı mennyiség-ben - elınyben kívánjuk részesíteni a
138

kompetenciaalapú oktatás módszerein alapuló tankönyveket
• zöld könyvtár – zöld sarok a folyóiratok, szakkönyvek számára
• komposztáló
• vízminıségi, talajminıségi, levegıminıségi vizsgálatokhoz gyors
tesztek, vegyszerek
• meteorológiai mérésekhez eszközök
7. Kommunikáció
7.1. Gimnázium
7.1.1. Iskolán belüli:
Alapvetıen a diákok szervezésében mőködı kommunikációs eszközök,
de fontos az iskolavezetés és a tanári kar támogatása.
• zöld faliújság
• iskolarádió
• iskolaújság
• médiaszakkör
• informális csatornák
• hirdetések
7.1.2. Iskolán kívüli:
Az ilyen kommunikációt használva elsısorban a helyi média lehet a
partnerünk. Különösen a látványos, jelentıs programjaink esetében egy
kapcsolattartó személy tájékoztatja a városi televíziót, újságot és a
megyei napilapot az aktuális rendezvényekrıl, eseményekrıl. Az iskolai
évkönyvben megjelenı cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel
kapcsolatos ismereteit bıvítjük. Az iskolai honlap lehetıségeit
kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklıdıket (iskolai
dolgozók, szülık, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó).
7.2. Általános iskola
a) Iskolán belüli
- kiselıadások tartása megfelelı szemléltetı eszközökkel
- iskolarádió felhasználása
- faliújságon közölt információk
- szórólapok
- Internet
- könyvtárhasználat
b) Iskolán kívüli
- környezetvédelmi cikkek feldolgozása újságokból
- környezetvédelmi problémákról megjelent tudósítások feldolgozása
- környezetvédelemrıl szóló rádió és TV hírek feldolgozása,
értelmezése
139

- közvetlen környezeti problémák felmérése, együttmőködés a
fenntartó önkormányzattal
- helyi TV
8. Minıségfejlesztés
8.1. Gimnázium
Az értékelés, ellenırzés e nevelési területen a hagyományos eljárások
átértékelését igényli. A következı módon tervezzük mérni a sikerességet
és elégedettséget:
• kérdıíves felmérés évente
• interjú végzett tanulóinkkal
• a nem kötelezı rendezvényeken résztvevık számának 5%-os
növekedését tartjuk kívánatosnak
• a pedagógusok környezeti nevelıi munkájának értékelésére
kritériumrendszert dolgozunk ki.
8.1. Általános iskola
Az iskola környezetnevelési munkájának mérése, értékelése több
szempontból eltér a más területeken alkalmazottaktól, mert a
környezetnevelés a szakmai ismeretek mellett erıteljesebben közvetít
egy viselkedésmódot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt
helyérıl.
A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyaknál a helyi tantervbe építjük
be.
Környezet- és egészségnevelési munkacsoportot mőködtetünk.
Az egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósítása
elsısorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson
és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt
értékek és követelmények mellé állítani.
9. Továbbképzések
9.1. Belsı:
Az iskolavezetés a szakkönyv és folyóirat beszerzéssel támogatja a tanári
önképzést. Tantestületi értekezletet, munkaközösségi megbeszéléseket
tartunk, nevelésfilozófiánk és gyakorlatunk összevetésére. A nem
pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára belsı képzést
szervezünk.
9.2. Külsı:
Elıadásokon, konferenciákon való részvétel támogatása a nem
természet-tudományos munkaközösségek tagjai elınybe részesítésével.
140

A GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE
141

1. Tantárgyak rendszere
NAPPALI TAGOZAT
Nyelvi elıkészítı
(9. évf. gimnázium)
Gimnázium
(9-12. 10-13. évfolyam)
Speciális tanulmányi
területek (AJKP
elıkészítı évf.;
sportiskolai terület)
specifikus tantárgyai
Sportismeretek
Sportági ismeretek
Sportpszichológia
Magyar nyelv és
Magyar nyelv és irodalom
kummunikáció, retorika Történelem
Emberismeret és etika
Idegen nyelv: angol Idegen nyelv: angol Sporttörténet
Idegen nyelv: német vagy Idegen nyelv: német vagy
olasz vagy francia vagy olasz vagy francia vagy
holland
holland
Tanulásmódszertan
Matematika Matematika Etika
Informatika Informatika Mővelıdéstörténet
Tanulásmódszertan és
önismeret
Bevezetés a filozófiába
Testnevelés
Osztályfınöki / életmód
Fizika
Biológia és egészségtan
Kémia
Földrajz**
Ének-zene
Rajz és vizuális kultúra
Testnevelés és sport
Osztályfınöki
Társadalomismeret
Tánc és dráma
Mozgóképkultúra és
médiaismeret
Mővészettörténet *
Természettudomány
*2008. szeptember 1. elıtt a
tárgy neve: Mővészetek
**2008. szeptember 1. elıtt a
tárgy neve:Földünk és
környezetünk
Dráma
Természetismeret
142

LEVELEZİ TAGOZAT
Gimnázium
(9-12. évfolyam)
Anyanyelv
/kommunikáció
Irodalom
Matematika
Fizika
Kémia
Földrajz**
Biológia
Történelem és
társadalomismeret
Mővészettörténet*
Filozófia
Informatika
Idegen nyelv (német)
*2008. szeptember 1. elıtt a
tárgy neve: Mővészeti
ismeretek
**2008. szeptember 1. elıtt a
tárgy neve:Földünk és
környezetünk
143

2. A gimnázium képzési rendje
Elızmények:
Középiskolánkban 2001. szeptember 1. óta a 28/2000. (IX.21.) OM
rendelettel kiadott kerettanterv alapján kidolgozott helyi tantervünk
szerint építettük fel az oktatási tevékenységet. A közoktatási törvény és a
fenti rendelet módosításaihoz igazodva 2003. szeptember 1-re elvégeztük
az óratervek korrekcióját, majd a tanulók heti óraszáma együttes
idıkeretének a kerettantervi, majd a Nemzeti Alaptanterv bevezetésérıl
szóló 243/2003. (II.17.) Kormányrendelet módosítási lehetıséget kínáló
rendelkezéseit kihasználva óraterveinken felmenı rendszerő korrekciót
hajtottunk végre. A tervezéskor a képzéshez engedélyezett feladat
tervezését is elvégeztük, az éves szinten rendelkezésre álló órakereteken
belül maradtunk.
A helyi tantervben az óratervek és a tartalmak felülvizsgálatakor
figyelembe vettük az érettségi vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga
követelményeinek módosulásait is.
2004. szeptember 1-tıl fenntartónk engedélyével gimnáziumi nyelvi
elıkészítı évfolyam indításával bevezetjük az öt évfolyamos gimnáziumi
képzést.
Helyi tantervünket (az óraterveket és a tantárgyi programokat) a szülıitanulói
igényekhez és a kétszintő érettségi vizsgák tapasztalataihoz
alkalmazkodva a 2004. szeptemberében bevezetett tantervi korrekciót
követıen fenntartói jóváhagyással felmenı rendszerben többször is
módosítottuk úgy, hogy éves szinten továbbra is a rendelkezésre álló
órakereteken belül maradjunk. A módosítások kidolgozásakor már
figyelembe vettük a 17/2004 (V.20) OM (kerettantervi rendelet) tantárgyi
tantervekre vonatkozó módosulásait. Ennek eredményeként a 2005-
2006-os tanévtıl felajánljuk tanulóinknak harmadik nyelvként az orosz
nyelv tanulását. Elsısorban azoknak a tanulóknak a részvételét várjuk,
akik a kötelezıen választott két idegen nyelv közül legalább az egyikbıl
már teljesítették a középiskolai követelményeket, érettségi vizsgával is
rendelkeznek az adott nyelvbıl, ezért kérésükre az erre felkészítı tanórák
látogatása alól felmentést kaptak. A felszabaduló idıkeretben heti két
órában tanulhatják az orosz nyelvet. A kompetencia alapú képzés
bevezetésekor a 2005-2006-os tanévtıl felmenı rendszerben integráltan
tanítjuk és egy osztályzattal értékeljük a magyar nyelv és irodalom
tantárgyat, az irodalom és a magyar nyelv tartalmainak tanításának
idıarányát a korábbi gyakorlatnak megfelelıen megırizve. A 2006-2007.
tanévtıl a természettudományi tagozatot választó 9. évfolyamos tanulók
számára a matematika és a természettudomány óraszámát átrendeztük:
a matematikáét emeltük a komplex természettudomány tantárgyi
órakeretbıl. A 2007-2008. tanévtıl pedig a magyar nyelv és irodalominformatika
tagozaton a 9-10. évfolyamon bevezettük a történelem emelt
óraszámú képzést, az informatika tantárgy órakeretének negyedét
felhasználva. A 2008-2009-es tanévtıl a NAT elvárásaihoz

alkalmazkodva, azt közvetítve az informatika tagozaton valamint az
ötéves gimnáziumban a 9-10. évfolyamon felkínáljuk az EU-s ismeretek
vagy a sport többletórák választását. Az EU-s ismeretek tantárgy
kereteibe beépítjük a NAT 9-10. évfolyamra ajánlott életvitel-és
gyakorlati ismeretek mőveltségterületi tartalmakat. A
természettudományos-mőszaki kompetencia optimális fejlesztésére a 9-
10. évfolyamos matematika emelt szintő képzéshez a fizika emelt
óraszámú oktatását kínáljuk. A vizuális kultúra mőveltségterület
órakereteit ehhez igazodva az évfolyamok között az ezen a tagozaton
jellemzı továbbtanulási irányoknak megfelelıen alakítjuk ki.
Élı idegen nyelvként valamennyi tanulónk tanulja – „elsı vagy második”
idegen nyelvként- az angol nyelvet. Második idegen nyelvként bevezetjük
az angol, német és olasz nyelv mellé újdonságként a francia és a holland
nyelv választhatóságát is. A csoportszervezés helyi tantervünkben
rögzített létszámkeretei (l. emelt szintő érettségire felkészítı képzés) a
nyelvi csoportok indulására is vonatkoznak.
Helyzetkép:
A pedagógiai innovációk hatására a helyi tantárgyi programokat kialakult
oktatási gyakorlatunkhoz igazítva rendszeresen felülvizsgáltuk. A HEFOP
3.1.2. pályázaton való részvételünk hatására a magyar nyelv és irodalom
mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásán túl módosítottuk a
tárgy tantárgyi helyi tantervét. Átalakítottuk a matematika tantárgyi
programokat a kompetencia alapú képzés eszközrendszerének figyelembe
vételével. Az angol idegen nyelv programjába beépítettük az internet adta
lehetıségeket, a „kreatív kommunkáció”és a „projektek a nyelvórákon”
programcsomag tartalmait. A mővészeti nevelésbe beépítettük az
életpálya-építés kompetencia fejlesztési lehetıségeit közvetítı tartalmat.
A NAT 2007-es felülvizsgálatának hatására iskolánk nem csak a
nevelési programját, hanem a helyi tantervét is felülvizsgálta, a
szükséges módosulásokat a kulcskompetenciák fejlesztése és a kiemelt
fejlesztési tartalmak szerint módosította.
A kerettantervek felülvizsgálata ill. bıvülése eredményezte a közoktatási
sportiskolai kerettanterv szerint kialakított új képzésünk kidolgozását ill.
az Arany János Kollégiumi Program elıkészítı tanéve programjának
felülvizsgálatát és átdolgozását.
A kompetencia alapú képzés kerettanterveinek megjelenésével és a
TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés –
innovatív intézményekben” c. pályázatunkban vállalt
kötelezettségünknek megfelelıen a 2009-2010. tanévben ismét
átdolgozzuk a helyi tantervet (benne az érintett tantárgyi programokat:
magyar nyelv és irodalom, matematika, angol és német idegen nyelv,
valamint az új tanulás-és oktatásszervezési eljárásokkal – moduláris
oktatás, tantárgytömbösítés, projektek, témahét -érintett tárgyak
programját).
145

Mindezzel a gimnáziumban a kerettantervek alkalmazásának sajátos
helyi adaptációja valósul meg: az OKM által kidolgozott NAT szerint
felülvizsgált kerettantervi tartalomhoz tantárgyi programjainkban
hozzáillesztettük a kompetencia alapú képzés kerettantervi szemléletét,
tanulásszervezési eljárásait és tartalmait úgy, hogy az elıbbi kettı a
különbözı tanulmányi területek képzési specialitásainak is megfelelve
fedje le, ill. tükrözze a kétszintő érettségi vizsga részletes kimeneti
követelményeit.
Az emelt szintő képzés, tehetséggondozás kerettanterveinek megjelenése
egyelıre a tantárgyi tanmenetek változását eredményezte az érintett
(matematika, magyar nyelv és irodalom) területen, az emelt szintő képzés
helyi tantervei az emelt szintő érettségi vizsga követelményrendszeréhez
igazodnak.
A négyévfolyamos szakközépiskolai képzés kifutásával a helyi tanterv
szakközépiskolai képzésre vonatkozó tartalmai valamint a különbözı
OKJ-s képzések szakmai programjai aktualitásukat vesztették, ezért a
helyi tantervben való szerepeltetésük 2010. szeptember 1-tıl nem
indokolt.
A középiskolák a 2011/12. tanévben újból felülvizsgálják helyi
tanterveiket. Erre az idıszakra ütemezzük a teljes tantárgyi struktúra, a
heti órakeretek felülvizsgálatát és valamennyi helyi tantárgyi programunk
és vele a középszintő érettségi helyi témaköreinek újragondolását. A
felülvizsgálat során tanulóink jelen ill. jövıbeli sikerességét szem elıtt
tartva, a kétszintő kimeneti követelményekre és a versenyképességet
eredményezı kompetenciákra fókuszálunk.
146

2.1. A különbözı képzési formákhoz kapcsolódó gimnáziumi
óratervek
2.1.1. Gimnázium, levelezı tagozat
Négyévfolyamos óraterv (2001. szeptember 1-tıl felmenı
rendszerben)
Évfolyam/
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
tantárgyak
Anyanyelv/
1 1 0,5 0,5
kommunikáció
Magyar irodalom 1 1 1,5 1,5
Matematika 1,5 1,5 1,5 1,5
Fizika* 0,5 0,5 0,5
Kémia* 0,5 0,5 0,5
Földünk és
0,5 0,5
környezetünk*
Biológia* 0,5 0,5 0,5
Történelem és
1 1 1 1
társadalomism.
Mővészeti ism. 0,5 0,5 0,5 0,5
Informatika 0,5 0,5
Filozófia 0,5
Idegen nyelv
3 3 3 3
(német)
Szabadon
lásd
lásd
lásd
*
tervezhetı
óraszámok
anyanyelv,
mat.
anyanyelv,
mat.
anyanyelv,
mat.
Összesen 10 10 10 9
* heti 1 órát a természettudományi tárgyak érettségi vizsgájára készülık
között éves bontásban használunk fel.
147

2.1.2. Négyévfolyamos gimnáziumi képzés; 9-12. évfolyam, nappali
tagozat
2008. szeptember 1-tıl felmenı rendszerben bevezetett óraterv
(A 2004-2007. években a fenntartó által engedélyezett módosítások
átvezetése és a NAT módosításából következı, a 202/2007.(VII.31)
Korm.rendelet mellékleteibıl levezethetı tantervi tartalmak
órakeretekben történı megjelenítése)
Tantárgy/
évfolyam
Magyar nyelv és
irodalom
(arány 1:3)
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
4 4
4
emelt
sz. ér.: +2
v. 6
4
emelt
sz. ér.: +2
v. 6
emelt
sz. ér.:
+2 v. 5
Történelem 2 2 3 3
emelt
sz. ér.: +2
v. 5
1. idegen nyelv
(angol /német)
2. idegen nyelv
(német/ angol/
olasz/francia/holland)
Matematika
3* 3* 3* sz. ér.: 3*
3* 3* 3* 3*
emelt szintő 4*
emelt óraszámú 4*
egyébként 3*
3*
3
emelt sz.: 5
4
emelt sz.: 6
Informatika 2* - emelt sz. ér.:
+2
emelt sz. ér.:
+2
Emberismeret és
- - 1 -
etika
Bevezetés a
- - - 1
filozófiába
Fizika 1,5 2 2,5
emelt sz. ér.:
+2
-
emelt sz. ér.:
+2
Biológia és
egészségtan
- 1,5 2
emelt sz. ér.:
+2
2
emelt sz. ér.:
+2
Kémia 2 2 - -
Földrajz 2 2 - -
Ének-zene 1 1 - -
reál tagozatok - reál tagozatok 1
Rajz és vizuális
kultúra egyébként 1
1 -
egyébként -
emelt
+2 v.
5
emelt
sz. ér.: +2
v. 5
148

Testnevelés és
2 2 2 2
sport
Osztályfınöki 1 1 1 1
Társadalomismeret
1 0,5
Tánc és dráma 1
Mozgóképkultúra
0,5 0,5
és médiaismeret
Mővészettörténet 1 1
Kötelezıen
tartandó tárgyak
óraszáma
összesen
27,5 27,5 27
26
Kötelezı választás - - 3
Tanuló kötelezı
óraszáma
Szabad választás
(max.)
Összesen
felvehetı heti
óraszám (max.)
Reál tagozatok
27
4
Reál tagozatok
3
27,5 27,5 30 30
tagozatra
jelentkezéskor
tagozatra
jelentkezéskor
4 4
4
4
31,5 31,5 34 34
Választási lehetıségek
Emelt szint +1 Emelt szint +2 - -
Matematika Emelt óraszám - Emelt óraszám
+1
Fizika (emelt óraszám) +1 - - -
Természettudomány +1 +1
(emelt óraszám)
Magyar nyelv és
+2 +2
irodalom (emelt szint)
Történelem (emelt
+1 +1
óraszám)
Informatika (emelt
+2 +2
1 1
óraszám)
Magyar-tört.-hez Magyar-tört.-hez
+1
+1
Európai Uniós
+2 +2 - -
ismeretek/Sport
Testnevelés - - 1 2
Emelt szintő
érettségire felkészítı
képzés
Lásd az oszlop
felsı részén
Lásd az
oszlop felsı
részén
Kémia/Földrajz 1 1
149

Orosz nyelv 2 2
Egyéb
Szakkör/
6
felzárkóztatás
Iskolai sportkör 3-4
A táblázatban használt jelölések magyarázata:
1. A *-gal jelölt tárgyakat (matematika, idegen nyelv, informatika)
csoportbontásban tanítjuk. A csoportbontás alatt idegen nyelvbıl az évfolyamszinten
szervezıdı nívócsoportokat értjük.
2. Az „emelt sz. ér. + 2 v. 5 v. 6”-tal jelölt órákból 2 a tanuló számára nem
kötelezı, a tanuló az emelt szintő érettségire való iskolai felkészüléshez
választhatja.
3. A reál-tagozatos megnevezés a 9-10. évfolyamon matematika-fizikainformatika
és a természettudomány-matematika-informatika tagozaton tanuló
diákjainkra vonatkozik.
150

2.1.3. Ötévfolyamos gimnáziumi képzés: nyelvi elıkészítı évfolyam +
4 gimnáziumi évfolyam; nappali tagozat
2008. szeptember 1-tıl felmenı rendszerben bevezetett óraterv
(A 2004-2007. években a fenntartó által engedélyezett módosítások
átvezetése és a NAT módosításából következı, a 202/2007.(VII.31)
Korm.rendelet mellékleteibıl levezethetı tantervi tartalmak
órakeretekben történı megjelenítése)
Tantárgy/
évfolyam
Magyar
Irodalom
nyelv
Kommunikáció és
retorika
Történelem
9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.
1
-
1
3
1
3
1
3 emelt sz.
ér. +2 v. 6
1
3 emelt sz.
ér. +2 v. 6
2 - - - -
-
2 2 3 emelt
sz.: +2 v. 5
3 emelt sz.:
+2 v. 5
1. idegen nyelv
(német/angol)
2. idegen nyelv
(német/angol/
olasz/francia/holland
11* 3* 3* emelt sz.:
+2 v.5
3* emelt
sz.: +2 v. 5
3* emelt sz.:
+2 v. 5
3* 3* 3* 3* 3*
Matematika 2 3* 3* 3
emelt sz.:
5
Informatika 4* 2*
emelt sz. ér.:
+ 2
emelt sz.
ér.: + 2
4
emelt sz.: 6
Tanulásmódszertan
1,5
és önismeret
Emberismeret és - - - 1 -
etika
Bevezetés a
- - - - 1
filozófiába
Fizika - 1,5 2 2,5
emelt sz.
ér.: + 2
Biológia és
egészségtan
- - 1,5 2
emelt sz.
ér.: + 2
-
-
emelt sz. ér.:
+ 2
2
emelt sz. ér.:
+ 2
Kémia - 2 2 - -
151

Földrajz - 2 2 - -
Ének-zene - 1 1 - -
Rajz és vizuális - 1 1 - -
kultúra
Testnevelés és
3 2 2 2 2
sport
Osztályfınöki (9. 1 1 1 1 1
évf. /életmód)
Társadalomismeret
1 0,5
Tánc és dráma 1
Mozgóképkultúra
0,5 0,5
és médiaismeret
Mővészettörténet 1 1
Kötelezıen
tartandó tárgyak
óraszáma
összesen
27,5
+
1 testnev.
27,5 27,5 27 26
Kötelezı választás - - 2 3 4
Tanuló kötelezı 27,5 27,5 29,5 30 30
óraszáma
+ 1
Szabad választás
(max.)
Összesen
felvehetı heti
óraszám (max.)
testnev.
2 4 4 4 4
30,5 31,5 33,5 34 34
Választási lehetıségek:
Európai Uniós
ismeretek/Sport +2 +2 - -
Emelt szintő képzés
1. idegen nyelvbıl az
érettségi vizsga
letételéig (tagozatra
jelentkezéssel)
Emelt szintő
érettségire felkész.
képzés
+2 +2 +2 +2
Lásd az
oszlop felsı
részén
Lásd az oszlop
felsı részén
Lásd az
oszlop felsı
részén
Testnevelés 1 1 2
Informatika
1 1 2
Kémia/földrajz
Orosz nyelv
1 1
2 2
152

Szakkör/
felzárkóztatás
Iskolai sportkör
Egyéb
6 (iskolai szinten közös)
3-4 (iskolai szinten közös)
A táblázatban használt jelölések magyarázata:
1. A *-gal jelölt tárgyakat (matematika, idegen nyelv, informatika)
csoportbontásban tanítjuk. A csoportbontás alatt idegen nyelvbıl az
évfolyam-szinten szervezıdı nívócsoportokat értjük (kivéve a 9. évfolyamon
a heti 11 órás 1. idegen nyelv)
2. A 10. évfolyamtól az 1. idegen nyelvet emelt szinten, heti 5 órában oktatjuk
úgy, hogy a 11. évfolyamtól a heti öt óra teljesíthetı az emelt szintő
érettségi képzésre való jelentkezéssel is.
3. Az „emelt sz. ér. + 2 v. 5 v. 6”-tal jelölt órákból 2 a tanuló számára nem
kötelezı, a tanuló az emelt szintő érettségire való iskolai felkészüléshez
választhatja.
153

2.1.4. Közoktatási tipusú sportiskolai kerettanterv alapján szervezıdı
négy évfolyamos gimnáziumi képzés; 9-12. évfolyam, nappali
tagozat
(2010. szeptember 1-tıl )
Gimnáziumunkba az elmúlt néhány évben egyre nagyobb számban
jelentkeztek a város egyesületeiben magas színvonalú utánpótlás
nevelésben résztvevı fiatalok, akiknél közvetlenül tapasztaltuk azokat a
problémákat, amelyekkel egy élsportoló küzd. Bár pedagógusaink
támogatását élvezhették eddig is, az egyesületekkel is jó kapcsolatot
alakítottunk ki, minden felmerülı nehézségre ez sem jelentett megoldást.
A 2010-2011-es tanévtıl új keretek között, közoktatási típusú sportiskolai
képzésben foglalkozhatunk a meghirdetett osztályba felvételt nyert
diákjainkkal. A szervezeti formát illetıen az osztályban tanuló diákok
különbözı sportágakban egyesületi keretek között sportolnak, amihez
iskolánk az óratervben heti 6 óra edzésidıt biztosít. Az egyesületekkel külön
szerzıdés szerint történik az együttmőködés.
A közoktatási típusú sportiskolai képzés elsıdleges célja, hogy a leírt
tudásrendszerek és az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén
fejlıdjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék
meg és építsék be meglévı tudásrendszerükbe a sport specifikus
tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklıdésüknek megfelelı
irányba továbbtanulni.
A helyi tantervünk kidolgozásához a Csanádi Árpád Általános Iskola és
Gimnázium által kidolgozott, akkreditált kerettanterv adaptációját végeztük
el.
A közoktatási típusú sportiskolai képzés helyi tantervének speciális elemei
A közoktatási típusú sportiskolai osztályban tanuló sportoló fiatalok iskolai
és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását biztosítja.
Megjelennek benne olyan értékek, amelyek más tantervekben kevésbé. A
testnevelés és sport mőveltségi terület szakított a hagyományokkal és
beemelt elméleti jellegő tudáselemeket, azzal a céllal, hogy a sportoló fiatal
jobban megértse a választott életforma elvárásait, követelményeit. A
közismereti tantárgyak esetében is törekszik a sportoló fiatalok
életviteléhez, a sporthoz kapcsolódó tudáselemek beemelésére, illetve a
tudáselemek sporton keresztüli közvetítésére. Ez a törekvés nyilvánul meg
például a megismerésre váró irodalmi mővek választásakor, a fizika, vagy
matematika feladatok szövegkörnyezetében, az egészségnevelés kiemelt
szerepének hangsúlyozásában (kémia, biológia, sportegészségtan), a
mővelıdéstörténet projekt egészében.
A sportoláshoz nem köthetı tantervi elemek esetén is, kiemelt feladataként
tőzi ki olyan értékek közvetítését, mint a demokratizmus, a humanizmus,
az esélyegyenlıség biztosítása, a szolidaritás és a tolerancia. A kritikai
154

gondolkodásmód fejlesztése révén felkészíti a diákokat az érvekkel
alátámasztott, felelıs döntések meghozatalára.
Az Informatika mőveltségterület alacsonyabb óraszám arányát a tanulók
esetében tapasztalt, meglévı számítógép használati tudás indokolja,
továbbá egyes tantárgyi tantervekben is kiemelten szerepel az IKT
használata, kiváltva ezzel az informatika tantárgy oktatásából pl. a
könyvtári informatika, a médiainformatika és az informatika-alkalmazói
ismeretek gyakorlására szánt idıkeretet.
A tánc az ének-zene tantárgyba integrálva található, míg a mozgókép- és
média ismeretek fejlesztési feladatai a Mővelıdéstörténet modulban
valósulnak meg.
A sportolás miatti hiányzások (edzıtábor, versenyek, stb.) pótlásában
fontossá válik az IKT eszközeinek használata, aminek segítségével napi
kapcsolatban lehet a diák a tanárával. Ezért valamennyi mőveltségi
területbe beépítésre került az IKT alkalmazása.
A közoktatási típusú sportiskola kiemelt fejlesztési feladatai
A kiemelt fejlesztési feladatokkal kapcsolatban szükségesnek tartjuk
megemlíteni, hogy a helyi tanterv összeállítói szem elıtt tartották, s
valamennyi tantárgy tananyagának összeállításában figyelembe vették, és
mind az anyagok kiválasztásában mind a közvetítés javasolt metodikájában
érvényesítették ezeket.
Természetesen a kiemeltek közt is különleges hangsúlyt kapnak azok a
feladatok, melyek a sportemberré nevelés szempontjából relevánsak. Így
valamennyi tantárgy tantervében kimutatható a „testi és lelki egészség”
fejlesztésének szempontja, a hazát képviselı élsportolói pálya szempontjából
a „hon és népismeret”, a nemzetközi versenyéletbe való bekapcsolódás
szempontjából az „európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra” kiemelt
fejlesztési feladatainak érvényesítése. Nemcsak sportemberként, de
emberként, majdani családalapítóként, állampolgárként is különösen fontos
számunkra az „énkép és önismeret” értékeinek közvetítése. A tantárgyi
rendszerben jelennek meg azok a pedagógiai feladatokat, melyek az
egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel
függenek össze. Kiemelt, érintett tantárgyak az egészségfejlesztéssel és
környezetvédelemmel kapcsolatban a természettudományos tantárgyak, a
fogyasztóvédelemmel kapcsolatban pedig a társadalomismeret kap
elsısorban hangsúlyt. Megjegyezzük, hogy a mővészeti tantárgyak
programjának összeállítása során is természetesen figyeltünk arra, hogy
ezen értékek megfelelı súllyal szerepeljenek.
155

A közoktatási típusú sportiskolai képzés helyi tantervének tantárgyi
rendszere és heti óraszámai 9-12. évfolyamra
Tantárgy/évfolyam 9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 3 3 4 4
Elsı idegen nyelv (angol) 3 3 4 4
Második idegen nyelv (német v.
olasz) 2,5 3 3 3
Matematika 3 3 3 4
Történelem 3 3 3 3
Biológia 1 2 2
Fizika 1,5 1,5 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Rajz és vizuális kultúra 1 1
Informatika 1 1
Testnevelés 2 2 2 2
Osztályfınöki óra 0,5 0,5 0,5 1
Érettségi elıkészítı 4 4
Tantervi modulok
Sportismeretek 1 1
Sportági ismeretek 0,5 0,5
Sportpszichológia 1
Sporttörténet 1
Tanulásmódszertan 0,5
Etika 0,5
Mővelıdéstörténet 1
Társadalomismeret 1
Kötelezı óra 27,527,530 30
Szabadon tervezhetı óra 4 4 4 4
A szabadon tervezhetı órakeret felhasználásra kerül az edzés idık délelıtti
biztosításához.
A testnevelés és sport mőveltségi terület heti kötelezı óraszámai
Tantárgy/évfolyam 9. 10. 11.12.
Testnevelés 2 2 2 2
Sportelméleti ismeretek 1 1,5 1,5 1
Edzés idık délelıtt 6 6 6 6
Délutáni sportági edzések 10 10 10 10
A sportelméleti ismeretek részletesen az elsı.
elsı négy sorában szerepel.
táblázat tantervi modulok
156

2.1.5. A Hátrányos Helyzető Tanuló Arany János Kollégiumi
Programjához kapcsolódó gimnáziumi elıkészítı 9. évfolyam
programja
(2010. szeptember 1-tıl)
I. Bevezetés, a kerettanterv alkalmazásának intézményi keretei
A közoktatásról szóló törvény alapján, valamint a nevelési-oktatási
intézmények mőködésérıl szóló rendeletben megfogalmazottak szerint,
mivel a gimnázium vállalja a Kollégiumi Program megszervezését a 9.
elıkészítı évfolyamon, a helyi tanterv részeként az 1/2010. (I.8) OM
rendelettel kiadott, a 17/2004. (V.20) OM rendelet 3. sz. mellékletébe
beépülı „A Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi
Programjának 9. elıkészítı évfolyama számára” készült kerettantervet kell
alkalmazni.
A Kollégiumi Program célja, hogy biztosítsa a lehetıséget a nevelésioktatási
intézmények mőködésérıl szóló rendeletben foglaltaknak
megfelelıen a halmozottan hátrányos helyzető, illetve rászorulónak
tekinthetı tanulók számára, hogy a kerettantervet alkalmazó helyi
tanterv és az ahhoz alkalmazott pedagógiai intézkedések révén
elsajátíthassák azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítségével
eredményesen folytathatják és sikeresen befejezhetik középiskolai
tanulmányaikat, valamint esélyt kapnak a felsıfokú tanulmányok
megkezdésére. Célja továbbá, hogy megteremtse az egyéni különbségekre
alapozott, differenciált nevelést-oktatást, és a részt vevı tanulók számára
biztosítsa a komplex személyiségstruktúrának megfelelı optimális
fejlesztést, figyelembe véve elızetes tudásukat, képességeiket,
érdeklıdésüket, igényeiket.
A Kollégiumi Programban részt vevı kollégiumunk rendelkezik azzal az
öt évre szóló kollégiumi tevékenység- és foglalkozásrendszerbıl álló
programmal, amellyel a programban részt vevı tanulók sikeres
tanulmányi elımenetelét, szociális hátrányainak csökkentését, kulturális
javakhoz való hozzáférését megoldja.
A kollégium – ötéves programjának kidolgozásán túl – a 9. elıkészítı évet
megszervezı gimnáziumunkkal együttmőködve készítette el a program
megvalósítását célzó pedagógiai programját, a gimnázium pedig a 9.
elıkészítı évfolyam helyi tantervét, a helyi tantárgyi tanterveket (tantárgyi
programokat) a kerettantervi ajánlások segítségével.
A kollégium a Program indulásakor, valamint a felsıbb évesek
finanszírozásának támogatásáról szóló rendelet elıírásainak megfelelıen
együttmőködési megállapodás megkötésével biztosította a Kollégiumi
Programban részt vevı tanulók számára több, mint három
középiskolában történı tanulás lehetıségét. A gimnáziumi és kollégiumi
feladatokat ellátó közös igazgatású, többcélú közoktatási
intézményünkben a gimnázium feladata, hogy a Kollégiumi Program
keretében megszervezi a 9. elıkészítı évfolyamot.
157

A gimnázium, a 9. elıkészítı évben a „Hátrányos Helyzető Tanulók Arany
János Kollégiumi Programjának 9. elıkészítı évfolyama számára” készült
kerettantervnek a helyi tantervébe építésével hangsúlyt helyez a
felkutatott halmozottan hátrányos helyzető és rászoruló tanulók
motiválására, kompetenciájuk, személyiségük fejlesztésére,
pályaorientációs foglalkozásokkal segít a tanulóknak a középiskola
választásban.
A gimnázium a 9. elıkészítı év megszervezése idıszakában
együttmőködik a Kollégiumi Programban érintett tanulók családjával és
azokkal a középiskolákkal, amelyekben a tanulók tanulmányaikat
folytatják a jövıben.
A Kollégiumi Program pedagógiai elvei között szereplı elem az anyanyelvi,
az idegen nyelvi, a matematikai, a természettudományos, a digitális, a
szociális, a mővészeti kompetenciák fejlesztése, melyek segítik a
tanulókat a középiskolai követelmények teljesítésében, hozzájárulnak
személyiségük fejlıdéséhez, és egyéb fejlesztési feladatok megoldásának
is alapjául szolgálnak. Ez összhangban áll a gimnázium
kulcskompetenciák fejlesztését célzó, együttmőködésen alapuló,
kooperatív tanulásszervezési eljárásokat elıtérbe helyezı pedagógiai
gyakorlatával és diákközpontú szemléletmódjával: intézményünk
életének minden területét áthatja a sokoldalú tanulói támogatás
megvalósulása, mely a gyermekközpontú tevékenységrendszer és az
együttmőködés, értékközvetítés pedagógiai alapelveink legfıbb
megnyilvánulása. A gyermekközpontú tevékenységrendszer az oktatás és
nevelés összhangján alapuló személyiségfejlesztést, közösségformálást,
tehetséggondozást és az esélyegyenlıség elımozdítását szolgálja.
Intézményünkben folyamatosan erısödik a kompetencia alapú oktatás
gyakorlata, mely a képességek, készségek fejlesztését, az
alkalmazásképes tudást helyezi a középpontba. A kulcskompetenciák
fejlesztését célzó pedagógiai megújulás irányába mutatnak
együttmőködésre épülı tanulásszervezési eljárásaink, a kooperatív
módszereket mindinkább alkalmazó oktatási gyakorlatunk.
Az elıkészítı év kettıs célt szolgál:
• A szociális, együttmőködı készségek fejlesztése mellett a
tárgyi tudásbeli hiányosságokkal érkezı diákok
hiányosságainak pótlása: kompetencia fejlesztés, kognitív
fejlesztés.
• Érdeklıdésnek megfelelı, érettségit adó középiskola
kiválasztásában való segítés, melynek sikeres elvégzéséhez a
szükséges alapismeretek, képességek kialakítására is
megfelelı hangsúly fektetése.
Az elıkészítı évben kiemelt a szociális és az életpálya-építési
kompetenciák fejlesztése, és emellett elsıdlegesen fontosnak
tartjuk a szövegértési és szövegalkotási képességek, anyanyelvi
kommunikáció; a matematikai, logikai képességek; az idegen
158

nyelvi kompetenciák, a digitális kompetenciák differenciált
tudástartalomra épülı fejlesztését.
A célok megvalósítása 3 szakaszra tagolható:
• Az elsı szakaszban a gyermekek hiányosságainak (kognitív,
szociális, kulturális) feltérképezése történik mérések,
felmérések alapján, elkészül az ezekre épülı egyéni fejlesztési
terv, illetve olyan pályaorientációs tevékenység kezdıdik, ami
eljuttatja a tanulókat a megfelelı iskola kiválasztásáig.
• A második szakasz feladata a kognitív hiányosságok
tényleges pótlása és a szocializációs készségek fejlesztése.
Ebben a szakaszban nagy hangsúlyt kap a bemenı
szintmérés alapján a differenciált haladási ütem biztosítása,
az önálló tanulási képességet kifejlesztı program
alkalmazása.
• A harmadik szakaszban – miután már mindegyik tanulónál
eldılt, hogy hol tanul tovább – általános kompetencia -
fejlesztéseket végzünk, amelyek a tanulási motivációt erısítı
és fenntartó tevékenységekkel, projekt munkákkal,
tehetségfejlesztı programokkal egészülnek ki.
Az év során a hagyományos tanórai kötöttségeket igyekszünk feloldani,
kerüljük a lekicsinylı, fölényeskedı tanári megnyilatkozásokat. Ezek a
gyerekek elemi módon igénylik a tanár és a diák közötti közvetlen
kontaktust, és azt, hogy mint teljes személyiségre figyeljünk rájuk.
Az értékelés – osztályozás módszereit változatosan, rugalmasan,
kíméletesen használjuk. Igyekszünk érdekes, szórakoztató, a
megszokottól eltérı formában átadni az ismereteket, pontosabban
rávezettetni, felfedeztetni.
A tárgyiasult szaktárgyi tudásnál, oktatásnál sokkal fontosabbnak
tartjuk a tanuló teljes személyének formálását, nevelését. A tanórán több
szemléltetést, motiválást alkalmazunk.
Az ismeretelsajátítás módszereiben sem a frontális módszer lesz a
legfontosabb, hanem az együttmőködést kívánó formák. A dialógus, az
együttes cselekvés természetesen pontosan kidolgozott óratervezés
mellett.
A tanórákon szorgalmazzuk a kooperatív technikák alkalmazását, a páros
vagy csoportos munka gyakorlását, hogy tanulóink együttmőködési
képessége fejlıdjön, szociális érzéke mélyüljön.
Az értékelés, visszajelzés fı formái:
• Két alkalommal részletes szöveges értékelés tantárgyanként
• Személyiségértékelés írásban két alkalommal
• A standard elvárások megismertetése
• Bemeneti, félévi, év végi szintfelmérés tantárgyanként
159

• Az egyéni ütemterv teljesülésének havonkénti értékelése
• Rendszeres írásbeli, szóbeli értékelés, osztályozás
II. A gimnáziumi elıkészítı év általános tartalmi elemei
1.1. A tanuló induló helyzetének felmérése, állapot rögzítése
kollégiumi nevelıtanárral, tanulóval közös feladat-meghatározás
• Hatékony gyermek- megismerési technikák alkalmazása
• Egyéni megállapodás a célokról, ehhez ütemterv készítése
• Rendszeres írásbeli, szóbeli értékelés, osztályozás
1.2. A tanulási képesség fejlesztése
• Tanulásmódszertan: a tanulás tanulása
• Az egyéni tanulás képességének fejlesztése
• A tanulási motiváció megteremtése
• A szövegértés képességének fejlesztése
• Feladatértelmezés gyakorlása
• Probléma centrikus feldolgozás
1.3. A középiskolai életvitelre való felkészítés
• Stabil élet és napirend kialakítása
• Az elfogadási és együttmőködési készség fejlesztése
• Egyéni tanulási terv kialakítása, megvalósulásának
támogatása
• Önismereti technikák megismertetése, gyakorlása
• Reális célmeghatározás, egyéni és közösségi identitás
erısítése
• Kitartás, kötelességtudat fejlesztése
1.4. Részvétel a továbbtanulási célok kijelölésében
• Részvétel a tanuló felvételi döntésében
• A célzott középiskola felvételijére való felkészülés támogatása
• Amennyiben saját iskolájában is van felvételi lehetıség, akkor
az iskola saját elvárásainak közvetítése
1.5. Folyamatos kapcsolattartás a kollégiumi nevelıtanárokkal
• Folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladási ütemérıl
• Egyéni korrekciós feladatok meghatározása a kollégiumi
nevelıtanárral és a tanulóval közösen
• Az egyes tanulók terhelhetıségének és tényleges terhelésének
egyeztetése
1.6. Értékelés visszajelzés
• Két alkalommal részletes szöveges értékelés tantárgyanként
• Személyiségértékelés írásban két alkalommal
160

• A standard elvárások megismertetése
• Bemeneti, félévi és év végi szintmérés tárgyaként
• Az egyéni ütemterv teljesülésének havonkénti értékelése
(alkuképesség fejlesztése) szükség esetén korrekciója
• Rendszeres írásbeli és szóbeli
1.7. Az általános iskolai hiányok pótlása, ismétlés, rendszerezés
• Differenciált haladási ütem biztosítása, bemenı és az évközi
szintmérés alapján
• Magyar nyelv, idegen nyelv és kommunikáció, olvasás,
szövegértés prioritása
• Olvasás, szövegértés gyakorlása
1.8. Mindennapos testnevelés biztosítása (ajánlott a csapatsportok
prioritása):
Az órarendi órákon túl az iskolai sportkör foglalkozásai
(csapatsport),
úszásoktatás (kollégiumi felügyelettel)
1.9. Differenciált tevékenységformák-projekttanítás
• Mővészeti csoport projektek (színjátszás, zene,
képzésmővészet)
• Szocializációs projektek (kulturális, társadalmi identitás)
• Programprojektek vissza a régi iskolába, közösségbe
1.10. A éves munkarendben alkalmazzuk az év három részre
bontását (bemenı, helyzetfeltáró szakasz, felvételire,
iskolaválasztásra irányuló, orientációs szakasz, korrekciós, pótló,
ismétlı szakasz), a szakaszos (epochális) tanítást a projektek esetén
megvalósítjuk, valamint a kiscsoportos tanulásszervezést
alkalmazzuk.
III. A Program szakaszai, sajátosságai
A képzés során a program 3 fı szakasza lehetıséget ad arra, hogy a
résztvevı tanulók érdekeinek leginkább megfelelı képzési, fejlesztési
tevékenységek játszódjanak le.
Elsı szakasz
Felmérés, pályaorientáció
A szakasz a tanév kezdetétıl a fejlesztési tervek elkészítéséig tart. Ebben
az idıszakban a rendelkezésre bocsátott központi és helyi mérési
eszközök felhasználásával pontosan fel kell térképezni mindazokat a
hiányosságokat illetve azokat az alapokat, amelyekkel a fejlesztı,
hiánypótló szakaszban számolnunk kell ( bemeneti kompetencia – és
szociális mérések ). E méréseknek feltétlenül ki kell terjedniük a
161

tudásszintek, a motiváció, az értı olvasás stb. felderítésére, egyéni és
csoportszinten egyaránt.
A felmérések elkészítése és kiértékelése után valamennyi tantárgyból
egyéni és csoportos fejlesztési tervek készülnek, melyek megalapozzák a
következı két szakasz tennivalóit ( közös feladat meghatározás,
együttmőködı pedagógus párok felállása az iskola és a kollégium között,
hatékony gyermek megismerési technikák alkalmazása, közösségfejlesztı,
közösségépítı programok, a drámapedagógia eszközeinek alkalmazása).
Ebben a szakaszban kiemelten kezelnénk a közösségépítést, hiszen
megtalálni a helyünket egy közösségben nélkülözhetetlen. Fontosnak
tarjuk a közösségi szerepekkel való ismerkedést, azok gyakorlatát, a
közösségi érték – és szabályképzést. Pl. Tanév – elıkészítı tábort
szervezünk (3 napos) , mely több célt is szolgálhat:
• A fiatalok ráhangolását az új tanulási helyzetre
• Ismerkedést a középiskolai feladatokkal
• Közösségépítést
• Az interperszonális kapcsolatháló szorosabbra szövését,
• Egymás mélyebb megismerését.
Az elsı szakaszban a felmérésekkel párhuzamosan választ kell keresni
arra az alapvetıen fontos kérdésre, hogy a tanulóknak milyen irányú
továbbtanulási szándékuk van, és ez mennyiben cseng egybe a
realitásokkal. A szakasznak tehát már itt is nagyon fontos eleme a
pályaorientációs munka.
A szakasz során a tanulók értékelése szöveges és százalékos formában
történik.
Második szakasz
A fejlesztés periódusa
A szakasz legfontosabb feladata, hogy az elsı szakaszban felderített
hiányosságokat minden szinten pótoljuk, a sikeres felvételihez szükséges
tananyagot megtanítsuk.
A feladat megoldása az elsı szakaszban megjelenı hiányosságokra épülve
– az egyéni és csoportos fejlesztési tervek alapján – az elızetesen
összeállított tantervi programokból a szükséges fejezetek kiválasztásával
történik.
Fontos, hogy minden feltételt biztosítsunk, hogy a tanulók
pályaorientációs szándékukkal összhangban felkészülhessenek a
választott középiskolába történı bejutásra. A felvételi idıszakig minden
tanulónak el kell jutnia addig a szintig, hogy reális esélyt kapjon a
választását illetıen.
A tanítás a tantárgyak legnagyobb részénél kiscsoportos formában
történik, hiszen a kisebb létszámkeret alkalmas arra, hogy a tanár
minden tanulóra kellı mértékő figyelmet fordítson. A tanulókkal való
egyéni foglalkozás is fontos része ennek a szakasznak (pl. korrepetálás,
személyre szabott feladatok, tanulópárok, segítı tanárok stb.).
162

A tanulók értékelése százalékos és érdemjegy (osztályzat) formájában
történik annál is inkább, mert a „jelentkezési lapon” is érdemjegyek
kellenek a választott középiskola felé.
A feltételek teljes biztosítása során ebben a szakaszban is többnyire
szakítani fogunk a hagyományosnak mondható tanítási – tanulási
módszerekkel, formákkal. Sokkal nagyobb hangsúlyt fog kapni az egyéni
haladási ütemet segítı differenciált óraszervezés, a kooperatív
tanulásszervezés, az egyéni fejlesztési tervek, naplók, differenciált,
személyre szóló képességfejlesztések, sokrétő pályaorientációs
tevékenység.
A szakasz a fejlesztési tervek elkészültétıl a felvételi idıszakig tart.
Harmadik szakasz
A megerısítés periódusa
Idıtartama a felvételitıl a tanévzáróig tart.
A szakasz fı célja, hogy a sikeres felvételit tett tanuló elmélyíthesse a
korábban megszerzett ismereteket, hogy ne csak bejusson, hanem bent is
maradjon a választott középiskolájában. Ezért ebben a szakaszban a
kompetencia fejlesztésen túl a hangsúly a motivációs szint fenntartására
helyezıdik. (kreativitás elıtérbe kerülése mővészeti, kulturális, tananyag
kiegészítı projektek készítésével).
Olyan körülményeket kell teremtenünk, melyek során a tanulók
megértik, hogy a középiskolába való bejutás még nem elég. Az egyéni
érdekeltség megtartása is fontossá válik.
Az elsı szakaszhoz hasonlóan a tanulókkal való egyéni foglalkozás formái
kerülnek elıtérbe pl. segítı beszélgetések, patrónusi foglalkozások, sport,
mővészeti tevékenységek, osztálydosszié – rendszer ( tanulónként
rögzítjük a tanulóval történteket, azok nyomon követése, eset
megbeszélések, konfliktus kezelések stb.
Minden lehetıséget meg kell ragadni az önálló ismeretszerzés
technikáinak elsajátítására.
Az értékelés az elızı szakaszhoz hasonlóan szöveges és érdemjegyes is
kell, hogy legyen.
163

IV.
A 9. elıkészítı évfolyam óraterve, a helyi tantárgyi
tantervek cél- és feladatrendszere
Az elıkészítı gimnáziumi tanév óraterve:
Tantárgy
Magyar nyelv és
irodalom
Matematika 5
Angol nyelv/Német
nyelv
Dráma 3
Heti óraszám
5
5
Testnevelés 3
Természetismeret 3
Társadalomismeret 1,5
Informatika 3
Osztályfınöki 1
Patrónusi
foglalkozások
Összesen 31,5
2 (egyéni ill.
kiscsoportos fogl.)
A tantárgyakat és órakereteket tekintve a Kollégiumi Program
kerettantervében foglalt tantárgyak egy része kötelezıen megvalósítandó
tartalmakat közvetít, így a magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen
nyelv, dráma, testnevelés, természetismeret, patrónusi foglalkozás. A
választható öt tantárgyból kettı választásával (informatika,
társadalomismeret) tettünk eleget a közoktatásról szóló törvényben
kötelezıen elıírt óraszámok teljesítésének.
A gimnázium helyi tantervében az elıkészítı év heti óraszámának
meghatározásakor éltünk azzal a lehetıséggel, hogy a heti 27,5 órát
további 4 órával megnöveljük. (idegen nyelv: +1,5; informatika: +1,5;
osztályfınöki: +1 óra)
A Dráma tárgy keretein belül az „Ember és Társadalom” mőveltségterület
viselkedéskultúrát befolyásoló, fejlesztı tartalmait is közvetítjük (külön
programot is készítettünk).
164

Az AJKP elıkészítı évfolyam helyi tantárgyi tantervek
feladatrendszere:
cél-és
A Kollégiumi Program kerettantervének megfelelıen nagy hangsúlyt
helyezünk az alapfokú nevelés-oktatás fejlesztı szakasza (7-8. évfolyam)
és a Kollégiumi Program kerettanterve által lefedett pedagógiai fejlesztés
idıszaka közötti koherencia megteremtésére.
Kollégiumi Program kerettantervének megfelelıen a tantárgyi
programokban a következıkre helyezzük a hangsúlyt:
(1) a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kulcskompetenciák
fejlesztésére;
(2) a multikulturális tartalmak megjelenésére a tantárgyi programokban
és a tanórán kívüli nevelési keretekben
(3) az önértékelı képesség, másokat értékelı képesség kialakítására
(patrónusi, mentori beszélgetések, szöveges, írásos értékelések
bevezetése, esetmegbeszélések, stb.);
(4) a differenciált tanulásszervezési módszerek megismerésére (kooperatív
tanulásszervezés, projektmódszer, stb.).
A fentiekbıl következik, hogy:
- a tantárgyi programok a célokon, feladatokon, a fejlesztési
követelményeken és a belépı tevékenységek bemutatásán túl,
megjelölik a témaköröket, a témákat és a tartalmakat,
- a tantárgyi program kiegészül a módszerek, tanulásszervezési
eljárások (tevékenységek), a tudás- és képesség területek
bemutatásával, és ahol lehetséges a más területekkel való kapcsolatot
is jelöli,
- hangsúlyt kap az ellenırzés, értékelés, minısítés, rendszerének
fontossága.
A helyi tantárgyi tantervek kidolgozását a kerettanterv jóváhagyásra
váró idıszakában, 2009. tavaszán végezte el a gimnázium, majd
fenntartói jóváhagyását követıen helyi tantervként a 2009/10. tanévtıl
alkalmazza. A pedagógiai programba annak 2010. évi felülvizsgálatával a
korábban már jóváhagyással rendelkezı – és a kerettanterv cél-és
feladatrendszerével egyezı- helyi tantervi elemeket beépítette.
A tantárgyi tanterveket a pedagógiai program CD melléklete tartalmazza.
A Programban részt vevı tanulók továbbhaladása:
Az AJKP elıkészítı évét elvégzı diákok valamennyien integrált, nappali
tagozatos, érettségire felkészítı középiskolai osztályban tanulnak tovább
úgy, hogy az egy osztályban tanuló AJKP-s tanulók létszáma nem
haladhatja meg az osztálylétszám 25 %-át.
A tanuló bármely érettségire felkészítı iskolában továbbtanulhat, ahol a
felvételi követelményeknek eleget tesz.
A gimnáziumunkban a 9. évfolyamon tanulnak tovább azok az elıkészítı
évet sikeresen teljesítı AJKP-s tanulók, akik a központi felvételi
165

teljesítményük és félévi eredményük alapján a hozzánk kilencedik
évfolyamra jelentkezı általános iskolai tanulók átlagteljesítményéhez
mérten jó eredményt érnek el, és kifejezetten a mi gimnáziumunkban
szeretnének felkészülni az érettségi vizsgára. A korábbi gimnáziumikollégiumi
– fenntartói megállapodásnak megfelelıen tanévente kéthárom
tanuló kezdi meg a gimnázium négyévfolyamos képzésében, az
általa választott tanulmányi területen tanulmányait. A tanulók kollégiumi
elhelyezése, az integrált intézményi mőködés lehetıséget és keretet ad
fejlıdésük kiemelt figyelemmel való követésére, mely a nevelési
programban rögzített felzárkóztató, hátránykompenzáló, tehetséggondozó
tevékenység-rendszeren túl az osztályfınök és a kollégiumi csoportvezetı
folyamatos együttmőködésén alapul. Munkájukat akkor tekintjük
eredményesnek, ha az AJKP-s felsıbb éves diákok lemorzsolódását
meglévı pedagógiai gyakorlatunkkal továbbra is meg tudjuk akadályozni,
és tanulóink sikeres érettségi vizsgát követıen megkezdik felsıoktatási
tanulmányaikat, vagy bekapcsolódnak a szakképzésbe.
166

2.2. Képzési specialitások, irányok, a tanulók kötelezettségei,
választási lehetıségek a gimnáziumi képzésben
9-10. (5 éves gimnáziumban 9-11.) évfolyam:
Iskolánk már kialakult hagyományai illetve partnereink igényei alapján
lehetıséget teremtünk arra, hogy tanulóink az alapképzés mellett
bizonyos területeken a kilencedik évfolyamtól kezdıdıen olyan többletet
kapjanak, amely megkönnyíti majdani továbbtanulásukat.
• Az egyéni érdeklıdéshez, tehetséghez igazodva a négy évfolyamos
gimnáziumban a 10. évfolyam végéig kínáljuk az emelt szintő képzést
matematikából és magyar nyelv és irodalomból, az emelt óraszámú
képzést matematikából, fizikából, természettudományból, történelembıl
és informatikából. Az informatikát tanulóink mindegyike emelt
óraszámban tanulja, az elıbbi három területbıl a tanuló az iskola
tanulmányi területeire való jelentkezéssel választ. A tanulmányi
területeket a tanulók szabadon választható órakeretéhez igazodva
alakítjuk ki, felvételi tájékoztatónkban évrıl-évre nyilvánosságra hozzuk.
A matematika és magyar emelt szintő, a matematika, történelem, fizika
emelt óraszámú képzésben lényegesen több lehetıség van az
elmélyítésre, tehetséggondozásra. Mivel a csoportba járó diákok nagy
része késıbb ezeket a tárgyakat felvételi tárgyként választva továbbtanul,
az emelt szintő érettségi követelményeihez alkalmazkodva a diákok a 9-
10. évfolyamon olyan ismereteket is elsajátítanak, amely ezeken az
évfolyamokon még nem kötelezı.
A természettudományi emelt óraszámú képzés tartalmi elemeit
fokozatosan alakítottuk ki, alkalmazkodva a tanulói igényekhez és a
változó szemlélető vizsgakövetelményekhez. A hangsúly a
megismerıképesség fejlesztésén van: a természeti környezet megfigyelése
és elemezése tevékenységközpontú megközelítéssel történik. A
2008/2009-es tanévtıl a természettudomány tárgyat (ezen a néven)
külön értékeljük.
A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és
elektronikus oktatási anyagok használata. Az informatika emelt
óraszámú képzésekben az I. Béla Gimnázium és Informatikai
Középiskolában ezért minden tanulónak biztosítjuk az informatikai
eszköztudás, az informatikai kommunikációs technikák magas szintő
elsajátítását.
Célirányosan olyan ismereteket oktatunk, mely tanulóinkat felkészíti a 9.
évfolyam végéig az ECDL vizsga legalább 4 moduljának megszerzésére.
9-10. évfolyamos kínálatunkban a négy és öt évfolyamos gimnáziumi
képzésben az Európai Uniós ismeretek és a sport órák is szerepelnek,
segítve a tanulók gyakorlati tudásának fejlıdését ill. az egészséges
életvitel kialakítását.
167

• Az ötévfolyamos gimnáziumban a nyelvi elıkészítı évfolyamon a
kialakult program a magas óraszámú angol nyelvi képzés mellett
elsısorban az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését célozza.
A másik idegen nyelv oktatásával alkalmazkodunk a markánsan
körvonalazódó helyi igényekhez.
A 10. évfolyamtól kezdıdıen a választott fınyelvet emelt szinten oktatjuk
tovább.
• A 9-10. évfolyamon csoportbontásban tanítjuk a matematikát, és az
informatikát. A gimnáziumi képzésben a 9. (ötévf. gimnáziumban a 10.)
évfolyamtól kezdve évfolyam szinten szervezett nívócsoportokban oktatjuk
az idegen nyelveket, az induló osztályok számához igazodva egy nyelvbıl
maximum kétszer annyi csoportban, mint ahány osztály van egy
évfolyamon, beleértve ebbe az ötévfolyamos gimnáziumban a fınyelv
emelt szinten való oktatását is. Mivel a legtöbb általános iskola már két
idegen nyelvet oktat a tanulóinak, a beiratkozás elıtt szintfelmérın
döntünk a tanuló nyelvi választásához igazodó csoportba sorolásáról. A
helyi tanterv alkalmazhatósága szempontjából még használjuk az I. ill. II.
idegen nyelv fogalmakat, de a tanuló idegen nyelvi kompetenciáinak
optimális fejlesztése érdekében az adott csoportnak megfelelı helyi
tantervet alkalmazzuk. Az angol nyelvet –az Arany János Kollégiumi
Program elıkészítı évfolyamát kivéve- minden négy ill. ötévfolyamos
gimnazistánk tanulja, elıképzettségétıl függıen különbözı szintrıl
indulva ( A német idegen nyelvet az ötéves gimnáziumban a nyelvi
elıkészítı évfolyamon is a négyéves gimnázium azonos sorszámú
évfolyamával közösen, elıképzettséghez igazodó csoportokban oktatjuk.)
Órarendi „sávot” angol nyelvbıl, valamint egy másik sávot a másik tanult
nyelvbıl tudunk kialakítani. A tantárgyi programok tartalmazzák a
négyévfolyamos gimnáziumi és az ötévfolyamos gimnáziumi képzésben a
tartalmi egyezéseket. Az idegen nyelvi nívócsoportokban az átjárhatóságot
tanulói kérelemre, az érintett szaktanárok véleményének kikérése után, a
csoportszervezés létszámkorlátait figyelembe véve a tanulmányok
befejezıdéséig biztosítjuk.
Az informatikát a kétfele képzés azonos sorszámú évfolyamain azonos
tartalommal tanítjuk.
• A 10. évfolyam végén (5 éves gimnáziumban a 11. évfolyam végén ill.
idegen nyelvbıl is informatikából már a 10. évolyam végén is) a tanulók
korábbi választásuktól függetlenül jelentkezhetnek emelt szintő
érettségire felkészítı csoportba.
• Az AJKP és a sportosztály specialitásait a képzés programja
tartalmazza.
11-12. évfolyam (öt évfolyamos gimnáziumban 12-13. évfolyam)
168

• A tanulók számára tanévente április 15-ig tesszük közzé azokat a
tantárgyakat (és a tantárgyakat elıreláthatóan oktató tanárok nevét),
melyekbıl lehetıvé tesszük az emelt szintő érettségi vizsgára történı
iskolai felkészülést. Ugyanekkor közzé tesszük azokat a tantárgyakat is,
melyekbıl a középszintő érettségi vizsgára való többlet-felkészítést
biztosítjuk.
Elızetes jelentkezés után döntünk arról, hogy melyik tárgyból történik
külön csoportban, melyikbıl pedig plusz 2 órában az emelt szintő
érettségire való felkészítés. A külön csoport indításának az a feltétele,
hogy a maximális csoportlétszám 70-80 %-át a jelentkezık száma elérje.
Az emelt szintő – középszintő érettségi szándékok miatt az osztálykeretek
több tantárgyból is felborulnak, a nyelvi csoportok (még évfolyamok
között is) átszervezıdhetnek.
A tanulók minden tanévben május 20-ig dönthetnek egyéni tanrendjük
(egyénileg választott órák) összeállításáról. Amelyik tárgyból az elızetes
jelentkezés adataira építve több csoportot is meghirdetünk, ott biztosítjuk
a tárgyat oktató pedagógus megválasztását a tanulók számára. A „tanár
választhatóság” eljárását gimnáziumunk 2003 óta sikerrel alkalmazza.
• Az ötéves gimnáziumban a 11. évfolyamtól szaktanári megerısítéssel
elfogadjuk a 4 éves gimnázium 11. évfolyamán szervezett emelt szintő
érettségire felkészítı csoportba jelentkezést idegen nyelvbıl ill.
informatikából a tanuló szabadon felvehetı órakeretén belül. Ha
szükséges ill. igény van rá, akkor az átjárhatóságot idegen nyelvbıl
fordítva is lehetıvé tesszük a négyéves képzésben résztvevı 11.
évfolyamosok számára.
Az alábbi tantárgyakból vállaljuk a kétszintő érettségi vizsgára történı
felkészítést az óratervekben szereplı órakeretekben:
Képzési típus
KÖTELEZİ
TÁRGY
NEM
KÖTELEZİ
TÁRGY
GIMNÁZIUM
EMELT SZINT KÖZÉP SZINT
Magyar nyelv és
irodalom
Magyar nyelv
és irodalom
Történelem Történelem
Matematika Matematika
Angol / Német Angol / Német
idegen nyelv idegen nyelv
Fizika
Fizika
Biológia Biológia
Informatika Informatika
(2006-tól)
Kémia
Kémia
- Földrajz
169

A biológia és egészségtan tantárgy megfelel a biológia érettségi
tantárgynak, a testnevelés és sport tárgyunk a testnevelés érettségi
tantárgynak, a földünk és környezetünk nevő tantárgyunk pedig a
földrajz érettségi tárgynak. Aki filozófiából kíván érettségi vizsgát tenni,
annak a bevezetés a filozófia tantárgyból, aki pedig dráma tantárgyból
kíván érettségizni, annak tánc és dráma tantárgyból kell a helyi tanterv
követelményeit teljesítenie, és azt bizonyítványába beírt osztályzattal
alátámasztania. A 2007-2008. tanévben a mozgóképkultúra és
médiaismeret tantárgyunk neve még röviden mozgókép és médiaismeret,
ennek a tárgynak az osztályzata kell, hogy szerepeljen a bizonyítványban
ahhoz, hogy a tanuló érettségi vizsgára jelentkezhessen az érintett
tárgyból.
A fenti táblázaton túl jelentkezı órarendi órán kívüli felkészítési
igényeket az iskola ingyenes igénybe vehetı szolgáltatásként nem tudja
biztosítani. A térítési díj illetve tandíj fizetése melletti lehetıségekrıl a
Nevelési program 6. pontjában írunk (Szolgáltatások), ezek azonban az
iskola helyi tantervében nem szerepelnek, ezért órarendi tanórai
tevékenységként nem szervezhetık.
Egyéb képzési specialitások:
• A tantárgyi programok beépítik az oktatás-nevelés folyamatába az
európai integrációval összefüggı ismereteket (pl. történelem,
társadalomismeret, földünk és környezetünk tárgyak)
• Az óratervekben szereplı választási lehetıségek közül a testnevelés és
sport órákat a jelentkezık számától függıen iskolai szinten szervezıdı
csoportokban, a délutáni órákban szervezzük, segítve ezzel a
mindennapos testedzés feladatainak megvalósulását. A többletórák célja
a játékos testmozgás, az egészséges versenyszellem kialakulása.
• Az iskolai sport (sportkör és un. tömegsport) mőködésére minimálisan
3 órát tervezünk.
• Minden tanévben megszervezzük a gyógytestnevelést, heti 3 órában.
Az iskolaorvos javaslatára a tanulókat könnyített testnevelést is
biztosítunk.
• Élsportoló (nem a sportosztályba járó) tanulóink edzésrendjét és
órarendjét igyekszünk maximálisan összehangolni úgy, hogy a tanuló
idıszakosan egy-egy adott tárgy óráinak egy része látogatása alól
felmentést kaphat. Ez nem jelenti az értékelés alóli felmentést, az
osztályozhatóság feltételeit a hiányzás ebben az estben nem
befolyásolhatja.
• A szakkör és a felzárkóztató céllal szervezett csoportos foglalkozások
heti idıkerete a helyi tantervben iskolai szinten 6 óra. A gimnázium
képzési idıkeretének a tantárgyfelosztás és a csoportalakítás
óraterheinek kiszámítása után fennmaradó része fordítható egyéni ill.
170

kiscsoportos tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, tanulási nehézséggel
rendelkezık fejlesztı foglalkozásaira, sajátos nevelési igényő tanulók
egyéni fejlesztésére.
Levelezı tagozat (felnıttoktatás levelezı oktatás munkarendje
szerint)
A levelezı tagozat évfolyamonkénti heti idıkerete 10 óra. A helyi tantárgyi
tantervek tartalmazzák, hogy a tantárgyi követelmények feldolgozása a
tanórai foglalkozások keretében vagy egyéni felkészülés során történik,
azaz tantárgyanként meghatároztuk, hogy egyéni felkészülés keretében a
hallgatónak milyen ismereteket kell elsajátítania.
A 11-12. évfolyamon a képzés térítési díjas.
Csak a középszintő érettségi vizsgára felkészítést vállaljuk, az óratervben
rögzített órakeretben. A felkészítésben is nagyban támaszkodunk az
önálló hallgatói munkára.
A középszintő érettségi vizsgára levelezı tagozaton az alábbi tárgyakból
készítünk fel:
KÖTELEZİ
TÁRGYAK
NEM
KÖTELEZİ
TÁRGYAK
Magyar nyelv és irodalom
Történelem
Matematika
Német idegen nyelv
Fizika
Kémia
Biológia
Földrajz
A történelem és társadalomismeretet egy tantárgyként tanítjuk. A
szabadon tervezhetı órakeretbıl a 9-10. évfolyamon a magyar nyelv és a
matematika; a 11-12. évfolyamon az irodalom és a matematika
óraszámát növeltük tantárgyanként 0,5 órával.
2.3. Új tanulásszervezési eljárások a gimnáziumban,
tanulóközpontú módszertan alkalmazása
Ebben a világban az iskolának értelmeznie, illetve újra kell definiálnia
szerepét, hogy támogatást adhasson növendékeinek, illetve segítse ıket
abban, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak, hogy képesek legyenek
önállóan és tudatosan adekvát válaszokat keresni életproblémáik
megoldásához. Ehhez elengedhetetlen, hogy az iskola tanítástanulásszervezési
formái rugalmasabbak és adekvátabbak legyenek a
tanítási tartalmakhoz, a tanulók életkori sajátosságaihoz, valamint, hogy
az ismeretközvetítés és -feldolgozás mikéntje, azaz a tanulás-tanítás
171

módszerei, eljárásai, technikái és eszközei nagyobb teret adjanak a
tanulók részvételének és önkifejezésének.
A fentiek megvalósulása nem csak az ismeretek tartalmát, mennyiségét
és belsı struktúráját, az alkalmazott módszereket érintik, hanem az
iskolaszervezetet is. Évente a munkatervben alakítjuk ki a tanév helyi
rendjét az alkalmazott tanulásszervezési eljárásoknak megfelelve.
Eszerint alakul a pedagógusok munkája is: a hagyományos szakmai
munkaközösségi tevékenység mellett általánossá válik a team-munka. (A
teameknek diák tagjai is vannak.) Átalakul a hagyományos órarend, a
tanórák-csöngetések rendje, a tanulási tevékenység nem csak a
hagyományosan szervezett tanórai ill. tanórán kívüli tevékenységi körben
zajlik.
2.3.1. Moduláris oktatás
A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az
egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél
kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal
összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos
didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok önmagukban
koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak,azonban a
témakörök, a témák szervezıdésének logikája eltérı modultípusokat
hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet
véletlenszerő. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott
modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötıdnek.
Ilyenek például a kompetenciafejlesztı oktatási programokhoz szervesen
tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári tanulói) elemei, az
értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és
gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy
kisebb-nagyobb terjedelmő elemként beépíthetık a hagyományos
tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkezı tananyag
elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán
kívülitevékenységeket, az élet különbözı területén hasznosítható
alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban
állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a részkapcsolata,
valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási
programok elemi egységekbıl (modulokból) felépülı jellege lehetıvé teszi
az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a
sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai
szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere
azt jelenti, hogy mind a tanár, mind adiák számára váltási lehetıségeket
biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási
folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett
feladatrendszert alkotnak, melyek lehetıvé teszik az egyazon tartalmi
területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni
ütemő elırehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási
szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási tanulási folyamatba az egy
témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek
172

érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetıséget, többféle
bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás
lehetıségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, a
kötött heti óraszámmal mőködı eljárások mellett. A moduláris felépítés
felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott
lehetıségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A
modulrendszerő képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai
könyvtár,információ források, informatikai eszközök aktív használata
stb.) és fejlett taneszközparkot. Szükséges a modulok idırıl – idıre
történı szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintő korrekciók
elvégzése. (részlet a TÁMOP 3.1.4. pályázati utmutatóból)
A gimnáziumban a moduláris oktatást a kompetencia alapú
programcsomagok alkalmazásával oldjuk meg. Matematikából, magyar
nyelv és irodalomból, angol és német nyelvbıl, a helyi tantervben
megfogalmazott tartalomhoz és az ott, ill. a tanmenetekben
meghatározott ütemezéshez válogatjuk a megfelelı modulokat. Ezzel a
szemlélettel össze tudjuk hangolni a kompetencia alapú oktatás
programcsomagjait meglévı tantárgyi hagyományainkkal, azaz a
sorrendet és a tananyagmennyiséget hozzáigazitjuk a helyi
szükségleteinkhez, az adott tanulmányi területhez, a képzés szintjéhez.
Tanévente az egészségneveléshez, környezetvédelemhez kapcsolódó
modulokat integrálunk az idegen nyelv ill. az EU-s ismeretek
tantárgyakba. A tantárgyi programok megjelenítik az így feldolgozott
tananyagegységeket.
2.3.2. Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
A gimnáziumban a kompetencia alapú képzés bevezetésekor a 2005-
2006-os tanévtıl felmenı rendszerben valamennyi osztályunkban
integráltan tanítjuk és egy osztályzattal értékeljük a magyar nyelv és
irodalom tantárgyat.
A természettudományi tanulmányi területen a 2008-2009. tanévtıl
bevezettük a természettudomány tantárgyat, melyben az Ember a
Természetben mőveltségterület tartalmait integráljuk.
Az Arany János elıkészítı évfolyam osztályában természetismeret néven
tanítjuk a tárgyat.
2.3.3. A tantárgytömbösítés, mint az intézményi innováció egyik
eszköze gimnáziumunkban
Ma már általános elvárás az iskolával szemben, hogy alkalmazható és
használható ismereteket adjon, és tanítsa meg ezen ismeretek
használatának módját is. Ezt a mőködıképes ismeretek átadására
173

összpontosító képzést kell érteni a kissé tudományosnak hangzó
kompetenciaalapú jelzı mögött. Ez nem valami távoli elvont eszmény,
hanem korkövetelmény, amire a rögzült módszereikhez, szokásaihoz,
tananyag és tantárgyszerkezetükhöz ragaszkodó intézmények, iskolák
nem tudnak megfelelı választ adni.
Ugyancsak általános követelmény a tanulók ésszerő és arányos
terhelése, az erejükkel és lehetıségeikkel való okszerő gazdálkodás. Ide
tartozik, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a természettel
összhangot keresı életvitelre, a szabadságjogokkal való élésre nevelés
kötelezettsége. Ezek a követelmények sokkal gyorsabban váltak
általánosan társadalmivá, mint arra az iskolarendszer válaszai
megszülettek volna.
Érdemes belegondolni a pedagógusszerep rohamos átalakulásába. A
tanár vezetı, irányító szerepe ma már nem hatalmi viszonyokon alapul.
A tevékeny együttmőködésre építı tanulási-tanítási folyamatokban
célravezetıbbé válik a partneri viszony, mint az alá- s fölérendeltség
alapján kikényszerített együttmőködés.
Valamikor az iskola a tudás elsıdleges forrása volt. Ma az
információrobbanás, az elektronikus hírközlés, a telekommunikáció, az
internet által teremtett világban, az évezredes hagyományaiba
kapaszkodó iskola nem képes a következı nemzedék tájékozódásának,
tanulásának és mővelıdésének alapintézménye maradni.
A tantárgytömbösített oktatás lenne a helyes válasz, a jövı?
Hisszük, hogy jó néhány kihívásra igen. Mindenre persze nem. De hát
iskolánkban sem egyetlen iránya ez a megújulásnak.
A tantárgytömbösítés szerepe az iskola középtávú stratégiájában
A magyar nyelv és irodalom tantárgyi integrációjával egybekapcsolt
tantárgy-tömbösítés jó példája az intézményben több síkon folyó
megújulási folyamatok összekapcsolhatóságának. A kooperatív
óravezetési formák, a használható és mőködtethetı ismertek
oktatására irányuló szakmai törekvések nem egymást kizáró elemek, s
bizony lehet, hogy idıvel a tantárgytömbösítés adja majd
együtthatásuk legmegfelelıbb keretét.
Egy másik irányú törekvés, hogy egy alapozó év eredményeként legyen az
iskolában egy olyan osztály, melynek tanulói eleve ebben a formában
kezdik meg a tanulmányaikat. Akiket nem zavar majd össze a már
megszokott rendtıl való eltérés. Nem ık követik, hanem ıket követi a
változás, melyek bevezetése így felmenı rendszerben történhet.
A tantárgytömbösítés gimnázium által követett alapfeltételei:
Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének
rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott mőveltségi terület,
adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden
tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy idıszakra összevonva
szervezik meg.
A tantárgytömbösítést a közoktatásról szóló törvény 52. §-a (3) bekezdése
alapján, a szakrendszerő oktatás kötelezı tanóra foglalkozásaihoz
174

endelkezésre álló intézményi idıkeret 2009/2010. tanévben legalább öt
százalékának, a 2010/2011. tanévben legalább tíz százalékának, a
2011/2012 tanévben legalább tizenöt százalékának felhasználásával
szervezzük meg a következık szerint:
• a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást
• a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, mőveltségi területek,
tanítási óráinak legalább két egymást követı tanítási napra kell esniük
• a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább
kettı a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie
• az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követıen,
egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.
• A tömbösítés heti idıkeretének meghatározásához, csak a
szakrendszerő órákat kell beszámítani.
• Ha egy iskola az elsı félévben nem tömbösít, akkor a második félévben
dupla arányban kell tömbösítenie
• A cikluson belül kell lennie legalább egy teljes hét összefüggı
idıszaknak, amikor a tantárgyból nincs óra.
• A megadott idıkeret (5-10-15 %) a megadott tanítási ciklus (legalább
két hét) az elvárt minimum.
• A tantárgytömbösítés végrehajtásában az iskoláknak nagyfokú
szabadsága van.
A tömbösített idıkeret kiszámítása a gimnáziumban:
Évfolyam/sorszám
a
Osztály/jel
e
Heti
óraszám/ó
ra
Hetek
száma
Összesen
óra/év
9. A, B, D, E 27,5 37 4070
10. A, B, D 27,5 37 3052,5
11. A, B, D 30 37 3330
12 A, B, E,D 30 32 3840
13. D 30 32 960
Összesen 15252,5
Az összes szakrendszerő óra a gimnáziumban 15252 óra. Ennek 5, 10,
15%-ban kell tömbösíteni 3 év alatt, ami 763, 1526, 2289 órát jelent. Ezt
a 37 héttel elosztva 20,6; 41,2; 61,8 óra heti tömbösítetten megszervezett
órát jelent.
A tantárgytömbösítés megvalósítása a gimnáziumban
Az elsı évben a gimnáziumunkban mőködı nyelvi elıkészítı osztályban
(9.D) és az AJKP-s 9.E osztályban szerveztük meg a tömbösített oktatást.
Ez a következı tantárgyakat, mőveltségi területeket érinti:
9.D osztályban: matematika, informatika, magyar és kommunikáció,
tanulásmódszertan, angol nyelv. A 9. E osztályban a természetismeret
tantárgy vált egyenlıre érintetté. Az optimális megoldás a 9.D-ben a
három hetes ciklusok kialakítása volt, a 9.E esetén a két hét is
megfelelınek bizonyult. A 9.D-ben a heti óraszám függvényében 9 hét
alatt egyszer vagy kétszer kerül sor az adott tantárgy tömbösített óráira,
a 9.E osztályban minden második héten vannak a természetismeret órák.
175

Programunkban mérlegelnünk kell azonban azt is, hogy milyen módon
folytatható a tantárgytömbösítés a következı két tanévben, amikor meg
kell duplázni, majd triplázni a részarányát az iskolai oktatásban. A 2010-
11. tanévben az elızı tanévi megoldást az összes oktatási hétre
kiterjesztve az órakeret 10 %-ában megvalósul a TÁMOP 3.1.4.
pályázatban vállalt tömbösítési kötelezettségünk. A 2011-12. tanévtıl
javasolt megoldások:
Az egyik ahhoz hasonló, mint amit elsı évben megvalósítottunk,
mégpedig az, hogy a 9.E osztályt szélesebb tantárgyi skálán bevonjuk.
Ennek hátránya az, hogy az órarendi megvalósítás szempontjait nem
támogatja kellıképpen, hiszen az a pedagógus, aki háromhetente egyszer
kerül sorra, annak a bevont órái akadályozzák az órarend további
elkészítését, hiszen ı annak ellenére, hogy csak 9 hétbıl háromszor, vagy
hatszor tart órát az adott idıpontban, mégis foglalt a másik heteken. Ez a
probléma csak akkor orvosolható, ha hasonló óratervő osztályokban
azonos tanárokkal hajtjuk végre és ık váltják egymást.
A másik lehetıség az, hogy tantárgyakhoz kötjük a tömbösítést, és
intézményi szinten így próbáljuk megoldani azt, hogy a megfelelı
arányban végre is hajtsuk. Ebben az esetben talán úgy oldható meg, hogy
több tanár, aki egy évfolyamon több osztályban is tanít egymást váltva 2-
3-4 hetente heti 5-6 órában tartja meg az óráit, így órarendileg sem lesz
probléma, és az egyenletes leterheltség, a tantárgyfelosztási célszerőségi
elvek is jól érvényesülhetnek, hiszen minden tanár minden héten tart
egymást váltva forgószínpadszerően órát, csak természetesen mindig
másik osztályban. Például 9. 10. évfolyamon a kémiát, fizikát, földrajzot
lehetne ilyen rendszerben tanítani, de az a feltétele, hogy legyen 3 tanár,
akik 9. évfolyamon mindhárom osztályban tanítják ezeket a tantárgyakat,
ami nem könnyen valósítható meg. Ilyen módon 12-18-24 órás epochális
tanmenetet kell készíteni, és ehhez kell igazítani a számonkérések
menetét. Komoly hátrányként merül fel, ha hiányzik valaki, akkor
fokozottan célszerő ıt helyettesíteni, hiszen egy évi 74 órás tárgynál 3 óra
hiányzás, az már 4%, viszont ezeknél a tárgyaknál a pedagógusok
létszáma nem teszi lehetıvé a helyettesítést, mert szinte mindenki bevont
ebben a rendszerben, és a teljes osztálylétszámok mellett lehetetlen az
összevonás.
Minden érvet szem elıtt tartva talán a két lehetıség közül az elsı verzió
folytatása követendı. Az AJKP-s osztályban összevont óraszámokkal
nagyobb eredményességet tudnak a szaktanárok is elérni, így a 9.E
osztályban javaslom a tantárgytömbösítés kiszélesítését megvalósítani a
2011/2012 tanévtıl kezdıdıen. Egyébként is ezen a területen kár lenne
kapkodni, célszerőbb a fontolva haladást választani, és folyamatosan
vizsgálva az eredményességet célszerő stratégiát váltani, újabb helyeken
a bevezetést megpróbálni. Tehát a folytatást konkretizálva a 15%
eléréséhez további kb. heti 20 órát kellene tömbösíteni. Ezt gyakorlatilag
elérhetjük, ha ebben az osztályban tömbösítjük a magyar és a
matematika órákat, mivel két sávban tanulják ezt a két tantárgyat, ez
pontosan 20 óra heti tömbösítést jelentene. Amennyiben még szükség
176

lenne további tömbösített órszámra, akkor azt pedig az idegen nyelv óráik
tömbösítésével tudnánk elérni. Ez egyébként valószínőleg szükségszerő is
lesz, mert ha egy osztályban a tantárgya felét tömbösítve alakítjuk ki,
akkor a fennmaradóakat is szinte csak így lehet megszervezni.
2.3.4. Szervezési projekt, azaz a projekt, mint tanévente alkalmazott
módszer a versenyszervezésre
Egyre inkább teret nyer iskolánkban a projektmódszer, a
projektpedagógia. Ezt legtöbbször a tanórákon alkalmazzuk, de a
különbözı pályázatok megvalósítására is már ezt a módszert írják elı. Itt
az ideje tehát, hogy kilépjen az osztályterembıl, és elgondolkodjunk azon,
mire is használhatjuk az iskolai feladatok megvalósításában.
Számunkra a Neumann-verseny kiemelt feladat, így adott az ok, hogy a
verseny megszervezésére ezt a módszert alkalmazzuk. Mások számára is
sok elınyt lehetne megnevezni, amiért ezzel érdemes rendezvényt
szervezni, ezek közül néhány:
• Tehermentesítheti az iskolavezetést
• Jól dokumentálható
• Egyértelmő a felelısség
• Jól tervezhetı
• Nem igényel szervezeti változásokat
• Egyre jobb minıségővé válik
Milyen lépéseket kell megtennünk, a szervezési projekt sikeres
megvalósításánál? Ajánlatos a klasszikus projektmenedzsment szabályai
szerint eljárni. A lépések a következık:
• Indítás (definiálás, alapító okirat, projekt-vezetı kijelölése, tagok
meghatározása)
• Tervezés
o Tevékenység (WBS, Hálózat-tervezés),
o Idı, ütemterv (Gant-diagramm),
o Költség-tervezés (erıforrások tevékenységekhez rendelése)
o Mérföldkövek, ellenırzési pontok meghatározása
o Kockázatok meghatározása
• Végrehajtás
o Kockázat-menedzsment
o Ellenırzések
o Mérföldköveknél elemzés, mérés
o Folyamatos kommunikáció
o Vezetıi tevékenység
• Zárás
o Pénzügyi és adminisztratív zárás
o Dokumentumok archiválása
o Résztvevıkkel kapcsolatos tevékenységek
177

o Pozitívumok, negatívumok kiértékelése, rögzítése a késıbbi
projektek esetén
Amennyiben a szervezésbe tanulókat is bevonunk, ennek óriási hozadéka
lesz! A saját feladatán kívül, megtapasztalja, hogy milyen egyéb feladatok
léteznek, azokkal milyen problémák járnak, így nem csupán a saját
feladataiból tanulhat, hanem másokéból is. Szintén pedagógiai hozadéka
ezeknek, hogy megtanulja annak a technikáját, hogy hogyan kell egy-egy
ilyen megbeszélést hatékonyan és gördülékenyen lebonyolítani. A társas
kompetenciái nagyban fejlıdnek, ilyenek lehetnek:
• Kommunikációs készség (be kell számolnia az elvégzett
feladatáról)
• Együttmőködési készség (feladatait párhuzamosan, másokkal
közösen kell elvégezze, és errıl beszámolnia)
• Konfliktuskezelési készség (a feladatok elvégzése során,
számtalan olyan szituációt kell átélnie, amikor kritika éri, vagy a
feladata elvégzésével járó konfliktusok érik)
• Nyelvi készség (nemzetközi versenyeknél rákényszerül az angol,
vagy a német nyelv használatára, mert a versenyzık zöme ezt
beszéli)
A szervezési projekt, mint új oktató-nevelı munkát segítı
tanulásszervezési mód, tökéletesen betölti szerepét.
A szervezés tárgya (verseny, iskolai rendezvény) nem is igazán lényeges,
de nyilvánvalóan ajánlatos, hogy olyan legyen, melynek témája a
tanulókhoz közelálló. Iskolánkban ez téma a Neumann János Nemzetközi
Tehetségkutató Programtermék Verseny, amit minden évben
megrendezünk.
A szervezési projekt megvalósítása a tanulók számára több pedagógiai
haszonnal jár. Olyan kompetenciák fejlesztésére ad lehetıséget, amit a
tanórai oktatás-nevelési folyamatok során nincs, vagy nehezen van
lehetıség megoldani. Mire gondolunk:
Személyes és szociális kulcskompetenciák közül:
• Projektek alkotása és vezetése, ehhez stratégiák kifejlesztése. –
Valójában errıl szól a szervezési projekt. A team tagjaként a teljes
projektciklusban részt vesz, megtanulja annak fázisait, és a
különbözı szerepeket. Mindezt nem életszerőtlen, mesterséges
viszonyok között, hanem élesben, a hétköznapi gyakorlatban
sajátíthatja el.
• Rendszerszerően helyzeteket, relációkat és erıviszonyokat tud
elemezni. – A szervezésbe bevont tanuló a munka során felméri a
projektben létrejött viszonyokat, a projektvezetı tanár gondos
vezetése mellett megtanul a projekt végcélját szem elıtt tartva
gondolkodni.
• Együttmőködési készség. – A jól mőködı projekt-team, ránevel az
együttmőködésre, mert a szervezés során a tagokra kirótt feladatok
ritkán egyéniek, általában csoportok végzik el azokat. Rájön, hogy a
178

feladatok megoldása könnyebb, ha azokban segítséget kap
másoktól. Egyben tapasztalni fogja, hogy ezt a viszonosság elvét
szem elıtt tartva vissza is kell adnia.
• Demokratikus szervezetekben mőködjön. – A projektszervezet
alapvetıen demokratikus felépítéső, hiszen minden team-tag
elmondhatja véleményét, hozzá kell adnia tudását a végcél, a
sikeres projekt megvalósítás érdekében.
• Konfliktusokat menedzseljen és oldjon meg. – Egy verseny
szervezése közben számtalan probléma merülhet fel, melyet a
tanulónak kezelni kell. Ilyen lehet a team-en belüli
munkavégzéssel, vagy a versenyzıkkel, kísérıikkel kapcsolatos
problémák köre. Ezekre sokszor a tanulók adnak jó megoldásokat.
• Szabályoknak megfelelıen dolgozzon, használja és értelmezze
azokat. – A projektvezetés alapja, a projektszabályok megalkotása,
megismertetése, és elfogadtatása a projekttagokkal. A tanulók
aktívan részesei a projektnek, ezért a szabályait is be kell tartsák,
és tartassák.
Kulcskompetenciák közül nagyban fejlıdik:
• Kommunikációs készsége – A szervezési projektben, a verseny ideje
alatt tájékoztatást kell adnia a versenyzık, vendégek, érdeklıdık
számára, érthetı és a kérdezı számára megfelelı formában.
• Csoportmunkában történı munkavégzés. – Már említettük, hogy a
projekt-team egy, vagy több olyan csoportból áll, ahol a feladatokat
megosztva kell elvégezni.
• Problémamegoldó képesség. A szervezési projektet úgy kell
megvalósítani, hogy nagyban támaszkodjunk a tanulók
önállóságára, annak kontrolálása mellett. Sokszor elıfordul, hogy a
projektvezetı tanár, vagy más döntéshozó nem érhetı el, a munkát
mégis el kell végezni, az nem halasztható. Ebben az esetben (mivel
tudja, hogy hozhat önálló döntéseket) rákényszerül a feladata során
felmerült problémák megoldására.
• A tanulás és teljesítmény fejlesztése. Ezt a verseny, mint szervezési
téma garantálja. Egyrészt a verseny nézıjeként motivációt kap a
versenyzıkhöz hasonló produktumok elıállítására, másrészt
kapcsolataik révén közvetlenül tanulhat is tılük. Azt is
megtapasztalja, hogy a teljesítményt díjazzák, és elismeréssel jár,
ami nagyon jó motivációs tényezı lehet.
A munkakompetenciák közül, a már korábban más összefüggésben
említetteken kívül:
• Idegen nyelv ismerete. – A verseny nemzetközi jellege miatt
kénytelen a más országokból érkezett versenyzıkkel, kísérıikkel
kommunikálni, ami életszerő helyzetekben fejleszti idegen-nyelvi
kommunikációs képességét.
Vezetıi kompetenciák, melyeket a projektvezetınek kell észrevétlenül
fejlesztenie
179

• Vezetés képessége. – Egyrészt mintát kap a projektvezetı tanártól
(ami nagy felelısséget ró rá), másrészt a csoportban végzett
munkák során, mindig kell vezetınek lennie, azaz szükséges
mások irányítása.
• Hibából való tanulás képessége. – Ezt a projekt-összejöveteleken
tanulhatja meg, amikor a munkák a feladatok elvégzésének
számonkérése történik. A projekt céljának elérése érdekében az
elkövetett hibákhoz empatikusan viszonyuló vezetıi attitőd, a
megoldás keresésének és nem a problémák mélyítésének szándéka,
olyan követendı magatartásformává válhat, ami a késıbbiek során
kapcsolataiban nagyban segítheti a hétköznapi életben.
• Kapcsolattartás, kapcsolatépítés. – A verseny szervezése közben
mindkettıre számtalan példát lehetne hozni. A tanulók egyik
munkája lehet, a versenyzıkkel történı kapcsolattartás, a verseny
elıkészítési fázisától egészen a döntıig. Itt jellemzıen baráti
kapcsolatok jönnek létre, melyek sokszor nem csak az iskolára
korlátozódnak.
• Etikus hozzáállás. – Tipikusan a projektvezetı és a projektben
résztvevı tanárok személyes példamutatásán alapuló mintaátvétel
segítségével kaphatja meg ezt a kompetenciát. Itt nagy felelısség
hárul a projektben résztvevı pedagógusokra, és az ıket kijelölıkre
egyaránt.
A fenti felsorolásból is egyértelmően megállapítható, hogy olyan hozadéka
lehet egy átgondolt, jól felépített projektnek, melyet nehezen lehet tanórai
keretekben megvalósítani, vagy jóval hosszabb ideig tart.
A szervezési projekt megvalósításával a gimnázium a hagyományápolás
körébe tartozó olyan tevékenységet végez, amit korszerő
tanulásszervezési módszerekkel ötvözve mindig eredményesen képes
megtenni, ami a versenyszervezés hagyománya fennmaradásának egyik
feltétele.
2.3.5. Projektoktatás, tanévente egy, három hetet meghaladó
idıtartamú pedagógiai projekt megvalósítása a gimnáziumban
Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életbıl származó
téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a
munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények
bemutatása.
A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában
egy probléma áll.
A feladat nem egyszerően a probléma megoldása vagy megválasztása,
hanem a lehetı legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása,
amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.
A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A
tervezés két fı szinten kell, hogy történjen: Az elsı az egész folyamatra
vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez
180

kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek
megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos
jelenléte szükséges.
Lényeges vonása, hogy megszőnik a verbális képességek fölényhelyzete,
az eltérı képességek egyenértékő szerephez jutnak a közösen választott
feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek
különbözıségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító
szerepe az együttmőködésben szinte észrevétlenül mőködik, a közös
tervezésben, cselekvésben és ellenırzésben érvényesül.
A végrehajtandó feladat sokszínősége biztosítja a közös alkotáshoz való
hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erıfeszítés nélkül
lehetıvé teszi, hogy a résztvevık a korábbi élményeik, tapasztalataik,
tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot.
A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola
hagyományos idıkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és
minden résztvevı mindenféle tapasztalataira épít.
• Projekt
Egy adott tantervi fejlesztési cél elérése érdekében,
− egy kijelölt témakör keretén belül,
− meghatározott idıkeretben,
− a tanár és a tanulók közös célmeghatározásával és
− közös tevékenységével,
− konkrét – legtöbbször tárgyiasult – eredménnyel járó tanulás.
A hagyományos frontális osztálymunkát a projekt – módszerrel való
tanítás során, felváltja a kooperatív, kognitív tanulási módszerek. Az
egymástól tanulás, az egymás ismereteire való támaszkodás, a vita
lehetısége, mind segíti a motivált ismeretelsajátítást, így a tanulás öröme
kerülhet az órai ismeretelsajátítás elıtérbe. A diákok a
megtapasztalhatják azt, hogy a csoport bölcsessége mindig erıteljesebb,
nagyobb, mint az egyéné. A csoport munkákban tapasztalható, hogy a
kérdések kérdéseket görgetnek maguk elıtt, és hogy problémáik
megoldásaira kompetens válaszokat adhassanak legalább a csoportjuk
szintjén, ahhoz a kérdésekben rejlı többi kérdést is meg kell vitatni.
Eleve ezeket a kérdéseket fel kellett tudni fedniük. A diákoknak egészen a
kérdések alapjaiig el kell jutniuk, problémáik megválaszolásában. Ezen
munkaszervezéssel, és feladatmegoldással képesek egészen elvont
tartalmakra mélységeiben rákérdezni, és csoportjuk szintjén erre
kompetens válaszokat találni. Ez már a mély szintő gondolkodási
folyamatokat vetítik elıre, amelyet közelrıl tapasztalhatják meg,
mégpedig azért, mert a csoportban mindig megvan a saját ellenzék, akik
kontroll alá vonják a véleményvezérek megállapításait.
A tanár – diák viszonyt is egészen átalakul a projekt – módszerő tanítás
során. A tanár nem tényközlı, véleményalkotó szerepben mőködik,
hanem motiváló, segítı, kérdezı szerepe érvényesül. Ezzel párhuzamban
a diák szerepe a passzív befogadóról áthangolódik aktív résztvevıvé,
181

vitázóvá, gondolkodóvá. Az órákon a gondolkodási képességek kerülnek
elıtérbe, valamint a véleményalkotásnál a teljes körő kritikai nézıpont.
A projektoktatás legfıképpen a tantárgy-tömbösítésbe bevont tárgyak ill.
tanulócsoportok tanulásszervezésére jellemzı.
A gimnáziumban tanévente egy, legalább három hétig tartó projektet
bonyolítunk le, melybe legalább hét tanulócsoportunkat bevonjuk. A
projekt a tanév ıszi idıszakában, novemberben zajlik.
A projekt témáját a tanév elején a nevelıtestület a diákok javaslatát
figyelembe véve határozza meg.
A projektek bemutatására az iskolánkban évente megrendezésre kerülı,
I. Béla – napok keretében kerül sor, ahol a diákok által megvalósuló
projektek közül válogatunk bemutatásra. Az I. Béla napok iskolánk
közösségének egy szervezett ünnepségsorozata, ahol a diákok számára a
tantestületünk, egy a tanórai kerethez esetleg szorosan nem kötıdı
tématerületek bemutatását szándékszik elıadások formájában az
érdeklıdı diákok elé tárni, részben meghívott vendégek, részben
diákjaink elıadásaira támaszkodva. Az ünnepség ezen tematikája jó
alapot ad a hasonlóan, a hagyományos óravezetésekhez nem köthetı
tanulói munkák, projektek bemutatására.
A tanulói projektek ezen bemutatását pedagógiai szempontból fontosnak
tartjuk, mert a munkában résztvevı diákjaink a bemutató sikerével a
munka társadalmi, közösségben való elismertségüket erısíti, így további
munkára ösztökéli ıket. A bemutatón befogadói pedig látens módon
rálátást kapnak belsı világukra, önkéntelenül is összehasonlításba
hozva magukat a szereplı, jól teljesítı diákokkal, így ösztönözve másokat
is a projekt munkában való aktív, sikeres részvételre, a munkamódszer
által saját képességeik jobb megismerésére, erısítésére.
2.3.6. Témahét a gimnáziumban
A témahét célja, elıkészítése
A korszerő pedagógia eszköztárába tartozik egy adott, a tanulók nagy
többségét érdeklı témakörben megvalósított „Témahét”. Ez egyrészt
oktatás-szervezési módszer, más szempontból pedig a tananyag komplex
elsajátításának, egy újfajta módja. Mint minden módszernek, ennek a
gyakorlati megvalósítása sem kıbe vésett utasítások sorozatán alapul,
eredményessége a megvalósítók közvetlen közremőködésének minıségén
múlik.
Milyen célok megvalósítását várhatjuk el a témahét tanrendbe
iktatásával?
182

• Egy konkrét feladat elvégzését, egy téma kidolgozását:
• az életkori sajátosságoknak
• a szaktárgyi logikának
• a szaktárgyi integrációnak
• a szaktárgyakon túlmutató komplexitásnak
• az adott közösség szükségleteinek
megfelelı módon.
Itt fontos olyan téma, témakör meghatározása, ami az iskola tanrendi
kötelezettségeibe beletartozik, és a tanulókat is személyesen érdekli,
foglalkoztatja, vagy felkelti a téma behatóbb ismeretének igényét. Ez az
ismeretfeldolgozási mód, tágabb környezetbe helyezi a kiválasztott témát,
globális rálátást eredményez rá, környezetét feltárva épül be, igazi
tudásként. Rászorítja a tanulót, hogy párhuzamosan használja meglévı
különbözı képességit. Ilyenek képességek például:
• Ismeretszerzés, feldolgozás,
• kreativitás,
• manuális készség,
• szervezési,
• együttmőködési,
• egyéni,
• tehetség képességek egyidejő kibontakoztatása
Fejleszti együttmőködı készségét, csoportokban dolgozva elsajátítja az
önálló munkaszervezés, a munkafolyamatok munkafázisokra való
lebontásának és feldolgozásának, illetve a közös munka szintetizálásának
módozatait.
Járulékos, rejtett célok közé tartozik, hogy a tanuló ismerje meg társait,
közösség formálódjon. Ismerje meg a másik képességeit, tehetségét, élje
át az együttdolgozás örömét, tolerálja a különbözı véleményeket.
A jól megszervezett és alkalmas módon lebonyolított témahét során
fejlıdik a tanuló önálló gondolkodása, véleményalkotása és mások
véleményének tiszteletben tartása, szervezıkészsége, valamint a váratlan
helyzetek megoldásának képessége.
Sok egyéb elınyt sorolhatnék, amiért érdemes beiktatni az iskola
tanrendjébe a témahét gyakorlatát, azonban fontos ennek körültekintı
megtervezése és gondos megvalósítása.
A téma helyes megválasztása az elsı lépés céljaink elérésének útján. A
témahét, jellegébıl adódóan alkalmas arra, hogy megvalósítását
projektmódszer segítségével oldjuk meg. Itt nem csupán a projektpedagógiára,
mint módszerre kell gondolni, hanem a klasszikus
projektszervezésre, amit a vállalati szférában alkalmaznak, - tegyük hozzá
eredményesen.
Már a tanév megtervezése során meg kell határozni a témahét idıpontját.
Ennek jelentısége van, mert amikor a tanév tervezése megtörténik, a
bevont csoportokban tanító kollégáknak ehhez kell igazítaniuk
tanmeneteiket.
183

Szerencsés, ha a témahét idıpontját olyan, az iskolában, vagy a
településünkön zajló eseményhez tudjuk kötni, ami önmagában is
fókuszba tudja hozni a témahét programjait.
A témahét projektszervezése során a projektben résztvevık körét, egyes
osztályokra korlátozzuk, de a járulékos programok megvalósításában az
összes osztály részt vehet.
A projekt megvalósításához projekt-teamet kell létrehozni, amiben az
iskola tanárai vesznek részt.
A téma megjelölésekor, mint ahogyan a klasszikus projektmenedzsment
elıírja kiválasztásra kell kerüljön a projektvezetı személye, majd a
projektvezetı kijelöli a projekt-team tagokat, akik a projekt tervezésében
és kivitelezésében részt vesznek.
A projekt tagok számára projektnyitó megbeszélést kell összehívni, ahol a
projekt célját, a célhoz rendelt feladatokat tisztázzuk.
A témahét projektterve
1. A tervezés során születik meg egy projekt javaslat, ami a projekt
projektvezetıjének, valamint az iskola igazgatójának közös
jóváhagyásával válik megvalósíthatóvá.
A tervnek három alapvetı egységet kell szem elıtt tartania:
• minıség
• idı
• költség
Az idı, mint tényezı itt adott, mert legalább 3 napos kell legyen, de
érdemes megfontolni ennek hosszát.
A minıség a ráfordított idı függvénye (tervezésre, elıkészítésre,
megvalósításra), ebben a fázisban a tervezésre fordított idı többszörösen
megtérülı befektetés lehet.
A harmadik tényezı a költség, ezt nyilván egyrészt az elızı két tényezı,
valamint az iskola lehetıségei behatárolják. Lehetıség szerint a tanév
tervezésénél érdemes a témahétre szánt összeget elkülöníteni, vagy a
megszerzésére vonatkozó tervet készíteni.
Az idı tervezése egyszerő ütemezéssel történik, aminek egyik
legelfogadottabb formája a Gant-diagram.
Példa: A témahét feladatainak ütemezése (Gant-diagramm) iskolánkban:
184

Ezután kerül tervezésre a projekt erıforrás-igénye:
• Az egyes feladatokat megvalósító felelıs projekt-tagok jelezik
elképzeléseiket, a feladatokkal kapcsolatos anyagszükséglettel
kapcsolatban. (Kartonok, ragasztók, DVD-k, stb.)
• A projektfeladatokban résztvevı tanulók kiválasztása. (Humánerıforrás)
Ezt az iskolában mőködı DÖK szervezete vállalhatja
magára.
Az tervezés során meg kell állapítani, hogy az anyagi erıforrásokat milyen
ütemezésben kell beszerezni.
A témahét sikeréhez az is hozzájárul, ha idıben, mindenki akit érint
tudomást szerez róla, azaz ajánlatos a témahétre kommunikációs tervet
készíteni. Ennek legalább az alábbi dolgokat kell tartalmaznia:
• A programok széles körő meghirdetése (iskolán belül és kívül), ez
történhet szóbeli hirdetés pl.: iskolarádió, plakát, iskolai weblapon,
iskolaújságban, stb.
• A projekt tagjainak, megvalósítóinak a megvalósításhoz szükséges
ismereteket, információkat milyen formában juttatjuk el.
(megbeszélés, e-mail, telefon, stb.)
• Propaganda. Ajánlatos a tanulók érdeklıdését, már elıre felkelteni
a téma iránt, így nekik is lesz idejük arra felkészülni. Ez
nagyrésben a tanár kollégák feladata.
Legvégül meg kell határozni a témahét projekt dokumentálásának
formáit. Ilyenek lehetnek például a következık:
• Óratervek: nyomtatva, elektronikusan leadva
• Órai produktumok, prezentációk, diagramok: elektronikusan
• Órai munka: fénykép
• Stb.
Szerencsés, ha a projekt-team megállapodik abban, hogy a témahét
projektrıl, összefoglaló, egyesített dokumentum készül, melyet egy kijelölt
személy készít el.
185

A témahét megvalósításának lépései:
Témahét idıpontjának,
témájának meghatározása,
munkatervbe történı beiktatása
Projektvezetı kijelölése, az
elvárt célok konkrét
megfogalmazása, projekt
javaslat készítése
A projekt tagjainak kijelölése,
feladataik meghatározása,
ismertetése.
Témahét projekttervének
elkészítése, jóváhagyása (idı,
erıforrás, minıség), feladatok
ütemezése
A témahét meghirdetése,
kommunikáció
Feladatok végrehajtása,
folyamatos kockázatmenedzsment
a projektvezetı
részérıl
A projekt értékelése,
projektdokumentumok
véglegesítése, archiválás
A tervezés után megkezdıdhet a felelısök felügyelete mellett a témahét
projekt megvalósítása.
186

A témahét elıkészítése
A témahét megkezdése elıtt egy héttel ajánlatos projektmegbeszélést
tartani, ahol a témahét egyes kiemelt feladatainak felelıseivel egyeztetni
kell.
Az egyeztetésen a következıkre kell kitérni:
• Minden témafelelısnek be kell számolnia a rábízott feladat
elıkészítésének elırehaladásáról, az esetleges problémákról.
• Véglegesíteni kell a felelısökkel a témahét részletes programját.
(idıpontok, személyek, teendık)
• Ajánlatos, ha a megbeszélésen részt vesznek a témahéten az adott
bevont csoportokban tanító kollégák, akiket tájékoztatni kell a
témahéten megtartott óráik dokumentálási formáiról.
(Osztálynaplóba és Projekt mappába történı dokumentációk)
• Általában itt kollégák jelzik, hogy milyen segítséget kérnek a tanóra
dokumentálásához. (informatikai, fényképezés, stb.)
A tanórák és kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges anyagok
beszerzésre kell kerüljenek.
A feladatok áttekintése után állapítható meg, hogy a témahét
projekt megvalósításának nincs akadálya.
Megvalósítás
Amennyiben a témahetet gondosan megterveztük, jól elıkészítettük,
akkor nagy probléma nem lehet a megvalósítás során. Tapasztalat szerint
a dolog ebben az esetben „önjáróvá” válik. A projekt vezetıjének
természetesen folyamatosan felügyelni, koordinálni kell, és amennyiben
döntéseket kell hozni, akkor azokat azonnal, az iskolavezetéssel
koordinálva meg kell hoznia. Ezért fontos, hogy a projektvezetı a témahét
során elérhetı legyen.
Értékelés
A témahét projekt befejezése után, mint minden projekt esetében ez
szükséges, fontos értékelni az elvégzett munkát, az elıállított produktum
minıségét. Ezt többféle módszerrel tehetjük, lehet például:
• Szöveges értékelés
• Indikátorokkal történı értékelés (ebben az esetben fel kell állítani
sikerkritériumokat)
• Egyéb. (Külsı, pl.: elégedettség-mérési kérdıívek feldolgozásával,
stb.)
A módszer, ami lényegében véve a horizontális munkaszervezésre alapul,
kissé nehezen alkalmazható iskolai környezetben, ahol a közoktatási
törvényben foglaltak szerint egyfajta hierarchia mőködik. A
projektmenedzsernek egy vállalati környezetben, ideális esetben teljes
187

döntési joga van, míg az iskolában, a legtöbb jog természetesen az
igazgató kezében összpontosul. Ez a hétköznapi döntési helyzetekben
konfliktusokat, bizonytalanságot kódol a rendszerbe, melynek feloldása a
projektvezetı és az igazgató szoros együttmőködésével oldható fel.
A témahét sikeresen megszervezhetı projektmódszer segítségével.
Amennyiben a projektet, annak kezdetétıl a befejezéséig gondosan
dokumentáljuk, a dokumentáció a jövıben megrendezésre kerülı hasonló
témahetek lebonyolításában iránymutatást ad, annak lépéseit
megvalósítva a kívánt pedagógiai célok nagy biztonsággal
megvalósíthatóak.
2.3.7. Pénzügyi Oktatási Program megvalósítása a gimnáziumban
(POP)
A gimnázium 2009-ben sikeres programjával elnyerte a „Pénziránytő
Középiskola” címet. A Pénziránytő iskolahálózati tagság
kritériumrendszerének elemeként intézményünk megfogalmazta a
pénzügyi kultúra fejlesztésére vonatkozó szakmai koncepcióját, illetve a
pénzügyi- gazdasági ismeretterjesztést szolgáló oktatási program
bevezetésének lehetıségeit.
A minıségbiztosítási programhoz illeszkedıen a tanulók pénzügyi
(fogyasztói) tudatosságának fejlesztése céljából az iskolában folyó
pénzügyi oktatás, illetve a gazdasági nevelés megvalósítása a 10.
évfolyamon szabadon választható európai uniós és gazdasági ismeretek
tantárgy keretében valósul meg. Az évente megrendezésre kerülı Bélanapok
rendezvényre is hívunk meg pénzügyi, vállalkozói szakembereket,
akik elıadásokon, interaktív foglalkozásokon bıvítik tanulóink ismereteit.
A tudatos fogyasztóvá nevelésben két pedagógus kolléga vesz részt, ami a
tantestület 5%-át jelenti, 2012 végéig 15% elérését tőztük ki célul.
A gazdasági nevelési program részeként induló tréningeinket
meghirdetjük a tanulók körében, valamint értesítjük a szülıket szülıi
értekezleten évente kétszer, illetve tájékoztatjuk a szülıket
programjainkról folyamatosan az iskola honlapján keresztül. A
tájékoztatás formáival a szülık elégedettek, így változtatást nem
tervezünk. Igyekszünk a szülıket bevonni a nálunk folyó folyamatokba,
de figyelembe véve a szülık elfoglaltságát, idıhiányát, elsısorban a
tanulói fejlesztésre koncentrálunk (kiemelt figyelmet szánva a hátrányos
helyzető tanulók bevonására), de nem mondunk le a szülık tudatos
fogyasztói magatartásának fejlesztésérıl.
Az iskola élen jár a modern pedagógiai oktatásszervezési eljárások
alkalmazásában, támogatja a kooperatív technikák, a projektmódszer
elterjedését minden témában. Az iskola lát lehetıséget abban, hogy a
diákok a pénzügyi ismeretek elsajátítása során bizonyos keretek között
188

szabadon alakíthassák ki, hogy mit, mikor, milyen ütemben és milyen
módszerrel tanulnak meg.
2.3.8. Gazdasági ismeretek tréningprogram a gimnáziumban
A Junior Achievement Magyarországi Oktatási és Vállalkozásszervezési
Alapítvány programján keresztül támogatja a középiskolákban a
gazdasági ismeretek bevezetését.
Gimnáziumunk a 2008-2009. tanévben bekapcsolódott a programba.
A fiatalok tréningjei a családháztartás, a vállalkozások világa, ill. a
munka világa témaköreibıl kerülnek kialakításra. A családháztartás
témában a tanulók felfedezik önmagukat, az önmagukban rejtızı
szerepeket felvállalva ismerik meg a család funkcióját, valamint
tekintenek ki a vállalkozások világa felé saját vállalkozói kompetenciák
felmérésével. A munka világa témában a fiatalok a munkaerı-piaci
alapfogalmakon túl többek között olyan szituációs feladatokat kapnak,
amelyeken keresztül álláskeresési metódusokkal, helyzetértékelési
szempontokkal könnyítik meg jövıbeni elhelyezkedésüket egy-egy adott
munkahelyen. A vállalkozások világa témában a tanulók a vállalkozások
világába kerülve boncolgatják egy-egy vállalkozói ötlet életképességét
kezdve a vállalkozás alapításától a pénzügyi menedzsment fontosságáig.
A programban használt tréningek olyan módszerek, amelyek kiszélesítik
a tanulás spektrumát és megfelelı kontextust teremtenek a három fı
terület között: Elméleti tudás és annak alkalmazási módjai (a
problémamegoldás tanulása), a készségek elsajátítása (szükséges hozzá
bizonyos gyakorlati tapasztalat), az értékek és attitődök szintjén történı
tanulás.
A JAM programok célja az üzleti élet és az oktatás közötti
kapcsolatrendszer kialakítása, egyfajta üzleti gondolkodásmód
megteremtése. A diákok a hétköznapi valóságban történı jobb eligazodás
és boldogulás érdekében összetett képet kapnak a gazdaság mőködésérıl,
az állam és a vállalatok felépítésérıl, a bankrendszerrıl, a vállalkozások
lényegérıl.
189

3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és
taneszközök kiválasztásának elvei
Alapelvek:
• A tankönyvek és hozzá kapcsolódó segédeszközök (példatár, térkép,
stb.) meghatározását a szaktanár javaslata alapján a munkaközösség
végzi.
• Elınyben részesítjük a kompetenciaalapú oktatás módszerein alapuló,
lehetıleg moduláris szerkezető, tankönyveket.
• Az SZMK és a DÖK jóváhagyását kell kérni a kijelölt tankönyvekre,
különösen az Oktatási Minisztérium tankönyvjegyzékében nem
szereplık tekintetében.
• Egy kiválasztott tankönyvcsalád estén felmenı rendszerben csak
különösen indokolt esetben lehet változtatni.
• Tanítási év közben a meglévı tankönyvek, tantárgyi segédletek,
taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó
döntés nem változtatható meg, ha abból a szülıre fizetési kötelezettség
hárul.
• A diák által már megvásárolt tankönyvön tanárcsere esetén sem
szabad változtatni.
• A párhuzamos csoportok esetén azonos tankönyvet kell használni, ha
a csoportok nem nívócsoportok.
• A kiválasztás szempontjai:
• A helyi tanterv szerinti használhatóság tartalmi és formai
szempontból
• Egy osztály, vagy csoport esetében évfolyamokon keresztül a
felmenı rendszer folytonossága.
• A tankönyv beszerzési értéke.
• A tankönyvhöz kapcsolható digitális tananyagok megléte.
Technikája:
• A tanév során kiadók és forgalmazók tájékoztatóinak győjtése.
• A tankönyvbemutatók látogatása és a tapasztalatok összegyőjtése.
• A tankönyv használata során szerzett tapasztalatok munkaközösségen
belüli megvitatása.
• A tankönyvfelelıs:
• A munkaközösségek javaslatait a következı tanév óraterve alapján
begyőjti a munkaközösségektıl.
• Osztályonkénti tankönyvlistát készít feltüntetve a várható
beszerzési árakat és jelzi a tankönyvjegyzékben nem szereplı
kiadványokat.
• Az SZMK és a DÖK áttekinti a listát és jóváhagyja, vagy javaslatot tesz
a korrekcióra.
190

• A nevelıtestület jóváhagyja a megrendelhetı tankönyvek körét.
• A könyvtáros összeírja a könyvtár állománya és a megrendelendı
tankönyvek listája alapján tartós tankönyvként kölcsönözhetık körét
és mennyiségét.
• A tankönyvfelelıs:
• Tanulónként megrendelılapot készít, és a szülıktıl kéri a
megrendelést. (A megrendelılap tartalmazza a tankönyv
megnevezését, raktári számát, várható beszerzési árát és jelzi, hogy
a könyvtárból kölcsönözhetı-e.)
• A megrendelılapok alapján összesíti az egyes tételeket, elvégzi azok
megrendelését.
• Figyelemmel kíséri az értékesítési folyamatot.
• Közremőködik a tankönyvtámogatás megállapításában és az
elszámolásban.
A tankönyvtámogatás megállapításának rendje:
• A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs minden igénylıtıl begyőjti a
szükséges nyilatkozatokat.
• A tanulónak a könyvtárból egész tanévre kölcsönözhetı tankönyv
felajánlása is részét képezi a tankönyvvásárlási támogatásnak
szociális rászorultság alapján.
• A rendelkezésre álló keret, a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs által
szolgáltatott adatok, valamint a tanulói megrendelések alapján
elkészül tanulónként a megrendelt tankönyvek értékének (és
támogatásának) jegyzéke.
• Az ingyenes tankönyvellátásba bevont tanulók számára a képzési idıre
vonatkozó, könyvtári állományba vett tankönyvek kölcsönzését
biztosítjuk.
191

4. A felvétel, a haladás, a magasabb évfolyamba lépés feltételei
4.1. Belépés az iskolába
9. évfolyamon
Elsısorban a szekszárdi illetve a Szekszárd vonzáskörzetébe tartozó
általános iskolák végzıs tanulóit várjuk, közülük is elsısorban azokat,
akiknek céljai között szerepel a felsıfokú továbbtanulás, és kitartó
munkára képesek.
A felvételi eljárás pontos rendjérıl és a felvétel feltételeirıl minden évben
a nevelıtestület dönt. A 2003/2004. tanévben lehetıségünk nyílt a
felvételi eljárást megelızı, központi írásbeli vizsga rendszeréhez
csatlakozni. Az elsı tapasztalatok megerısítették az írásbeli –
vizsgaszervezés már korábban is formálódó szándékát. A
Tehetséggondozó Középiskolai cím feljogosítja a gimnáziumot az emelt
szintő központi írásbeli felvételi megszervezésére is, mellyel a jogosultság
fennállásától élünk.
A felvételi összteljesítménybe az írásbeli vizsga mellett a 7. év végi és a 8.
félévi osztályzatokat öt tantárgyból (magyar nyelv és irodalom,
matematika, történelem, idegen nyelv, fizika) beszámítjuk.
A felvételi eljárás aktuális részleteit évente ısszel a felvételi (beiskolázási)
tájékoztatónkban az érdekeltek tudomására hozzuk. Ebben nyilvánvalóvá
tesszük a tanulók leendı kötelességeit.
Sikeres felvétel után az éves munkatervben meghatározott idıpontban
(június második felében) lehet beiratkozni intézményünkbe. A
beiratkozáskor az iskolai házirendet minden tanulónk megkapja.
A levelezı képzésben a felvétel feltétele a tankötelezettség
megszőnése
Átjárhatóság
Átvétel az iskolába:
Más középiskolából való átvételrıl az iskola igazgatója dönt. Döntéséhez
kikéri a nevelıtestület véleményét.
Az átvett tanulók különbözeti vizsgáját a tantárgyakban illetve azok
óraszámaiban, esetleg tartalmukban való lényeges eltérés indokolhatja. E
kérdésben egyedi elbírálás alapján az érintett szaktanár és
munkaközösség-vezetı együttes javaslatára az igazgató dönt.
4.2. A haladás rendje
Belsı átjárhatóság
192

A tanulók osztályba, csoportba sorolása május végén megtörténik. A
változtatási szándékot (emelt óraszámú képzés, emelt szintő érettségire
felkészítı csoportok, emelt szintő csoportok, idegen nyelvek, illetve
más alapóraszámú képzés nívócsoportjai,…) az igazgatónak beadott
kérelemmel kell jelezni, aki a tanuló tantárgyi teljesítménye, az érintett
szaktanárok véleménye és a csoportlétszámok figyelembe vételével
dönt a kérelemrıl.
Adott esettben különbözeti vizsgát írhat elı a változtatás feltételeként.
Ez az iskolán belüli szakközépiskolai – gimnáziumi váltásnál kötelezı.
Az elızı tanév végén írásban kell jelentkezni a választott tanórákra.
A választott tanórák alapján szervezıdı csoportokban a tanév végéig
kötelezı a részvétel, a csoportváltoztatás csak a következı tanévtıl
lehetséges. Egy adott csoport munkájába tanév közben bekapcsolódni
– ha a tanuló együttes óraterhei ezt megengedik – csak az igazgatónak
benyújtott kérelem elbírálása után lehet, az igazgató ez esetben is
különbözeti vizsgát írhat elı. A végzés évében felvett emelt szintő
érettségire felkészítı tárgy elızı éves anyagából különbözeti vizsgát kell
tenni. Az iskola ez esetben nem pótolja az elmaradt órákat a tanuló
számára.
A tanuló az iskola igazgatójától felmentést kaphat a tanórára járás alól,
miután osztályozó vizsgán eleget tett a tantárgy (éves)
követelményeinek.
4.3. A magasabb évfolyamra lépés feltétele
Nappali tagozatos tanuló legfeljebb 250 tanítási óráról hiányozhat. (Ha a
tanórai hiányzások összege meghaladja a 250 órát, illetve egy tantárgyból
az órák 30 %-át , szakképzésben az elméleti órák 20 %-át, és emiatt a
tanév végén nem osztályozható, a nevelıtestület lehetıséget adhat arra,
hogy minden tárgyból vagy a kérdéses tárgy(ak)ból osztályozó vizsgán
teljesítse az éves követelményeket.) (11/1994. MKM rendelet 20 §)
Az osztályozhatóság további feltétele a témazáró dolgozatok legalább
felének megléte (l. 5.1. pontban)
A magasabb évfolyamba lépés feltétele az elızı évfolyam sikeres
elvégzése minden tantárgyból (legalább elégséges osztályzat minden
kötelezı vagy választott tárgyból). Ha az osztályozhatóság egyéb
feltételei (megengedett mértékő hiányzás ill. a témazárók felének
megléte) fennállnak, akkor a tanév végén legalább elégséges osztályzat
minimális feltétele bármely tantárgy esetén:
A tanév közben kapott érdemjegyek átlaga legalább 1,5 legyen. (A
tanévzáró dolgozatok jegyei a szaktanár által év elején meghatározott
és írásban közölt súllyal számítva.)
193

A tanulmányok alatti vizsgák eljárásrendjét és a levelezı tagozat
beszámolási és vizsgarendjére vonatkozó eljárásokat az iskola
szervezeti és mőködési szabályzata rögzíti.
4.4. A tanulói jogviszony megszőnése
Az iskolai tanulmányok befejezése elıtt önkéntes iskolaváltoztatás
miatt, illetve nem tanköteles korú tanuló esetén fegyelmi vétség vagy a
megengedettnél magasabb igazolatlan hiányzás miatt szőnik meg a
tanulói jogviszony.
A felnıttoktatásra (levelezı tagozatra) vonatkozó speciális szabályokat a
szervezeti és mőködési szabályzat tartalmazza.
A tanulmányok befejezésekor a tanulói jogviszony megszőnését a
közoktatási törvény szabályozza.
A jogviszony megszőnése után reményeink szerint nappali tagozatos
tanulóink több mint 90%-a tanul tovább egyetemeken, fıiskolákon.
5. Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatás, az ismeretek
számonkérésének követelményei és formái, rendje, korlátai, a
tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
A tanulók teljesítményét folyamatosan, ötfokozatú skálán értékeljük.
Ez alól csak a nyelvi elıkészítı évfolyam tanulásmódszertan és
önismeret tantárgy kivétel, mert ott írásbeli értékelést alkalmazunk,
dokumentumainkban a „részt vett” bejegyzéssel.
A legalább kettı heti óraszámú tantárgyaknál legalább 3
osztályzatnak kell lennie félévenként, a minimálisan két osztályzat
meglétét törvény is rögzíti.
A szülıtıl várjuk, hogy gyermeke tanulmányi eredménye, szorgalma,
magatartása iránt érdeklıdjön és az iskola nevelı munkáját segítse. A
tanuló köteles az ellenırzıjébe az osztályzatokat beírni, és szüleivel azt
láttamoztatni.
5.1. Az iskola számonkérési formái
Témazáró dolgozat
Egy nagyobb egység lezárása utáni számonkérés. Idejét, a rá való
felkészülés formáit a tanmenet rögzíti. Éves számának
megállapításánál azt a régi pedagógia elvet követjük, hogy éves száma
minimum a tantárgy heti óraszámával egyezik meg. Tanórán kell
megíratni, idıtartalma legalább 45 perc. Ha jellege megengedi,
194

pontokkal érkeljük, a dolgozatokat összegyőjtjük, és a következı tanév
végéig megırizzük, alapvetı statisztikai adatokat készítünk róluk.
Követelményeit a tantervi követelményekkel összhangban állapítjuk
meg, értékelését ennek szellemében végezzük. Magasabb
évfolyamokon az értékelést úgy végezzük, hogy a középszintő érettségi
vizsga értékeléséhez mind jobban közelítünk úgy, hogy az elvárások
az utolsó évben feleljenek meg az érettségi követelményeknek és
értékelésnek.
Amennyiben a tanuló az utolsó tanítási nap elıtt nem írta meg
témazáró dolgozatainak legalább a felét, akkor az adott tantárgyból
nem osztályozható, kivéve, ha legkésıbb az év végi osztályozó
konferencia elıtti tanítási héten osztályozó vizsgán eleget tesz a
szaktárgy éves követelményeinek. (A szaktanárnak joga, de nem
kötelessége a hiányzás miatt elmaradt témazáró dolgozatot
bepótoltatni a tanulóval, illetıleg lehetıséget adni a tanulónak a
javításra.)
A félévi és év végi jegyek megállapításánál a témazáró dolgozatoknak
kiemelkedı szerepe van, de ennek mértékének meghatározása a
szaktanár kompetenciája. Ezt azonban az év elején minden pedagógus
köteles írásban a tanulók tudomására hozni (ellenırzı könyv vagy
füzet útján). Az íratás napját legalább egy héttel elıbb be kell jelenteni.
Egy tanuló naponta legfeljebb két témazárót írhat. Legfeljebb két hétig
tarthat a javítása. A naplóban piros színnel tüntetjük fel.
Szóbeli felelet
Szorgalmazni kell, mert erısen visszaszorulóban van, ugyanakkor az
érettségi minden szintjén alapvetı a szerepe. Középiskolában
követelmény az önálló, összefüggı felelet. Az egyéni felkészülés
és/vagy a házi feladat ellenırzésére szolgál, ugyanakkor az óra eleji
ismétlést is helyettesítheti. Alapkövetelmény, hogy a diák már az elızı
órán megtudhassa, hogy milyen témakörbıl kell felelnie, így a feleletét
elıre fel tudja építeni, az órán kapott szempontok alapján tudja
tudását mobilizálni. Az értékelés szubjektivitását valamiféle
pontrendszerrel, illetve az értékelésbe a tanulók bevonásával
csökkenthetjük. Azonnal értékeljük. A feleletet a jegy mellett röviden
szóban is értékeljük. A tanulóktól elvárjuk az önálló, folyamatos,
szabatos kifejtést, de az elakadókat segíteni kell abban, hogy
ismereteikrıl számot tudjanak adni.
A tanári értékelés legyen pozitív: mutassa be a tanuló számára a
fejlıdési lehetıségeket.
Témakörök lezárásánál több témakört is felölelhet. Ismétlı kérdéssel a
tananyag felidézését is szolgálja. Idıtartama lehetıleg ne legyen
hosszabb 6-7 percnél. A szóbeli feladatok kifejtése, illetve tanári
értékelése során nem szabad a tanulót megszégyeníteni, megalázni.
Röpdolgozat
Kisebb egységek számonkérése változatos írásos formában. Célja a
195

tanulók tudásának ellenırzése, nem lehet fegyelmezı jellegő. Erre is
igaz, hogy legfeljebb két hétig tarthat a javítása.
Egyéb formák
Minden más olyan forma alkalmas lehet a tanulók értékelésére, amely
visszatükrözi a tanuló tudását, kreativitását, rátermettségét és a
követelmény-rendszerrel összhangba hozható. Alapkövetelmény még
az, az adott tantárgyi kompetenciákkal is szoros kapcsolata kell, hogy
legyen, és az értékelés is ezen kell, hogy alapuljon. Ilyen formák
lehetnek például a projektmunkák, prezentációk, transzparensek,
kiselıadások, esszék, egyéni megfigyelések, kísérletek, mérések. Mivel
ezek az újszerő formák gyakran nagyon jól motiválnak, és elısegítik
más irányú képességek kibontakoztatását is, ezért használatukat
szorgalmazni kell. A megvalósítás anyagi terhe azonban ne legyen több
az iskoláztatás szokásos költségeinél. Az újszerő tanulásszervezési
eljárások - projekt, témahét, szervezési projekt, több hetes projekt –
bevezetésével bıvült az értékelhetı önálló és közös produktumok köre,
lehetıséget nyújtva a munka világára inkább jellemzı feltételek közötti
megméretésre.
5.2. A gimnáziumi „alapvizsga”
A vizsgahelyzetek megismerése céljából a 11. év végén vizsgát tesznek
tanulóink. A helyi „alapvizsga” eredménye az évközi osztályzatokkal
együtt − azokat korrigálva – 1/3 részben határozza meg az év végi
minısítést.
A vizsgakövetelmények a helyi tantervre épülnek. A témaköröket, illetve a
tételeket a munkaközösségek állítják össze, azokat a tanulók legalább
három hónappal a vizsga elıtt megismerik. Akinek legalább középfokú
(igazolt) nyelvvizsgája van, az a nyelvi alapvizsga megfelelı része, vagy
egésze alól felmentést kap. Alapvizsgáról hiányozni csak alaposan
indokolt és igazolt esetben lehet, az elmaradt vizsgát pótolni kell.
A helyi „alapvizsga” tantárgyai:
Négy évfolyamos
gimnázium
Öt évfolyamos
gimnázium
11. évf. 12. évf.
Idegen nyelv (írásbeli,
-
szóbeli)
Történelem (írásbeli)
Idegen nyelv (írásbeli, Történelem (írásbeli)
szóbeli)
Ez a vizsgarend a 2010/11. tanévtıl érvényes. A korábbi szabályozást is
figyelembe véve az öt évfolyamos gimnázium 11. évfolyamán elıször a
2012/13. tanévben kell vizsgát tenni. Az alapvizsga várható idıpontja
május. Az idıpont általában egybeesik az országos kompetencia-mérések
196

idıpontjával. A követelmény- és feladatrendszere a középszintő
érettségihez igazodik.
6. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai
Az otthoni munkának a jelenlegi oktatási rendszer keretei között nagy
jelentısége van: a tanulók számára a tanórai munka mellett szükséges és
rendszeres tevékenységet jelent. Az utóbbi idıkben bizonyos
reformpedagógiák megkérdıjelezték a házi feladat létjogosultságát. Mi
ezzel szemben nemzetközi és hazai vizsgálatokra hivatkozva azt valljuk,
hogy a házi feladat nem nélkülözhetı a középiskolai gyakorlatból. A
kutatók egyértelmő összefüggést találtak a tanulók otthoni tanulással,
házi feladattal eltöltött idejük és az iskolai teljesítményük közt.
Ugyanakkor hangsúlyozni kell, míg ez az összefüggés rendkívül szoros
volt a humán tantárgyaknál, addig a matematikánál, és a matematikát
igénylı természettudományoknál kisebb mértékő volt. Ez egyrészt utalhat
a tantárgyak eltérı absztrakciós szintjére, másfelıl arra, hogy
matematikából és rokon tantárgyainál elengedhetetlenül szükséges a házi
feladatok lehetıség szerinti differenciálása. A házi feladat azonban nem
csak a tanulói teljesítményeket növeli és megerısíti az órán hallottakat,
hanem más pozitív hatásai is vannak:
Az iskolán kívüli munka pedagógiai szerepe:
• az ismeretek rögzítését szolgálja,
• fejleszti a különbözı készségeket,
• segíti az optimális begyakorlottsági szint elérést,
• önálló munkavégzésre nevel,
• erısíti a tanulói motivációt,
• felébreszti a kutatási, alkotási vágyat,
• javítja-növeli a tanulói teljesítményt.
• Pontos idıbeosztásra, rendszerességre nevel
Az otthoni feladatok lehetnek:
• minden tanuló számára egységesek,
• tanulói csoportonként differenciáltak,
• egyénre szabottak.
A házi feladatok térén is törekszünk az e-learning rendszer adta
lehetıségeket kihasználni.
.
6.1. Írásbeli ( és más, nem szóbeli típusú) feladatok
Általános elvek:
197

• A rendszeresen, egyik tanóráról a másikra elvégzendı otthoni
munkára fordítandó idı – az átlagos képességő tanulókhoz igazítva
– ne haladja meg a 20-30 percet tantárgyanként.
• A nagyobb lélegzető feladatok (házi dolgozatok, kiselıadások,
projektek, transzparensek, prezentációk, önálló
kísérletek/vizsgálatok) teljesítésének határidejét elıre rögzítsük, de
legalább egy hétvége álljon rendelkezésre. A határidı legyen a
tanulók számára is elfogadható, reális. Ha több hasonló feladat
elvégzése esik egy osztályban ugyanarra az idıpontra, – a diákok
jelzéseit figyelembe véve – az érintett szaktanároknak kötelességük
egyeztetni a teljesíthetı ütemezéseket illetıen.
• A tanárnak az otthoni feladatokhoz konkrét útmutatást kell adnia.
• Törekedjünk kreatív, a tanulók érdeklıdéséhez igazodó,
aktualitásra építı feladatok kitőzésére. Újszerő házi feladatokkal is
motiváljuk a tanulóinkat (projektmunkák, prezentációk,
transzparensek stb.) Igyekezzünk differenciált feladatokat kitőzni.
• A feladatok benyújtásának formáját a tanár határozza meg.
Kívánatos a jövıben az elektronikus formájú rögzítés széles körő
elterjesztése. A forma nem járhat szokatlan anyagi teherrel.
• A házi feladatok elvégzését rendszeresen kell ellenırizni, szükség
esetén a minıségét is. Értékeléskor az iskola értékelési elveihez kell
igazodni. A kiemelkedıket jutalmazzuk. Elégtelennel egy házi
feladat hiányát vagy hibáit csak akkor büntethetjük, ha a diák
számára már korábban ismert volt, hogy ezt a feladatot milyen
szinten kell teljesíteni. Itt is azonban körültekintıen kell eljárni, és
mérlegelni kell, hogy volt-e korábban kellı megértési és
begyakorlási idı. A felszerelés hiánya nem egyenértékő a házi
feladat el nem készítésével, azért elégtelen osztályzat nem adható,
ugyanakkor kezdeményezhetı fegyelmi intézkedés.
Korlátok:
• Nem szabad büntetı jellegő házi feladatot adni.
• Az iskolai szünetekre a tanulni valókon kívül ne adjunk a
szokásosnál több otthoni írásbeli feladatot. Hétvégékre ne legyen
egy átlagos hétköznapi szintnél több írásbeli házi feladat.
6.2. Szóbeli házi feladatok
Általános elvek:
• Az otthoni felkészülés alapja egyik tanóráról a másikra az órán
elhangzott tanári magyarázat, a közösen elvégzett feladatok
/elemzések/gyakorlatok, a kijelölt tankönyvi szöveg ábra
/grafikon/térkép.
• A tananyaghoz kapcsolódó kötelezı vagy ajánlott
irodalom/forrásmunka elolvasására, feldolgozására megfelelı idıt
198

kell adni, a feladatot idıben kell közölni. Tisztázni szükséges, hogy
az innen szerzett ismereteket milyen szinten kéri számon a tanár.
• A szóbeli feleletek formai és tartalmi kritériumai tantárgyanként
eltérıek. Az elvárásokat a szaktanárnak fokozatosan kell
kialakítania úgy, hogy azok az utolsó évfolyamon feleljenek meg az
érettségi követelményeknek. Az aktuális követelményeket a
tanulókkal ismertetni kell.
199

7. A magatartás és szorgalom értékelésének és minısítésének
formái és követelményei
Célunk az egységes szemlélető értékelés megvalósulásának segítése
A magatartás és szorgalom minısítésének eljárása:
Az osztályfınök az általa összegyőjtött információk alapján a félévi ill. az
év végi osztályozó értekezleten tesz javaslatot az egyes tanulók minısítési
fokozatára. A minısítések kialakításában támaszkodik az osztályban
nevelı-oktató munkát végzı pedagógusok és a diákbizottság véleményére,
a minısítési javaslatot megvitatja az osztályközösséggel.
A végleges minısítés a nevelıtestület döntésével születik meg. Ha az
osztályozó értekezleten a minısítés fokozatának megítélésekor véleményeltérés
van, az osztályban tanító tanárok többségi szavazata dönt, egyenlı
szavazati eredmény esetén az osztályfınök véleménye a meghatározó.
A minısítés fejezze ki:
• a munkához való viszonyt;
• a közösség egészéhez és annak tagjaihoz való
viszonyt;
• a felelısségérzetet, kötelességtudatot;
• az önállóságot;
• a közösségért végzett munkát;
• a képességek és az erıfeszítések arányát.
A minısítések fokozataiban a hagyományos termiológiát használva,
annak értelme szerint döntünk. Ezért a „jó” minısítésbıl indulunk ki. Ez
általános igény a magatartás és a szorgalom minısítésében egyaránt.
Mérlegelést a példás ill. a változó fokozat jelenthet.
A hanyag ill. rossz minısítést a közösség többsége által nem elfogadható,
kirívó esetekben alkalmazzuk. A tanulók jutalmazását, a fegyelmezı
intézkedések elveit és formáit, a fegyelmi büntetéseket az iskola
Házirendje rögzíti; a minısítési fokozatban ez tükrözıdik. A fokozatokat
mégsem lehet úgy megfogalmazni, hogy minden egyes tanulóra
valamelyik egyértelmően igaz legyen. A nevelıtestület és elsısorban az
osztályfınök fontos és felelısségteljes feladata, hogy mérlegelje, melyik
tanulót melyik fokozat illeti meg.
Az osztályfınök feladata, hogy minden tanév elején ismertesse a
tanulókkal a minısítés alapelveit, az egyes fokozatok feltételeit, valamint,
hogy errıl az elsı szülıi értekezleten a szülıket is tájékoztassa.
A érettségi utáni szakképzésben és a levelezı tagozaton a magatartás és
szorgalom írásbeli értékelésétıl eltekintünk.
200

A magatartás értékelése, minısítése:
A tanuló magatartását negyed és háromnegyed tanévente szóban
értékeljük. A kiemelkedı munkát, a példamutató közösségi magatartást,
az iskola hírnevét öregbítı tevékenységet – kulturális-, sport-, tanulmányi
teljesítményt, szervezı vagy irányító munkát – írásban év közben is
elismer-jük. (A mintaadó, értéket sugárzó egyéniségeket ünnepségeinken
jutal-mazzuk.)
Félévkor és év végén a magatartást a példás, jó, változó és rossz fokozatok
valamelyikével minısítjük. (Az osztályozó naplóban az 5, 4, 3, 2 számmal
kifezezve.)
Tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat
értékeljük és minısítjük.
Példás a magatartása a tanulónak, ha
jó fokozatú magaviselet mellett tevékenyen részt vállal a közösségi
feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában vagy számottevı
tanulmányi, kulturális, sporteredménnyel öregbítette iskolánk hírnevét.
Nincs írásbeli osztályfınöki v. igazgatói figyelmeztetıje, intıje a tanév
során; tanári szaktanári figyelmeztetıje legfeljebb egy lehet.
Jó a magatartása a tanulónak, ha
tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget tesz, a
házirendben ill. az „amit a házirend feltételez” c. dokumentumban
foglaltakat következetesen betartja. Viselkedése kulturált, segítıkész,
magatartása általánosan elfogadott erkölcsi, etikai normákba nem
ütközik; nincs osztályfınöki intıje, igazgatói figyelmeztetése vagy intıje.
Változó magatartású a tanuló, ha
viselkedése ellen több panasz merült fel, kötelességeit megszegte (pl.
tanulmányi kötelezettségét többször elmulasztja; akadályozza az
osztályban vagy bármely más iskolai rendezvényen a zavartalan munkát;
árt az iskola jó hírének), osztályfınöki intıje vagy igazgatói
figyelmeztetése van.
Rossz magatartási fokozatot akkor kell adni a tanulónak, ha
viselkedésére írásban kifejezıdı súlyos kifogás merült fel (igazgatói intés),
fegyelmi eljárás után büntetésben részesült.
A szorgalom értékelése, minısítése:
A tanuló szorgalmát legalább negyedévente szóban értékeljük. Az
értékelés a lehetséges fejlıdés irányát, mértékét is magában foglalja.
Félévkor és tanév végén a szorgalmat példás, jó, változó és hanyag
fokozatok valamelyikével minısítjük. (Az osztályozó naplóba az 5, 4, 3, 2,
számmal kifejezve kerül.)
201

