2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Nagy Éva: A fogyasztási célú hitelezés kialakulása<br />
97<br />
Az áruvásárlási kölcsön folyósításához nem kapcsolódott<br />
kamat, hanem egyszeri kezelési költséget<br />
számított fel a pénzintézet. Ezáltal úgy tûnhetett,<br />
hogy a szocialista gazdaságban az állam által preferált<br />
társadalmi csoportokat nem sújtja a kapitalizmusban<br />
megszokott kamat. A kezelési költség mértéke<br />
azonban 4–6%-os kamatnak felelt meg. A konstrukcióban<br />
a pénzintézet „hitellevelet” állított ki az<br />
adós számára, aki ezt felhasználhatta vásárlása során.<br />
A hitellevéllel csak a rendeletben meghatározott<br />
termékeket lehetett megvásárolni, azt „eladni”,<br />
vagy más módon felhasználni nem lehetett. A viszszaélések<br />
megakadályozására büntetõjogi szankciókat<br />
115 is kilátásba helyeztek.<br />
Ismert volt a szolgáltatási kölcsön is, amelyet nagyobb<br />
értékû szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése<br />
érdekében nyújtották. A szolgáltatás értékének<br />
70–80%-át 12–18 hónapos lejárattal lehetett<br />
szolgáltatási kölcsönbõl fedezni. Ebbõl a szempontból<br />
szolgáltatásnak tekintették az utazást,<br />
lakásfelújítási munkálatokat, gépkocsijavítást. Az<br />
igénybe vehetõ szolgáltatások körét külön jegyzék<br />
tartalmazta, amelyet a pénzintézeteknél lehetett<br />
megtekinteni.<br />
A személyi kölcsön átmeneti szükségletek, kiadások<br />
fedezésére szolgált. Meghatározott személyek<br />
igényeit a fent felsorolt privilegizált alanyi körön belül<br />
is kiemelten kellett kezelni, és más kölcsönkérelmekkel<br />
szemben elõnyben kellett részesíteni. Ilyenek<br />
voltak a takarékbetéttel rendelkezõ személyek, a kitüntettek,<br />
valamint a kisjövedelmû dolgozók, ha szociálisan<br />
is indokolt volt a kölcsönkérelem. A személyi<br />
kölcsönhöz 8–10%-os ügyleti kamat kapcsolódott.<br />
Míg a részletfizetési ügyletek a fogyasztói hitelezés<br />
alapját adták szerte Európában, Magyarországon<br />
még a második világháború utáni évtizedekben<br />
sem volt egyértelmû, hogy a részletvétel fogyasztási<br />
kölcsönnek minõsül-e. Bár egyes szerzõk 116<br />
a fogyasztási kölcsönök között sorolták fel az ún.<br />
„árurészlet-akció”-t is, a vonatkozó jogszabályok<br />
alapján egyértelmûen megállapítható, hogy nem<br />
kölcsönszerzõdést, hanem részletvételt kötöttek a felek.<br />
Az ingó részletvétel a külön jogszabályban felsorolt<br />
117 állami, vagy ilyen tevékenységet is folytató<br />
kiskereskedelmi vállalatok ügyleteire terjedt ki. Az<br />
akcióban részletvételre jogosult állampolgárok köre<br />
nem volt korlátozva. Az akció jelentõsége az áruvásárlási<br />
konstrukció bevezetése után elhalványult.<br />
Ahogyan a részletvétel és a fogyasztási kölcsön<br />
közötti dogmatikai elhatárolás, úgy a kölcsön- és<br />
hitelszerzõdés közötti különbség sem volt világos<br />
az 1960-ban hatályba lépõ magyar Polgári Törvénykönyvben<br />
118 (Ptk.). Meznerics Iván az 1963-ban megjelent<br />
„Bankügyletek a szocialista gazdálkodásban” címû<br />
mûvében felhívta a figyelmet arra, hogy mind az akkor<br />
