dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

mélyebb szintje feltételezhető, amely az elme szükségszerű cselekvésmódjaként a képzetek
létrehozásának háttérfeltétele. 144 Az empirikus én és képzeteinek háttere egy nem-empirikus,
„abszolút szubjektum”: „[a]z abszolút szubjektum, az én ezzel szemben nem empirikus
szemlélet révén adott, hanem az intellektuális szemlélet által tételezett. Az abszolút objektum,
a nem-én vele szemben tételezett.” 145 Az empirikus tudatban az én és a nem-én a képzetekkel
összefüggésben „mint megjelenítők [Vorstellendes] és megjelenítettek [Vorgestelltes] csak
közvetetten léteznek”. 146 Itt tehát Fichte az elméleti megismeréstől független, tiszta ént és
annak ellentétét tematizálja. Az abszolút megjelenítő szubjektumról nem alkothatunk
képzetet, ahogyan egy olyan magában való (an sich) abszolút objektumról sem, amely minden
képzettől független; ezekről sohasem rendelkezünk empirikus adottságokra, vagyis empirikus
szemléletekre épülő tudással. A „független én” önmagára vonatkozó, az „én vagyok”-
kijelentés által referált bizonyosságát nevezi Fichte intellektuális szemléletnek. 147 A nemérzéki,
elementáris szubjektivitás tevékenysége a „tételezés”. E kifejezés Fichtétől ered,
pontos jelentését azonban nem könnyű meghatároznunk, és maga Fichte sem adja bővebb
magyarázatát. Nyilvánvalóan nem lehet azonos a „képzetalkotás” tevékenységével, hiszen az
a tudat empirikus mozzanataihoz kötődik. Ugyanakkor nem lehet kapcsolatos a kauzalitással
sem. A képzetalkotó-képesség és a képzetalkotás viszonyának elemzésekor ugyanis már e
kategóriára támaszkodunk, holott a feladatunk épp annak igazolása lenne. Vagyis az igazolás
körben forog. Fichte itt a szabadság tudatával próbál operálni, de végül a „tételezés”
fogalmának kifejtő elemzésére nem vállalkozik.
Aenesidemus egyik ellenvetése az volt Kanttal szemben, hogy ha el ismerjük is a
kauzalitás elvének érvényességét, azt megelőzően, hogy igazoltuk volna, akkor sem biztos,
hogy ennek a priori forrásaként csak és kizárólag az elme jöhetne szóba, mint a szintetikus
ítéletek forrása. Először is semmi nem bizonyítja, hogy a szükségszerűség tudata az elméből
ered. Másodszor, ha a Ding an sich világa ismeretlen, nem tudhatjuk, miként képes egyáltalán
hatást kelteni bennünk. Harmadszor, az elme által megalapozott és garantált szükségszerűség
levezetése éppoly megfoghatatlan, mint a Ding an Sich. 148
Fichte erre a kritikára a
144 Uo. 137. o.
145 Uo. 138. o.
146 Uo.
147 Uo. 144. o.
148 Uo. 140. skk. o.
40