dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

A KANTI FILOZÓFIA KÖZVETLEN RECEPCIÓJA: AZ ALAPTÉTEL-FILOZÓFIA
A tiszta ész kritikáját követő recepció fő törekvése volt, hogy a mű népszerűsítése mellett
felfejtse a kanti rendszer rejtett összefüggéseit, és szellősebb, áttetszőbb szövetet
kölcsönözzön a nehezen követhető gondolatmeneteknek. Elsősorban Carl Leonhard
Reinholdnak és az Allgemeine Literatur-Zeitungnak volt köszönhető, hogy a kanti filozófia
igen közismertté vált. Reinhold írásaiban lelkesen hirdette, hogy a korszakra általánosan
jellemző szellemi válságból egyedül ez a mű jelenthet kivezető utat. A kanti filozófiával
szemben ugyanakkor komoly kritikák merültek fel. Ezek az ellenvetések legtöbbször Kant
rejtett előfeltevéseire, rendszerének gyenge pontjaira, legfőképpen a mű gondolatmenetének,
érvelésének strukturálatlanságára mutattak rá. Reinholdnak így azt a következtetést kellett
levonnia, hogy maga a kanti filozófia sem eléggé tudományos.
Johann Gottlieb Fichtét lenyűgözte a kanti rendszer gondolatainak belső
interferenciája és zártsága, ugyanakkor Reinhold vizsgálódásainak is élénk figyelmet szentelt.
Nem kerülhették el figyelmét azok a törekvések, amelyekben – A tiszta ész kritikája
implikációi nyomán – a vallás reformjához hozzálátott. Minden kinyilatkoztatás kritikájának
kísérlete (Versuch einer Kritik aller Offenbarung) című írásában szinte szó szerint
ugyanazokra a következtetésekre jutott, amelyekre Reinhold már jóval korábban, a Levelek a
kanti filozófiáról (Briefe über die Kantische Philosophie) című írásában rámutatott. 5
Ugyanakkor a kanti filozófia megszilárdítására irányuló reinholdi kísérleteket a megélénkülő
viták kereszttüzében már maga is feltételekkel kezelte. Önálló koncepciója épp a reinholdi
elementáris filozófia továbbgondolásának eredményeképp jött létre. Fichte a jénai kinevezését
megelőző években komoly erőfeszítéseket tett, hogy új meglátásainak egységes,
koncepcionális formát adjon. Tudománytana közvetlenül Jénába való áttelepülését
megelőzően, a zürichi előadásokkal nagyrészt egy időben született. E korai tudománytan első,
szisztematikus kifejtéséről A tudománytan fogalmáról (Über den Begriff der
5 Vö.: „Az ész morális igényeit a közönséges emberi értelem számára érzékivé kell tenni, a gondolkodónak pedig
a lelkére kell kötni”. (Reinhold [1786]. 1. Brief, 7. o.) „A tiszta ész kritikája mindkét kérdésre tagadó választ ad,
a spekulatív ész lényegéből kiindulva megmutatja, hogy a szigorú bizonyítás lehetetlen, a gyakorlati ész
lényegéből kiindulva pedig azt mutatja meg, hogy az Isten létezésére vonatkozó morális hit szükségszerű.” (Uo.
131. o.)
7