A szorgalom az egyéni képességeket is mérlegelve (de a személyiség jogait
nem sértve) kifejezi a tanulmányi munkához való viszonyt, a kötelességtudatot,
a rendszerességet.
Példás a szorgalma a tanulónak, ha
erejéhez, képességeihez mérten egyenletes színvonalon; alaposan,
pontosan, kötelességtudóan, elkötelezetten végzi a munkáját.
Jó szorgalmi fokozat akkor illeti a tanulót, ha
munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek ellenére döntıen a
kötelesség-tudat, a rendszeresség jellemzi.
Változó szorgalmi fokozatot kap a tanuló akkor, ha
rendszertelenül készül az órákra, teljesítménye hullámzó, képességei
alatt teljesít; a minimális erıfeszítésekre törekvése gyakran párosul az
érdeklıdés hiányával.
Hanyag minısítést kell kapnia annak a tanulónak, aki
tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget; közöny,
érdektelenség jellemzi vagy egynél több tantárgyból elégtelen minısítést
kap.
Az oktatás és nevelés összhangjára épülı alapelveink a magatartás és
szorgalom minısítésének összefüggéseiben is kifejezıdnek: a magatartás
és szorgalom minısítése csak alaposan indokolt esetben különbözhet 1-
nél több fokozatban egymástól.
8. Az egyes modulok értékelése, beszámítás
A nappali tagozatos gimnáziumi óratervben szereplı tantárgyi modulokat
külön tantárgyként oktatjuk. Értékelésük és a haladás, magasabb
évfolyamba lépés feltételei iskolánkban valamennyi tantárgy
vonatkozásában egységesek.
A felnıttoktatásban a történelmet és társadalomismeretet egy
tantárgyként tanítjuk, egy év végi osztályzattal értékeljük.
9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek
Az iskola pedagógiai programjában és a helyi tanterv keretein belül
határozza meg a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges
módszereket.
A közoktatási törvény 41.§ (5) kimondja, hogy a középiskolában
évente két alkalommal, ısszel és tavasszal, gondoskodni kell a tanulók
fizikai állapotának mérésérıl.
202

A mérés célja, feladata:
- Feltérképezni az egyes képességek területén mutatkozó
hiányosságokat.
- A hiányosságok és a tanulók életmódjának ismerete alapján
lehetıség van egyéni, közös fejlesztı, felzárkóztató programok
elkészítéséhez.
- Hátrányos helyzet megszüntetésére lehetıség nyílik.
- Általános, fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, elérése,
meghatározása.
- Eredményes sportolási lehetıség kiválasztása (sportági)
- Tanár munkájának segítése.
A tanulók fizikai és motoros képességeinek mérésére több lehetıség,
módszer van:
- EUROFIT
- Hungarofit tesztsor – Mini Hungarofit
- Testnevelı tanár által kidolgozott, elfogadott, az ı munkáját segítı,
felmérı tesztsor.
Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskolában jelenleg a Mini
Hungarofit tesztet alkalmazzuk, évente két alkalommal, ısszel és
tavasszal.
1. Hanyattfekvésbıl felülés és visszaereszkedés, folyamatosan,
kifáradásig
Hasizmok erı-állóképességének mérése. Maximális idıtartama 4 perc
2. Hason-fekvésbıl törzsemelés és leengedés, folyamatosan,
kifáradásig
A hátizmok erı-állóképességének mérése. Maximális idıtartama 4 perc
3. Helybıl távolugrás
Az alsó végtag dinamikus erejének mérése.
4. Fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig
A vállövi és a karizmok erı-állóképességének mérése. Maximális
idıtartama nık 1.5 perc, férfiak 3 perc
5. 2000 méter síkfutás
Az aerob, hosszútávú állóképesség mérése.
A motoros teszt mérése nem osztályzási kérdés. Nem arra szolgál,
hogy eredményeik alapján állapítsuk meg egy-egy tanuló osztályzatát, de
nem azt jelenti, hogy ne vegyük figyelembe az osztályzatok
megállapításakor. (Csak osztályzat javítását szolgálják, pedagógiai
203

lehetısége miatt.) A teszt nem képezi a tanterv tartalmát, nem szabad
azokat betanítani, gyakoroltatni. Ha általános iskolában a koordinációs
képességek nem kellıképpen fejlıdtek ki, a középiskolában már csak a
fizikai, kondicionális képesség fejlesztésére van lehetıség.
Gyakorlatok és minısítési kategóriák pontos leírása, Útmutató a
tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez c. könyv Oktatási
Minisztérium, 2000.
10. A nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerése
Szaktanáraink oktatási gyakorlatára jellemzı, hogy amikor csak lehet a
motiváló erıvel ható „helyi” vonatkozásokat beépítik a tananyag
feldolgozásába, életszerővé, emberközelivé téve a múlt és jelen
eseményeit, társadalmi környezetünk alakulását.
Az osztályfınökök az osztályfınöki órákon a tantárgyi programban
rögzített idıkeretekben dolgozzák fel a nemzeti, etnikai kisebbség
kultúrájának megismerését, elfogadását és értékelését közvetítı
tartalmakat. Tantárgyi helyi tantervünk része az az osztályfınöki
segédlet, melyet az osztályfınökök ezen a területen munkájuk során
alkalmaznak. Ez a segédlet adja meg a feldolgozás kereteit.
Tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy szőkebb pátriánkban, városunkban
és környékén élı nemzetiségek kultúráját, hagyományait pályamunkák,
Ifjú Tudor versenydolgozatok, tanulmányok keretében dolgozzák fel.
Tanulmányaik ideje alatt diákjaink végiglátogatják történelmi egyházaink
templomait és a múzeumokat. Levéltári és múzeumi órákon is kapnak
ismereteket a nemzeti kisebbség kultúrájából, valamint indíttatást az
önálló kutatómunkához.
204

11. A középszintő érettségi vizsga témakörei
I. Irodalom témakörök
Kompetenciák:
1. Szövegértés
2. Írásbeli szövegalkotás
3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás
4. Fogalomhasználat
Szerzık, mővek:
1. Életmővek
2. Portrék
3. Látásmódok
4. A kortárs irodalomból
5. Világirodalom
6. Színház- és drámatörténet
7. Az irodalom határterületei
8. Regionális kultúra
1. Ember és nyelv
2. Kommunikáció
3. A magyar nyelv története
4. Nyelv és társadalom
5. Nyelvi szintek
6. A szöveg
7. A retorika alapjai
8. Stílus és jelentés
Magyar nyelv és irodalom
II. Magyar nyelvi témakörök
Történelem
1. Az ókor és kultúrája
2. A középkor
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászervezıdése a Habsburg
Birodalomban
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
8. Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
205

9. Magyarország története az elsı világháborútól a második világháborús
összeomlásig
10. Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig
11. A jelenkor
12. A mai magyar társadalom és életmód
Angol nyelv
1. Személyes vonatkozások, család
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa
6. Életmód
7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
Német nyelv
1. Személyes vonatkozások, család
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa
6. Életmód
7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
Olasz nyelv
1. Személyes vonatkozások, család
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa
6. Életmód
7. Szabadidı, mővelıdés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
206

Társadalomismeret
Társadalomismeret
1. A társadalmi szabályok
2. Jogi alapismeretek
3. Állampolgári ismeretek
4. A család és a felnıtté válás
5. Kultúra és közösség
6. A társadalmi viszonyok
Jelenismeret
7. Az új gazdasági és társadalmi világrend
8. Kultúra és globalizáció
9. Az életmód átalakulása
10. A növekedés határai
Az alábbiak közül vagy csak gazdasági ismereteket, vagy csak
pszichológiát kell választani!
Gazdasági ismeretek
11. A vállalkozás és vállalkozó
12. A vállalkozások szerepe, jelentısége a magyar gazdaságban
13. A gazdasági környezet
14. A marketing alapjai
15. A vállalkozás finanszírozása
16. Fogyasztó a piacgazdaságban
17. Nemzetközi kereskedelem
Pszichológia
18. A test és a lélek, az emberi én és a tudat
19. A kognitív funkciók
20. A beszéd és a kommunikáció
21. A motiváció az érzelmek és az akarat
22. A szocializáció folyamata. A személyiség és a társas jelenségek
23. Lelki egészség és betegség
Dráma
1. A színházmővészet kialakulása
2. A színház és a drámajátszás története
3. A modern színházmővészet formái
207

4. A drámai mőnem sajátosságai
5. Dramaturgiai és színházmővészeti alapfogalmak
Rajz és vizuális kultúra
A tárgyból hagyományos értelemben vett szóbeli vizsga nincs, helyette
gyakorlati vizsga van.
A gyakorlati vizsga során a vizsgázó feladata a központilag megadott
szempontok szerint egy portfolió összeállítása, melyet a vizsga során
szóban bemutat, kommentál.
A gyakorlati feladat jellemzıi
A portfolió, mint a folyamatmérés egyik fontos eszköze kap szerepet
a középszintő vizsgában. A portfolió jelentése: a tanuló korábban készült
munkáiból bizonyos szempontok szerint összeválogatott győjtemény
összeállítása, és megfelelı formában történı bemutatása.
A gyakorlati vizsga produktuma gyakorlati munka eredményeként
jött létre, de a vizsga része az elkészült munkák szóbeli bemutatása is.
A portfolió összeállításának feltételei
A portfolióba kizárólag az utolsó két tanév folyamán, az iskolai keretek
között, a diákok által készített és kiválogatott munkák kerülhetnek be.
Ennek természetesen feltétele, hogy az adott két évben, az iskolában
készült munkák megırzésre kerüljenek.
• A portfolió 8 db munkát tartalmaz.
• A munkák mérete nem korlátozott.
A portfolió összeállítása a következı szempontok szerint történik:
1. Tartalmaznia kell 2 db olyan munkát, amelyet sikeresnek tart a
vizsgázó.
2. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet kevésbé tart
sikeresnek a vizsgázó.
3. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet a legkedveltebb
technikájával készített a vizsgázó.
4. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely egy tárgy tervezését
dokumentálja (több rajz is lehet egy lapon).
5. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely látvány alapján
készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika (fotója).
6. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely képet és szöveget
együttesen alkalmazó kompozíció.
208

7. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely a vizsgázó által
szabadon választott téma tetszıleges feldolgozása.
A munkák hátoldalán szerepeljen a tanuló neve és a készítés dátuma,
valamint a fenti listának megfelelı azonosító szám. (Pl. a 3. sorszámmal
ellátott munkáról a vizsgáztatók tudni fogják, hogy a vizsgázó
legkedveltebb technikájával készült munkájáról van szó.)
Vizsga elıtt a saját szaktanár aláírásával hitelesíti a kiválogatott anyagot,
igazolva, hogy valóban az iskolában az adott tanuló által készült munkák
alkotják a portfólió anyagát.
A portfolió bemutatása
A kiválogatott anyaghoz kapcsolódva a tanuló szóban önállóan
bemutatja, értékeli, értelmezi munkáját és indokolja a válogatását,
ismerteti a munkáját irányító fıbb gondolatokat.
Mozgóképkultúra és médiaismeret
A mozgóképkultúra és médiaismeret középszintő vizsga két részbıl áll:
egy projektmunka formájában megvalósuló gyakorlati vizsgából és egy
írásbeli tesztbıl. Az írásbeli vizsgára bocsátás feltétele egyfelıl a
projektfeladatok határidıre történı leadása, másfelıl az, hogy a vizsgázó
a feladatonként maximálisan megszerezhetı 25-25 pontból legalább 4-4
pontot elérjen. Középszinten szóbeli vizsga nincs!
Az írásbeli teszt várható témakörei:
A technikai kép
A film születésének kulturális és társadalmi körülményei. A technológia
kialakulása: fotográfia, kinematográfia, képtovábbítás. A mozgókép
észlelése, a filmélmény hatásmechanizmusai. Kép és képi valóság
A film nyelve
Metakommunikáció, képnyelv. A montázs, a filmtér és filmidı. A tér-idıszervezés
sajátos eljárásai. A filmelbeszélés alapfogalmai (cselekmény,
történet, konfliktus, feszültség stb.) A megértés folyamata, szintjei és
összetevıi, az asszociációs síkok.
Alkotás és befogadás, alkotó befogadás.
A mozgóképek hordozói és közvetítı rendszerei:
A film, elektronikus analóg jel mágnesszalagon, elektronikus digitális jel
mágnesszalagon, CD-n, vagy DVD-n.
A mozi, televízió, mőholdas, telefonos és kábelhálózati képtovábbítás, az
Internet illetve a világhálók
209

A mozgókép kommunikációs funkciói és tartalma
A hírközlés, reklám, szórakoztatás, mőalkotás. A mozgókép tartalma
dokumentum és
fikció mőfajok és mősortípusok
A mozgóképkultúra fejlıdése
A technológia fejlıdése a laterna magicától az Internetig. A
mozgóképnyelv használatának differenciálódása a mozi és a televízió
korában. A hálózati kommunikáció hatása a mozgóképi kommunikáció
társadalmi szerepére. A mozgóképkultúra intézményesült rendszerei
A mozgókép kulturális hatása, befolyása a hétköznapi életre;
A modernizált tömegkultúra (kialakulása és problémás volta). A
mozgókép hatása mővelıdésre, a mővészetre, szórakoztatási formákra. A
tudatipar és az
„élménytársadalom” A kultúra autonómiája és sokfélesége a technika és
telemédiumok világában
Szemelvények a filmtörténetbıl
Filmtörténeti áttekintés: a némafilm, burleszk, filmavantgard, Hollywood
születése, neorealizmus, újhullám stb. A magyar filmmővészet útja és
helyzete. Irányzatok a kortárs filmmővészetben: techno- és animációs
irányzatok, a virtuális mesék és mítoszok születése.
A médiumok üzenete
A mozitól a televízióig: a társadalmi nyilvánosság átalakulása a
tömegkommunikáció megjelenésével. Különbségek, azonosságok és
összefüggések a média-alrendszerek között
(sajtó, rádió, televízió, hálózati kommunikáció).
A televízió
Az intézmény, az alkotó közeg és a mősor. Alapfunkciók: tájékoztatás,
meggyızés, szórakoztatás. A mősorrend és üzenet értékő elemei, hírérték
és hírérzékenység – az ingerküszöb,
A televízió és közönsége
Kulturális sokszínőség vagy egyenkultúra. A nézı szabadsága és
kiszolgáltatottsága. A megszólítás stratégiái. A médiaszemélyiség –
jellemzıi és hitelessége.
A televízió és környezete
Üzleti és politikai reklám a médiában. Közszolgálati, kereskedelmi és
közösségi mősorszolgáltatás. A televíziós mősortípusok funkciói és
jellemzıi. A mősor élete; mősortervezés, szerkesztés, mőfaji és
hatáselemzés.
210

Élet a médiakörnyezetben
A televízió hatása a személyiség fejlıdésére és a szocializációra: az
erıszak, a szex, a faji és társadalmi elıítélet a képernyın. A sajtó
szabadsága és etikája, A személyiségjogok védelme. A nyilvános beszéd
szabályai, etikai normái
A jövı interaktív médiái és médiamőfajai
A multimédia, az Internet, illetve a hálózati kommunikáció alapfunkciói:
közlés, tájékozódás és kapcsolatfenntartás. Az információ kultusza; az
újra értelmezett ismeret, tudás és mőveltség.
Ének-zene
I. Éneklés
1. Népzene
2. Mőzene
Középkor
Reneszánsz
Barokk
Bécsi klasszika
Romantika
Századforduló
XX. századi és kortárs zene
II. Mőelemzés
1. Népzene
2. Mőzene
Középkor
Reneszánsz
Barokk
Bécsi klasszika
III. Zenetörténet
1. Népzene
2. Mőzene
Középkor
Reneszánsz
Barokk
Bécsi klasszika
Romantika
Századforduló
XX. századi és kortárs zene
IV. Zenefelismerés
1. Népzene
211

2. Mőzene
Reneszánsz
Barokk
Bécsi klasszika
Romantika
Századforduló
XX. századi és kortárs zene
V. Zeneelmélet
VI. Dallamírás
Barokk
Bécsi klasszika
Stíluskörön kívül
Gyakorlati / Szóbeli vizsga
ÉNEKLÉS
A vizsgázónak háromféle tételsorból (a, b, c) kell húznia, egyet - egyet.
a) Egy népdal éneklése szöveggel emlékezetbıl, valamint az énekelt
népdal elemzése.
b) Egy mődal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt
szintek alapján. Az énekelt anyaghoz kötıdı zenei ismeretek kifejtése.
c) Egy periódus terjedelmő, modulálás nélküli klasszikus zenei idézet
lapról olvasása szolmizálva 2# – 2b – ig terjedı hangnemekben.
Emberismeret és etika
1. Az emberi természet
2. Az erkölcsi lény
3. Az erkölcsi cselekedet
4. Az etika megalapozása
5. Az erények és a jellem
6. Társas kapcsolatok
7. Erkölcs és társadalom
8. Vallás és erkölcs
9. Korunk erkölcsi kihívásai
1. Mi a filozófia?
2. Létre vonatkozó kérdés
3. Test-lélek probléma
Filozófia
Filozófiai problémák
212

4. Megismerhetıség, igazság, bizonyosság
5. Az én problémája
6. Az idı filozófiai értelmezése
7. A végesség emberi problémája
8. Az érték problémája: a jó és a szép
9. A szabadság kérdése
10. Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus
11. A környezet- és bioetika problémái
12. Globalizáció és társadalom
13. Hit és tudás
Kötelezı:
Platón
Arisztotelész
Descartes
Kant
Nietzsche
Filozófusok alapvetı gondolatainak ismerete
Választható (4):
Szent Ágoston
Aquinoi Szent Tamás
Bacon
Locke
Hume
Hegel
Marx
Comte
Schopenhauer
Kierkegaard
Bergson
Heidegger
Sartre
Bécsi Kör
Wittgenstein
Korszakok, irányzatok
Antik görög filozófia
Felvilágosodás
Életfilozófiák
213

Matematika
I. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
1. Halmazelmélet: Halmazelméleti alapfogalmak.
Halmazmőveletek, mőveleti tulajdonságok.
A halmazfogalom és a halmazmőveletek
használata
a matematika különbözı területein
(pl. számhalmazok,
ponthalmazok).
2. Logika
Logikai mőveletek:
A negáció, konjunkció, diszjunkció, ekvivalencia
ismerte, alkalmazása.
A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok
ismerete, alkalmazása.
Egyszerő matematikai szövegek értelmezése.
3. Fogalmak, tételek: A tárgyalt definíciók és tételek pontos
megfogalmazása.
A szükséges és elégséges feltételek helyes
alkalmazása.
4. Kombinatorika Egyszerő kombinatorikai feladatok megoldása.
5. Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerő
alkalmazásai.
Gráfelméleti alapfogalmak.
II. Számelmélet, algebra
1. Számfogalom A valós számkör.
A valós számok különbözı alakjai.
Alapmőveletek, mőveleti tulajdonságok ismerete,
alkalmazása a valós számkörben.
Az adatok és az eredmény pontossága.
Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.
2. Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám
fogalma.
A számelmélet alaptétele, számok prímtényezıkre
bontása, legnagyobb közös osztó, a legkisebb
közös többszörös.
Egyszerő oszthatósági feladatok.

3. Algebrai kifejezések, mőveletek
Mőveletek egyszerő algebrai kifejezésekkel.
Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok
alkalmazása.
4. Hatvány, gyök, logaritmus
Definíciók, mőveletek, azonosságok (egész
kitevıjő hatványok, racionális kitevıjő
hatványok).
A logaritmus fogalma, a logaritmus
azonosságainak alkalmazása egyszerő esetekben.
5. Egyenletek, egyenlıtlenségek
Elsı- és másodfokú egyenletek és
egyenlıtlenségek megoldása.
Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges
feladatokban.
Egyszerő négyzetgyökös, algebrai törtes,
abszolútértékes egyenletek.
A definíciókra és az azonosságok egyszerő
alkalmazására épülı exponenciális, logaritmusos
és trigonometrikus egyenletek.
Két pozitív szám számtani és mértani közepének
viszonya.
Kétismeretlenes lineáris és másodfokú
egyenletrendszerek.
Egyszerő egyenlıtlenségrendszerek.
II. Függvények, az analízis elemei
1. Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk
A függvény matematikai fogalma, megadásának
módjai.
Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú,
harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított
arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény,
trigonometrikus függvények, abszolútérték
függvény) és egyszerő transzformáltjaik:
f(x) + c, f(x + c), c . f(x), f(c . x)
2. Függvények jellemzése
Zérushely, növekedés, fogyás, szélsıérték,
periodicitás, paritás.
3. Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat.
Kamatos kamat számítása.
215

III. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
1. Alapfogalmak, ponthalmazok
Térelemek távolsága, szöge.
Nevezetes ponthalmazok.
216

2. Geometriai transzformációk
Egybevágósági transzformációk, egybevágó
alakzatok.
Középpontos hasonlóság, hasonlóság.
Hasonló alakzatok tulajdonságai,
Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó
ismeretek alkalmazása egyszerő feladatokban.
3. Síkgeometriai alakzatok
a) Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes
pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási
és szerkesztési feladatokban.
b) Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és
tulajdonságaik.
Alaptulajdonságok.
c) Sokszögek Szabályos sokszögek.
d) Kör A kör és részei.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
4. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla,
csonkakúp
5. Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás
Egyszerő síkidomok és részeik kerülete, területe.
Testek felszínének és térfogatának számítása.
Hasonló síkidomok és testek különbözı
mérıszámainak és a hasonlóság arányának
viszonya.
6. Vektorok A vektor fogalma.
Vektormőveletek (összegvektor, különbségvektor,
skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és
tulajdonságaik.
Vektor koordinátái.
Vektor alkalmazása.
7. Trigonometria Szögfüggvények fogalma.
Egyszerő összefüggések a szögfüggvények között.
Szinusztétel, koszinusztétel.
8. Koordináta-geometria
Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös
helyzetük
V. Valószínőség számítás, statisztika
217

1. Leíró statisztika Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése,
különbözı ábrázolásai (kördiagram,
oszlopdiagram).
Gyakoriság, relatív gyakoriság.
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép,
rendezett minta közepe (medián) leggyakoribb
érték (módusz).
Szórás.
2. Valószínőség-számítás
Valószínőség fogalma.
A valószínőség klasszikus kiszámítási módja.
Visszatevéses mintavétel.
Mechanika
Fizika
1. Newton törvényei
2. Pontszerő és merev test egyensúlya
3. Mozgásfajták
4. Munka, energia
Termikus kölcsönhatások
1. Állapotjelzık, termodinamikai egyensúly
2. Hıtágulás
3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzıi között)
4. Az ideális gáz kinetikus modellje
5. Energiamegmaradás hıtani folyamatokban
6. Kalorimetria
7. Halmazállapot-változások
8. A termodinamika II. fıtétele
Elektromos és mágneses kölcsönhatás
1. Elektromos mezı
2. Egyenáram
3. Az idıben állandó mágneses mezı
4. Az idıben változó mágneses mezı
5. Elektromágneses hullámok
6. A fény mint elektromágneses hullám
Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás
1. Az anyag szerkezete
2. Az atom szerkezete
218

3. Az atommagban lejátszódó jelenségek
4. Sugárvédelem
Gravitáció, csillagászat
1. A gravitációs mezı
2. Csillagászat
Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei
2. Felfedezések, találmányok, elméletek
Földünk és környezetünk
1. Térképészeti ismeretek
2. Kozmikus környezetünk
3. A geoszférák földrajza
A kızetburok
A levegıburok
A vízburok
A talaj
4. A földrajzi övezetesség
5. Népesség- és településföldrajz
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe
A világgazdaság
A gazdasági ágazatok
7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók,
országcsoportok és országok
8. Magyarország földrajza
9. Európa regionális földrajza
10. Az Európán kívüli földrészek földrajza
11. A globális válságproblémák földrajzi vonásai
Biológia
1. Az élıvilág vizsgálati szempontjai és módszerei
- egyedfeletti és egyedalatti szervezıdési szintek
- fizikai, kémiai folyamatok az élılényekben
2. Az élı anyag molekuláris felépítése, anyagcsere folyamatai
- sejtosztódás
3. Az élılények öt világa
- vírusok
4. Szövetek, szervek, szervrendszerek a növényekben és az állatokban
- szaporodás, egyedfejlıdés és viselkedés az élıvilágban
219

5. Az ember szervrendszereinek felépítése, mőködése és
egészségvédelme
6. A populációk, életközösségek jellemzése és kölcsönhatásaik
- hazai életközösségek
- bioszféra mint ökológiai rendszer
- a biológiai sokféleség
- környezet- és természetvédelem alapelemei
7. Genetika törvényszerőségei
- molekuláris szabályozás
- populáció genetika és evolúcióbiológia
- bioetika
8. A bioszféra evolúciója
- prebiológiai és biológiai evolúció
- az ember evolúciója
9. A Kárpát-medence természeti értékei
- megyénk védett területei
Kémia
1 Atomszerkezet Az atom felépítése, alkotórészei, jelölésük,
relatív töltésük. Relatív tömegük, rendszám,
tömegszám. Izotópok. Elektronszerkezet. A
periódusos rendszer
2 Kémiai kötések Elsı- és másodrendő kémiai kötések.
3 Molekulák és összetett ionok Kovalens kötés fogalma, molekulapályák
típusai, molekulák térszerkezete
4 Anyagi halmazok Állapotjelzık. Halmazállapotok,
halmazállapot-változások.
Kristályrács-típusok, kolloid rendszerek
5 Kémiai átalakulások Kémiai reakció, kémiai egyenlet, kémiai
folyamatok energiaviszonyai, kémiai reakciók
típusai
6 Elektrokémia Galvánelem, elektrolízis
7 Szervetlen kémia A hidrogén és a nemesgázok.
Halogén elemek és vegyületeik.
Az oxigéncsoport elemei és vegyületei.
Nitrogéncsoport elemei és vegyületeik.
Széncsoport elemei és vegyületeik. A fémek
általános jellemzése. A fémek ipari
elıállításának kémiai alapjai.
Alkáli fémek és vegyületeik
Alkáliföldfémek és vegyületeik
Az alumínium és vegyületei
A vas- és rézcsoport fontosabb fémei és
vegyületeik
220

8 A szerves vegyületek általános
jellemzıi
9 Szénhidrogének Alkánok, nevezéktan, izoméria
Telítetlen szénhidrogének. Aromás
szénhidrogének.
10 Halogéntartalmú
szénhidrogének
11 Oxigéntartalmú szerves
vegyületek
12 Nitrogéntartalmú szerves
vegyületek
13 Nitrogéntartalmú
heterociklusos vegyületek
14 Szénhidrátok
15 Fehérjék, nukleinsavak
16 Mőanyagok
Alkoholok,
oxovegyületek,
karbonsavak
észterek
Aminok, amidok, aminosavak
Informatika
1. Információs társadalom
A kommunikáció. Információ és társadalom.
2. Informatikai alapismeretek – hardver
Jelátalakítás és kódolás. A számítógép felépítése.
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
Az operációs rendszer és fıbb feladatai.
4. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az Interneten.
5. Könyvtárhasználat
Könyvtárak. Dokumentumok. Tájékoztató eszközök
gyakorlati vizsga
1. Informatikai alapismeretek – szoftver
Az operációs rendszer és fıbb feladatai
2. Szövegszerkesztés
A szövegszerkesztı használata. Szövegszerkesztési alapok. Szövegjavítási
funkciók. Táblázatok, grafikák a szövegben.
3. Táblázatkezelés
A táblázatkezelı használata. A táblázatok felépítése. Adatok a
táblázatokban. Táblázatformázás. Táblázatok, szövegek, diagramok.
Problémamegoldás táblázatkezelıvel.
4. Adatbáziskezelés
221

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai. Az adatbázis-kezelı program
interaktív használata. Alapvetı adatbázis-kezelési mőveletek. Képernyı
és nyomtatási formátumok.
5. Információs hálózati szolgáltatások
Kommunikáció az Interneten. Weblap készítés.
6. Prezentáció és grafika
Prezentáció (bemutató). Grafika.
Informatikai alapismeretek
(szakmai elıkészítı tárgy)
„A” Informatika alkalmazási témakör elméleti kifejtése
1. Hardver eszközök jellemzése
2. Szoftver eszközök jellemzése
3. Hálózati fogalmak
4. Hálózati módszerek, eljárások
5. Hálózati kommunikáció
6. Rendszeradminisztrációs feladatok
7. Algoritmus-leíró eszközök ismerete
8. Programnyelvi tájékozottság
9. Programozási tételek ismerete
10. Adatbázis ismeretek
„B” Informatika alkalmazási témakör szóbeli, illetve gyakorlati
bemutatása
1. Általános szoftverek haladó alkalmazása
2. Operációs rendszer jellemzıinek lekérdezése
3. Operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak az ismerete
4. Képek grafikai jellemzıinek módosítása
5. Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés)
6. Információ keresése az Interneten
7. Weblap készítési ismeretek
8. Hálózati jellemzık és paraméterek lekérdezése, módosítása
9. Programozás fejlesztıi környezet alkalmazása, paraméterezése
Testnevelés
Elméleti ismeretek
1. A magyar sportsikerek
2. A harmonikus testi fejlıdés
3. Az egészséges életmód
4. Testi képességek
5. Gimnasztika
6. Atlétika
7. Torna
8. Ritmikus gimnasztika
9. Küzdısportok, önvédelem
222

10. Úszás
11. Testnevelési- és sportjátékok
12. Természetben őzhetı sportok
Gyakorlati ismeretek
1. Gimnasztika
2. Atlétika:
Futások
Ugrások
Dobások
3. Torna:
Talajtorna
Szekrényugrás
Felemáskorlát
Gerenda
Ritmikus gimnasztika
Győrő
Nyújtó
Korlát
4. Küzdısportok, önvédelem
5. Testnevelési és sportjátékok:
Kosárlabda
Röplabda
12. Tantárgyi helyi tanterv (CD)
A tantárgyi helyi tanterv részeként a tantárgyi programokat CD-n
mellékeljük.
223

Általános iskola Helyi
tanterve
224

2. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK,
KÖTELEZÖ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI
FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT
TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK
1. Az iskolai oktatás tartalmát és idıkereteit meghatározó tantervi
változatok
Tanév
Évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2001/2002 K H H H K M M M
2002/2003 K K H H K K M M
2003/2004 K K K H K K K M
M = a miniszter által kiadott központi tanterv.
H = a NAT alapján készített, és a nevelıtestület által 1998-ban elfogadott
helyi tanterv.
K = az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján 2001-ben
felülvizsgált és elfogadott helyi tanterv.
A közoktatási törvény 2003. évi módosítása után az egyes évfolyamokon a
különféle tantervek szerinti oktatást az alábbi táblázat foglalja össze:
HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv;
HK2003 = a 2003. szeptemberétıl – a tanulók kötelezı óraszámának
csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyeket
a nevelıtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása
nélkül vezethetett be;
H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján – a
kerettantervek felhasználásával – elkészített 2004. szeptemberétıl
érvényes helyi tanterv.
A 2004-es elfogadott helyi tanterv felülvizsgálata 2008-ban történt meg.
A NAT 2007 szerint a nem szakrendszerő oktatás keretei között nincs szükség
az átadásra kerülı ismeretrendszerek tantárgyi tagolására (adott esetben még a
tantárgyi szerkezet kialakítása is mellızhetı), így lehetıvé válik, hogy az iskolai
oktatás e szakaszában nagyobb lehetıségeket kapjon az alapvetı kompetenciák
fejlesztése.
225

TANÉV
ÉVFOLYAM
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2004-
2005
2005-
2006
2006-
2007
2007-
2008
2008-
2009
2009-
2010
2010-
2011
2011-
2012
H200 HK200 HK200 HK200 HK200 HK200 HK200 HK200
4 3 1 1 3 3 1 1
H200 H200 HK200 HK200 HK200 HK200 HK200 HK200
4 4 3 1 3 3 3 1
H200
H2004 H200 HK200 HK200 HK200 HK200 HK200
4
4 3 3 3 3 3
H200
H2004 H2004 H2004 HK200 HK200 HK200 HK200
4
3 3 3 3
H200
H2004 H2004 H2004 H200 HK200 HK200 HK200
4
4 3 3 3
H200
H2004 H2004 H2004 H200 H200 HK200 HK200
4
4 4 3 3
H200
H2004 H2004 H2004 H200 H2004 H200 HK200
4
4
4 3
H200
H2004 H2004 H2004 H200 H2004 H2004 H2004
4
4
2. Az óratervben nem szereplı, de az oktatási miniszter által kiadott
kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak tananyagát és
követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba:
• A tánc és drámát az alsó tagozaton az ének-zene és a magyar nyelv és
irodalom, valamint a testnevelés és sport, az 5. és a 6. évfolyamon az
ének-zene.
• A hon- és népismeretet az alsó tagozaton a magyar nyelv és irodalom
és a környezetismeret, 5. és 6. évfolyamon a történelem.
• Az egészségtant a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a
biológia.
• A könyv- és könyvtárhasználatot a magyar nyelv és irodalom, valamint
a választható irodalom és kommunikáció tantárgy tartalmazza az 1-4.
évfolyamon.
• Kompetencia alapú oktatás bevezetése, felmenı rendszerben
matematika, szövegértés, idegen nyelv területen.
• 1 osztály matematika, szövegértéas-szövegalkotás
• 4. osztály angol német
• 5. osztály szövegértés,szövegalkotás, matematika
• 6 osztály szövegértés-szövegalakotás két csoportban
• A tanórák 25 % -ban IKT eszközöket alkalmazunk, melyek bontása az
éves tanmenetekben jelenik meg.
• A közoktatásról szóló1993. évi LXXIX.törvény 2003.évi LXI.és 2006.
évi LXXI.törvények által történt módosítása következtében az általános
iskola alapozó szakaszában, azaz az 5-6.évfolyamon a kötelezı és nem
kötelezı tanórákra fordítható idıkeret 20-50 százalékában nem
226

szakrendszerő oktatást kell biztosítani .A 133.§ (1.) bekezdése
kimondja, hogy az ötödik évfolyamon elıször a 2008/2009-es
tanévben , majd az ezt követıen felmenı rendszerben kell
megszervezni a nem szakrendszerő tanítást.Minden intézménynek
kötelessége az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerő foglalkozást
biztosítani, de annak nem kell minden tanulóra kiterjednie. A
fejlesztésre szoruló gyermekek létszámarányát érdemes figyelembe
venni a százalékos idıkeret meghatározásánál. Ez szükség szerint
tanévenként is változhat. A mi iskolánkban a kötelezı tanórák terhére
20%-ban nem szakrendszerő oktatást folytatunk. A nem szakrendszerû
oktatás célja, hogy könnyebb legyen a felsõ tagozatba lépés, és nagyobb
hangsúlyt kapjon a kompetencia területek fejlesztése. Mindebbõl remélhetõleg
csak annyit érzékelnek a tanulók, hogy még ügyesebben írnak, olvasnak,
számolnak. A következı tantárgyak óraszámait használjuk nem
szakrendszerő oktatásra.
- heti 1 óra magyar
-heti 1 óra matematika
- heti 1 óra német
- heti 0,5 óra informatika
- heti 1 óra történelem,
illetve nem kötelezı órában
- heti 1 óra matematika
- heti 1 óra magyar
Indoklás: Az alapkompetenciák ezeknek a tantárgyaknak a keretében
fejleszthetık leginkább.
A nem szakrendszerő tanítási órákat külön tanmenet szerint oktatjuk
A nem szakrendszerő oktatási órákat piros színnel jelöljük az
osztálynapló haladási mulasztási napló részénél./ tananyag,
számozás, aláírás/
Az elsı évfolyamon egésznapos nevelés keretében folyik az oktatás a
2008/2009-es tanévtıl.
• Az elsı évfolyamon heti 1 óra úszásoktatás került bevezetésre.
• A tanulásban akadályozott gyermekeket / F70/külön tanmenet
szerint oktatjuk magyar nyelv és irodalom, matematika,
környezetismeret tantárgyakból. Ezen gyermekek oktatását
gyógypedagógus végzi.
• A sajátos nevelési igényő / SNI/tanulókat és a tanulásban
akadályozott tanulókat integráltan oktatjuk.
227

a.) Alsó tagozatban tanított tantárgyak és azok óraszámai
Tantárgy
Heti óraszámok évfolyamonként
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
1. félév 2. félév éves 1. félév 2. félév éves 1. félév 2. félév éves 1. félév 2. félév éves
Kötelezı tanítási órák
tantárgyai
Magyar nyelv és irodalom 8 8 296 8 8 296 8 8 296 7 7 259
Matematika 5 5 185 5 5 185 4 4 148 4 4 148
Informatika 1 1 37
Idegen nyelv:angol v.német 2 3 92,5
Környezetismeret 1 1 37 1 1 37 2 2 74 2 2 74
Ének-zene 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Rajz és vizuális kultúra 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Technika és életvitel 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Testnevelés és sport 3 3 111 3 3 111 3 3 111 3 3 111
Kötelezı tanítási órák 20 20 740 20 20 740 20 20 740 22 23 832,5
összesen
Nem kötelezı (választható)
Id. nyelv angol vagy német 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Informatika 1 1 37
Matematika 1 1 37 1 1 37
Irodalom-kommunikáció 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Habilitáció-rehabilitáció 3 3 3 3 3 3 3,4 3,4

A habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon a sajátos nevelési igényő tanulók vesznek részt.
Tanórán kívüli foglalkozások:
Szakkörök sportkörök mővészeti körök
A vízhez szoktatásra szánt idıkeret az 1. évfolyamon 37 óra.
A mindennapos testedzésre fordítandó óraszám a heti három testnevelésórán kívül 2x0,5 óra hetente, amikor nincs óratervi testnevelés.
Ez sportjáték formájában valósul meg.
b.) Felsı tagozatban tanított tantárgyak és azok óraszámai
Tantárgy
Heti óraszámok évfolyamonként
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
1. félév 2. félév éves 1. félév 2. félév éves 1. félév 2. félév éves 1. félév 2. félév Éves
Kötelezı tan.o. tantárgyai
Magyar irodalom 1+1 nsz 2 74 2 1+1 nsz 74 2 2 74 2 2 74
Magyar nyelvtan 2 1+1 nsz 74 1+1 nsz 2 74 2 2 74 2 2 74
Történelem 2+1 nsz 1+1 nsz 92,5 1+1 nsz 2+1 nsz 92,5 2 2 74 2 2 74
Angol nyelv 3 3 111 3 3 111 3 2 92,5 2 3 92,5
Német nyelv 2+1 nsz 2+1 nsz 111 2+1 nsz 2+1 nsz 111 3 2 92,5 2 3 92,5
Matematika 3+1 nsz 3+1 nsz 148 3+1 nsz 3+1 nsz 111 3 3 111 4 3 129,5
Informatika 0,5+0,5 n 0,5+0.5 n 37 0,5+0,5 n 0,5+0,5 n 37 1 1 37 1 1 37
Természetismeret
Fizika 2 2 74 1 2 55,5
Biológia 1 1 37 1 1 37,5 2 1 55,5 1 2 55,5
Kémia 1 2 55,5 2 1 55,5
Földrajz 1 1 37 1 1 37 1 2 55,5 2 1 55,5
Ének-zene 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Rajz és viz.kultúra 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
229

Technika és életvitel 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Testnevelés és sport 2 3 92,5 3 2 92,5 2 2 74 2 2 74
Oszt.fınöki óra 0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5
Ember és társ.ismeret 0,5 0,5 18,5
Mozgókép és méd.ismeret 0,5 0,5 18,5
Köt.tanítási órák összesen 22,5 22,5 832,5 22,5 22,5 832,5 25 25 925 25 25 925
Nem köt.(választható) tant.
Informatika 1 1 37 1 1 37
Német nyelv 1 1 37 1 1 37
Angol nyelv 1 1 37 1 1 37
Matematika nsz. 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Magyar nsz. 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37
Habilitáció-rehabilitáció 3,4 3,4 3,4 3,4 3,8 3,8 3,8 3,8
Elsı osztályban a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területen a tantárgy megnevezése a következı: magyar
irodalom, magyar nyelv külön-külön szöveges értékeléssel.
Ötödik, hatodik osztályban a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területen a tantárgy megnevezése a következı:
magyar nyelv és irodalom. Az értékelés egy érdemjeggyel történik.
A fenntarthatóság érdekében felmenı rendszerben követjük a kompetencia alapú oktatást a meghatározott
területeken.
Elsı osztályban a matematika kompetencia területen a tantárgy megnevezése a következı:matematika.
Ötödik osztályban a matematika kompetencia területen a tantárgy megnevezése a következı: matematika.
. A negyedik évfolyamon idegen nyelv kompetencia területet/ német és angol nyelv/oktatását vezettük be.
A fenntarthatóság érdekében felmenı rendszerben követjük a kompetencia alapú oktatást a meghatározott területeken.
A témahetek tartalma 3-5 napos, témája a hagyományápolás-hagyománytisztelet. Célja: a tanulók ismerjék meg az
ünnepek, szokások jelentıségét, a falu hagyományait és mindezt az önálló ismeretszerzés, tevékenykedés
módszerével, csoportmunkával kívánjuk megvalósítani. A következı kompetenciákat kívánjuk fejleszteni:
230

eszédkészség, manuális készség, problémamegoldás, kreativitás, emlékezet, érzelmi intelligencia, stb. A
témaheteket csak szövegesen értékeljük, ami nem kerül be az iskolai dokumentációkba.
A moduláris tantárgy neve a 2009/2010-es tanévben elsı évfolyamon egészségtan és a következı értékelést
használjuk: az egészséges életmód összetevıit
• ismeri, használja,
• ismeri, de nem használja,
• segítséggel tudja, sok hiányossággal ismeri,
• nem ismeri.
Az egészségtan moduláris oktatás a 2009/2010-es tanévben negyedik osztály német nyelv kompetencia területen
jelenik meg. Értékelés külön nem történik, azonban az év végi jegybe beleszámít.
A tanulók információt, tudást elsısorban érzékszervi tapasztalatszerzés útján szereznek. Gondolkodásuk képi
gondolkodás, tapasztalataikról emlékeikben képeket ıriznek. Ezért a dolgok megismeréséhez vizsgálatokat végzünk,
amelyek tapasztalatait rajzban, verbálisan, a vizuális ábrázolás alapján rögzítjük. A tanulók szeretik a mesét, a
játékot, az állandó tevékenykedtetést. Tehát a moduláris oktatás célja, hogy a tanuló saját szervezetének
megismerésével készüljön fel a szervezetében lezajló változásokra. Szerezzen tapasztalatokat arról, ami az
egészséges életmódhoz szükséges. Alakuljon ki igénye az egészséges életvitelre. Gyakoroljon olyan tevékenységeket,
amelyek fontosak az egészséges életvitel szempontjából. Alakuljon, erısödjön bennük a természeti környezettel
kapcsolatos pozitív beállítódásuk.
A háromhetes projekt évente kétszer van intézményünkben: Decemberi hagyományok,Múlt – kor elnevezéssel.A
Múlt-kor háromhetes projekt egyben az iskolánk innovációja is, ahol a hagyományápolás és a tehetséggondozás
ötvözıdik.
A fenntarthatóság érdekében felmenı rendszerben követjük a témahetet és a moduláris oktatást.
Kerettantervnek az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által bevezetésre ajánlott kompetencia alapú
programcsomagok kerettantervét vettük át, a tanmeneteinket a kerettantervhez igazítjuk és minden esetleges változást
a tanmenetben hajtunk végre. Így tanmeneteink természetszerőleg sokkal komplexebbek lesznek, tanmeneteink
tartalmazzák a következıket: a modul neve, a modul óraszáma, a tanítás módszere, a fejlesztendı kompetenciaterület,
a tanulásszervezési eljárás módjai, a felhasznált eszközök, különös tekintettel az IKT eszközökre.
231

A szövegértés-szövegalkotás, a matematika, az angol nyelv és a német nyelv kulcskompetencia területen az alábbi
programcsomagokat vezettük be:
Programcsomag
Szövegértés-szövegalkotás „A”
Matematika-logika „A”
Angol nyelv „A”
Német nyelv „A”
Tantárgy
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Angol nyelv
Német nyelv
A dokumentáció eljárásrendje az általános iskolában
A bevont tanulók osztálynaplójába a következık kerülnek:
- Az osztálynapló elejébe jelölni: ezen az évfolyamon a……./……tanévben a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0119 számú pályázat
alapján kompetencia alapú oktatás folyik. A TÁMOP pályázat logóját is itt jelenítjük meg. / felmenı rendszerben,
értelemszerően/
- A témahét témáját és megvalósulásának ütemezését a feljegyzések rovatban jelöljük, illetve a megfelelı tanóránál is.
- A moduláris oktatás témáját és megvalósulásának ütemezését a feljegyzések rovatban jelöljük, illetve a megfelelı tanóránál
is.
- A három hetet meghaladó projekt kezdetének és végének jelölése a napló feljegyzés rovatában történik az érintett
osztályokban.
- IKT jelölés a tanmenetben és a naplóban a tananyag megnevezése mellett történik.
- A kompetenciaalapú oktatásnál a modul számát a tananyag után kell jelölni.
- Alsó tagozatban a következı jelölést alkalmazzuk a kompetencia alapú óráknál: K/magyar, K/matematika.
232

- Az IPR módszerrel támogatott órák jelölése D(differenciálás) K(kooperatív) módon történik az óra megnevezésénél.
- A TÁMOP továbbképzésen lévı kollégák helyettesítését a naplóban az óra elıtt vagy után zöld bekeretezett H betővel
jelöljük.
- A nem TÁMOP keretében elıforduló helyettesítéseket zöld H betővel jelöljük.
- A tömbösített órák kék vonalkázással vannak jelölve a naplókba.
Iskolánkban 5. és 6. évfolyamon egy-egy osztály van; 6. osztályban csoportbontásban tanítjuk a magyar nyelv és irodalom,
matematika, angol nyelv és német nyelv tantárgyakat. Így a tantárgytömbösítést 5., 6. osztályban 3 tanulócsoportban vezettük be.
Minden évfolyamon 3 hetes ciklusok ismétlıdnek
A heti 3 órás tantárgyak egymást követı napokon 3+2+2+2-es elrendezéssel követik egymást, és minden tantárgy vagy
mőveltségterületi integráció esetén van a ciklusban egy olyan hét, amikor nincs óra
A 3 hetes ciklus és a 3 tanulócsoportban bevezetett tömbösítés jó lehetıséget teremtett egy olyan órarend elkészítéséhez, mely a
tanulóknak és a tanárok többségének is egyenletes terhelést biztosít a ciklus minden hetében. 3 órás tárgyak esetén a 9 órát
5+4+0–ás csoportosításban osztottuk el az egyes tárgyak között. Ha mindhárom tanulócsoportban ugyanaz a pedagógus tanít,
akkor az ı óráit a ciklus 3 hete között a következıképpen osztottuk el:
A hét B hét C hét
1.csoport 5 4 0
2.csoport 0 5 4
233

3.csoport 4 0 5
A tömbösítés során történt mőveltségterületi integráció. A mővészetek mőveltségterület két tárgyát, a rajzot és az éneket integrálja
egy pedagógus. A mővészeti tantárgyakban a tanulók önmagukat adhatják, sikert érhetnek el, a mővészetek által segítséget
kapnak önmaguk felfedezéséhez, megtalálásához, ami az önértékelésük javulását eredményezheti. A tömbösített órák jó
lehetıséget teremtenek arra, hogy a tanulók el tudjanak mélyülni egy-egy alkotásban, megismerjék a különbözı mővészeti
korokat. .
.
A tömbösítés során tananyag átrendezés olyan szinten történt hogy a tanmeneteket átalakítjuk modulszerően úgy, hogy a
modulban levı tananyag mennyisége és szerkezete igazodjon a tömbben szereplı tanórák számához.
A tömbösítés során elıtérbe került a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása. A tömbösített órákkal jó lehetıség nyílt arra, hogy
tevékenykedve sajátítsák el a tananyagot a tanulók. Az órákon nagy hangsúlyt fektetünk a szaktárgyak tanulási technikáinak
megismerésére és használatára, hiszen sokszor szükséges az ismeretek olyan szintő rögzítése, hogy azokat egy tömb harmadik
órájában már alkalmazni tudják a feladatmegoldásokban. Az egyhetes szünet után a 3 órás tömböt egy alapos ismétléssel célszerő
kezdeni.
A csoportmunkával elıtérbe kerülnek olyan képességek, készségek, amit eddig nem értékeltünk. A szervezıképesség,
kooperativitás, kezdeményezıképesség, tolerancia stb. értékelésére a továbbiakban ki kell dolgoznunk egy értékelırendszert.
Alapos tervezéssel sok idı jut az eszközhasználatra, és lehetıvé válik, hogy a gyerekek tevékenykedésük eredményeként
általánosításokat fogalmazzanak meg, új ismereteiket alkalmazzák a gyakorlati élethez kötıdı feladatokban. Így jobban el tudnak
mélyedni az egyes témákban, átfogóbb képet kapnak róluk.
234

3. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben
meghatározott szabadon tervezhetı órák számával évfolyamonként
különféle tantárgyak óraszámait növeltük meg azzal a céllal, hogy e
tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idı
jusson.
4. Az egyes évfolyamokon felhasznált szabadon tervezhetı órák:
1. évfolyam: matematikához heti 1 óra.
2. évfolyam: matematikához heti 1 óra.
3. évfolyam: matematikához heti 0,5 óra.
4. évfolyam: matematikához heti 1 óra.
3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom heti 0,5 óra
5. évfolyam: - magyar irodalomhoz heti 1 óra.
- testneveléshez heti 1 óra.
6. évfolyam: - matematikához heti 1 óra.
természetismerethez heti 0,5 óra.
- informatikához heti 0,5 óra.
7. évfolyam: - matematikához heti 1 óra.
8. évfolyam: - matematikához heti 1 óra.
A következı témakörökkel kapcsolatos ismereteket:
egészségfejlesztés: a környezetismeret és a technika
fogyasztóvédelem: a technika és a JAM (gazdálkodási és
vállalkozási ismeretek)
környezetvédelem: a környezetismeret, a technika és a magyar
irodalom
közlekedésre nevelés: a technika és a környezetismeret
társadalmi bőnmegelızés: a környezetismeret
áldozattá válás: a környezetismeret
erıszakmentes konfliktuskezelés: a környezetismeret, a magyar
irodalom és a technika tantárgyakba építettük be.
A felsorolt témaköröket minden szervezett iskolai rendezvényen,
programon, ahol lehetıség kínálkozik, beépítjük oktató-nevelı
munkánkba. A fenti ismeretek elsajátítását írásban nem értékeljük.
Az intézmény helyi tantervének tananyagát,
követelményeit külön kötet tartalmazza.
235

II. TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK
ELVEI az általános iskolában
- Az iskolában a tananyag feldolgozásához az oktatási miniszter által,
hivatalosan tankönyvvé nyilvánított tankönyveket és az ezekhez
kapcsolódó munkafüzeteket és felmérılapokat használunk.
Ezeken túl néhány tárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.
rajzfelszerelés, tornafelszerelés, stb.).
Bár korunkban a nevelési - oktatási munkáját megkönnyítı taneszközök és
segédanyagok skálája egyre szélesebb, a legfıbb munkaeszköz, segítıtárs
továbbra is a tankönyv. A tankönyvek kiválasztásának itt felsorolt általános
elvein alapul az egyéb taneszközök megválasztása is.
A tankönyv mindenképpen
• idomuljon a tanterv tartalmához, célkitőzéseihez;
adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus;
• maradéktalanul tartalmazza a helyi tantervben
megfogalmazott követelmények eléréséhez szükséges
tartalmat;
• feleljen meg az önálló tanulást segítı didaktikai
alapelveinknek (szerkezete legyen világos, egyszerő,
motiváljon, keltse fel a gyermek érdeklıdését, szövege
az életkornak megfelelı megfogalmazású legyen,
kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat, ábrái,
betőméretei, szerkesztése segítse az önálló
ismeretszerzést, ösztönözzön ismétlésre,
rendszerezésre, adjon lehetıséget a differenciált
képességfejlesztésre, adjon mintát az önálló
feladatmegoldásokra);
• törekedjen a tömörségre; tartalmilag legyen igényes, de
ne tartalmazzon feleslegesen apró részleteket;
• stílusa legyen magyaros, érthetı, pontos fogalmazású;
• feleljen meg az életkori sajátosságoknak;
• ne csak ismereteket közvetítsen, de fejlessze a
kompetenciákat, neveljen gondolkodásra;
• legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességő
tanuló sikeresen használhassa, de a kiváló képességőt is
inspirálja újabb feladatok megoldására;
• lehetıleg önállóan, kevés tanári segítséggel is
használható legyen;
• segítse elı a külsı és belsı vizsgákra való felkészülést;
• a hozzá tartozó munkafüzet vagy munkatankönyv ne
mechanikusan megoldható, hanem gondolkodtató
feladatokat tartalmazzon;
236

• szolgáljon alapul a megfelelı segédanyagokkal való
kiegészítéshez;
• lehetıleg egymásra épülı kötetekbıl álló tankönyvcsalád
tagja legyen, amelynek javításán, fejlesztésén a kiadó
folyamatosan munkálkodik;
• legyen esztétikus, ízléses, megfelelıen illusztrált, tartós
és könnyen kezelhetı;
• méretében legyen kézbe vehetı, borítója érdeklıdést
felkeltı, színes és tartós, több évig használható;
• ára legyen értékével arányos, a tanulók és szüleik
számára megfizethetı.
• A nyomtatott taneszközök beszerzését az intézmény (a
tankönyvfelelısön keresztül) megszervezi.
• Az egyéb taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülık
kötelessége.
A sajátos nevelési igényő tanulók esetében felmerülı eszközigény
megállapítsa és beszerzése elıtt konzultálunk a fogyatékosság típusának
megfelelı diákokkal foglalkozó más helyi és országos intézményekkel.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges
kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei
határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
- A szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik
figyelembe a taneszközök kiválasztásánál:
- feleljen meg a helyi tantervnek
- elégítse ki a didaktikai követelményeket
- alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez
- lehetıleg több éven keresztül legyen használható
- ára ne legyen túl magas
- törekszünk a stabilitásra, csak akkor választunk más taneszközt, ha az
oktatást lényegesen javítja.
- A kompetencia fejlesztést szolgálja
A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt
tájékoztatjuk. A taneszközök és tanulmányi segédletek kiválasztásában az
intézmény és a szülık lehetıségeit figyelembe kell venni. A taneszközök
kiválasztásakor a minıség mellett fontos szempontnak tekintjük azt is, hogy
olyan fogyasztói áru taneszközt válasszunk, melyet a szülık meg tudnak fizetni.
A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülık feladata.
A jogszabályokban elıírtak szerint biztosítjuk a kedvezményekre jogosult
tanulók részére a tankönyvtámogatást. Valamennyi tagintézmény az évi
normatív támogatás legalább 25 százalékát a könyvtár tartós
tankönyvállományának bıvítésére fordítja.
237

III. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI
Az általános iskola 1-8. évfolyamán a tanuló magasabb évfolyamba
lépésének feltétele megfelel a Közoktatásról szóló törvény 71.§ vonatkozó
bekezdéseiben foglaltaknak:
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az elıírt
tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1-3.
évfolyamon, a 4. évfolyam végéig csak abban az esetben utasítható
évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való
igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta tejesíteni. E
rendelkezést alkalmazzuk az idegen nyelv tanulásának elsı évében is.
Ha az 1-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt
szükségessé teszi, lehetıvé tesszük, hogy heti két alkalommal egyéni
foglalkozáson vegyen részt.
A szülıt tájékoztatjuk azokról a lehetıségekrıl, amelyekkel az
iskolánk segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez.
A szülı kérésére az iskola igazgatója az 1-4. évfolyamon engedélyezi, a
többi évfolyamon engedélyezheti az évfolyamismétlést a tanuló részére
abban az esetben is, ha egyébként felsıbb évfolyamba léphetne.
- Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez
"elégtelen" minısítést, a
következı tanévet megelızı augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.
- Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több
tantárgyból szerez "elégtelen" minısítést, az évfolyamot ismételni
köteles.
- Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan
mulasztása együttesen a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból
a tanítási órák 30%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye
tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetı, a tanítási év
végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelıtestület engedélyezi,
hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem
osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a
tanuló mulasztásainak száma már az 1. félév végére meghaladja a
meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem volt
érdemjeggyel értékelhetı, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
- A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat
megállapításához a tanulónak
osztályozó vizsgát kell tennie, ha
- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való
részvétel alól
238

- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a
tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt
teljesítse
- magántanuló volt.
Az osztályozó vizsga tantárgyai a következık:
4.évf. magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret
5-6.évf. magyar nyelv és magyar irodalom, matematika,
történelem,
természetismeret, idegen nyelv, informatika
7-8.évf. magyar nyelv és magyar irodalom, történelem, matematika
biológia, fizika, kémia, földrajz, idegen nyelv, informatika,
önálló tantárgyként
kezelt modulok
Az önálló tantárgyként kezelt modulok értékelése, minısítése, valamint
beszámítása az iskolai évfolyam sikeres teljesítésébe a többi tantárgyéval
megegyezıen történik.
IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK
ELVEI
- Az iskola beiskolázási körzetébıl - melyet a fenntartó határoz meg -
minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz.
- Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az
adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse,
vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be,
a szülı kérje az elsı évfolyamra történı felvételét.
A beiratkozáshoz be kell mutatni:
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát
a szülı személyi igazolványát
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt
(ha a gyermek óvodás volt)
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét
(ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési
tanácsadó
vizsgálatát javasolta)
a gyermek egészségügyi könyvét az iskolaorvos felvételi
javaslatával
szakértıi bizottság véleményét.
- 5-8.osztályba történı felvételnél be kell mutatni a
tanuló anyakönyvi kivonatát
a szülı (vagy gondozó) személyi igazolványát
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt
239

az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
Az integrációs programban való részvételhez szükséges a szülı írásos
nyilatkozata.
- Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérıl
- a szülı kérésének
- a tanuló elızı tanulmányi eredményeinek, valamint
magatartás és szorgalom
érdemjegyeinek
figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
Ha a körzeten kívül lakó tanuló az 1. évfolyamra
jelentkezik, vagy ha a 2-8. évfolyamon magatartása
vagy szorgalma rossz, hanyag minısítéső, az igazgató
döntése elıtt kikéri az
- igazgatóhelyettes
- az alsós vagy felsıs osztályfınöki munkaközösség
vezetıjének
- az érintett évfolyam osztályfınökeinek véleményét.
Ezt kell tenni akkor is, ha beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló már
iskolánk diákja, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma
a fent leírtak szerint alakul.
Ilyen esetben az igazgató e vélemények figyelembevételével dönt arról,
hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy
jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésrıl a
szülıt értesíteni kell.
V. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS RENDJE ÉS
KÖVETELMÉNYEI
Irányadónak tekintjük a Közoktatásról szóló törvény 70.§-át:
Az 1-3. évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a 4. évfolyamon
félévkor – szöveges minısítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól
vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
A többi évfolyamon a tanuló teljesítményét, elımenetelét tanítási év
közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év
végén osztályzattal minısítjük.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık:
a) A tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél: kitőnı vagy jeles
(5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
b) A tanuló magatartásának értékelésénél és minısítésénél példás (5),
jó (4), változó (3), rossz (2).
c) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minısítésénél példás (5), jó
(4), változó (3), hanyag (2).
Az ellenırzés és értékelés alapelvei
240

- rendszeresség, folyamatosság
- korrektség
- igényesség
- objektivitás és empátia megfelelı aránya
- a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.
Bemeneti mérés
Idıpontja: minden év szeptemberében, az 1. évfolyamos tanulók körében.
Célja: az 1. évfolyamba érkezı gyerekek iskolaérettségi fokának
megállapítása, képesség szerinti összetételének vizsgálta.
A mérés egyrészt jelzi az iskola teendıit az iskolaéretté tétel további
feladatairól, másrészt jelzés a tanulók képességeirıl és a várható
teljesítményükrıl.
Folyamatellenırzés
• A 2. évfolyam végén - elemi készségek vizsgálata (olvasás, írás,
számolás).
• Oktatási Hivatal által folytatott kompetenciamérés 4. 6. 8. évfolyamon.
A folyamatmérés eredményei nem lehetnek a diákok minısítésének az
eszközei. Osztályzatoknál csak akkor vehetık figyelembe, ha a tanuló
teljesítménye két osztályzat között áll.
A folyamatellenırzés irányulhat a házi feladat, a napi tananyag, kisebb
egység és egy- egy témakör ismeretének mérésére. Kívánatosnak tartjuk a
szóbeli ellenırzés részarányának növelését. Az írásbeli számonkérés esetében
ajánlott elınyben részesíteni az esszé formájú összefüggı megnyilatkozásokat.
1.A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének,
minısítésének követelményei
- Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet
megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével
(irányításával) hozzájutott.
- A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának
hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja
a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának
segítése.
- Lehetıséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt
hiányosságok pótlására, hibák kijavítására.
- A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás –
képesség - teljesítmény egységében kell értékelni.
- Az értékelés és minısítés során arra kell törekedni, hogy az
érdemjegy vagy a szöveges minısítés mindenkor a tanuló
teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult
tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).
241

- A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a
képességeknek a megerısítés útján történı fejlesztése az irányadó
elv.
Értékelés az alsó tagozaton
1. Az értékelés módjai
a) Szóbeli
A tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményérıl
a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon.
Megfogalmazódhat
- a tanító részérıl
- a tanulótársak részérıl
- önértékelés formájában.
b) Írásbeli
- A tanulói produktumokra írt, rövid lényegre utaló észrevételek
megfogalmazása
- Témazáró felmérések megoldásának értékelése százalékos
teljesítménysávok megadásával, ezek minısítı jelzésével.
(1) Elégtelen 0-40 % Még gyakorolj sokat, most nem sikerült!
(2) Elégséges 41-55 % Munkád még elfogadható, de még sokat
és figyelmesen kell
gyakorolnod!
(3) Közepes 56-79 % Munkád megfelelı!
(4) Jó 80-90 % Jól dolgoztál!
(5) Jeles 91-100 % Teljesítményed kiváló!
1. A tanulót befolyásoló tényezık fejlettségének értékelési szempontjai
elsı évfolyamon félévkor és év végén
- Figyelem
• Megfigyelıképesség
• Figyelem tartóssága, terjedelme
- Gondolkodás
• A tananyag megértése
• Összefüggések felismerése, alkalmazása
• Probléma-megoldási képességének fejlettsége
• Azonosító, megkülönböztetı képesség
- Emlékezet
• Bevésés, megtartás, felidézés
• Mozgási emlékezet fejlettsége
• Vizuális emlékezet fejlettsége
• Verbális emlékezet fejlettsége
• Testséma, térorientáció.
242

A tanulási technikák fejlettségének, szintjeinek értékelési szempontjai
elsı évfolyamon félévkor és év végén
- Feladatmegoldásban nyújtott segítség igénylése
- Munkatempó
- Taneszközök használata
- Önellenırzés
Az alsó tagozaton a szöveges értékelés célja az, hogy a szülık pontos
képet kapjanak gyermekük képességeinek és készségeinek
fejlıdésérıl.
A tanulók teljesítményének értékelési területei:
osztályozó értekezlet
• két alkalommal, félév és tanév vége elıtt tartandók
• a tantárgyi osztályzatokról a szaktanár, a magatartás és szorgalom
minısítésérıl az osztályfınök dönt az osztályban tanító pedagógusok
javaslatának figyelembe vételével
• az osztályozó értekezleten az osztályban tanító pedagógusok, az iskola
igazgatója, vagy helyettese vesz részt
• az osztályozó értekezlet pontos idejét az iskolai munkatervben rögzíteni
kell
igazgatói értékelés
• iskolai szülıi értekezleten
• félévi és tanévzáró értekezleteken
• tanévzáró ünnepélyen
osztályfınöki értékelés
• tervének megfelelı számban és formában
Szöveges értékelés az általános iskola alsó tagozatán
A közoktatási törvény alapján az általános iskola elsı-harmadik évfolyamán -
félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges
minısítéssel kell kifejezni a tanuló teljesítményét, azt, hogy a tanuló kiválóan, jól
vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények:
• minısítés - központúság helyett fejlesztıközpontúság jellemezze
• vegye figyelembe az életkori sajátosságokat
243

• legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer
és a kimunkált értékelési koncepció között
• jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés
• személyre szóló és ösztönzı jellegő legyen
• a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérıjeként tudjon megerısítı,
korrigáló, fejlesztı szerepet betölteni
• konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és
módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthetı mind a tanuló, mind
a szülı számára
A szöveges értékelés pedagógiai, módszertani szabályai:
• A szöveges értékelés elsısorban a gyereknek szól. A megszólításnál, a
szöveg megformálásánál ezt tekintetbe kell venni.
• Mindig törekedni kell az egyértelmő, pontos, nyelvi és stilisztikai
szempontból igényesen megfogalmazott, érthetı fogalmazásra.
• Minden tantestületnek, pedagógusnak meg kell szabnia a szöveges
értékeléssel kapcsolatos mennyiségi és minıségi elvárását önmagával
szemben, meg kell állapodnia abban, hogy melyik idıszak, teljesítmény
milyen típusú, mőfajú mennyiségő értékelést kíván, ki kell alakítania az
értékelési folyamat egyes lépéseit, metodikáját.
• Kollégáinkkal együtt, közösen gondoljuk át és fogadjuk el azt a
szempontrendszert, amelyet valamennyien fontosnak, értékelendınek
tartunk, amelyek vezérfonalai lehetnek értékelésünk megírásának.
• A szöveges értékelés nem teljesítményelvő: miközben nem mond le a
hagyományos ismeretszerzésben elért eredmények értékelésérıl, a
társas kapcsolatokat, az önismeret fejlıdését és még számos szociális
kompetenciát egyenrangúnak tekinti az intellektuális teljesítménnyel.
• Az értékelés sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyerek legyen
aktív részese a fejlıdésének, vállaljon felelısséget, szerepet saját
tanulásában.
• Az értékelés legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt, a diákok
valódi figyelmet, odafordulást, segítıkészséget tapasztalhassanak a
pedagógus részérıl.
• A diák aktuális állapotát, viselkedését, teljesítményét rögzítsük, ne
mondjunk ítéletet (különösen az egész személyiségre vonatkozót ne), ne
vonjunk le sommás következtetéseket, ne adjunk önmagát beteljesítı
jóslatokat, tartsuk fenn a tévedés jogát, vagy legalábbis kerüljük a
tévedhetetlenség látszatát.
• Értékelésünk legyen elıremutató, az elérendı célhoz konkrétan utat
mutató.
• Mindig vegyük figyelembe a gyerek önmagához mért fejlıdését,
képességeit, lehetıségeit, hogy reális és méltányos értékelést tudjunk
adni!
• Törekedjünk arra, hogy minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a
gyerekekrıl, ezért vizsgáljuk tevékenységüket, viselkedésüket,
munkájukat, megnyilvánulásaikat minél többféle szituációban (ha van,
akkor saját óráinkon kívül más kolléga által tartott órákon – (hospitálás) -,
iskolai rendezvényeken, iskolán kívüli programokon, stb.).
244

• A kudarc okozta szégyen, feszültség kerülendı, de magával a kudarccal,
szembe kell nézni, a szöveges értékelés kritikát, negatívumot is
tartalmazhat. Ugyanakkor észre kell venni a gyerek próbálkozását, a
nehézségekbıl való kilábalás szándékát is.
• Dolgozzuk ki önmagunk számára azt a módszert, ahogy munkánk során
rögzítjük az egyes diákok eredményeit, jellemzıit, erényeit és
hiányosságait, vele kapcsolatos tapasztalatainkat.
• A szöveges értékelés írásakor legyünk tudatában annak, hogy mintát
adunk a gyerekeknek az értékelés, kritika, visszajelzés
kommunikációjára, alapvetıen járulunk hozzá saját önértékelésük,
értékrendjük kialakulásához.
A szöveges értékeléshez kapcsolódó intézményi döntések:
• Intézményünkben a tanulók teljesítményét szövegesen értékeljük az
elsı, a második, a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a
negyedik évfolyamon félévkor.
• A nevelıtestület döntése alapján a tanulók értékelésére tanév közben
továbbra is alkalmazzuk az egytıl ötig terjedı érdemjegyeket.
• A pedagógusok szabadon választhatnak, hogy az OM, egyéb
tankönyvkiadók vagy pedagógiai mőhelyek által kidolgozott programot
használnak a szöveges értékeléshez, vagy az értékelési szempont
alapján egyénileg összeállított értékelés készítenek
A tanulók tantárgyi teljesítményének értékelési szempontjai:
• Az elvárható szintnek, képzési területeknek, tananyaggal kapcsolatos
követelményeknek megfelelıen a szaktárgyi értékelési szempontokat is
megfogalmazzuk.
• Minden tantárgy esetén témakörönként vagy egy-egy fontosabb
képesség alapján értékeljük a tanulókat. A témakörökhöz rendelt „kulcs
kifejezések” kiegészítésével történik az értékelés.
o A minısítés során a tanuló fejlıdését emeljük ki.
o Felhívjuk a figyelmet a fejlesztésre váró területekre, a hiányok
pótlására.
o Javaslatot teszünk a fejlesztés módjára.
o Az értékelésben részt vesznek a tanulók is.
• Ha a tanuló a „felzárkóztatásra szorul” minısítést kapja, a szülı
bevonásával az osztályfınök és a szaktanár értékeli a tanuló
teljesítményét, megkeresik a tanuló haladását akadályozó tényezıket.
• Az iskola biztosítja a következı lehetıségeket a sikeres fejlesztés
érdekében:
o korrepetálás, egyéni korrekció, fejlesztési ütemterv készítés–
osztálytanító segítségével
o
o
fejlesztı foglalkozás, kis létszámú fejlesztı csoportban – fejlesztı
pedagógussal
a szülık bevonása – családlátogatás, havonkénti részletes
értékelés
245

