2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
38<br />
Juhász László: A bírói határozatok írásba foglalásának kialakulása a magyar jogban<br />
kön azt kérte, hogy az elõadottakban jogorvoslatot nyerjenek<br />
és derítessék ki az igazság…… Groffniker Ulrikért<br />
megjelenõ Szász Miklós és Vencel deák, ellenkezõleg azt<br />
válaszolták, hogy ugyanez Groffniker Ulrik az elõbb említett<br />
Egred prédiumot a mondott Sopron városunk nevezett<br />
bírójának és esküdt polgárainak kezébõl el nem foglalta,<br />
hanem adományunkból és adománylevelünk közbejöttével<br />
örök jogon bírja, és ugyanezt az adománylevelünket<br />
a mostani törvénykezési napokon személyes jelenlétünk<br />
elõtt hajlandók és készek átadni. Amikor pedig ezt<br />
meghallottuk, adománylevelünk ily módon történõ bemutatására<br />
az arra következõ harmadik napot jelöltük<br />
meg ugyanezek számára. Elérkezvén végül ugyanez a<br />
harmadik nap ugyanezek ugyanazt a harmadnapi bírói<br />
vizsgálatra ugyanezen személyes jelenlétünk elé egyáltalán<br />
nem tudták elhozni. ….ennek okért helyesnek láttuk<br />
ugyanezt az Egred prédiumot vagy erdõt annak minden<br />
haszonvételével és összes tartozékával együtt az elõbb<br />
említett Sopron városunk elõbb mondott bírójának, esküdt<br />
polgárainak és egész egyetemének örökjoggal viszszaítélni<br />
és visszaadni mondott fõpap és báró urainkkal,<br />
ítélõmestereinkkel és országunk választott nemeseivel<br />
együtt. Ennek okáért erõsen megparancsolván tinéktek<br />
elrendeljük, hogy hites tanúbizonyságul embereteket<br />
kiküldvén, akinek a jelenlétében a királyi udvarból általunk<br />
kifejezetten evégre kiküldött emberünk, ….ugyanezt<br />
a prédiumot vagy erdõt annak minden haszonvételével<br />
és összes tartozékával együtt a mondott Sopron városunk<br />
ugyanama polgárainak és egész egyetemének iktassa<br />
újra az õket illetõ elõbb mondott örök joggal való<br />
birtoklásra az elõbb említett Groffniker és bármely mások<br />
ellentmondása az elõbbi okból azt meg nem gátolván.<br />
És ezután a birtok ily módon történõ visszaiktatásának<br />
rendjét, ahogyan foganatosítva lesz, a most eljövõ szent<br />
Jakab apostol ünnepe huszonötödik napjáig [augusztus<br />
19.] a mondott személyes jelenlétükre híven írjátok meg.<br />
Adatott Budán a fent mondott huszonötöd nap tizenhatodik<br />
napján [június 4.] az Úr ezernégyszázhetvenkilencedik<br />
esztendejében.<br />
Már ezek a töredékesen bemutatott ítéletlevelek is<br />
kellõen szemléltetik, hogy a magánjogi jogvitát elbíráló<br />
bírák mit tartottak fontosnak leírni az ítéletben.<br />
Így megjelent a preambulum, a kérelem és ellenkérelem<br />
leírása, a bizonyítási eljárás, s végül a döntés.<br />
A római jogot alkalmazó ítélethez hasonlóan a bírói<br />
döntés és az indokolás nem válik el egymástól.<br />
Mihelyst az ítéletlevelek a bíróságok rendes hivatali<br />
kiadmányai lesznek, egyre bõvül a tartalmuk is.<br />
Róbert Károly uralkodásának második felétõl az ítéletlevelek<br />
már az egész eljárás meglehetõsen kimerítõ<br />
leírását adják, magukba foglalják a felmutatott okmányokat,<br />
a bíróságon kívül eszközölt eljárásról való<br />
