2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

60
Kõhalmi László: A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetõjogi intézkedések
jogi személy tevékenységének korlátozása, pénzbírság
– erõteljesen cégjogias jellegûek. Problematikus
lehet a gyakorlatban az, amikor jogi személyek
jogi személynek minõsülõ szervezeti egységei esetében
a megszüntetés, illetve a tevékenységkorlátozás
csak a szervezeti egységre nézve irányadó-e (például
egy társadalmi szervezet megyei szervezeti egysége
esetében), vagy az egész szervezetre, illetve, ha igen,
hogyan lehet végrehajtani. 58 Nagy Ferenc professzor
– mint már a fentiekben hivatkoztunk rá – a pénzbírság
megnevezését problematikusnak tartja, hiszen a
szabálysértési jogban használt fogalommal azonos.
Szerintem különösen a pénzbírság szabályozása
tûnik problematikusnak. A pénzbírságnak minimum-
összege 500 000 Ft, maximuma pedig a
bûncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni
elõny értékének háromszorosa, ami egyben jelzi a
pénzbírság represszív jellegét.
A felsõ határ relatív meghatározottsága ad
lehetõséget a bíróságnak a differenciált ítélkezésre, hiszen
nyilvánvalóan más az anyagi teljesítõképessége
egy kis családi kft.-nek, mint egy multinacionális
konszernnek.
Nem kizárt olyan eset, amikor is az elérni kívánt
vagyoni elõny pontos értéke nem, vagy csak aránytalanul
nagy költségráfordítással határozható meg, s
ilyenkor lehetõvé teszi a jogalkotó, hogy a bíróság a
vagyoni elõny értékét becsléssel 59 állapítsa meg – bár
megítélésünk szerint – ez a megoldás nem igazán jogállami
csengésû. 60
A jogszabály megalkotását alapos jogirodalmi
diszkusszió elõzte meg, s bár a törvény hatályba lépése
óta információink szerint jóllehet mindösszesen
1 büntetõeljárás indult – amely jelenleg már bírósági
szakban van –, de mindez talán annak a számlájára is
írható, hogy magával a büntetõeljárási törvénnyel kapcsolatban
is komoly problémák akadtak a jogalkalmazók
részérõl. Véleményem szerint: mind a tételesjogi
szabályok, mind a külföldi tapasztalatok alapján – nem
valószínû, hogy túlzottan gyakran padot kellene ácsolni
61 a jogi személyiségû „vádlottaknak”.
Jegyzetek
1
Moór Gyula: A jogi személyek elmélete. M. Tud. Akadémia
Jogtudományi Bizottságának kiadványsorozat 2. szám,
Budapest 1936. 356.o. A jogi személyekkel kapcsolatos magyar
civiljogi szakirodalom legkiválóbb ismerõje, Moór Gyula a
következõket írja: „Minthogy a jogi beszámítás mind az okozatos
összefüggésektõl, mind az erkölcsi felfogástól különbözõ
utakon járhat, kétségtelen nézetünk szerint, hogy a jogi személyek
büntethetõségének a jogi konstrukció szempontjából
ugyancsak nincsenek elvi akadályai. Lehetséges az, hogy a jog
bizonyos emberek bûncselekményeit valamely jogi személynek
számítsa be, és lehetséges az, hogy a büntetésnek bizonyos
emberek által való elszenvedését ugyancsak a jogi személynek
tudja be”.
Megemlíthetõ Finkey Ferenc és Angyal Pál, valamint
Moór Gyula munkássága
2
Kelemen Frigyes: A testületek büntethetõségérõl, Jogtudományi
Közlöny 1904. 41. sz. 334–335. o.: „Akik újabban
eme fényes dogmatika daczára a testületek büntethetõsége
mellett foglalnak állást, azok a középkori jogfejlõdés, no meg
az élet szükségletébõl indulnak ki. Az élet különben már
úgy is tultette magát a szürke tehorián és segített magán,
ahogy tudott. Elnevezi közigazgatásnak, amit épp ugy lehetne
büntetésnek venni; így betilt testületeket. Elkobozza a vagyont
stb…. Ilyennek képzeljük el a sovány vázát egy, a testületi
delictumot is elismerõ büntetõrendszernek. A tökéletes
kivitelt majd az a kor fogja létesíteni, amely kivívja magának
eme szükséges átalakítást.”; Finkey Ferencz: A magyar
büntetõjog tankönyve. IV. átdolgozott kiadás új nyomata,
Grill Ká roly Könyvkiadóvállalata, Budapest 1904. 88.
o.: „A mai tételes büntetõjog alapvetõ tétele, hogy büntetni
csak az embert lehet és pedig csak az általa elkövetett, u.n.
