14.02.2015 Views

dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Szkeptikus kritikák: Aenesidemus<br />

Az „elme” (Gemüth) meghatározásának problémáját Kant és Reinhold mellett Gottlob Ernst<br />

Schulze dolgozza ki. Schulze (akitől Fichte is igen fontos impulzusokat kapott) 1792-ben,<br />

„Aenesidemus” írói álnéven jelentette meg Aenesidemus, avagy Reinhold professzor úr<br />

Jénában előterjesztett elementáris filozófiájának alapjairól, valamint az észkritika<br />

jogosulatlan igényeivel szembeni szkepticizmus védelmezése (Aenesidemus oder über die<br />

Fundamente der von dem Herrn Professor Reinhold in Jena gelieferten Elementar-<br />

Philosophie. Nebst einer Verteidigung des Skeptizismus gegen die Anmassungen der<br />

Vernunftkritik) 123 című, dialógus formában megírt könyvét. Az általa létrehozott vitahelyzet a<br />

következőképpen rekonstruálható.<br />

Kant soha nem mondja ki egyértelműen, mi is az elme a maga valóságában. 124<br />

Schulze/Aenesidemus Kant szubjektivitás-elméletére irányuló kritikájának fő tézise szerint az<br />

elme nem lehet puszta fenomén (fenomenon), hiszen akkor nem lehetne a szükségszerűség<br />

forrása. Schulze három olyan lehetséges esetet vizsgál, amelyek megfeleltethetők lennének az<br />

elme valódi természetének: az elme vagy Ding an sich 125 vagy noumenon 126 vagy<br />

transzcendentális eszme (idea). Mindhárom lehetőség inkonzisztens a kanti elmélettel. Amit<br />

az észkritika a racionális pszichológiával, kozmológiával és teológiával kapcsolatban kifejt,<br />

ugyancsak összeegyeztethetetlen azzal az elmélettel, mely szerint megismerésünk az elmében<br />

megalapozott szükségszerűséggel rendelkezik. 127<br />

Schulze kritikájának másik fontos célpontja Reinhold képzeten alapuló tudat-tétele<br />

volt, amely ellen a következőképpen érvelt. „Ha az én-tudat – amelynek az a természete, hogy<br />

többféle képzethez társul, sőt olyan tudat, amely valamennyi képzethez társulhat – több mint<br />

képzet, akkor ismereteink szubjektumáról már akkor is ismerettel rendelkezünk, mielőtt azt<br />

elképzelnénk, így elménk olyan dolgokat is tartalmaz, amelyek nem képzetek.” 128 Ugyanis a<br />

123 Schulze [1911].<br />

124 Uo. 125. o.<br />

125 Uo. 116. o.<br />

126 Uo. 120. o.<br />

127 Uo. 128. o.<br />

128 Uo. 67. o.<br />

36

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!