2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Juhász László: A bírói határozatok írásba foglalásának kialakulása a magyar jogban<br />
33<br />
Juhász László<br />
kollégiumvezetõ<br />
Pécsi Ítélõtábla<br />
A bírói határozatok írásba<br />
foglalásának kialakulása<br />
a magyar jogban<br />
„Õ élni mert az én jogommal:<br />
E vétekért számûzzük õt azonnal!<br />
Gyûlölségtekkel haragom vetekszik:<br />
Vérem, Mercutio – vérébe fekszik.<br />
De gyászom minden vétkest gyászba von!<br />
Megbánjátok még az én bánatom!<br />
Zokoghatok: süket fülekre leltek.<br />
Térdelhettek: nem ismerek kegyelmet.<br />
Egy szót se többet! – Rómeo pedig<br />
Halál fia, ha újra itt lelik. Vigyétek õt! –<br />
A példaszó igaz:<br />
Ki gyilkosnak kegyelmez, gyilkos az.” 1<br />
Ki ne ismerné a Herceg híres ítélethirdetését Rómeó<br />
ügyében. Valóban így történt az igazságszolgáltatás<br />
a XVI. században, amikor a Shakespeare által<br />
feldolgozott történet játszódott, vagy már akkor<br />
is mûködött valamilyen bírói szervezet amely – legyen<br />
szó büntetésrõl vagy magánjogi vitáról – bizonyos<br />
eljárás lefolytatása után döntött<br />
Amikor egy bíró ítéletet vagy végzést hoz, s azt<br />
írásba foglalja, nem is gondol arra, hogy milyen hoszszú<br />
történeti elõzmények után alakult ki a bírói határozat<br />
jelenlegi formája. Cikkemben arra keresem a<br />
választ, hogy a magyar jogtörténetben mikor alakult<br />
ki a bírói határozatok írásba foglalásának szükségessége,<br />
s milyen elõírások szabták meg a határozatok<br />
formáját, tartalmát, s ezek az elõírások a XVIII–XIX.<br />
század folyamán miként változtak.<br />
<strong>1.</strong> A bírói határozat fogalma<br />
A peres eljárás megindításának évszázadok, vagy inkább<br />
évezredek óta az a változatlan célja, hogy a bíróság<br />
az eléje vitt jogvitát elbírálja, 2 a peres ügyet lezárja.<br />
A bíróság az eljárása során többféle határozatot<br />
hozhat, ezek egy része az eljárás lefolytatását segíti,<br />
a legfontosabb döntés azonban az, mely az ügyet<br />
lezárja, s melyet ítéletnek nevezünk.<br />
A Magyar Jogi Lexikon 3 megfogalmazása szerint<br />
bírói határozat „a bíróságnak minden kijelentése,<br />
amely az elõtte folyamatban lévõ ügy elõkészítésére,<br />
vezetésére és eldöntésére vonatkozik. Ezek között<br />
legfontosabbak az ügyet eldöntõ határozatok, amelyek<br />
ennélfogva több tekintetben más szabályok alá<br />
esnek, mint a többi határozatok. Törvényeink ennélfogva<br />
a bírói határozatokat két osztályba osztják: ítéletek<br />
és végzések.”<br />
A régi magyar jog nem különböztette meg az<br />
ítéletet a végzéstõl és a bíróságok vegyesen alkalmazták<br />
az „ítéltetett” és a „végeztetett” kifejezéseket.<br />
Werbõczy például a „sententia” alatt ítéletet<br />
ért, másnemû határozatokról nem tesz említést. 4<br />
Az ítéletrõl Werbõczy a következõt mondja: „Az<br />
sententia a bírónak oly végzése, mely a pörnek és vetélkedésnek<br />
végét szakasztja és az pörös felek egyikét<br />
vagy kárhoztatja vagy menti. A sententiának mindazonáltal,<br />
noha sok egyéb féle értelme vagyon és sok<br />
dolgot jegyez de miért, hogy azok nem az mi írásunkhoz<br />
való, jobb azokat elhallgatnom. A sententia azért<br />
különböz a vélekedéstõl annyiban, mert a sententia<br />
kétség nélkül való és erõs felelet.”<br />
Az 1840. évi XV. törvényczikk már megkülönböztette<br />
az ítéletet és a végzést, azonban végzés hozatalát<br />
„a mellékes kérdés feletti közbenszóló határozat” esetén<br />
kívül kiterjesztette a per érdemének eldöntésére is<br />
azokban az esetekben: „ha a panaszlott fél a megjelenési<br />
határidõt elmulasztja, vagy ha az idézési határidõre<br />
ugyan megjelent, de a felperes állításait, melyekre ez<br />
keresetét építi, akár egyenesen, akár hallgatva elismeri<br />
s vagy semmi vagy törvényes erõ nélküli kifogásokat<br />
tesz”. (1840. évi XV. törvényczikk 117–120. §)<br />
A mai jogirodalom bíróság eljárási cselekményei<br />
közül szintén a bírósági határozatokat tartja a legfontosabbaknak.<br />
A határozatok fogalmát olyképpen<br />
határozhatjuk meg, hogy olyan hatósági akarat kijelentéseket<br />
tartalmaznak, amelyekkel a bíróság a felek<br />
magatartását valamilyen irányban befolyásolhatja.<br />
Legfontosabb tulajdonságuk az, hogy különbözõ<br />
joghatások kiváltására alkalmasak. Ezek lehetnek<br />
anyagi jogiak vagy eljárásjogiak, véglegesek vagy<br />
ideiglenesek, teljesek vagy részlegesek. 5<br />
A bírói határozatok közül a ítélet a legfontosabb.<br />
Az ítélet fogalmának meghatározásával mind a jogtudósok,<br />
mind a gyakorlati szakemberek sokat foglalkoztak.<br />
A már idézett Werbõczy-meghatározás<br />
mellett idézek egy idõben hozzánk sokkal közelebbi<br />
jogtudóstól, Magyary Gézától, aki a parancselmélet<br />
egyik legnagyobb képviselõjeként az ítéletrõl a<br />
következõt írta: „Az ítélet a bíróságnak az a perbeli<br />
cselekvénye, amelyben a kereset fölött határoz. Legfontosabb<br />
cselekvény a bíróság valamennyi cselekvényei<br />
közt, mert a per célja benne valósul meg. Közelebbi<br />
meghatározást az ítélet fogalmáról alig adhatunk,<br />
mert az ítéletben foglalt logikai funkcziók különfélék<br />
jogi természete sem egységes.” 6<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language