dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

félreértéseket. 47 „Ezáltal inkább bevallják, mintsem elismerik azt az ellenvetést, hogy egy
olyan írásnak, amit annyi éles elméjű koponya és annyi szakavatott véleményező félreért,
nagyon homályosnak kell lennie.” 48 A kifejtés hiányosságait egyébként Kant is elismerte. 49
Reinhold azt a meghatározó tézisét anticipálja itt, hogy a filozófiai mű kifejtése soha nem
lehet külsődleges, hanem tartalomnak és formának egymást kell feltételeznie: vagyis ha egy
koncepció nem általánosan érvényes, akkor a benne kifejtett gondolatok általános
érvényűsége is problematikus.
Reinhold A tiszta ész kritikájának visszhangját Newton természetfilozófiai
elméletének fogadtatásával állítja párhuzamba. Newton koncepciója ugyanis a kanti
filozófiához hasonlóan hatalmas vitákat váltott ki, és ezekben a szellemi csatákban elsősorban
a metafizika általános princípiumai kérdőjeleződtek meg. Úgy tűnik, hogy ezekben a vitákban
is a princípiumok tekintetében vannak nézetkülönbségek, hiszen valamennyi fél úgy értelmezi
a másik alapelveit, hogy azokat a sajátjaival helyettesíti, ennek következtében az egyes
filozófiai rendszerek összevethetetlenek lesznek. 50 Az új filozófiának a princípiumot kell tehát
meghatároznia, mégpedig sajátos módon abból a princípiumból kell kiindulnia, amelyet
reflektálatlanul már az eddigi filozófiák is használtak. 51 Az uralkodó filozófiai áramlatok
képviselői ugyanis valamennyien egyetértenek abban, hogy vannak képzeteink, rendelkezünk
a képzetalkotás képességével.
Nem sokkal korábban ez a princípium még az ész fogalma volt Reinholdnál. 52 E
fogalom azonban annyira összetett, hogy nem csoda, ha a filozófusok nem tudtak vele
kapcsolatban egyetértésre jutni, hiszen legalább három szinten interpretálható. Az ész
legáltalánosabban a differentia specifica értelemben szerepel, amely megkülönbözteti az
embert az összes élőlénytől: az emberre jellemző speciális megismerő és képzetalkotóképességet
foglalja magában. Szűkebb értelemben az érzékiséggel szemben álló
megismerőképességet jelenti, amelybe az értelem és az ítéletalkotás képessége tartozik.
Végül, legszűkebb jelentésében az ész a megismerőképességek közül csak a következtetés
47 Reinhold [1963]. 15–16. o.
48 Uo. 16. o.
49 Kant [2004]. 45. o.
50 Reinhold [1963]. 29. o.
51 Uo. 24. o.
52 Reinhold [1789].
18