dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
szemlélet sem, hiszen ezek csak a „feltételes szférájában létezhetnek, és csak objektumokra<br />
vonatkozhatnak”. 294<br />
Az abszolút én kizárólag csak az intellektuális szemléletben válhat<br />
ismertté. A megismerés tehát csak tárgyak megismerése lehet, Schelling viszont a megismerés<br />
formáját, amelyben egyáltalán tárgyak megismerése lehetséges, intellektuális szemléletként<br />
határozza meg. Csak ebben tudatosíthatja magát az én tiszta és abszolút énként, amelyet a<br />
tudás formájaként és feltétlen szabadságként ismerhetünk meg. 295<br />
Ezzel az intellektuális szemlélet válik Schelling egyik központi fogalmává. 296<br />
Az<br />
intellektuális szemlélet tehát az abszolút én megismerésének egyetlen lehetősége: intuitív<br />
megismerés. Olyasvalami tehát, amit meg kell különböztetnünk a diszkurzív megismeréstől<br />
vagy gondolkodástól, amely a szubjektum és az objektum megkülönböztetésén alapul. 297<br />
Ahhoz azonban, hogy bármit is mondjunk róla, szükségünk van a diszkurzív gondolkodásra,<br />
ami viszont legfeljebb az intellektuális szemlélethez vezető megalapozási folyamat leírásában<br />
juthat szerephez.<br />
Az énről szóló tanulmányban használja először Schelling az intellektuális szemlélet<br />
fogalmát. Schelling jól érzékeli, hogy a transzcendentális filozófia kontextusában a fogalom<br />
bevezetése előzmény nélküli: „nagyon jól tudom, hogy Kant tagadott mindenféle<br />
intellektuális szemléletet; de azt is tudom, hogy ezt egy olyan vizsgálatban tette, amely az<br />
abszolút ént mindenütt csak feltételezi”. 298<br />
A fogalom homályossága ugyanis paradox<br />
struktúrájából fakad: két olyan elemet egyesít magában, a „fogalmat” és az „érzéki<br />
szemléletet”, amelyek a korábbi ismeretelméletekben egymást feltételező, ugyanakkor<br />
szigorúan megkülönböztetett mozzanatok voltak. Ezeket Kant valamennyi ismeretünk két<br />
alapvető komponenseként határozta meg. Az ismereteinknek e két alapvető forrása<br />
előfeltételezi a szubjektum és az objektum megkülönböztetését, amely csak az empirikus én<br />
horizontját belül jöhet létre. Schelling kibővíti az „empirikus” jelentéstartományát, szerinte<br />
ugyanis mindaz empirikus, ami szemben áll a tiszta énnel, „vagyis az általában vett nem-énre<br />
vonatkozik”. 299 Ebben az értelemben az önreflexióban adódó én-szubjektum és én-objektum<br />
294 Uo. 49. o.<br />
295 Fukaya [2006]. 30. sk. o.<br />
296 Schelling [2003a]. 50. o.<br />
297 Fukaya [2006]. 32. o.<br />
298 Schelling [2003a]. 50. o.<br />
299 Uo. 45. o. 7. lj.<br />
81