hatályos Ptk., mind a bankhitelezés külön jogszabálya<br />
összekeveri a hitelezés és a kölcsönzés fogalmát.<br />
Az akkori Ptk. a szóban forgó kérdéssel a<br />
„Bank- és hitelviszonyok” címszó alatt foglalkozott.<br />
Ugyanakkor a részletes szabályok hitelt nem említettek,<br />
csupán kölcsönt. 119<br />
Meznerics Iván idézett munkájában 120 lényegében<br />
javaslatot tett a hitel és a kölcsön fogalmának<br />
megkülönböztetésére, illetõleg tartalmukat kifejezõ<br />
megjelölésükre. Álláspontja szerint a hitel általában<br />
olyan hitelszerzõdést tételez fel, amelynek lényege<br />
elsõsorban a hitel megnyitásában, nem pedig a<br />
késõbbi igénybevételében van. A hitelszerzõdés tárgya<br />
ezért a hitelnyújtás, vagy ha úgy tetszik a kölcsönnyújtás<br />
ígérete, nem pedig a hitel igénybevételének<br />
konkrét biztosítása. A hitelszerzõdés és a<br />
kölcsönszerzõdés között, az elõbbieknek megfelelõ<br />
megkülönböztetést elõször az 1967-ben megjelent<br />
bankrendelet vezette be, majd ehhez igazodott<br />
késõbb a Ptk.-beli szabályozás is.<br />
A korabeli gazdasági-társadalmi viszonyok között<br />
a lakosság számára a hitelezés, a hitelkeret<br />
rendelkezésre tartása elképzelhetetlen volt. A politikai<br />
célkitûzéseknek megfelelõen a lakosságnak<br />
csak annyi és csak olyan mértékû pénz állhatott a<br />
rendelkezésére, amelyet az állam által elismert célra<br />
el is tudott költeni. Így a lakossági kölcsönügyletek<br />
meghatározójának tartották, 121 hogy az állampolgár<br />
rendelkezésére bocsátott pénzösszeg kölcsön,<br />
és nem hitel volt, mivel nem annak ígéretérõl<br />
volt szó, és a szerzõdés, ami a pénzintézet vagy más<br />
szerv és az állampolgár között e tárgyban létrejött,<br />
kölcsönszerzõdés és nem hitelszerzõdés volt. 122<br />
Ilyen elõzmények után az Európai Közösség<br />
87/102-es irányelvének átvétele sok gondot okozott<br />
a magyar jogalkotónak. 123<br />
Jegyzetek<br />
1<br />
Marton Géza: A római magánjog elemeinek tankönyve.<br />
Institúciók, Debrecen 1943. 226. o.<br />
2<br />
Kecskés László: Polgári jogi tanulmányok. Pécs 1995.<br />
20. o.<br />
3<br />
Lukács, 6. 35.<br />
4<br />
Bodai Zsuzsa: A pénz filozófiája I. Aula Kiadó, Budapest<br />
200<strong>1.</strong> 19. és köv. o.<br />
5<br />
Idézi: Roland Geitmann: A Biblia, az egyházak és a<br />
kamatgazdaság. (Fordította: Kincsesné Salca Mária) http://<br />
mkdsz<strong>1.</strong> freeweb.hu/n04/kamat.html, 2005. 04.25.<br />
6<br />
Lukács, 6.35.<br />
7<br />
Roland Geitmann: i.m. http://mkdsz<strong>1.</strong>freeweb.hu/<br />
n04/kamat.html, 2005. 04.25.<br />
8<br />
Roland Geitmann: i.m. http://mkdsz<strong>1.</strong>freeweb.hu/<br />
n04/kamat.html, 2005. 04.25.<br />
9<br />
Roland Geitmann: i.m. http://mkdsz<strong>1.</strong>freeweb.hu/<br />
n04/kamat.html, 2005. 04.25.<br />
10<br />
Hivatkozza Bodai Zsuzsa i. m. 38. o.<br />
11<br />
Mózes 2. könyve, 22.25.<br />
12<br />
A zsidó vallás és etika kamatra, illetve uzsorára vonatkozó<br />
nézeteit behatóan elemzi Max Weber „A protestáns<br />
etika és a kapitalizmus szelleme” címû mûvében, (Budapest<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language