dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

levezethető. Ez a levezetés egyet jelen Reinholdnál a bizonyítás folyamatával. Ilyen módon
azonban e szigorú tudományos felépítés nemcsak kiküszöböli, hanem lehetetlenné is teszi a
vitákat. Legitimnek tűnik az ellenvetés Reinholddal szemben, mely szerint a félreértések és a
viták alapja nem biztos, hogy az általánosan érvényes princípiumok hiányából vagy a
filozofálás különféle módjából következik, hanem épphogy a filozofálás természetéből és
lényegéből ered. 81
Ha azonban elfogadjuk az alaptételnek e szigorú kritériumait, akkor
látszólag nem nyílhat alkalom a viták alapjául szolgáló félreértésekre. Reinhold erre azt
mondhatná, hogy a filozófia mindaddig nem éri el önnön célját, amíg nem válik tudománnyá;
az ellenfelek pedig jogosan érvelhetnének amellett, hogy a filozófia, ha a reinholdi értelemben
tudományossá kívánna válni, önmagát számolná fel.
Reinhold szerint a fenti kritériumoknak a tudat tételén kívül egyetlen tétel sem képes
megfelelni. Reinhold a tudat-tételt – ahogyan az A filozófiai tudás fundamentumáról című
írásában is olvasható – a képzetre alapozta, amelyhez „nem juthatunk el racionális
következtetéssel, hanem csak a tudat tényeire [Thatsache] irányuló reflexió által, vagyis
mindannak az összevetése révén, ami a tudatban előfordul…” 82 A képzet ugyanis azzal a
sajátossággal rendelkezik a tudatban, hogy köztes pozíciót foglal el a szubjektum és az
objektum között: „a tudatban a szubjektum megkülönbözteti a képzetet a szubjektumtól és
objektumtól, és mindkettőre vonatkozik”. 83
A pontosabb megértés reményében forduljunk vissza egy pillanatra a képzetalkotóképességről
szóló könyvhöz. Ebben Reinhold azt sugallja, hogy a képzetalkotó-képesség
legszűkebb fogalma nyerheti el a mindent megalapozó fogalom státuszát. 84
De a
képzetalkotó-képesség nem azonosítható az általában vett tudattal. A tudat elsősorban
tevékenység, amely a puszta képzetet az objektumra és a szubjektumra vonatkoztatja.
Reinhold a tudat három aspektusáról beszél: (1) a képzet vagy a képzetalkotás tudatáról, (2) a
képzetalkotóra vonatkozó tudatról, vagyis az öntudatról, és végül (3) a képzetalkotás tárgyára
vonatkozó tudatról. Ezek a tudat egyedi aspektusai, és az általános lényegüket összefoglaló
81 Reinhold [1978]. X. o.
82 Uo. 78. o.
83 Uo. Lásd még: „ez az egyetlen olyan tétel, amely teljes egészében önmaga által meghatározott, hiszen nem
másból, mint e tétel által kifejezett tudatból ered”. Uo. 156. o. „A szubjektum, az objektum és a képzet fogalmai,
amelyeket [e tétel] felállít, rajta keresztül, vagy pedig az általa kifejezett megkülönböztetésen és egymásra
vonatkoztatáson keresztül vannak meghatározva.” Uo. 157. o.
84 Vö. o.
25