dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
támad fel semmilyen törekvés, hogy a maga azonosságát visszaállítsa, hiszen teljességgel<br />
azonos. Az azonosság úgy jellemzi az abszolút ént, mint egy természettörvény, miközben az<br />
empirikus én számára ugyanez már morális törvényként, vagyis kötelességként jelenik<br />
meg. 310 Láthattuk, hogy Shellingnél a szabadság nem lehet a diszkurzív tudás tárgya, hiszen ez<br />
szubjektum-objektum viszonyokat feltételezne. A szabadságot csak ugyanazon „aktus”, az<br />
intellektuális szemlélet által tudjuk elgondolni és jellemezni. A szabadság tehát nem fogalom,<br />
és nem tapasztalható diszkurzív módon az érzéki szemlélet által sem, hiszen nem lehet<br />
tárgyként megragadni. Csak intuitíven lehet megtapasztalni, és ennek a tapasztalatnak az<br />
intellektuális szemléletben személyessé és individuálissá kell válnia, hiszen ez az<br />
önrealizációnak az aktusa. 311 Az intellektuális szemléletet tehát csak azáltal érthetjük meg, ha<br />
valóban „véghez is visszük”. 312<br />
Schellingnél tehát e korlátlan szabadság egyrészt az intellektuális szemléletben, másrészt az<br />
abszolút énben mint princípiumban jut kifejezésre. E kettő azonosítása azonban azt a látszatot<br />
kelti, mintha a szabadság tapasztalatát (szemléletét) és a leírását külön lehetne választani<br />
egymástól; ami teljesen ellentétes lenne az alapkoncepcióval. Amikor Schelling a szabadságot<br />
princípiumként gondolja el, vagyis abszolút énként, akkor a szabadságot már nem az<br />
intellektuális szemléletben juttatja érvényre, hiszen, mint láthattuk, az abszolút énnek<br />
principiális vonatkozása csak az empirikus énnel való összehasonlításban mutatkozhatott<br />
meg. A meghatározásnak ez a perspektívája tehát kívül esik az intellektuális szemlélet<br />
hatókörén, ebből csak az abszolút és empirikus én ellentéte válik megalapozhatóvá. Vagyis<br />
végeredményben akkor, amikor Schelling az abszolútumot princípiumként kívánja felmutatni,<br />
az abszolútumon kívülre kerül. 313<br />
Schelling Az énről című tanulmányban a következő kijelentésben rögzíti alapvetését: a<br />
„filozófiának a feltétlenből kell kiindulnia”. 314 Ez a feltétlen princípium az abszolút én, amely<br />
teljességgel differenciátlan, vagyis minden objektivációtól mentes. Éppen ezért csak az<br />
310 Vö. Uo. 89. sk. o.<br />
311 Schelling [2003b]. 125. sk. o.<br />
312 Fukaya [2006]. 34. sk. o.<br />
313 Uo. 36. o.<br />
314 Schelling [2003a]. 52. o.<br />
84
Change language