dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

Érveléseink bizonyossága tehát az alapokban keresendő, a legfőbb kérdés pedig
immáron az, „honnan merítjük, ami bizonyos, amit akár egy filozófiai bizonyítás alapjává
tehetünk, és mi teszi azt bizonyossá”. 76 Az elementáris filozófiának tehát azzal a kihívással
kell szembenéznie, hogy az alaptétel objektiválásával állítsa helyre a filozófiai bizonyítások
hitelességét. Reinhold szerint az elementaritás fogalma arra enged következtetni, hogy e
filozófiát ontológiának, logikának vagy akár empirikus pszichológiának tekintsük. A pontos
meghatározás szerint azonban „elementáris filozófián a princípiumok olyan egyetlen
lehetséges rendszerét [kell értenünk], amelyre mind az elméleti, mind a gyakorlati, mind a
formális, mind pedig a materiális filozófiát rá lehet építeni”. 77 Az elementáris filozófia tehát
eredendő értelmében csak a filozófiatudományt kívánja megalapozni. Ebben a törekvésében
Reinhold megint csak Leibniz gondolatait követi, aki megkülönbözteti azokat a törekvéseket,
amelyek „a tudás tulajdonképpeni alapját” vagy a „tudományok alapját” célozzák meg (amit a
populárfilozófia állandóan összekevert). 78
Egy ilyen fundamentális filozófia legfontosabb
tulajdonsága az, hogy általános érvényű alaptételre épül. Ennek az alaptételnek kell
garantálnia a belőle levezetett tételek igazságát, ezért korántsem mindegy, honnan származik.
Már Leibniz is megmutatta, Locke empirizmusával szemben, hogy a történeti igazságok
nyújtotta tapasztalat nem lehet az alaptételek forrása. Reinhold szerint a filozófiai
bizonyosságot csak filozófiailag, vagyis csak egy általános érvényű filozófiai alaptétel által
lehet megalapozni. 79
A kérdés az, találhatunk-e egy ilyen alaptételt Létezik-e egyáltalán olyan „abszolút
első alaptétel”, amelynek jelentése önmagán nyugszik, nem szorul rajta kívüli megalapozásra,
és tartalmaz „minden olyan elképzelhető végső és eredeti ismertetőjegyet”, amelyek a belőle
levezetett fogalmakat meghatározhatják 80
Más szóval, az alaptételnek általánosan
érvényesnek, vagyis mindenki által elfogadottnak kell lennie. Ezt garantálja az önevidenciája,
vagyis hogy nem szorul önmagán kívüli megalapozásra. Ebből a tételből aztán levezethetővé
válnak az egyes tudományok alaptételei. Az a tény tehát, hogy az alaptétel teljességgel
meghatározott, azt jelenti, hogy implicit módon magában foglalja mindazt, ami belőle
76 Uo. 149. o.
77 Uo. 146. o.
78 Uo. 27. o.
79 Uo. 150. o.
80 Uo. 155. o.
24