A szöveges értékelés dokumentumai:
• Az elsı-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a
negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minısítéssel kell kifejezni,
hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelıen teljesített, illetve
felzárkóztatásra szorul. A minısítésnek a tanuló teljesítményére,
szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell
tartalmaznia.
• Az elsı-harmadik évfolyamokról kiállított bizonyítványok “Záradék”
rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítı nevelıtestületi
döntéseket, szülıi kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével
kapcsolatos egyéb megjegyzéseket.
• Az elsı-harmadik évfolyamokon a tanuló szöveges minısítése az
oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon)
történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány
borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító
köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok
kitöltésével) igazolni.
Az ellenırzés és értékelés az 5-8. évfolyamon
Az ellenırzés
Az ellenırzés fajtái:
- szóbeli feleltetés
- házi feladat, füzetvezetés ellenırzése
- írásbeli számonkérési formák:
- írásbeli felelet
- beadandó, nagyobb elmélyülést igénylı házi dolgozat
- röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból)
- dolgozat, feladatlap, teszt(elızı órán bejelentett, kisebb
anyagrészbıl)
- témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban
bejelentett, összefoglalással elıkészített, teljes témakört
felölelı).
- a tanuló produktumának ellenırzése
- valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva rajz,
ének, technika, számítástechnika és testnevelés tantárgyból.
- IKT eszközök alkalmazása
Az ellenırzés funkciói:
- folyamatos munkára készteti a tanulókat
- folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az
egész csoport adott anyagrészbıl elért tudásszintjébıl
- a tanulók reális önértékelésének, reális pályaválasztáshoz vezetı út
megtalálásának eszköze.
Értékelés
246

A tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését,
minısítését elsısorban az alapján végezzük, hogy a teljesítményük
hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez,
emellett figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei
hogyan változtak – fejlıdtek-e vagy hanyatlottak – az elızı értékelés óta.
Az értékelés fajtái:
- folyamatos
A folyamatos értékelés funkciói
- visszajelzés a diáknak a zökkenımentes továbbhaladás érdekében
- jelzés a szülıknek a diák adott tantárgybeli elımenetelérıl.
A folyamatos értékelés fajtái
- órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére,
IKT tudás tesztek))
- szóbeli felelet értékelése
- gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és
szóban (készségtárgyakbeli teljesítmény értékelése)
- írásos értékelés (írásbeli munka minısítésére: osztályzat –
hozzáfőzött megjegyzések, tanácsok)
- szülıknek üzenıfüzet vagy ellenırzı útján küldött jelzés a
feltőnıen gyenge, vagy a kiemelkedı teljesítményért.
Az érdemjegyekrıl a szülıt a tárgyat tanító nevelı értesíti a tájékoztató
füzeten keresztül. A bejegyzéseket az osztályfınök 2 havonta ellenırzi,
az elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes
értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak,
tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre
történı átváltását a következı arányok alapján végzik a nevelık:
(1) elégtelen 0 – 33 %
(2) elégséges 34 – 50 %
(3) közepes 51 – 75 %
(4) jó 76 – 90 %
(5) jeles 91 –100 %
Félévi és tanévvégi értékelés
A félévi és tanévvégi - tájékoztató füzetben, illetve bizonyítványban
rögzített – értékelés funkciói:
- félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy
ismeretanyagának, az
abban való jártasságnak az elsajátításában.
247

A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka,
aktivitás tendenciája
megfelelı-e, a képessége szerinti legmagasabb szintő tudás
megszerzéséhez vezet-e,
visszajelzést kell adni arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy
eredményes
elsajátításához szükséges tanulási módszereket.
- év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg,
hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre
elıírt követelményeit.
A félévi és az év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi
értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett
visszajelzésekkel.
A 4. évfolyamon év végén, az 5-8. évfolyamon a félévi értesítıben és az év
végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért eredményeket
minısítjük:
- a kötelezı tanítási órák mindegyikét
- a választott tanítási órák tantárgyait
- az önálló tantárgyként kezelt modulok értékelése, minısítése a
többi tantárgyéval megegyezıen történik.
2. A tanulók magatarása és szorgalma értékelésének és
minısítésének alapelvei, követelményei, formái
A magatartás fogalma:
A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez; a házirendben rögzített
viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának
szintje, a tanuló viszonya társaihoz, az iskola dolgozóihoz.
A magatartásjegy kialakításában a morális tulajdonságok játsszák a
döntı szerepet.
A magatartásjegy kialakításának elvei:
A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut
- az iskolában tanúsított viselkedése
- társaihoz való viszonya
- felnıttekhez való viszonya
- a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és
az iskolai rendezvényeken
- beszédstílusa, hangneme
- a munkavégzés fegyelme
- az iskolába járási fegyelme
- a korábbi magatartásához képest történt változás
248

A szorgalom fogalma
A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklıdés.
A szorgalomjegy kialakításának elvei
- a képességhez mért teljesítmény minısítésének eszköze
- az órai aktivitás, a személyiségbıl fakadó tulajdonságok figyelembe
vételével minısíthetı
- a jegynek tükröznie kell a változást
- amennyire lehet el kell különíteni a magatartás jegytıl.
A szorgalomjegyben kifejezésre jut a tanuló
- tudás iránti igénye
- képességéhez mért teljesítménye
- tanórai munkája, aktivitása
- feladattudata, feladatvégzése
- iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége.
A magatartás és szorgalom minısítésének (a jegy kialakításának) formái
- Folyamatos minısítés
A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a
tanuló megnyilvánulásaira (tanórán és tanórán kívüli szervezett
foglalkozásokon)
Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltőnı romlása
esetén a szülıket szóban vagy írásban tájékoztatjuk.
Kiemelkedı teljesítmény versenyeredmény, rendezvényen való szereplés,
szervezımunkában való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli
dicséret.
A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályközösség véleményét
figyelembe véve az osztályfınök minden hónap végén értékeli és
minısíti.
- Félévi és év végi minısítés, jegy kialakítása
A tanuló önértékelésének, az osztályközösség véleményének figyelembe
vételével az osztályfınök kialakítja javaslatát.
Az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt.
A döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfınök hozza
meg.
249

Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség
alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének
eszköze.
A tanuló magatartását és szorgalmát nem szabad mereven, a
személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni.
Nem megengedett a kollektív büntetés.
Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet.
A minısítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos
értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás.
Amennyiben a szülı nem ért egyet a pedagógusok által kialakított
minısítéssel, az osztályfınököknek (illetve az osztályban tanító bármely
pedagógusnak) törekednie kell a szülı meggyızésére.
A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének
követelményei:
1. évfolyam
Az értékelés tartalmi szempontjai
Magatartás
- magatartási norma- és szabályismeret
- szabálykövetés a tanórákon, foglalkozásokon, óraközi szünetekben,
iskolai szabadidıben
- a tanuló viszonya a társaihoz és a felnıttekhez
- a tanuló viszonya a tulajdonhoz.
Szorgalom
- motiváltság; részvétel a tanulási tevékenységekben
- a feladattudat fejlettsége, türelem, kitartás a feladatvégzésben
- megbízhatóság és a teljesítés igénye.
Követelmények
MAGATARTÁS:
Példás: A megismert magatartási szabályokat betartja. Az iskolában
tanúsított magatartása fegyelmezett. Társaival segítıkész. A
közösségben aktív. A felnıttekkel tisztelettudó, udvarias.
250

Jó: A megismert magatartási szabályokat általában betartja. Az iskolai
helyes magatartásra alkalmanként figyelmeztetni kell. Társaihoz,
felnıttekhez való viszonya elfogadó.
Változó: A megismert magatartási szabályokat gyakran megszegi. Az
órai munkát, foglalkozást alkalmanként viselkedésével zavarja.
Társaihoz, felnıttekhez való viszonya gyakran hangulata szerint változó.
Osztályfınöki figyelmeztetése van.
Rossz: A megismert magatartási szabályokat figyelmen kívül hagyja,
vagy elutasítja. Viselkedésével sokszor zavarja az iskolai munkát és
társait. A felnıttekkel, társaival elutasító vagy agresszióval reagál. Több
osztályfınöki figyelmeztetése, intıje van.
SZORGALOM.
Példás: Tanulmányi munkája pontos, képességeinek megfelelıen végzi
azt, megbízható. Feladatvégzésében kitartó, türelmes és igényes. Az órai
munkában aktívan részt vesz. Felszerelése hiánytalan és vigyáz rá.
Jó: Tanulmányi munkáját nem mindig a képességeinek megfelelıen
végzi. A feladatvégzésében idınként hiányzik a kitartás, a pontosság. Az
órai munkába bevonható. Felszerelése idınként hiányos.
Változó: Tanulmányi munkában való részvétele ingadozó. Feladatait
pontatlanul, hiányosan végzi el. Az órai munkába nehezen vonható be.
Felszerelése gyakran hiányos.
Hanyag: Képességeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlıdése
érdekében. Kötelességeit, feladatait elmulasztja. Az órai munkába nem
kapcsolódik be, nem vonható be. Felszerelése rendszeresen hiányos.
2-4. évfolyam
MAGATARTÁS:
Példás: A házirendet betartja. - Tanórán és a tanórán kívül
példamutatóan, rendesen viselkedik. – Kötelességtudó, a feladatait
teljesíti. – Szívesen, önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti. –
251

Tisztelettudó. - Társaival, a nevelıivel, a felnıttekkel szemben
udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik. - Az osztályközösség
életében aktívan részt vesz. - Óvja és védi az iskola felszerelését, a
környezetet. - Nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása.
Jó: A tanítási órán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen
viselkedik. - Feladatait a tıle elvárható módon teljesíti. – Megbecsüli
saját, társai és környezete értékeit. Feladatokat önként nem vagy ritkán
vállal, de a rábízott feladatokat teljesíti. - Az osztályközösség
munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt. - Nincs írásbeli intıje
vagy megrovása.
Változó: Az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be. - A
tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik. -
Feladatait nem minden esetben teljesíti. Elıfordul, hogy társaival, a
felnıttekkel szemben udvariatlan, durva. - A közösség, az iskola
szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. – Mások és környezetének értékeit
nem óvja. - Igazolatlanul mulasztott. - Írásbeli figyelmeztetése, intıje
vagy megrovása van.
Rossz: A házirend elıírásait sorozatosan megsérti. - Feladatait
egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. - Magatartása fegyelmezetlen,
rendetlen. - Társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen
udvariatlanul, durván viselkedik, társai tanulását akadályozza. Mások
tulajdonát, környezete értékeit nem becsüli. - Több alkalommal
igazolatlanul mulasztott. - Több írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy
megrovása van.
SZORGALOM:
Példás: Képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt
nyújt. - Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi.
- A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat
elvégzi. - Munkavégzése pontos, megbízható. - A tanórán kívüli
foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. - Taneszközei tiszták,
rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
Jó: Képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi
teljesítményt nyújt. - Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik. - A
tanórákon többnyire aktív. - Többlet feladatot, tanórán kívüli
foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán
vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti. - Taneszközei tiszták,
rendezettek.
Változó: Tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl. - Tanulmányi
munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig
teljesíti. - Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. - Önálló
252

munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,
felügyelettel dolgozik.
Hanyag: Képességeihez mérten nagyon keveset tesz azért, hogy jobb
eredményeket érjen el. - Az elıírt követelményeknek csak minimális
szinten felel meg. - Tanulmányi munkájában megbízhatatlan,
figyelmetlen. - Feladatait többnyire nem végzi el. - Felszerelése hiányos,
taneszközei rendetlenek. - A tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói
segítséget nem fogadja el.
5-8. évfolyam
MAGATARTÁS
Példás: Ismeri és megtartja az iskolai Házirendet, kötelezettségei
teljesítésében példamutatásával társait is ösztönzi.
A közösség érdekeit szolgáló faladatok elvégzését önként, szívesen
vállalja.
Feladatait legjobb tudása szerint, igyekezettel végzi. A tevékenységek
tervezésében, szervezésében, értékelésében aktívan vesz részt.
Tanáraival, társaival és a felnıttekkel szemben udvarias, elızékeny és
segítıkész. Tiszteletben tartja mások személyiségét. Viselkedését a
kultúráltság jellemzi. Megbecsüli és védi a társadalmi tulajdont és
tiszteletben tartja mások tulajdonát. Fellép a rongálókkal szemben.
Jó: Ismeri és megtartja az iskolai Házirendet. Kötelezettségeit
maradéktalanul ellátja.
A rábízott közösségi feladatok elvégzésében igyekezetet tanúsít. A
felnıttekkel szemben udvarias, elızékeny. Társaival szembeni
viselkedésében kisebb hiányosságok fordulnak elı. Védi a közvagyont és
társai tulajdonát.(Az elbírálás idıszakában legfeljebb egy szóbeli
figyelmeztetésben részesült).
Változó: Az iskolai Házirend megtartásában és iskolai kötelezettségei
teljesítésében gyakran vannak hiányosságok. A közösség érdekében
végzendı feladatokkal szemben érdektelen, a munkát csak vonakodva
látja el. A felnıttekkel és társaival szembeni viselkedésében sok
hiányosság fordul elı. A társadalmi tulajdont nem becsüli, de hibáinak
kijavítására némi igyekezetet tanúsít.
Osztályfınöki figyelmeztetést kapott vagy két igazolatlan mulasztása
van.
Rossz: A Házirend szabályait tudatosan megszegi. A közösségi
tevékenysége bomlasztó, társaira és az osztály közösségére rossz
hatással van. A felnıttekkel és társaival szembeni viselkedésében
alapvetı hiányosságok vannak (udvariatlan, tiszteletlen, goromba).
Szándékosan rongálja a közvagyont, nem becsüli mások vagyonát.
253

Igazgatói figyelmeztetésben részesült.
SZORGALOM
Példás: Munkáját képességeinek megfelelıen, igyekezettel végzi. Önként
többletfeladatot is vállal. Az órákon figyel, az ott folyó munkában
aktívan részt vesz. Munkája fegyelmezett, pontos és kitartó.
Kötelességtudása társait is ösztönzi. Tudása gyarapításában,
érdeklıdési körének
megfelelıen önállóságot tanúsít. Képességeit és tehetségét
kamatoztassa iskolánk érdekében is !
Jó: Munkáját képességeinek megfelelıen végzi. Az órákon folyó
munkában folyamatosan vesz részt. Munkájára mindig lehet számítani.
Tudása gyarapításában idınként ösztönzésre szorul. Tevékenysége
képességeinek és körülményeinek megfelelı.
Változó: Munkáját nem képességeinek megfelelıen végzi el.
Az órákon folyó munkában csak alkalmanként vesz részt. Tudása
gyarapítására mindig figyelmeztetni kell. Tevékenysége elmarad a
képességei, körülményei adta lehetıségektıl.
Hanyag: Iskolai kötelezettségeit tudatosan elhanyagolja.
Figyelmetlen, megbízhatatlan, feladatait nem látja el. (Bukott). Tudása
gyarapítására nem hajlandó.
Az általános iskolában az értékelésnél használt dokumentumok
Évfolyam évközben félévkor tanév végén
értékelı lap
tájékoztató füzet értékelı lap
napló
napló
napló
törzslap
1-3. évfolyam
4. évfolyam
5-8. évfolyam
tájékoztató füzet
napló
tájékoztató füzet
napló
értékelı lap
napló
tájékoztató
füzet
napló
bizonyítvány
napló
törzslap
bizonyítvány
napló
törzslap
3. Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának
értékelésében betöltött szerepe, súlya
1. Az írásbeli beszámoltatás formái
Diagnosztikus mérés
Célja: a tanulók elızetes ismereti szintjének megállapítása,
helyzetfelismerés, feladat
254

meghatározó jelleggel az adott tanulócsoportra
A teljesítményeket pontszámokban ill. százalékokban kifejezve
értékeljük,
nem osztályozzuk
Diagnosztikus mérést valamely osztályfokra való belépéskor,
tanárváltáskor végzünk.
Formatív mérés
Célja: a tanulási folyamat eredményének követése
Formái:
írásbeli felelet
röpdolgozat
témaközi felmérés
témazáró dolgozat
A teljesítményeket – a tantervi követelményekkel való összehasonlítás
alapján – osztályozzuk
A tanulási folyamat által meghatározott idıben rendszeresen
tervszerően elosztott gyakorisággal végezzük
Szummatív mérés
Célja: az adott évfolyamon, vagy az iskoláztatás szakasz határán
tanítási – tanulási folyamat
eredményének mérése
a
Formái:
év végi felmérés
szintmérés
képességmérés
ismeret és tájékozottság mérése
A teljesítményeket a tananyag követelményeivel ( minimum, átlagos,
optimum
szinthez ) összehasonlítva pontokba és százalékokban kifejezett itemek
szerint
értékeljük, osztályozzuk
Megtervezzük az egyén és az adott közösség egészének számára a
szükséges korrekciót.
A magyar oktatás helyzetének, színvonalának megállapítását célzó
országos és
nemzetközi mérések.
Oktatási Minisztérium – OKÉV által kijelölt mérések, melynek
anyagát és idejét az oktatási miniszter rendeletben határozza meg.
(Képességmérések,
MONITOR vizsgálat stb.)
255

Az írásbeli beszámoltatás különféle formáit alkalmazni hivatott
személyek:
tanító, szaktanár
munkaközösség –vezetı
szaktanácsadó
igazgató-helyettes, igazgató
2. Az írásbeli beszámoltatás rendje
• Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk.
• A félévi és év végi osztályzatok eldöntésénél a témazárók eredményét
nagyobb hangsúllyal vesszük figyelembe.
• Egy napon nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró
dolgozatot. A témazárók idıpontjáról a pedagógus 1 héttel korábban
tájékoztatja a tanulókat. A kijavításra 2 hét áll rendelkezésre.
• A félévi és tanév végi minısítés nem alakítható ki csak írásbeli
számonkérés alapján született érdemjegyekbıl azokból a
tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezıkészség
fejlesztésére.
• A bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás), illetve
írásképtelenséget okozó fogyatékkal élı diákot az írásbeli számonkérés
alól fölmentjük a szakértıi bizottság javaslata alapján.
• Az írásbeli kifejezıkészség fejlesztésébe beleértendı az is, hogy
megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl.
szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyőjtésre,
stb.).
• A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját
rövid idın belül értékelni, javítani kell: ellenkezı esetben annak –
fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerzı” funkciója
mögött.
• Az értékelésre beadott tanulói munkákat vissza kell adni a
készítıiknek, illetve csak a tanuló engedélyével ırizheti meg azokat a
pedagógus.
• A tanulókat tájékoztatni kell arról, hogy melyik tantárgyi füzetüket,
jegyzetüket kérheti el, szedheti be pedagógus. (Elızetes bejelentés
nélkül a tanuló magánfeljegyzéseit, jegyzeteit nem szabad elvenni.)
Az általános iskolában az értékelésnél használt dokumentumok
Évfolyam évközben félévkor tanév végén
256

1-3. évfolyam
4. évfolyam
5-8. évfolyam
tájékoztató füzet
napló
tájékoztató füzet
napló
tájékoztató füzet
napló
értékelı lap
napló
értékelı lap
napló
tájékoztató
füzet
napló
értékelı lap
napló
törzslap
bizonyítvány
napló
törzslap
bizonyítvány
napló
törzslap
4. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli
és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
A házi feladatok kitőzésének elvei és gyakorlata
1. Kötelezı házi feladat
A házi feladat céljai:
- újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat
- készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat
- önálló kutatómunkát végezni valamely témában
- alkotó munkát végezni valamely témában
Szóbeli házi feladat
Tananyaghoz kapcsolódó: elnevezések – szakkifejezések
fogalmak – összefüggések
szabályok – törvények
ismeretek, melyet az óravázlat ill. a
tankönyv tanár által
kijelölt részei tartalmaznak.
Kötelezı olvasmány, melyet a magyar nyelv és irodalom tanterv
évfolyamonként
megjelöl
Tananyaghoz kapcsolódó, az ismeretek elmélyítését szolgáló
szemelvények, ajánlott
irodalom
Memoriterek – melyet a szaktárgyi tanterv megjelöl.
Írásbeli házi feladat
Tankönyv, munkafüzet, feladatgyőjtemény, iskolai füzet, tanító – tanár
által kijelölt
feladatainak megoldása.
Tananyag szerves részét képezı fogalmazások, írásbeli elemzések,
győjtımunkák
elkészítése.
257

Általános rendelkezések a kötelezı házi feladatra vonatkozóan
A szóbeli és írásbeli házi feladat mindenkor szervesen kapcsolódjon a
tanóra anyagához, témájához.
Célja minden esetben a tanórán szerzett ismeretek megszilárdítása,
elmélyítése és a tantárgyi készségek begyakorlása legyen.
A rendszeres írásbeli házi feladat mennyisége átlagosan tantárgyanként
fél óránál több felkészülést ne követeljen a tanulótól.
Hétvégére (péntekrıl - hétfıre), valamint tanítási szünet idejére
legfeljebb annyi kötelezı házi feladat adható, amennyi egyik óráról a
másikra szokásos.
A házi feladatot elmulasztók a tanító és a szaktanár által kidolgozott
rendszerő elmarasztalásban részesülnek. Az el nem készített, illetve
hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a
mulasztás okai szerint:
- nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a
feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értésébıl
fakad
- meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának a
lehetıségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség)
mulasztotta azt el
- a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem
értékelhetı elégtelennel (Érdemjegyet csak tudásra adunk.
Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhetı. A
házi feladat elvégzésének hanyagságból történı
elmulasztásakor pedagógiai eszközöket és módszereket
alkalmazunk. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló
feladat dolgozat formájában történı megíratása, pótfeladat
kitőzése, stb.).
A házi feladat ellenırzése, megbeszélése következetes legyen a
legközelebbi órán.
Módszere lehet:
a tanulók önellenırzése
a tanító - tanár javítása
Félévente minden nevelı kötelessége tanítványai füzetét, írásbeli
munkáját
legalább egyszer áttekinteni.
Alsó tagozaton – különösen elsı osztályban – az eredményes
készségfejlesztés
érdekében havi gyakorisággal.
Írásbeli házi feladat értékelése - tartalmi és formai szempontból -
egyaránt fontos, ezt a
nevelı szóban és írásban is közölheti a tanulóval.
Korrekció
Tartalmi vagy formai igénytelenség esetén a feladat újra íratása.
Hibás feladatmegoldás javítása egyéni esetben.
258

Osztályt érintı általános hiba esetén újratanítás, hiányosságok
pótlása.
2. Szorgalmi ( házi ) feladat
Minden esetben a tanuló önkéntes vállalása alapján történik.
Szóbeli házi feladat
Vállalt kiselıadás a tananyaghoz kapcsolódva.
Ajánlott olvasmány – melynek a jegyzékét a magyar nyelv és irodalom
tanterv megjelöl
évfolyamonként.
Házi és felmenı versenyekre való felkészülés.
Írásbeli szorgalmi házi feladat
Képességek fejlıdését, tehetség fejlesztését, kibontakozását elısegítı
feladatok megoldása.
Levelezıs és versenyfeladatok megoldása.
Írásbeli pályamunkák készítése.
Általános rendelkezések szorgalmi ( házi ) feladatra vonatkozóan
Szóbeli és írásbeli szorgalmi feladat a tantárgyi követelményeken felüli
teljesítményt célozza. Hozzájárul a tanuló széleskörő tájékozottságához.
Szaktanár ajánlása, motivációja alapján a tanuló önként vállalása.
A szorgalmi feladat mennyisége: a tanuló teherbírásán és kitartásán is
múlik
más – más elvárás lehet egyénenként
óvakodjunk, hogy túl sok feladat adásával a
tanuló a kedvét ne veszítse el.
Szorgalmi feladat gyakorisága: a tanulók elfoglaltságát figyelembe véve
történjen
átlagosan havonta egy-két alkalommal
adjunk,
kivétel a verseny felkészülés idıszaka.
Pedagógiai szempontból szükséges a szorgalmi feladat megoldásához
plusz tanári segítség nyújtása.
Minden esetben a szorgalmi munkát:
ellenırizzük, értékeljük ( az igazi pedagógiai értéke akkor
van, ha ez a közösség elıtt történik )
az érdemi szorgalmi munkát jutalmazzuk ( a tanító és a
szaktanár által kidolgozott rendszerő jutalomban részesüljön.
5. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
259

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást
tanúsít, vagy
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
iskolai, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és
növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.
Jutalom egy-egy idıszak eredményes munkájáért, vagy valamely
kiemelkedı teljesítményért adható.
A tanulók elismerésének fokozatai és alkalmai:
a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek
adhatók
- szaktanári dicséret
- napközis nevelıi dicséret
- osztályfınöki dicséret
- igazgatói dicséret
- nevelıtestületi dicséret
b./ Az egész évben kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén
- kiváló tanulmányi eredményért
- példamutató magatartásért
- kiemelkedı szorgalomért
- példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért
dicséretben részesíthetık.
A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.
A nyolc éven át példamutató magatartást
kiemelkedı szorgalmat
kiváló tanulmányi eredményt
kiemelkedı kulturális és/vagy sporteredményt
elért tanulók iskolai plakettet és oklevelet kapnak, melyet a tanévzáró
ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át.
Nevelıtestületi dicséret
Az egyes tanévek végén a kitőnı tanulmányi eredményt, példamutató
magatartást és szorgalmat elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat
kapnak, melyet az igazgatótól vesznek át a tanévzáró ünnepélyen.
Az egyes tanévek végén jó tanulmányi munkáért (legfeljebb 2 „jó”
minısítés lehet a „jelesen” kívül), példás magatartásért és kiemelkedı
szorgalomért (legfeljebb a magatartás jó) az osztályfınök tanévzárón az
osztályközösség elıtt a tanulónak jutalomkönyvet adhat.
260

Az iskola szintő versenyek elsı három helyezettje oklevelet és
könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége elıtt vehet át.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, elıadásokon, bemutatókon
kiemelkedıen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A
dicséretet az igazgató a tanévzáró ünnepélyen ismerteti.
A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes
helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és
jutalomban lehet részesíteni. Az elismerésre az osztályfınök,
munkaközösségek tesznek javaslatot.
6. Fegyelmezı intézkedések formái és alkalmazásának elvei
Azt a tanulót, aki
- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
- a tanulói házirend elıírásait megszegi, vagy
- igazolatlanul mulaszt, vagy
- bármely módon árt az iskola jó hírnevének
büntetésben lehet részesíteni.
A fegyelmezı intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve
érvényesül, melytıl indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el
lehet térni.
A tanulóval szemben a következı fegyelmezési intézkedések hozhatók:
- szaktanári vagy ügyeletes tanári
- napközis nevelıi
- osztályfınöki figyelmeztetés
- osztályfınöki intés
- osztályfınöki megrovás
- igazgatói intés
- igazgatói megrovás
- tantestületi intés
- tantestületi megrovás
A figyelmeztetés lehet, a következı javaslat alapján:
- szaktanári vagy napközis nevelıi: a tantárgy követelményeinek
nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya,
valamint az órákon, foglalkozásokon elıforduló többszöri
fegyelmezetlenség miatt,
- ügyeletes tanári: a tanítás elıtt vagy az óraközi szünetben történt
fegyelmezetlenség miatt,
261

- osztályfınöki figyelmeztetés: a tanuló halmozottan jelentkezı
tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend
enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. Az osztályfınöki
intés és megrovás az osztályfınöki figyelmeztetést követıen
adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés
alkalmazását teszi szükségessé.
Az igazgatói és a tantestületi fegyelmezı intézkedések kiszabását –
a körülmények mérlegelésével – az osztályfınök kezdeményezi.
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.
262

A kollégium pedagógiai
programja

1. Bevezetés
A kollégium az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola,
Kollégium, Általános Iskola és Óvoda többcélú intézmény: közös
igazgatású intézmény szakmailag önálló szervezeti egysége.
1.1. Az intézményegység alapadatai
• Székhelyen kívüli telephely, 002 kódszámú feladat-ellátási hely
• Címe: 7100 Szekszárd, Kadarka u. 29.
• Típusa: Kollégium
• Kollégiumi férıhelyek száma: 200
A kollégium részt vesz a Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János
Kollégiumi Programjában
1.2. A kollégium tevékenységét meghatározó jogszabályok:
• A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX.
törvény
• A 36/2009.(XII.23.) OKM rendelet a Kollégiumi Nevelés Országos
Alapprogramjának (KNOAP) kiadásáról szóló 46/2001.(XII.22.) OM
rendelet módosításáról.
• A 11/1994 (VI.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények
mőködésérıl
• A 2003.évi CXXV. törvény az Egyenlı bánásmód és esélyegyenlıség
elımozdításáról.
• 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv
kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról
A kollégium pedagógiai programja összhangban van az intézmény
Pedagógiai programjával, figyelembe veszi az SZMSZ és az IMIP elıírásai
2. Helyzetelemzés
2.1. A tanulók jellemzıi:
Koedukált kollégiumunk 14-25 év kor közötti középiskolai tanulók
elhelyezésére biztosít lehetıséget.
A férıhelyek megoszlása: kétharmada a lányok, egyharmada a fiúk
elhelyezését biztosítja, az épület sajátosságaként ez az igényeknek
megfelelıen változtatható. Az intézmény az I. Béla Gimnázium tanulói
mellett a város összes középiskolájából fogad diákokat A tanulók
264

összetételére iskolatípus tekintetében a sokszínőség jellemzı, a
középfokú iskolarendszer teljes palettája megtalálható, esetenként a
gyermekvédelmi szervezet intézkedéseként általános iskolai tanuló is
elhelyezésre kerül.
A heterogenitás megjelenik szociális és családi háttér tekintetében is, a
diákok egy része hátrányos helyzető (HH) és halmozottan hátrányos
helyzető (HHH).
A kollégista tanulók többsége Tolna megye kistelepüléseirıl és városaiból,
kisebb része más megyébıl érkezik.
2.2. A mőködés belsı feltételrendszerének bemutatása
A szervezet felépítése, a személyi feltételek
A többcélú intézmény élén az igazgató áll, aki szorosan együttmőködik a
kollégiumi intézményegység élén álló kollégiumvezetıvel.
A kollégiumvezetı munkáját munkaközösség-vezetı és az Arany János
Kollégiumi Program programgazdája segíti.
A nevelıtestület tagjai: a kollégiumi nevelıtanárok, az oktatómunkát
közvetlenül segítı pedagógiai felügyelık (pedagógus végzettséggel), és a
szociális munkás.
A nevelıtestület tagjai rendelkeznek a törvény által elıírt, vagy még
megengedett végzettséggel. A kollégiumi nevelıtanárok és a pedagógiai
felügyelık egy része több diplomával /pedagógus szakvizsgával
rendelkezik, ismereteiket az oktató-nevelı munka területeit érintı
továbbképzéseken egészítik ki. (Kooperatív technikák, IPR módszerek
alkalmazását támogató képzés, IKT oktatásban történı alkalmazását
segítı képzés, informatikai alapozó képzés, új tanulásszervezési eljárások
(projekt, témahét), tevékenységközpontú pedagógiák, mérés és értékelés,
hatékony tanuló- megismerési technikák, professzionális tanári
kommunikáció, változásmenedzsment, pályaépítés és szociális
kompetencia oktatócsomag bevezetését segítı képzések, SNI gyermekek
együttnevelésére felkészítı képzés). A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretein
belül a pályázatba bevont pedagógusok IKT Portfólió készítés tartalmú
„Jó gyakorlat” átvételén vettek részt.
265

A pedagógusok szakmai-módszertani és szemléletbeli megújulásához
elengedhetetlen az új tanulásszervezési módok elsajátítása. Cél, hogy a
kollégiumban általánossá váljék a kulcskompetenciák fejlesztését elıtérbe
helyezı fejlesztési tevékenység, amelyekre minden egyénnek szüksége van
személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a
társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárul a sikeres élethez
egy tudásalapú társadalomban. Célunk, hogy a pedagógusok az
eszközjellegő kompetenciafejlesztés mellett a szociális, életviteli és
környezeti, valamint az életpálya-építési kulcskompetencia fejlesztésében
is nagy szaktudással és gyakorlattal rendelkezzenek.
A kollégiumi nevelıtanárok és a könyvtáros tanár a képzettségüknek
megfelelı tantárgyakból (angol nyelv, magyar nyelv és irodalom,
matematika, testnevelés, földrajz, történelem) felzárkóztató és
tehetséggondozó, kompetenciafejlesztı foglalkozásokat tartanak.
A szakos ellátottság részben biztosítja a szaktárgyi lefedettséget. A hiányt
megbízási szerzıdéssel alkalmazott pedagógusokkal pótoljuk. Egyes
szakkörök szervezésénél külsı szakembereket vonunk be (pl. önvédelmi
sport, cigánytánc, aerobik). Megbízással az SNI tanulók fejlesztésére
fejlesztı pedagógust, a kollégisták pszichológiai ellátására pszichológust
alkalmazunk.
A szociális munkás segíti a pedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi
tevékenységét, segítséget nyújt a hátrányos és halmozottan hátrányos
tanulók szociális és mentálhigiénés problémáinak megoldásában, kiemelt
feladata az Arany János Kollégiumi Programban résztvevık támogatása.
A kollégiumban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók (a
két portás és a kollégium gondnoka) munkáját is a gyermekközpontúság,
az empátia jellemzi, ezzel támogatják nevelımunkánk eredményességét.
Kiemelt fontosságú az alkalmazotti közösség együttmőködése a tanulók
jó légkörben történı nevelése érdekében.
Tárgyi feltételek
Az épület 1967-ben épült. A kollégium belsı és külsı környezete
biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták
biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános
kritériumainak.
Megteremti – a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen – a nyugodt tanulás,
az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidıs
tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök mőködésének feltételeit.
A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenésérıl, az egyéni
visszavonulás lehetıségérıl.
266

Egy épületben 8 lakószinten 58 lakószobával, nyolc tanulószobával
rendelkezünk.
A tanulók elhelyezése 3 vagy 4 férıhelyes lakószobákban történik.
Szociális helységeink emeletenként és nemenként a szabványok szerinti
elosztásban és mennyiségben rendelkezésre állnak.
Mosásra alkalmas helyiség a szükséges berendezésekkel (mosógép,
centrifuga) a megfelelı biztonsági elıírások mellett emeletenként
biztosítva van. A földszinti teakonyhában lehetıség van az ételek
melegítésére és a kulturált étkezésre.
Éttermünkben egyidejőleg 200 fı tud étkezni. Orvosi rendelıvel
rendelkezünk, ahol szakképzett ápoló várja az ellátásra szorulókat reggel
6.30-7.30 és este 18.30-19.30 között, napi 2 órában.
Társalgó (tv, DVD lejátszó, videó), könyvtár – félállású könyvtárossal –
segíti a szabadidı hasznos eltöltését. A könyvtárhasználat a kollégium
társalgójában a tanulók igényeihez igazodva megoldott.
A mőködéshez szükséges egyéb helyiségek: rádióstúdió, számítógépes
terem/mérıszoba a szükséges bútorzattal és technikai eszközökkel,
konditerem, aerobik-terem, tanári szoba, kollégiumvezetıi, Arany János
Kollégiumi Program programvezetıi, és gondnoki iroda, porta, a nevelık
számára 8 db – külön vizesblokkal ellátott – nevelıi szoba, raktárak.
A szervezési és biztonsági okokból elengedhetetlen belsı és külsı
kommunikációs rendszerekkel rendelkezünk.(riasztó, telefonok,
rádióstúdió).
A kollégium mőszaki állapota elfogadható, azonban sok területen
felújításra szorul.
A 2008/2009. tanév végén a kollégiumban három szinten három ágyas
hálószobákat alakítottak ki modern bútorokkal és több tanulószoba
berendezését is korszerőre cserélték. A belsı udvar is megújult, térkı
burkolat, növények és kerti bútorok elhelyezése tette otthonossá.
Az intézmény nagyrészt rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek
szükségesek a kollégiumi tevékenységek (kulturális, sport, szakkör és
egyéb szabadidıs tevékenységek) szervezéséhez. Törekszünk az
eszközállomány folyamatos bıvítésére, kihasználjuk a pályázati
lehetıségeket, amelyek eddig is nagymértékben segítettek a feltételek
javításában.
A foglalkozásokon info-kommunikációs technológiát, (IKT.) eszközöket
alkalmazunk, interaktív tábla használható a kompetenciafejlesztı
foglalkozások tananyagának feldolgozására. Az internet-elérhetıség
biztosított, a lakószobák egy részében számítógépek állnak rendelkezésre.
Fejlesztési igények:
267

• A kollégium szociális helyiségeinek – mosdó-zuhanyzó, WC
korszerősítése, a csatornarendszer cseréje,
• A villamosvezetékek és a világítás korszerősítése,
• A nyílászárók javítása, cseréje,
• Az intézmény főtési, hőtési és használati melegvíz - ellátó
rendszerének korszerősítése,
• A gondnoki iroda és a porta hıszigetelése,
• A hálószobák, a tanulószobák és a társalgó elavult bútorzatának a
cseréje,
• A lakószobák bejárati ajtóinak cseréje, korszerő, biztonságos zárak
felszerelése,
• A kollégium helyiségeinek felújítása, festése,
• A számítógéppark felújítása, cseréje, számítógépterem kialakítása
internet-hozzáféréssel,
• A könyvtár kialakítása, a könyvállomány fejlesztése
kompetenciaalapú tankönyvekkel, oktatási segédanyagokkal,
felszerelése korszerő számítógéppel és nyomtatóval, internetelérhetıséggel,
• Biztonsági kamerák elhelyezése a folyosókon,
• Füstjelzı rendszer beépítése,
• A kollégium külsı környezetének (sportpálya felé vezetı terület)
rendbetétele, tereprendezése és balesetvédelmi szempontból is
megfelelı burkolattal ellátása.
3. A kollégiumi élet szervezése
Kollégiumunk – belsı életének szabályozása során – biztosítja a tanulók
optimális testi-lelki-értelmi fejlıdésének feltételeit, beleértve
• a szociális ellátást,
• a napi rendszeres étkezést,
• a tisztálkodás, mosás és vasalás lehetıségét,
• az elıírásoknak megfelelı egészségügyi ellátást,
• a személyközpontú, kényelmes, otthonos lakhatási és tanulási
feltételeket,
• a jó minıségő tudáshoz és a kikapcsolódást, feltöltıdést szolgáló
kulturális-, sport- és egyéb szabadidıs tevékenységekhez való
hozzáférést,
• a nyugodt pihenés, az egyéni visszavonulás lehetıségét,
• a biztonságot és az érzelmi védettséget.
A kollégiumban pedagógiai felügyelıi rendszer mőködik. A kollégiumi
nevelıtanárok – hétfıtıl csütörtökig –14.00-21.00 közötti idıszakban
végzik munkájukat (kötelezı óra: heti 24 óra), pénteken, nevelıtestületi
értekezleten és Arany János Kollégiumi Program esetmegbeszélésén
vesznek részt.
268

A kollégium 24 órás nyitva tartásának 21.00-14.00-ig terjedı
idıtartamában a tanulók felügyeletét a pedagógiai munkát közvetlenül
segítı, pedagógus végzettséggel rendelkezı pedagógiai felügyelık látják el.
Dolgozóink 24 órás munkarendje – a pedagógiai felügyelı rendszer
bevezetésével - alkalmazkodik tanulóink iskolai elfoglaltságához, emellett
figyelembe veszi a diákok és a szülık egyéni igényeit is.
Az intézményi szintő szabályozást házirendünk biztosítja, melynek
kiemelt fontosságú fejezete a napirend. A keretszabályozást – a nevelési,
egyéni, életkori sajátosságok, a belsı és külsı környezet, valamint a
törvényi keretek figyelembevételével – a tantestület és a
diákönkormányzat közösen alakítja ki.
A kollégiumi élet szervezésénél irányadó
• a pozitív szokásrendszer és a belsı motiváció kialakítása,
• az egyéni igények, képességek figyelembe vétele (differenciálás,
integrálás),
• a korszerő feltételek, a rend és a fegyelem megteremtése.
Intézményünkben jelentıs szerepet tölt be a diákönkormányzat, mely
lehetıvé teszi, hogy diákjaink választott tisztségviselık révén részt
vehessenek
• a mindennapi élettel kapcsolatos céljaik, terveik kijelölésében,
• a feladatok megszervezésében, megvalósításában,
• az elért eredmények értékelésében.
Lehetıvé tesszük azt is, hogy a diákönkormányzat tagjai megismerjék és
a mindennapi gyakorlatban felelısen alkalmazzák a demokratikus
érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit,
módszereit.
Kollégiumunk a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és
megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, szokásait,
erısíti a kollégiumi közösség együvé tartozását.
3.1. A szervezeti mőködés fórumai
A kollégium funkcióinak megfelelıen jöttek létre kollégiumi fórumok,
közösségek.
A kollégiumi nevelıtestület szervezeti kérdések (éves munkaterv
elfogadása, éves foglalkozási terv elfogadása, fejlesztı foglalkozások
tematikájának elfogadása, a kollégium munkáját átfogó elemzések,
értékelések, beszámolók elfogadása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való
döntés) döntéshozó fórumaként mőködik. Tevékenysége kapcsolódik a
Gimnázium és a többi partneriskola nevelıtestületének munkájához. A
kollégium saját munkájával kapcsolatban önállóan, a közoktatási
269

törvénynek megfelelıen jár el, érvényesíti véleményezési és egyetértési
jogkörét.
A nevelıtanári munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben
segítséget ad az intézményegységben folyó nevelı és oktató munka
tervezéséhez, szervezéséhez és ellenırzéséhez. Az Arany János Kollégiumi
Program (AJKP) foglalkoztatási tervében szereplı képzési feladatok
ellátásában és egyéb szabadidıs programok szervezésében is részt vesz. A
feladatok koordinálásával, egy-egy részterület elemzésével nyújt
segítséget. Munkájában a kezdeményezı, javaslattevı jelleg dominál
(módszertani eljárások, szakmai témák feldolgozása, belsı továbbképzés).
A Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi
Programjának kollégiumi nevelıi csoportja (AJKP-csoport)
Munkáját az AJKP programgazda vezeti és programasszisztens segítheti.
A csoport tagjai valósítják meg a kollégisták kulcskompetenciáinak
tervszerő fejlesztését.
Feladatuk a program szerinti munka összehangolása. Részt vesznek a
beiskolázási tevékenységben, a bevonható tanulók felkutatásában,
családot látogatnak, AJKP esetmegbeszéléseket tartanak. Mérések
alapján egyéni fejlesztési terveket készítenek, ennek alapján személyre
szabott fejlesztési tevékenységet végeznek. Együttmőködnek a
Gimnázium AJKP- team tagjaival és a partneriskolák osztályfınökeivel és
az AJKP mentorral.
A diákönkormányzat (DÖK): Intézményünkben jelentıs szerepet tölt be
a diákönkormányzat, mely lehetıvé teszi, hogy diákjaink választott
tisztségviselık révén részt vehessenek
• a mindennapi élettel kapcsolatos céljaik, terveik kijelölésében,
• a feladatok megszervezésében, megvalósításában,
• az elért eredmények értékelésében.
• Csúcs -DÖK fórumán
Lehetıvé tesszük azt is, hogy a diákönkormányzat tagjai megismerjék és
a mindennapi gyakorlatban felelısen alkalmazzák a demokratikus
érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit,
módszereit.
A diákönkormányzat munkáját a patronáló tanár segíti.
A nevelési csoportok bizonyos mértékig saját vezetıséggel (DÖK tagok),
csoportot illetıen önálló döntési és értékelési jogokkal rendelkeznek. A
nevelıtanár irányításával (feladatok megbeszélése, szervezés, ellenırzés,
értékelés, motiváció) végzik tevékenységüket.
3.2. A szervezeti mőködés dokumentumai
270

A Kollégium Pedagógiai Programja: a nevelı-oktató munka a minden
elıírt fórumon elfogadott pedagógiai program szerint folyik, amely
összhangban van a házirenddel.
A tanévre vonatkozóan a pedagógiai program alapján órarendszerően
elkészítjük a tanulók egyénre szabott éves foglalkoztatási tervét, amely
tartalmazza a kötelezı és a szabadon választható foglalkozásokat.
Kollégiumi Munkaterv:
A tanév elején a tanév rendjének megfelelıen elkészítjük a feladatok
ütemezését, megtervezzük a programokat, meghatározzuk a felelısöket.
Portfólió-rendszer:
• Csoport-portfólió – tartalmazza a csoport teljes
dokumentációját/jelentkezési lapok, szilenciumi jelenléti lapokat,
HH és a HHH igazolásokat, SNI szakértıi véleményeket,
egészségügyi és orvosi igazolásokat, a tanulók éves fejlesztési tervét
órarendszerően, az iskolai órarenddel egybeszerkesztve, a
csoportfoglalkozások jelenléti íveit és dokumentációját, a csoport
fegyelmi ügyeinek a dokumentációját, a tanulók versenyeken,
egyéb rendezvényeken elért eredményeinek dokumentációját, a
kollégiumból kiiratkozó tanulók leszámoló lapját stb.
• Egyéni portfólió: az AJKP tanulók mérési eredményeit és az egyéni
fejlesztési terveit, jogosultságról szóló igazolásait, iskolai
értékeléseit tartalmazza, szakértıi véleményeket, határozatokat, a
tanuló által készített projektmunkákat.
• Nevelıtanári portfólió: Az AJKP és a TÁMOP 3.1.4-be bevont
csoportok kompetenciafejlesztı foglalkozásaival kapcsolatos
dokumentációt tartalmazza (tanmenetek, jelenléti ívek, tanulói
projektmunkák, stb).
4. A kollégium kapcsolatrendszere
Az intézmény kezdeményezı és nyitott kapcsolatrendszert épít ki a
kollégium mőködésében szerepet játszó partnerekkel.
4.1. A többcélú intézményen belüli kapcsolatrendszer
• I.Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola:
Gimnáziummal partneriskolaként és szervezetileg is szoros az
együttmőködés.
A két intézmény építészetileg is kapcsolódik egymáshoz, így a szabad
átjárás és a közvetlen telefonkapcsolat biztosított a két tantestület között.
A kollégium figyelembe veszi az iskolai programokat, hétvégi nyitva
tartását is ennek megfelelıen alakítja. Szülıi értekezleteken, az iskolai
fogadóóra idején a kollégium is fogadóórát tart. Az Arany János
271

Kollégiumi Program 9. elıkészítı osztálya a Gimnáziumban tanul, így a
tanító és patronáló tanárokkal nagyon intenzív a kollégium kapcsolata. A
tanárok a kollégiumi rendezvényekre meghívást kapnak és a Gimnázium
is meghívja programjaira a kollégium nevelıtestületét.
Az Arany János Kollégiumi Programban (AJKP) részt vevı iskolai team a
kollégiummal havonta egy alkalommal AJKP egyeztetést tart, amelyen az
osztályfınökkel és a szaktanárokkal a kollégiumi nevelık találkoznak és
a tanulók fejlesztése érdekében konzultálnak.
A szaktanárok, nevelıtanárok egymás óráin/foglalkozásin hospitálnak.
• A Bezerédj István Általános Iskolával való kapcsolattartás:
Az Általános Iskola együttmőködik a kollégium Arany János Kollégiumi
Programjával a pályázatban megjelölt tanulói célcsoport AJKP-ba
orientálásával és a szülık informálásával, majd az AJKP programgazdával
együttmőködve segíti a tanuló pályázatának az elkészítését.
Az iskola lehetıséget biztosít a kollégium számára, hogy a tanulókkal és a
szülıkkel a kapcsolatot felvegye és tájékoztassa ıket az AJKP céljairól.
4.2. Együttmőködés az iskolákkal
A partner iskolák
Az I. Béla Gimnázium mellett további középiskolákkal állunk
kapcsolatban:
• A Garay János Gimnázium,
• TMÖ Szent László Szakképzı Iskola és Kollégium (TISZK),
• szekszárdi tagintézményei,
• FVM Dunántúli Agrár-szakképzı Központ, Csapó Dániel
Középiskola, Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium,
• Kolping Katolikus Szakképzı Iskola,
• „Esély” Szolgáltató és Szakképzı Iskola.
Kapcsolat az általános iskolákkal:
Az Arany János Kollégiumi Programba való beiskolázás sikerességének az
alapja az általános iskolákkal való jó együttmőködés. AJKP
munkacsoportunk általános iskolai adatbázist hozott létre, hogy az
intézményeket tájékoztatni tudjuk az Arany János Kollégiumi
Programmal kapcsolatos információkról. Az iskolákban többnyire az
igazgatóhelyettesek a kapcsolattartóink, akik a hetedik és a nyolcadik
évfolyam osztályfınökeinek bevonásával végzik a tanulók programba
orientálását.
4.3. Szakmai kapcsolat más kollégiumokkal
• A régió kollégiumaival sport és kulturális versenyeken, tanulók
számára szervezett programokon való együttmőködés.
272

• A pedagógusok szakmai együttmőködése, a horizontális tanulás
lehetıségének a kidolgozása.
• A Kollégiumok Országos Érdekvédelmi Szövetségével és a
szövetség megyei tagozatával – választmányi üléseken részvétel,
vezetıi konzultációk tartása, szakmai segédanyagok –
együttmőködés.
• Az Arany János Kollégiumi Programban részt vevı
kollégiumokkal való kapcsolattartás, közös értekezletek, AJKP
Mővészeti Fesztivál, szakmai programok az Arany János
Programiroda koordinálásával.
• Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet - Arany János Programiroda.
• AJKP Egyesület
4.4. Kapcsolat egyéb szervezetekkel
A kollégium nyitott minden olyan külsı kapcsolatrendszer kialakítására
és folyamatos mőködtetésére, amely a tanulók fejlıdését, közösségi
tevékenységét, szabadidejének hasznos eltöltését szolgálja.
• Educatio Társ. Szolgáltató Nonprofit Kft - Esélyegyenlıségi
Igazgatóság Regionális Irodája,
• Kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, a Nevelési
Tanácsadóval, a Családsegítı Szolgálattal, a gyermekotthonokkal,
ifjúsági irodákkal,
• Rendırség: bőnmegelızés, bőnesetek felderítése, DADA program,
• RÉV,
• Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ,
• Együttmőködés a mővelıdési és sport intézményekkel: a Babits
Mihály Mővelıdési Ház és Mővészetek Háza, Illyés Gyula Megyei
Könyvtár, Zeneiskola, Sportcsarnok, Magyarországi Német Színház,
• Színházak: Pécs, Budapest,
• Média: Tolna Táj Televízió, Tolna Megyei Népújság,
• Polgármesteri Hivatalokkal, a jegyzıkkel való kapcsolattartás,
• Szekszárdi Mentálhigiénés Mőhely,
• Szekszárdi Klímakör Oktatási csoportja,
• Szekszárdi Diákétkeztetési Kft,
• F & F Kft.
4.5. Kapcsolat a szülıkkel
Kollégium a szülıkkel (gondviselıkkel) eredményes együttmőködésre
törekszik. A stratégiailag nagyon fontos kapcsolatrendszer bemutatásával
a Pedagógiai Program külön fejezete foglalkozik.
273

5. Elvek
5.1. A kollégiumi nevelés célja, alapelvei, küldetése
„A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott
és egészséges fejlıdésének, tanulásának, a sikeres életpályára való
felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a
bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek
felhasználásával.” /OM. rendelet/
• az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok és a
gyermeket megilletı jogok érvényesítése,
• a demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra
nevelés elve, építünk a tanulók öntevékenységére,
• a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklıdésének
fenntartása, fejlesztése, támogatjuk az ifjúsági önszervezıdési
formákba való bekapcsolódást, a tanulói önszervezıdı képesség
folyamatos fejlesztése és támogatása,
• orientáló, motiváló, aktivizálni képes tevékenységközpontú, segítı
pedagógiai módszerek alkalmazása,
• a nevelési folyamatban résztvevık számára elfogadott norma és
követelményrendszer alkalmazása, partneri kapcsolat kialakítása a
szülıkkel, a kapcsolódó iskolákkal,
• az egyéni és életkori sajátosságok, sajátos nevelési igény
figyelembevétele, differenciált segítségnyújtás a sajátos helyzető
tanulóknak,
• tiszteletben tartjuk és ápoljuk a nemzeti, etnikai- kisebbségi
azonosságtudatot.
Kollégiumunk küldetésnyilatkozata:
Mottó: Célunk azonos a Tieddel! Az általad választott középfokú iskola
sikeres elvégzése, pozitív emberi tulajdonságaid bıvítése, erısítése.
Pedagógiai értékrendünk szerint olyan diákközpontú, otthonos
kollégiumot szeretnénk mőködtetni, ahol a tanulók nyugodt, elfogadó és
befogadó, szeretetteljes légkörben élhetnek és tanulhatnak. Diákközpontú
pedagógiánk garancia arra, hogy a diákok személyisége kibontakozzon,
fejlıdjön, a pozitív tulajdonságaik megerısítést kapjanak, hogy a szociális
kompetenciák fejlesztıhatásaként könnyedén beilleszkedjenek a
kollégiumi közösségbe, ami késıbb segíti a felnıtt társadalomban való
helytállásukat.
Fontos küldetésünk az önismeretre alapozott életpálya-építési
kompetencia fejlesztése és az élethosszig tartó tanulás megalapozása.
Az Arany János Kollégiumi Program célrendszerének a megvalósítása.
274

Küldetésünk teljesítésénél fontos, hogy a nevelıtanár és a pedagógiai
felügyelı:
• rendelkezzen a tanulók neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges
szakmai és pedagógiai ismeretekkel,
• az új módszerek elsajátításában legyen nyitott és kezdeményezı,
• a példa is nevel, ezért a pedagógus életmódja és viselkedése legyen
a diákok számára modell,
• legyen következetes a nevelésben, az intézmény értékrendjét,
nevelési elveit egységesen közvetítse a kollégisták felé,
Kollégiumunk fejlesztése érdekében kitőzött céljaink:
• a kulcskompetenciák fejlesztésével segítjük a tanulók
szocializációját, tanulását, és az életpályára felkészülését,
• a hátrányos helyzető és SNI tanulók esélyegyenlıségének javítása:
hatékony együttnevelés a kollégiumban,
• Integrált Pedagógiai Rendszer módszereinek alkalmazása. Célunk
az esélykülönbségek, a kulturális és a szociális hátrányok
mérséklése mellett a tehetséges tanulók támogatása,
• a tevékenységközpontú, együttmőködésen alapuló módszerekkel jó
kapcsolatokat legyenek képesek kialakítani, együttnevelés,
• az együttnevelés során alakuljon ki az empátia, a tolerancia, az
elfogadás, a probléma- és konfliktuskezelı képesség,
• célunk, hogy az érdekérvényesítés demokratikus eszközeit, a
demokrácia alapértékeit képviseljük.
5.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének
pedagógiai elvei
Életrend:
• az egészséges életmód, életritmus kialakítása,
• a diák személyiségjegyeinek, habitusának figyelembe vétele,
• az iskolai életrend figyelembe vétele,
• a szülıi elvárások figyelembe vétele.
Tanulás:
• a tanulás a tanuló kötelessége,
• a tanulási feltételek megteremtése a kollégium, mint intézmény és a
pedagógus kötelessége,
• egyéni adottságok és igények figyelembe vétele,
• a kötelezı foglalkozások alól –egyéni elbírálás alapján – felmentés
adható,
• az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele.
Szabadidı:
• szabadidıt kell biztosítani,
275

• lehetıség szerint a többségnek meg kell találni az ıt érdeklı
programot,
• a szabadidıs programok a tanulói igények szerint szervezıdnek,
• a tanuló rendelkezik szabadidejével (a jogi normák betartása
mellett).
A tanulók tehetséggondozását elısegítı tevékenység elvei:
• minden tanuló tehetséges valamiben ennek megtalálása,
• leghatékonyabb a tudatos önfejlıdés segítése,
• a sokszínő, az inger gazdag környezet elısegíti a tehetség
kibontakozását,
• a tehetség magától nem tör a felszínre, fontos a segítı pedagógus
szerep vállalása.
A tanulók felzárkóztatását elısegítı tevékenység elvei:
• a tanulási technikák megtanulhatóak,
• a felzárkózáshoz motiváció kell,
• a felzárkózás belsı igénybıl fakadjon,
• a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhetı,
• a felzárkóztatás hatékonysága a kisebb csoportokban nagyobb,
• fontosnak tartjuk a személyes érintettség elvét,
• a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei
adnak alapot.
A tanulók pályaválasztását elısegítı tevékenység elvei:
• a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak,
• a maga szerepében mindenki hasznos lehet,
• önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás,
• a pályaválasztás stratégiai döntés ismeretek nélkül nincs biztos a
siker,
• az életpályák akár többször is módosíthatók,
• hiteles információt a megélt valóság ad,
• a belsı motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet
tanácsai.
5.3. A tanulók önálló életkezdését elısegítı tevékenységek
elvei
• a sokoldalúság érték,
• cselekedve könnyebb tanulni, mint magyarázatokból,
gyakorlatiasság,
• a családban vannak férfi és nıi szerepek, ezeket ismerni, tudni kell,
• a munkahely nem csak a pénzrıl szól, szaktudás, egyéni felelısség,
• az én szerep teljes körő felelısséget jelent,
276

• elı kell segítenünk, hogy diákjaink az egyes szakmákat,
hivatásokat, álláskeresı technikákat megismerve tudatosan
készüljenek a pályaválasztásra, a továbbtanulásra és a munkába
állásra,
• törekednünk kell arra, hogy érdeklıdésük elmélyedjen, képességeik
megszilárduljanak és fejlıdjön önismeretük,
• törekednünk kell arra, hogy az önálló életkezdéshez szükséges
gyakorlati ismereteket mind szélesebb körben megismertessük
diákjainkkal.
5.4. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei,
eszközei, a mővelıdési és sportolási tevékenység
szervezésének elvei
A kollégium, mint közösségi helyszín a nevelési folyamat során hangsúlyt
helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális
készségek, együttmőködés, konfliktuskezelés, kommunikáció,
vitakultúra, szervezıkészség stb. fejlesztésére. Segíti a közösségi
együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, csoport, a társadalom
kölcsönhatásainak megértését.
Eszközök
• a nevelıtanári közösség a tevékenységek megtervezésével,
koordinálásával,
• lebonyolításával közvetíti a pozitív szokás-és értékrendet, a
humánus etikai normarendszer,
• kialakulását (empátia, tolarencia, stb.),
• a csoport- és szobaközösségekben elsajátítható az együttmőködés,
a kulturált vitakészség,
• a konfliktuskezelés,
• a különbözı rendezvények, kirándulások, sportversenyek erısítik a
kollégiumi közösséget,
• a kollégiumi DÖK programjaival segíti, és fontos szerepet tölt be a
diákok társadalmi életének szervezésében (közösségi együttélés,
döntés, felelısség).
Módszerek
• Tevékenységközpontú tanulásirányzatok alkalmazása (projekt,
témahét),
• Kooperatív módszerek elıtérbe helyezése.
Mővelıdési és sportolási tevékenység szervezésének elvei
• a mővelıdési tevékenységek széles kínálati lehetıséggel a tanulói
érdeklıdésen alapuljanak,
277

• a kollégium biztosítsa az egyenlı hozzáférést a különbözı
programokon,
• a tanulók szervezett közösségi életüket olyan tevékenységgel töltsék
el, amelyek fejlesztik képességeiket, személyiségüket,
• a kollégium adjon lehetıséget a mindennapos sportmozgásra,
• a kollégium adjon alkalmat hobbi-tevékenységek folytatására (sakk,
ping-pong, testépítés).
6. A kollégiumi tevékenység rendszere
6.1. A kötelezıen biztosítandó foglalkozások
A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak
céljától, jellegétıl függıen – kollégiumi programok, csoportos és egyéni
foglalkozások keretében szervezi meg (igazodva a Ktv. 53.(7.)
rendelkezéseihez).
Ennek idıkerete: 15 óra / hét
6.1.1. Felkészítı foglalkozások
6.1.1.1. Tanulást segítı foglalkozások
• Tanóra (12 óra/hét) Biztosítjuk a rendszeres iskolai felkészülés
lehetıségét. Ebben az idıkeretben tartjuk a szociális
kompetenciafejlesztést, ill. életpálya építést segítı foglalkozásokat.
• Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások (1óra/hét).
Lehetıséget nyújtunk a differenciált képességfejlesztésre, a hiányzó
ismeretek pótlására (csoportos és egyéni felkészítés, szaktárgyi
felzárkóztatás, tehetséggondozás).
• Az ismeretek bıvítése, pályaválasztás segítése érdekében szervezett,
illetve a sajátos érdeklıdéssel, adottsággal rendelkezı tanulók
ismereteinek, tudásának gyarapítására
6.1.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozások
(1 óra/hét)
Tematikus csoportfoglalkozások – biztosítjuk a kollégiumi csoport
nevelési feladatainak megvalósítását (tevékenységek szervezése,
elemzése, értékelése) a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja
által elıírt témakörök, idıkeretek és szervezési keretek
figyelembevételével.
Általános csoportfoglalkozások – kollégiumi, iskolai élethez
kapcsolódó – csoportfoglalkozás, elsısorban a kollégiumi csoport
életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események
megbeszélése, értékelése.
Részletes kifejtés a 4.2-ben.
278

6.1.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások
6.1.2.1. A szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozások
(szabadon választható, de kötelezı foglalkozás – 1 óra/ hét)
• érdeklıdési körök, szakkörök szervezése
• hozzájárulunk az egészséges és kulturált életvitel elfogadtatásához
(sportrendezvények, vetélkedık, elıadások, drog prevenció, úszás,
szabadidıs sporttevékenységek: testépítés, tollaslabda stb.),
• bıvítjük a tanulók helytörténeti, helyismereti, irodalmi,
képzımővészeti, zenei ismereteit, mőveltségét (hagyományos
rendezvények, évfordulók, hangversenyek, kiállítás –
múzeumlátogatás, mővészi hajlam-pártolás).
6.1.2.2. Egyéni törıdést biztosító foglalkozások keretében
• A pedagógiai felügyelıvel együtt segítjük a konfliktushelyzetek
feloldását, pedagógiai tanácsadást végzünk,
• Lehetıséget nyújtunk a személyes problémák feltárására, az egyéni
törıdésre kellı hangsúlyt fektetünk (egyéni meghallgatás,
életvezetés, szituáció-elemzés).
6.2. A tematikus csoportfoglalkozások témakörei
Témakörök
1. Tanulás
2. Énkép, önismeret, pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnıtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra,
demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés
7. Hon – és népismeret
A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma:
Témakör
9. 10. 11. 12. 13-14.
évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
Tanulás 4 3 3 1 1
Énkép, önismeret,
pályaorientáció
3 3 4 3 2
279

Európai
azonosságtudat.
3 3 2 4 5
Egyetemes kultúra
Környezettudatosság 2 2 2 2 3
Testi és lelki
egészség
4 4 4 4 4
Felkészülés a felnıtt
lét szerepeire.
Aktív
állampolgárságra, 3 3 3 3 2
demokráciára
nevelés. Gazdasági
nevelés
Hon- és népismeret 3 4 4 3 3
összesen: 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra
A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33
nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelezı
csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60% - ára, azaz 22, illetve 20
csoportfoglalkozásra (órára) a rendelet kötelezıvé teszi, hogy az itt
megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idı a
csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel,
szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
6.3. A kollégiumi nevelés feladatai
6.3.1. Tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése
(KNOAP: 1 témakör: tanulás)
• tudatosítjuk, hogy az ismeretek elsajátítása igényként
fogalmazódjon meg, váljon az életprogram szerves részévé, segítjük
a tanulási motívumok (érdeklıdés, tudásvágy) kialakulását,
bemutatjuk az eredményes tanulási módszereket és lehetıséget
biztosítunk azok elsajátítására, a megismerési-, gondolkodási
képességek fejlesztésére (szövegelemzés, szövegértés, tanulási
technikák),
• igényként fogalmazzuk meg, hogy diákjaink idejüket, erejüket jól be
tudják osztani, fontossági sorrendet tudjanak felállítani
tevékenységeik és a tanulnivalók között,
• a gyengébb, segítségre rászoruló diákok felkészülését tanulópárok
kialakulásával, csoportmunkával és egyéni segítségnyújtással
támogatjuk,
• a tanulók kreatív tevékenységére épülı foglalkozásokat szervezünk.
(IPR alkalmazása)
280

).
6.3.2. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése
(KNOAP: 2. témakör: énkép, önismeret, pályaorientáció, 6.témakör:
felkészülés a felnıtt lét szerepeire, aktív állampolgárságra,
demokráciára nevelés, gazdasági nevelés.)
a társadalmilag elfogadott pozitív szokásokat és értékrendet
közvetítjük, segítjük a humanista beállítottságú erkölcsi – etikai
normarendszer kialakulását (empátia, tolerancia, másság
elismerése),
megismertetjük a közösségi együttélés, az egyén, a primer
közösségek és a társadalom célszerő együttmőködésének
szabályait, gyakoroltatjuk a demokratikus technikákat (kulturált
vitakészség, konfliktuskezelés),
• közösségépítı – és fejlesztı programokat szervezünk (kollégiumi
ünnepek, vetélkedık, társasjáték, sportfoglalkozások),
mőködtetjük a diákönkormányzat fórumait (közgyőlés,
diáktanács).
A felelısség és demokrácia, vita és döntéshozatal színtereként
elsısorban a nevelési csoportok szintjén nagyobb aktivitást várunk
a reszortfelelısöktıl.
6.3.3. Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása és gondozása, a
pályaorientáció segítése
(KNOAP: 1. témakör - tanulás, 2. témakör. énkép, önismeret,
pályaorientáció)
mérsékeljük a tanulók közti mőveltségi-felkészültségi, neveltségi
különbözıségeket (teljesítmény elismerése, felzárkóztatás,
ismerethiány pótlása, alapkészségek fejlesztése, korrekciós
pedagógia),
fokozatosan csökkentjük a lemaradók, a tanulmányaikat
„félbehagyók” számát. Az intézménybıl „kimaradás” elkerülése
érdekében - a szülıvel, tanulóval egyetértésben – kezdeményezzük
az intézményi egységek közötti célszerő váltást,
fokozott figyelmet fordítunk a kiemelkedı szaktárgyi érdeklıdéssel,
tudással, képesség-készségbeli tehetséggel rendelkezık
kompetenciáinak fejlesztésére (kollégiumi szakkörök,
könyvtárhasználat), bıvítjük a tehetséggondozás feltételrendszerét
(diákkörök),
hasznos ismereteket nyújtunk a sikeres szakma- illetve
pályaválasztásról, az életpályára történı felkészülés jelentıségérıl
(elıadás, nyílt nap, pályaválasztási börze, munkába-állás lehetıségei
281

6.3.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép
kialakulásának segítése
(KNOA.: 3. témakör: Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, 7.
témakör: Hon- és népismeret)
változatos és érdekes programok keretében megismertetjük
diákjainkkal a gondolatok és érzések mővészi kifejezésének
különbözı formáit, segítjük az alkotó kezdeményezéseket,
formáljuk a tanulók ízlésvilágát (tárlatok, hangversenyek,
múzeumlátogatás, színház),
biztosítjuk a könyvtárhasználatot, az informatikai és
számítástechnikai
ismeretek gyakorlását, felhasználását (könyvtár, ECDL- re
felkészítés),
A környezetvédelem kiemelt kezelése kötelezı feladat. Arra
törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon a környezetkímélı, az
emberi és természeti környezettel tudatos együttélésre képes
magatartás. Legyen igényük a természeti és tárgyi környezet
értékeinek megóvására (felvilágosítás, ellenırzések, értékelések),
nagyobb felelısség vállalást kell kialakítanunk a jó közérzetet
biztosító otthonos, kulturált és esztétikus kollégiumi lakókörnyezet
kialakításáért, a rongálások megakadályozásáért.
6.3.5. Egészséges életmód, és környezettudatos magatartás
kialakításának segítése
(KNOAP: 4. témakör: Környezettudatosság, 5. témakör: Testi és lelki
egészség)
• az önismeret alapjait (ki vagyok én – mire vagyok képes?), az
azonosságtudat feltárását az alapismeretek átadásával (lelki
folyamatok, tulajdonságok, beállítódás), az emberi kapcsolatok- és
viszonyrendszer (család, barátság, szerelem) analizálásával
fejlesztjük,
a testi és lelki egészség megırzése érdekében biztosítjuk az
egészséges életritmus (napirend), az orvosi ellátottság, a kulturált
étkezés, tisztálkodás, testápolás, pihenés feltételeit,
prevenciós oktatófilmek, felvilágosító elıadások szervezésével
járulunk hozzá az egészségkárosító szokások (dohányozás, alkohol,
drog) kialakulásának megelızéséhez,
282

