dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

olyanokat képes megalapozni, és ennélfogva a reális igazságokat csak annyiban, amennyiben
azok logikaiak, vagyis amennyiben azok a puszta gondolkodástól függnek.” 69
Reinhold koncepciója magját már egy évvel korábban kidolgozta, A filozófia mint
szigorú tudomány lehetőségéről (Über Möglichkeit der Philosophie als strenge Wissentschaft
[1790]) című írásában. Az egész dolgozatot terapeutikus szándék hatja át, amely „a csatatérré
változott filozófia” átformálását célozza meg. A problémát elsősorban az okozza, hogy a
filozófiában állandósult viták vannak, nem beszélhetünk előrehaladásról olyan értelemben,
mint például a természettudományokban. 70 „A filozófusok vitái általában úgy végződnek,
hogy nem döntenek el semmit, és mindkét fél kitart a véleménye mellett.” 71 A filozófiai
érveléseket és dialógusokat az jellemzi, hogy bennük a bizonyítások és a következtetések
láncszerűen összefűzött sorozata jelenik meg, amelynek bármely pontján bizonytalansági
tényezővel kell számolnunk. „Minél több szemből áll a lánc, amellyel a vitatott következtetés
összefügg a vitatott alappal, annál kevésbé sejtheti a két fél a félreértés tulajdonképpeni
pontját.” 72 A helyzet teljesen reménytelenné válik, amikor a bizonytalanságok felszámolására
irányuló magyarázatokban felhasznált fogalmak szintúgy magyarázatokra szorulnak, és így
tovább. Ráadásul a végtelen regresszusba torkolló hermeneutikai szituációt a köznapi
gondolkodás természetében rejlő külső okok is tovább bonyolítják. 73 A valódi problémának
azonban immanens okai vannak, vagyis a filozófia lényegéből, a jelenlegi filozófia
hiányosságaiból fakadnak. A filozófiai vitákban a hangsúly rendszerint a bizonyításokra
helyeződik, holott épp azokat az alaptételeket kellene pontosan rögzíteni, amelyekre a
bizonyítások irányulnak. „Mi mindent nem neveznek manapság filozófiai alaptételnek
Amióta a leibnizi-wolffi iskolát háttérbe szorította a filozofálás […] populáris módja, ritkán
hallható, hogy a vitázó felek általános érvényű alaptételekre hivatkoznának.” 74 Ez persze nem
azt jelenti, hogy az „alaptétel” fogalma kiveszett volna a filozófiából, ellenkezőleg, állandóan
az alaptételekről van szó. De a kortárs filozófiában az alaptétel fogalma szubjektivizálódik,
vagyis csak relatív érvényű alaptételek jönnek létre. 75
69 Reinhold [1978]. 33. o.
70 Vö. Kant [2004]. 17. skk. o. és 27. ssk. o.
71 Reinhold [1978]. 143. sk. o.
72 Uo. 144. sk. o.
73 Uo. 145. o.
74 Uo. 150. o.
75 Uo.
23