oseink nyomaban.indd - Ipari örökség honlap

Ipari örökség - Industrial Heritage - Industriekulturerbe
A bányászat és kohászat
emlékei
„Az Európai Vaskultúra Útja”
Ózdon és környékén
Az Európai Vaskultúra Útja magyarországi
szakaszán haladva a Bükk
hegységtől északra a táj megszelídül.
Az alacsonyabb hegyek ölelésében
egykori szénbányák, gyártelepek
megmaradt és féltve gondozott emlékei
várják a technikatörténet iránt
érdeklődőket. Sok-sok emberöltőn
át virágzó települések, városok alakultak
ki az itt folyó termelőmunka
nemzetépítő eredményeként. Érdemes
és tanulságos megtekinteni
az elmúlt korok hagyatékát.
1

2
Egy hely, ahol...
a természet és az emberi tevékenység sajátos
kapcsolata érhető tetten, számtalan élményt és
tanulságot nyújtva.
A Bükk hegység, a Mátra és a
Gömör-szepesi érchegység között
elterülő dombvidéken a Sajó folyóba
torkolló Hangony-patak környéke
a régészeti leletek tanúsága szerint
már az őskor második felében is lakott
terület volt. A középkorban végig
mező- és erdőgazdálkodásból élő kis
települések életében a reformkorszak
hozott jelentős változást, amikor
Magyarország felvirágoztatása
érdekében megindult a hazai ipar
és kereskedelem gyors fejlesztése.
Az ózdi gyáralapítás gondolata
1843-ban vetődött fel és Rombauer
Tivadar tervei alapján vált valóra
1847-ben. A környező települések
életében a kohászaton kívül a
bányászat játszott meghatározó
szerepet. Szinte minden környező
völgyben szénbányászat folyt,
majd 1864-ben a borsodnádasdi
megbecsülése, a természeti értékek
megóvása. A változatos hegyeket,
erdőségeket járva a gyalogos turisták
is felkereshetik az ipartörténethez
kapcsolódó látnivalókat.
Az ózdi gyár építése 1846-ban
kezdődött, a környéken akkorra feltárt
gazdag szénmezők ismeretében. Az
Ózdi Városi Múzeum (7) maketten
mutatja be azt az egyetlen U alakú
épületet, amelyből a gyár az üzembe
helyezéskor állt. Egy bányarészlet
fa csillével és kéziszerszámokkal
a XIX. század végének műszaki
színvonalát tükrözi, és hangsúlyozza
a barnaszén fontosságát a gyár és
a település életében. A kavaró- és
forrasztóüzem működő makettjei
különféle munkafolyamatokat
jelenítenek meg. 1882-ben (a Rimamurány-Salgótarjáni
Vasmű Rt.
az országos vasúti hálózathoz,
innen követhető végig a szállítás
fejlődése az üzemben. A munkások
életkörülményeit lakásberendezések
(5) és használati tárgyak érzékeltetik.
A múzeumhoz tartozik az Ipari
Szakiskola parkjában (Ózd, Bolyki
főút 3.) kialakított ipari skanzen. Itt
eredeti állapotában látható több régi
berendezés. (1, 3, 9)
A gyár szomszédságában több
munkáslakótelep található, amelyek
ipartörténeti és építészeti értéket
képviselnek. (4, 23) A Gyár úton
impozáns középületek idézik a múltat.
1884-ben épült a Tiszti Kaszinó,
1896-ra a millennium tiszteletére
átadták az új, emeletes iskolát. 1923-
24 között megépült az Olvasó Egylet
új székháza, amely akkor nagyságát
tekintve a hazai színházak között a
hatodik helyen állt.
3
6 7
4
lemezgyár is megkezdte a termelést.
Az 1872-re megépült vasútvonal
újabb távlatokat nyitott. Ózd (2)
negyvenezer lakosú várossá
növekedett, az 1980-as években
csak a vasgyárban tizennégyezren
dolgoztak.
Az elmúlt százötven év a táj
arculatát is jelentősen átformálta.
A gyárak és bányák gyors fejlődést
biztosítottak a környéken élőknek,
ugyanakkor megbontotta a természet
ősi egyensúlyát. Mára a természet
visszafoglalta az egykori szénbányák
területét, a kohászat jórészt
megszűnt. Egyre inkább előtérbe
kerül a technikatörténeti emlékek
létrejötte után) jelentős fejlesztést
hajtottak végre a gyárban, új
üzemcsarnokot is építettek. A
XIX. század végéről származó
eredeti színezett műszaki rajzok és
nagyméretű fotók szemléltetik ezt
a kort. Betekintést nyújt a kiállítás
a vasérc-feldolgozás fejlődésébe a
bucakemencétől a nagyolvasztóig.
