dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
nyerhessenek. Ennek érdekében a két fentebb bemutatott fő mozzanatot, Benjamin nyomán, a<br />
reflexió vége() és a végtelen reflexió(ja) címszavakban próbáltunk megragadni.<br />
Walter Benjamin A műkritika fogalma a német romantikában (Der Begriff der Kunstkritik in<br />
der deutschen Romantik) című 1919-ben írt doktori disszertációjában a reflexió fogalmát<br />
állítja középpontba. A reflexió a kora romantikus gondolkodásban az egyik leggyakrabban<br />
felbukkanó alakzat. Benjamin műve a reflexió jelentését Fichte és Friedrich Schlegel<br />
munkáiban hasonlítja össze, hogy aztán az utóbbiban – és ez írásának valódi célja – a<br />
műkritika romantikus fogalmának ismeretelméleti előfeltevéseit rekonstruálhassa. „Itt e<br />
fogalomnak a fichtei reflexiófogalomhoz való viszonyát kell behatóan tisztáznunk, hogy az<br />
előbbi függ ettől, az bizonyos, ám a most előttünk álló célt tekintve nem érhetjük be ennyivel.<br />
Itt az a döntő, hogy pontosan megállapítsuk, mennyiben követik Fichtét a kora romantikusok,<br />
hogy világosan felismerjük, hol válnak el útjaik.” 345<br />
„Jelen összefüggésben […] azzal<br />
foglalkozunk […], hogy kimutassuk a két gondolatkör közti, csekély figyelemre méltatott<br />
jelentős különbségeket.” 346 Benjamin jelentős különbségekről ír, amit a reflexió jelentésének<br />
jelentős különbségeire alapoz; ugyanakkor – és számunkra ez inspiratívabb – több helyütt a<br />
két koncepció „legmélyebb rokonságát hangoztatja”. „A közvetlen megismerés kérdésében<br />
még azt állapíthatjuk meg, hogy a kora romantikusok tökéletesen egyetértenek Fichte Über<br />
den Begriff der Wissenschaftslehrében képviselt álláspontjával. Fichte később eltér ettől az<br />
állásponttól, és többé sohasem kerül olyan közeli szisztematikus rokonságba a romantikus<br />
gondolkodással, mint ebben az írásban. […] Ezt az ismeretelméletet, a maga radikális<br />
misztikus formalizmusával […], a lehető legmélyebb rokonság fűzi a kora romantika<br />
művészetelméletéhez. Ehhez a művészetelmélethez ragaszkodtak a kora romantikusok,<br />
kiformálásában messze túlmentek mindazon, amit Fichte sejtésszerűen megfogalmazott…” 347<br />
„A legmagasabb rendű ismeret közvetlenségében Fichte és a kora romantikusok egyaránt<br />
érdekeltek voltak.” 348<br />
345 Uo. 14. o.<br />
346 Uo. 85. o. 14. j.<br />
347 Uo. 14. sk. o.<br />
348 Uo. 18. o.<br />
94