dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
az „általában vett létről van szó”, látszólag magán viseli egy hagyományos racionalista<br />
metafizikán nyugvó ontológia jellegzetességeit. De a kanti filozófia bázisán, amely az egész<br />
jénai kontextust áthatotta, Hölderlin nem alkothatott olyan ontológiát, amely a „lét” helyzetét<br />
a tudás szerveződésében figyelmen kívül hagyná. A lét nála ezért az a háttérfeltétel, amely<br />
alapján a tudatot magyarázhatjuk. De nem a tudat létrejöttének saját magán kívül eső okaként,<br />
hanem olyan alapjaként, amelyben a tudat saját belső fejlődésének eredményeként létrejön. Ez<br />
az „eredendő szétválasztás” (Ur-Theilung). Ilyen módon jön létre az én, vagyis egy olyan<br />
tudat, amelyben az öntudatnak a tényleges valósága is benne rejlik. E tudat magában foglal<br />
egy ítéletet az önazonosságról az identitás állításának sajátos logikai formájában. Amíg Kant<br />
az ítéletek lehetőségét a tudat egységében alapozta meg, addig Hölderlin az eredeti<br />
szétválasztás nyomán kifejlődő éntudat belső egységének lehetséges tagolásával<br />
összefüggésben beszél az ítéletről. Ezért nála az éntudat első ítélete az azonosság tétele. 258 E<br />
téltelben megragadható az énben lehetséges összes mozzanat: egyrészt jelenti az ént mint<br />
öntudatot, másrészt kifejezi azt, hogy az én abban a folyamatban jön létre, amelyben az énszubjektum<br />
és én-objektum egyesül.<br />
A feltétlen szemlélete<br />
A kora romantika filozófiai koncepciójának másik meghatározó dokumentuma Friedrich<br />
Schelling Az énről mint a filozófia princípiumáról szóló írása, 259 amely 1795 április elején<br />
jelent meg. Nagyjából tehát egyidejű Hölderlin Ítélet és lét című vázlatával. Több jel is arra<br />
mutat azonban, hogy Hölderlin már ismerhette Schelling művét, amikor a maga koncepcióját<br />
megformálta. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy Hölderlin hagyatékában megtalálható<br />
Schelling szignált könyve, de a közvetlen koncepcionális összefüggések is erről árulkodnak.<br />
Mindketten az énből indulnak ki, és ezt követően jutnak el az egyetlen olyan princípiumhoz,<br />
amelyből minden valóságos és elgondolható adódik. Mindkettőjüknél azonosítható Spinoza<br />
258 Hölderlin [1993]. 965. o.<br />
259 Schelling [2003a]. A mű gondolatmenetének rekonstruálásában erősen támaszkodtam Fukaya [2006].<br />
munkájára.<br />
75
Change language