dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

Úgy véljük, az effajta szolipszista pozíció távol áll Fichtétől. A világ idealitásáról
vallott felfogása arra a felismerésre alapozható, hogy a világ léte csak egy tapasztaló
szubjektivitás számára lét, és ezen túl valójában semmi. A reális világ függő viszonyban áll a
szubjektivitással: szubjektivitás nélkül nem létezik világ. Amikor Fichténél a világot e
szubjektivitás „képződményének” tekintjük, akkor az én genetikus tevékenységére helyezzük
a hangsúlyt. E dilemma a tudománytan elméleti részében feloldhatatlan, hiszen ott a tárgyi
szféra csak és kizárólag az éntől függ, azaz nem lehet megmagyarázni, miképpen lehetséges,
hogy az én önmagával szemben tételez egy nem-ént. Fichte ezért – Kanthoz hasonlatosan – a
tudománytan gyakorlati részében keresett megoldást. 170
Már Reinholdra vonatkozó
kritikájában is hangsúlyozta, hogy a tudás elmélete nem lehet azonos az empirikus
pszichológiával. Tudásunk legvégső fundamentuma nem létezhet abban az értelemben a
tudatban, ahogyan az empirikus én képzetei. Az én nem olyasvalami, ami megtalálható a
tudatban, hanem pusztán olyan konstrukció, amely csak a tudás elméletén belül
értelmezhető. 171
Ezek az általános jegyek kijelölik Fichte filozófiájának határait. Ha ugyanis a
tudományról gondolkodunk, akkor a tudományról szóló tudomány, vagyis a tudománytan
határain belül találjuk magukat. Míg Kant a természettudományos, matematikai, metafizikai
tudás alapjaira kérdez rá, Fichte az általában vett tudomány lehetőségeit kutatja, amelyet
végső soron a filozófiai területén belül talál meg. Ez a tudománytan a legvégső kérdést teszi
fel: az általában vett tudás kérdését, mely által a tudománytan a tudás tudománya lesz. Ha az
általában vett emberi tudásról beszélünk, el kell vonatkoztatnunk a tudás időbeliségétől: nem
a már megszerzett vagy éppen aktuális vagy lehetséges-jövőbeli tudásról van szó, hanem ezek
mindegyikéről. Mindenekelőtt tehát arra kell válaszolnunk, miként lehetséges maga a tudás;
vagyis a tudás lehetetőség-feltételeit kell meghatároznunk.
170 Vö. Fichte [1988]. 228. skk. o.
171 Vö. Fichte [1996]. 155. o. Magyarul: Fichte [2004]. 343. o.
47