Az acélműi makettek sorát az 1895-
ben üzembe helyezett Siemens-
Martin-kemence (8) nyitja meg.
Megtekinthetők a hengerműi
termékek mintadarabjai is, különböző
speciális sínek, az építőiparban és a
bányászatban használt szelvények.
A gyár 1872-ben kapcsolódott
Az Ózdi Városi Múzeum címe:
3600 Ózd, Gyár út 10. sz.
Telefon: 48 / 470 115.
Látogatható:
munkanapokon: 9.00-15.00 óra,
szombaton: 10.00-15.00 óra között
A Rimamurányvölgyi Vasművelő
Egyesület 1864-re megépítette a
Borsodnádasdi Lemezgyárát.
(10) A gyár mellett az egykori
igazgatói villában tekinthető meg
a Borsodnádasdi Helytörténeti
Gyűjtemény. (6) A kiállítás
bemutatja a lemezgyár 1992-ig tartó
történetét, szerszámokat, iratokat,
a bányászat, valamint a jóléti és
5 8 9

„...Azt akarjuk, hogy a múltban megszerzett
erők ne vesszenek el, hanem szárnyat adjanak
a mának, és segítsenek meghódítani a jövőt...”
(Kner)
14
kulturális szervezetek emlékeit. (16,
17) A gyáralapító Volny Józsefre
bronz emléktábla emlékeztet az
üzem főbejárata mellett. (15) A
gyártelepen figyelmet érdemelnek a
gyári tavak, a völgyekben megbúvó
bányász-és gyári kolóniák jellegzetes
épületegyüttesei, (14, 24) a római
katolikus templom és a volt Kaszinó
épülete.
A gyűjtemény előzetes bejelentés
alapján tekinthető meg, címe:
3672 Borsodnádasd, Táncsics út 4.
Információ: Polgármesteri Hivatal.
Telefon: 48/542-010
A korábban még Ózdhoz
tartozó Farkaslyuk erdős területén
1914. április 4-én indult meg három
szénbánya-táró megnyitása. Az
első világháború alatt és közvetlen
utána épült a bányatelepen az első
Az emlékhely és emlékpark
szabadon látogatható.
Információ: Polgármesteri Hivatal.
Telefon: 48/470-548
A Királd határában rejlő
szénvagyon a XIX. század első
évtizedeitől közismert volt, 1869-ben
nyitották meg az Albert-bányát. A
Magyar Általános Kőszénbánya Rt.
1894-ben megkezdte a Zsigmondakna
mélyítését, amely a környék
első függőleges aknája volt. 1967
után a szénbányászatot fokozatosan
visszafejlesztették, majd 1984-ben
bezárták a királdi bányát, 2001-ben
pedig a Putnoki Bánya Kft. Királdi
Üzemét. A bányák mellett kialakultak
a munkástelepek is. 1956-ban
impozáns művelődési ház épült
könyvtárral és színházteremmel. A
főbejárat előtt látható Fekete Géza
egy 50-60 méteres függőleges
szakadásfal mentén lecsúszott
és eltorlaszolta a Szohony-patak
völgyét. Így jött létre a mintegy 25-30
holdnyi páratlan szépségű Arlói-tó.
(20) Partján napjainkra strand és
kemping, valamint pihenőházak és
horgásztanyák sora épült meg.
Információ: Polgármesteri Hivatal.
Telefon: 48/544-000
A térség fejlődésének fontos
tényezője volt az 1869-1871
között létesített miskolc-bánrévei
vasútvonal, ekkor épült meg a
putnoki vasútállomás épülete is.
Információ: Gömöri Múzeum. 3630
Putnok, Serényi László tér 10.
Telefon: 48/430-292
15
16
10 11
42 lakóház. A fokozatos fejlesztések
eredményeként Farkaslyuk vált a
környék egyik legnagyobb bányatelepévé.
1990. január 22-én a
bányászat megszűnt, a tárnákat
bezárták, de megőrződtek a
jellegzetes bányászlakások, az
Olvasó Egylet épülete és a Lágmán
mérnök tervei alapján épült kis
templom. A bányászat emlékét őrzi
a 2000-ben felavatott Gyürky-tárna
Emlékhely (13) és a Gyürky Gyula
Emlékpark. Itt látható Kucs Béla
Munkácsy-díjas szobrász 1958-ban
felavatott alkotása. A mészkőből
faragott szobor a bányászok nehéz
munkájának állít emléket. (19)
bányászt ábrázoló mészkőszobra.
A bányászat emlékét őrzi a volt
mocsolyási akna mellett létrehozott
Bányász Kiállítóhely és Emlékmű.
(12)
A kiállítóhely előzetes bejelentés
alapján, az emlékmű szabadon
látogatható. Információ:
Polgármesteri Hivatal.
