dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

összekapcsolunk) nyilvánvalóan szintézis, mégpedig a legmagasabb rendű, minden más
lehetséges szintézis alapja.
E ponton magától értetődően adódik egy további kérdés: „hogyan lehetséges az elme
valamennyi cselekvését egy mindent összefogó pontra visszavezetni Miként gondolható el a
szintézis, egy előfeltételezett tézis és antitézis nélkül” 140
A tudat-tétel Schulze szerint
absztrakció által létrehozott tétel. Ugyanis a reinholdi gondolatmenetből, mely szerint az
elmében zajló minden mozzanat képzetalkotás (Vorstellen), az következik, hogy maga a
képzet is, valamennyi tiszta feltételével együtt, csak önnön képzetén (Vorstellung) keresztül
adott a tudat számára. A tudat tétele tehát ezek szerint empirikus önmegfigyelésen nyugszik,
és kétségtelenül csak egy ettől való elvonatkoztatás útján lehet felállítani. Ez viszont az
alaptétel belső ellentmondásosságához vezet, hiszen ennek következtében e tételnek csak
empirikus és nem transzcendentális vagy a priori érvényességet tulajdoníthatunk. Vagyis a
tudat tétele pszichológiai tapasztalaton nyugszik, ezt az introspektív tapasztalatot általánosítja,
és mindez azt jelenti, hogy tulajdonképpen semmilyen más bizonyosságot nem nyújthat, mint
amit az éppen aktuális empirikus tudat: nem képes állandó, apodiktikus bizonyosságot
garantálni. 141
Fichte meg van győződve arról, hogy ezt az empirikus tételt vissza lehet vezetni egy a
priori, azaz a tapasztalattól teljesen független, szigorúan igazolható tételre. Az
ellentmondásosság oka ugyanis abban a helytelen előfeltevésben gyökerezik, amely a
filozófia első alaptételéről szóló elméletet egy tényből (Tatsache) kiindulva kívánja
megalapozni. 142 Ám ez nem lehet tény, kizárólag egy ténykedés, tett-cselekvés (Tathandlung)
fejezheti ki. 143 Fichte egyetért azzal, hogy az elme minden empirikus meghatározása csak
képzet lehet, a tudatra irányuló összes reflexió csak empirikus képzetek formájában adódik.
Ám ebből még nem következtethetünk arra, hogy a szubjektivitás elméletének is meg kellene
rekednie az empirikus pszichológia szintjén. A képzet szféráján túl ugyanis a tudatnak egy
140 Uo. 135. o.
141 Uo. 135. sk. o.
142 „Az elementáris filozófia fundamentumai az ész számára puszta faktumok, amelyek közül az, amit a tudat
általában vett tétele kifejez, a legáltalánosabb, és ennyiben a rendszeren belül az első. Az elementáris filozófia
csak felállítja a tudat tételeit, és ezért nem indulhat ki egy ilyen princípiumból, hanem csak a puszta tényekből,
amelyeket a különbségeikből és az összefüggéseikből kiindulva lehet megmagyarázni, és amelyekből majd a
szóban forgó princípiumok maguktól létrejönnek.” Lásd Reinhold 1792. június 18-án Erhardhoz írott levelét.
Weiss [2005b]. 272 skk. o.
143 Fichte [1962b]. 136. o.
39