2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kõhalmi László: A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetõjogi intézkedések<br />
55<br />
Árpád véleménye szerint hiba lenne az ilyen szankciók<br />
létezésének és alkalmazásának szükségességét<br />
tagadni. „Ha a jogi személlyel szemben alkalmazható<br />
specifikus szankciók alkalmazása iránti igényt<br />
azonosítjuk a jogi személy büntetõjogi felelõsségének<br />
elismerése iránti igénnyel, a hatékonyság szempontjából<br />
valószínûleg többet veszítünk, mint amenynyit<br />
nyerünk. Az eljárásjogi vizsgálódás legalábbis<br />
ezt sugallja. 25 Amennyiben nem ismerjük el a jogi<br />
személy büntetõjogi felelõsségét, akkor ezért cserébe<br />
legalább két dolgot kaphatunk, egyrészt nem kell<br />
átírni a büntetõjog dogmatikáját, másrészt nem kell<br />
további ellentmondásokkal terhelni a természetes<br />
személyek felelõsségre vonására szabott eljárást. A<br />
jogi személy felelõssége akkor is lehet teljes, ha nem<br />
büntetõjogi, hanem csak egyéb, s talán hozzáillõbb<br />
felelõsséggel tartozik.” 26<br />
5. Fantoly Zsanett tanulmányában alapvetõ kérdésnek<br />
tekinti annak eldöntését, hogy szükség van-e<br />
Magyarországon a vállalkozások büntethetõségének<br />
bevezetésére. Mindez azért fontos, mert igenlõ válasz<br />
esetén a magyar büntetõjogi dogmatika alapelvei<br />
sérülnek (pl. kétszeres értékelés tilalma, nulla poena<br />
sine crimen). Érdemes-e feláldozni az évszázadok óta<br />
töretlen dogmatikai rendszert azért, hogy praktikusan<br />
tudjunk fellépni egy újonnan fenyegetõ társadalmi<br />
– gazdasági veszéllyel szemben – teszi fel a kérdést.<br />
„A jogi személy büntetõjogi felelõssége megalapozásának<br />
problematikája nem áll önmagában. Létesítésének<br />
kérdése – összefonódik – a növekvõ számú<br />
gazdasági bûncselekményekkel szembeni hatékony<br />
fellépés igénye és a környezetvédelem táguló<br />
keretein túl – a szervezett bûnözés térhódításával. A<br />
bûnözõ szervezetek „beszivárognak” a civil szférába<br />
és felhasználják a törvényes vállalkozásokat jogellenes<br />
céljaik megvalósítására.” 27 Véleménye szerint<br />
általánosságban elmondható, hogy maga a jogi személy<br />
büntetõjogi felelõssége intézménye megteremtésnek<br />
útját is – változatlanul – kérdõjelek övezik. 28<br />
6. Görgényi Ilona „A környezetvédelmi büntetõjog<br />
alapproblémái” címû tanulmányában kitér a jogi<br />
személyek büntetõjogi felelõsségre vonhatóságára,<br />
s szerinte a gazdasági bûncselekmények mellett<br />
elsõsorban a környezetvédelmi bûncselekmények<br />
kapcsán merül fel számos érv és ellenérv e jogintézménnyel<br />
kapcsolatban. 29<br />
A jogi személy büntethetõségének elismerését<br />
megalapozó praktikus érv az, hogy a legnagyobb<br />
környezetszennyezések a gazdasági tevékenységekkel<br />
összefüggésben, különbözõ jogi személyek<br />
mûködésére visszavezethetõen keletkeznek. „A<br />
büntetõ jogtudomány alapvetõen a bûncselekmény<br />
fogalmára és alanyára figyelemmel, a bûnösséghez<br />
kapcsolódva, illetve a büntetõjogi büntetés felõl közelítve<br />
utasítja el. Egyfelõl a környezet, s az egyes<br />
ökológiai tárgyak hatékonyabb védelmének igénye a<br />
büntetõjogi felelõsségre vonás és szankcionálás kapcsán<br />
szétfeszíti a hagyományos büntetõjogi kereteket<br />
és formákat, másfelõl azonban az új büntetõjogi<br />
elképzeléseknek a klasszikus büntetõjogi rendszerbe<br />
történõ illesztése problematikus. Ezért felmerül a hagyományos<br />
büntetõjogi elvek újraértékelésének igénye.”<br />
30<br />
7. Holé Katalin környezetvédelmi büntetõjogi dolgozatában<br />
a következõket állapítja meg témánkat<br />
érintõen: „a környezetvédelmi bûncselekmények esetén<br />
… az egyéni felelõsségre vonás nehézségei miatt<br />
szorgalmazzák a jogi személyek jogsértéseinek elbírálását<br />
büntetõeljárás keretében.” 31<br />
8. Karsai Krisztina a jogi személyekkel kapcsolatos<br />
külföldi szabályozásával foglalkozott egyik dolgozatában,<br />
azonban a szerzõ nem tér ki a vállalkozások<br />
büntethetõségének hazai bevezetésére, így e tanulmány<br />
részletes ismertetésétõl eltekintek. 32<br />
9. A societas delinquere potest elvet elfogadó<br />
Kígyóssy Katinka jogtörténeti kérdéseket is taglaló<br />
dolgozatában így összegezi gondolatait: „a Magyarországon<br />
mindinkább terjedõben lévõ szervezett<br />
bûnözés, másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás<br />
lehetõsége gyakorlati indokát adja a jogi személyek<br />
büntetõjogi felelõssége elismerésének. A jogi<br />
személyek a modern társadalmakban jelentõs társadalmi<br />
erõket képviselnek, erejük a társadalom jogrendjét<br />
súlyosan sérthetik”, s kodifikációnak nem<br />
lehet más végsõ állomás, mint a jogi személyek<br />
büntetõjogi felelõsségének köztudatba való átültetése<br />
és büntetõjog általi elismerése. 33<br />
10. Kiss Zoltán szerint a jogi személy hatékony,<br />
arányos és visszatartó hatású szankcionálásának<br />
lehetõségét a jogi személlyel szemben alkalmazható<br />
büntetõjogi intézkedésekrõl szóló 200<strong>1.</strong>évi CIV.<br />
törvény termeti meg. 34<br />
1<strong>1.</strong> Kovács Éva tanulmányában a jogi személyek<br />
bûntehetõségének szükségessége mellet érvvel. Szerinte<br />
nem arra van igény a társadalomban, hogy „egy<br />
nagy szervezeten belül (pl. többszáz fõs vállalatnál)<br />
név szerint megtalálják a „bûnöst”, hanem sokkal inkább<br />
arra, hogy bûncselekmény ne maradjon büntetlenül.<br />
Arra, hogy felismerjék a káros tevékenységet,<br />
legyen kellõ visszhangja a jogsértésnek és fõként,<br />
hogy a tevékenység ne folytatódjék és amennyire lehetséges,<br />
az okozott „kárt” jóvátenni”. 35<br />
12. Lévai Ilona jog-összehasonlító munkájában<br />
bemutatja az angolszász jogban meghonosodott<br />
szabályozási modellt, illetve kitér a nemzetközi tudós<br />
testületek és szervezetek ez irányú állásfoglalásainak<br />
ismertetésre. Nézet szerint a vállalkozások<br />
büntethetõségének bevezetése eldöntésénél döntõ<br />
súllyal esik latba, hogy „a XX. század magasan fejlett<br />
és szervezett társadalmaiban a gazdasági bûnözés új<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language