életvezetési tanácsot adunk a betegség- és baleset-megelızéshez, az
önálló és felelıs életvitel kialakításához, megismertetjük az
elsısegélynyújtás módszereit,
Családi életre nevelés, öngondoskodásra nevelés, a párkapcsolatok
kulturált kialakítása
sportprogramokkal ösztönözzük az egészséges életvitelt,
népszerősítjük a versenyképesség, a mentális és fizikai
állóképesség fontosságát. Részt veszünk a kollégiumok közötti, a
megyei és országos rendezvényeken,
ıszinte empátiát tanúsítunk a fiatalok egyéni problémái,
konfliktusai iránt, kellı pedagógiai tapasztalattal segítjük
élethelyzeteik elemzését, feldolgozását (egyéni konzultáció,
szakemberhez irányítás),
A környezetvédelem kiemelése , környezettudatos magatartásra
nevelés, a fenntartható fejlıdés fogalmát, környezetkímélı
magatartás
6.3.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése
(KNOAP: 6. témakör: Felkészülés a felnıtt lét szerepeire, aktív
állampolgárságra, demokráciára nevelés gazdasági nevelés)
• fejlesztjük az önálló életvitel kialakításának képességét, a majdani
családi háztartás és gazdálkodás tervezését,
• megismertetjük diákjainkat a gazdálkodás és a pénzügyi technikák
alapjaival,
• segítjük az önálló döntéshozás képességét
7. A tanulók fejlesztésének területei
7.1. Tanulásirányítás, tanulásszervezés
A kötelezı foglalkozásokon, melyeket pedagógus irányításával – csoportos
és egyéni formában – szervezünk, a tanuló köteles részt venni,
távolmaradása igazolatlan hiányzásnak minısül (idıkeret: 15 óra/hét).
Tanulási idı – a naponkénti tanulószobai (egyéni) felkészülés
intervalluma, melyen a tanuló heti 13 órában köteles részt venni (tanórai
foglalkozás: 12 óra/hét, – felzárkóztatás, képességfejlesztés: 1 óra/hét).
A tanulásra szánt idı hatékonyabbá tétele és az eredményes felkészülés
érdekében feladataink:
• A tanulás rendjének, a tanulási idı védelmének, intenzív
felhasználásának biztosítása (idıpontok betartása,
távolmaradások, más irányú elfoglaltságok kiiktatása).
283

• Nevelıtanári döntés alapján a tanulószobai csoportos, illetve egyéni
felkészülés differenciált kijelölése, a „gyakorlati hetes” kollégisták
bevonása a tanulószobai munkába.
• A tanulásban lemaradtak felzárkóztatása, az elmarasztalt tanulók
számának csökkentése.
• Tudatosítjuk, hogy az ismeretek elsajátítása igényként
fogalmazódjon meg, váljon az életprogram szerves részévé, segítjük
a tanulási motívumok (érdeklıdés, tudásvágy) kialakulását
Bemutatjuk az eredményes tanulási módszereket és lehetıséget
biztosítunk azok elsajátítására, a megismerési-, gondolkodási
képességek fejlesztésére (szövegelemzés, szövegértés, tanulási
technikák).
• Igényként fogalmazzuk meg, hogy diákjaink idejüket, erejüket jól be
tudják osztani, fontossági sorrendet tudjanak felállítani
tevékenységeik és a tanulnivalók között.
• A gyengébb, segítségre rászoruló diákok felkészülését tanulópárok
kialakulásával, csoportmunkával és egyéni segítségnyújtással
támogatjuk.
A tanulók kreatív tevékenységére épülı új tanulásszervezési eljárásokat
vezettünk be intézményünkben a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú
oktatás, egyenlı hozzáférés – Innovatív intézményekben” címő
pályázatban foglaltaknak megfelelıen a fenntarthatóság kritériumát (5 év)
figyelembe véve. 2009/2010–es tanévtıl egy-egy kulcstéma feldolgozására
kerül sor projekt és témahét keretein belül. Célunk, hogy a diákok
érdeklıdésének, életkorának megfelelı, minél színesebb fejlesztı
programpalettát kínáljunk.
7.1.1. A projekt módszer
A projekt módszer, mint cselekvı tanulás áll egy gondosan megválogatott
ismeretrendszer feldolgozásának középpontjában, ahol a hangsúly
áthelyezıdik a különféle feladathelyzetekben való sikeres helytállásra
felkészítı, a 21.szd.-i kompetenciákat fejlesztı tanulási helyzetek és
tevékenységek megszervezésére, mőködtetésére.
Célunk, hogy diákjaink eligazodjanak az ismeretek hatalmasra nıtt
áradatában, kezelni tudják az ismeretforrásokat, meg tudják szerezni
azokat az információkat, amelyekre aktuálisan szükségük van.
Tudásukat szokatlan helyzetekben is jól tudják mozgósítani a sikeres
megoldáshoz és legyenek képesek –szükség szerint– a társaikkal való
együttmőködésre is.
A projekt-folyamatot illetıen négy cselekvési fázist
különböztethetünk meg:
1. Célmeghatározás, témaválasztás:
284

- a projektötlet strukturálása és továbbfejlesztése
- témakiválasztás
- a tevékenység céljainak rögzítése
2. Tervezés (tartalom, munkaszervezés):
- a komplex téma kezelhetı egységekre bontása
- A projekt határainak kijelölése
- a munkavégzés helyszíneinek kiválasztása
- munkaformák meghatározása
3. Kivitelezés:
- belsı munkamegosztású kiscsoportos munkavégzés
- a csoportok közti munkamegosztás
- projektnaptár vezetése
- menet közben szükséges korrigálás, visszacsatolás
4. Értékelési stratégia kidolgozása:
- az elkészült projekt bemutatása
- a projekt eredményességének csoportos megvitatása
- a tanulságok összegzése
- dokumentálás
A projekt módszer hatása az intézmény mőködésére
A projekt módszer elısegíti, hogy a kollégium a nevelés helyi rendszerévé
váljon, mert egy adott intézmény tanulóinak és tanárainak közös
tervezésébıl és elhatározásából jön létre. Gyakran azt a környezetet vonja
be egy komplex feladat tartományába, ahol a projekt bevezetése és
kivitelezése során kapcsolattartó környezetükhöz (települési
viszonyaikhoz, személyi és tárgyi feltételeikhez) kell igazodniuk.
A projekt módszer demokratizálja a tradicionális tanár-diák
viszonyrendszert, mert a projekt a tanárok és diákok közös munkája,
amelyben az eleve elrendelt hierarchikus viszonyokat a munka diktálta
kooperatív viszonyok váltják fel.
A projekt módszer teret biztosít eltérı szintő és irányú képességeknek.
Sokoldalú tevékenységeket kínál, amelyek közül ki-ki érdeklıdése és
képességei szerint választhat. A diákok azonos esélyeit biztosítja a
különbözı képességek felszínre hozásával, mert a kognitív képességek
mellett más jellegőek (kézmőves, szervezési, mővészi, sport) is
egyenrangú helyet kapnak.
A projekt módszer nyitottá teszi az oktatási intézményt, mert
tevékenysége
285

7.1.2. A témahét
A témahét során a diákok
• három-öt napon, esetleg hosszabb idıkeretben
• kollégiumi, illetve kollégiumon kívüli helyszíneken,
• rugalmas idıkeretek között,
• változatos tevékenységtípusok
• és sokszínő módszertani eszközök segítségével, a hagyományostól
eltérı csoportalkotási lehetıségekkel
• dolgoznak fel egy konkrét témakört.
A feldolgozás az alábbi jól elkülöníthetı szakaszokból áll:
• témaválasztás
• tervkészítés – programok, fotózás, levelezés(média, szülık,
iskolavezetık), helyszín berendezése, tornaterem, sportpálya
igénylés -
• program, cél, idı, helyszín, feladat, módszer, eszköz, felelıs
• iskolavezetés, szülık, diákok tájékoztatása
• adatgyőjtés
• vendégek, média meghívása
• a téma feldolgozása
• a produktum összeállítása bemutatható formában
• a produktum bemutatása
• értékelés, tapasztalatok összegzése
• a zárást követı feladatok elvégzése, következtetések
megfogalmazása
• köszönı levelek elküldése
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha
• kialakul és növekszik a munka során a személyes érintettségbıl
adódó motiváltság.
• kölcsönösen pozitív irányba változik a diák-tanár viszony
• növekszik az önbizalom, magabiztosság, amely újabb
cselekvésre ösztönöz
• csökkennek a magatartási anomáliák
• fejlıdik a cselekvı- és szervezıképesség és az önálló
ismeretszerzés képessége.
• az azonos cél elérésének tudata biztosítja a magas fokú
szocializációt.
• a csoportmunkák során erısödik az egymásra figyelés, az
esetleg periférián lévı tanulók is bekapcsolódhatnak a közös
tevékenységbe
• (IPR alkalmazása).
286

7.2. Hátrányos helyzető tanulók szervezett
felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi
beilleszkedésük terve
A kollégium tevékenysége a hátrányok kiegyenlítését és az esélyteremtést
is szolgálja. Hátránykompenzációban kell részesíteni minden olyan fiatalt,
akit környezete – család, iskola, élethelyzete valamilyen módon hátrányos
helyzetbe hoz, és önerıbıl képtelen továbblépni, problémáit megoldani. A
hátránykompenzációs tevékenység a kollégiumi gyakorlatban elsısorban
a hátrányos helyzető tanulók segítését jelenti. A hátrányok
kiegyenlítésének ne egy optimumhoz való viszonyítás legyen az alapja,
hanem mindig a fiatal hozott kultúrája, értékei, képességei.
Hátránytípusok a kollégiumban
• szociális hátrányok (létfenntartási zavarok, rossz lakókörülmények,
stb.),
• iskolai pályafutást, az egyéni boldogulását alapvetıen meghatározó
hátrányok, (egyéni adottságok, motiváció hiány),
• a nem megfelelıen mőködı családi nevelésbıl adódó hátrányok,
(szülık alacsony iskolai végzettsége, szeretethiány, sérült
szerkezető család),
• családon kívüli környezetbıl eredı, hátrányos helyzet, (negatív
baráti környezet, deviáns hatások),
• képezhetıségi, - tanulási zavarok. (organikus eredető
fogyatékosságok, etnikai és kisebbségi okokból fakadó hátrányok).
A hátránykompenzáció céljai:
• A tanuló környezetének kedvezı alakítása, minıségének javítása –
„indulási” hátrányok csökkentése.
• A tudás- és kultúraközvetítéssel növelni a diákok esélyeit (ismeretek
pótlása, személyiségfejlıdés).
• A tanulók érdekei érvényesülésének segítése (jogok érvényesülése,
képességek kibontakoztatása, megfelelı életpályára állítása).
• A tanuló befogadó-készségének, motivációjának fejlesztése.
(hatékonyabb iskolai tanulás, önmővelés, folyamatos tanulásra való
ösztönzés).
A segítı tevékenység formái: (szociális munkás is segíti a feladatok
ellátását)
• tanári tájékozódás a tanulók szociális helyzetérıl, életvitelérıl,
szokásairól, (információ kérés szülıktıl, hozzátartozóktól),
• szülık, családok életvezetési, nevelési gondjainak megismerése,
közös megoldás keresése,
• információk győjtése a tanulók megnyilvánulása alapján (közös
programok, feladatok, viselkedés),
• az egyéni képességekhez igazodó tanulás támogatása,
287

• személyes beszélgetések,
• felzárkóztató foglalkozások, képességek fejlesztése,
• pályaorientációs tevékenység,
• továbbtanulás támogatása, irányítása, segítése,
• szoros kapcsolat a csoportvezetı tanár, mentor-tanár,
pszichológus, iskolai osztályfınökök között,
• az iskolai hiányzások figyelemmel kísérése,
• szabadidıs foglalkozásokon való folyamatos részvételre ösztönzés,
kulturális hátrányok enyhítése,
• egészségvédelmi elıadások szervezése, (életkoronként más-más
témákból: serdülıkori problémák, egészségügyi szokások, szexuális
felvilágosítás, szenvedélybetegségek, drogok, stb.)
• kollégiumon belüli támogatási lehetıségek, (pályázatokon nyert
kulturális programokon való részvétel),
• kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal, a hátrányt szenvedı tanulók
lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalokkal,
• támogatás nyújtása érdekében,
• mentálhigiénés támogatás.
Szervezett foglalkozások és módszerek
Az ismerethiány pótlására, az alapkészségek fejlesztésére korrekciós
pedagógiai tevékenységet alkalmazunk:
• Eszköz- jellegő kompetenciák fejlesztése (pl.: angol, magyar,
matematika tárgyakból).
• Szociális kompetencia fejlesztése: a SULINOVA ide vonatkozó
modulja alapján.
• Életpálya építés, kompetenciafejlesztés, pályaorientáció -
oktatási programcsomagok használatával.
Az ismeretek hatékonyabb átadása és elsajátítása céljából alkalmazzuk
az új tanulásszervezési eljárásokat:
IPR – alkalmazása (kooperatív-eljárások)
Tevékenységközpontú tanulásszervezés (projekt-módszer, témahét)
7.3. Tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás,
tehetségvédelem
Kollégiumunkban a tehetségek felismerése, kibontakoztatása is fontos
feladat. Ehhez meg kell ismernünk tanulóinkat, szociokulturális
hátterüket, elıképzettségüket, érdeklıdésüket, igényeiket. A
tehetségkutatásnak, tehetséggondozásnak az a célja, hogy objektív és
szubjektív módszerekkel feltárjuk a személyiségnek azon elemeit,
melyekre építhetı a fejlesztés (mőveltség, gazdag szókincs, tudományos
munka, olvasottság, kreativitás.)
A tehetség összetevıi:
288

• átlagon felüli képességek,
• kreativitás,
• feladat-elkötelezettség, (szorgalom) melyre hatással van a család,
iskola, és a tanuló kortárscsoportja.
A tehetségnevelés során nem elegendı a képességek fejlesztése, a teljes
személyiséget kell fejleszteni. A kollégiumi tanárok nagy gondot
fordítanak arra, hogy felismerjék a kollégisták valamilyen területen
megnyilvánuló, vagy rejtetten mőködı – fejlesztésre érdemes képességeit.
Általános fejlesztési feladatok
• A tehetség korai felismerésére megbízható eszközrendszer kiépítése
és mőködtetése.
• Olyan közösségi élet létrehozása, melyben a tehetség felismerése
után a tehetséges tanulók teret kapnak különbözı szervezett
formákban való tevékenységek végzésére. (szakkörök).
• A tehetség kibontakoztatásához „ingergazdag” környezetet kell
biztosítani, erre a kollégium igen alkalmas. (rendszeres szereplési,
bemutatkozási lehetıség, produktumok készítése).
• A tanár-diák kapcsolat milyensége meghatározó jellegő, ezért
fejlesztendı:
- a tanuló partnerként való kezelése,
- önálló ismeretszerzésre való ösztönzése,
- önálló problémamegoldó képesség kialakítására való
ösztönzése,
- képzeletet „megmozgató” alkotásra serkentı feladatok
biztosítása.
A tehetségfejlesztés minden kollégiumi nevelıtanár feladata. (a tanulók
megismerése, képességek, készségek felmérése, tájékozódás, feladatbiztosítás)
A kollégium kereteket, feltételeket biztosít a
tehetségfejlesztésre, (helyiségek, eszközök, tárgyak, stb.) a
képességfejlesztı szakkörökre. (zenei, irodalmi, színjátszó, rajz,
csillagászat, sport)
A fejlesztést elısegítı tevékenységek, módszerek:
• A tanulóra való folyamatos „odafigyelés”, érdeklıdés, partnerként
való kezelése,
• cselekvésre, munkára, játékra bátorítás,
• önálló ismeretszerzésre való ösztönzés,
• önálló problémamegoldásra ösztönzés,
• beszélgetésekbe, vitákba való bevonás,
• építı kritika,
• képzeletfejlesztı, alkotásra serkentı feladatok kitőzése.
A tehetséggondozás formái, színterei:
• szakköri foglalkozások, ill. egyéb speciális ismereteket
fejlesztı foglalkozások megszervezése, (pl. csillagászat,
labdarúgás, mővészetek (versmondás, ~írás, mozgás-színház,
magán-ének, rajz)
289

• speciális, igen intenzív felkészítés, pontosan meghatározott céllal:
- közszereplés esetén (ún. házi bemutatkozások, estek)
- tanulócsoportban (kiránduláson, városnézésen kiselıadás)
- kollégiumi szinten (különbözı mősorokban való részvétel:
karácsony, ballagás, vetélkedık, produkciók, - tanulói
alkotásokkal kiállítások)
- kollégiumon kívüli szereplésre való felkészítés, (pl.
szavalóverseny, KI MIT TUD, sportversenyre való felkészítés
stb.)
Személyre szóló, - differenciált fejlesztés esetén - az intézmény a
tehetségeket támogató külsı kapcsolatok megkeresésével lehetıségeket
biztosít a speciális ismereteket igénylı dákok kibontakoztatására.
7.4. Szociális kompetenciák fejlesztése
Célunk, hogy a szociális kompetenciafejlesztés révén sikeres legyen
tanulóink egyén szocializációja, hiszen a fejlett szociális
kompetenciákkal rendelkezı egyének könnyebben lesznek egy közösség
harmonikus életet élı, sikeres tagjai.
Másrészt egy fejlett szociális kompetenciákkal rendelkezı, tudatosan
együttmőködı egyénekbıl álló közösség maga is könnyebben lesz
sikeres. Egy közösség csak akkor sikeres hosszú távon is, ha képes
idıben reagálni a változásokra és mőködése fenntartható.
Fontosnak tartjuk az egyénnek azt az érzetét is, hogy ı képes valamire,
tehát a belsı biztonság és magabiztosság nélkülözhetetlen összetevıje e
kompetenciának.
Intézményünk pedagógusainak feladata, hogy tartalmas és rendszeres
együttmőködés során segítse a tanulók személyiségfejlıdését, az egyéni
képességek kibontakoztatásának támogatását, a fiatalok testi, lelki,
szociális fejlıdését az életkori sajátosságok és egyéni adottságok
figyelembevételével. Hiszen diákjaink érzékenyek minden ıket érı
érzelmi és mentális hatásra. E hatások feldolgozásában a család helyett
vagy mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget.
A fejlesztés megvalósítása:
Intézményünkben a tematikus csoportfoglalkozás mellett új tartalmi
elemként szerepel a kompetenciafejlesztı foglalkozás moduláris oktatás
keretében.
A csoportfoglalkozások témakörök szerinti éves óraszámát
évfolyamonként a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja
szabályozza.
Az idegen nyelvi, szövegértés, matematika és életpálya építés
dimenziókon kívül szociális kompetenciafejlesztést végzünk 9.
290

elıkészítı és 10. évfolyamon heti egy tanórában toleranciára nevelés
témakörben.
A fejlesztés további színterei:
− Tanulói projekt
− Témahét
− Kirándulás,
− Gólya-tábor
− Diákönkormányzat
− Szakkörök, önképzı körök
− egyéb programok (színházlátogatás...)
Kollégiumunk ezen kompetenciák fejlesztését úgy segíti,
• hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan
tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei
bıvülnek, képességeik gyarapodnak, attitődjeik pozitív irányba
formálódnak. Az önismeretre, a közösségi kapcsolatok
kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg
hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel
kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett
felelısségre nevelnek.
• Másrészt a kollégiumi foglalkozások lehetıséget adnak arra, hogy a
tanulók a tantárgyközi területekrıl is ismereteket és képességeket
szerezzenek, élményekben részesüljenek. Olyan kompetenciákat is
fejlesztünk, melyek révén a tanulókban kialakul az
alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelı
képesség.
• A tanulókban a pszichés történéseket tudatosítjuk, elısegítjük
önmaguk mélyebb megismerésével az alkalmazkodást,
beilleszkedést, saját helyük felismerését szőkebb és tágabb
környezetükbe. Emellett felkészítjük az önbizalom, az önértékelés
megalapozására.
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha a kollégista tanuló:
• Ismeri az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni
döntéseit.
• Képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított
erkölcsi felfogást, valamint tud érvelni ellenük vagy mellettük.
• Ismeri az emberi kapcsolatok létrejöttét elısegítı, illetve gátló
személyiségvonásokat és erényeket.
• Tudatában van a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok
értékének.
• Képes fontos helyzetekben a választási lehetıségek
mérlegelésére.
• Képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének
tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására,
önmaga felvállalására.
291

• Törekszik a felelısségteljes nemi magatartás kialakítására,
megırzésére.
• Tud érvelni saját meggyızıdése mellett, képes mások
meggyızıdését tiszteletben tartani.
A hatékony kompetenciafejlesztéshez felhasznált interaktív, részvételen,
személyes tapasztalatokon, saját élményen alapuló módszereink,
tanulásszervezési eljárásaink:
• Beszélgetı kör
• Csoportmunka
• Kooperatív tanulás
• Szerepjáték
• Drámajáték
• Vita
• Résztvevı megfigyelés
• Projekt
A tanári információközlés klasszikus fajtái is helyet kapnak ugyan a
módszerek között, de semmiképpen nem kerülhetnek túlsúlyba.
Ezek:
• Elıadás
• Magyarázat
• Megbeszélés, beszélgetés
• Szemléltetés, kísérlet
A foglalkozásokon, tanórákon olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben
különbözı szituációk, szerepek megismerése, megélése, eljátszása
lehetséges, illetve az interakció és az együttmőködés kerül a
középpontba. Ezek a módszerek sok tekintetben rokoníthatók egymással
és eszköztáruk is több ponton érintkezik. Mindezek mellett pedig
kifinomult eszközöket biztosítanak a differenciáláshoz is.
A szemléleti keret, amelyre a módszerek épülnek:
• Személyközpontú, a gyerekek igényeit, személyiségét figyelembe
vevı pedagógiai gyakorlat.
• A gyermekek életkorának megfelelı pedagógus-szerep:- támogató,
viselkedési mintát nyújtó; facilitáló szerep, partneri viszony.
• Integráció: különbözı kultúrákban szocializálódott, valamint
sajátos nevelési igényő gyermekek együttnevelése.
• Differenciáló pedagógia - az azonos korú gyerekek különbözı
érdeklıdését, képességeit, fejlettségét figyelembe vevı tananyag
mennyiség, feladatok, követelmények és értékelés.
• Egyéni fejlesztés - megfelelı megismerési folyamat után
meghatározott fejlesztési idıszak teendıinek összeállítása
• Intimitásnak teret adó tevékenységek: például: napindító/napzáró
beszélgetı kör.
292

• A tananyag egészben látását elısegítı tanulásszervezési módok
alkalmazása:
Projektmódszer: adott témájú együttmőködés, elıre meghatározott cél,
idıben behatárolt és kézzelfogható eredménnyel záruló megvalósítására.
Témanap, témahét: élményszerő, tapasztalati úton való ismeretszerzés,
meghatározott témában.
• Komplex mővészeti fejlesztés - az alkotás fejlesztı hatásának
tudatos alkalmazása, beépítése a tanulási folyamatba.
• Tevékenység központúság, amit az aktív tanulás lehetıségeinek
megteremtése jellemez és rendszerint többféle párhuzamos
tevékenység lehetıségét kínálja fel ugyanazon célokhoz, illetve
tartalmakhoz kapcsolódóan.
• Konzekvensen épít a diákok elızetes tudására, informális és nem
formális tanulási helyzetekben megszerzett tapasztalataira.
• A tevékenységrendszer egésze közvetett módon hozzájárul az
önmővelés igényének, és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges
képességeknek a kialakításához.
7.5. A kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép
kialakulásának segítése
Kollégiumunk diákja szeresse szülıföldjét, elbocsátó és befogadó
környezetét, hazáját, hazája népeit, annak nemzeti sajátosságait! Tisztelje
a nemzetiségi, vallási, származási különbségekbıl adódó változatosságot!
Legyen tudatában annak, hogy identitásának része a nemzeti
szimbólumok tisztelete! Legyen befogadó, értse az emberiség globális
problémáit! Ismerje fel a jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis közötti
különbségeket! Legyen jellemzıje az ıszinteség, egyenesség, nyíltság és a
felelısség vállalása!
Érezze, hogy családja, a kollégium, az iskola a
nemzet közösségéhez tartozik! Legyen büszke a kollégium
hagyományaira, értékeire, sikereire! Legyen intelligens, tudjon eligazodni
a mővészet, a tudomány különbözı területein! Értékelje a tudást, a
mőveltség
Tudniuk kell, hogy kik az elıdeik, mirıl nevezetes a hely, mire legyenek
büszkék, kinek-minek a hírnevét kell fenntartaniuk, továbbvinniük.
Ezért célunk, hogy:
• tanulóink megismerjék, még jobban megszeressék lakóhelyüket,
• győjtımunkájuk eredményeit a kollégium többi lakójával is
megismertessék.
Szervezett tevékenységi formák Szekszárd város helytörténetével,
irodalmi- zenei-képzımővészeti értékeinek megismerésével
kapcsolatban
• városnézés, vetélkedı,
293

• Projekt-tevékenység: az elıítéletek kezelését szolgáló program, a
győjtı és feldolgozó munka dokumentálása (faliújság, leporello,
kiállítás),
• Szekszárd városi közmővelıdési intézményei rendezvényeinek,
kiállításainak megtekintése.
A kollégiumban szervezhetı tevékenységek:
• Elıadás, vagy látogatás (Babits-ház, Augusz-ház, Mészölyemlékház)
- a megyéhez és a városhoz kötıdı, híres mővészek, írók,
költık, zenészek számára mit jelentett a kötıdés, hogyan jelent ez
meg mőveikben?
• versmondó verseny,
• közös kollégiumi ünnepségek mősorai (pl.: Karácsony, Ballagás).
Egyéb mőveltség-területek
• filmklub
• kollégiumi Rádió mőködtetése
• könyvtárhasználat biztosítása
• internet-hozzáférés biztosítása
Arra törekszünk, hogy minél több diákunk vegyen részt tanulmányi,
önképzı, szakmai tudást bıvítı tevékenységekben, igyekezzen
alkotóképességének kibontakoztatására. Kulturáltan viselkedjen, óvja
egészségét, fejlessze fizikai képességeit. Tudja beosztani szabadidejét,
olvasson, nézzen tartalmas színházi és filmes mőveket, látogassa meg
Szekszárd Megye Jogú Város múzeumát.
Legyen tudatában annak, hogy a természet szépségei, a mőalkotások
ismerete is része az általános mőveltségnek. Igényelje az esztétikai
élményeket, legyen jellemzıje a lelkiismeretesség.
Legyen motivált a tanulásra, ismeretszerzésre, váljon fontossá számára a
jó eredmény elérése, tisztességesen végezze munkáját. Legyen reális
énképe, higgyen saját magában. Tőrje a konfliktusokat, tudja azokat
megoldani. Legyen céltudatos. Legyen képes a demokrácia
megteremtésére, mőködtetésére, tudja önmaga és mások érdekeit
megvédeni, ismerje jogait. Legyen jól képzett, konvertálható szaktudással
rendelkezı, tudjon és merjen kockázatot vállalni.
Munkájában legyen igényes, szorgalmas, kreatív. Legyen mértékletes és
takarékos a fogyasztásban.
7.6. Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás
kialakításának segítése
294

7.6.1. Életmód
A kollégiumi nevelés során nagy hangsúlyt helyezünk az egészséges és
kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet
belsı igénnyé válására, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer
kialakítására.
Célunk:
• a testi-lelki egészség kialakítására, megırzésére irányuló
szokások kialakítása, gyakoroltatása, megerısítése,
• a tanulás és szabadidı –egyénre szabott- optimális elosztása,
annak hatékony kihasználása,
• olyan ismeretek és gyakorlati tevékenységek elsajátítása,
amelyek segítik a tanulókat egészségük megırzésében, a
betegségek megelızésében, az egészségkárosító szokások
elkerülésében
• a napi sportmozgás igényének kialakítása
• a természet tisztelete, épségének megóvása, a közvetlen
környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása
A kollégiumi életvezetés kialakításához szervezett tevékenységi formák,
módszerek:
• szobarend-verseny (sorrend),
• PROJEKT (ötletbörze, győjtımunka dekoráció és díszítések
lakókörnyezetünk otthonosabbá tétele érdekében),
• reformtáplálkozás, termékbemutató, kóstoló,
• ismereteket bıvítı elıadások szervezése (egészségkárosító
szokások: dohányzás, alkohol, drog),
• Egészségnap szervezése, mentálhigiénés programok
• tapintatos ellenırzés.
A testi fejlıdés biztosítása mindennapi sportmozgással
Minden embernek minden életkorban szüksége van tervszerő mozgásra,
rendszeres testedzésre, sportra. Különösen igaz ez ma, hiszen a
tanulóifjúság civilizáció okozta mozgásszegény életmódja és a szellemi
leterheltség különbségei miatt nem fordít elég gondot az „ép testben, ép
lélek” örök érvényő követelményének betartására. Ezért felfogásunk
szerint, a sportélet különbözı területein végzett testgyakorlás nem
egyszerően a szabadidı helyes eltöltésének eszköze, hanem olyan
egészségügyi preventív tevékenység, ami semmi mással nem pótolható.
Ezért nagy hangsúly fektetünk a rendszeres testmozgás fontosságára, a
választási lehetıségek bıvítésére.
Kollégiumunk mozgásorientált tevékenységének célja:
295

• a sport eszközeivel az egyén egészségi állapotának javítása,
kondíciójának növelése, teljesítıképességének, személyiségének
formálása,
• a keringési rendszer „karbantartása”,
• a fizikai deformitások prevenciójával a jó közérzet kialakítása,
• az akkumulálódó stressz-hatások levezetése, sikerélmény
biztosítása,
• diákjaink felnıtt életének is szerves részévé váljon a mindennapos
sporttevékenység,
• a kiemelkedı képességő diákok sportegyesületekbe való irányítása.
A rendszeres tömegsport-szintő edzésekkel diákjaink házibajnokságokon,
városon belüli barátságos mérkızéseken és a megyei kollégiumok közötti
bajnokságokon mérhetik össze ügyességüket.
• fiú labdarúgás sportágban,
• lány kézilabda sportágban,
• Asztalitenisz: egész tanévben végezhetı hobbi-program, felkészülés
házi - ill. megyei bajnokságra,
• Tollaslabda: egész tanévben végezhetı hobbi-program
• Futás-kocogás: egyéni ill. kiscsoportos tevékenység,
ısszel/tavasszal, szakmai segítségadással (iram-idıtáblázat, egyéni
edzésterv),
• Kerékpár- és gyalogtúra alkalomszerően.
Tevékenyen veszünk részt a város által szervezett, „akciós” sportrendezvényeken:
• Street-ball fesztivál (utcai kosárlabda)
• Challenge-day (a kihívás napja)
A sportmozgások helyszínei: az I. Béla Gimnázium tornaterme,
sportpályái, valamint a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Illyés Gyula
Tanítóképzı Fıiskola Tagintézményének tanuszodája.
7.6.2. Természeti és környezeti nevelés
Filozófiai alapok: a természeti nevelés olyan pedagógiai ráhatás, amely
segíti a Természettel, mint egésszel való érzelmi és tudati azonosulást,
erısíti az ember veleszületett érdeklıdését és kíváncsiságát a világ iránt,
elmélyíti a természet iránti szeretetet, s felkelti a vágyat annak
megırzésére, megóvására. A Természet az Univerzum maga. Eszerint a
természetet nem tekintjük az emberi környezet részének, hanem éppen
fordítva: az ember része a Természetnek.
A természeti és környezeti nevelés az emberi önzetlenség magasabb fokát
kívánja meg; egy olyan egyetemes világlátást, amely túllép az emberi
296

érdekek prioritásán, s az együttélés olyan módját igyekszik megteremteni,
amely figyelembe veszi a többi létezı – élettelen és élı – érdekeit is, és
alkalmazkodni igyekszik azokhoz. Ez a világlátás egy új világkép
kialakítását jelenti, tulajdonképpen a holisztikus szemléletet, amely
egyetlen új és átfogó szintézisben olvasztja össze az embert és
természetet, a tudományt és lelket, a mőszaki erıket és szellemi
törekvéseket.
A jelenlegi globális válság sürgetı kényszere egy valódi paradigmaváltás –
értékrendben, gazdálkodásban –, mely az emberiség túléléséhez
szükséges.
Az értékrendben megnyilvánuló paradigmaváltás elérése kihívás a nevelés
számára, s egyben legfontosabb feladata is.
Célunk: a pedagógiai folyamat részeként egy olyan kultúra közvetítése,
amely gondolkodásmódja, értékrendje alapján felkészíti a tanulót a
fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre.
A nevelés elérhetı céljaként létfontosságú feladat, hogy a következı
generációknak olyan perspektívát adjunk, amely a fenntarthatóság
elérését segíti.
A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a
környezet és a természeti erıforrások megırzésével egyidejőleg a jövı
generációi számára.
E célból össze kell hangolni a környezet-, társadalom-, és emberismeret
elemeit, etikai tanításait az ökológiai-természeti ismeretekkel.
Feltételezve, hogy a tantárgy centrikus iskolai felkészítés során a tanulók
rendelkeznek racionális ismereti elemekkel, a kollégiumi nevelésben a
globális ismeretekre, a globális szemlélet formálására
összpontosíthatunk.
Mindez egyidejőleg attitődformálás, szokásalakítás és egy határozott
értékrend közvetítése is.
A legtöbbet azzal tehetjük, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét a
problémákra és lehetséges megoldási módjaikra. Láttatnunk kell a világ
nagyságát és szépségét, és abban reménykednünk, hogy felébresztjük
tanítványaink érdeklıdését ennek belsı összefüggései iránt. Törekedjünk
a kollégista pozitív jövıképének a kialakítására.
A megvalósításhoz az alábbi tételek szükségesek:
• rendszerszemléletre való nevelés (holisztikus szemléletmód
kialakítása),
• a globális válság lényegének megértése,
• a létminıség választásához szükséges értékek megmutatása,
viselkedési normák kialakítása,
• a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentıségének
megértése,
• ökológiai lábnyomunk meghatározása, indikátorok fejlesztése.
Szervezett tevékenységi formák:
297

• csillagászat szakkör (távoli világok megismerése - Galilei- élmény,
távcsöves bolygó- és Holdmegfigyelések, stb.),
• kerékpáros kirándulások természetvédelmi helyekre: pl.: (bogyiszlói
orchideás-erdı, taplós-gógai holtág, bárányfoki tanösvény, szedresi
tarkasáfrányos),
• természetfotó kiállítás látogatása,
• a Föld Napján egy nagyobb program,
• egyéni feladatok egy-egy lokális probléma azonosítására, kollégium
mőködése és környezetvédelem
• hulladékkezelés, szelektív hulladékgyőjtés megszervezése a
kollégiumban,
• igények és szükségletek, környezetbarát termékek, helyes vásárlói
szokások kialakítása (pl.:„ne vásárolj nap” betartása).
Terv: környezetvédelmi klub mőködtetése
Egyes programok megvalósíthatósága érdekében szükséges felvenni a
kapcsolatot helyi civil szervezetekkel is. Kiemelten fontos a
kapcsolattartás a Szekszárdi Klímakör oktatási munkacsoportjával.
7.7. A társadalmi, gazdasági jártasságok fejlesztése –
vállalkozói kompetenciák
Intézményünk tanulói között jelentıs a hátránnyal indulók száma. Ezért
is kiemelten fontos feladat a szociális és állampolgári,
természettudományos, kezdeményezıkészség és vállalkozói
kulcskompetenciák fejlesztése. Fejlesztı foglalkozásainkat a heti
rendben foglaltak szerint végezzük a felsorolt témakörökbe és
tartalommal.
Életmód, életvitel, háztartási ismeretek.
Egyén és közösség.
(Felkészülés a felnıtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra,
demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.)
Én és a család
Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés.
A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi
életben.
Irodalmi, mővészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok
feldolgozása
írásban.
Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nı kapcsolat
és a szerelem változatai a különbözı kultúrákban - feldolgozás irodalmi
alkotások, filmek segítségével. A férfi-nı kapcsolat ma - beszélgetés, vita.
A kollégium és az iskola
298

A külsı megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana.
A társadalmi érintkezések különbözı formáinak (mőfajainak) ismerete és
alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben.
Az iskola és kollégium mőködési rendjének és elvárásainak megismerése.
Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési
technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe,
jogai és lehetıségei.
Jogok és lehetıségek megismerése és megtapasztalása saját
közösségében.
A társadalom
Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a
csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A
szabadságjogok ismerete és történelmi elızményei. A modern
nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és
ideológiák, az önkormányzatok.
Információk győjtése - könyvtárban, illetve sajtóból és médiából -
feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam mőködésének fıbb
elemei így a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és
a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek. A
történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak
rendszerezése. Az állam mőködésének megértése a mindennapi
tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a
munka világa és a munkaerıpiac mőködése. A vitakészség (az érvelés,
a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód)
gyakorlása különbözı szituációkban. Az agresszió háttere, formái,
elutasítása.
A háztartás
Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerő tervezése. Idıterv
készítése.
Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerő
konyhatechnikák (pl. teafızés, melegítés, hideg ételek elkészítése)
elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek,
élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat
megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.
7.8. Életpálya-építés kompetenciafejlesztés, pályaorientáció
segítése
Cél: Az életpálya-építésnek, mint bonyolult kompetenciastruktúrának a
kifejlesztése a nevelés minden szakaszát és területét érintı pedagógiai feladat,
melynek célja, megteremtıdjenek azok a feltételek: ismeretek, képességek, stb.
amelyek alkalmassá teszik a tanulót az egész életen át tartó, tudatos és aktív
299

életpálya-vezetésre. Ideális esetben az élethelyzet-döntések közelében ez az
életpálya kép valóságos, így a döntések nem esetleges kényszerként, hanem
természetes automatizmusként születnek meg.
A tanulók reális pályaválasztásának elısegítése érdekében elengedhetetlen
feladat az egyéni érdeklıdésüknek, képességeiknek és továbbtanulási
szándékuknak a megismerése és nyomon követése. E feladat ellátására
különösen alkalmas a kollégium, mivel méréses módszerek alkalmazásával,
szakmailag irányított lehetıségekkel, mint a különbözı szakkörök,
továbbtanulásra felkészítı programok, pályaorientációs foglalkozások moduláris
oktatás keretében olyan pluszt adhatnak a tanulóknak, amelyeket sok esetben
sem a szülık, sem pedig az iskola nem tudja biztosítani. Életpálya-építés
kompetenciafejlesztés keretében a kollégisták elkészítik az egyéni IKT
portfóliójukat ( névjegy, önéletrajz stb)
Igen jelentıs szerepe van a pályaorientációban a volt kollégistákkal történı
kapcsolattartásnak is, hisz a beszélgetések során szinte mindig szóba kerülnek a
felsıoktatási intézmények, a munka világának követelményei, vizsgái. Bár a
tanulók életpályára való felkészítése nem a középiskolában kezdıdik, mégis a
pályaválasztás elıkészítése különösen jelentıséggel bír a kollégisták esetében,
hisz pont a pályára való felkészülésük legintenzívebb szakaszát töltik a tanulók
családjuktól távol, így a reális pályaválasztásuk érdekében a legtöbb segítséget a
kollégiumtól kaphatják. Ehhez mindenekelıtt tájékozódni kell a tanulók
érdeklıdésérıl, pályaválasztási motívumairól, attitődjeirıl, pályára való
alkalmasságáról, és objektív módszerek felhasználásával meg kell ismerni
képességeit. Mindezt ki kell egészíteni az diákkal, az osztályfınökkel, a
szaktanárokkal és a családtagokkal folytatott beszélgetésekkel, ezzel is
kontrollálva a választás realitását. A serdülıknek - és különösen a nehéz
helyzetben élıknek - számos olyan tényezı nehezíti a pályaválasztását, mint a
motiváció hiánya, a döntésképtelenség, az olvasottság vagy a tájékozottság
hiánya illetve a kortársnyomás, ezért különösen hangsúlyos a diákok
pályaismeretének bıvítése, és olyan lehetıségek biztosítása, mikor módja van
tanulótársaival, volt kollégistákkal, különbözı foglalkozású felnıttekkel a szabad
300

eszélgetésre. A pályaorientáció a felnıtt lét szerepeire való felkészítés egyik
fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további
iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi
kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóinkban, hogy
életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Ezért kollégiumunk
lehetıségeihez képest átfogó fejlesztést kínál, anyanyelvi és idegen nyelvi
kommunikációból, esztétikai – mővészeti tudatosság, kifejezıkészség, hatékony
önálló tanulás és digitális kompetenciák területén.
8. Kollégiumi hagyományok, rendezvények
Értekezletek rendje:
• tanévnyitó és tanévzáró értekezlet
• félévi nevelési értekezlet a fejlesztı stratégia kidolgozásával
• szülıi értekezlet, összehangolva az iskolai szülıi értekezlettel,
fogadóórával
• Igazgató Tanács ülés, munkaterv szerint
• naponta nevelıi munkamegbeszélés
Hagyományok rendje:
A kollégium az iskoláktól függetlenül
Intézményi szintő rendezvényeink:
• 9. évfolyamosaink avatása ismerkedési esttel
• Télapó-buli
• Karácsonyi ünnepség
• Valentin nap
• Farsangi bál
• Nınap
• Legalább egy három hetet meghaladó projekt
• Diák-önkormányzati választások
• Témahét- diák-napok április második felében
• Ballagási ünnepség díszvacsorával
• Pedagógus Nap
• Gólya-tábort – június második felében
• Diákfórum
· Társadalmi ünnepeinket csoport-megemlékezés formájában
ünnepeljük.
· Október 6. Az aradi vértanúk
emléknapja o Október 23. Az 1956-os
forradalom
301

· Január 22. A Magyar Kultúra Napja
· Február 25. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja
· Március 15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
· Április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja
Hagyományaink közé beépítjük minden tanévben a legalább egy három
hetet meghaladó projekt és egy témahét megszervezését.
9. A kollégiumi felvétel rendje
A kollégiumi felvétel - a jogszabályban meghatározott, valamint a
Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában
résztvevık kivételével- egy tanévre szól. A tanuló az iskola útján vagy
közvetlenül - május 25- ig. - kérheti kollégiumi felvételét. A felvételrıl a
tagintézmény-vezetı dönt.
Ha a tanuló kollégiumi elhelyezési igényét az iskolánál jelenti be, a
tagintézmény-vezetı az iskola által írásban megküldött névszerinti
javaslat (névsor) alapján dönt a felvételrıl.
Amennyiben az iskolák által megküldött javasolt tanulók közül férıhely
hiányában mindenkinek a felvétele nem megoldható, a felvétel
szempontjai:
• a bejárás nehézségei
• a megállapítható szociális indok
Az elızı tanévben volt kollégista tanuló (felsıéves) a kollégiumban kérheti
felvételét a következı tanévre is. A csoportvezetı tanár javaslata alapján a
felvételrıl a kollégiumi tagintézmény-vezetı dönt.
A Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában
résztvevık kollégiumi felvétele öt évre szól. A képzésben érintett
célcsoporthoz tartozó tanulók felkutatása, elıkészítésük, az
együttmőködı középiskolába történı beiskolázása a kollégium feladata.
Ezt a munkát október és január hónap között végezzük el. Ebben a
tevékenységben szorosan együttmőködünk az általános iskolákkal, a
számításba jöhetı tanulók szüleivel. Az elıkészítı – felkészítı munkát
követıen – a kollégium vezetésének véleményét kikérve - az
együttmőködı középiskola igazgatója februárban dönt a programban
felvettek személyérıl. A felvett tanulók egyúttal kollégiumi elhelyezést is
nyertek.
Évközi érkezés, átvétel esetén a felvételrıl a tagintézmény-vezetı dönt.
A kollégiumi felvételrıl illetve elutasításról írásban kapnak kiértesítést a
jelentkezık. Az elutasított tanuló vagy gondviselıje az igazgatói döntés
ellen felül bírálati kérelmet nyújthat be a Szekszárd Megyei Jogú Város
Jegyzıjéhez a közléstıl számított 15 napon belül.
A tanulói jogviszony megszőnése
302

• Tanév közben a tanuló kollégiumi tagsága megszőnik, ha az
iskolával fennálló tanulói jogviszonya megszőnt, egyébként a tanév
végén.
• A kollégiumból kizárt tanulónak a fegyelmi határozat jogerıre
emelkedésével.
• Ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban, a szülı egyetértésével
lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon.
10. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı
tevékenységek
A nevelıtestület valamennyi tagjának feladata és kötelessége hogy
közremőködjön a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában.
A kollégiumban a gyermek és ifjúságvédelmi munkát szociális munkás
segíti.
Kiemelt feladataink:
• a gyermekvédelmi törvény alapos ismerete, elıírásainak betartása,
• a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızése,
• megismerjük a tanuló otthoni körülményeit, családi és szociális
hátterét, figyelemmel kísérjük az életkörülményekben bekövetkezı
változásokat, feladatunk a személyiségfejlıdésben tapasztalható
rendellenességek korai feltárása,
• a problémát elıidézı okok megszüntetésére irányuló intézkedések
megtétele,
• folyamatos kapcsolattartás a partneriskolák gyermek- és
ifjúságvédelmi felelıseivel,
• Jó kapcsolat kiépítése a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi és
gyámügyi feladatot ellátó osztályaival.
11. Az iskolával, a szülıvel való kapcsolattartás és
együttmőködés formái
11.1. Kollégium és a család kapcsolata
A kollégiumnak jelentıs családpótló funkciója van, mert a diák a tanítási
napokon szüleitıl távol van, a kollégiumi közösség pótolja a család
közösségét, ezért a kollégiumi nevelés területén nélkülözhetetlen a szülık
és a kollégium harmonikus együttmőködése. A nevelés a család, a szülı
kezébıl részben átkerül a kollégiumba, hiszen a tanuló idejének nagy
részét az iskola mellett a kollégiumban, a szoba és csoporttársakkal,
csoportvezetıjével körülvéve tölti. Ez a közös nevelés csak akkor lehet
eredményes, ha a szülı és a kollégium együttmőködik, illetve ebbe a
303

folyamatba mind tevékenyebben bekapcsolódik maga a tanuló is. A
kollégiumunkba érkezı gyerekek személyiségi vonásai a családban
alakulnak ki, meghatározza ıket a család életmódja, szocializáltsága,
szellemi szintje, anyagi helyzete, a szülı és a gyermek közötti érzelmi-lelki
kapcsolat. Az így kialakult pozitív hatásokat a kollégiumban meg kell
erısíteni, az esetleges negatív nevelési mintákat, szokásokat azonban
csak nehezen lehet ellensúlyozni, de az alapvetıen kialakult szociális
formákat, kötıdéseket alakítani, formálni, fejleszteni kell.
A kollégiumi szülıi munkaközösség
A kollégium szülıi munkaközösségét a tanulócsoportokból megválasztott
szülık együttesen alkotják. Az kollégiumi szülıi munkaközösséget a
választott elnök irányítja. A választmány a szükségleteknek megfelelıen,
de évente legalább két alkalommal ülést tart. A munkaközösség elnöke
vagy megbízottja kapcsolatot tart az igazgatósággal és meghívás alapján
részt vehet a tantestületi értekezleteken. A munkaközösség elnöke
eljuttathatja véleményét a kollégium vezetıségéhez. Véleményezési joga
van a kollégium belsı szabályzatai és Pedagógiai Programja tekintetében.
A kollégium szülıi munkaközössége figyelemmel kíséri a kollégiumban
folyó nevelı munkát, segítséget nyújt az kollégiumi és a családi nevelés
összehangolásában. Közremőködhet a tanulókat érintı rendezvények
lebonyolításában, segítheti a diákönkormányzatot és a tantestületet
tanórán kívüli programok szervezésében. A szervezettıl a nevelıtestület
segítséget kérhet a tanulókat érintı kollégiumi és kollégiumon kívüli
teendık ellátásában (pl. szponzorok felkutatása).
Összességében a munkaközösség célja, hogy a szülık mélyebben
belelássanak az kollégium mőködésébe és nevelı-oktató-fejlesztı
munkájába, a közösségi életbe és a szülık elfoglaltságaik függvényében
vállaljanak részt a kollégiumi események rendezésében, lebonyolításában.
11.1.1. Kapcsolattartás és együttmőködés a szülıkkel
Az kollégiumvezetı feladatai:
• a leendı tanulók szüleinek tájékoztatása a felvételi értesítı
megküldésével,
• a szülıi munkaközösség vezetıjével való kapcsolattartás,
• a szülıi szervezetek jogosítványainak érvényre juttatása,
• kérdıíves szülıi és elégedettségmérés értékelése a félévi és év végi
értekezleten,
• kollégiumi nyíltnap megszervezése, Szekszárd középiskoláinak
nyíltnapjaival összehangolva akár az évben több alkalommal is.
A nevelıtanár feladatai:
• kapcsolattartás a szülıkkel az éves munkatervben rögzített
fogadónapokon, valamint a szülı kérésére egyeztetett külön
idıpontban telefonon vagy személyesen,
304

• a szülı tájékoztatása, ha a gyermek fejlıdésének elısegítése
érdekében intézkedést tart szükségesnek (pl.: iskolai hiányzások,
kollégiumi kötelezı foglalkozásokról való hiányzás, házirend
megsértése…),
• a szülık jogainak érvényesítését és kötelességük teljesítését
figyelemmel kísérve együttmőködés a szülıkkel,
• a szülı tájékoztatása az ellenırzı útján a tanuló magatartásáról,
• családlátogatások megszervezése a csoportba tartozó diákokhoz,
• kérdıíves elégedettségmérés kitöltetése a szülıkkel a tanévben
folyamatosan,
• kollégiumi nyíltnapok lebonyolításának segítése.
AJKP csoportvezetı feladatai:
• Az AJKP-s diákokkal kapcsolatos nevelési elképzeléseinek
megbeszélése a szülıkkel, családlátogatások megszervezése.
• AJKP-s kollégiumi nyíltnap megvalósításának segítése.
AJKP programgazda feladatai:
• A kollégium nevelési programjának és az AJKP-nak az ismertetése
a szülıkkel.
• AJKP-os szülıi értekezlet összehívása évente legalább két
alkalommal és tájékoztatás a tanév rendjérıl, feladatokról az elsı
szülıi értekezleten.
• A leendı és a jelenlegi AJKP-os szülıknek nyíltnap megszervezése.
Pedagógiai felügyelı feladatai:
• kapcsolattartás a szülıkkel az éves munkatervben rögzített
fogadónapokon, valamint a szülı kérésére egyeztetett külön
idıpontban telefonon vagy személyesen.
• kérdıíves elégedettségmérés kitöltetése a szülıkkel a tanévben
folyamatosan.
• kollégiumi nyíltnapok lebonyolításának segítése.
Kollégium egyéb alkalmazottai:
• A szülıkkel való kapcsolattartás segítése.
• Kollégiumi honlapon való megjelenítése a szülıket is érintı
információknak. (pl. kollégiumi rendezvények)
• kollégiumi nyíltnapok lebonyolításának segítése.
A pedagógusok és szülık közötti együttmőködés formái
Fogadóórák
• a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen
keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét
tanácsokkal.
• Évente több alkalommal kerül megrendezésre. Lehetıség szerint a
szekszárdi középiskolák szülıi értekezleteihez és fogadóóráihoz
igazítva, vagy a pedagógus és a szülı egyéni megbeszélése alapján.
AJKP-os szülıi értekezlet
305

Évente legalább két alkalommal kerül megrendezésre.
Alapvetı céljai:
• az AJKP-os szülık és a pedagógusok közötti folyamatos
együttmőködés kialakítása,
• a szülık tájékoztatása az AJKP-s rendezvényekrıl, feladatokról,
• kollégium nevelési programjának és az AJKP-nak az ismertetése a
szülıkkel,
• a diákokkal szemben támasztott követelmények ismertetése,
• beszámoló a kollégium és a nevelıtanárok értékelı munkájáról, a
csoportok tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl,
• szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtés.
Családlátogatás
Célja, hogy a nevelıtanár ismerje meg a csoportjába tartozó diákok és
szüleinek tágabb és szőkebb lakókörnyezetét. A tanár és a szülı
tájékoztassa egymást a gyermek tanulmányi munkájáról, magatartásával
kapcsolatos pozitív és negatív benyomásokról, erısségeirıl és
gyengeségeirıl, valamint az elıbbiekhez kapcsolódóan a jövıbeni kitőzött
célokról, amivel a szülı és a tanár segíthetik egymás nevelımunkáját a
diák minél jobb elırehaladásának érdekében. A családlátogatást a
mellékelt családlátogatási lapon dokumentálni szükséges, majd a
csoportportfólióban kell elhelyezni.
Kollégiumi nyílt napok
A nyílt napok célja, hogy a szülık betekintést nyerjenek a kollégium
nevelı-oktató-fejlesztı és felzárkóztató munkájának mindennapjaiba.
Ismerjék meg a csoportfoglalkozások, fejlesztı- és felzárkóztató
foglalkozások, szakkörök lefolyását, közvetlenül tájékozódjanak
gyermekük - jelenlegi vagy leendı - kollégiumi életterérıl, a kollégium
infrastrukturális felszereltségérıl, állapotáról: lakószobák és közösségi
helyiségek, a nevelést segítı eszközök.
Kollégiumi ellenırzı füzet
A szülı tájékoztatására szolgál a diákok magatartásával összefüggı
fegyelmezési intézkedésekrıl, a kollégiumi rendezvényekrıl és a
gyermekük által a csoportvezetı tanárától kért állandó és eseti
kimenıkrıl. Ha a nevelıtanár úgy ítéli meg, hogy a csoportjába tartozó
diák nem tájékoztatja a szülıket kimenırıl és azt az ellenırzı füzetben
lévı szülıi aláírás hiánya is igazolja, akkor a további kimenık adását
megvonhatja.
Szülıi elégedettségmérı kérdıív
A kollégium és a szülı közös feladata, hogy a diák középiskolás évei
minél jobb eredményt hozzanak a neveltség és a tudás területén
egyaránt, ezért a szülık elvárásait, igényeit, véleményét is meg kell
ismerni és be kell építeni kollégiumi munkába. Az elégedettségmérés
kérdıív kitöltésével tehát a szülık értékelik és véleményezik a kollégium
mőködésének különbözı területeit (kapcsolattartás, módszerek,
306

feladatok, színvonal, feltételek, szakmai munka, emberi kapcsolatok,
AJKP)
Lehetıségek a szülık és kollégium kapcsolatának továbbfejlesztéséhez
• szülıkkel közös akciók, bevonásuk az intézmény életébe
(pl.:győjtések),
• szülıi tájékoztató „újság”: A kollégium életérıl, eseményeirıl szóló
kiadvány, mely meghatározott idıközönként tájékoztatja a szülıt,
• szülık bevonása a kollégiumi napok rendezvényeibe (hagyományok,
hobbik bemutatása).
11.1.2. A kollégium és a kapcsolódó iskolák
együttmőködésének, és a kapcsolattartásának formái
I. Béla Gimnázium mellett az alábbi iskolákkal van a kollégium partneri
viszonyban:
• A Garay János Gimnáziumot 1896-ban alapították, több mint
százéves hagyományaival Tolna megye legrégebbi gimnáziuma.
Növendékeink egy része ebben az intézményben tanul, céljuk a
közép és emeltszintő érettségire felkészülés és továbbtanulás a
felsıfokú intézményekben.
• TMÖ Szent László Szakképzı Iskola és Kollégium (TISZK)
tagintézményei:
Székhely Tagintézmény,
Egészségügyi - Szociális Tagintézmény,
Bezerédj István Tagintézmény,
Vendéglátó Tagintézmény.
Képzési profil: szakközépiskola, szakiskola, szakképzés, érettségi utáni
szakképzés.
• FVM Dunántúli Agrár-Szakképzı Központ, Csapó Dániel
középiskola, Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium,
Szekszárd.
Szakközépiskola és szakiskolai képzésben vesznek részt
kollégistáink az iskolában.
• A Kolping Katolikus Szakképzı Iskola az 1991/92-es tanévben
kezdte meg mőködését. Az alapítványi fenntartású iskola
alapvetıen a hátrányos helyzető – tanulási, szociális, családi,
anyagi nehézségekkel, magatartászavarokkal küszködı – tanulók
részére nyújtunk felzárkóztatáshoz, alapvizsga megszerzéséhez,
szakmatanuláshoz lehetıséget, és érettségire való felkészülést
keresztény szellemő nevelés keretében.
• „Esély” Szolgáltató és Szakképzı Iskola szakmai képzési lehetıséget
biztosít a tanulóknak a tisztes ipar presztízsét az elıtérbe helyezve.
A tanulók szakiskolai képzésen vesznek részt az iskolában.
Feladatunk a partneriskolákban folyó oktató-nevelı munka segítése, a
megszerzett ismeretek megerısítése, kiegészítése.
307

A tanulókról való gondoskodás, a nevelés és oktatás hatékonyabb és
eredményesebb, ha a folyamatban résztvevı intézmények szorosan
együttmőködnek.
Tanulóink nagy része hátrányos helyzető, érzékelhetıen megnövekedtek
a társadalmi, szociális, családi és iskolai problémák, amelyek a nevelés
szempontjából új kihívást jelentenek a kollégium számára.
A kollégium mőködése szempontjából kiemelkedı feladat az iskolákkal
való konstruktív, naprakész kapcsolattartás, még szorosabb
együttmunkálkodás, melyben a kollégium és iskola egyenrangú
partnerként, azonos alapértékek mentén végzi munkáját. Ez az
együttmőködés segíti a tanulók beilleszkedését, személyiségfejlıdését,
tanulmányait, melynek eredménye lesz az iskola sikeres befejezése után a
továbbtanulás vagy a munkába állás.
A kapcsolatnak rendszeres információcserén kell alapulnia az egységes
pedagógiai hatások érvényesülése érdekében.
A diákoknak érezniük kell a két tantestület közti szoros együttmőködést,
ami segíti a jelentkezı problémák hatékony megoldását, és azt, hogy a
tanulásban a gyerekek önmagukhoz képest a lehetı legjobban
teljesítsenek.
A kommunikációt, a rendszeres kapcsolattartást követendı eljárásként
célszerő szabályozni, függetlenül attól, hogy az adott osztályba hány
tanuló jár.
Az együttmőködés formái
A kollégiumvezetı feladatai:
Kapcsolatfelvétel tanév elején az iskola vezetıivel, esetenként részvétel az
iskolák nevelési értekezletein, a nagyobb szabású programok
összehangolása.
A partneri igények felmérése, egyeztetés, kapcsolódás az iskolai
projektekhez, témahetekhez.
A munkatervek kölcsönös megismerése, közös alapelvek kidolgozása.
Tanév elején az iskolai vezetık és osztályfınökök meghívása a
kollégiumba.
A kollégiumi tantestület elérhetıségének az elküldése az iskolákba és az
iskolában tanítók./név, e-mail cím, telefonszám/ adatainak az eljuttatása
a kollégiumba.
A tanulói órarendek elkérésével a kollégista iskolai elfoglaltsága
követhetı, lehetıvé válik a kollégiumi foglalkoztatási terv /tanulói
órarend elkészítése.
Az intézményekbe a kollégiumvezetı eljuttatja a diákok csoportjának
adatait.
Az ehhez szükséges dokumentum: táblázatban a tanuló neve, kollégiumi
csoportja, a csoportvezetı neve, telefonszáma.
308

A nevelıtestületi értekezleteken az iskolák képviselıivel egyeztetés, a
problémás esetek megbeszélése, közös megoldások kidolgozása.
A kollégium nagyobb rendezvényeirıl tájékoztatás és a vezetık
meghívása.
Intézményközi kapcsolatot a jövıben az is nagymértékben segíti, ha az
elektronikus naplók bevezetésekor a kollégiumi nevelık számára is
hozzáférést biztosít az iskola.
Az Arany János Kollégiumi Program még intenzívebb vezetık közötti
iskola-kollégium együttmőködést igényel
A nevelıtanár/ csoportvezetı feladatai:
Év elején tájékozódik a tanuló iskolai órarendjérıl, iskolai elfoglaltságairól
és ennek megfelelıen elkészíti az ezzel harmonizáló kollégiumi órarendet
a tanulók számára. Órarend tartalmazza a tanuló iskolai órarendjét és a
kollégiumi órarendet, így átlátható a kollégista teljes heti beosztása.
Figyelemmel kíséri a tanuló iskolai elımenetelét.
A nevelıtanár a tanév elején felveszi a kapcsolatot a tanulók
osztályfınökeivel.
A csoportvezetı havi rendszerességgel felkeresi az iskolát, tájékozódik a
tanuló/tanulók jegyeirıl, a hiányzásról, a magatartásról. Fontos a
problémák feltárása, az osztályfınökkel, szaktanárral közösen a
megoldási javaslat készítése, szükség esetén egyéni fejlesztési terv
kidolgozása.
Közösen szervezett értekezletek, egységes nevelési célok meghatározása.
Pedagógiai vélemény cseréje, kölcsönös hospitálás.
Az Arany János Kollégiumi Programban részt vevı tanulók
osztályfınökeivel még szorosabb együttmőködés szükséges.
A 9. osztályosok iskolai beiratkozásának napján/napjain nevelıtanári
ügyelet vállalása.
Az iskolai szülıi értekezlet idején kollégiumban fogadóórán az érdeklıdı
szülık tájékoztatása.
A kollégiumban a korrepetáló tanár kapcsolatot tart az iskolai
szaktanárral, problémás esetekben egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki.
Fejlesztési lehetıségek:
Az iskolákban bevezetésre kerül az elektronikus napló, szükséges
belépési kód egyeztetése a nevelıtanár részére a tanulók osztályzatainak
és hiányzásának figyelemmel kíséréséhez.
A csoportvezetı éves tervet készít az iskolákkal való kapcsolattartásra
(heti 1 óra a kötelezı órájából) és ennek dokumentálása.
Pedagógiai felügyelık feladatai:
A kollégiumban gondoskodni kell az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon
részt nem vevı tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletérıl. Az éjszakai
309

ügyeletes pedagógiai felügyelı a napirendnek megfelelıen felébreszti a
tanulót,felügyeli az iskolába indulás elıtti és az indulás idıszakát. A
napirendtıl eltérıen elıbb vagy késıbb iskolába vagy gyakorlatra menı
diákoknál a csoportvezetı vagy a tanuló egyezteti a felkelés idıpontját. Az
iskolai tanítás idıpontját a pedagógiai felügyelı a lakószobában
kifüggesztett órarendeken ellenırizheti.
A délelıtti ügyeletes a tanítás ideje alatt 8.00-14.00 között figyelemmel
kíséri a bármilyen ok miatt a kollégiumban maradó diákok tevékenységét.
Indokolatlan hiányzás gyanúja esetén felveszi a kapcsolatot a tanuló
osztályfınökével és intézkedik, hogy a tanuló iskolába menjen.
Problémák esetén a felmerülı napi probléma egyeztetése, nevelési
tapasztalatok cseréje.
Az iskolai szülıértekezletekkel egy idıben tartott fogadóórákon a szülı
kérésére tájékoztatást ad a kollégista beilleszkedésérıl, a házirendhez
való alkalmazkodásáról, és az esetleges viselkedési problémákról.
Szociális munkás feladata:
A szociális munkás feladata a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
ellátása a pedagógusokkal együttmőködve.
Munkája eredményességéhez szükséges az iskolák gyermek- és
ifjúságvédelmi felelıseivel való együttmőködés kialakítása és az
intézkedések összehangolása.
A kollégium minden munkatársa részt vesz a kollégium-iskola jó
kapcsolatának és együttmőködésének a kialakításában.
A kollégiumunk számára tehát kiemelten fontos a kollégista diákok
szüleivel, iskolájával való jó együttmőködés és a szoros kapcsolattartás. A
diákok intézményünkbe való beilleszkedéséhez és a középiskolás éveik
sikeres elvégzéséhez a szülıktıl, tanároktól, osztályfınököktıl kapott és
szerzett információk nagymértékben hozzá tudnak járulni. Az
intézményekkel és a szülıkkel való konzultációk, tapasztalatcserék
segítik a gyerekek kollégiumba, tanulócsoportba történı integrációjának,
inklúziójának megvalósítását.
12. A Hátrányos Helyzető Tanulók Arany János Kollégiumi
Programja
12.1. Bevezetés
Kollégiumunk a 2005/2006-os tanévben sikeres pályázat útján
csatlakozott az Oktatási Minisztérium programjához.
Az Arany János Kollégiumi Program (továbbiakban AJKP) intézményi
pedagógiai programja a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában
megfogalmazott célkitőzések és a program által külön meghatározott
követelményeknek megfelelıen került megfogalmazásra összhangban a
310

fenntartó Esélyegyenlıségi Tervével, valamint a kollégium mőködését
biztosító alapdokumentumokkal.
A kollégium meghatározott pedagógiai elvek és fejlesztési tevékenységek
alapján 5 évig támogatja az AJKP-ban részvevı tanulókat, akik az
elıkészítı évet követıen nappali tagozatos, érettségire felkészítı
középiskolai osztályokban tanulnak tovább az inkluzív és az integráló
pedagógiai program alapján.
A speciális programelemeket alkalmazó kollégiumi programban
biztosítunk minden olyan eszközt, amelyek segítségével nı az
eredményesen tanuló, érettségit szerzı, illetve a pályafutását a
felsıoktatásában folytató tanulók száma.
A kollégiumi tantestület a hátrányos, illetve halmozott hátrányos helyzető
tanulók felemelése, esélyhez juttatása tekintetében sok éves
tapasztalattal rendelkezik. A tantestület felelıs azért, hogy az AJKP-ba
bekerülı tanulók egy éves szakszerő és gondos elıkészítı munkát
követıen nappali tagozatos osztályokban érettségi bizonyítványhoz
jussanak, illetve a diákok további elképzelésének megfelelıen a munka,
vagy a tanulás vonatkozásában közösen készített karriertervvel
rendelkezzenek, és társadalmi mobilitásuk megvalósuljon.
12.2. A kollégium feladatai
12.2.1. Az AJKP-ra épülı helyi kollégiumi pedagógiai program
Elsıdleges célunk a tanulók érdeklıdésének, motivációjának folyamatos
fenntartása a sikeres tanulmányi elımenetelük érdekében, valamint az,
hogy a szülık erıteljesebben ambicionálják a gyermeküket a
továbbtanulásra. Komplex tevékenységrendszerrel, eszközrendszerrel,
szolgáltatásokkal biztosítjuk a szociális hátrányok csökkentését, a
kulturális javakhoz való egyenlı hozzáférést, a multikulturális tartalmak
közvetítését.
12.2.2. A nevelés feladatai
A kollégiumi tantestület tagjai – ha eltérı mértékben is – de érintettek az
AJKP-s tanulók fejlesztésében. Kiemelt szerepük van a
csoportvezetıknek, akiknek képzettségük és kompetenciáik
összességében megfelelnek a jogszabályokban megfogalmazott széleskörő
pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításához.
A kollégium nevelıtestülete
• szilárd pedagógiai alapelvekkel és értékrendekkel rendelkezik az
AJKP vonatkozásában, elfogadó, együttmőködésre törekvı,
• egyéni fejlıdést elısegítı integrált környezetet biztosít a heterogén
tanulócsoportok számára,
311

• nyitott a diákok háttérközegének megismerésére és befogadására,
kész a jótékony befolyásolásra a fejlesztésben résztvevı
partnerekkel együttesen,
• jól felkészült szaktanárok közössége, akik képesek a komplex
fejlesztésre, látják a célok, a tanulásszervezés és a várható
eredmények közötti összefüggéseket,
• elfogadja az AJKP és a kollégiumi pedagógiai program prioritásait,
ismeri és érti a személyre szabott nevelési szemléletmódot,
• a tanulok egyéni fejlıdési igényeire épít személyre szabottan (nem
egyénileg) önálló tevékenységre inspirál, hatékony tanulási
módszereket alkalmaz,
• külsı és belsı együttmőködésben végzi a munkát a képzésben
résztvevı szaktanárokkal, szakemberekkel, a mentorral,
mentálhigiénes szakemberekkel, szociális munkással, a
pszichológussal, a fejlesztı pedagógussal, továbbá a szülıkkel és a
települési önkormányzatokkal,
• kész az önértékelésre, nyitott mások véleményére és képes
változtatni,
• érdeklıdik az új megközelítések, új módszerek iránt, igénye van a
továbbképzésre, képes átvenni és átadni a jó gyakorlatokat.
12.2.3. Csoportszervezés
Kollégiumunk az AJKP-ba felvett tanulókat három féle módon szervezi
kollégiumi, illetve foglalkozási csoporttá.
• Az AJKP 9. elıkészítı csoportja homogén.
• A felsıbb évfolyamos AJKP-s tanulókat alacsonyabb létszám esetén
integráljuk a nem AJKP-s tanulók csoportjába.
• Az AJKP-ban tanulók nem AJKP-s tanulókkal együtt alkotnak
foglalkozási csoportokat a korrepetálások, speciális ismereteket adó
tevékenységek, szakkörök és különbözı rendezvények, sportkörök
és különbözı rendezvények mentén.
12.2.4. Együttmőködés
A kollégium olyan kapcsolatrendszert mőködtet, amely a programban
érintett valamennyi szereplıre kiterjed. Az AJKP komplex pedagógiai
tevékenységét a jól összehangolt munka és a partnerszemlélető
együttmőködés hatja át
Az együttmőködés területei:
• a képzésben résztvevı szaktanárok, szakemberek és
szakszolgálatok,
• szülıi értekezlet évente több alkalommal, a partner iskolákkal
összehangolva,
312

