dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

gondolkodójának számított. Jacobi ezért, Lessing halálát követően, a vele korábban folytatott
bizalmas beszélgetésre támaszkodva rekonstruálja a filozófus kevesek által megismerhetett
gondolatait. E rekonstrukció, Mendelssohn halálát követően, a hármuk közötti gondolati
térben zajló fiktív párbeszédekben ölt testet. 205
Isten hen kai pan – jelenti ki a műben Spinoza nyomán Lessing. Az igazi filozófia
megmutatja, hogy a filozófia történeti kifejlése lényegéből fakadóan vezet a filozófiai
panteizmusba. 206 Jacobi szerint (aki ezen a ponton még kizárólag Lessing és Mendelssohn
álláspontját mondja fel) a spinozizmus monista szelleme az ex nihilo nihil fit régi tételében
ragadható meg. Ebből a tételből legalább további két lényeges következmény adódik: (1) a
spinozai rendszer szigorúan determinált, amelyből nyilvánvalóan adódik a fatalizmus, és ezzel
szoros összefüggésben (2) a rendszerben az okság tekintetében csak inherens okok
lehetségesek, külsőleges, tranziens okok nem. 207
Vagyis ez által a spinozai rendszer
felszámolta a végtelenből a végesbe való közvetítés problémáját. Ebben a koncepcióban
eltűnik a feltétlen okság fogalma, minden csak véges okok által feltételezett, és a filozófiai
megismerésben kizárólag ezeknek az oksági folyamatoknak a rekonstrukciója lesz a feladat.
Ha kizárólag az isteni szubjektum immanenciájában foglalt kauzális folyamatokról van szó,
akkor értelmetlenség egy tranziens végső okot feltételezni: a végső ok kikutathatatlan és
megismerhetetlen. 208 Persze, ha mindezt Isten hagyományos fogalmára vonatkoztatjuk, akkor
következik az ateizmus. Jacobi gondolatmenete azonban az elhangzottakhoz képest retorikus
fordulatot vesz: „Az én hitem nem található meg a spinozai filozófiában. Hiszek [ugyanis]
abban, hogy a világnak ésszerű és személyes oka van.” 209 Látszólag hirtelen minden a feje
tetejére áll: Jacobi eddig arról beszélt, hogy a világ végső oka számunkra láthatatlan és
megragadhatatlan, és a spinozai rendszerből végeredményben következik, hogy Isten a
hagyományos értelemben nem is létezhet, most pedig mintha az ellenkezőjét állítaná azzal a
kijelentéssel, hogy a világnak ésszerű és személyes oka van. E salto mortale azonban csak
205 Lásd bővebben Weiss [2007b]. 33. sk. o.
206 Mauthner [1912]. 66. sk. o.
207 Uo. 67. o.
208 „Egyedül Isten lényegének szükségszerűségéből következik ugyanis, hogy Isten egyrészt önmagának,
másrészt minden más dolognak is az oka. Istennek az a hatóképessége tehát, amely által mind ő maga, mind
pedig minden más van és cselekszik, maga az ő lényege.” Spinoza [1979]. 56. o.
209 Mauthner [1912]. 69. sk. o.
59