dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

A gondolkodás forrása a szubsztancia
Mendelssohnhoz 1780 júliusában írt, Spinozáról szóló levelében Jacobi Lessinggel
beszélget. 203
Ebben a beszélgetésben Lessing spinozistának nevezi magát. Megdöbbentő
vallomásának fontos bizonyítéka ez, amelynek közvetlen hatásaként bontakozik ki a korabeli
panteizmus-vita, mindenekelőtt Jacobi és Mendelssohn között. A vitát több szempont
generálta. Először is a tény abszurditása, hogy miként vallhatta magát a berlini felvilágosodás
e példaszerű képviselője Spinoza filozófiája elkötelezettjének. Ez ugyanis egyet jelentett a
tradicionális hit elutasításával, vagyis az ateizmus egy alternatívájával. Nem véletlen tehát,
hogy Mendelsohn, Lessing egyik legközelebbi barátja, mindezt hevesen cáfolni próbálta.
Másrészt e vitát egy meghaladottnak vélt filozófia restaurációja és a vele szembeni
ellenszenv, általában a racionalista metafizikák radikális elutasítása táplálta.
A vita először Jacobi első filozófiai publikációjában, az 1792-ben írt Spinozakönyvecskéjében
(Jacobi’s Spinoza-Büchlein) kapott nyilvánosságot. Az 1785-ben megjelenő
mű azonban ekkor még nem keltett különösebb visszhangot. 204 Az átdolgozott és 1789-ben
újra kiadott második kiadás azonban kitüntetett érdeklődésnek örvendett. Az alapszituáció
változatlan maradt: Spinoza filozófiája „Lessing spinozizmusával” kapcsolatban merült fel,
amelyet a korabeli kontextusban rövid úton azonosítottak az ateizmussal és a fatalizmussal. A
spinozai gondolatokból kiolvasható panteizmus kizárja egy személyes Isten létezését, és az
Istent mindent átható szubsztanciaként azonosító filozófiából következő determinizmus
fatalizmust implikál, amely összeférhetetlen az akaratszabadság hagyományos felfogásával.
Spinoza tehát azzal, hogy mintegy „belülről” meghaladja a hagyományos istenfelfogást,
bizonyos értelemben már a felvilágosodás képviselőjének nevezhető. Ezért, amikor Jacobi
Spinozával kapcsolatban „ateizmusról” beszél, Lessinget is a felvilágosodás eszméinek
legradikálisabb képviselőjeként mutatja be. Lessing nézetei még közvetlen lelki-szellemi
barátja, Mendelssohn előtt is rejtve maradtak, aki maga is a felvilágosodás emblematikus
203 A mű csak 1789-ben jelent meg Spinoza tanításáról a Moses Mendelssohn úrhoz szóló levelekben (Über die
Lehre des Spinoza in Briefen an den Herrn Moses Mendelssohn) címen.
204 Jacobira vonatkozóan elsősorban Weiss [2007b]. és Frank [1998]. műveire és fordításaira támaszkodom; ez
utóbbiakban apróbb módosításokat tettem.
58