dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

Ha ugyanis csak az abszolútummal lenne dolgunk, akkor sohasem jöhetett volna létre
a dogmatizmus és a kriticizmus rendszereinek vitája. 322 Hiszen a probléma nem abban áll,
hogy létezik-e az abszolútum, avagy nem. Az abszolútum területén csak analitikus
kijelentések tehetők, itt semmilyen más törvényt nem követünk, csak az azonosság törvényét:
vagyis „itt minden megérthető”. 323 A rejtély abban van, hogy az abszolútum hogyan lép ki
önmagából és hogyan helyezhet önmagával szembe egy világot. Vagyis a kritikai filozófia
nyelvére lefordítva: „Hogyan lehetségesek szintetikus ítéletek” A kritikai filozófia számára
tehát a bennünk lévő abszolútum teljességgel megérthető, viszont az a kérdés, hogy hogyan
tudunk kilépni ebből az abszolútumból, és hogyan állíthatunk önmagunkkal szembe valamit,
teljességgel érthetetlen. „A legérthetőbb az, hogyan tudunk mindent meghatározni az identitás
törvénye alapján, a legrejtélyesebb pedig az, hogy ezen a törvényen túl hogyan tudunk bármit
is meghatározni.” 324
Spinoza jó példa a másik alternatívára: dogmatizmusa abban mutatkozik meg, hogy ő
az intellektuális szemléletben megtapasztalható abszolútumot objektiválta. Az intellektuális
szemlélet tapasztalata ugyanis kétféleképpen értelmezhető: vagy én vagyok azonos az
abszolútummal, vagy az abszolútum azonos velem. Az előbbi esetben az intellektuális
szemléletben önmagamat „szemlélem”, az utóbbiban egy abszolút objektumot. Az
intellektuális létnek ezt az állapotát nemcsak Spinoza, de a legtöbb filozófus is önmagán kívül
helyezte el. A kriticizmus nézőpontjából pedig éppen hogy „nem mi vagyunk az objektív
világ szemléletében, hanem az objektív világ vész el a szemléletünkben”. 325
A dogmatizmuson a szintetikus ítéletek elméletével lehet túllépni. Ez az elmélet
bebizonyítja, hogy a szubjektumnak, ha objektív ítéleteket alkot, ki kell lépnie önmagából,
csak így képes végrehajtani a szintézist. Vagyis nem lehetséges teljességgel objektív
megismerés: „az objektumot csak a szubjektum feltételei alapján lehet megismerni”. 326
Ugyanakkor a kriticizmus sem szerezhet egyoldalú prioritást a dogmatizmussal szemben, mert
a szintézisnek további feltételei vannak. (1) Megelőzi az abszolút egységet, amely csak a
szintézisben, amelyben sokaság van, válik empirikus egységgé. A szóban forgó abszolút
322 Uo. 106. o.
323 Uo. 118. o.
324 Uo. 119. o.
325 Uo. 126. o.
326 Uo. 108. o.
87