2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
52<br />
Kõhalmi László: A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetõjogi intézkedések<br />
tes személy felelõsségre vonása kapcsán. Harmadrészt<br />
megemlítendõ az idõben elhúzódó elkövetési<br />
magatartások kérdésköre, amikor akár több évtizedes<br />
szennyezés után derül csak ki a szennyezés,<br />
s ilyenkor kideríthetetlen a természetes személy<br />
elkövetõk kiléte. 13<br />
A szervezet könnyebben felelõsségre vonható. A kollektívától<br />
elvárható, hogy ismerje az irányadó jogszabályi<br />
elõírásokat, technikai megoldásokat, s így<br />
vele szemben az angolszász jogban ismert strict<br />
felelõsséget alkalmazzuk, ahol is a büntetõeljárásban<br />
a terheltnek csak a kötelezettségszegését kell bizonyítani,<br />
az eredményre tekintettel a bûnösséget nem. 14<br />
(Megemlíthetõ továbbá a büntetõ perbeli egyezség<br />
lehetõsége is, ami kétségtelenül költségracionalizáló<br />
hatású.)<br />
A polgári jogi és az államigazgatási jogi szankciók alacsony<br />
hatékonysága. Közismert, hogy a polgári perek<br />
idõtartama megfelelõ pertechnikai megoldásokkal<br />
elhúzható, illetve az is, hogy jó néhány közigazgatási<br />
szankciót – pl. a bírságokat – a vállalatok áthárítják<br />
a fogyasztókra. Ezen eljárásokhoz viszonyítva<br />
a büntetõperek relatíve gyorsak és komoly goodwill<br />
veszteséget is okozhat egy cégnek egy marasztaló<br />
büntetõítélet. 15<br />
A jogi személy is lehet erkölcstelen, illetve a jogi személy<br />
erkölcse is a büntetõjog által befolyásolható legjobban.<br />
Az erkölcsfilozófiában ismert olyan nézet, mely<br />
szerint a jogi személynél hasonló erkölcsi szintek<br />
fedezhetõk fel, mint a természetes személynél, továbbá<br />
sokak sürgetik a vállalkozások különbözõ visszaélései<br />
folytán a gazdasági élet erkölcsi szempontokat<br />
is figyelembe vevõ olyan büntetõjogi befolyásolását,<br />
amely a kollektív entitásokat jogkövetésre sarkallja. 16<br />
A vállalkozások büntethetõségének lehetõvé tétele<br />
ellen Fülöp Sándor az alábbi érveket sorolja fel.<br />
Az egyéni felelõsség tisztázható. Az ún. „rossz hálózatban”<br />
következetesen érvényesíteni kell a jogdogmatikai<br />
elveket és ennek megfelelõen megállapítani<br />
az elkövetõi magatartást. A mulasztásos<br />
bûncselekményeknél a jogi kötelezettség tartalmának<br />
rögzítése, illetve az okozati lánc lerövidítése kínálhatja<br />
a megoldást. Az idõben elhúzódó elkövetési<br />
magatartásoknál fontos szempont lehet az utóbb eljáró<br />
felelõssége. 17 A szervezet felelõsségre vonása könynyebb<br />
a polgári jogban. Az ún. strict liability lényegét<br />
tekintve nem más, mint a bizonyítási teher megfordítása,<br />
s ez meglehetõs hasonlóságot mutat a polgári<br />
jogban ismert veszélyes üzemek felelõsségével. 18<br />
A polgári és az államigazgatási szankciók hatékonyságát<br />
kell növelni. A büntetõjogi „reformszankciók” a közigazgatási<br />
jogban, illetve a polgári jogban már most<br />
is meglévõ joghátrányokhoz hasonló szankciók alkalmazásának<br />
lehetõségét kínálja a jogsértõvel szemben.<br />
A probléma nem a szankciórendszer diverzifikálatlanságában,<br />
hanem a végrehajtási deficitben rejlik,<br />
tehát ennek javítása szükséges. 19 A jogi személyek<br />
erkölcstelenségével szemben társadalmi és politikai eszközökkel<br />
kell fellépni. Az elektronikus és a nyomtatott sajtó<br />
kellõ kontrollfunkciót tud ellátni, s meglehetõsen<br />
komoly anyagi hátrány érhet egy céget, amennyiben<br />
bebizonyosodik róla, hogy „bûnözõ vállalat”. 20<br />
Garanciális büntetõjogi alapelveket sért. Egyfelõl a<br />
„nulla poena sine crimen” elvet, hiszen olyan fizikai<br />
személyek szenvednek hátrányt, akik semmilyen deliktumot<br />
nem követtek el. Másfelõl a kétszeres értékelés<br />
tilalmát, mivel a vállalkozásokkal szemben lefolytatott<br />
eljárásokkal párhuzamban a magánszemélyek<br />
ellen is folyik büntetõeljárás. Végül a határozatlan<br />
tartalmú büntetések problémája, ugyanis igazán<br />
nem határolható be, hogy milyen hátrány ér egy céget<br />
pl. azon bírósági ítéletre kötelezõen közzéteendõ<br />
sajtóhír kapcsán, melyben elismeri, hogy „bûnözõ<br />
vállalat”. 21<br />
Az állam mint jogi személy felelõsségének megoldatlansága.<br />
Meglehetõsen visszás helyzetet eredményezhet,<br />
mikor is az államnak, mint a büntetõigény letéteményesének<br />
saját gazdálkodó vagy igazgatási szervét<br />
kellene elmarasztalnia. 22<br />
3. Busch Béla szerint „egyik jogrendszer sem nyújt<br />
kielégítõ választ arra, hogy elvi szinten miért kellene<br />
büntetõjogi felelõsséget alkalmazni jogi személyekkel<br />
szemben. Az eljárásjogi kriminalizációs kötelezettség,<br />
mely adott súlyú szankció büntetõjogi<br />
szankcióként való kezelésére kötelezi az államot, éppen<br />
a terhelt védelmében, valóban szükségessé teheti<br />
a büntetõjogi felelõsséget. Ezzel szemben a hatékony,<br />
arányos és elrettentõ szankciók jobban alkalmazhatók<br />
a civil vagy közigazgatási jog körében<br />
különös figyelemmel a sértett kártérítéshez való jogára,<br />
és ennek lehetõségére punitív polgárjogi kártérítés<br />
bevezetése esetén. Végül is a jogi személyek<br />
büntetõjogi felelõssége nem blaszfémia, de mérlegelni<br />
kell, hogy a két releváns és lehetséges célt, a<br />
prevenciót és a reparációt arányosan és hatékonyan<br />
szolgálja-e ez a jogintézmény.’’ 23<br />
4. Erdei Árpád professzor szerint elhatározás kérdése,<br />
hogy a jogi személy büntetõjogi felelõségének<br />
lehetõségét elutasítjuk vagy elfogadjuk. „Ezt az elhatározást<br />
nyilvánvalóan elméleti és gyakorlati érvek<br />
alapozzák meg, … belátható, hogy a döntésnek<br />
valamilyen ára van, s függetlenül attól, milyen érvelést<br />
tartunk meggyõzõnek , az árat meg kell fizetni.” 24<br />
A jogi személy büntetõjogi felelõssége mellett<br />
érvelõk gyakorta arra hivatkoznak, hogy „amennyiben<br />
sikerül a jogi személyekre specifikusan megállapított<br />
szankciók rendszerét megteremteni és azokat<br />
büntetõjogi szankcióként alkalmazni, akkor nagyobb<br />
sikerrel lehet fellépni a jogi személyek érdekkörében<br />
megvalósult bûncselekmények ellen”. Erdei<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language