• kollégiumi ellenırzıfüzet használata, internetes közösségi portálok,
levelezı rendszerek, telefon használata,
• szülıi elégedettségmérési kérdıív/ legalább 2 évente,
• tanulói elégedettségmérési kérdıiv
• együttmőködési megállapodás, éves ütemterv a 9. elıkészítı
évfolyamon, havi egyeztetések a gimnázium és a kollégium között,
szaktanári konzultációk, kapcsolattartás a felsıbb évfolyamokon az
osztályfınökökkel és a szaktanárokkal,
• a diákokat és a teljes dolgozói kört érintı programok, mősorok,
• a beiskolázás kapcsán érintett általános iskolai igazgatók,
osztályfınökök, a felsıbb éves AJKP-s diákok iskoláinak igazgatói,
a diákok osztályfınökei, egyes iskolák kollégiumi kapcsolattartói,
• a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség tagja révén a
megye kollégiumaival szervezett közös sport és mővészeti
rendezvények,
• Mővelıdési Központ, RÉV,
• a diákok szociális segélyének, határozatainak, szülıi
nyilatkozatainak (iskolai végzettség) kapcsán a települési
önkormányzatok jegyzıi titkársága illetve a jegyzı,
• a roma önkormányzatokkal való kapcsolattartás,
• Educatio Társ. Szolgáltató Nonprofit Kft - Esélyegyenlıségi
Igazgatóság Regionális Irodája,
• a gyermekjóléti szolgálatokkal, gyermekotthonnal, lakásotthonnal
szakellátó rendszerekkel való együttmőködés a szociális háttér
megismeréséhez, támogatási rendszerek kialakításához (árvaság,
félárvaság, nevelıszülık),
• Szekszárd város civil szervezetei.
Fejlesztési cél: nemzetközi partnerekkel történı kapcsolatfelvétel
12.3. Az AJKP fı feladatai az éves feladattervezı
kulcsfolyamatai alapján
Helyi programunkban a 9 fı folyamatot a rendszerszemlélet és a
komplexitásra való törekvés hatja át, melynek évenként történı részletes
tervezése az AJKP-ban résztvevı mentor segítségével történik. A célok
elérése és az indikátorok teljesülése az intézmény minıségirányítási
programjában rögzítésre és a közoktatási törvénynek megfelelıen évente
értékelésre kerül. A program elırehaladását szakmai monitor vizsgálja az
intézményi és a programszintő helyesbítı tevékenységek pontos
meghatározása érdekében.
12.3.1. A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata
Cél: A program teljesítésére legalkalmasabb diákok megtalálása.
313

Indikátor:
• a számításba jöhetı diákok személyes megkeresése, elsısorban
régiónkban, évente növekvı számban,
• az érdeklıdök adatainak pontos rögzítése, a válogatás megkezdése -
december, január hónapban,
• ismerkedés, találkozás az érdeklıdıkkel a kapott információk
birtokában,
• a tanulók beiskolázásának elıkészítése.
Tevékenységek:
• általános iskolai adatbank tanév eleji aktualizálása,
• a pályázat megjelenését követıen figyelemfelhívó e-mail, tájékoztató
levelek küldése az igazgatóknak, osztályfınököknek,
• az Esélyegyenlıségi Igazgatóság Regionális Irodája által
megjelentetett kiadványokban a pályázati felhívás, a kollégiumról, a
program eseményeirıl írt cikkek megjelentetése,
• névlista megszerzése az általános iskolák és az Esélyegyenlıségi
Igazgatóság Regionális Irodája segítségével,
• települési útvonalterv készítése,
• a felkutatás elindítása október elején,
• felkészülés a pályaválasztási kiállításra (terv a stand berendezésére,
a tehetséges AJKP-ban tanulók felkészítése a kulturális mősorra,
prospektusok, pályázati anyag elıkészítése), majd a program
bemutatása a pályaválasztási kiállításokon, ahol lehetıség van az
osztályfınökök, a tanulók és a szülık tájékoztatására,
• idıpont-egyeztetéssel az iskolákban a program megismertetése, a
felsıbb éves AJKP-sok prezentációt mutatnak be a volt
iskolájukban, találkozás az érintett diákokkal és lehetıség szerint a
szülıkkel, a kollégiumról készített film bemutatása,
• idıpont –egyeztetés a szülıkkel, családlátogatások szervezése,
(mint vendég) a szülıi érdeklıdés felkeltése és szinten tartása,
• Tájékoztatás és segítségnyújtás a pályázathoz szükséges
dokumentumok beszerzéséhez (HH, HHH igazolások, kitöltendı
pályázati adatlapok),
• kollégiumi nyílt nap szervezése, diák és szülı invitálása a
nyíltnapra – a kollégium bemutatása, bepillantás a tanulók
napirendjébe, részvétel a foglalkozásokon, a szülıknek tájékoztatás
az iskolába jelentkezés módjáról is, (a képzés kódszáma, elsı
helyen a gimnáziumi elıkészítı osztályt kell jelölni)
• együttmőködés a gimnáziummal: a megjelentek részt vehetnek a
9. elıkészítı osztály óráin,
• segítség a pályázat megírásához és benyújtásához,
• a pályázatok beérkezése a pályázati kiírásban közzétett határidıig,
• a pályázat elbírálása jogosultság alapján, errıl értesítés küldése,
• hivatalos jelentkezés a középiskolába, ennek a koordinálása,
314

• az iskolával együtt döntés a felvett tanulók személyérıl, felvételi
lista elkészítése és közzététele.
• A 7. és 8. osztályosoknál a MOTEL program adaptációját tervezzük.
Stratégia: marketingterv készítése, prezentáció, prospektusok, plakátok
megtervezése és elkészítése, eljuttatása a célcsoportnak, pontos
tájékoztatás a programelemekrıl, a diákok lehetıségeirıl és az
elvárásokról. A médiák bevonása a tájékoztatásba.
Motiváció: vonzó kép felállítása a programról, szülı és diák érdekeltté
tétele, településbeli AJKP-s diáktól szerzett kedvezı információk.
Kapcsolati háló: igazgatókkal, osztályfınökökkel történı konzultáció, a
diákok személyes megkeresése, települési önkormányzatoktól információ
a szociális háttérrıl, jegyzıkkel való kapcsolatfelvétel, a határozatok,
nyilatkozatok kapcsán, levélben és telefonon történı folyamatos
együttmőködés, kapcsolatfelvétel a munkaügyi központ pályaválasztási
börzéinek szervezıivel
12.3.2. Felkészítés folyamata az AJKP-ban való részvételre
Cél: Az elıkészítı év célja a hátrányok kompenzálása, sikeres felkészítés,
alapozás a középiskola négy évére
Indikátor:
• szülık együttmőködési elkötelezettsége növekszik,
• a kollégiumi fejlesztı tevékenység rendszer pozitívan befolyásolja az
iskolai eredményességet,
• átvétellel a tanuló bekerül a szekszárdi érettségit adó középiskolák
egyikébe és a tanév végén be is iratkozik.
Tevékenységek:
• a leendı 9. elıkészítı osztályos AJKP-sok gólyatáborban való
részvétele, bemeneti mérés készítése,
• beköltözés a kollégiumba, tanévkezdés,
• a kollégiumi és az iskolai beilleszkedés segítése, a házirend és a
szabályzatok ismertetése, a város megismertetése,
• család és a gimnázium /kollégium jó együttmőködése, folyamatos
kapcsolattartás,
• a tantárgyak tanulásának rendje, a tanulás módszertan
alapelemeinek megismertetése,
• folyamatos részvétel az önálló tanulást fejlesztı foglalkozásokon,
• egyéni beszélgetések,
• önismereti tesztek kitöltése és értékelése a reális énkép kialakulása
céljából,
• a kollégiumi házirend következetes betartását szolgáló
tevékenységek,
315

• a középiskolás életre történı felkészülés, a kulcskompetenciák
fejlesztése, eszközjellegő kompetencia foglalkozások (szövegértés,
kommunikáció…), szakkörök, kommunikációs tréningek,
szaktárgyi korrepetálásokon való részvétel,
• életkorhoz igazított élményszerő, élményszerzı módszerek
alkalmazása, (kollégiumi rendezvényekre való közös felkészülés,
elıadás, projekt, témahét, moduláris rendszerő fejlesztés,
kooperatív módszer, drámapedagógia)
• multikulturális rendezvények, különbözı kultúrák bemutatása,
• városi kulturális rendezvényeken való részvétel, az élmények közös
feldolgozása,
• tanulmányi kirándulások,
• integrációt segítı kollégiumi programokon való aktív részvétel,
• IPR alkalmazása, szocializációs szint emelése szociális kompetencia
fejlesztéssel,
• hétvégi közös program a szülıkkel, (kirándulás, közös fızés, vidám
vetélkedı, kollégium szépítése)
• pályaorientációs tanácsadás a munkaügyi központ
munkatársainak közremőködésével,
• pályaorientációs tevékenység: csoportfoglalkozás keretein belül,
(Tájékozódás az internet segítségével iskolai honlapokon, Pálya.hu
–n levı pályaalkalmassági tesztek személyiségtesztek kitöltése,
értékelése)
• a diák választásának megismerése, a vágyak és a valóság
összhangba hozatala, a lehetıségek és a követelményrendszer
pontos felvázolása,
• az elıkészítı osztályosok látogatásának megszervezése a szekszárdi
pályaválasztási kiállításra és az ehhez kapcsolódó rendezvényekre,
és bemutatókra,
• tájékoztató foglalkozások a középiskolák pályaválasztási
felelıseinek részvételével,
• részvétel a partneriskolák nyílt napjain,
• felsıbb éves AJKP - s tanulóink tájékoztatója iskolai
tapasztalataikról,
• a választható iskolákról adatok győjtése, pályaválasztási
projektmunka /plakát vagy portfólió készítése a megjelent
cikkekbıl, prospektusokból és a honlapokon található
információkból,
• fontos információk beszerzése a „választott” iskolákban,
• a szülıértekezlet a döntés elıtt,
• a megfelelı középiskola megtalálása,
• a megfelelı iskola kiválasztása, döntés,
• az átvétel elıkészítése és koordinálása, (család, iskola, kollégium
együttmőködése)
316

• tanulók átvétele, majd beiratkozás a választott középiskolába,
minden elıkészítıs beiratkozik valahova.
12.3.3. Bemeneti mérés folyamata
Cél: Az elsı gólyatábori mérések összeállítása és értékelése, a tanuló
megismerése és a fejlesztéshez szükséges tervezés.
Indikátor:
• kialakulnak a középiskolás tanulási szokások és a tanulási stílus,
• a tanulás egyre inkább belsı igényővé válik,
• az érdeklıdés képes tartósan fennmaradni,
• növekszik a teljesítmény, csökken a presszió,
• a vizsgaszorongás csak az egészséges mértékig van jelen.
Tevékenységek:
• mérıeszközök kiválasztása, összeállítása,
• tantárgyi felmérések számítógépes programok segítségével (BEST) a
gyakorlás napi lehetıségeinek biztosítása (mérıszoba),
• tanulási stílus mérése,
• tanulás motívumai mérése,
• iskolai motiváció mérése,
• vizsgaszorongás mérése,
• szociális készségek mérése,
• eszközjellegő kompetencia mérés,
• az értékelés eredményeinek alapján az egyéni fejlesztési tervek
elkészítése.
12.3.4. Az egyéni fejlesztés folyamata
A kollégiumi nevelıtanár koordinálja a fejlesztésbe bevont partnerek
részvételével.
Cél: A tanuló hozzájusson minden olyan tárgyi eszközhöz, foglalkozáshoz,
szabadidı eltöltését szolgáló színvonalas rendezvényhez, szolgáltatáshoz,
amelyek igazodnak az egyéni szükségleteihez és személyiségét fejlıdési
pályára állítják
Indikátor: egyéni portfólió (mind az 5 évfolyamon) melynek része az
egyéni fejlıdési napló és a tanuló minden fejlesztést szolgáló egyéb
produktuma. Minden AJKP-s diák esetében nyomon követhetı a
fejlesztés tárgya a fejlesztést végzı szakember neve, a fejlesztés helye,
idıpontja, mely alapján a fejlesztés tempója, iránya pontosan kijelölhetı.
Tevékenységek:
• kollégiumi tanórák, foglalkozások, szabadidıs programok,
• fejlesztési stratégia a tanárok részérıl, amely az adott terület éppen
aktuális cél– és követelményrendszerére épül,
317

• a diagnosztizáló értékelés folyamatos alkalmazása a továbbhaladás
segítésének érdekében,
• szöveges értékelés felhasználása félévkor és évvégén (9. elıkészítı
évfolyamegyéni tempó biztosítása az aktuális fejlettségi állapot
figyelembevételében,
• tantárgyi képesség fejlesztési programok (rendhagyó irodalom óra,
külföldi utazások prezentálása),
• egyéni tempó biztosítása az aktuális fejlettségi állapot
figyelembevételével,
• havi AJKP egyeztetı megbeszélés.
12.3.5. Az egyéni fejlesztés eszközrendszere
Cél: Olyan foglalkozási struktúra kialakítása, amely a célcsoport
fejlesztését szolgálja a fejlesztésben résztvevı összes szereplı és a meglévı
kapcsolati háló segítségével.
Indikátor:
A tanórákon, a fejlesztı foglalkozásokon, a szakkörökön, a
korrepetálásokon való maradéktalan megjelenés,és aktív részvétel ,
pozitív visszajelzések a tanulókról.
Tevékenységek:
• szaktárgyi korrepetálások a közismereti tárgyak vonatkozásában,
• kulcs-és eszközjellegő kompetenciafejlesztı foglalkozások
(szövegértés, realika, angol, német),
• tantárgyi felmérések, tesztek számítógépes programok segítségével
a gyakorlás napi lehetıségeinek biztosítása (mérıszoba),
• tanulásmódszertan, tanulási technikák tanulása, érdeklıdést
felkeltı elıadások, szabadidıs foglalkozások keretében, ÁKOFE
módszer alkalmazása,
• heterogén csoportok mőködtetése, roma és nemzetiségi estek
szervezése és közösségépítı kirándulások,
• egymás megismerésének lehetısége, csoportfoglalkozások,
tematikus foglalkozások keretében,
• az egyéni és a közösségi identitás erısítése szituációs és
drámajátékok beépítésével (minden diák találja meg a helyét a
kollégiumban, tudja, hogy közösségi szinte ki ı),
• multikulturális programokon való részvétel intézményi és városi
szinten egyaránt,
• bekapcsolódás az alkotó mővészetbe,
• tanulópárok alakítása elsısorban tantárgyi segítségnyújtás
céljából,
• szereplési lehetıséggel összekapcsolt együttmőködés (tánccsoport,
közös zenélés, irodalmi színpad), projekt, témahét,
tevékenységközpontú foglalkozások,
318

• programban résztvevı tanulók mentortanára a tanulmányi
eredmény javulása érdekében tevékenykedik, munkája nyomán
csökkenek a hiányzások, a bukások és a lemorzsolódások száma,
segít a pályaorientációban a reális pályaválasztásban, a kamaszkori
problémák megoldásában, támogatja a sikeres életvezetést,
rendszeresen konzultál a diák tanáraival, látogatja a diákot a
kollégiumban és a családnál,
• önismereti foglalkozások, szituációs vagy dráma játékok
beépítésével a helyes önértékelés és önbizalom kialakítsa
érdekében, kérdıívek kitöltése, önismereti játékok, mentálhigiéniás
segítés,
• a diákönkormányzat hatékony mőködése (szabadidıs programok
megszervezése, gólyaavató, farsang), diákrádió mőködése
(szervezés, szerkesztés, önkiszolgáló tevékenységek).
12.3.6. Pedagógiai környezet
Cél: Kiegyensúlyozott, nyugodt, kényelmes, hangulatos tanulószobák
mőködtetése tanári irányítással. Olyan inkluzív pedagógiai környezet
megteremtése, melyen a tanuló fejlıdése a leghatékonyabban folyik. A
felzárkóztató, tehetséggondozó lehetıségek maximális kihasználása, a
tanuláshoz szükséges IKT eszközök (számítógépek, projektor, szoftverek
használata DVD, interaktív tábla, internet), CD-lejátszó, könyvtári
anyagok biztosítása, lehetıség adása az egyéni tanulási igények
(lakószoba, társalgó, félreesı nyugodt helyek, könyvtár,) megvalósítására.
Indikátor: a tanulási motiváció növekedése, a bukások számának
csökkenése, a diákok többségénél a rövidtávú tanulmányi célok
teljesülése, a csoportátlag javulása az elızı félév átlagához képest.
Tevékenységek:
• könyvtárhasználati foglalkozások,
• számítógépes kurzusokon való részvétel,
• a csoportfoglalkozások adott témájának élményszerő, játékos,
kooperatív feldolgozása,
• közös projektek (fızés, folyosódíszítés, közös produktum készítése,
tánctanulás, kirándulás témahét),
• mentálhigiénés szakemberek bevonása a tanulók értékelésébe
esetmegbeszélések, hospitálások, problémamegoldó fórumok
szervezésével,
• a szülık inspirálása az otthoni egészséges tanuló környezet
kialakítására (legyen egy zúg, asztal, szék, fény), ötletek adása,
családlátogatás,
• drámapedagógia alkalmazása az érdeklıdés és a tanulási motiváció
fenntartása érdekében, az optimizmus, az elkötelezıdés és a
teljesítményre való törekvés ösztönzésére,
319

• tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, próbatanórák,
a mindennapi gyakorlati életben történı eligazodás segítése,
disputajátékok, tolerancia tréningek, kiállítások diák munkákból.
12.3.7. A tanuló mérés és értékelés folyamata
Cél: A tanulók rendszeres mérése, értékelése az adaptált és a helyi
mérırendszer mőködtetésével évente legalább két alkalommal (ısz,
tavasz), a kapott adatok birtokában a fejlesztés irányának
meghatározása.
Indikátor:
Az ismételt méréseket összehasonlítva jól látszik a különbség, az egyéni
fejlıdésben elırelépés történik, a mérések alapján ki lehet jelölni, milyen
további szolgáltatásokat vegyen igénybe a diák.
Tevékenységek:
• korszerő programcsomagok alkalmazása,
• az 5 részbıl álló adaptált mérıanyag használata,
• helyi tantárgyi felmérések (magyar, szövegértés, matematika),
• a mérések tartalma, ideje, értékelése rögzítésre kerül az intézmény
minıségi irányítási programjában,
• a kulcskompetenciák és a kognitív ismeretek mérése, értékelése
összevetésre kerül az országos standardokkal,
• a tanulók szociális helyzetének felmérése helyi mérıanyag
alkalmazásával évente egy alkalommal szociális munkás
segítségével,
• tervezzük a szociometriai mérések bevezetését,
• a tanulók produktumainak elemzése,
• kooperatív módszer, projekt, dráma, kommunikációs gyakorlatok,
tesztek, kérdıívek, stressz kezelési technikák alkalmazása a reális
énkép kialakulása érdekében,
• szülı és tanuló elégedettségi kérdıív kiértékelése,
• szakemberek /pszichológus, fejlesztıpedagógus, szociális munkás/
bevonása.
12.3.8. Pályaorientáció
Cél: A szakmához, pályához kötıdı alapvetı ismeretek feltérképezése, a
tanulók irányultságának, képességeinek, érdeklıdésének megfelelı
orientálás.
Indikátor:
A diákok jól ismerik a választott szakma, pálya jellegzetességeit, a 11.
évfolyamtól tudatosan készülnek, megragadnak minden kollégium és
320

iskola adta lehetıséget a fejlıdés, szolgáltatásokat vesznek igénybe
(megyei könyvtári tagság, ECDL vizsgára való felkészülés). Tanári
segítséggel egyéni célokat határoznak meg, karriertervet készítenek, mely
a 11. évfolyam kezdetétıl az érettségi vizsgáig tart.
Tevékenységek:
• hivatások összegyőjtése, tablókészítés,
• a tanulók irányultságának meghatározása érdekében
pályaválasztási börzék, nyílt napok és az Educatio pályaválasztási
és szakma kiállítás rendezvényének látogatása,
• pályaalkalmassági tesztek kitöltése,
• szóróanyagok megismertetése (szülı, diák) a választott szakma
vagy pálya vonatkozásában,
• munkaügyi központ által tartott pályaorientációs foglalkozások,
mérések, életpálya építés foglalkozás,
• egyéni tanulmányi karrierterv készítése, amelybıl a diák pontosan
tudja honnan hova szeretne eljutni, ismeri a saját adottságait,
képességeit, lehetıségeit,
• az Alma mater program helyi körülményekre történı adaptációja.
12.3.9. Az AJKP folyamatos fejlesztése
Cél: Az AJKP-s tanulók teljes integrációja, a kollégiumi közösségbe, az
AJKP -s speciális programelemek jótékony hatása a többi diákra). A
kollégiumi program egyes elemeinek spontán átkerülése a nem ÁJKP-s
tanulók életébe.
Indikátor:
A program ismertségének folyamatos szélesítése a dél-dunántúli régióban
és azon túl is, az elıkészítı évfolyam minden évben a felvehetı maximális
létszámmal indul a lemorzsolódási százalék megfelel a programban
elıírtaknak, tanulónk 80%-ban megszerzik az érettségi bizonyítványt,
15%-uk nyelvvizsgát tesz, növekvı tendenciát mutat a felsıoktatásba való
belépés.
Tevékenységek:
• a csoportvezetı tanárok és a fejlesztést segítık folyamatos képzése,
önképzése,
• a pedagógiai munkát segítı szakemberek növekvı óraszámban
történı alkalmazása (pszichológus, fejlesztı pedagógus, szociális
munkás, mentálhigiénés szakember, mővészetoktatási
szakemberek),
• szociális és érzelmi védıháló mőködtetése a fejlesztésekben
résztvevı szakemberek által,
• a program helyi gyengeségeinek feltérképezése, a továbbfejlesztés
lehetıségének évenkénti meghatározása a feladattervezı alapján,
• a mentori jelentések, monitorok közös feldolgozása, megbeszélése,
az abból adódó feladatok kijelölése, végrehajtása,
321

• törekvés a jó gyakorlatok kidolgozására, kihasználva a többcélú
intézménybıl adódó lehetıségeket (általános iskola – beiskolázás,
gimnázium – speciális ismerteket adó fejlesztı foglalkozások,
programok),
• rendszeres kapcsolattartás az AJKP, AJKSZP hálózattal,
• más intézmények jó gyakorlatainak átvétele és alkalmazása,
• AJKP Programirodával való kapcsolattartás.
12.4. A programot megvalósító pedagógiai tevékenységek az
egyes évfolyamokon
12.4.1. Kulcskompetenciák fejlesztése az AJKP 9., elıkésztı
évfolyamán
Óraterv
I. Önálló tanulást segítı fejlesztés
Idıkeret: 8 óra
Cél: megismerni a tanuló tanulási és magatartási zavarait, egyéni
tanulási stílusát. Segíteni a sikeres, személyre szabott tanulási technikák
elsajátítását, erısíteni a tanulási motivációt.
Tartalmak: egyéni beszélgetések (2 fogl.) teszt kitöltése (2 fogl.) játékos
feladatok, melyek a tanulók önismeretét erısítik, erısségek és
gyengeségek
feltérképezése
(4 fogl.)
Módszer: kooperatív technikák, egyéni beszélgetés, felmérés
II. Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése
Idıkeret: 8 óra
Módszer: kérdıíves felmérés, kooperatív, interaktív óra, dráma
Cél: A fı tantárgyak, (magyar, matematika, idegen nyelv)
hiányosságainak felmérése, hiányok pótlása, gyakorlása. Felkészítés a 9.
évfolyamra, a középiskolás életvitelre.
Logikai készségek fejlesztése, helyesírási készség, kommunikációs
készség fejlesztése, szövegértés.
Tartalmak: játékos problémamegoldás, logi-sztorik (2 fogl.) nyelvi
kommunikációs gyakorlatok, szókincsbıvítés, mesék, tanulságos
történetek feldolgozása, eljátszása (4 fogl.) anyanyelvi játékok, hallás
utáni megértés (2 óra)
III. Szociális kompetenciák fejlesztése
Idıkeret: októbertıl májusig heti 1 alkalom
Cél: reális énkép kialakítása, képes legyen másokkal együtt dolgozni,
képes legyen mások érzelmeit felismerni, társas kapcsolatait irányítani,
legyen megfelelı a stílusa, ismerje az etikett alapvetı szabályait, kezelje
322

érzelmeit, legyen kezdeményezı, találja meg az együttmőködés és a
versengés összhangját.
Tartalmak: fı kompetenciák fejlesztése: kommunikatív, együttélési,
érdekérvényesítı képességek fejlesztése.
Viselkedési normák: személyes viselkedés (konfliktuskezelés, üdvözlés,
segítés másokon, asszertivitás, mérsékelt hangnem használata,
testbeszéd, viselkedéskultúra)
Önmagával szembeni viselkedés (követelmények vállalása, etikus
viselkedés, érzelmek kifejezése, felelısség a tanulásban, kapcsolatokban.
Feladatokkal kapcsolatos viselkedés (kommunikáció feladatvégzés
közben, tartós figyelem, csoporton belüli aktivitás, mások elıtti
szerepvállalás. Környezettel szemben tanúsított viselkedés (környezet
megóvása, helyes étkezési szokások, közlekedés)
Módszer: csoportmunka, drámapedagógia, kooperatív, tesztek, kérdıívek,
kommunikációs gyakorlatok, stressz kezelési technikák
IV. Integrációt segítı programok
Idıkeret: 30 óra októbertıl májusig heti 1 alkalom
Módszer: egyéni, társas, kiscsoportos
Cél: a különbözı tevékenységi körökben való aktív részvétel, amely
lehetıvé teszi az ismeretszerzést, mozgáskultúra kialakulását,
kézügyesség fejlesztését, filmmővészetben való jártasságot,
természettudományokba való bepillantást, motorikus, esztétikai készség
fejlesztését, a fizikai és az állóképesség javulását.
Tartalom: önálló alkotások létrehozása, tánc, csapatjátékok
V. Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formái
Idıkeret: szeptembertıl májusig havi egy alkalom
Cél: a szaktanárokkal, kollégiumi nevelıkkel folyamatosan értékelni a
tanulók fejlıdését, feltárni a hiányosságokat, a fejlesztési feladatok
megtervezése és kijelölése.
Módszer: értékelı esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok,
hospitálásra épülı együttmőködés.
Tartalom: szóbeli értékelés, egyéni fejlıdési napló vezetése,
esettanulmányok
VI. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása
Idıkeret: októbertıl májusig heti 1 alkalom
Módszer: személyiségtesztek, pályaalkalmassági tesztek, egyéni
beszélgetések, motiváció, pályaválasztási börzéken való részvétel.
Cél: megismerni a gyerekek irányultságát, segíteni a megfelelı
iskolaválasztást, megismertetni a lehetıségekkel, a
követelményrendszerrel, mely képességeikkel összhangban van.
Tartalom: pályaorientációs foglalkozások, továbbtanulásra
323

12.5. A programot megvalósító pedagógiai tevékenységek az
egyes évfolyamokon
12.5.1. Kulcskompetenciák fejlesztése az AJKP 9.,elıkésztı
évfolyamán
Óraterv
I. Önálló tanulást segítı fejlesztés
Idıkeret: 8 óra
Módszer: kooperatív, egyéni beszélgetés, felmérés
Cél: megismerni a tanuló tanulási és magatartási zavarait, egyéni
tanulási stílusát. Segíteni a sikeres, személyre szabott tanulási technikák
elsajátítását, erısíteni a tanulási motivációt.
Tartalmak: egyéni beszélgetések (2 fogl.) teszt kitöltése (2 fogl.) játékos
feladatok, melyek a tanulók önismeretét erısítik, erısségek és
gyengeségek feltérképezése (4 fogl.)
II. Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése
Idıkeret: 8 óra
Módszer: kérdıíves felmérés, kooperatív, interaktív óra, dráma
Cél: A fı tantárgyak, (magyar, matematika, idegen nyelv)
hiányosságainak felmérése, hiányok pótlása, gyakorlása. Felkészítés a 9.
évfolyamra, a középiskolás életvitelre.
Logikai készségek fejlesztése, helyesírási készség, kommunikációs
készség fejlesztése, szövegértés.
Tartalmak: játékos problémamegoldás, logi-sztorik (2 fogl.) nyelvi
kommunikációs gyakorlatok, szókincsbıvítés, mesék, tanulságos
történetek feldolgozása, eljátszása (4 fogl.) anyanyelvi játékok, hallás
utáni megértés (2 óra)
III. Szociális kompetenciák fejlesztése
Idıkeret: októbertıl májusig heti 1 alkalom
Módszer: csoportmunka, drámapedagógia, kooperatív, tesztek, kérdıívek,
kommunikációs gyakorlatok, stressz kezelési technikák
Cél: reális énkép kialakítása, képes legyen másokkal együtt dolgozni,
képes legyen mások érzelmeit felismerni, társas kapcsolatait irányítani,
legyen megfelelı a stílusa, ismerje az etikett alapvetı szabályait, kezelje
érzelmeit, legyen kezdeményezı, találja meg az együttmőködés és a
versengés összhangját.
Tartalmak: fı kompetenciák fejlesztése: kommunikatív, együttélési,
érdekérvényesítı képességek fejlesztése. Viselkedési normák: személyes
324

viselkedés (konfliktuskezelés, üdvözlés, segítés másokon, asszertivitás,
mérsékelt hangnem használata, testbeszéd, viselkedéskultúra)
Önmagával szembeni viselkedés (követelmények vállalása, etikus
viselkedés, érzelmek kifejezése, felelısség a tanulásban, kapcsolatokban.
Feladatokkal kapcsolatos viselkedés (kommunikáció feladatvégzés
közben, tartós figyelem, csoporton belüli aktivitás, mások elıtti
szerepvállalás. Környezettel szemben tanúsított viselkedés (környezet
megóvása, helyes étkezési szokások, közlekedés)
IV. Integrációt segítı programok
Idıkeret: 30 óra októbertıl májusig heti 1 alkalom
Módszer: egyéni, társas, kiscsoportos
Cél: a különbözı tevékenységi körökben való aktív részvétel, amely
lehetıvé teszi az ismeretszerzést, mozgáskultúra kialakulását,
kézügyesség fejlesztését, filmmővészetben való jártasságot,
természettudományokba való bepillantást, motorikus, esztétikai készség
fejlesztését, a fizikai és az állóképesség javulását.
Tartalom: önálló alkotások létrehozása, tánc, csapatjátékok
V. Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formái
Idıkeret: szeptembertıl májusig havi egy alkalom
Cél: a szaktanárokkal, kollégiumi nevelıkkel folyamatosan értékelni a
tanulók fejlıdését, feltárni a hiányosságokat, a fejlesztési feladatok
megtervezése és kijelölése.
Módszer: értékelı esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok,
hospitálásra épülı együttmőködés.
Tartalom: szóbeli értékelés, egyéni fejlıdési napló vezetése,
esettanulmányok
VI. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása
Idıkeret: októbertıl májusig heti 1 alkalom
Módszer: személyiségtesztek, pályaalkalmassági tesztek, egyéni
beszélgetések, motiválás, pályaválasztási börzéken való részvétel
Cél: megismerni a gyerekek irányultságát, segíteni a megfelelı
iskolaválasztást, megismertetni a lehetıségekkel, a
követelményrendszerrel, mely képességeikkel összhangban van.
Tartalom: pályaorientációs foglalkozások, továbbtanulásra felkészítı
program
325

12.5.2. Kulcskompetenciák fejlesztése az AJKP 9. évfolyamán
Óraterv
I. A középiskolai életbe való integráció segítése
Idıkeret: 8 óra
Módszer: kooperatív, project, egyéni, kiscsoportos
Cél: az iskolai környezetbe való sikeres beilleszkedés elısegítése, egyéni
(pozitív énkép, a fejlıdés igénye, kreativitás) és társas kompetenciák
(tolerancia, kooperatív képességek fejlesztése, konfliktuskezelés)
Tartalmak:
• egyéni beszélgetések, az iskolában nehézséget okozó szituációk
analizálása, jegyzetek készítése /4 fogl./
• kooperatív foglakozások, projectek (cél-és félelemfa készítése, reális
énkép kialakítása, erısségeink-gyengeségeink áttekintése) /3 fogl./
• szituációs játékok (konfliktuskezelés bevezetése) /1 fogl./
II. Tanulásmódszertan
Idıkeret: 12 óra
Módszer: kooperatív, majd kiscsoportos
Cél: a tanulási stílusok felmérése, a hatékony tanulási technikák
elsajátítása, a problémát okozó kompetenciaterületekre koncentrálva
egyéni, illetve együttmőködésen alapuló kiscsoportos fejlesztés,
problémák megfogalmazásának képességfejlesztése
Tartalmak:
• kérdıív kitöltése és feldolgozása /2 fogl./
• tanulási szokások, tanulási környezet /1 fogl./
társas tanulás elınyei, hátrányai, hatékonysága /1 óra/
• ÁKOFE módszer feldolgozása /2 fogl./
• Problémás területek feltérképezése /2 fogl./
• Társas segítségnyújtás és korrepetáló foglalkozások megszervezése
/4 óra/
III. Önismeret
Idıkeret: 8 óra
Módszer: egyéni és kooperatív
Cél: a félévi eredmények tapasztalatainak tükrében önértékelés, belsı
harmóniára való törekvés, önbizalom, a fejlıdés igénye
Tartalmak:
- kérdıív kitöltése és feldolgozása (kudarckerülés, sikerorientáltság)
/2 fogl./
- önismereti játékok /2 fogl./
- szituációs vagy drámajátékok /2 fogl./
326

- tervezés, fejlıdés útjai /2fogl./
II. Életpálya-építési kompetenciák
Idıkeret: 8 óra
Módszer: egyéni, kooperatív
Cél: helyzet meghatározás alapján alkalmasság a célok
megfogalmazására, a megvalósítás lépéseinek meghatározására és
sorrendezésére, az idıvel való gazdálkodásra, a kockázatelemzésre és a
kockázatok kiküszöbölésének módjára, az akadályok elhárítására.
Tartalmak:
- Hol járok most? –erısségek és gyenge pontok (kérdıív kitöltése és
feldolgozása) /1 fogl./
- Projectmunka (pl. álomhivatás bemutatása: elıkészületek, tervezés,
kutatás, kivitelezés) /4 fogl./
- Szituációs játékok a projecthez kapcsolódva (kockázatelemzés) /1
fogl./
- Drámajáték (döntési kompetencia fejlesztése) /2 fogl./
12.5.3. Kulcskompetenciák fejlesztése az AJKP 10. évfolyamán
Óraterv
I. Életpálya-építési kompetenciák: a tudatos tervezés
Idıkeret: 8 óra
Módszer: egyéni, kooperatív
Cél: a 9. évfolyam tapasztalatainak kamatoztatása, képesség a pillanatnyi
körülmények, lehetıségek, ismeretek, képességek, érdeklıdés és vágyak
megítélésére, tervezés
Tartalmak:
- helyzetértékelı kérdıívek (tavalyi év tapasztalatai alapján az idei év
céljai, szociometria az iskolai közösségre és a kollégiumi csoportra)
kitöltése és feldolgozása /2 fogl./
- projectmunka (cél és eszközsün elkészítése, majd süncsaláddá
olvasztása, sünszociometria: elıkészületek, tervezés, kutatás,
kivitelezés) /4 fogl./
- önismereti játékok és kooperatív foglalkozás (akadályok, félelmeink
felmérése és leküzdése) /2 fogl./
I. Tanulásmódszertan
Idıkeret: 4 óra
Módszer: kooperatív
Cél: a tapasztalatok alapján a hatékony tanulási technikák tökéletesítése,
gyengeségek, hibás módszerek feltérképezése és kiküszöbölése
Tartalmak:
327

- a tanulási stílusok és szokások alapján kiscsoportok alakítása,
próbatanórák /2 fogl./
- kooperatív foglalkozás (lényegkiemelı, problémamegoldó deduktív
és analizáló kompetenciák fejlesztése) /2 fogl./
II. Önismeret
Idıkeret: 12 óra
Módszer: egyéni beszélgetések, kooperatív munka
Cél: önszabályozás (önkontroll, megbízhatóság, alkalmazkodás), empátia
(mások megértése és fejlesztése, szükségleteik felismerése, sokszínőség
értékelése, érzelmi feszültségek érzékelése), motiváció
(kezdeményezıkészség, optimizmus, elkötelezıdés,
teljesítményösztönzés); társas készségek (befolyásolás, konfliktuskezelés,
irányítás, kapcsolatépítés)
Tartalmak:
- Kérdıívek kitöltése és feldolgozása (önszabályozás, megbízhatóság)
/2 fogl./
- Szituációs játékok (empátia) /2 fogl./
- Kérdıívek kitöltése és feldolgozása (kitartás) /2 fogl./
- Dráma (motiváció) /4 fogl./
- Kooperatív foglalkozások: munka a csoportban (alkalmazkodás,
irányítás, befolyásolás), együttmőködést igénylı játékok /2 fogl./
IV. Motiváció
Idıkeret: 4 óra
Módszer: egyéni és kooperatív
Cél: az iskolai és a privát életet érintı motiváció fejlesztése
Tartalmak:
- kooperatív foglalkozás (mi a motiváció, mely faktorok alkotják és
befolyásolják) /1 fogl./
- kooperatív foglalkozások (tevékenységek motivációval és anélkül – a
tanuláshoz szükséges motiváció) /1 fogl./
- dráma /2 fogl./
V. Életmód, életvitel
Idıkeret: 8 óra
Módszer: egyéni és kooperatív, frontális
Cél: tudatosság a kapcsolatokban, barátságra és a szerelemre való
képesség, nemi szerepek szülıi, családi szerepek megismerése
Tartalmak:
- szexuális élet (védınıi elıadások, szituációs és drámajátékok: a
felelısség kérdése) /4 fogl./
- kooperatív foglalkozások: elkötelezıdés, hőség a barátságban és a
párkapcsolatokban /2 fogl./
- dráma: családon belüli erıszak kérdése /2 fogl./
328

12.5.4. Kulcskompetenciák fejlesztése az AJKP 11. évfolyamán
Óraterv
I. Kommunikáció
Idıkeret: 8 óra
Módszer: kooperatív, gyakorlati tevékenység, páros munka, önálló
produkció
Cél: tájékozódási készség, a saját szempont szerinti információ források,
informátorok megtalálása, a szerepnek megfelelı kommunikáció
alkalmazása.
Tartalmak:
• hivatalos levél, szabvány önéletrajz (2 fogl.)
• tájékozódás, adatok pontos megjelenítése az adatlapokon (2 fogl. )
• szóbeli szituációs helyzetek gyakorlása (4 fogl. )
II. Pályaorientáció, önismeret
Idıkeret: 8 óra
Módszer: kérdıív, győjtımunka, project, csapatmunka
Cél: a szakmához, pályához kötıdı alapvetı készségek – kommunikációs,
logikai, manuális, mozgásos, empatikus – személy szerinti megismerése,
az erısségek feltérképezése. Ki miben jó?
Tartalmak:
• kérdıívek kitöltése, feldolgozása (2 fogl.)
• az alapvetı készségeket igénylı feladatok, játékok (3 fogl.)
• hivatások összegyőjtése, tablókészítés (2 fogl.)
• elmélyülés a „kinézett„ szakmában (1 fogl.)
III. Életpálya – építés
Idıkeret: 8 óra
Módszer: tréning, szimulációs játék, esettanulmányok, filmrészletek
csoportos feldolgozása
Cél: a társadalmi normák, szerepek megismerése, szabálykövetés,
együttmőködés, önreflexió, tolerancia
Tartalmak:
• a társadalmi rétegzıdés és az iskolaválasztás összefüggése (2 fogl.
• tudás és rang (2 fogl.)
• a pályaorientáció alapvetı kérdései (1 fogl.)
• filmvetítés és feldolgozás (3 fogl.)
12.5.5. Kulcskompetenciák fejlesztése az AJKP 12. évfolyamán
Óraterv
329

I. Pályaorientáció, pályaválasztás
Idıkeret: 8 óra
Módszer: győjtımunka, kiállítások, elıadások
Cél: életpálya - stratégia elkészítése, alternatívák felállítása döntéshozatal
Tartalmak:
• továbbtanulást, pályakezdést támogató programok (2 fogl.)
• a felvételi eljárás szabályainak megismertetése (1 fogl.)
• az érettségi utáni felsıfokú (FSZ), és emeltszintő szakképzés
jelentése, lehetıségei (1 fogl.)
• részvétel a pályaválasztási börzén (2 fogl.)
• továbbtanulási és munkaerı-piaci esélyek (2 fogl.)
• támogatás a továbbtanulás irányának eldöntésében
II. Életpálya - építés
Idıkeret: 8 óra
Módszer: vita, esettanulmányok feldolgozása, bemutatók, kiselıadások,
szituációs játékok
Cél: aktív, kiscsoportos együttmőködés, munkamegosztás, tolerancia,
sportszerőség, mások szempontjainak érzékelése
Tartalmak:
1. munkahelyek, szakmák megismertetése a munkaügyi központ
bevonásával (4 fogl.)
2. vállalkozói típusok, a jó vállalkozó ismérvei (2 fogl.)
3. a közszférában dolgozók (2 fogl.)
III. Szociális, életviteli kompetenciák
Idıkeret: 8 óra
Módszer: vita, dráma, kooperatív, esettanulmányok
Cél: harmonikus viszony a korosztályhoz és a nemzedékekhez,
barátságra, szerelemre való képesség, tudatosság a párkapcsolatokban,
nemi és családi szerepek, felnıttes élet és viselkedés
Tartalmak:
• szabad véleményalkotás, vitakészség (2 fogl.)
• aktív felelısségtudat (2 fogl.)
• szociális érzékenység (2 fogl.)
1. konfliktuskezelés, problémamegoldás (2 fogl.)
13. A kollégiumi nevelés minısége, eredményessége
Az intézményi minıségirányítási program foglalja rendszerbe, hogy
milyen eljárásrend alapján zajlanak a belsı pedagógiai vizsgálatok és
mérések, illetve milyen szabály alapján veszik figyelembe a belsı és külsı
vizsgálatok és mérések eredményeit. A tanulók kollégiumban történı
értékelésének módját az intézmény házirendje szabályozza.
330

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelıoktató
munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke
A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/94.(VI.8.) MKM
rendelet 7. számú melléklete –Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények
kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszerelésérıl - rendelkezik, hogy a
kollégiumnak milyen eszközökkel kell rendelkeznie a jogszerő és
eredményes mőködéséhez –ezek a kollégiumban rendelkezésre állnak.
A TÁMOP 3.1.4./08/2 projekt keretében az eszközfejlesztések
folyamatban vannak.
A kollégium informatikai stratégiája
Az informatikai stratégia alapvetı célja, hogy a jelenlegi állapotok
felmérését, értékelését követıen, rövid és középtávú informatikai célokat
fogalmazzon meg.
Az informatikai stratégiának az információs rendszer az alapeleme.
Az I.Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános
Iskola és Óvoda információs rendszere, egyrészt a tulajdonában és
kezelésében lévı
számítógépes hálózat – számítógépek és számítástechnikai eszközök
összekapcsolt rendszere, hálózati eszközöket és a kapcsolódó
vezetékrendszert is beleértve – valamint az ezeken futtatható
alkalmazások és szolgáltatások összessége.
Ez egy több szegmenső intranet hálózatot jelent. Ennek egyik elkülönült
szegmense a kollégium hálózata.
Internet hozzáférés a Sulinet végponti berendezésen keresztül biztosított.
A sávszélesség eredetileg 1 Mb/s, amit öt éve dupláztak, de 8 Mb/s lenne
optimális.
331

Jelen stratégia a kollégiumi hálózatra és azon megvalósuló
szolgáltatásokra vonatkozik.
Helyzetelemzés
Kezdetek
Az Írisz-Sulinet program keretében 1997. decemberében kaptuk az elsı
számítógépeinket. Ezek multimédiás HP konfigurációk voltak – összesen
6 db –, Win95 operációs rendszerrel, sok-sok tanulást segítı CD -vel
egyetemben.
Kialakítottunk egy számítógépes termet ahol elhelyeztük ezeket az
eszközöket, és felügyelet mellett használhatták kollégista diákjaink
tanuláshoz, szórakozáshoz.
Internet hozzáférést biztosító végponti berendezést is felszereltek, s így
hálózatba is köthettük gépeinket. Annak érdekében, hogy egyszerre minél
több diákunk számítógéphez, illetve internet eléréshez jusson, már
kevésnek bizonyult az eredeti 6 db gépbıl álló „hálózat”.
Évek során különféle szponzori felajánlásoknak köszönhetıen több
tucatnyi használt számítógépet kaptunk. Ezek hosszabb-rövidebb ideig
mőködtek is, de nagyjából egységes konfigurációt nehéz volt belılük
létrehozni. (Gyakran 2-3 gépbıl kellett egy igazán használhatót
összerakni.)
A 2000-es évek elején, ennek ellenére megfogalmazódott az elsı
informatikai koncepciónk, miszerint építsünk ki minden lakószobára
kiterjedı csillagpontos hálózatot. Számítógépes ellátást pedig használt
számítógépek vásárlásával biztosítsuk.
A feladat tehát adott volt, csupán személyi és tárgyi feltételeket kellett
hozzárendelni. A fenntartó rendszergazda státuszt biztosított, a kollégium
332

akkori vezetése pedig felkutatta a legjobb árajánlatot adó kereskedelmi
egységet, ahonnét folyamatosan beszerezhettük a szükséges használt
számítógépeket.
A hálózat kiépítése
Technikai megvalósítása sajátságosan történt. Szakmai vezetéssel, de
házilagos kivitelezésben, több lépcsıben valósult meg a számítógép
hálózatunk.
Elıször az irodák, tanári szoba, könyvtár és az aula lett „behálózva”, majd
az alsó két emelet az épület mindkét (fiú-lány) oldalán. Számítógép nem
jutott mindenhová, hiszen folyamatos és gyors volt az állomány
amortizációja.
A 2003/2004. tanév végéig tartott ez az állapot úgy, hogy közben a
vezetékezés a felsıbb emeletek felé folytatódott. Ekkor még csak kb. 28-
30 kliensbıl álló hálózatunk volt (beleértve az irodai gépeket is).
2004. májusára konfiguráltunk és munkába állítottunk egy Linux proxy
szervert, s ezáltal elindulhatott a RózsaNet névre hallgató
tartalomszolgáltatás (levelezı rendszer, internet megosztás, webchat,
fotóalbum).
Sajnos a kezdeti lelkesedés hamar megtört. A következı tanév –
2004/2005 – úgy kezdıdött, hogy a fenntartó önkormányzat,
racionalizálási programja keretében, megszőntette a rendszergazdai
státuszt. Megjegyzendı, hogy nem sokkal késıbb egy törvényi
szabályozásnak köszönhetıen, 2007. január 1-tıl, oktatási intézményben
300 fıs tanulói létszám alatt, nem lehetséges rendszergazda alkalmazása.
Természetesen ez kihatott hálózatunk további építésére, fejlesztésére.
Kitőzött céljainknak még csak a felét sem értük el, és éppen csak
rendszerbe álltak elsı P2-es gépeink (informatika szakos diákjaink
legnagyobb örömére). Ráadásul küszöbön állt az AJKP program elindítása
is, ami új helyzetet teremtett. Éppen ezért az igazi hálózati fejlesztések
333

csak ezután kezdıdtek el, csüggedés helyett újrafogalmaztuk céljainkat a
következık szerint:
Legyen minden lakószobában legalább P3-as szintő számítógép, amelyen
a WinXP Pro operációs rendszer futtatható, az Ms Office 2003
alkalmazások és a beépített browser segítségével elérhetı az internet.
Aktuálisan erre rásegített az IHM és a Microsoft között 2004. tavaszán
megkötött Tisztaszoftver Program megállapodás is.
Tehát a 2004/2005. tanév elején úgy álltunk, hogy a vezetékrendszer a
legfelsı szinten még nem volt kész, és a szobák több mint felében
egyáltalán nem volt még számítógép. A tanulói gépek tekintetében
összesen 56 szobában kellett biztosítanunk számítógépet, természetesen
a már meglévık P3-asra cserélésével.
A budapesti székhelyő Makrotex Kft. tekintetében megfelelı partnert
találtunk, ahonnét folyamatosan, elfogadható minıségő és árú használt
számítógépeket vásárolhattunk.
2004. november végétıl pontosan három éven át összesen 71 db komplett
számítógépet és 57 db különféle márkájú és típusú 17”-os használt
monitort vásároltunk.
Beszerzések részletesen:
1. 2004.nov.29. 25 db. Fujitsu Siemens 650 szg. + 25 db. IBM E74
17” monitor
2. 2005.ápr.05. 10 db. Fujitsu Siemens 650 szg. –
3. 2005.szept.23. – 9 db. Belinea
17” monitor
4. 2005.okt.21. 12 db. Dell Optiplex GX 110 szg. –
5. 2006.szept.27. 12 db. Fujitsu Siemens 933 szg. + 6 db. Belinea
17” monitor
6. 2006.nov.27. 5 db. PowerMate NEC P4 szg. –
7. 2007.nov. 7 db. HP compaq P4 szg. + 10 db. Dell E771p
17” mon.
334

17” monitor
és
7 db. HP TFT
A fenti beszerzési listából is látható, hogy a 2006/2007. tanév elején, azaz
két év alatt elértük, hogy a hálózat kiépítése teljes lett (vezetékezés,
hálózati eszközök bıvítése, cseréje) és mind az 56 lakószobában – melyek
4 fısek – P3-as számítógép került.
Telepítésüket, karbantartásukat, hálózati felügyeletüket és leltári
állapotukat (mi hova lett kiadva), éves és napi szinten folyamatosan
végeztük.
Az eszközállomány használhatósága kezdetben alig változott, csupán 4
számítógép és valamivel több monitor (inkább régebbi 14” mérető)
hibásodott meg véglegesen.
Köszönhetı volt ez a rendszeres karbantartásnak és odafigyelésnek.
Természetesen a kiesı gépeket pótolni tudtuk a tartalékból.
A 2008/2009-es tanévkezdés nagy változásokat hozott. Intézményi
integráció történt, s ennek következtében az I. Béla Gimnázium,
Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda
tagintézménye lett a kollégium. A technikai eszközök felügyelete, és a
számítógépes hálózat mőködtetése, karbantartása a Gimnázium
hatáskörébe került. Egy fıállású rendszergazda látja el a feladatokat az
intézményi társulás telephelyein.
SWOT analízis
ERİSSÉGEK
GYENGESÉGEK
– új módszerekre nyitott – elavult gépek
335

tantestület
– pedagógusok
ismeretei
– pedagógusok egy része jól hiányosak
kezeli az IKT eszközöket
– nem mindenki tudja
kezelni
– az intézményvezetés pozitív az IKT eszközöket
hozzáállása
LEHETİSÉGEK
VESZÉLYEK
– pályázatok – alacsony
munkabérek
– szponzorok bevonása – pedagógusok
leterheltsége
amortizációja
– eszközök gyors
Pedagógiai értékelés
Évekkel ezelıtt úgy döntöttünk, hogy mivel a számítógépek
használatának célja a tanulás és felkészülés támogatása, ezért a
lakószobákba helyeztük el a hálózatba kapcsolt számítógépeket. Az
informatikai szabályzatban és a házirendben is rögzítettük, hogy tanóra
alatt csak tanulási célra használhatják a diákok a számítógépeket.
Hatékony keresési és böngészési eljárással a tanulás, ismeretszerzés így
könnyebbé vált. A teljes Office programcsomaghoz való korlátlan és
könnyő hozzáférés (4 diákra jut 1 gép) egyedülállóan és kiválóan
támogatta az iskolai informatikai tanulmányokat. E a lehetıség
megteremtése unikumnak és nagy elırelépésnek számít a tanulás
segítésében. Különösen igaz ez a hátrányos helyzető (HH) diákok
esetében, akiknek az internethez való hozzáférése sok esetben csak itt
lehetséges.
336

Eredményeink mellett ennek a fejlesztésnek voltak árnyoldalai is.
Tanulóink többször használták a számítógépeket olyan célra, amit
pedagógiailag nem támogattunk.
Rövidtávú célok
Kollégiumi pedagógiai programunk célul tőzte ki a különbözı
kulcskompetenciák fejlesztését, így a tanulói digitális kompetencia
fejlesztését is. Célunk az IKT – alapú eszközök mindennapi használata
felkészítı jellegő foglalkozásokon, projektmunkában, különbözı
kompetenciák fejlesztésében, tanulásban, témahéten. A kollégium tanárai
közüli mindenki rendelkezik felhasználói szintő informatikai
kompetenciákkal. Speciális ismereteket a tantestület tagjai további IKT
továbbképzéseken szerezhetnek. A számítógéppel támogatott mérések,
amelyek jelenleg is folynak az AJKP program részeként – fejlesztése
(szoftver - frissítés), bıvítése szükséges.
Közösségi terek hálózati lefedését illetıen a kollégium aulájában
elhelyezett vezeték nélküli hálózati eszköz (WiFi) telepítésével lehetséges
megoldani.
Kollégiumunk honlapja az intézményi társulás webhelyén elérhetı.
Fejlesztés alatt áll, de tartalommal való feltöltése tovább már nem
halasztható. Az AJKP közösségi portálon folyamatosan „jelen vagyunk”,
hírekrıl, eseményekrıl rendszeresen tudósítunk. Látogatottsága a többi
intézményhez képest közepesnek mondható. Segíteni kell AJKP-s
diákjainkat, hogy minél többen kapjanak kedvet a honlapon való
publikálásra.
Szülıkkel, tanulóinkkal bıvíteni kell a kapcsolattartást elektonikus
levelezés segítségével. (egyelıre kevés helyen lehetséges)
Az elemzı részben felvázolt, a kezdetekhez képest kedvezıtlen irányba
megváltozott hálózati felügyelet, karbantartás, ellenırzés azt
eredményezte, hogy a géppark amortizálódott. A számítógép állomány
337

(P3, 128 MB RAM stb.) mára elavult, fejlesztésük gazdaságtalan. Már
nincs is annyi használható gép, hogy jusson minden szobába.
Generációváltásnak pedig jelentıs anyagi vonzata lenne.
E miatt és a pedagógiai értékelésben leírtak miatt célszerő egy új
koncepciót fölvázolni.
A számítógép-hálózat és a gépek kiosztásának átszervezése
Az a helyzet, hogy minden lakószobába számítógépet helyezzünk el, nem
tartható fönn hosszútávon. Megváltozott a szobákban való tanulás
lehetısége is, csak a legjobb tanulók kapják ezt a kedvezményt. A többség
a csoportnak kijelölt tanulószobán (minden emeleten ill. folyosón van
ilyen) teljesíti a törvényben elıírt, kötelezı napi 3 óra tanórát.
A fentiek alapján célszerőnek látszik az emeleti tanulószobákban
elhelyezni a számítógépeket és kiépíteni az internet elérés lehetıségét.
Ezáltal biztosítani lehet, hogy akinek szükséges a felkészüléshez, tanári
kontroll alatt használhassa a számítógépet ill. az internet szolgáltatásait.
Meg kell oldani, hogy a kollégiumban csak egyéni jelszóval
jelentkezhessenek be a tanulók a számítógépekre. Tartalomszőréssel is
segíteni lehet az internet használatának pedagógiailag helyes módját.
Ezáltal tanulóidın kívül is szabályozni lehet a gépeken folyó hálózati
tevékenységet. Este 21 óra után, amikor a házirend szerint éjszakai
pihenésre való felkészülés van, az ügyeletes tanár könnyebben tudja
ellenırizni a számítógépek kikapcsolását.
Technikai megvalósítás
Tanulószobánként 3 db számítógép elhelyezése elegendı. Mivel egy
emeleten kettı tanulószoba van, és négy emeletrıl van szó, így összesen
nyolc tanulószobában kell biztosítani 24 db számítógépet. Átlagosan
minden 8. tanulóra fog jutni munkaállomás.
338

A vezetékek kiépítése nem szükséges, mert mindegyik tanulószobában
van 1 db falicsatlakozó. Egy 4 portos switch-el (összesen 8 db kell)
megoldható a gépek hálózatba kapcsolása.
A szükséges 24 db számítógépet a jelenlegi készletbıl való kiválogatás és
feljavítás során rendszerbe állíthatjuk.
A számítógépek állagmegóvása is megoldandó feladat (rongálás, lopás
megelızése stb.), ami lehetséges a tanulószobák nyitvatartási rendjének
szabályozásával is.
A számítógép állomány korszerősítésébe és növelésébe besegíthet a
tanulói laptop-program, amely a kompetencia alapú oktatás
megvalósítását támogatná.
Középtávú célok
Középtávon mindenképpen a számítógépek generációváltásának kell
bekövetkeznie.
Pályázati lehetıségek felhasználásával azon leszünk, hogy ez
megvalósulhasson.
Várható, hogy egyre több tanuló fog rendelkezni saját, hordozható, vagy
asztali számítógéppel, amit a kollégiumban is használhat. Ennek módját
már szabályoztuk az Informatikai Szabályzatban, ennek alapján továbbra
is lehetısége lesz a kollégista diáknak saját számítógépét használni. Ezzel
tovább bıvítjük digitális pedagógiánkat, az IKT- alapú pedagógiai
módszertan használatát.
Ezzel szemben az Országos Környezetvédelmi Tanács a 2009. májusi
„Tanulás a fenntarthatóságért” címő munkaanyagában a következıt
fogalmazta meg:
„Ne várjunk környezettudatos viselkedést olyan emberektıl, akik munkaés
szabadidejük túlnyomó részét az elektronikus távközlési hálózatok
339

termináljaihoz kötve töltik, kora gyermekkoruktól a késı öregségig. Az
informatika-függıség visszaszorítása a közoktatásban, a média-függıségé
a szabadidıben, a fizikai valóság emancipálása a virtuális világ ellenırzı
befolyása alól mindennél fontosabb cél. Az elektronikus szórakoztatóipar,
amelynek az internet csupán egy része, minden emberi tevékenységet a
maga képére formál, hogy pótlólagos piacokhoz jusson. Minden
kábítószernél veszedelmesebb menekülést kínál a valóságból: egy
túlnépesedett bolygó rohamosan degradálódó élıvilágának,
fenntarthatatlan társadalmi berendezkedésének, a városi és falusi élet
egyre sivárabb színtereinek realitásából.
…a fenntarthatóság követelménye: kimenteni a felnövekvı nemzedéket a
globális Akárhol virtuális világából, a távközlési technika közvetítésével
zajló érintkezések hálózatából. Visszaadni a Hely jelentıségét, a pillanat
méltóságát, a Másik személyes jelenlétén alapuló kapcsolatok
gazdagságát.
…A médiumok kínálatának alternatívája ugyanis a szolidáris közösség, az
értelmes munka, a testedzés, a könyv, az ígéretes jövı...”
Informatikai stratégiánk megvalósításában ezt az ajánlást érdemes
fontolóra venni.
A kollégiumi informatikai stratégia összefoglalása
A helyzetelemzésbıl megtudható, hogy hogyan és honnan indultunk.
Jelen helyzet röviden úgy fogalmazható meg, hogy informatikai
eszközállományunk roncsolódott állapotban van.
E tényt és az ezzel kapcsolatos pedagógiai tapasztalatokat összevetve,
továbbra is a szórt számítógépes hálózat megtartása mellett maradunk,
de a lakószobákban elhelyezett gépek helyett, az emeleti tanulószobákat
egyben számítógépes termekké alakítjuk.
340

Az óvoda nevelési programja
341

Bevezetı
Nevelési Programunkat a 255/ XI. 20. / Kormányrendelet alapján 2010.
március hónapjában felülvizsgáltuk. Helyi Nevelési Programunk saját
készítéső, a kompetencia alapú óvodai programcsomag és az Óvodai
nevelés a mővészetek eszközeivel címő programnak sajátosságait
központba helyezı. A program alappillére kettıs, az érzelmekre épít és a
gyermek tevékenységét, alkotókészségének fejlesztését
hangsúlyozza, és a gyermeki kompetenciák, képességek egyéni,
differenciált fejlesztését biztosítja. A képességfejlesztésnél azoknak a
képességeknek a fejlesztése az elsıdleges (értelmi, testi,
kommunikációs, szociális), amelyek megalapozzák a
kulcskompetenciákat, az óvoda iskola átmenetet. Ezek nevelési
programunkba történı hangsúlyos beépítése a kompetencia elvő
nevelés fenntarthatóságát szolgálja.
Az Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel címő óvodai program átfogja
a teljes óvodáskor nevelı-fejlesztı munkáját.
Az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült. Ez a program
magába foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait azért,
hogy a tradicionális értékeket megırizze. Ugyanakkor arra késztet
bennünket óvodapedagógusokat, hogy az egész napi óvodai életet még
differenciáltabban, az egyéni szükségleteket, képességeket
figyelembe véve szervezzük meg, melyben a kompetencia
programcsomag alkalmazása segíti mindennapjainkat.
A kompetencia-módszerrel a természeti, az emberi, tárgyi
környezetük megismertetését úgy irányítjuk, hogy a gyermekek a
közvetlen környezetükben szerezzenek tapasztalatokat, jussanak az
AHA felfedezés élményéhez.
Az óvodás korosztályra mozgásigény jellemzı, ezért a program a
mindennapi szabad mozgáson túl beiktat szervezett mozgásokat is, hogy
a gyermekek életkorának megfelelıen fejlıdjön keringési, légzési
rendszerük, csont- és izomrendszerük, teherbíró képességük.
Az egészségtudatos magatartás kialakítását helyi programunk kiemelten
kezeli.
Óvodapedagógusaink alkalmasak a program megvalósítására, magas
szinten kreatívak, kellı beleéléssel közvetítik az esztétikai értékeket,
emellett a differenciált fejlesztés tekintetében is tapasztaltak.
A mővészetek eszközeivel program cél-, feladat-, tevékenységrendszerét
megtartva a belsı tartalmat igazítottuk a saját nevelési gyakorlatunkhoz,
a kompetencia programcsomag alkalmazását is beleillesztve.
A PROGRAMUNK ALAPELVE
342

Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, egyenlı hozzáférést biztosító
érzelemgazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy
jelenik meg, hogy egyéni készségeinek és képességeinek
kibontakoztatásával, gyermeki tartást, önállóságot, s ebbıl az
önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és
önmegvalósítási lehetıséget ad a gyermeknek.
KIINDULÁSI PONTJAINK
Minden gyermek egyéni készségei és a saját képességrendszerének,
figyelembe vételével nevelhetı, fejleszthetı. Ennek érdekében az
elmúlt idıszakban valamennyi közoktatás – fejlesztési innovációt
megismertünk, s az óvoda adottságai és igényei figyelembevételével
alkalmazzuk.
Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója.
Ezért a felnıttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt,
hogy „Tisztellek Téged, Fontos vagy Nekem, Csakis Rád figyelek és
Segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre”.
Minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit,
de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel
természetesen, minden lelki feszültség nélkül.
GYERMEKKÉPÜNK
Gyermekképünket a következıképpen tudjuk összegezni. Feltételezzük,
hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez,
alkotó tevékenységekhez, ha mindezt megkapják az óvodában, kialakul
óvodás tartásuk, önállóak, nyugodtak, kiegyensúlyozottak lesznek,
tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Érzelmileg gazdagok, kötıdnek a
községhez, ahol élnek, környezetükben jól tájékozódnak, nyitottak,
érdeklıdıek. Önmagukat és másokat értékelni tudók, a különbözıségeket
elfogadó, befogadó együttmőködıkké válnak, minden gyerek számára
biztosítja az egyenlı hozzáférést. Rendelkeznek a tanuláshoz szükséges
képességekkel, alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére.
Óvodai nevelésünk a nemi sztereotípiák erısítését kerüli, elısegíti a
nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontását.
1. Óvodánk adatai
Az intézményünk társulásban mőködik 2008.08.04-tıl.
Az intézmény neve: I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola,
Kollégium, Általános Iskola és Óvoda
Az intézmény székhelye és címe: 7100 Szekszárd, Kadarka u.25-27.
343

Tagintézmény neve: I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj Amália
Óvodája
Tagintézmény címe: 7056 Szedres, Széchenyi utca 44.
Telefonszáma: +36-74/434-009
Fenntartó neve: Szekszárd és Szedres Közoktatási Intézményfenntartó
Társulása
Címe: 7100 Szekszárd, Béla király tér. 8.
Az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységünk:
Óvodai nevelés
halmozottan hátrányos helyzető gyermekek integrált óvodai
nevelése /IPR/
Sajátos nevelési igényő gyerekek óvodai nevelése
enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek nevelése integráltan
beszédfogyatékos gyermekek nevelése integráltan
megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra
visszavezethetı, illetve organikus okra vissza nem vezethetı tartós
és súlyos rendellenességgel küzdı gyerekek óvodai nevelése
integráltan.
Óvodai intézményi közétkeztetés
intézményi kedvezményes étkeztetés
intézményi ingyenes étkeztetés
Az óvoda 3 csoportos, férıhelyek száma 75.
Helyzetkép az óvodáról
Szedres község Tolna megye középsı részén, a megyeközponttól,
Szekszárdtól 16 km-re, északra fekszik a 63-as fıútvonal mentén.
A községet Bezerédj István alapította 1836-ban, nevét az általa telepített
szederfákról kapta, melyek hosszú évtizedekig a selyemhernyó
tenyésztést szolgálták. Bezerédj István felesége Bezerédj Amália,
lakóhelyükön Hídja – pusztán 1836-ban országosan az elsık között
kisdedóvót hozott létre. Itt saját gyermekével, Flórival együtt nevelte a
pusztán élı kisgyermekeket. Egyedül álló kezdeményezése, hogy megírta
a Flóri könyvét, amely a kisgyermekek neveléséhez szükséges alapvetı
ismereteket tartalmazott. Ezen a falunkhoz tartozó településen haláluk
után tovább mőködött az óvoda egészen az 1960-as évekig. 1999-ben
vette fel Bezerédj Amália nevét, akinek örökségét tisztelettel ápoljuk,
óvodánkban emlékfal hívja fel erre a figyelmet.
A község lakóinak száma jelenleg 2450fı.
Az óvodásgyermekek száma jelenleg 75fı.
Az etnikai gyermekek száma 20-26 fı között mozog.
A szülık egy része Szekszárdra jár dolgozni. Az utóbbi években a
344

nagyvállalatok sorra megszőntek, vagy a dolgozói létszámot
csökkentették, így a szülık közül sokan váltak munkanélkülivé. (Kb.
20%)
A családok kertes családi házakban élnek, így lehetıség van kiegészítı
tevékenység folytatására (pl. növénytermesztésre, állattartásra).
Óvodánkba járnak Szedres község közigazgatási területérıl, valamint
Jánosmajorból.
Mai óvodánk elıdje az 1943-44-es évben kezdett épülni 2 csoportos
óvodának. A jelenlegi állapotát 1979-ben nyerte el. Az építésben a szülık
és a község lakói aktívan részt vettek, szinte minden társadalmi
munkában készült. Óvodánk 1999-ben vette fel Bezerédj Amália nevét.
A demográfiai hullám óvodánkat is elérte, fokozatosan csökkent a
gyermekek létszáma így az öt mőködı csoport száma háromra csökkent.
A csoportszobák száma 4, ebbıl 3-nak a mérete 50 m 2 , 1-nek 36 m 2 , a 42
m 2 -es csoportterembıl alakítottuk ki a tornaszobát. A csoportok
alapterületébıl a berendezések 10-15 m 2 -t foglalnak el.
A csoportokban folyik a nevelı-oktató munka, továbbá az étkeztetés és az
altatás is. A gyermekcsoportok szerkezete heterogén, vegyes korcsoportú.
A csoportonként 2 óvónı foglalkozik heti váltásban nyitástól-zárásig a
gyermekekkel.
Az óvoda 6:30-17:00 óráig tart nyitva, ezzel igazodik a szülık munkába
indulásához és hazaérkezéséhez.
A csoportban együtt dolgozó óvónık személye csak kényszerítı hatásra
változik, ezért együttmőködésük emberileg és szakmailag is a lehetı
legharmonikusabb kell, hogy legyen. Lehetıség szerint kiscsoporttól a
nagycsoport befejezéséig a gyermekeket ugyanazok az óvónık nevelik.
2008.08.04-tıl a szekszárdi I. Béla Gimnáziumhoz társult
tagintézményként 4 csoporttal mőködött. A gyermeklétszám további
csökkenése következtében 2009-2010-es tanévben 3 csoportossá vált.
Óvodánk rendelkezik a nevelési program megvalósításához szükséges
tárgyi feltételek nagy részével, a még meglévı hiányokat folyamatosan
bıvítjük. Megfelelıen szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét,
biztosítja egészségük megırzését, fejlıdését. Lehetıvé teszi mozgás és
játékigényük kielégítését.
Az óvoda az ételt az iskola konyhájáról kapja. Az ételt kézikocsin a dajkák
szállítják az óvodába.
A tálaló-mosogató konyha mérete kicsi: 6-6 m 2 .
A gyermekek öltözése és vetkızése a folyosókon kialakított öltözıkben
történik.
Minden csoportnak külön mosdó-wc helyisége van.
345

