dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
a tudatban nincs lehetőségünk önmagunkról alkotott ismereteink kibővítésére. A tudás alanya<br />
már eleve rendelkezik azzal, amit a reflexió során megragad.<br />
A reflexiós teória körkörössége mellett az is foglalkoztatta Kantot, hogy a tudásnak<br />
milyen fajtája az, amelyet az én a reflexióban önmagáról nyer. A közvetlen önmegragadás<br />
tapasztalata szemléleti tudást implikál. Az aktivitás, racionalitás és reflexivitás ugyanakkor<br />
egy fogalmi megismerés jellemzői. De Kantnál szemlélet és fogalom a megismerés két<br />
elválaszthatatlan komponense. Ezért „nem úgy tudatosítom magamat, ahogy önmagam előtt<br />
megjelenek, nem is úgy, ahogyan önmagamban vagyok, hanem csak azt tudatosítom, hogy<br />
vagyok. Ez a képzet: gondolat, nem szemlélet”. 358 Az önmagamról alkotott „gondolat” persze<br />
további reflexiók sorozatában fejlik ki, hogy végül elnyerhesse elmebeli képességeinek,<br />
megismerésünk feltételeinek architektonikus áttekinthetőségét. Hiszen a reflexiónak „nem<br />
magukkal a tárgyakkal van dolga, nem […] róluk igyekszik fogalmakat nyerni. Szellemünk<br />
azon állapota ez, melyben előbb a fogalmak alkotásának szubjektív feltételeit igyekszünk<br />
meglelni, hogy aztán általuk fogalmakhoz jussunk”. 359<br />
E szubjektív feltételek vagy elmebeli képességek között találjuk az ítélőerőt. Ez<br />
Kantnál az elme a priori struktúrájának dinamikus eleme, feladata, hogy összehangolja az<br />
eltérő nemű és irányultságú megismerőképességeket. Az ítélőerőt a transzcendentális reflexió<br />
hozza felszínre, ugyanakkor úgy tűnik, hogy működése már eleve reflexív viszonyulást<br />
feltételez. A reflexió ugyanis többek között annak a tudata, „hogy miként viszonyulnak adott<br />
képzetek megismerésünk különböző forrásaihoz: csak ez által határozható meg helyesen,<br />
hogyan viszonyulnak képzeteink egymáshoz”. 360<br />
Az ítélőerő összehangoló funkciója már<br />
feltételezi az elme topológiájának előzetes áttekintését.<br />
Kant az ítélőerőt az egyedi érzéki élmény és az általános fogalmi megragadhatóság<br />
metszéspontjába állította. Különbséget tett az ítélőerő meghatározó és reflektív használata<br />
között, mégpedig az ítélőerő fogalmakhoz való viszonya mentén. A meghatározó ítélőerő<br />
ugyanis vagy az értelem objektív-konstitutív működésben játszik szerepet, vagy a<br />
vágyóképesség területén az ész eszméi alá rendeli az akaratot, oly módon, hogy közben<br />
összhangban maradjon az értelem használatának általános elveivel. Az ítélőerő reflektáló<br />
358 Kant [2009]. 162. o. (B157–B159)<br />
359 Uo. 276. o. (B 316)<br />
360 Uo. 276. o. (B 316)<br />
98
Change language