megvalósulási formája felett áll. A „költői” a művészet eszméje, amelyet platóni ideaként állandóan reflektálnunk kell, hogy létrejöjjön maga a művészet. 469 469 Uo. 73. o. 128
FELHASZNÁLT IRODALOM Bacsa Yvette [2005]. Niethammer jelentősége a kora romantika filozófiájának kialakulásában, Szak<strong>dolgozat</strong>, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Tanszék, Pécs. Bacsó Béla [2004]. „Friedrich Schlegel és a filológia”, in Uő. Kiállni a zavart. Filozófiai és művészetelméleti írások, Kijárat, Budapest. 23–35. o. Bartha Judit [2009]. A költői egzisztencia retorikája. Kierkegaard művészetfelfogásának előzményei E .T. A. Hoffmann-nál, L'Harmattan, Budapest. Bartha Judit – Kruzslicz Anita – Hrubi Attila – Weiss János [2007]. Válaszutak. Koncepciók és viták a Kant utáni filozófiában, Attraktor, Máriabesenyő – Gödöllő. Behler, Ernst [1998]. „Friedrich Schlegel megértéselmélete”, Gond, 17. 159–179. o. Fordította Hegyessy Mária. Behler, Ernst [1998]. Frühromantik, Walter de Gruyter, Berlin–New York. Benjamin, Walter [1998]. „A korai romantika művészetelmélete”, Átváltozások, 12–13. Fordította Somlyó Bálint. Benjamin, Walter [2003]. „A műkritika fogalma a német romantikában”, Gond, 3. Fordította Ábrahám Zoltán. Bubner, Rüdiger [1995]. „Von Fichte zu Schlegel”, in Uő. Innovationen des Idealismus, Vandenhoeck und Ruprecht, Göttingen. 140–151. o. Buhr, Manfred (szerk.)[1986]. Johann Gottlieb Fichte Briefe, Philipp Reclam jun., Leipzig. Cassirer, Ernst [2001]. Kant élete és műve, Osiris–Gond-Cura Alapítvány, Budapest. Fordította Mesterházi Miklós. Dahlhaus, Carl [2004]. Az abszolút zene eszméje, Typotex, Budapest. Fordította Zoltai Dénes. Descartes, René [1994]. Elmélkedések az első filozófiáról, Atlantisz, Budapest. Fordította Boros Gábor. Felkai Gábor [1988a]. Fichte, Kossuth, Budapest. Fichte, Johann Gottlieb [1988b]. „A tudománytan, avagy az úgynevezett filozófia fogalmáról. Meghívóirat gyanánt a szerzőnek az e tudományról tartandó előadásaihoz”, in Felkai Gábor, Fichte, Kossuth, Budapest. 185–231. o. Fordította Felkai Gábor. Fichte, Johann Gottlieb [1976a]. „Az erkölcstan rendszere a tudománytan elvei alapján”, in Uő. Az erkölcstan rendszere, Gondolat, Budapest. 73–718. o. Fordította Berényi Gábor. 129
- Page 1 and 2:
Pécsi Tudományegyetem Bölcsésze
- Page 3 and 4:
BEVEZETÉS A konstellációkutatás
- Page 5 and 6:
van e gondolkodóknál; noha face t
- Page 7 and 8:
A KANTI FILOZÓFIA KÖZVETLEN RECEP
- Page 9 and 10:
igazságról és érzékiségről s
- Page 11 and 12:
esetben tehát a kopula szintézist
- Page 13 and 14:
Reinhold filozófiai programja Elő
- Page 15 and 16:
értelmezése ilyen módon ágyazó
- Page 17 and 18:
előszavában a filozófiatörténe
- Page 19 and 20:
képességét tartalmazza. Reinhold
- Page 21 and 22:
kiindulópontok és a következmén
- Page 23 and 24:
olyanokat képes megalapozni, és e
- Page 25 and 26:
levezethető. Ez a levezetés egyet
- Page 27 and 28:
évén létezhet, amelyről nem leh
- Page 29 and 30:
Fichte korai tudománytanai Minden
- Page 31 and 32:
[…] Mekkora áldás ez egy olyan
- Page 33 and 34:
kinyilatkoztatott vallásból a mor
- Page 35 and 36:
járunk el. Isten csak a mi, az ér
- Page 37 and 38:
szubjektum magában valóban létez
- Page 39 and 40:
összekapcsolunk) nyilvánvalóan s
- Page 41 and 42:
következőképp reagált: „Ha a
- Page 43 and 44:
szerint, hanem épp valami olyasmit
- Page 45 and 46:
Fichte korai tudománytana a kanti
- Page 47 and 48:
Úgy véljük, az effajta szolipszi
- Page 49 and 50:
érvényessége csak tudatunk erede
- Page 51 and 52:
attribútuma: „Amikor az én önm
- Page 53 and 54:
állítja, hogy „a tudatban a szu
- Page 55 and 56:
tételezésének produktuma.” 194
- Page 57 and 58:
A ROMANTIKA SZÜLETÉSE A romantika
- Page 59 and 60:
gondolkodójának számított. Jaco
- Page 61 and 62:
Ugyanerre az eredményre mutat Jaco
- Page 63 and 64:
isteni szubsztancia valamennyi vég
- Page 65 and 66:
észesül, és az általában vett
- Page 67 and 68:
megjelentette a Német tudósok tá
- Page 69 and 70:
lesznek számodra. Kezdetben dogmat
- Page 71 and 72:
értelemben vagyok azonos magammal
- Page 73 and 74:
úgy, ahogy a lét soha nem cserél
- Page 75 and 76:
az „általában vett létről van
- Page 77 and 78: A filozófia lehetséges formájár
- Page 79 and 80: A „tudás teljes rendszerét” t
- Page 81 and 82: szemlélet sem, hiszen ezek csak a
- Page 83 and 84: Az én az intellektuális szemléle
- Page 85 and 86: intellektuális szemléletben fogla
- Page 87 and 88: Ha ugyanis csak az abszolútummal l
- Page 89 and 90: tudat nem más, mint éppen ez az
- Page 91 and 92: De ez a totalitás már nem a tudat
- Page 93 and 94: esztétizálásáig. A reflexió k
- Page 95 and 96: Fichténél a reflexív gondolkodá
- Page 97 and 98: foglalja össze: „A közvetlen me
- Page 99 and 100: tevékenysége ellenben - mondhatn
- Page 101 and 102: erejű jelenségei nem a morális m
- Page 103 and 104: azonosságának egyedüli esetét v
- Page 105 and 106: Mindig, amikor egy ilyen abszolút
- Page 107 and 108: hogy a dolog csak a képzelőerőve
- Page 109 and 110: közvetlen megalapozás is lehetetl
- Page 111 and 112: Ez az idea ily módon posztulálja
- Page 113 and 114: ekonstruálhatjuk. 410 A szépség
- Page 115 and 116: Schlegel 1797 nyarán Berlinből a
- Page 117 and 118: tehát mondani valamit, amit nem le
- Page 119 and 120: A kora romantika gondolkodói, magu
- Page 121 and 122: „[…A]mikor egy fogalomhoz a ké
- Page 123 and 124: fenyegető végtelensége fenomenal
- Page 125 and 126: lebeg”, és „amelyet nem képes
- Page 127: ugyanis az abszolút ábrázolhatat
- Page 131 and 132: Frank, Manfred [1989] Einführung i
- Page 133 and 134: Hölderlin, Friedrich [1991]. „Ur
- Page 135 and 136: Pálfalusi Zsolt [1995]. „A fens
- Page 137: Weiss János [2002]. „Adalékok F
Change language