Óvodavezetıi iroda áll még rendelkezésre, melynek mérete kicsi.
Udvarunk tágas, nagy. Az árnyákos és napos területek aránya jó. Az
udvar nagy része fővel borított, kivéve a homokozók környékét.
Az udvaron a gyermekek nem elkülönítve, hanem vegyesen (kis-,
középsı- és nagycsoportosok) tartózkodnak.
Az udvaron található épületek állaga rossz, felújításra szorulnak (nyaraló,
babaszoba, szerszámos- és játékkamra).
Az óvoda megfelelı komforttal rendelkezik. Vonzó, tiszta, esztétikus
környezetben fogadjuk az eltérı szociokulturális gyerekeket.
Nevelési alapelveink kialakításánál meghatározó körülmény, hogy a
gyermekek milyen társadalmi környezetbıl érkeznek hozzánk. A nagyfokú
munkanélküliség sajnos a családok nagy részét érinti. Ahol az egyik fı
munkanélküli (több családnál mindkét fél), az egy fıre jutó jövedelem
igen alacsony.
Az anyagiakra hivatkozva ritkán szerveznek közös programokat a
családok. Egyedüli szórakozásként a tévézés, számítógép jelenik meg. Sok
családnál a gyermekekkel együtt töltött idı sem közös tevékenységgel
telik el, kevesen osztják meg a házi, ház körüli munkát, a kertészkedést
vagy állatgondozást a gyerekekkel.
A közös játék és mesélés ritka. A családok egy részére jellemzı
ingerszegény környezet, a családi modellbıl hiányzó tapasztalat, az
élmény és kommunikációs készség hiánya meghatározza feladatainkat.
Figyelembe vesszük a család sajátosságait kapcsolattartásunkban,
segítségünk a családhoz igazodó. A szociokulturális, hátrányos helyzető,
a sajátos nevelési igényő gyermekeket arányosan elosztva a csoportok
létszáma: 20-25 fı.
2. Óvodánk célja, feladata
2.1. Alapvetı célunk
Az óvodásaink nyugodt, harmonikus, egészséges fejlıdésének
elısegítése, a magasabb rendő érzelmek kibontakoztatása az életkori
és egyéni sajátosságok figyelembevételével, a teljes nyitva tartás
ideje alatt, folyamatosan.
A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére
irányuló fejlıdés biztosítása a kompetencia alapú programcsomag
felhasználásával, ennek érdekében minden nevelési évben egy
témahét, egy projekt megvalósítása és az iskolai életmódra
346

felkészítés.
A gyermek és a mővészetek közötti érzelmi kötıdés kialakítása.
Az óvoda nyitvatartási ideje alatt biztosítjuk a gyermekek étkeztetését.
2.1. Általános nevelési feladatunk
Az óvodások testi-lelki és szellemi szükségleteinek kielégítése, az
egészséges életmód, érzelmi, erkölcsi, szociális, esztétikai, anyanyelvi,
értelmi nevelés az intellektuális érzelmek differenciálódásával valósul
meg.
2.2. Az erkölcsi-szociális érzelmek alakításának feladatai
Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes,
befogadó, derős, kiegyensúlyozott, családias légkört teremtsünk.
Az óvodai életet úgy szervezzük meg, melyben sok az élmény, a
közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka
öröme, a szimbólumok, a jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat
erısítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítıkészség,
ıszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság,
szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás.
A mindennapi testi- lelki edzés lehetıségének biztosításával fejlesszük
a gyermek erınlétét, alkalmazkodóképességének fejlıdését, testi-lelki
harmóniájának alakulását.
Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyerek-gyerek
viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltéssel segítsük a
konstruktív együttmőködı, társas kapcsolatok kialakulását, az
egészséges önérvényesítést és önértékelést, hogy a gyermekek
képesek legyenek a környezetükben lévı emberi kapcsolatokban
megkülönböztetni a jót és a rosszat.
Az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı képességek megerısítése
segítse a barátkozást, tegyük lehetıvé, hogy minden gyermek
megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban.
Az óvodapedagógus tegyen meg mindent annak érdekébe, hogy a
gyermekek önmaguk és mások tiszteletére, szeretetére,
megbecsülésére igényt érezzenek.
A szociális érzékenységük kialakításával segítsük a
különbözıségek elfogadását.
347

Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai
Az egyéni igényeket figyelembevevı esztétikus, higiénikus
gondozás biztosításával segítsük elı az esztétikus megjelenés
igényének kialakulását.
Harmonikus összerendezett mozgások gyakorlásával segítsük elı az
esztétikus, szép mozdulatok kialakulását.
Egészséges, esztétikus környezet biztosításával segítsük elı a
szépérzék kialakulását.
Az ízlésformálás jelenjen meg az óvodai élet mindennapjában a
természeti, társadalmi környezetben egyaránt.
Biztosítsuk a mővészeti tevékenységekben a rácsodálkozás
élményét, hogy a gyermekekben erısítsük az élmény-befogadó
képességet.
Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek
esztétikai ítéletének, hogy a tárgyi, emberi és természeti környezetben
képesek legyenek észrevenni a szépet és a csúnyát.
Elı kell segítenünk, hogy a gyermekek tudjanak rácsodálkozni az ıket
körülvevı szőkebb és tágabb környezetben s az emberi környezetben
megmutatkozó jóra és szépre, tiszteljék és becsüljék azt.
Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai
Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklıdés
felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szőkebb-tágabb környezet
nyitott, érzékeny befogadását.
A gyermekek kíváncsiságára, utánzási kedvére építve fejlesszük
az értelmi képességeket, az érzékelést, észlelést, emlékezetet,
figyelmet, képzeletet, gondolkodást, különös tekintettel a
kreativitásra.
A kíváncsiságot felkeltı tevékenységek során szerzett
tapasztalatok folyamatos feldolgozásával fejlesszük az egyszerő
gondolkodási mőveletek (analízis-szintézis, összehasonlítás,
általánosítás stb.) alkalmazását, ismeretek emlékezetben
tartását.
A meghitt beszélgetések során erısítsük a gyermekek
kommunikációs aktivitását, beszélıkedvét és a gazdag verbális és
nonverbális képességek megjelenését.
Ennek érdekében fontos, hogy az óvodapedagógusok s az óvoda más
dolgozóinak kommunikációja modell értékő legyen a gyermekek
számára.
Minden gyermek számára szeretetteljes, biztonságot, védettséget
nyújtó környezetet biztosítsunk, és az alkotásra inspiráló eszközök
biztosításával segítsük a gyerekek önkifejezését, hogy érzéseiket,
348

gondolataikat szóban, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével
szabadon kifejezhessék.
2.3. Nevelési gyakorlatunk rendszerábrája
A nevelés célja
Egészséges életmód alakítása
A nevelés keretei
Érzelmi, szociális nevelés
és kapcsolatok
A nevelés feladata
Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés
3. A nevelés kerete
3.1. Az egészséges életmód alakítása
Célunk: A gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi
fejlıdésük elısegítése.
Óvodapedagógus feladatai:
A tevékenység kerete:
néphagyományırzés
népszokások
Tevékenységformák:
játék, játékba integrált tanulás
vers, mese, dramatikus játék
ének, énekes játékok, zenehallgatás
rajz, mintázás, kézimunka
mozgás, mozgásos játékok
a környezet megszerettetése,
munka jellegő tevékenységek
Az óvodánk kapcsolatrendszere
Az óvodánk kapcsolatrendszere
Család iskolák, közmővelıdési
intézmények, mesterek, alkotók,
mővészeti együttesek, szakmai egyesület
A fejlıdés eredménye óvodáskor végén
A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük
kielégítése
A gyermekek egészségének védelme, óvása, megırzése, edzettségének
349

iztosítása, betegség megelızése
A gyermekek fejlıdéséhez szükséges egészséges, biztonságos,
esztétikus környezet biztosítása, a környezet védelméhez és
megóvásához kapcsolódó szokások alakítása.
Az óvodai kompetencia programcsomaghoz ajánlott komplex
képességfejlesztés megvalósítása.
Amennyiben SNI- s gyerek az aktuális évben jár a csoportba
akkor a sajátos igényeinek figyelembe vétele, a speciális
megsegítése érdekében és folyamatos konzultáció a
gyógypedagógussal.
A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük
kielégítése
A csoportba való beszoktatást a két óvónı együtt végzi. A beszoktatás
ideje alatt a gyermekek behozhatják azokat a tárgyaikat, melyekhez
ragaszkodnak. Lehetıséget adunk a szülıi igény szerinti beszoktatásra is,
így a gyerekek szülıvel együtt ismerkedhetnek az óvodával.
Az óvodába történı felvétel után igyekszünk minél rövidebb idı alatt,
minél alaposabban megismerni a gyerekeket. Az óvónık az óvodai felvétel
után a gyermekekrıl anamnézist készítenek. Ezzel indítjuk az ismerkedés
folyamatát. Elsısorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására
helyezzük a hangsúlyt, a testi szükségletek kielégítésével alapozzuk meg
a gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységhez szükséges.
A növekedés, fejlıdés üteme minden gyereknél másként alakul, ezért
folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, láb, kéz, stb.
összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni sajátosságok feltárását.
A gyermekek gondozásának záloga az óvónı és a gyermekek közötti
meghitt, megértı viszony, a természetes testközelség megléte. A
gyermekek csak azoktól fogadnak el gondoskodást, akik ıszinte
viselkedéssel közelednek hozzájuk és tapintatot, elfogadást közvetítenek.
Ilyen feltételek mellett ismerhetjük meg a gyermekek igényeit, családból
hozott szokásait. Az önálló testápolás, étkezés, öltözés szervezettségét az
óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. A beszoktatás ideje alatt minden
gyerekkel- a dajkák bevonásával-együtt végezzük a teendıket, hogy
megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások, öltözés, vetkızés,
önkiszolgálás sorrendjét.
A testápolási, étkezési, öltözési szokások, szabályok kialakítását vizuális
jelek segítik. A szokások végzése közben sokat beszélgetünk a
gyermekekkel, kérésükre segítséget nyújtunk nekik. Az óvodapedagógus
a szülıkkel együttmőködve végzi a gondozási, nevelési feladatokat.
A gyermekek gondozásakor megértı, meghitt viszony kialakítására
törekszünk, ıszintén, tapintatosan közeledünk hozzájuk, így ık is
elfogadnak bennünket.
350

A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre
önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan,
az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelıen, a családdal
együttmőködve alakítjuk ki.
Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajkákkal
megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt.
A gyermekek napi háromszori étkezését az iskolai konyha biztosítja.
Figyelemmel kísérjük a gyermekek étrendjét a változatosság és a
megfelelı tápanyag-összetétel biztosítása érdekében.
A tízórai, az ebéd, uzsonna részben folyamatos, figyelembe vesszük a
gyerekek tempóját, egyéni szükségleteit. Biztosítjuk, hogy a
szükségletnek megfelelıen az egész nap folyamán a gyerekek bármikor
ihassanak.
A gyerekek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvetı
feltételeket biztosítjuk. Minden gyermeknek saját törülközıje, fésője,
fogmosó felszerelése van. Papír zsebkendıt a csoportokban mindenki
által hozzáférhetı helyen biztosítjuk. Ezeket a tevékenységeket
(kézmosás, fogmosás, orrtörlés, mosdóhasználat) bármikor,
szükségleteiknek megfelelıen önállóan elvégezhetik, ügyelünk itt is a
fokozatosság betartására.
Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülık körében is.
Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen, és
ezt önmaguk is igényeljék. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen
eleme óvodai életünknek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat,
mozgáselemeket egyénileg gyakorolhatják a sokféle mozgásfejlesztı
eszközökön, emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos
tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának
fejlesztését. A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését
változatos udvari játékokkal, sokféle, sokirányú mozgásos
szabályjátékokkal, népi dalos játékokkal és körjátékokkal biztosítjuk. A
szervezett mikrocsoportos séták is hozzájárulnak a gyermekek
mozgásszükségletének kielégítéséhez. Óvodánk tornaszobával
rendelkezik.
A mindennapi mozgás után a gyerekeknek szükségük van hosszabbrövidebb
ideig tartó pihenésre, alvásra. A gyermekek alvásigényének egy
részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális
feltételeket (szellızés, csend, nyugalom). Mesével, halk altatózenével
csendesítjük le és nyugtatjuk meg a gyerekeket.
A különbözı alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erıltetjük az alvást.
Az 5-6-7 éves gyermekeket ezzel is elıkészítjük az iskolások napirendje
szerinti életre.
351

A gyerekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása
Az óvodában megbetegedett gyermekeket elkülönítjük, és azonnal
értesítjük a szülıket. Amíg meg nem érkeznek, gondoskodunk a
gyermekrıl.
A fertızések elterjedését, a betegségek megelızését gyakori
fertıtlenítéssel, szellıztetéssel, edzéssel, megfelelı öltözködéssel, saját
tárgyak használatával igyekszünk elkerülni.
A gyermekek egészségének megırzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek,
ezért minden évszakban sokat tartózkodunk a friss levegın,
futkározhatnak, szabadon mozoghatnak, nyáron szükség szerint
zuhanyozási lehetıséget biztosítunk. Télen az idıjárásnak megfelelıen
kimegyünk, és a kijelölt futópályán közösen futunk, mindenki maga dönti
el, hogy mennyit. A felnıttekkel együtt végzett futások, kocogások
ösztönzıen hatnak rájuk, fokozzák a szív jó vérellátását, fejleszti a
rugalmasságot és állóképességüket. Ezenkívül közösen csúszkálunk,
szánkózunk, hógolyózunk, hóembert építünk, stb.
A gyermekek fejlıdéséhez szükséges egészséges, biztonságos
környezet biztosítása
Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges
életmódjának szintjét.
A lehetıségeinket figyelembe véve, igyekszünk esztétikus, színharmóniát
árasztó, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezıen
befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. Biztosítjuk
az óvoda udvarán és teremben a különbözı tevékenységekhez a
biztonságos eszközöket, kellékeket.
Óvodánk tágas udvara sokféle lehetıséget nyújt a változatos
játéktevékenységekhez. Esztétikai szépségét a nagy zöld gyepfelület és a
sok fa adja. Talajfelülete változatos, jelenleg füves, homokos és betonos
részek váltják egymást. A sok fa a melegben kellemes árnyékot biztosít. A
nagy szabad füves terület alkalmat ad a szervezett mozgásos
tevékenységekre. A gyerekek szabad mozgását, edzését különbözı
ügyességi játékokkal, mászókákkal biztosítjuk. Csoportszobáink
többfunkciósak, alkalmasak a szabad játékra, étkeztetésre alvásra, és
pihenésre.
A különbözı játéktevékenységekhez elkülönített kuckókat, esztétikus
mesesarkot alakítunk ki, a napi mesélésnek bábozásnak.
Minden csoportban van egy olyan sarok, amelyet az évszaknak
megfelelıen alakítunk ki, ott helyezzük el a séták során győjtött
„kincseket”.
A vizuális tevékenységek végzéséhez is állandó helyet alakítunk ki, ahol
minden eszköz a gyermekek által elérhetı közelségben van.
Óvodánk nem rendelkezik külön öltözıhelyiséggel, így a folyosón
352

elhelyezett fogasokon és öltözı szekrényekben, öltözı zsákokban
tárolhatják a levetett ruhadarabjaikat. Az öltözıben a szülık részére
tájékoztató táblákat helyezünk el, ahol az évszakokhoz, jeles napokhoz
rendelten tájékoztatást adunk a csoport nevelési, fejlesztési
elképzeléseirıl. A fürdıszobai tevékenységek szokásait képi formában
megjelenítjük, ezzel a szokások rögzítését segítjük elı.
A mosdóban megfelelı mérető eszközök vannak, minden gyereknek
külön fogmosó felszerelése, fésője, törölközıje van.
A csoportok öltözıjében, kiállítjuk a gyermekek munkáit. Mini-galériát is
kialakítottunk, ahol az óvodás gyermekek legszebb alkotásainak és
esetleg más gyermekek mővészi alkotásainak kiállítására is sor kerülhet.
A kiállított alkotások megfelelı megvilágításban szolgálják a mővekre való
rácsodálkozást, gyönyörködést a gyermekeknek és a szülıknek is.
Jelenleg egy teremben biztosítjuk a videózást.
A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végén
A gyermekek a testápolási szokásoknak megfelelıen önállóan,
felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A
tisztálkodási eszközökre vigyáznak, használat után tisztán helyükre
teszik azokat.
Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, valamint önállóan
vizet töltenek a kancsóból.
Esztétikusan megterítenek, higiénikusan étkeznek, biztonságosan
használják a kanalat, villát kést. Vigyáznak az asztal rendjére,
tisztaságára.
Önállóan öltöznek, vetkıznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipıjüket
ki-be főzik, bekötik.
Ruhájukat esztétikusan elrendezve a polcra, fogasra teszik,
környezetükben igyekeznek rendet tartani.
Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre való
törekvés.
3.2. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok
A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek,
tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen
belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával.
Az óvodapedagógus feladatai
353

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, kiegyensúlyozott,
családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.
A gyermek-gyermek, a óvodapedagógus –gyermek, dajka- gyermek
pozitív érzelmi töltéső kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre
épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálása,
erısítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.
Az óvodai kompetencia programcsomaghoz ajánlott komplex
képességfejlesztés megvalósítása.
Amennyiben SNI- s gyerek az aktuális évben jár a csoportba
akkor a sajátos igényeinek figyelembe vétele ,a speciális
megsegítése érdekében és folyamatos konzultáció a
gyógypedagógussal.
Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nevelése szükség
esetén szakemberek közremőködésével.
Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör
megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig
Az óvodáskorú gyermek jellemzı sajátossága a magatartás érzelmi
vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért
fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó, derős, családias légkör
megteremtését. Már a beszoktatásnál törekszünk arra, hogy a
gyermekeket kedvezı hatások érjék. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó
környezetet alakítunk ki, ahol a gyerekek ötletei, elképzelései is
érvényesülnek.
A csoportszobában, a mosdóban, az udvaron szabadon mozoghatnak
állandó felügyelet mellett. Minden csoportnak hagyomány-,
szokásrendszere, szimbóluma van, amely sajátos légkört biztosít, ami
mélyíti összetartozásukat. Igény szerint lehetıséget adunk arra, hogy a
szülı és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. A gyermekeket reggel
az óvoda öltözıiben, a folyosón, nyugalmat árasztó halk zene fogadja.
Így betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belsı életébe, ezzel
könnyebbé tesszük a gyermekek számára az új környezet elfogadását.
Megismerkedünk az otthon kialakult szokásaikkal, magukkal hozhatják
kedves tárgyaikat, játékaikat. Jeleiket elızetes megbeszélés alapján
kapják a gyerekek.
Megmutatjuk az étkezésnél és testápolásnál szokásos tárgyakat és azok
használatát. Már a beszoktatás ideje alatt játékos formában
gyakoroltatjuk a különbözı tevékenységeket, figyelembe vesszük a
gyerekek egyéni képességeit, tempóját.
A nehezen beilleszkedı gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal
nyugtatjuk meg. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes
kapcsolatra (simogatás, betakargatás, mesélés).
A vegyes és részben osztott csoportokban a nagyobb gyermekek segítséget
nyújtanak a kisebb gyermekek befogadásában és a szokások
354

megismertetésében a mosdóban és az öltöztetésnél. Az óvónı
legfontosabb feladata a gyermek és a szülı bizalmának megnyerése a
beszoktatás alatt.
A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását.
Mindehhez tevékenykedtetı élet szükséges, ahol a közös élmények
biztosítják a gyermekek együttmőködését, amely formálja egymáshoz való
viszonyukat. A bátortalanabb gyerekeket odafigyeléssel, bátorítással
segítjük az elırelépésben, örülünk apró sikereiknek.
A gyermek-gyermek, a óvodapedagógus – gyermek, dajkagyermek
pozitív érzelmi töltéső kapcsolatának kialakítása. Az
érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek
formálása, erısítése.
A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak ki, ha jól érzi magát a
csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elısegíti az óvoda felnıtt
közössége, gyermekközössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet,
határokkal együtt. A határokat úgy állítjuk, hogy az adott korosztály meg
tudjon felelni az elvárásoknak. Az egész csoport elıtt álló feladatokat
minden gyermek számára érthetıvé, vonzóvá tesszük egyéni
sajátosságaik figyelembevételével. Bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a
szülıkkel az együttneveléshez, így megismerhetjük a gyerekek egyéni
jellemzıit, melyek segítik az egyéni nevelésünket.
Az óvodapedagógus-gyermek és a dajka-gyermek kapcsolatában a
következı elvek jelenjenek meg:
Az óvodapedagógus és a dajka próbálja megérteni – elsısorban
érzelmileg – a gyermeket.
Parancsolás helyett igyekezzünk kérdezni, ezzel elérhetı, hogy a
gyermekek igénye, akarata, energiája ne legyen visszafogva, hanem
más irányba terelhetıvé váljon.
A gyermekek mágikus képzeletét vonjuk be a pozitív szociális
szokások kialakításába (a bábok ehhez kiváló lehetıséget adnak).
Magyarázatunkban a dolgok pozitív oldalát domborítsuk ki.
Biztosítsunk a gyerekek tevékenységéhez nagy szabadságot a határok
pontos megjelölésével. Többszöri „határátlépésnél” vezessünk be
konzekvenciákat.
Alakítsuk ki a közösségi élet szabályait. Legyünk képesek nevelési
taktikát váltani, ha az addigi befolyásolásunk eredménytelennek
bizonyult.
Segítsük a gyermekbarátságok kialakulását és próbáljuk úgy
formálni, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak.
Neveljük a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok
feldolgozása során. A konfliktus feldolgozó megbeszéléseket kellı
figyelemmel, kivárással hallgassuk meg, hogy véleményt tudjanak
mondani a történtekrıl úgy, hogy a gyermekek felelısségérzete
355

erısödjön.
Bátorítsunk minden gyereket, hogy belsı elégedettsége, pozitív énképe
kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor örüljünk a legkisebb
elımozdulásnak, fejlıdésnek is.
Az agresszív gyermek ne kapjon figyelmet az agresszivitásán
keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellıznünk
szükséges.
Az óvodapedagógus-gyermek és a dajka-gyermek kommunikációjában
világos, egyértelmő, konstruktív megfogalmazás jelenjen meg a
kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolat erısítését
szolgálja a beszédpartner megbecsülése, megértése, a
kompromisszumkeresés. A személyes perceket biztosítsuk minden
gyermeknek, hogy a kapcsolatfelvevı képességüket megerısítsük.
Ezeken a beszélgetéseken a saját érzések megfogalmazása és mások
érzésének elfogadása is kapjon hangsúlyt.
Modell értékő az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak
kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.
A gyermekek viselkedéskultúráját fejlesszük mi felnıttek
példaadással, bátorítással, türelemmel, bizalomelıleggel és azzal a
szemlélettel, hogy észrevetetjük mások sikerét, tudjunk annak örülni,
az esetleges sikertelenségeket segítsünk elviselni.
Tilalmak helyett választási lehetıségeket adjunk a gyerekeknek, hogy
önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásokra.
Örömmel fejezzük ki dicséretünket, és félelemkeltés nélkül jelöljük
meg a veszélyeket, problémákat.
Használjuk a humort a szeretetkapcsolat kialakításához, a humor a
feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti.
Elemezzük, vizsgáljuk a gyerekek társas viselkedését, kapcsolatát.
Az óvodapedagógusok és a dajkák használjanak az egyéni jellemzık
kimutatásához minél több játékos eszközt.(születésnapi fal,
megérkeztem itt vagyok).
A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végén:
Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnıttekhez,
ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik.
Ismerje szőkebb és tágabb környezetét, amely a szülıföldhöz való
kötıdés alapja.
Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak
betartása.
Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén.
Kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek, együtt
éreznek a közösség tagjaival.
A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességében.
Érdeklıdnek társaik, barátaik iránt óvodán kívül, ha találkoznak,
szeretettel köszöntik egymást.
356

Szeretettel fogadják a csoportba érkezı vendégeket.
Figyelmesen meghallgatják a felnıttek, gyerekek közléseit.
Ismerik saját képességeiket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják
fogalmazni, mik a hiányosságaik.
Elismerik saját hibájukat, a konfliktushelyzetekben tudnak
egyezkedni.
Tudnak kezdeményezni, kinyilvánítják tartósabb érdeklıdésüket.
Igyekeznek legyızni a felmerülı akadályokat.
Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében
megvalósítandó feladat. Beszélı környezettel, szabályközvetítéssel az
óvodai nevelı környezet egészében jelen van. A kompetencia
programcsomag tématerv-javaslatai valamennyi témahét
tevékenységnél verbális képességfejlesztési célt tőznek ki.
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben
a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének
fenntartására, ösztönzésére figyelmet kell fordítani.
Meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve
biztosítson változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül
további élményeket, tapasztalatokat szerezhet.
Az értelmi nevelés további feladatai: a gyermek spontán szerzett
tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése különbözı
tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.
3.3. A program ajánlott napirendje
A napi, optimális életritmus kialakítása alapvetı feltétele, a nyugodt
óvodai élet a testi- lelki harmónia megteremtése, ezért a családdal
közösen alakítjuk ki a gyerekek napirendjét. A tervezésnél figyelembe
vesszük a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait, a gyermek
szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható
idıszükségletet. Az egész nap folyamán a helyi lehetıségek
figyelembe vételével próbáljuk biztosítani a folyamatosságot,
rugalmasságot. Megfelelı idıt biztosítunk a különbözı
tevékenységekhez. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus
arányok kialakítása szem elıtt tartva a játék kitüntetett szerepét.
Igyekszünk teljesíteni a gyerekeknek azt az igényét, hogy személyes
kapcsolatot tudjunk felvenni velük, és elegendı idıt szenteljünk minden
gyermekre. A napirend állandó elemei biztonságot adnak a
gyermekeknek.
357

A napirend-javaslat tájékoztatást ad arról, hogyan épülnek egymásra
a különbözı tevékenységek. A modellként bemutatott példa
korcsoportonként és évszakonként a meghatározott feltételek
szerint módosítható.
Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez
Idıtartam
6:30 – 12:00
Tevékenység
JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN
Személyes percek
Szabad játék
Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos
teendık, tevékenységek,
Testápolási teendık
Tízórai
Vers, mese, dramatikus játékok
Rajz, mintázás, kézimunka
Ének-zenei készségek fejlesztése
JÁTÉK A SZABADBAN
Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták
Énekes játékok az udvaron
Mindennapi edzés, kocogás, futás
12:00 – 15:00 Ebéd
Testápolási teendık
Pihenés, alvás mesével, altatódallal
15:00 – 17:00 Testápolási tevékenységek
Uzsonna
16:15 – 17:00 JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN, SZABADBAN
Zenés, mozgásos percek
Egyénenkénti vagy kis csoportos, részképességfejlesztés
Szabadon választható játék
K
Egy héten egyszer a frontálisan szervezett mozgásos játékok miatt a
játékban integrált tanulás rendje felborul.
4. A program tevékenységkerete
4.1. Hagyományırzés, népszokások
Óvodánkban az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok
jelentik az óvodai élet vezérfonalát. Nevelımunkánk fontos része az
ünnepek sajátos hangulata, a hozzá kötıdı hagyományok, szokások
felelevenítése. Az ünnepek, a szokások keretet adnak munkánknak. A
gyerekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlıdnek, hogy mindennek
358

megvan a maga ideje. A várakozás, a készülıdés fokozza az ünnepekhez
főzıdı érzelmeket, belsı tartást ad, s ez által teljesedik ki gyermekeink
személyisége. Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk szokásainak,
hagyományainak, kulturális értékeinek összegyőjtését és továbbadását a
jövı számára. Továbbá törekszünk arra, hogy a hagyományokon, illetve a
gyerekeken keresztül szorosabb, mélyebb kapcsolat alakuljon ki a
szülıkkel.
A hagyományok ápolása közben együttjátszással, együttmunkálkodással,
tervezgetéssel, próbáljuk örömtelibbé tenni a várakozás idıszakát. Arra
törekszünk, hogy maga az ünnep se legyen merev, erıltetett, hanem
vidám hangulatú együttlét, együttjátszás.
4.2. Óvodánk jeles napjai
Óvodánk jeles napjai idırendi sorrendben
Az ısz jeles napjai:
Mihály-nap (szeptember 29.)
Szüret (szeptember)
Takarítási Világnap (szeptember 23.)
Állatok napja (október 4.)
Bezerédj István születésnapja (október 28.)
A tél jeles napjai:
Advent (november 30. utáni elsı vasárnaptól a negyedik
vasárnapig)
Mikulás (december 6.)
Karácsony (december 24-25-26.)
Macinap (február 2.)
Farsang (vízkereszttıl hamvazószerdáig)
A tavasz jeles napjai:
Március 15.
Bezerédj Amália óvodánk névadójának születés napja (április 15.)
Húsvét
Föld napja (április 22.)
Anyák napja (május elsı vasárnapja)
Madarak és fák napja (május 10.)
Gyermeknap május utolsó vasárnapja
Nagycsoportosok búcsúzása
359

A gyermekek születés- és névnapjának megünnepelése
4.1. A hagyományırzés tartalmai
A természet változásait követı ünnepkörök mindig meghatározott
mondanivalóval jelennek meg. Minden ilyen alkalmat hosszabb
elıkészület elız meg, amikor a gyerekek kíváncsiságára építve változatos
tevékenységeket biztosítunk. Ez a tevékeny készülıdés, tervezgetés teszi
az ünnepeket, jeles napokat, amelyeket tevékenyen együtt élünk át,
izgalmassá, örömtelivé és felszabadulttá. A tartalmi megvalósítást kisebb
és nagyobb korosztály szerint csoportosítjuk.
Mihály-nap (szept. 29.)
A kisebbek megfigyelik a nagyobbak betakarító munkáját, ıszi
tevékenységét. Megtapasztalják a természet változásait, hosszabb
sétákat teszünk természetvédelmi a területen és a közeli kis erdıben,
ahol győjtı munkát végezünk az ısz kincseibıl (termések, levelek,
virágok, stb.s).
Szeretik az állatokról szóló népmeséket, mondókákat, szép ıszi
népdalokat.
Népzenére egyszerő lépésekkel, mozgásokkal forgásokkal táncos
mozdulatokat próbálgatnak.
Segítséggel készítenek egyszerőbb népi játékszereket.
Megismerkednek egyszerőbb népi hangszerekkel, népzenével.
A nagyobbakkal kalendáriumot készítünk, megfigyeljük,
összegyőjtjük az idıjárással kapcsolatos népi jóslásokat. Találós
kérdéseket, közmondásokat ismernek meg.
A győjtött gyümölcsökbıl gyümölcssalátákat, aszalékokat készítünk,
kompótot rakunk el télre.
A gyermekek szívesen játszanak énekes népi játékokat, ügyességi és
sportjátékot.
Szüret (szept. 15-tıl)
Az ısszel érı gyümölcsök megismerése, győjtése. Szüretelésen, must
készítésén veszünk részt. Ezzel kapcsolatos verseket, énekeket,
mondókákat, népi játékokat tanulunk.
Termésekbıl termésbábokat, hangszereket, stb. készítünk.
A szüreti felvonulás az elıkészítı idıszak csúcsnapja. A falu
hagyománya szerint az óvodai szüreti mősort, felvonulást a szülık
aktív bevonásával (csıszlány-legény-ruhakészítés, süteménysütés
stb.) szervezzük.
360

Takarítási Világnap (szeptember 23.)
Ezt a napot a gyermekek bevonásával szervezzük, udvarunk
takarítását végezzük közösen az óvodapedagógusokkal, dajkákkal
együtt.
Állatok napja (okt. 4.)
A kirándulunk a szedresi lovasudvarházhoz, illetve különbözı
háziállatokkal ismerkedünk meg. Verseket, meséket, énekeket
tanulunk, bábozunk. A gyermekek kedvenc állataikat külınbözı
technikákkal ábrázolják.
Bezerédj István születésnapja (október 28.)
Óvodai szinten emlékezünk a község alapítójára, és megkoszorúzzuk
a falu központjában róla elnevezett szobrot.
Advent (november 30. utáni elsı vasárnaptól a negyedik vasárnapig)
Megismerkedünk Advent jelképeivel: adventi koszorút, és naptárat
készítünk. Naponta 1-1 ablakot kinyitunk, hetente 1-1 gyertyát
meggyújtunk. Rövid verset, mondókát, éneket tanulunk Mikulásra, és
a karácsonyra. Egyszerő ajándékokat készítünk a gyermekekkel
közösen az ünnepekre, szüleiknek.
Borbála napján cseresznye ágat vízbe helyezünk. Luca napján búzát
vetünk, amelyek változását folyamatosan figyelemmel kísérjük.
Ismerkedünk a karácsonyi népszokásokkal, és díszeket készítünk a
karácsonyfára.
Mézes süteményt és tököt sütünk a gyermekekkel, mézes diót
készítünk és kóstolunk.
A falu karácsonyán mősorral részt veszünk.
Farsang (Vízkereszttıl hamvazószerdáig) télbúcsúztató népszokások
Maci-nap
Megismerkedünk a medvével kapcsolatos népszokásokkal játékos
keretek között ( énekek, versek, dramatikus és mozgásos játékok).
Óvodánk farsangi hagyományai:
Az elıkészítı idıszakban álarcokat, szemüvegeket készítünk,
hajtogatunk
Tréfás verseket, mondókákat, meséket, énekeket tanulunk.
361

Elkészítjük a télbúcsúztató kiszebábot A szülık bevonásával
jelmezeket készítünk.
A szülıkkel közösen szervezett farsangi bálunk nyitott az érdeklıdık
számára. A jelmezesek felvonulnak.
Az SZMK megvendégeli a gyermekeket
A nap csúcspontja a „téltemetı kiszebáb” elégetése, csúfolása.
Március 15.
Megismertetjük a gyermekekkel a magyar jelképeinket,
szimbólumainkat.
Korabeli képeket nézegetünk, zenét hallgatunk, zászlót, kokárdát
készítünk. A zászlókat a Bezerédj István szobránál helyezzük el.
Húsvét
Az ünnepre locsolóverset, tavaszi énekeket, verseket tanulunk, zenét
hallgatunk.
Tojást festünk korcsoportonként más-más technikával. Tavaszi
ágakat, virágokat győjtünk a szigetben.
Óvodai szinten „nyuszi” napot tartunk, locsolkodunk, ajándékot
adunk.
Bezerédj Amália születésnapja, április 15.
Tablót készítünk óvodánk névadójának születésnapjának
megünnepelésére.
A „Flóri” könyvbıl verset, játékot tanulunk. Kirándulunk a Flóri
kerthez.
Föld napja (ápr. 22.)
Madarak és fák napja (máj. 10.)
Kirándulások szervezése.
Anyák napja (május elsı vasárnapja)
Csoportonként mősorral saját készítéső ajándékkal, virággal
köszöntik a gyermekek az édesanyákat és a nagymamákat.
Gyermeknap
A szülıkkel közösen szervezzük a gyermeknapot. Szórakoztató
ügyességi játékokat, versenyeket szervezünk. A szülıi szervezet
megvendégeli a gyermekeket.
362

A nagycsoportosok búcsúzása
A nagycsoportos búcsúzó gyerekek hagyományos tarisznyát kapnak.
Énekekkel, versekkel köszönnek el az óvodától. A kisebb
gyermekekkel az óvodát virágokkal feldíszítjük a búcsúzás napján.
A gyermekek születés- és névnapjának megünnepelése
Csoportonként más-más módon történik a megemlékezés. A csoport
tagjai ajándékkal, énekkel, verssel, mesével, zenével köszönti az
ünnepelteket. A jelképes tortán gyertyát gyújtunk.
5. A program tevékenységformái
5.1. Játék, játékba integrált tanulás
A gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük,
hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát,
kezdeményezését, aktivitását. A játékra jellemzı az izgatottság és az
öröm érzése, kísérıje a jó hangulat és a könnyebbség.
A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes
kíváncsisága, az önállóságra törekvés szándéka az alapja, erre épül a
játékba integrált tanulás.
A belülrıl indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermek szabad
képzettársításának elısegítése, az intellektuális, mozgásos, szociális
tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és
ötleteinek kibontakoztatása. Továbbá célunk, hogy minél sokrétőbb
tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás.
Ennek érdekében pedagógiai projektet és témahetet is tervezünk.
Pedagógiai projekt:
Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életbıl származó
téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a
munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények
bemutatása.
A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában
egy probléma áll.
A feladat nem egyszerően a probléma megoldása vagy megválasztása,
hanem a lehetı legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása,
amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.
Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan
jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt,
hiszen más környezetben, más gyerekek, más óvodapedagógusok
dolgoznak rajta.
363

A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A
tervezés két fı szinten kell történjen: Az elsı az egész folyamatra
vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez
kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek
megtervezését jelenti, amelyhez a pedagógusi motiváció és segítség
tudatos jelenléte szükséges.
témahét:
Az ismeretanyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún.
témahét, amikor az adott tárgykört a gyermekek három-öt napon, esetleg
hosszabb idıkeretben intézményi és azon kívüli helyszíneken, rugalmas
idıkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínő módszertani
eszközök segítségével dolgozzák fel.
Az óvodapedagógus feladatai:
A játékhoz szükséges hely, idı, eszköz, élményszerzési lehetıségek
feltételének biztosítása.
A szőkebb és tágabb környezetbıl szerzett kreativitást fejlesztı
élmények feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a
játékba integrált tanulás során.
A szabad játék túlsúlyának biztosítása, indirekt óvónıi
irányítással.
A 3-6-7 éves korban megjelenı játékfajták s azok tartalmának,
minıségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak
figyelembevételével.
A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játékszituációban.
Az óvodapedagógus játéksegítı, játékirányító metódusainak
alkalmazása.
A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idı, eszközök,
tapasztalatszerzés-élmények)
Az óvoda és az óvodapedagógus biztosítson élményszerzési
lehetıséget a különbözı játékformákhoz.
A kreatív alkotó játék kibontakozásához biztonságos, nyugodt légkört
teremtünk, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek abban, hogy kivel
játsszanak, milyen játékot választanak, milyen témát dolgoznak fel,
milyen eszközzel jelenítik meg azt, milyen helyet választanak, és
mennyi ideig tart a játékuk. A kreatív játékot tovább fokozzuk kellı
idıben nyújtott segítséggel, megerısítéssel, ötletadással.
A csoportokba csak annyi szabályt vezetünk be, amennyi segíti a
nyugodt, rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a
sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. Kreatív
légkörben segítjük elı az ötletek szabad áramlását a másik gyermek
364

meghallgatását, az alkotó együttmőködés kialakulását. A szabad játék
során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy
társaikkal önfeledten játszani. Az óvodapedagógus ıszinte játéka mély
átérzésre serkenti a gyermekeket. Az oldott légkör megteremtésére
törekszünk, ezért gyakran használunk humoros kifejezéseket, tréfás
szavakat és észrevetetjük a környezetben megjelenı
helyzetkomikumot.
A különbözı típusú játékokhoz szükséges helyet állandó és variálható
sarkok kialakításával biztosítjuk.
Meghitt, esztétikus mesesarkot alakítunk ki, amely a bábozás és
dramatizálás helye is. Itt biztosítjuk az átváltozáshoz szükséges
kellékek tárolóhelyét, kincsesládáját.
Az intellektuális érzelmeket kiváltó tapasztalatszerzések során
összegyőjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket ırzı
sarokban kapnak helyet, melyet a gyermekek óvónıjük segítségével
alakítanak ki, és rendeznek különbözı szempontok szerint.
A rajzoláshoz, festéshez, agyagozáshoz, szövéshez, tárgykészítı népi
játékokhoz állandó helyet alakítunk ki. Az ehhez szükséges anyagok,
kellékek, eszközök a mindennapi játék során a gyermekek rendelkezésére
állnak.
A gyermekek játéktere az udvaron lényegesen megnövekszik, ezért arra
ösztönözzük ıket, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet
folytassanak. Idıjárás függvényében segítjük az udvari szerepjáték
kibontakozását (pl. népi játékok, mozgásos játékok, ügyességi és
sportjátékok feltételeinek megteremtésével).
A játéktevékenység az óvoda nyitvatartásával kezdıdik. A gyermekek az
óvodába érkezéstıl kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak.
A játékhoz szükséges idıt a folyamatos napirend, a játékba integrált
tanulás felfogás jól segíti. Ezáltal a gyermekek egybefüggıen a játékok
elrakása nélkül több órán keresztül játszhatnak.
A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak egyedül, egymás
mellett, néha összeverıdve, kivéve a tisztálkodás, alvás, étkezés, séta
idejét
Az 5-6-7 éves gyermekeknek biztosítjuk a több napon keresztül tartó
játékot, hogy az olyan értékes tulajdonságok, mint az állhatatosság,
kitartás képessége kialakulhasson bennük.
A kreativitást kibontakoztató játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek,
melyek gazdagítják a gyermek elképzeléseit, ezért a játékhoz olyan
eszközöket kell biztosítanunk, melyek ízlésesek, praktikusak,
alkotókészség kialakulását fejleszti, színesek, jó minıségő és egyszerő
félkész játékok. A kisebb gyermekek játékához sok eszközre van szükség,
365

elsısorban a gyakorló játékhoz, melyekkel a gyermekek pszichikus
funkcióit fejlesztjük, másodsorban a hagyományos szerepjátékhoz
szükséges kellékekre (fodrászos, boltos orvosos stb.), amelyekkel
ösztönözzük a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri
átélésére, harmadsorban az esztétikai neveléshez (vers, mese, ének,
rajzolás) szükséges kellékeket, csengı-bongó hangszereket biztosítunk a
gyermekeknek.
A nagyobb gyerekeknek bıvítjük az eszközválasztékát a szerepjátékokhoz
kapcsolódó félkész kellékekkel, játékokkal, az azonosulást segítı
ruhadarabokkal, az értelmi és képességfejlesztı játékokkal. A játék
tartalmának gazdagítása érdekében, úgy szervezzük a gyermekek életét,
hogy minél több tapasztalathoz, élményhez jussanak és ezeket a
gyermekek újra és újra átélhessék. Az élményszerzı séták kiemelt helyet
kapnak a tapasztalatszerzésben. Az óvodapedagógus elısegíti, hogy a
gyermekek a környezetbıl, a családból, óvodából szerzett
tapasztalatokkal, élményekkel gazdagítsák a játék tartalmát, s a játék
során azokat átélhessék.
A 3-6 éves korban megjelenı játékfajták, s azok tartalmának
minıségének alakítása a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva.
A gyermekek játékában keverednek a különbözı játékfajták. A gyakorló
játék, a játékeszközök rakosgatásával, manipulációjával van jelen.
Biztosítjuk a gyermekeknek, hogy minél többször önállóan
próbálkozzanak a játékeszközök rakosgatásával, rendezgetésével, hogy
megismerjék a tárgyak, eszközök különbözı tulajdonságait, így a véletlen
cselekvéshez kapcsolódó „Aha” élmény sokféle felfedezési lehetıségét
biztosítjuk. Ez az örömszerzés ad alapot a cselekvés többszöri
megismétléséhez, mely szinte ritmikusan jelentkezik. Ezek a
tevékenységek jól fejlesztik a szem, a kéz koordinációit, és erısen hatnak
a laterális dominancia kialakulására. Gyakorló játék közben a gyermekek
szívesen mondogatnak halandzsa-szövegeket, a többször elmondott
szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmeket kelt, ezért
érdeklıdéssel figyeljünk ezekre, és ösztönözzünk a mondogatásra. A
gyakorló játék lehetıségét az udvaron is biztosítjuk. Erre legalkalmasabb
a homok, a víz, a kavics és sok kisebb-nagyobb játék, tárgy, melyeket a
gyerek a saját szabályai szerint rakosgat.
Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus szerepjáték, amikor
valamilyen szerepet magára vállal a gyermek. Ebben a csoportban
rendkívül fontos, hogy az óvodapedagógusok is vállaljanak szerepet, hogy
a megformálás mintát adjon a közös cselekvéshez. A kicsik játékában
nagyobb szerepet biztosítunk a feltételek megteremtésének. A szerep
vállalását indirekt módon segítjük.
366

A rendszeres, többször ismétlıdı meseélmény igazi táptalaja a
dramatikus játéknak, bábozásnak.
A mesék megelevenítésében az óvodapedagógus a gyermekekkel együtt
formálja meg a szerepeket, és egy-egy szereplı megformáláshoz ad
modellt. Kezdetben több kelléket használjunk a képzeleti képek
megjelenítéséhez, illetve a beleélı-képesség és az önkifejezés fokozása
érdekében.
A bábozás elıször az óvodapedagógus elıadásában jelenik meg.
Biztosítjuk, hogy a gyermekek kedvenc bábjaiknak szívesen
elmondhassák sikereiket, örömüket, bánatukat. Ezt a bábot is a többi
közé tesszük, de a gyerekeknek lehetıséget adunk, hogy bármikor
játszhassanak velük.
A konstrukciós játék során adjunk lehetıséget adunk arra, hogy a
gyerekek minél gyakrabban éljék át az „én készítettem” alkotás örömét,
melyet a sokféle formájú játékelembıl alakítanak ki szín-forma-tér
gazdagításával. A konstrukciós játékhoz kapcsolódva jelenik meg a
barkácsolás, elsısorban az óvodapedagógus által barkácsolt kellékek
készítésével, a gyermekeket bevonjuk ezeknek az eszközöknek a
létrehozásába.
Az udvaron biztosítunk udvarrészt, ahol kezdeményezhetik az egyszerő
szabályokhoz kötött népi játékokat, ügyességi játékokat. Olyan
szabályjátékokat ajánlunk fel melynek szabályai egyszerőek, a gyermekek
által könnyen betarthatóak, szívesen és önállóan kezdeményezhetık
Lehetıséget adunk arra, hogy a szerepjátékokat és a dramatikus játékot
kiegészíthessék építı, konstrukciós játékkal, így bonyolultabb formákat,
tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre.
A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációban
A játék számos lehetıséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek
kialakítására. Folyamatosan figyelnünk kell arra, hogy az
óvodapedagógus beszéde modellértékő a gyermekek számára. A
szókapcsolatok, a kommunikáció, a nonverbális jelzések (mimika,
gesztus) a beszéd hatáselemeinek (hanglejtés, hangsúly, hangerı, ritmus,
dallam, szünet) megfigyelése tekintetében.
A hangszínnel, hangerıvel bánni tudást a dramatikus játékokkal segítsük
elı. Kezdeményezzünk anyanyelvi játékokat, melyek mintát adnak az
artikuláció, szókincs, kifejezıkészség fejlesztéséhez (hangutánzó játékok,
fonémahallás fejlesztı játékok, légzési technikát segítı játékok,
szinonimakeresı játékok stb.).
Az óvodapedagógus játéksegítı, játékirányító metódusainak
alkalmazása
367

Játéksegítı módszereink szituációtól függıek. Nyugodt játék esetén, ha
érezhetı, hogy a gyerekek problémamegoldóak, az irányítás legyen játékot
követı, szemlélı, hagyjuk a gyereket cselekedni. Kiscsoportosok
esetében, - ha szükség van rá, - legyünk játékot kezdeményezık,
modellnyújtó játszótársak. Ebben a játék helyzetben is legyünk
támogatók, engedık és elfogadóak. Segítsük a kevésbé kreatív,
ötletszegény gyermekek játékát. Feltétlen avatkozzunk be, ha a gyerekek
durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, és nyugodt
játékát.
A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egyazon
játéktémában együttesen részt venni.
Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ehhez a
gyermekek. önállóan kialakítják a teret, és eszközöket biztosítanak.
Ismert meséket többször dramatizálják, és bábokkal is el tudják
játszani
Bonyolultabb építményeket képesek létrehozni.
Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására.
Kialakul igényük a társakkal való együttmőködésre.
Játékba integrált tanulás
E program szélesen értelmezi a tanulást. Az óvodai tanulás elsıdleges
célja az óvodás gyermekek kompetenciáinak fejlesztése. A
gyermekek tevékenységei során szerzett benyomások, tapasztalatok
alapján tanulnak, s általuk fejlıdnek Az óvodapedagógus épít a
gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire, biztosítja a
felfedezés lehetıségét, erısíti kreativításukat mindezt cselekvéses
tanulás formájában. A szociális és intellektuális tanulási képességek
fejlıdését az óvoda felerısíti. Ennek elsıdleges terepe a játék, a
teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek
értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete,
képszerő szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül
fejlıdik. A gyermekek örömmel és teljesen spontán tanulnak. Ehhez
társulnak olyan szervezett tanulási lehetıségek, mint az óvónı által
irányított tapasztalatszerzés, melynek kapcsán sok cselekvéssel,
sokoldalú érzékeléssel fejlesztjük a gyermekek logikus, képszerő
gondolkodását, értelmi képességeinek kibontakoztatását. Ezen ismeretek
nyújtása magába foglalja a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülı
ismeretszerzést is. Az utánzásos minta, a teljes személyiség fejlıdését,
fejlesztését támogatja. A modell követéses magatartás és
viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvónı a fıszereplı, késıbb
felerısödik a társak hatása. A programban helyet kap az óvónı által
kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amelyek számtalan
368

probléma és feladatmegoldás lehetıségét adják a gyermekeknek. A
kötetlen mikrocsoportos fejlesztések alkalmával a kötetlenség fontos, de
benne tudatosan történik a differenciált fejlesztés.
A kisebb csoportokban való fejlesztésben az egyéni bánásmódra
nagyobb a lehetıség. Egy-egy tevékenységre bármikor visszatérhetünk,
és ha lehetıség adódik, hogy legalább egyszer minden gyermek részt
vegyen benne, a nagycsoportosoknál kiemelt figyelmet fordítunk,
hogy senki sem maradjon ki a foglalkozásokból.
369

A szervezett tanulás formái
Kötelezı
Közvetve kötelezı
Kötetlen
Mozgás, mozgásos játékok
Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek)
Vers, mese, dramatikus játék
Rajz, mintázás, kézimunka
A környezet megszerettetése,
Ének-zene, képességfejlesztés
Egyéni fejlesztések
A szervezett tanulás munkaformái
Frontális
Mikrocsoportos
Mozgás, mozgásos játékok
Vers, mese dramatikus játék
Zenés-mozgásos percek
Énekes játékok
Futás, kocogás
Ének-zenei képességfejlesztés
Rajz, mintázás, kézimunka
A környezet megszerettetése
Egyéni Részképességek fejlesztése egyéni igények
szerint
A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek.
A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága testi-lelki
állapota, érdeklıdése, kíváncsisága befolyásolja. Az eljárásainkat
változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelıen kombináljuk.
Törekszünk arra, hogy a játékosság a közvetlen
tapasztalatszerzéshez kapcsolódó győjtögetés, elemezgetés,
rendszerezés, ok-okozati viszonyok feltárása minél gyakrabban
jelenjen meg a tevékenységekben.
Az élmények elmondása, otthoni és óvodai megbízások adása (szülık,
nagyszülık bevonása a tanulási folyamatba) az önálló feladatvégzések,
önellenırzésre, önértékelésre való késztetés hasznos módszerei lehetnek a
programunknak.
Folyamatosan fejlesztjük módszertani kultúránkat.
Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez
A játékosság, a felfedeztetés, ráébredés lehetısége, a közvetlen
tapasztalatszerzéshez kapcsolódó győjtögetés, elemezgetés,
rendszerezés minél gyakrabban jelenjen meg a tevékenységekben.
370

A gyerekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok
buzdítást, dicséretet, pozitív megerısítést kapnak. Ennek érdekében
törekszünk arra, hogy a gyermekek személyre szabott pozitív
megerısítést kapjanak jó cselekedeteik alapján.
Alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést.
Alkalmazzuk a jutalmazás sokféle módszerét: simítást, pillantást,
testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést a csoport és a szülık
elıtt egyaránt. Apró jutalmak örömet szereznek ugyan a
gyermekeknek, de egyben elveszik a „természetes jutalom” értékét.
Kerüljük a tárgyi jutalmak osztását, irigységet szítanak a gyermekek
között. A büntetést teljes mértékben kerüljük a tanulási folyamatban,
mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklıdését, motivációját
visszaszorítja, lefékezi.
A tanulási szokásokat úgy alakítsuk, hogy egy gesztus, tekintet, egy
átrendezıdés, egy kérdés segítsen a nem kívánatos magatartás
megszüntetésében.
5.2. Vers, mese, dramatikus játék
A tevékenység célja: a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlıdésének
segítése, pozitív személyiségjegyeknek megalapozása, csodákkal teli
meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek
csengésével.
A mindennapi mesélés biztosítsa a gyermekek lelki nyugalmát, lelki
békéjét.
A óvodapedagógus feladatai:
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása
A 3-6-7 éves korban megjelenı hagyományos zenei tartalmak
biztosítása (mesélés, verselés, dramatikus játékok), felhasználva a
kompetencia programcsomag meseládikáját.
A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mindennapjainkban a
versekkel, mesékkel, mondókákkal, dramatikus játékokkal.
A gyermek saját alkotásainak ösztönzése, hiszen ez az önkifejezés
egyik módja.
Az óvodai kompetencia programcsomaghoz ajánlott komplex
képességfejlesztés megvalósítása.
Amennyiben SNI- s gyerek az aktuális évben jár a csoportba akkor
a sajátos igényeinek figyelembe vétele a speciális megsegítése
érdekében és folyamatos konzultáció a gyógypedagógussal.
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása
371

Mővészi értékő irodalmi alkotásokkal biztosítjuk az esztétikai élmény
mélységét.
A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású,
játékos versekbıl állítjuk össze. Olyan meséket választunk, amelyek
cselekménye egyszerő, érthetı, ritmikusan ismétlıdések jellemzik.
A 4-5 évesek meséi már lehetnek többfázisos szerkezető állatmesék,
népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus-realisztikus mesék
alkotják a gyerekek meséit. Helyet adunk a magyar klasszikusok és a mai
magyar írók modern meséinek is. Megismertetünk a gyerekekkel vidám,
humoros verseket, valamint mai magyar költık népköltészeti ihletéső,
ritmusélményt nyújtó verseit.
Az 5-6-7 évesek mesetárába már az állatmeséktıl kezdve a
cselekményesebb meséken, novellisztikus-realisztikus meséken át
beépítjük a klasszikus tündérmeséket, a tréfás- és a mőmeséket. A
magyar klasszikusok és a mai magyar írók meséi is kapjanak helyet a
repertoárban. Meseregényeket olvasunk fel, amit folytatásokban napokon
keresztül izgatottan várnak.
A gyerekek versanyagát különbözı típusú népi mondókákkal,
kiolvasókkal gazdagítjuk. Megismertetünk olyan közmondásokat,
amelyeket a környezetükben gyakran hallanak. Lírai verseket mutatunk
be, amitıl a gyerekek megérzik a költıi képek kifejezı erejét.
Olyan verseket, meséket választunk ki, amelyek közvetítik a környezet
megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét
és az ünnepek jelentıségét.
A 3-6-7 éves korban kedvelt jellegzetes formák biztosítása.
Az óvodába kerülı 3-4 éves gyerekek elsı igazi versélménye a
mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz
kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a
gyermeknek, mert a felnıtt ölében, testmelegében teljes
biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt ölbeli játék, fizikai
kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnıtt érzelmi egymásra
találásában.
Lehetıséget teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A
gyerekekkel együtt sokszor ismételjük az állathívogatókat, altatókat,
kiolvasókat.
Az egyszerő állatmeséken keresztül fokozatosan rászoktatjuk a
gyerekeket a mese figyelmes végighallgatására. Arra törekszünk, hogy a
mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezıi a dramatikus
feldolgozásának is. Elıször az óvónık, aztán a nagyobb gyerekek, majd a
kicsik fokozatos bevonásával próbáljuk megjeleníteni az egyszerő
meséket. Rövid improvizált jelenetek bemutatásával megismertetjük a
bábokat. A párbeszéd formájában elıadott rövid jeleneteket és a bábok
372

számát fokozatosan növeljük. A könyvek megszerettetése érdekében a
gyerekek lapozgassanak leporellókat, színes képeskönyveket, hozzák el
otthoni kedvenc könyveiket, hogy megmutassák egymásnak.
A vers, mese, dramatikus játékhoz kellékeket is használunk, ami elısegíti
a képzeleti képek elıhívását, s a meséhez való erıs kötıdés kialakulását.
Egyre több alkalommal bábozunk, dramatizálunk a gyerekeknek, melyek
az óvodai ünnepek, rendezvények színfoltját is jelentik.
A kiscsoportos gyerekekkel 8-10 mondókát és 10-14 mesét ismertetünk
meg.
A 3-4 éves gyerekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igénylik,
izgatottan várják az óvónı meséit. Játékukban mind gyakrabban
elıfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegő
kiolvasók ismételgetése. Az új verseket a gyermekek élményeihez,
tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolva választjuk meg. Ebben a
korban a gyerekek már segítségünkkel megjelenítik a meséket és az átélt
élményeiket, rögtönöznek bábjátékot.
A 4-5 éves gyermekekkel további 4-5 mondókát ismertetünk meg, 5-6 új
rövid verset, 10-14 új mesét.
5-6-7 éves korú gyerekeknél megragadunk minden adandó alkalmat a
kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. 4-5 kiolvasóval gazdagítjuk a
mondókákat. Találós kérdésekkel, rímjátékokkal játszunk. Ismételjük az
elızı években tanult verseket. Az új verseket (10-12) úgy választjuk meg,
hogy kapcsolódjon a gyerekek élményeihez. Ügyelünk a szavak gondos,
tiszta ejtésére, az értelemszerő hangsúlyozásra.
A délutáni pihenés elıtt több folytatásos mesét olvasunk a gyerekeknek
és lehetıséget adunk a mese önálló befejezésére, új mesék kitalálására. A
közösen kitalált meséket a „mi mesénknek” nevezzük el. A meseszereplık
jellemzı tulajdonságai alapján olyan közmondásokat keresünk,
amelyekkel meg tudjuk erısíteni a mese vagy egy-egy szereplı erkölcsi
mondanivalóját. A tanult versekrıl, mesékrıl albumot készítünk. Így a
hallott élményekhez társuló vizuális élmény lehetıséget ad az ismétlésre,
az élmények felelevenítésére.
Az év folyamán megismertetünk 15-18 új mesét. A mesélés minden nap
megjelenik az óvodában. Minden csoport maga alakítja ki
szimbólumrendszerét a mesehallgatáshoz(gyertyagyújtás, meseszınyeg
elhelyezés, mesepárnák elıvétele, mesetarisznya elıvétele stb.) A
kialakított szimbólumrendszerek, a mesélı és a hallgató személyes
kontaktusa megteremtik a mesehallgatás intim hangulatát. A
mesehısökkel történı azonosulás, a veszély és megmenekülés
helyzetének átélése segít a félelmek legyızésében, és a
konfliktushelyzetek megoldásában is mintákat kínál. A tréfás mesék
fejlesztik a gyermekek humorérzékét, és átélhetik a nevetés felszabadító
érzését. A mesék által ellazulnak, és feltöltıdnek pozitív érzelmekkel. A
rendszeresen ismétlıdı mese helyzetek fontos szerepet játszanak a
gyermekek érzelmi biztonságának megteremtésében. Egy héten keresztül
373

ugyanazt a mesét mondjuk, hogy a következı héten eljátszhassák,
megjeleníthessék a mesealakokat. A tevékenységet énekkel zárjuk, ami
stílusosan kapcsolódik a meséhez.
A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel,
mesékkel, dramatikus játékokkal
A nyelvi képességek fejlesztésének egyik leghatásosabb eszköze a mese, a
vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek
elsajátítják a helyes hanglejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag
helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és
mássalhangzók helyes ejtése, megfelelı artikulációja. A gyerekek a
népköltészeti alkotásokból sok új fogalmat ismerhetnek meg. A
bábjátékban, dramatikus játékban a gyerekek kibontakoztathatják a
szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetıséget adnak a
társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.
A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén
A gyerekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat
Várják, igénylik a mesehallgatást.
Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk
szórakoztatására,
a nagyobbak a kicsiknek is.
Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét.
Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s ezt mozgással
megjeleníteni, kifejezni.
Megbecsülik a könyveket.
A mesékben gyakran elıforduló kifejezéseket beépítik aktív
szókincsükbe.
Egyenként vállalkoznak a mesék, versek és mondókák elmondására.
Vers, mese dramatikus játékok eszköztára
leporellók, verseskönyvek a versekhez, mondókákhoz
bábok
ujjbábok
kesztyőbábok
síkbábok
botbábok
bábparaván, meseládikó
dramatikus játékokhoz: fejdíszek, jelzésszerő jelmezek
mesékhez: gyertya, mesekuckó, mesetarisznya, meseszınyeg,
videomagnó, TV, mesekazetták, diafilmek, diavetítı, magnókazetta,
magnó.
374

5.3. Ének, énekes játékok, zenehallgatás
A zenei nevelés célja: a közös éneklés, a közös játék örömének
megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai
fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez,
ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket, illetve ismerjenek meg más
kulturális közegre jellemzı zenéket. A zenehallgatási lehetıségek
fejlesszék a gyermekek mővészi fogékonyságát.
Óvodapedagógusok feladatai:
A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport
képességszintjének megfelelı válogatása.
A 3-6-7 éves korban tervezhetı jellegzetes tartalmak biztosítása.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal,
gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztı játékokkal.
Zenevarázs használata a kortárs szerzık mővei kapcsán is.
Az óvodai kompetencia programcsomaghoz ajánlott komplex
képességfejlesztés megvalósítása.
Amennyiben SNI- s gyerek az aktuális évben jár a csoportba akkor
a sajátos igényeinek figyelembe vétele, a speciális megsegítése
érdekében és folyamatos konzultáció a gyógypedagógussal.
A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott
csoport képességszintjének megfelelı válogatása
Az óvodai zenei nevelés során megismertetjük a gyermekeket
mondókákkal, énekes játékokkal, komponált gyermekdalokkal.
3-4 éves korban fıleg ölbeli játékokat ismertetünk meg, amelyeket a
felnıttekkel játszanak. A szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet
kialakításának egy-egy láncszeme az arc-, kéz-, ujj- és a lovagoltató játék.
Álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszható, 4-5 hangból álló
énekes játékokat játszunk. A gyermekek 1-2 komponált dalt tanuljanak
meg az ünnepek köszöntésére.
A 4-5 éves gyermekek zenei ismereteit mondókákkal, ölbeli játékkal és
énekes játékokkal bıvítjük.
Megismertetjük ıket a csigavonal, a hullámvonal és a szerepcserére épülı
játékokkal. Az énekes játékok alkalmasak a gyermek mozgásának
fejlesztésére. Az alkalmi dalokat úgy választjuk meg, hogy azokhoz utánzó
mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. Megismertetünk a
gyerekekkel néhány egyszerő ritmushangszert.
375

Az 5-6-7 éves gyermekek ismereteit kiolvasókkal bıvítjük, ezek a döntés
játékos eszközei lehetnek, melyeket különbözı játékhelyzetekben is
tudnak alkalmazni. A zenehallgatáshoz olyan mőveket válogatunk,
amelyek felkeltik a gyermek érdeklıdését az értékes zene iránt.
Érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekelünk, de a zenei anyagunkban
felhasználjuk más népek dalait, magyar komponált mőzenét,
altatódalokat és klasszikus mőzenét is.
A 3-6-7 éves korban tervezhetı hagyományos zenei tartalmak
biztosítása
A 3-4 éves gyermekekkel megismertetünk 6-8 mondókát, ölbeli játékot és
10-15 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es ütemőek,
amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok vannak. Ebben a korban
gyakran játszunk ölbeli játékokat.
Játék közben megismertetjük az alapfogalmakat és bemutatjuk a halk és
hangos beszéd, mondóka, ének közötti különbséget.
Megfigyeltetjük a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó
hangszerek hangszínét. Különbözı mozdulatokkal érzékeltetjük az
egyenletes lüktetést. Énekelgetjük a gyermekek nevét, jelét és énekelve
hívogatjuk ıket közös játékba, tevékenységbe. Felkeltjük a gyermekek
érdeklıdését a zenehallgatás iránt, lehetıleg énekes zenei élményt
biztosítunk.
A mindennapok során a különbözı tevékenységekhez kapcsolódva
nyújtunk zenehallgatási élményt. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek
legyen lehetısége néhány percig tartó hangszeres zene meghallgatására.
A 4-5 éves gyerekekkel megismertetünk 4-5 új mondókát és 12-15 új
gyermekdalt. Ismételjük a már korábban tanult dalokat is. A körjátékok
közül már nehezebbeket is válogatunk, pl.: szerepcserés, párválasztó,
sorgyarapító játékok, stb..
Lehetıséget biztosítunk az önálló éneklésre és kisebb csoportokban a
halk- hangos és magas-mély hangok közötti különbség gyakorlására.
Zenei élményeiket kérdés-felelet játékkal is gazdagítjuk.
Megismertetünk a gyermekekkel néhány népi ritmushangszert, amelyek
használatával ismételhetik az egyenletes lüktetést, a motívumok
hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Ritmuseszközöket a
gyermekekkel közösen is készítünk. Lehetıséget biztosítunk, hogy a
különbözı tevékenységekhez kapcsolódva mindennapos zenei élményhez
jussanak.
Az 5-6-7 éves gyerekekkel megismertetünk 4-7 új mondókát, 15-18 új
énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illı mődalt. A tanult mondókáknak,
gyermekjátékoknak szimbólumokat keresünk. Ezek a szimbólumok
emlékeztetik a gyermeket a tanult dalokra és lehetıséget adunk az
376

élmények felelevenítésére.
Ebben a korban már bonyolultabb játékokat is választunk, mint pl.:
kapus, hidas, sorgyarapító, fogyó játékok. Megismertetünk olyan
egyszerő tánclépéseket, amit a felnıtt utánzásával követni tudnak. Egyre
több lehetıséget biztosítunk az egyéni éneklésre, ahol gyakorolhatják a
tiszta éneklést a gyerekek.
A hallásfejlesztést elısegítı fogalom párokat összekapcsoljuk a
tempóváltoztatással és dallambújtatással. Az ügyesebb gyerekeknek
lehetıséget adunk az egyszerő népi hangszereken való játékra. A
ritmusfejlesztés eredményeként a gyerekek meg tudják különböztetni az
egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A kiemelkedı tehetségő
gyermekek zenei tehetségét ösztönözzük, javasoljuk néptánc tanításban
való részvételre.
A gyermekek ötleteit örömmel fogadjuk, és magunk is mintát kínálunk.
Kezdeményezünk énekes beszélgetést, ösztönözzük a gyermekeket arra,
hogy ismert dalokra táncmozdulatokat, játékot kreáljanak, jól ismert
mondókákra dallamot találjanak ki. Ezekkel a játékokkal támogatjuk
zenei kreativitásukat.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása
A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük. A zenei
képességfejlesztést egyéni és mikrocsoportos formában, kötetlen jelleggel
végezzük. Az énekes játékokat kötött jelleggel, lehetıleg az udvaron vagy
a délelıtti levegızés elıtt tartjuk, így biztosítjuk a játék folyamatosságát.
A zenehallgatást a különbözı tevékenységek végzésekor is alkalmazzuk. A
zenehallgatáshoz olyan mőveket választunk, melyek felkeltik a gyermek
érdeklıdését a nemes zene iránt. Élményhelyzetekhez, tevékenységekhez
kapcsoljuk a népdalokat, a más népek dalait, a magyar komponált
mőzenét, altatókat, klasszikus mőzenét.
A jeles napokhoz kapcsolódó zenei élménynyújtást biztosítunk, ahol élı
elıadásban hallgathatnak a gyermekek hangszeres és énekes
zenemőveket.
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal,
gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztı játékokkal
A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított
mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak
szép, pontos kiejtését.
A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, ritmusa, hangerejének
utánzása érezteti a nyelv kifejezı erejét, szépségét. Az éneklési készség
377

fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és
mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék
alkalmas a szókincs bıvítésére.
A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén:
A gyerekek örömmel játsszák az énekes játékokat.
A gyermekek szeretnek és tudnak egyedül is énekelni.
Élvezettel tudnak figyelni a zenehallgatásra.
Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.
Felismerik a környezetük és az ismert hangszerek hangjait.
Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.
Képesek egyszerő táncmozdulatokra, összehangolva azt társukkal.
Szeretnek dudorászni, énekelgetni játék közben.
Ének-énekes játékok tárgyi feltételei
Zenei élményközvetítéshez:
video 1 db, DVD 1 db
CD lejátszós magnók (csoportonként 1 db)
VHS-kazetták
CD-k, hangkazetták (gyermekdalok, népdalok, mődalok,
zenevarázs)
Furulyák (csoportonként 1 db)
Xilofonok (csoportonként 1 db)
Az énekes játékokhoz szükséges kellékeket, szimbólumokat minden
óvónı a csoportján belül készíti.
Népi hangszerek:
köcsögduda
doromb
kereplı
csattanó
lopótök-csörgı
Ritmushangszerek:
bırözött dobok
nyeles fadobok
triangulomok
cintányérok
csörgıkarikák
csengık
rumbacsörgık
recés SHÉKER fából ütıvel
378

kasztanyetta
5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka
A tevékenység célja a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi,
szabad önkifejezése. A gyermekek szín, forma, tér képzetének
gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk,
igényességük alakítása.
Óvodapedagógusok feladatai:
A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.
A 3-6-7 éves korban tervezhetı, alkotó, alakító tevékenységek
tartalmának, minıségének differenciált fejlesztése.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.
Népmővészeti élmények biztosítása.
Az óvodai kompetencia programcsomaghoz ajánlott komplex
képességfejlesztés megvalósítása.
Amennyiben SNI- s gyerek az aktuális évben jár a csoportba
akkor a sajátos igényeinek figyelembe vétele, a speciális
megsegítése érdekében és folyamatos konzultáció a
gyógypedagógussal.
A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek
megteremtése
A gyermekeknek megfelelı élményszerzési lehetıséget, tapasztalatot
biztosítsunk.
Fontos, hogy a tevékenységek gyakorlásához megfelelı mérető és
minıségő eszközök álljanak a gyermekek rendelkezésére.
A kiválasztásnál szem elıtt tartjuk a praktikumot, a célszerőséget és az
esztétikumot.
Fontosnak tartjuk, hogy a csoportszobákban megfelelı hely legyen az
alkotó-alakító tevékenységekhez. Az elkészült alkotásokat a csoportban
és a folyosón lévı mini-galérián helyezzük el. A gyermekek kényelmesen
elférjenek az asztalnál, a játszó gyermekek ne zavarják ıket. Így nyugodt
légkörben tudnak bekapcsolódni a tevékenységbe, ahol elegendı idejük
van az alkotásra. Az eszközöknek állandó helyet biztosítunk, ahol a
gyermekek is elérhetik. Megtanítjuk ıket a különbözı eszközök
biztonságos használatára. A mindennapi szabad játékban is biztosítjuk
az agyagozáshoz, festéshez, rajzoláshoz, mintázáshoz, szövéshez,
hajtogatáshoz, ragasztáshoz a feltételeket. A sokféle eszköz, a változatos
379

technikák, esztétikai élmények biztosításával felkeltjük a gyermekek
alkotásvágyát. A hátrányos helyzető gyermekek esetében az eszközökkel
való ismerkedés és a napi gyakorlás biztosítása kiemelt feladatunk, mert
otthon nagyon kevés gyereknek van lehetısége az ilyen tevékenységek
folytatására.
A 3-6-7 éves korban tervezhetı, alkotó, alakító tevékenységek
tartalmának, minıségének differenciált fejlesztése
Az óvodánkba kerülı 3-4 éves gyermekeknek biztosítjuk, hogy játékosan
ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel és különbözı
technikákkal. Elindítjuk az esztétikai érzékenység és értékelı képesség
kialakulását. Együtt gyönyörködünk saját és mások alkotásaiban. A
tevékenységet a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré
rendeljük. Ezek nem különülnek el egymástól.
A gyerekek az elkészült firkák után fogalmazzák meg, hogy mit is
alkottak.
Lehetıséget adunk az élményeiknek, érdeklıdésüknek megfelelı szabad
témaválasztásra. A képalakításhoz biztosítjuk a különbözı eszközöket, a
megfelelı technikai lehetıségeket: rajzolással, festéssel, zsírkrétával,
ragasztással, agyagba-homokba karcolással, nyomattal készíthessék el
munkáikat.
Segítjük a gyermek képalakító képességét a szórt elrendezéstıl, a
képelemek, a részformák elemeinek egymáshoz rendeléséig.
Felfedeztetjük a különbözı tárgyak formáit, alakzatait, megismertetjük a
gyermekeket az anyagok alakíthatóságával. Többször megtekintjük a
„mini-galériában” kiállított alkotásokat.
A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét bıvítjük a szükséges
eszközökkel: ceruzákkal, krétával, filccel, fapálcával, különbözı
vastagságú ecsetekkel, spárgával, fonallal, textillel és termésekkel.
Engedjük ıket, hogy az emberábrázolást a környezetrıl, a tárgyakról,
cselekményekrıl szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján
jelenítsék meg. A szándékos képalakító tevékenységüket gazdagítjuk az
élményeikhez kapcsolódó témajavaslatokkal, és a legmutatósabb
technikai lehetıségek megvalósításával. A gyerekek gyönyörködjenek a
gazdag formákban, színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Játékukat
maguk által készített eszközökkel bıvítik, ösztönözzük ıket apró,
esztétikus ajándékok készítésére. Használjanak különbözı formájú
textilt, bırdarabokat, terméseket a plasztikus formák létrehozásához.
Kérjük a segítségüket az eszközök elıkészítésében, elrakásában. Építés
során próbálkozzanak a tér variálásával, használjanak ehhez, pl. nagyobb
dobozokat, takarókat, térelválasztó elemeket, berendezési tárgyakat.
Többször megnézzük és beszélgetünk a „mini-galériában” kiállított
alkotásokról.
A kiállított mőveket mutassák meg szüleiknek is.
380