Telefon: 48/433-526
Ózd és Borsodnádasd között az ipari
tevékenység látványos eredménye
az arlói suvadás. (11) A Csahóhegy
déli oldala alábányászás
következtében először 1863-ban,
majd többször megismétlődve
A Bánréve-Ózd közötti 12
km-es szakaszon a személy- és
teherforgalom 1872. november 1-
jén indult meg, Bánréve hamarosan
fontos vasúti csomópont lett.
1902-ben megépült a bánrévei
vasútállomás épülete is. Érdemes
megtekinteni a peron díszes
öntöttvas oszlopait. (18)
Információ:
MÁV-állomás. Telefon: 48/436-003
17
18
12 13 19

Túraajánlatok
20
21
22
23
Ózd környéke változatos terepet nyújt a kerékpáros és gyalogos turizmus számára. Ózd és Borsodnádasd
között az egykori vasút nyomvonalán kiépített 20 km-es aszfaltozott kerékpárúton (22) is megközelíthetők a hajdani
lemezgyár ipartörténeti emlékei. A gyalogos turistákat jelzett útvonalak segítik. Az Aggteleki-karsztvidékről, a
Bükkről és a Heves-borsodi dombvidékről turistatérképek vásárolhatók.
Jelvényszerző bakancsos kohász turistaösvény Ózd-Diósgyőr és Ózd-Salgótarján között.
A kohász út kék kereszt turistajelzése Diósgyőr felé az ózdi vasútállomástól indul. Sáta, Csernely-patak völgye,
Uppony után a dédestapolcsányi bejáratnál csatlakozik az országos kék útvonalba. Mályinkától a Bükkön át
ismét a kék keresztet követve Szentléleken át Újmassára (Őskohó), Felsőhámorra (Kohászati Múzeum), majd
Diósgyőrbe érkezik. Salgótarján felé szintén Ózd vasútállomástól indul a kohász kék jelzés, de ezúttal nyugatra
tart Arlón, majd a Heves-borsodi dombság erdein keresztül. Az Ózd-Diósgyőr közötti szakasz 58 km, az ózdsalgótarjáni
szakasz 76 km.
Szervezi: Wenczel Péter, 3600 Ózd, Kazinczy út 9. Telefon: 48/471-101
Borsodnádasd, kilátó túra
Az Alsó-tó nyugati partjától indul a piros háromszöggel jelzett turistaút, amelyen 30 perc alatt érhető el a kilátó.
(21) A legfelső szintről gyönyörködhetünk a Bükk hegység északi vonulatában, a Vajdavár jellegzetes csúcsában.
A távolban feltűnnek a város házai, a gyártelepet pedig madártávlatból láthatjuk.
Információ: Borsodnádasd, Polgármesteri Hivatal. Telefon: 48/542-010
Vendéglátás, szállás, információs lehetőségek
Egyre több kulturált, különböző árfekvésű szálláshely található Ózdon és környékén. A városban szállodák,
panziók és kemping, Arlóban panzió és kemping, a környező településeken turistaszállások és vendégszobák
várják az idelátogatókat. Információ: Ózdi Városi Múzeum, 3600 Ózd, Gyár út 10. sz. Telefon: 48 / 470-115.
A szakmai turisztikai úthoz szorosan kapcsolódik a Szentléleki Közúti Vendégház (a Pálos kolostor romjai
szomszédságában). Ez a „Kohász út” Bükk hegységi vendéglátó centruma is, amely egyben az Európai
Vaskultúra Útja mozgalomról felvilágosítással szolgáló, túraszervezést vállaló helyi bázis, ahol megkülönböztetett
figyelemmel várják a ipartörténet iránt érdeklődő vendégeket.
Elérhetősége: Közúti Vendégház Kft. 3510 Miskolc, Pf.: 525. Szentlélek. Telefon: 46/370-656. Mobil: 30/9635-
162; www.miwo.hu/vendeghaz-etterem
Információval szolgál továbbá:
- Borsod Tourist Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft.
3525 Miskolc, Széchenyi u. 25. Telefon: 06/46/350-666. fax: 06/46/350-617. E-mail: botour@elender.hu
- Tudomány és Technika Háza, Igazgatóság
3530 Miskolc, Görgey A. u. 5. Telefon: 46/412-802. fax: 46/504-720. E-mail: mteszmiskolc@mailbox.hu
- Központi Kohászati Múzeum
3517 Miskolc-Felsőhámor, Palota u. 22. Telefon, fax: 46/379-375. E-mail: kohmuz@axelero.hu
24
Támogatók: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Kiadja: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet. Nyomdai előkészítés: Á.Tóth&Barátai Kft. Szerkesztés: Dobossy László - Drótos László fotózta: Dobosy László.