„büntetendõ cselekmény” elkövetéseért s ezért is csak akkor,
ha a büntethetõségnek a BTK-ban elõírt feltételei, illetõleg kellékei
reá nézve fenforognak.”; Irk Albert: A magyar anyagi
büntetõjog. Dunántúli Egyetemi Nyomda, Pécs 1928. 75. o.: „A
büntetõjog általános részének elsõ kérdése a bûncselekmény
alanya iránt, vagyis az után érdeklõdik, hogy ki büntetendõ
Erre a kérdésre ad feleletet a bûntettes tana. Hosszú fejlõdés
útja, amíg ama tisztult felfogás gyõzedelmeskedett, hogy a
bûncselekmény alanya csak ember lehet.”
3
Hacker Ervin: A magyar büntetõjog tankönyve – Általános
Rész. Ludvig István Könyvnyomdája, Miskolc 1936.
124. o.: „Azzal az uralkodó nézettel szemben, hogy a jogi
személyek ellen büntetõjogi represszió helyt nem foglalhat,
újabban mind gyakrabban találkozhatunk büntetõjogi
felelõsségüknek gondolatával.”
4
Kovács Éva: A jogi személy büntetõjogi felelõssége a
magyar jogban. In: A magyar büntetõjogrendszer fõbb fejlesztési
irányai. (szerk. Horváth Tibor) Miskolci Egyetem Bûnügyi
Tudományok Intézete, Miskolc 1999. 92–110. o.: Az alábbiakban
a jogi személy büntethetõsége mellet és ellene szóló érveket
Kovács Éva tanulmánya alapján mutatjuk be.
5
Hacker Ervin: Az egyesületek büntetõjogi
cselekvõképessége és felelõssége – Tanulmány az anyagi
büntetõjog körébõl. Grill Cs. és Kir. Udvari könyvkereskedése.
Pécs 1922. 118.o.
6
Hacker E.: i.m. 124. o.
7
Hacker E.: i.m. 129. o.
8
Hacker E.: i.m. 117. o.
9
Hacker E.: i.m. 118. o.
10
Hacker E.: i.m. 133. o.
11
Hacker E.: i.m. 136. o.
12
Fülöp Sándor: A jogi személyek büntetõ jogalanyisága.
Magyar Jog 1993. 6. sz. 343–351. o.
13
Fülöp S.: i.m. 343. o.
14
Fülöp S.: i.m. 343–344. o.
15
Fülöp S.: i.m. 344. o.
16
Fülöp S.: i.m. 344–345. o.
17
Fülöp S.: i.m. 345–346. o.
18
Fülöp S.: i.m. 346. o.
19
Fülöp S.: i.m. 346. o.
20
Fülöp S.: i.m. 346–347. o.
21
Fülöp S.: i.m. 347. o.
22
Fülöp S.: i.m. 348. o.
23
Busch Béla: A jogi személy büntetõjogi felelõssége.
(szerk. Gellér Balázs) In: Békés Imre Ünnepi Kötet. ELTE, Budapest
2000. 72. o.
24
Erdei Árpád: Hogyan lehet terhelt a jogi személybõl,
avagy a jogi felfogás változásának árai. (szerk. Gellér Balázs)
In: Békés Imre Ünnepi Kötet. ELTE, Budapest 2000. 91. o.
25
Erdei Á.: i.m. 100. o.
26
Erdei Á.: i.m. 102. o.
27
Fantoly Zsanett: Gondolatok a jogi személy büntetõjogi
felelõsségérõl. Ügyvédek Lapja 2001. 1.sz. 39. o.
28
Fantoly Zsanett: Gondolatok a jogi személy büntetõjogi
felelõsségérõl. Ügyvédek Lapja 2001. 1. sz. 41. o.
JURA 2006/1.