Az 5-6-7 éves gyermekek a megismert eszközöket bátran használják.
Több alkalommal készítsenek közös kompozíciót. Témáikban jelenítsék
meg saját élményeiket, meséket, dalokat, ünnepek, események
ábrázolásait. Formaábrázolásuk legyen változatos, legyenek képesek
kiemelni a megkülönböztetı jegyeket, pl. fiú-lány, tulipán-margaréta stb.
Próbálkozzanak az egyszerőbb mozgások jelzésével is. Munkájukban
jelenjen meg az analízis, szintézis, irányok, arányok ábrázolása és a
megfelelı térkihasználás. Ötleteinkkel segítjük ıket a játékok, különbözı
kellékek és bábok készítésében. Az ünnepekhez kapcsolódóan ajándékkal
kedveskedjenek szüleiknek. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás
örömét. Az alkotó-alakító tevékenységhez szüleik segítségével anyagokat
győjtenek. Közösen tervezzük meg környezetünk alakítását, formálását.
Az óvodapedagógus segítse a gyerekeket abban, hogy építés során
nagyobb mobil elemekbıl állítsanak össze búvóhelyet, mobil színpadot,
drámajátékhoz szükséges egyszerő díszleteket, stb. Az alkotó munkához
szükséges eszközöket, anyagokat elıkészítik, és megtisztítva helyre
teszik. Szüleiknek is megmutatják a „mini-galériában” kiállított
alkotásaikat. Ellátogatunk más kiállításokra, ahol népmővészeti
alkotásokkal és mőalkotásokkal ismerkedhetnek meg (Ált. Isk. aulája,
Babits Mővelıdési Ház, Múzeum).
Gazdagítjuk a technikai megoldásokat (kollázs, nyomatok, karcok,
makettek, márványozás, stb. alkalmazásával). Megismertetjük a
gyermekeket a népmővészet egyes technikai alapelemeivel eljárásaival
(szövés, fonás, korongozás, batikolás)
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása
Óvodánkban az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba
integrálódnak. Hetente egy alkalommal tudatosan irányított
mikrocsoportos kötetlen formájú tevékenységet szervezünk. Egyszerre
csak 5-6 gyerek vesz részt a tevékenységekben. Így biztosítjuk az egyéni
segítségnyújtás lehetıségét, ahol minden gyermek megalkothatja a
választott vagy ajánlott eszközökkel képi, plasztikai elképzeléseit. Ezáltal
megjeleníthetik saját egyéniségüket, fantázia- és élményvilágukat,
érzelmeiket, vágyaikat. A különbözı technikák alkalmazásával és az
észlelı funkciójuk együttmőködésével a gyermekek kézmozgása
ügyesebbé válik kéz-szem együttmőködése, koordinációja megvalósul, a
finom mozgások kialakulnak, mely az írás tanulás elsajátításához fontos.
Az udvari tevékenységek során is biztosítjuk az ábrázolási lehetıségeket.
A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végén:
Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket,
elképzeléseiket.
381

A gyermek alkotására jellemzı a részletezı formagazdagság, a színek
egyéni alkalmazása.
Örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozícióknak.
Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttmőködıek.
Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne.
Beszélgetni tudnak az alkotásokról, megfogalmazzák értékítéletüket.
Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat,
kellékeket.
Örömüket lelik az alkotó tevékenységekben.
Rajzolás, mintázás-kézimunka tárgyi feltételei:
Alkalmazott technikák:
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, szövés, fonás, origami, homok
karc, nyomatok.
Alkalmazott technikákhoz szükséges eszközök:
Író- és festı eszközök:
Grafit ceruza, színes ceruza, zsírkréta, kréta, sz. kréta, színes filctollak,
faszén, gombfesték, tempera- és üvegfesték, ujjfesték, különbözı
vastagságú ecset.
Papíráru:
Rajzlap, írólap, színes tafett papír, színes karton, krepp papír, győrt
papír, öntapadós papír, kézimunkatasak, főzı papír, szalvéták, origami
papír.
Kézimunkához szükséges anyagok:
Agyag, gipsz, különbözı ragasztók, rongyok, fonalak, gyöngyök, só-liszt
gyurma, gyurma. Ollók, cikk-cakk olló, lyukasztó, filc, fakanál, gyertya,
spárga, hurkapálcika
Természetes anyagok:
Termések, termények, csuhé, rafia, gyapjú, tojáshéj, kavicsok,
csigaházak, kagylók, gallyak, homok.
Technikai megoldások gazdagítása:
Batikolás, kollázs, nyomatok, karcok, márványozás, textilfestés,
mozaikszalvéta, dekupázs, gyertyaöntés.
5.5. A mozgás, mozgásos játékok
A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának,
testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Továbbá a gyermekek
382

tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség
akarati tényezıinek fejlesztése úgy, hogy gyermekeink szabad
mozgásvágyát közben megırizzük. Célunk a mozgásos tevékenységek
során a társakra figyelés, és a gyermekek mozgásszükségletének
kielégítése.
Óvodapedagógusok feladatai:
A 3-6-7 éves korban tervezhetı mozgásfejlesztı játékok összeállítása.
A különbözı szervezeti formák megteremtése a gyermek egyéni
mozgásszükségletének és képességeinek figyelembe vétele,
differenciált kielégítése érdekében.
Az óvodai kompetencia programcsomaghoz ajánlott komplex
képességfejlesztés megvalósítása.
Amennyiben SNI-s gyerek az aktuális évben jár a csoportba akkor
a sajátos igényeinek figyelembe vétele, a speciális megsegítése
érdekében és folyamatos konzultáció a gyógypedagógussal.
A 3-6-7 éves korban tervezhetı mozgásfejlesztı játékok
összeállítása
A mozgás a gyermekek számára életszükséglet, jelentıs szerepet tölt be
fejlıdésükben. Az általános testi képességek fejlıdése mellett jelentısen
hat az értelmi és szociális képességek alakulására, és fejleszti a
gyermekek idegrendszerét. Az óvodás gyermekek mozgásos tevékenységét,
mozgásos játékát, a mozgástér kialakítását, az eszközök kiválasztását
mindig a gyermekek életkorához, általános fejlettségéhez, a csoport
összetételéhez, a fejlıdés üteméhez igazodva tervezzük meg. Ügyelünk a
mozgás megfelelı nehézségő összeállítására, hogy minden gyermek
megtalálja a képességeinek megfelelı gyakorlatot, de ugyanakkor arra is
vigyázunk, hogy képességeiknek teljes bevetését is igényelje, mert így
fogják kedvvel végezni, így növeli önbizalmukat. Kialakult
gyakorlatunkban a gyermekek szabad mozgása, játéka és irányított
mozgásos tevékenysége során végzünk kiemelt mozgásfejlesztést.
A 3-4 évesek szabad játékában, mozgásában és irányított mozgásos
tevékenységében a természetes nagymozgások fejlıdésének segítése
elıtérben áll.
A csoportszobában, a szabadban egyaránt a járásra, futásra, kúszásra,
mászásra, bújásra, egyensúlyozásra minden kínálkozó alkalmat
felhasználunk, a mozgásteret és eszközöket ehhez alakítjuk. Az irányított
mozgásos tevékenység során fokozatosan alakítjuk ki a biztonságos
együttmozgáshoz szükséges alapvetı szabályokat, az egymáshoz való
383

alkalmazkodást. Fontos, hogy az egyforma lépésekkel való járást, futást
és a menetirány betartását begyakorolják. Ezután jelenjenek meg a
síkban elhelyezett vonalak és a térben elhelyezett akadályok, alakzatok,
alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb tárgyak. Járás, futás
közben történı ki- és megkerülést, ki- és belépést, fel- és lelépést
próbálgatják a gyerekek. Különösen a törzsizomzatot erısítı, csúszással,
kúszással, mászással összefüggı gyakorlatokra nagy hangsúlyt
fektetünk. A talajon történı gyakorlás után létrán, rézsútos szerek alatt
átbújva gyakoroltatjuk a gyermekekkel. Megismertetjük ıket egyszerő
ugrásokkal (fel-le-ugrás), ugrásgyakorlatokat elıkészítı
mozgásformákkal: szökdelések, le- és fellépések, támaszugrások a
talajon. A talajtorna elemei közül a test hossztengelye körüli gurulással
próbálkozhatnak. A kéziszerek közül a labdával való gyakorlatokat
helyezzük elıtérbe (feldobás, elkapás, leütés, hajítás távolba, hajítás
célba). Sokoldalúan használjuk, mert jól fejleszti a gyermek
reakcióképességét. Tartásjavító gyakorlatokat alkalmazunk a
gerincdeformitás megelızése érdekében.
Az elsı év játékanyaga jórészt a futójátékok (fussanak kijelölt célig és
vissza, fussanak tárgyhordozással, stb.) és egyszerő fogójátékok
begyakorlásából áll, míg megszokják a mozgásteret, egymás kikerülését
és a társakkal való mozgást. Ebben a korban még fontos a lemásolás
lehetısége, a mintakövetés, ezért a gyakorlatokat, játékokat egy idıben
mondjuk, mutatjuk, együtt mozgunk a gyerekekkel, így egy idıben látják,
hallják, tapasztalják a végzett mozgást.
A 4-5 éves gyermekek többségének mozgása egyre koordináltabbá válik.
A nagymozgások fejlesztését bıvítjük, nagyobb hangsúlyt helyezünk az
egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem, kéz, láb összehangolt mőködését
segítı játékokra, játékos gyakorlatokra. A szabad mozgás és játék során
megismertetett labdajátékok, ugróiskolák, kötéljátékok, barkácsoló
tevékenységek, az udvaron rendelkezésükre álló mozgásfejlesztı eszközök
is az egyensúlyozás, a szem, kéz, láb koordináció fejlıdését segítik. Az
irányított tevékenységek során a járás, futás közben alkalmazott
tempóhoz való igazodás, az oldalt és hátrafelé járás, a párokban járás,
különbözı nehézségő játékos gyakorlatok nagyobb feladatot jelentenek a
gyermeknek. Az akadályok, eszközök síkban, térben való mennyiségének,
formájának, kiterjedésének, ritmusának változtatásával bıvülnek a
végrehajtott mozgásformák is.
A gyerekek az irányváltoztatásokat már képesek korrigálni, a
menetirányban történı járások, futások közben gyakoroltatjuk a
testfordulatokat, a futó- fogó játékoknál az egymással szemben futást és
a házas fogójátékokat. A csúszást, mászást, kúszást emelt akadályokkal,
fordulatokkal nehezítjük. Az ugrásoknál különösen figyelünk arra, hogy
ruganyosan végezzék. A le- és felugrásokat, támaszugrásokat a
mélyugrással és a távolugrással gazdagítjuk. A dobásoknál kiemelt
384

szerepet kapnak a célra irányított dobások, és távolba dobásokkal is
próbálkoznak a gyerekek.
A talajtorna elemei a gurulóátfordulás gyakorlásával és a kézenállás
elıgyakorlatával egészülnek ki. Az egyensúlyérzék fejlesztését a
különbözı testhelyzet változtatásokkal, fordulásokkal, forgásokkal
gazdagított mozgások végzése szolgálja. A gyermekek próbálják az
együttes, egyöntető ritmusú gyakorlatvégzést. Az oldaliság
megkülönböztetésénél már használjuk a jobbra, balra, jobb, bal
kifejezéseket. Ezt a kezükön lévı gumiszalaggal is segítjük. Számos olyan
gyakorlatot is bevezetünk, amelyekkel speciális izomcsoportokat
fejleszthetünk.
Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása egyre összetettebbé válik. Járásuk,
futásuk, kúszásuk, mászásuk ritmusosabb lesz, egyensúlyukat
megtalálják. Ebben a korban a finom mozgások az észlelés, az alaklátás,
a formaállandóság fejlesztésére helyezzük a fı hangsúlyt. Gyakrabban
tervezünk kisebb testrészekkel való mozgásokat. Kéziszerként használjuk
a kendıt, botot, szalagokat, labdát. A szabad játék mozgáslehetıségeit
kihasználva, pl.: építés, babaöltöztetés, gyöngyfőzés, varrás, szövés,
barkácsolás eszközeit biztosítva az apró technikai fogásokat megmutatva,
a csoport átrendezhetıségének teret adva segítjük fejlıdésüket. Egyre
több fogó, futó, ügyességi játékkal ismertetjük meg a gyermekeket.
Az irányított mozgásos tevékenység során a futás feladataiban
megjelenik a tempóváltás, gyors, lassú futás és a belegyorsuló futás. A
futó, fogó játékok szabályai bonyolultabbak lesznek, sor és
váltóversenyekkel egészülnek ki.
Sorozatugrásokkal ismerkednek meg, különbözı magasságú, távolságú
akadályokon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és
távolugrást. A labdagyakorlatok labdavezetéssel, egykezes alsó és felsı
célzott irányú dobásokkal bıvülnek. Minél gyakrabban labdázhassanak
párokban, kisebb csoportokban. A talajtorna elemeit változott
körülmények között emelt szereken, padokon, zsámolyokon is
gyakorolják.
A tanult gimnasztikai elemeket párosan és társakkal együtt is
gyakorolják, hogy kialakulhasson bennük az egymásra figyelés
képessége, az összehangolt mozgásra törekvés. Minden alkalmat
kihasználunk a szabadban történı mozgásra.
Az egyensúlyozó járást különbözı karmozgásokkal összekötve
gyakorolják.
Ismételjük a guruló átfordulást és a kézállás elıgyakorlatát.
A különbözı szervezeti formák megteremtése a gyermek
mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében.
385

Az irányított mozgásos tevékenységet mindhárom korosztálynak heti egy
alkalommal szervezzük meg különbözı idıkeretekkel. Mindennapi
kocogás, futás az udvar erre kijelölt részén vagy a csoportszobában
mindhárom korosztály edzését szolgálja.
Hetente kétszer zenés percekkel gyakorolhatják a gyermekek a ritmusra
történı mozgást. A gyakorlatokat utánzásra épülı gimnasztikai elemekbıl
építjük fel.
A kisebbek csak próbálkoznak az utánzással, tılük nem követeljük meg
az egyöntető ritmikus mozgást. A szabad mozgásra minden nap
lehetıséget biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A
gyermekek mozgásszükségletének kielégítését, természetes
mozgásvágyának megırzését a mindennapos edzésekkel alapozzuk meg.
A szervezett edzések ideje 10-15 perc. A kondicionáló mozgás tartalmát: a
napi futást, kocogást télen havas játékokkal, ısszel népi ügyességi
játékokkal egészítjük ki. Az udvaron kezdeményezett mozgásos játékokba
minden gyermek érdeklıdésétıl függıen kapcsolódhat be, és a futás
mennyiségérıl szabadon dönthet, az a fontos, hogy igazi felfrissülést,
felüdülést nyújtson a gyerekeknek.
Egészséges életmódot erısítı egyéb tevékenységek:
kirándulás, séta
szabad levegın szervezett mozgásos játékok
Évente egy alkalommal egészségnapot tartunk, melynek keretében
egyéni képességeket és szükségleteket figyelembe véve minden
gyermek számára lehetıséget biztosítunk az egészséges életmód
igényének kialakulására.
A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén:
A gyerekek igénylik a mozgást, a kedvelt mozgásos játékokat kitartóan
játsszák.
Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban folyamatosan
bıvülnek, mozgásuk összerendezetté, ritmusossá válik.
Térészlelésük, térmélység érzékelésük, idıérzékelésük fejlıdésével
tudnak a térben tájékozódni, ismerik az irányokat.
Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan
végezni.
Az ügyességi játékok, egyéni és csapatjátékok szabályait betartják.
Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni.
Tudnak helyben labdát vezetni.
Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudják.
386

Mozgás, mozgásos játékok tárgyi feltételei
Greifswald tornaszer
Egyrészes bordásfal
Mászógúla (hétágú létra)
Tornaszınyeg
Rövid tornapadok
Hosszú tornapadok
Tornazsámolyok
Léglabdák
Babzsákok
Maroklabdák
Karikák
Ugrókötelek
Szalagok, kendık, botok, sípok
Összehajtható célba dobó 3 labdával
Body Roll hengerek
Bóják
Kéz-láb készlet
Mozgásfejlesztı táska (WESCO 3. számú)
Talpas ráállás egyensúlyozó kör alakú lap fából (egyensúlyozó korong)
Holdkomp
Mini libikóka (kék)
Trambulin
Kosárlabda palánk (óvodás)
Tornaernyı, ejtıernyı
Kombinált udvari tornaszer
Gördeszka (sárga)
Ugráló labdák (kengurú)
Lépegetı henger (6 pár)
Aladdin mászóvár (udvari)
Pinocció mászóvár (udvari)
Egyensúlyozó deszka (félkör alakú)
Egyensúlyozó tölcsér (piros)
EDU-RING testnevelési győrő (3 színő sárga-piros-kék)
Ugróiskola (színes polifoam)
Gyalogkerék
5.6. A környezet tevékeny megszerettetése
Célunk: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek
pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, tárgyi, emberi világ
értékei iránt, a családi kultúra értékeit figyelembe véve. Környezetvédı
szemlélet megalapozása.
A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki,
nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítása. A gyermekek elemi
387

ismerete alakuljon ki önmagukról és közvetlen környezetükrıl.
Óvodapedagógusok feladatai:
A 3-6-7 éves korú gyermekek számára érthetı helyi környezeti
értékek összeállítása a környezetük felfedeztetése és megszerettetése
érdekében.
A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a
közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.
Az óvodai kompetencia programcsomaghoz ajánlott komplex
képességfejlesztés megvalósítása.
Amennyiben SNI-s gyerek az aktuális évben jár a csoportba akkor
a sajátos igényeinek figyelembe vétele, a speciális megsegítése
érdekében és folyamatos konzultáció a gyógypedagógussal.
A 3-6-7 éves korú gyermekek számára érthetı helyi környezeti
értékek összeállítása a környezetük felfedeztetése és
megszerettetése érdekében.
Az óvodába lépı gyermekeket esztétikus, melegséget, szeretetet sugárzó
környezet várja, ezzel is elısegítjük a beilleszkedést, az óvoda elfogadását,
illetve megszerettetését.
A 3-4 éveseket biztonságérzetük kialakulása után elıbb a közvetlen
környezetükkel ismertetjük meg, megfigyeljük az óvodánk udvarán lévı
fákat, virágokat, stb.. A környezı utcákban tett rövidebb séták során
megfigyeljük az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, az idıjárás
változását, annak hatását öltözködésünkre. Élısarkunkat az
élményszerzés során győjtött termésekkel, levelekkel, bogyókkal,
kavicsokkal, tollakkal gazdagítjuk.
Ezeket késıbb hasznosítjuk: gyümölcssalátát, süteményt készítünk,
bábokat, játékokat barkácsolunk belılük.
Tapasztalatainkból, az évszakok változásaiból albumot készítünk, amihez
közösen győjtjük a képeket, fényképeket.
A jó kapcsolatunk azt eredményezi, hogy gyakran meghívnak a szülık
szılı-, dió-, alma-, mogyorószüretre, kis állatok megszületésekor (malac,
ló, tehén, nyúl, stb.).
Meglátogatjuk a hosszabb ideig betegeskedı gyermeket, így megismerik a
gyerekek mások családját is, beszélgetünk a család tagjairól,
munkájukról, otthonukról.
Az oviba is szívesen hoznak családi albumokat, fényképeket, amelyek
alkalmat adnak a meghitt és közös beszélgetésekre, élményeik
felidézésére.
388

A 4-5 éves gyerekekkel a fentieken túl ellátogatunk a közelben lévı
üzletekbe, hivatalokba, erdıbe. Az élményszerzı séták során gyakoroljuk
a helyes gyalogos közlekedést, megismertetjük az alapvetı szabályokat.
Felismertetjük a személy- és teherszállító jármőveket.
Az állatok világnapján természetes környezetében megnézünk egy állatot.
Az óvoda udvarán is nyitott szemmel járunk, felfedeztetjük a gyerekekkel
az apró bogarakat, csigákat, madarakat és megismertetjük ezekkel ıket.
Télen lehetıvé tesszük, hogy a gyerekek rövid videofilmeket nézhessenek
meg a vadállatokról.
Beszélgetünk a környezetünkben található különbözı formákról,
nagyságbeli, mennyiségbeli jellemzıkrıl. Végezzenek rügyeztetést,
magvak csíráztatását, hajtatást, készítsenek közösen albumokat
(évszakok, állatok, növények).
Az 5-6-7 évesek a szőkebb környezetükön kívül ismerkednek az óvodán
kívüli tágabb világgal is. Az erdıkben, természetvédelmi területen tett
séták során megfigyelik az évszakok szépségét, az erdı szépségét, a
színeik árnyalatát, a környezet szennyezıdését
(víz, föld, levegı).
Megtapasztaljuk az idıjárás változásainak hatását az öltözködésünkre, a
madarak, fák életére. Észreveszik, hogy az eresz alatt lévı fészekbıl
elköltöznek a fecskék, mert hidegebbre fordul az idı. Folyamatosan
győjtjük a természet kincseit az élısarokba. Amit lehet, felhasználunk,
salátákat készítünk, savanyúságot teszünk el.
A gyerekek gondoskodnak a csoportban lévı akvárium lakóiról. Ágakat
hajtatnak (Borbála-, Katalin-nap), növényeket csíráztatnak, megfigyelik a
fejlıdéshez szükséges feltételeket.
Egyszerő kísérleteket végzünk a növényekkel, melyek során saját
tapasztalatot szereznek a növények fejlıdéséhez szükséges feltételekrıl.
Tevékenykedtetésre, sokoldalú tapasztalásra épülı megfigyeléseket
végzünk a négy elemmel kapcsolatban / levegı, tőz, víz, föld /.
Közösen megemlékezünk az Állatok világnapjáról (okt. 4.), a Föld napjáról
(ápr.22.) és a Madarak és fák napjáról (máj.10.). Ezekre egész héten át
készülünk.
Lehetıséget biztosítunk arra, hogy minden jelenséget, állatot, növényt
természetes környezetében figyeljünk meg. Összehasonlításokat
végeznek, közvetlen tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek a
gyermekek a séták, kirándulások során.
Fontosnak tartjuk, hogy tudatosan ügyeljünk ezekre a lehetıségekre, és
minden alkalmat felhasználjunk, kihasználjunk a matematikai
tapasztalatok szerzésére, megfogalmazására, és tevékenységekben való
alkalmazására. Formákat letapogatjuk, megszámláljuk, hány van belıle
(számosság), összehasonlítjuk, méricskéljük, párosítjuk, szétválogatjuk,
389

sorba rendezzük különbözı szempontok szerint (alak, szín, nagyság).
Közben a sík és térbeli viszonyok felfedeztetésére is gondot fordítunk
(jobbra, balra, elıtt, mögött, között, fölött, stb.). Problémahelyzetek
megteremtésével a gyermeket logikus gondolkodásra késztetjük. Így a
gyerekek a matematikai tapasztalatokat a dolgok természetes
tulajdonságaiként fogják fel, felfigyelnek ezekre, beépül a tudatukba, és
tevékenységeikben alkalmazzák.
Matematikai képességüket az alábbi témakörök alapján fejlesztjük:
Halmazok képzése, összehasonlítása, bontása.
Halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése, becslése,
párosítása.
Mennyiségek megszámlálása, összehasonlítása, összemérése síkban,
térben.
Kisszámok felismerése összkép alapján, több, kevesebb, ugyanannyi,
semmi.
Tapasztalatok a darabszám változásairól, hozzátevés, elvevés (mi
változott meg? Játék).
Építések, alkotások szabadon, ritmikus sorok kialakítása.
Szimmetrikus alakzatok, játék tükörrel.
Tájékozódás a síkban, a térben, irányok, arányok, névutók
használata.
A matematikai nevelés a természetes környezetben való ismerkedésen és
tevékenykedtetésen túl egyéni és mikrocsoportos formába, játékba
ágyazottan is jelen van.
Ellátogatunk iskolába, mővelıdési házba, múzeumba, üzletekbe.
Megismertetjük ıket a felnıttek munkájával.
A közlekedéssel kapcsolatos ismereteiket bıvítjük, hogy sok
információjuk legyen a szárazföldi, vízi, légi közlekedésrıl. Ismereteiket
rendszerezzük. Biztosítjuk számukra, hogy érdeklıdésük szerint többször
is megnézhessenek videofilmeket (állatokról, közlekedésrıl, óceánok,
tengerek és más földrészek szép tájairól, állatairól, stb).
Külön feladatunk az ingerszegény környezetbıl érkezett gyermekek
környezeti, esztétikai nevelése, ez azért fontos, mert otthon pozitív példát
néhánytól eltekintve alig látunk. A lakáskörülmények és viszonyok
többségüknél elhanyagolt, sivár. A házak környezete rendezetlen,
szemetes, alig van fa, virág.
A vonzó szép óvodai környezetben arra neveljük ıket, hogy ne
szemeteljenek, a környezetük tárgyait ne rongálják, a növényeket,
állatokat óvják, gondozzák. A gyermekek által a szülık szemléletét is
formáljuk, hogy óvják, védjék, szépítsék környezetüket, pl. győjtsék össze
a szemetet, ültessenek fát, virágot. Lehetıség szerint részt veszünk
környezetvédelmi napokon, ahol játékos formában szerezhetnek
390

ismereteket környezetünk megóvásáról. Csoportjainkban gyakoroljuk a
szelektív hulladékgyőjtést.
A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a
közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során
A szókincs, a szókészlet bıvítését a gyermekek tapasztalatai, élményei
szolgálják.
A mikrocsoportos séták lehetıséget adnak a gyermek-óvónı személyes
beszélgetésére. Fontos, hogy elısegítsük a gyermek önálló
véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését. Minden gyerekre
oda tudunk figyelni, kérdéseire, megnyilvánulásaira, észrevételeire
mindjárt tudunk reagálni. Lehetıséget biztosítunk arra, hogy a csoportok
osszák meg egymással tapasztalataikat, meséljék el ık, mit láttak,
mindezt értelmesen, összefüggıen tudják elmondani.
A valós élethelyzetek során gyakoroljuk a helyes köszönést, megszólítást,
bemutatkozást, véleménynyilvánítást és lehetıséget adunk arra, hogy a
gyerekek értelmesen, összefüggıen kifejezhessék gondolataikat,
érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket, és döntéseket hozzanak.
Külön gondot fordítunk az ingerszegény környezetbıl érkezett gyerekekre
a fenti feladatok végzésekor. Beszédjavításukhoz a logopédus segítségét
igénybe vesszük.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása
A gyermekek fejlesztése minden korcsoportban mikrocsoportosan
történik. Közvetlen tapasztalat és élményszerzı udvari megfigyelések és
séták alkalmával. Hetente csak egy megfigyelést tervezünk. A délelıttös
és délutános óvónı kis csoportokban elviszi a gyerekeket sétálni. A
látottakat az ebéd elıtti idıben mesélik el egymásnak, amikor már
mindenki megfigyelte a témát, az ismereteket rendszerezzük, megnézzük,
ki mit győjtött, albumokat készítünk, elmondják egymásnak
tapasztalataikat, véleményüket.
A sétákon kirándulásokon fotókat, lehetıség szerint videofelvételt
készítünk, melyek segítenek abban, hogy újra átélhessék élményeiket, és
tapasztalataikat elmélyítsék.
A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végén:
A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását,
óvodájuk nevét.
Tudják saját születési helyüket és idejüket.
Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak
391

annak szépségében, és felismerik a napszakokat.
A gyerekek ismerik a környezetükben lévı intézményeket, szolgáltató
üzleteket, esztétikai alkotásokat (épületek, szobrok).
Ismerik a környezetükben elıforduló háziállatokat, vadállatokat,
madarakat, bogarakat.
Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását.
Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a
közlekedési eszközöket.
A tárgyakat meg tudják számlálni, legalább 10-ig, össze tudják
hasonlítani mennyiség, nagyság, forma és szín szerint, rendezni
tudják térben, síkban.
Megkülönböztetik a jobbra, balra irányokat, értik a helyet kifejezı
névutókat (alá, fölé, mellé, közé, stb.).
Matematikai tapasztalataikat mindennapi tevékenységeikben
alkalmazzák.
Kialakult a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz
illeszkedı jól érthetı beszéd. Környezetük felfedezése közben
megismert fogalmak beépülnek aktív szókincsükbe. Ismerik a
viselkedés alapvetı szabályait, kialakulóban vannak azok a
magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi
környezet megbecsüléséhez szükségesek.
Élvezettel nézik meg a tapasztalatszerzı sétákon, kirándulásokon,
rendezvényeken készült fotókat, videofelvételeket.
A környezet tevékeny megszerettetése tárgyi feltételei
Manipulációs eszközök:
Az állatok világa képes kirakó
Növények világa képes kirakó
Emberek világa képes kirakó
Gyümölcs és virágkártya sorozat
Fejlesztıkártya
Jelkártya sorozat
Játsszál okosan – asszociációs játék Találd meg a párját – képes lottó
Memória játékok: növények, virágok, állatok.
Memóriafejlesztı játékok – keresd meg a párját
Logico piccoló – fejlesztı lapok játék
Találd meg a párját – szagérzékelés
Mi ez? – formaérzékelı
Szín, forma dominó; növények, gyümölcsök
Szemléltetı képek és eszközök:
Óvodai képes kártya, képes tabló
Közlekedési eszköz-modellek
392

Fiú és leánybaba az évszaknak megfelelı öltözékben
Négy évszak-képsorozat
Képgyőjtemények családról, munkáról, környezetrıl
Állat modellek
Applikációs képek általános iskola 1 osztálya
képnyomdák
Könyvek:
Állat kavalkád (színek, felnıtt, gyerek állatok, számok, formák)
Állatok a Földön
Európa állatai
Afrika állatai
Vízi állatok
Barangolás az állatok világában
Világ állatai
Növényismeret
Állatismeret
Kisgyermekek nagy képeskönyve (állatok és versikék)
Csodaország – zöld könyv természetrıl és környezetrıl gyermekeknek
természetrıl és környezetvédelemrıl gyermekeknek
játszva megtanuljuk a színeket, az évszakokat.
Mit jelent? Piros kerek? Füles Frigyes és Szepi (feladatlapok
óvodásoknak)
Kártyák:
Családi forgolódás (a jobb-bal, irányok rögzítése – fejlesztı kártya)
İsállatok, vadállatok
Videó, videofilmek, TV, diavetítı:
Kópé az erdélyi kopó – természetfilm
Mese a tisztaságról
Életközösségek I. Kisnövényismeret
az erdı növényei
rétek, vizek, vízpartok növényei
Életközösségek III. Vadvirágos réten
Ismeretterjesztı film réteken, növényeken, házunk táján, vadon élı
állatokról.
vadon élı állatok, óceánok, tengerek világa
hangok világa
Fejlesztı játékok:
Találd meg a párját – szagérzékelés
Játsszál okosan – képes lottó
Memória játékok – keresd meg a párját
393

növények, állatok
virágok
Logico piccoló – fejlesztıjátékok
Co-to jest? Mi ez? – formaérzékelı
Szín, forma dominó – növények, gyümölcsök
Élısarok: polcok, képek, album, kavicsok, virágok mindenféle győjtött
kincs
Akvárium: halak
Madáretetık – ételek
Földgömb, távcsı, nagyítók, fényképezıgép, rádiós CD-s kazettás
magnó.
CD-k, magnókazetták
Népi kismesterségek: szövıkeret, körmöcske, gyöngy, termések,
szerszámok
Diafilmek, diapozitívok:
Közlekedési eszközök
Ferkó meg a kresz
Felnıttek és gyermekek munkája az óvodában I., II.
Ahogy növekedtünk
Állatok: kutya, macska, kecske, ló, tehén, sertés, juh, házinyúl, tyúk,
liba, kacsa, pulyka, rovarok, állatok, madarak
Az erdı állatai I. II.
Mezı állatai
Vizek állatai
Az állatkertben élı állatok
Háziállatok és kicsinyeik hangjai
Munka:
Kerti szerszámok, öntözı kannák, téli hólapátok, szánkók
5.7. Munkajellegő tevékenységek
Célunk: Cselekvı tapasztalás biztosításával a gyermeki munka
megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása,
melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát,
kötelességteljesítését. A gyermekek együttmőködésének,
szervezıképességének fejlesztése.
Óvodapedagógusok feladatai:
394

A különbözı típusú munkajellegő tevékenységek tervezése s azok
feltételének biztosítása 3-6-7 éves korban. Munkaeszközök
használatának megtanítása.
Az óvodai kompetencia programcsomaghoz ajánlott komplex
képességfejlesztés megvalósítása.
Amennyiben SNI-s gyerek az aktuális évben jár a csoportba akkor
a sajátos igényeinek figyelembe vétele, a speciális megsegítése
érdekében és folyamatos konzultáció a gyógypedagógussal.
A különbözı típusú munkajellegő tevékenységek tervezése, s azok
feltételeinek biztosítása
A munkajellegő tevékenységek során a gyermekek tapasztalatokat
győjtenek az ıket körülvevı világról, megismerik környezetüket, és
kialakulnak bennük a munkavégzéshez szükséges készségek,
képességek.
A gyerekek munkajellegő tevékenysége a játékból bontakozik ki,
elsısorban önmagukért és a közösségért végzik. Lehetıséget adunk arra,
hogy a gyerekek saját személyük, illetve a csoport érdekében maguk
végezhessenek olyan munkát, amelyre képesek. Kezdetben segítséggel,
késıbb teljesen önállóan, öntevékenyen végzik ezeket a tevékenységeket.
Úgy segítünk a gyermekeknek, hogy át tudják élni a munka örömét, az
erıfeszítés szépségét, nehézségét. Ügyelünk arra, hogy tevékenységünk
minta értékő legyen a gyerekek számára. Értékelésünk mindig személyre
szabott, buzdító, megerısítı, konkrét, reális, hogy a gyermekekben
pozitív viszonyt alakítsunk ki a munkához. Minden korcsoportnál
fontosnak tartjuk az önkiszolgálást, testápolást, öltözködést, étkezést
(lásd az egészséges életmód címő fejezetet, mely részletezi a tevékenység
tartalmát) környezetgondozást.
A 3-4 éves gyerekek figyelemmel kísérik a csoportszobák növényeinek
gondozását. Tavasszal az udvar takarításában, ısszel a falevelek
összegyőjtésében vesznek részt. A gyerekek erejükhöz mérten
kapcsolódnak be a csoport rendbetételébe. Részt vesznek a játékok
összeszedésében, elrakásában. Apróbb feladatokat szívesen vállalnak, és
elvégzik azt (pl.: evıeszközök kiosztása, kenyér kínálása, seprő
behozatala, stb.). A gyerekek együtt végzik az alkalomszerő, ismétlıdı
munkákat, mint a játékok elrakása, csoportszoba átrendezése,
tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése. Nagyon
fontosnak tartjuk, hogy mi magunk is példát mutassunk a gyerekeknek.
A 4-5 éves gyerekek segítenek a szobanövények locsolásában, az
élısarok ápolásában, szívesen győjtik, bıvítik annak „kincseit”.
Tevékenyen részt vesznek az udvar gondozásában, az avar győjtésében, a
fő összegereblyézésében. Segítenek az akvárium tisztántartásában,
395

lemossák a köveket, etetik az állatokat. Irányításunkkal madáreleséget
készítenek, és részt vesznek a madáretetésben. Apróbb megbízásokat
szívesen vállalnak, kért eszközöket behozzák, kiviszik, üzenetet adnak át.
Az 5-6-7 éves gyerekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi
munka, amelyet önállóan végeznek. Ízlésesen, esztétikusan megterítenek,
étkezés után segítenek a tányérok, evıeszközök, poharak
összeszedésében, a terítı összehajtogatásában. A gyakori dicséret,
elismerés hatására szívesen vállalnak alkalomszerő munkákat. Segítenek
a csoportszoba díszítésében, játékok tisztításában, javításában.
Tevékenyen részt vesznek a vitamin- és gyümölcssaláták, savanyúságok,
kompótok készítésében, sütemények sütésében. Az élısarok
gondozásában nagyobb önállóságot biztosítunk, ık is ültetnek virágokat,
vetnek magokat, gondozzák, terméseket, bogyókat győjtenek, stb. A
gyerekek közösen az óvodapedagógusokkal, dajkákkal végezzenek
környezetszépítı munkákat. Részt vesznek a csoportszobában játékok
lemosásában, polcok tisztításában. Lehetıséget adunk a gyermekeknek
egyszerő javítások elvégzésére. Az udvaron és a kiskertben nekik
megfelelı mérető szerszámokkal dolgoznak. İsszel segítenek a levél
összegereblyézésében, télen a hólapátolásban, tavasszal a lenyírt fő
összegereblyézésében. Télen gondoskodnak a madarakról, a csoportban
gondozzák az akváriumot, halakat etetik.
Ünnepekre apró ajándékokat, meglepetéseket készítenek a kisebbeknek
és a felnıtteknek.
A munkaeszközök használatának megtanítása
Minden munkajellegő tevékenység bevezetésekor bemutatjuk a
gyermekeknek, hogy az eszközökkel hogyan kell bánni. Segítünk abban,
hogy az eszközök használatát megtanulhassák. Ezt nagymértékben
elısegíthetjük azzal, ha minden munkajellegő tevékenységnek kialakítjuk
szokásrendjét, és megfelelı mérető eszközöket biztosítunk. Felhívjuk a
gyermekek figyelmét arra, hogy az eszközök helytelen használata
balesetet okozhat.
A fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén
A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.
Örülnek, ha kötelességüket teljesítik.
Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát.
Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére.
Szívesen közremőködnek a növények, állatok gondozásában.
396

Örömmel segítenek a társaiknak.
Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda
dolgozóinak.
Az eszközöket rendeltetésszerően használják.
Munka jellegő tevékenységek tárgyi feltételei
Önkiszolgáláshoz:
tálalószekrény
étkezéshez csoportonként annyi asztal, hogy kényelmesen elférjenek
körülötte ülve a gyerekek,
asztalterítık,
a gyermekek számának megfelelıen: tányér, pohár, evıeszközök,
asztalonként 1-1 szalvétatartó, szalvétával, kancsó
kenyereskosár a kenyér kínálásához,
szeméttároló
partvis, seprő, lapát
Naposi munkához:
csoportonként 4-4 napos kötény (középsı, nagy csoport),
asztalonként 1-1 tál, merıkanállal,
a gyermekek számának megfelelı tányéralátét,
evıeszközként kést, villát is használunk a kanál mellett,
törlıruha
Testápoláshoz: (a mosdóban)
mosdókagylók
folyékony szappan,
a gyerekek számának megfelelı jellel ellátott törölközı, fogmosó
pohár, fogkefe
Öltözködéshez:
A folyosón elhelyezett öltözırekeszek polccal, fogasokkal a levetett
ruhák részére.
Környezetgondozáshoz:
lombseprők (gyermek mérető)
gereblyék
hólapátok
kosarak, szeméttároló
Csoportszoba díszítéshez:
cserepes virágok
397

Élısarokhoz:
akvárium, halacskák
termések tárolásához tálcák, kis kosarak
Madáretetéshez:
madáretetık, odú, eleség
Sütéshez, aszaláshoz, pároláshoz:
gáztőzhely tepsikkel, mérleg, sodrófa
liszt, méz, főszerek stb. (pl. mézeskalács-készítéshez)
Gyümölcssaláta-, savanyúságkészítéshez:
tároló-, győjtı edények, tálak
tompa hegyő kés (a gyerekek számának megfelelıen)
Diótöréshez:
kalapács
Termésgyőjtésekhez:
kis kosarak
Barkácsoláshoz:
barkácskészlet
Rendrakáshoz:
polcok, játéktároló tálcák, kosarak
Az elkészült munkák tárolásához, rendszerezéséhez:
rekeszekkel elválasztható szekrények
fali tárolók (zsebes) textilbıl
Ajándékkészítéshez:
a rajzolás, kézimunka, mintázás eszközei
Varráshoz: tompa hegyő tők
6. Óvodánk sajátos feladatai
Gyermekvédelem
Óvodásaink eltérı szociokulturális környezetbıl kerülnek óvodába, az
igen jól szituált családoktól a minimális megélhetést is alig biztosító
családokig. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törıdés. Ennek a
398

munkának hagyományai vannak az óvodánkban, a gyermekvédelmi
tevékenység a jövıben is fontos feladatunk.
Célunk:
Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink
családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik.
A hátrányok és a veszélyeztetettség csökkentése.
Feladatunk:
Családlátogatások a gyermekvédelmi problémák feltárása, megelızése
érdekében. A hátrányos helyzető, a halmozottan hátrányos helyzető
és veszélyeztetett gyerekek kiszőrése és figyelemmel kísérése.
A családi háttér megfelelı ismeretében segítségnyújtás a hátrányok
enyhítésére, az óvodai keretek közötti prevenció, kompenzálás
biztosítása.
Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermekiránti felelısségének
erısítése, bizalomra épülı, együttmőködı, egyéni személyes
kapcsolattartás. Érezniük kell a szülıknek, hogy segíteni akarunk, és
bizalommal kezeljük problémáikat.
A szülık rendszeres tájékoztatása gyermekük fejlıdésérıl, szükség
esetén szakember segítségének felajánlása.
A szülıvel közvetlen viszony, partneri kapcsolat kialakítására
törekvés.
A szülık felvilágosítása az önkormányzat, a hivatal gyermekvédelmi
támogatásának lehetıségeirıl.
Rendszeres óvodalátogatás figyelemmel kísérése, hiányzás esetén
hatékony intézkedés.
Nyugodt, családias, szeretetteljes gondoskodó óvodai környezet
biztosítása.
Személyes törıdéssel és fejlesztéssel a gyermekek fejlıdésének
segítése.
A gyermekek magatartásában fejlıdésében szociális helyzetében
történı változások folyamatos figyelése. A gyermekvédelmi felelıssel
közösen a változások okának feltárása és a probléma megoldásának
keresése.
Állami gondozásból a családba örökbe fogadott gyermekekre
fokozottan odafigyelünk, a családotthonos gyerekek óvodai felvételét
biztosítjuk, segítjük beilleszkedésüket, ezért együttmőködünk a
gyermekvédelmi munkában érdekelt szakemberekkel. A
gyermekvédelmi munka valamennyi óvodapedagógus feladatkörébe
beletartozik, melyet a gyermekvédelmi felelıs koordinál.
A belsı kapcsolatrendszer mőködtetése:
399

Kapcsolatot tartanak egymással a csoport óvónıi, a gyermekvédelmi
felelıs és az óvodavezetı.
A gyermekvédelmi felelıs személyérıl a szülıket tájékoztatjuk.
Külsı kapcsolatok
Kapcsolattartó elsısorban a családgondozó, Polgármesteri Hivatal
jegyzıje, gyámügyi elıadó, a Gyermekvédelmi Szociális Bizottság,
Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügyi Hatóság (árvaellátás), helyi orvos,
védınık, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Területi Nevelési
Tanácsadó, Tolna Megyei Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság,
Gyermek ideggondozó (pszichés problémák esetén).
Számon tartjuk:
a hátrányos helyzető,
halmozottan hátrányos helyzető, gyermekeket
a veszélyeztetett helyzető gyermekeket
SNI-s gyermekek integrált óvodai nevelése
Az SNI-s gyermekek társadalmi beilleszkedése, esélyegyenlıségük
feltételeinek megteremtése, integrált keretek között folyó nevelésük
megszervezése, a szocializációt segítı folyamatok biztosítása, a
biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör megteremtése az intézmény
fontos feladata.
Az integrált nevelés elınyei:
együtt tevékenykedés
a társaktól tanult magatartási minta, szokás
fejlıdik önbizalmuk, önállóságuk, önismeretük
megtanulják elfogadni és elfogadtatni a másságukat
ösztönzıleg hat rájuk a többi gyerek eredménye
megtanulnak odafigyelni másokra
Várható eredmények óvodáskor végére:
Az SNI-s gyerekek akaratereje, önállósága fejlıdik, egészséges
énképük, önbizalmuk megalapozódik
Kommunikációs és együttmőködési készségük fejlıdik
Képessé válnak a közösségbe való beilleszkedésbe
Alkalmazkodókészségük, toleranciájuk, empátiájuk fejlıdik az
együttnevelés során.
Óvodánkban a 2007/2008-as nevelési évtıl IPR team mőködik
400

Intézményünk elvégzi saját helyzetelemzését, a célrendszer
megfogalmazását a várható eredmények és az intézményi sajátosságok
figyelembevételével.
Minden évben pályázunk támogatásra, és ha a pályázati feltételeknek
megfelelünk, akkor átdolgozzuk a programunkat, és annak megfelelıen
végezzük munkánkat.
Aktualizáljuk, és megújítjuk a meglévı partneri kapcsolatainkat.
Céljaink:
Esélyegyenlıtlenség csökkentése, különösen a kommunikáció és
a szocializáció fejlesztésével, erısítésével.
Felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátása.
Szeretetteljes, biztonságérzetet adó érzelem gazdag óvodai élet
megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy
gyermeki tartást, önállóságot, s ebbıl az önállóságból fakadó
egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetıséget
ad a gyereknek.
Minden gyermek ismerje meg és tudja meg testi, lelki, szellemi
értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai, ezt fogja fel
természetesen minden lelki feszültség nélkül.
Arra törekszünk, hogy a gyerek önmaga szükségletének
megfelelıen, önmaga ütemében, önmagához viszonyítva
fejlıdjék- szem elıtt tartva az iskolára való felkészülést.
Az óvodásaink nyugodt, harmonikus, egészséges fejlıdésének
elısegítése, a magasabb rendő érzelmek kibontakoztatása az életkori
és egyéni sajátosságok figyelembevételével.
A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség
egészére irányuló fejlıdés biztosítása és az iskolai életmódra
felkészítés.
A gyermekek és a mővészetek közötti érzelmi kötıdés kialakítása.
A kultúrák átörökítése, hagyományok ápolása
Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúrájának ápolása,
identitásuk erısítése (cigány mesék, dalok)
Feladataink:
Szervezési feladatok
A fenntartóval közösen az adatlapok kitöltése, és támogatás beadása
az OKM-hez
Az integrációt elısegítı csoportalakítás
A szülık munkába állását lehetıvé tevı nyitva tartás kialakítása
A gyerekek felvételénél a jogszabályoknak megfelelıen biztosítjuk
/11/1994(06.08)MKM 39/D, 39/E§/ a hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzető gyerekek arányos elosztása.
401

Nevelıtestület együttmőködése
Rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével
Az óvodai integrációs program megbeszélése, feladatok felosztása
Célrendszer megfogalmazása, a helyi sajátosságok figyelembe vételével
Az óvodai integráció beépítése a helyi programba
Pedagógiai munka kiemelt területei
HHH-s gyerekek nevelésénél, fejlesztésénél a differenciált egyéni
bánásmód érvényesül.
Kommunikációs nevelés
Érzelmi nevelés, szocializáció az intézményes nevelésbe illeszkedés
elısegítése, bizalom, elfogadás, együttmőködés
Egészséges életmódra nevelés
Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkörben, a
másság elfogadását erısítı integrált nevelés.
Tanulást segítı módszerek alkalmazása:
kooperatív technikák,
drámapedagógia és
projektmódszer
Együttmőködések az óvodán kívüli szervezetekkel
Egészségügyi szőrıvizsgálatok kezdeményezése
Gyermekorvossal partnerségi kapcsolat kialakítása
Gyermekjóléti szolgálattal a partneri kapcsolat kialakítása
Szociális ellátórendszerrel való aktív együttmőködés
Szakmai szolgáltatókkal való együttmőködés
Kisebbségi önkormányzattal való együttmőködés
Civil szervezetekkel való együttmőködés
Szülıkkel való kapcsolattartás együttmőködés
Partneri, személyes kapcsolat kialakítása minden szülıvel
A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása
A hhh-s gyermekek számára az esélyegyenlıség megteremtése
Fogadó órák egyéni beszélgetések, programok tartása
Partnerközpontú mőködés szülıi igények kiszolgálása
Intézményi önértékelés eredményesség
Intézményi önértékelés készítése
402

Eredményesség (indikátorok teljesülése)
Óvoda-iskola átmenet támogatása
Iskola érettség elérését támogató pedagógiai munka
Iskolaválasztás segítése, támogatása
A gyermekek fejlıdésének után követése az általános iskola elsı
évében
Ovi-suli program
Célcsoportok
Óvodások, leendı elsı osztályosok különös tekintettel a hátrányos és
a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre.
Óvodapedagógusok
Az iskola tanítói és pedagógusai
A HHH-s gyermekek szülei
Kisebbségi csoportok
Alapelveink:
Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes,
családias légkört teremtsünk.
A gyermekek egyéni fejlettségének, haladási tempójának figyelembe
vételével történı tevékenységek szervezése.
Az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı képességek megerısítésével
segítsük a barátkozást, tegyük lehetıvé, hogy minden gyerek
megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban.
Önmaguk és mások tiszteletére, szeretetére, megbecsülésre neveljük a
gyermekeket.
A szociális érzékenységük kialakításával segítsük a másság
elfogadását.
A fejlesztıcsoport célja, feladata:
A hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók
esélyeinek növelése az új intézményrendszerben.
Az óvoda kiemelt feladata, hogy valamennyi hátrányos helyzető
kisgyermek már három éves korában az óvodába kerüljön, hogy az ott
folyó nevelı-gondozó munkával segíteni tudják hátrányaik
csökkentését és a sikeres iskolakezdést.
Arra törekszünk, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek
megfelelıen úgy neveljük és fejlesszük, hogy a környezetükben jól
eligazodjanak, együttmőködık, kapcsolatteremtık legyenek, és
képesek legyenek az iskolai tanulmányok megkezdésére.
403

A gyermekek életkori sajátosságaihoz, érdeklıdéséhez igazított, az
egyéni adottságokat, fejlıdési ütemet messzemenıen figyelembe vevı
tanulás megszervezése
harmonikus, nyugodt légkör biztosítása
az óvodában kialakított szokások továbbépítése
az óvodai módszerekre, játékosságra, kooperatív tevékenységekre
épülı sikeres tanulási helyzetek teremtése
gyermekbarát, életkori sajátosságuknak megfelelı esztétikus csoport
(mese, játszó, beszélgetı sarkos stb.)
Fontosnak tartjuk a tapasztalatok kölcsönös átadását, a megszerzett
információk közös értékelését, az összefüggések keresését, a
folyamatos fejlesztés keresésének útját.
7. A program erıforrásai
7.1. Személyi feltételek
Az óvoda élén tagóvoda-vezetı áll, aki heti 30 órában csoportban
dolgozik.
Az intézmény vezetıjét a nevelımunka tervezésében és az irányításban
segítik:
a munkaközösség-vezetı
a közalkalmazotti tanácstag
a gyermekvédelmi felelıs
Felsıfokú képzettséggel rendelkezı óvónık száma:
Szakközépiskolai végzettséggel gyermekgondozó: 1 fı
Szakképzett dajkák száma:
3 fı
6 fı
A nevelımunkát az óvoda teljes nyitvatartásában az óvodapedagógus
végzi. Személye kulcsszereplı a nevelésben. Értékfelfogása erısen hat a
gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, milyen értékeket közvetít, s
azokat milyen tudatosan képviseli. Gyakran elıfordulnak értékellentétek
a szülık és az óvoda között. A óvodapedagógus vállalja fel a tapintatos
meggyızést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. E programot megvalósító
óvodapedagógus közvetítse a mővészetek tradicionális értékeit. Vállalja az
ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. Az óvodapedagógus
legyen képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásaival
esztétikai élményhez jutatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz alkalmazzon
egyéni módszereket, egyéni fejlesztéső programokat úgy, hogy a
gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Az
óvodapedagógusnak legyen igénye az önmővelésre, a körülményekhez
képest teremtsen lehetıséget a szakmai tájékozottságának,
szaktudásának fejlesztéséhez. Személyiség vonásaiban jelenjen meg a
404

humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhetı a
hitelesség, tapintat és az empátia. Egy gyermekcsoport életét két
óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógus-párok tudjanak együtt
tervezni, tudjanak összehangoltan feladatokat megosztva dolgozni.
Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlataikat egyeztetni.
(Ehhez szükséges a két óra átfedési idı.) A migráns gyermekeket nevelı
óvodapedagógus feladata lehetıséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek
megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Az óvodapedagógusok
vonják be a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód
szokásainak megtervezésébe, elemzésébe. Közösség tagjaként minden
óvodapedagógus vállaljon felelısséget a közösen kitőzött feladatok
megvalósításáért.
Nevelımunkánk aktív segítıi a dajkák, hiszen a párhuzamos
tevékenység megvalósításának alapfeltétele több felnıtt jelenléte.
Az ı feladatuk rendkívül szerteágazó.
A beszédhibák korrigálására logopédus biztosított.
A kisebb javításokat és a fő nyírását az intézményi karbantartó végzi.
7.2. Tárgyi feltételek
A tárgyi felszereléseket a gyerekek számára hozzáférhetı módon és
biztonságukra figyelve kell elhelyezni.
Rendelkezni kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges
tárgyi feltételekkel.
Az óvoda tárgyi feltételei a helyi viszonyokat, a szőkös költségvetést
figyelembe véve jónak mondhatók. Ez köszönhetı az
óvodapedagógusok, gondozónı, dajkák lelkes igyekezetének, a szülık
önzetlenségének, akik mindig segítenek a szakmai feltételek
gazdagításában, bıvítésében, a környezet szépítésében.
Az alapvetı tárgyi feltételek (asztalok, székek, fektetık, öltözıi
fogasok, mosdó-WC. felszerelései) a gyermeklétszámnak megfelelıen
biztosítottak. Karbantartásukat, pótlásukat, bıvítésüket, a
programunk megvalósításához folyamatosan kell végezni.
A gyermekheverıket beépített illetve erre a célra szolgáló szekrényben
tároljuk.
Óvodánk 1 színes TV-vel, 1 videolejátszóval, 4 magnós rádióval, 1 db
DVD lejátszóval, 2db digitális fényképezıgéppel rendelkezik.
A szakkönyveink egy részét az óvodavezetıi irodában, a napi
használathoz szükségeseket a csoporttermekben polcokon tároljuk. A
szakkönyvek beszerzése folyamatosan történik.
A különbözı tanulást segítı eszközöket, kellékeket, bábokat a
csoportokban, illetve a folyosói szertárban és beépített szekrényekben
tároljuk.
A gyermekek által végzett sütéshez, fızéshez saját tőzhelyünk van.
405

Ehhez szükséges eszközök beszerzését folyamatosan biztosítani kell.
Az óvoda épületének és udvarának rendben tartásához, a higiénés
feltételek megteremtéséhez a megfelelı mennyiségő takarítóeszköz
biztosított. A mosást automata mosógéppel végzik.
Az udvari játékfeltételek: fix fajátékok száma a jelenlegi létszámhoz
elég. Esztétikusak nagy részük az uniós elvárásoknak megfelel. A
hasznos idı eltöltése és a mozgásfejlesztés érdekében fokozatos
bıvítésére szükség van.
A mozgásfejlesztı eszközök beszerzését a jövıben pályázatok
beadásával is szeretnénk bıvíteni.
A program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek beszerzését
folyamatosan végezzük. Az ehhez szükséges anyagi források
megteremtését költségvetésbıl, pályázati pénzek elnyerésébıl, alapítványi
támogatásokból és a Szülıi szervezet által szervezett rendezvények
bevételével szeretnénk biztosítani.
8. Óvodánk kapcsolat rendszere
8.1. Óvoda-család
Az óvodában arra törekszünk, hogy a szülık megelégedésére a családi
nevelést kiegészítve ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a
gyermekeket. A szülıket nevelı partnereknek tekintjük, ismertetjük velük
nevelıi felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetıséget
megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat,
szokásokat megismerjük, és hatékony segítséget nyújtsunk a
gyermekek fejlesztéséhez, ha a szülı kéri. Az óvodai nevelés nem lehet
eredményes a családi megerısítés nélkül, elengedhetetlen az
összhangban történı nevelés. A gyerekek egyéni fejlıdésérıl
folyamatosan konzultálunk a szülıkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles
tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az elıremutató
segítséget. Óvodánk nyitott, a szülık igényeinek megfelelıen lehetıséget
adunk arra, hogy elızetes megbeszélés alapján bármikor betekintést
nyerjenek gyermekeik óvodai életébe (nyíltnapok). A szülıknek
tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy
szeretjük gyermekeiket. Családdal történı nyílt, ıszinte együttmőködés
csak kölcsönös bizalom útján valósulhat meg, erre kijelölt helyet
biztosítunk. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai
felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk. A
kapcsolattartásban figyelembe vesszük a család sajátosságait, és a család
igényeihez igazodva segítünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a szülık
szemléletformálására, a folyamatos információ áramoltatásra, óvodánk
tartalmi munkájának megismertetésére.
406

A kapcsolattartás formái:
a beíratás az elsı személyes kapcsolat felvétele
összevont és csoport szülıi értekezletek
családlátogatások
egyéni beszélgetések és aktuális eset megbeszélések, napi
kapcsolattartás
közös ünnepélyek: télapó, farsang, anyák napja, nagycsoport
búcsúzása
kulturális rendezvények: szüreti nap, gyermeknap
közös kirándulások évente egyszer
nyitott óvoda: a szülık részvétele elızetes megbeszélés alapján, nyitott
napon,
nyitott napon bemehet gyermeke csoportjába, ahol megismerheti
gyermeke
óvodai életét.
fali- és oviújság
fogadóórák igény szerint
együttmőködés a Szülıi Szervezettel
igény és elégedettségi vizsgálatok
8.2. Óvoda-iskola
Az óvoda – iskola átmenet a kompetencia alapú óvodai nevelés
szakmai koncepcionális kérdése. Az iskolakezdés szükséges feltétele
a testi, lelki és szociális érettség.
A kompetencia alapú nevelés megalapozza a kulcskompetenciákat,
az óvoda – iskola átmenetet, ezért az óvoda- iskola átmenet új
értelmezést kap.
Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola
megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket az egyéni
képességek figyelembe vételével úgy neveljük, fejlesztjük, hogy
környezetükben jól eligazodjanak, együttmőködık, kapcsolatteremtık
legyenek és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére.
Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenımentesebbé tegyük.
Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtı és -
megtartó kapcsolatra törekszünk, mely során lehetıség van egymás
nevelési céljainak, elképzeléseinek megismerésére. A jó kapcsolat alapja
az egymás munkája iránti tisztelet és megbecsülés, OVI-SULI Program. 6-
7 éves korra a gyerek belép a lassú átmenetek azon korszakába,
amelyben az óvódásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás lehetıséget
biztosít az egyéni fejlettség szerinti beiskolázásra.
Az együttmőködés formái:
407

kölcsönös látogatások, tapasztalatgyőjtés. Az I. osztályosokat tanév
elején meglátogatjuk az iskolában. A leendı elsıs nevelık pedig a
nagycsoportosokat látogatják az év folyamán az óvodában.
szakmai tanácskozás, megbeszélés olyan pedagógiai pszichológiai
témákban, amelyek segítik az óvodai-iskolai átmenet
zökkenımentesebb megvalósítását. (pl. magatartászavar,
személyiségzavarok, a nehezen kezelhetı gyerekek problematikája, a
gyermeki másság kezelése stb.)
szülıi értekezleteken való részvétel: a leendı elsıosztályos nevelık
tájékoztatják az iskolába lépı gyermekek szüleit pedagógiai
elképzeléseikrıl és az iskolába lépés teendıirıl.
a gyermekek látogatása az iskolában, ismerkednek az iskolai
környezettel és a tanítókkal.
közös rendezvények
8.3. Óvodánk egyéb kapcsolatai
Fenntartóval
Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig segítı, támogató jellegő.
Formái:
Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések.
Óvodavezetı beszámolója
I. Béla Gimnáziummal:
az intézményvezetık, igazgatótanács és a közalkalmazotti tanács
megbeszélései (részben hivatalos és részben segítı, támogató jellegő).
Problémáink megoldását a segítıkészség és együttmőködés jellemzi.
Közmővelıdési intézményekkel
Folyamatos, hagyományteremtı kapcsolatra törekszünk a Szekszárdi
Babits Mővelıdési Házzal.
Formája: gyermekmősorokon, színházlátogatásokon való részvétel a
gyermekekkel.
Kapcsolat az egészségügyi szervekkel: Védınık, orvos, fogorvos,
családsegítı szolgálat (GYIVI) gyermekjóléti szolgálat, gyermekotthon.
408

Formái:
alkalmankénti esetmegbeszélések
tájékoztató elıadások szervezése a szülıknek
évente orvosi vizsgálat minden csoportban
tanköteles korú gyerekek iskola alkalmassági vizsgálata
hallás, látás vizsgálat évente
évenkénti fogászati szőrés
Védınıi tisztasági vizsgálat havonta
Gyermekjóléti szolgálattal rendszeres kapcsolattartás
Kapcsolat a szakmai szervezetekkel:
Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások
Központja. Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató.
Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket,
programokat és érdeklıdésünknek, illetve a helyi óvodai programunk
megkívánta fejlesztési lehetıségeknek megfelelıen részt veszünk azokon.
Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe
vesszük segítségüket.
Kapcsolat a Szakszolgálattal:
Nevelési Tanácsadó
Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság
Formái:
alkalmankénti konzultáció, tanácsadás kérése
iskolaérettség eldöntésében segítségnyújtás kérése
Nemzeti - etnikai kisebbségi önkormányzattal.
Szociális hátterük, problémájuk, megismerésére és a folyamatos
segítségnyújtás érdekében napi kapcsolattartásra és
információcserére van szükség, kiemelve az óvoda pártfogói
szerepét.
Formái
rendszeres konzultációk
segítségnyújtás a helyi cigányhagyományok felkutatásában,
felelevenítésében, cigányképzımővészek alkotásainak bemutatása.
Egyéb kapcsolat: Nyugdíjas Érdekszövetség, Zöld Sziget,
Horgászegyesület.
409

9. Az intézményünk speciális szolgáltatásai
Nevelési idıben végzett térítésmentes szolgáltatás.
Logopédia: speciális fejlesztés a beszédhibás gyermekek részére, 4-7.-éves
korúak részére.
Fejlesztı és gyógypedagógus: a rászoruló gyerekek fejlesztése.
9.1. Nevelési idın túl térítésmentes szolgáltatás:
5-6-7.-éves korúak részére angol-német nyelvoktatás, foci.
Összegezve a szakmai dokumentumokat és azok egymásra épülését
Óvodánk írásos dokumentumai
Az óvodai nevelés országos alapprogramja
Központi
I. Béla Gimnázium Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános
Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja
Az óvoda pedagógiai mőködési terve
(Az óvoda éves munkaterve)
Óvodai munkaközösség terve
Feltáró elemzı munka kiemelt pedagógiai
Megfigyelések, kísérletek, bemutatók tervezése
A gyermekcsoportok nevelési, fejlesztési terve
Az egyéni fejlıdés, fejlesztés dokumentumai
410

Felvételi és mulasztási napló (a gyermekek legfontosabb adatai)
Pontos adatkezelés, naprakész nyilvántartás
A programhoz az Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel és a
kompetencia programcsomag által javasolt dokumentumokat
használjuk:
Csoportnapló
411

A PEDAGÓGIAI PROGRAM
ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
Ez a pedagógiai program határozatlan idıre szól. Felülvizsgálatát
kétévente elvégezzük. A felülvizsgálati cikluson belüli módosításra a
fenntartó, a nevelıtestület (50 % +1 fı), az igazgató, illetve a szülıi
közösség (Csúcs SZMK) kezdeményezésére kerülhet sor.
A módosítás elfogadásáról kétharmados többséggel kell döntést hozni.
Módosítás esetén is végig kell járni a kötelezı legitimációs utat.
Elızmények:
Az I. Béla Gimnázium nevelıtestülete 2008. november 26-án kelt
határozatával, a diákönkormányzatok és az intézményegységek szülıi
közössége véleményének kikérésével az összehangolt és felülvizsgált
pedagógiai programját elfogadta.
A fenntartói felterjesztés napja: 2008. november 28.
Szekszárd és Szedres Közoktatási Intézményfenntartó Társulása nevében
eljáró Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Mővelıdési és
Oktatási Bizottsága Szedres Község Önkormányzatának egyetértésével
54/2009. (III. 25.) számú határozatával az I. Béla Gimnázium pedagógiai
programját jóváhagyta.
A jóváhagyott pedagógiai program 2009. március 26-tól érvényes.
A pedagógiai program felülvizsgálata:
Az I. Béla Gimnázium pedagógiai programjának felülvizsgálata a
Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának és az Óvodai Nevelés
Országos Alapprogramjának módosulása miatt a nevelıtestület
jogszabályban elıírt kötelezettsége.
A 2009-2010. tanévben a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás,
egyenlı hozzáférés – innovatív intézményekben” c. pályázatunkban vállalt
tevékenységek sikeres megvalósítása és az intézményegységekben folyó
pedagógiai innováció fenntarthatósága szükségessé tette a pedagógiai
program módosítását.
Az I. Béla Gimnázium nevelıtestülete 2010. tavaszán felülvizsgálta a
2009-ben jóváhagyott dokumentumot. A felülvizsgálat során felhasználta
a kompetencia alapú oktatás, nevelés implementációja során szerzett
tapasztalatait.
A felülvizsgálat során véleményt nyilvánított a szülıi szervezet és a
diákönkormányzat.
412

A pedagógiai program elfogadása:
Az I. Béla Gimnázium nevelıtestülete 2010. június 9-én kelt
határozatával, a diákönkormányzatok és az intézményegységek szülıi
közössége véleményének kikérésével a felülvizsgált pedagógiai
programját elfogadta.
A fenntartói felterjesztés napja: 2010. június 22.
A pedagógiai program jóváhagyása:
Hajós Éva
igazgató
Szekszárd és Szedres Közoktatási Intézményfenntartó Társulása nevében
eljáró Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Mővelıdési és
Oktatási Bizottsága ……………… számú határozatával az I. Béla
Gimnázium pedagógiai programját jóváhagyta.
A jóváhagyott pedagógiai program 2010. szeptember 1-tıl érvényes.
Szekszárd, 2010. ………………………
Horváth István
polgármester
413