dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

érvényessége csak tudatunk eredeti egysége, az eredendő appercepció szükségszerű egysége
által jön létre. 173
Tudatunk egysége és azonossága teremti meg ismereteink egymásravonatkoztathatóságát,
tapasztalataink alapvető szintéziseinek lehetőségét.
Ezátal érthetővé válik, hogy Fichte miért az azonosságot és annak ellentétét, a
differenciát teszi meg a gondolkodás alapkategóriáinak. Fichte feljegyzéseiben a
következőket állítja: „Némely dolgot nem nevezhetünk ellentétesnek, ahogy azonosnak sem,
vagyis akkor azonos, ha nem ellentétes, és akkor ellentétes, ha nem azonos. Mert eredetileg
semmi másunk nincs, mint ez a két fogalom, ezeket legfeljebb csak a negáció és az affirmáció
fogalmaival cserélhetjük fel.” 174 Hasonló eredményre juthatunk a tudománytan és a geometria
fogalompárosával kapcsolatban is. Számos szkeptikus egyetért abban, hogy a geometriát
példaként állíthatjuk a tudományok elé, leginkább annak köszönhetően, hogy benne valóban
szigorú és tiszta bizonyítások találhatók. Úgy tűnik tehát, hogy a geometria nem szorul rá
ebben a tekintetben egyetlen tudományra sem, önnön tudománya számára elégséges
feltételeket képes teremteni. A tiszta ész kritikájában Kant maga is kiemelt helyen kezeli e
tudományt, amikor a szintetikus a priori ítéletekkel dolgozó tudomány lehetőségének
példájaként említi, vagy amikor a szemléletek tiszta formáinak jelentőségteljes elméletét
körvonalazza. 175
Fichte szerint a geometria konstrukciós eljárás. Ha közelebbről megvizsgáljuk a
konstrukció lehetőségét, azaz figyelemmel kísérjük tudatunk tevékenységét egy geometriai
probléma elgondolása közben, akkor nyilvánvalóvá válhat számunkra, hogy ez a konstrukciós
eljárás egy magasabb szintű konstrukcióra épül. A geometriai konstrukciók alkotóelemeit
ugyanis a geometria nem képes önmaga megalkotni: a pont és tér konstrukcióját tudatunk
magasabb szintű tevékenységformái teszik csak lehetővé. Mindez a tudat aktivitásán,
képzelőerőnk öntevékenységén és spontaneitásán alapul, amely nyilvánvalóan a tudás
genezisét illetően mélyebb, fundamentálisabb helyet foglal el, mint a geometria. Vagyis a
tudománytanban gyökerezik a geometria valamennyi szemlélete: bizonyításainak, tételeinek
173 Kant [2004]. 151. o. (B 141)
174 Fichte [1971b]. 33. o.
175 Ez utóbbiak miatt is érthetetlen, miért sorolja Fichte Kantot a szkeptikusok közé, hiszen Kant épp a geometria
példáin keresztül fejti ki tiszta, a priori szemléleti formáinak, a térnek és az időnek az elméletét. Kant valójában
épp azon az úton halad, amelyen Fichte a tudománytan prioritását igyekszik bizonyítani.
49