dolgozat - Pécsi Tudományegyetem

amely megjeleníthetné az észeszme totalitását. Az elme megismerőerői hallgatnak az ész
totalitást követelő szavára. Az ész ugyanis még azt is megköveteli, hogy a végtelent is egy
szemléletbe fogjuk egybe, „sőt sokkal inkább elkerülhetetlenné teszi, hogy (a közönséges ész
ítéletében) a végtelent mint egészében (totalitása szerint) adottat gondoljuk el”. 405
A
képzelőerőben tehát mindenkor megvan a törekvés a végtelenbe való előrehaladásra, és ezzel
párhuzamosan eszünkben az abszolút totalitás igényére „mint egy reális eszmére”. De a
képzelőerő nem alkalmas az egész eszméjének ábrázolására, és éppen ez a „meg nem felelés
[…] felkelti egy bennünk lévő érzékin túli képesség érzését”. 406
A végtelen reflexió(ja)
A lét filozófiájának előretörése nyomán, amely megelőzi a reflexió általi „szétválasztást”, már
1794–96 között megszületnek az első olyan programatikusnak tekinthető dokumentumok,
amelyek az önmegalapozásra vonatkozó reflexió kudarcából esztétikai következtetéseket
vonnak le. Elsősorban Hölderlin leveleiről, a Hyperion 1795-ös előszaváról, az úgynevezett
Rendszerprogramról van szó. 407 A szűkebb jénai konstellációtól kissé távolabb, de az Ítélet és
léttel egy időben, már Novalis számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a filozófia kudarcát a
poézisnek kell orvosolnia. 408
Ezzel párhuzamosan bontakozik ki berlini miliőjében
Wackenroder és Tieck zeneesztétikája, és valamivel később, elsősorban Novalisszal
interakcióban, a Schlegel fivérek esztétikai programja. Miután pusztán csak felvillantjuk a
gondolati előzményeket, elsősorban a Schlegelek és Wackenroder gondolatain keresztül
szeretnénk felvázolni a végtelen reflexió(ja) romantikus gondolatának horizontját.
„Talán tudok küldeni neked egy tanulmányt az esztétikai eszmékről” – írja Hölderlin
sokat sejtetően 1794-ben Neuffernek. 409 A tanulmány végül nem készült el, csak a tervezetét
405 Uo. 167. o.
406 Uo. 162. sk. o.
407 Hölderlin [1970]., Hölderlin [1992a]. és Zoltai [1985]. 811–812. o.
408 Frank [1972]. 248. o.
409 Hölderlin 1794. október 10-i levele Neuffernek. Idézi Weiss [2000]. 149. o.
112