jelentéseket, sõt gyakran indokolják is az ítéleteket.<br />
Az ítéletlevél lényeges alkatrésze a pecsét. Az ország<br />
fõbírái, akik hiteles pecséttel rendelkeztek, ez<br />
alatt adták ki ítéletleveleiket. A közbenszóló ítéletek<br />
vagy végzések csak az okmányra nyomott pecsét<br />
alatt keletkezhettek, a végítéletet azonban, különösen,<br />
ha az birtokjogot ítélt oda, lefüggõ pecsét alatt,<br />
tehát kiváltság formájában kellett kiállítani.<br />
A bírói hatalommal felruházott községeknek, megyéknek<br />
vagy városoknak bíróságai nem rendelkeztek<br />
bírósági pecséttel, ítéleteiket, ha azt írásba foglalták,<br />
a bíróság tagjainak vagy azok egy részének az<br />
okmányra vagy annak hátára nyomott pecsétjei alatt<br />
adták ki. Mátyás király 1486-ban rendelte el, hogy a<br />
királyi kúriában nem csak az ítéleteket kell a feleknek<br />
kellõ módon kihirdetni, hanem az ítéletleveleket<br />
is. Nincs arról adat, hogy a bíróságok ítéleteirõl<br />
valamilyen regisztrációt vezettek ebben a korban. A<br />
városokban azonban szokásos volt, hogy az ítéleteket<br />
a városi könyvbe (Stadtbuch) hitelesen bevezették,<br />
ezért is alakul ki az a szokás, hogy a városi bíróságok<br />
nem állítottak ki ítéletleveleket csak abban az<br />
esetben, ha azt a felek külön kérelmezték. 32<br />
Már ebben az idõben kialakult a mai illetékfizetéshez<br />
hasonló fizetési kötelezettség, ugyanis az ítéletlevelek<br />
kiadásáért a Királyi Kúria jegyzõinek díjat<br />
kellett fizetni. A hatalmaskodási ügyben hozott ítéletlevélért<br />
például a pecsét õrzõjének 10 Ft járt 100<br />
Ft után, az ítéletlevél írójának pedig 2 Ft, az egyéb<br />
ügyekben hozott ítéletek leveleiért, pedig a per tárgya<br />
értékéhez mérten az ítélõmesterek és a peres felek<br />
közötti egyezkedés alapján fizettek.<br />
6. A bírói határozatokra vonatkozó<br />
rendelkezések a XIX. században<br />
6.1 Az 1852. évi ideiglenes polgári<br />
perrendtartás elõírásai<br />
Ferenc József 1852-ben elrendelte a polgári perrendtartás<br />
elõkészületi munkáit, egyben elrendelte azt,<br />
hogy amíg ezen munkálatok be nem fejezõdnek,<br />
ideiglenes polgári perrendtartás lépjen hatályba az<br />
osztrák elõírások alapján. Ezen királyi rendelkezésre<br />
figyelemmel az igazságügyi minisztérium 1852.<br />
szeptember 16-án rendelettel intézkedett az ideiglenes<br />
polgári perrendtartás behozataláról. A rendelet<br />
elõírta, hogy a polgári jogügyekben a korábbi szabályok<br />
megszûntnek tekintendõk, és 1853. január<br />
1-jétõl csak a rendeletben foglaltak alapján lehet az<br />
eljárásokat lefolytatni.<br />
Az ideiglenes polgári perrendtartás volt az<br />
elsõ olyan jogszabály, amely a mai jogszabályi<br />
elõírásoknak megfelelõen részletszabályokat tartalmazott<br />
a bírói határozatokra nézve. Kimondta többek<br />
között, hogy „az eljárás berekesztése után rendszerint<br />
ítéleti, a jelen törvénykezési rendtartásban<br />
kijelölt esetekben pedig, végzési határozat hozatik”.<br />
(295. §)<br />
Ha megnézzük, hogy milyen elõírásokat tartalmazott<br />
a határozat tartalmára nézve, akkor látható, hogy<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language