dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
dolgozat - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
alaptétel önmagában is ellentmondásos. A második alaptétel jellegzetessége továbbá, hogy<br />
maga szünteti meg önmagát, ami annyit tesz, hogy nem szünteti meg önmagát. E rejtélyesnek<br />
tűnő konklúziót Fichte az alábbi gondolatmenettel igyekszik alátámasztani: csak annyiban<br />
szünteti meg önmagát, amennyiben a tételezettet megszünteti az ellentételezett, tehát<br />
amennyiben önmaga érvényességgel bír. Tehát önmagát kell megszüntetnie és<br />
érvénytelenítenie, következésképp mégsem szünteti meg magát. Ebben az értelemben<br />
mondhatjuk, hogy a második alaptétel megszünteti és nem szünteti meg önmagát. 191 Ugyanezt<br />
a formális gondolatmenetet eljátszhatjuk az első alaptétellel is. Vagyis az első alaptétel is<br />
megszünteti magát és nem szünteti meg magát. Ha ugyanis az én=én tételt felállítjuk, akkor<br />
minden tételezve van, ami az énben tételezve van. Vagyis a második alaptételnek is tételezve<br />
kell lennie az énben, de egyúttal nem is kell tételezve lennie az énben. Következésképp az én<br />
mégsem egyenlő az énnel, hanem az én a nem-énnel, a nem-én pedig az énnel válik<br />
egyenlővé. 192<br />
Fichte sajátos dialektikus okoskodásában az alaptételek látszólag ellentétes<br />
mozzanataival azt igyekszik demonstrálni, hogy a tapasztalás egy olyan dinamikus<br />
processzus, amelyben nem lehet elkülöníteni az egyes mozzanatokat, hanem csak azok<br />
kölcsönös hatásaként és egységes eredményeként állhat elő a tényleges és teljes tapasztalat.<br />
Ha ugyanis az egyes mozzanatokat önmagukban szemléljük, vagyis csak és kizárólag<br />
egyetlen alaptételre koncentrálunk, akkor ellentmondásokhoz jutunk. Én és nem-én fogalmai<br />
tehát egymástól elválaszthatatlanok, mert az egységes tapasztalat két különböző, mégis<br />
dialektikusan összetartozó mozzanatainak felelnek meg.<br />
Fichte szerint a külön-külön értelmezett tételekből levezetett ellentmondások csak<br />
akkor számolhatók fel, ha a tudat teljességét az én és a nem-én tételei fölé rendeljük. Ezért<br />
egy harmadik tételt is meg kell fogalmaznunk, amely az ellentmondó következtetéseknek is<br />
teret enged: „Ugyanis egy olyasféle X-et kell találnunk, amelynek segítségével mindezek a<br />
következtetések helyesek lehetnek, anélkül, hogy a tudat azonossága megszűnne.” 193 Hiszen<br />
„az ellentétek, amelyeket egyesítenünk kell, az énben mint tudatban vannak. Eszerint az X-<br />
nek is a tudatban kell lennie. Az én, akárcsak a nem-én, az én eredeti cselekvésének két<br />
produktuma, és maga a tudat is az én legelső eredeti cselekvésének, az én önmaga általi<br />
191 Uo.<br />
192 Uo. 107. o.<br />
193 Uo.<br />
54